Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

123►

Temes–Béga-palota, teljes nevén a Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat palotája egy meghatározó saroképület Temesváron. Józsefváros városrészben, az 1989. december 16. sugárút (Bulevardul 16 Decembrie 1989, korábban Hunyadi út) és a Béga-csatorna mentén húzódó korábban Bégabalsor sarkán áll.
Baumhorn Lipót tervei alapján Hart Károly szecessziós stílusban építette 1900–1902 között, és Tunner Kornél emelt rá még egy emeletet az első világháború előtt. Egy időben a vasút területi igazgatóságának székhelyeként működött. A Béga-csatorna felőli oldalán 1996-ban emléktáblát kapott Képessy József, a Béga-szabályozás felügyelője

Wikipédia, a szabad enciklopédia

Az utolsó 3 épület fotót Temesváron sétálva, anno 19 éve fotóztam, először a kupolás 3 szintes műemléket. Különös érték a Béga csatorna Liget úti vasbeton hídja a közelben, a világ legelső legnagyobb ívnyílású vasbetonhídját 1909-ben Mihalich Győző tervezte. Építészeti kiképzése Körössy Albertnek köszönhető.
Szerencsésnek, Istentől támogatott fotográfusnak tartom magam, hiszen Temesváron vagy 7-8 alkalommal megfordultam, volt itt 2 alkalommal kiállításom, könyvbemutatóm és többször fotózhattam sok-sok épületet (közel 70!), köszönhetően a szecessziónak és Szekernyés János művészeti írónak, helytörténésznek. Legutóbb a napokban, barátaimmal sétáltunk egy nagyot, köszönettel hallgatva János remek kiselőadásait, történeteit a jelenlegi Európai Kulturális Főváros értékeiről, érdekességeiről. A remek belső fotók lehetősége, a látványos részletek kiemelik az épület valódi szépségét, Baumhorn gazdag tervezői fantáziáját.

Bagyinszki Zoltán

123►

Egy gyulai kezdeményezés okán kezdtem kutakodni a számítógépemben a hangszerek királynője után.
A szakemberek becsült adatai szerint több mint 1000 régi hangszer van Erdélyország templomaiban. Különböző korokból, a legrégebbi a XVIII. századra tehető.

Több mint 50 templomi orgonát találtam a képsorozatok között- szeretném közreadni a szépséges és változatos erdélyi hangszereket.
Több 100 év távlatába visszatekintve főleg római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, unitárius templomokban járva készültek az orgonákat ábrázoló fotók az elmúlt 20 évben.
Néhány református templomi orgona megjelenési sorrendje: Bögöz 1761, Felsőboldogfalva 1762, Kolozsvár 1765, Torda 1768, Szilágysomlyó 1769, Bonyha 1770, Kolozsvár-Alsóváros 1775, Rugonfalva 1776, Bágy 1777, Marosvécs 1777, Déva 1778, Dés 1780 stb.

Van itt nagyon avítt – vagy csak már dísznek használt hangszer, teljesen új szépség pld. Tordáról a nyár folyamán láthattam, fotózhattam.

Kopott, nagyon szép, érdekes, díszes, egyszerű forma. Hatalmas, kicsi, színes – színtelen egészen a koncertorgonáig. Sok ismeretlen kistelepülés bír orgonával, a nagyvárosok templomai mellett.
Két érdekesség amikor Máriradnán fotóztam épp mise volt a hatalmas rekonstruált templomban és felengedtek a karzatra az orgonához – láthattam a dolgokat játék-működés közben.. A másik alkalommal Aradon járva – az orgonát építették be 100 év késéssel Bognár Leventének is köszönhetően. (Tz kivételesen nem templomi hangszer, ahogyan a marosvásárhelyi sem.)
A hangversenyterem így lett teljes a szépséges modern orgonával.

Persze a hangot a zenfő csodát nem tudom a fotókkal bemutatni, sok-sok orgonakoncert után állíthatom jogos a megnevezés, ez tényleg a Hangszerek Királynője.

Mottó: „Orgonán játszani annyi, mint az örökkévalóság megérzéséből és megértéséből fakadó erőt kinyilvánítani.”

Bagyinszki Zoltán

12►

Bagyinszki Zoltán fotográfus vagyok Gyuláról. Számos szecessziós album készítője, kiállítások megvalósítója. Sokszor jártam már a Kincses Kolozsváron, szeretem a várost, hiszen a magyar történelem, kultúra, az épített örökségünk egyik meghatározó települése, köztudottan Erdélyország fővárosa. Kolozsvár ismét ünnepel, hallottam róla, így készültem a Kolozsvári Magyar Napok fesztivál programjait megtekinteni, belekóstolni a színes forgatag lüktető eseményeibe. Noha ez most nem sikerült, köszöntöm a várost, a szervezőket, a szakembereket, a nagyközönséget, a művészetpártolókat szeretettel. Nekik is válogattam a színes és változatos szecessziós /néha az eklektikával is keveredő helyi épületekből egy sorozatot, gondolva, hogy talán újabb kulturális látványosságként bővíthetem az így is gazdag fesztiválkínálatot.
A szecesszió talán kevésbé ismert stílus – egy évtizede azonban a Szecessziós Világnapok is kínálják a lehetőséget a jobb megismerésére. Úgy vélem, a nagy alkotók, híres építőművészek felé a tisztelgés szinte kötelességünk: Lechner Ödön, Kós Károly, Korb Flóris, Girgl Kálmán, Hubert József és sokan mások. A közismert erdélyi szecessziós városok nagyszerű építőművészeti alkotásokkal rendelkeznek a XX. század elejéről, a boldog békeidőkből: pl. Nagyvárad, Marosvásárhely, Arad, Temesvár, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és persze Kolozsvár. Jelenleg az „Erdélyi szecessziós építészet” kincsestárán dolgozom. A magyar építészet-iparművészet felbecsülhetetlen értékeit őrizném meg tervezett képes adatbázisomban / 400 épület 8000 fotója. Ebből egy szolid részlet az értékes Kolozsvár szecessziós kincseit bemutató fotósorozatom.
Ajánlom tisztelettel, mindenekelőtt javaslom élőben, sétával is megtekinteni ezeket a csodákat, különösen az egyedi díszítő részletekre figyelve.
Természetesen a teljesség igénye nélkül ebben a válogatásban „csak” 18 alkotást tettem a világhálóra, de jelzem, hogy még további 10 helyi érték vár a feldolgozásra.
Gratulálok a megjelent Vakolatvirágok című, kolozsvári értékeket bemutató kiadványhoz. Jómagam sajnos még nem tudtam beszerezni ezt a kecsegtető „kötelező olvasmányt”.
Idénre jó szórakozást, hasznos ismeretszerzést, elsősorban pedig a magyar kultúra és művészet sikeres terjesztését kívánom Önöknek:

Bagyinszki Zoltán