bzadmin archívuma

Szarvas – Kákafoki holtág és a Csáky-Bolza kastély

Határon belül - 93.000 km2

Budapest – Árkád Bazár

Budapest

A fotográfus Bálint Imre barátjával Mikulás után Karácsony előtt stílszerűen az Árkád Bazár épületének kicsit eldugott, Európa egykori legnagyobb játék áruházának képeit mutatja be a honlapon. Bizony több mint 100 éve ilyen is volt Budapesten. Alul áruház, felül bérlakások okosan kitalálták.
Az egykori Metró Klub épülete (de volt párt és szakszervezeti székház autójavító és galéria is.) kiváló alkotás amely a magyar szecessziós építészet egyik remeke. Alkotójuk a közismert szecessziós mesterek: Vágó László és Vágó József. Homlokzatán értékes Zsolnay majolikából készült cégfelirat látható. 1908- boldog békeidőkben készült.  Sajnos-egyenlőre a kiváló kovácsoltvas művészek neveit nem találtam meg. Még keresem, várom az információt hozzá.
Érdekes visszatérni a korabeli fotós életem helyszíneire, 15 -16 évvel ezelőtt több kiállításom és könyvbemutatóm volt a a szemben Libriben- köszönettel Kégl Miklós barátomnak. A könyváruház vezetőinek, munkatársainak a hangulatos könyves –művészeti programokat.
Az első emeleti kiállítótér és a cukrászda ablakaiból-közelről láttam a “Bazárt”, de akkor még nem értékeltem eléggé a szecessziós épületeinket.

Az árkád Bazár udvari homlokzatát- udvarbelsőt újították fel és az erkélyrácsokat is. Ezekről küldök képeket. A különleges egyedi korlátok figuráiból több is látható a vendégfotókon.

A lépcsőház még kicsit romos állapotban, arról, az ott levő lépcsőrácsról is egy képet. Az előcsarnokban több gyermekkép – azt sem újították fel még, de jobban bírja magát- dacol az idővel.

archív:
A korabeli képeken látható, a tetőn hajókorlát, alatta dekoratív sorozat volt hasonló játékos jelenetekkel. Ezek a Magyar Építőművészet, 1909, 7 évfolyam, 10 számából másolva – még az OSZK könyvtárból.BI.

Kreatív különleges képi élmény: A szürke 5. emeleti csúnya díszítés nélküli homlokzatrész összevethető az archív kép csodálatos részleteivel, amely a II. világháborús bombázások áldozatává vált.
Budapest még mindig értékes és vonzó látnivaló , gondoljunk bele az ostrom és 56- harcai micsoda értékes szépségekkel csökkentették a városképet a műemlékeink számát.

Bagyinszki Zoltán

Pocsaj – Tájház és kukorica góré

Határon belül - 93.000 km2

Pocsajban először a 70-es évek közepén kezdtek lelkes helyi tanítók, pedagógusok a hagyományos paraszti életmód, valamint a település és lakóinak történetét bemutató tárgyi eszközök gyűjtésébe.
A 80-as évek elejére már közel 300 darabos gyűjtemény gyűlt össze, mely jórészt néprajzi emlék volt: paraszti gazdálkodás eszközei, bútorok, mindennapi használati tárgyak, szakrális kisemlékek. E gyűjteményből időszakosan a Művelődési Ház 1988-ig tematikus kiállítást rendezett.
A vertfalú, csonkakontyos, nádfedeles, hagyományosan háromosztatú ház nyári konyhájával, góréjával 2009-ben nyerte el végleges alakját, melyben a XX. század elejének életmódját mutatják be.A ház tisztaszobája a korábban betelepített görög-katolikus vallású román lakosság szobaberendezését tükrözi. Az épület mögötti nyári konyhában a kenderfeldolgozás, valamint az állattartás és gazdálkodás eszközeit láthatjuk.

http://debrecen.imami.hu/allando-programok/pocsaj-latnivaloi

Pécs – Püspökvár és a középkori városfalak

Határon belül - 93.000 km2

A Székesegyház nyugati oldalán álló terület már a XII. században kiépült a püspökség központjaként. A Püspökvárnak is nevezett komplexum külön várfalat kapott, az évszázadok folyamán több átalakításon is átesett, a középkori jellegre leginkább az épületegyüttes délkeleti oldalán álló Barbakán bástyája emlékeztet.

A középkori eredet látható formáit a későbbi átépítések szinte teljesen eltüntették. A reneszánsz korban a palotát jelentősen átalakították és kibővítették, a XVIII. század második felében Klimó György püspök az egész épületet teljesen átépítette, egységes barokk homlokzatot kaptak az épületek.

A palota ma is látható arculata a XIX. században alakult ki, Scitovszky püspök megbízásából 1838-52 között végezték el az utolsó nagyobb átalakítást, ekkor építették át a tér felé néző homlokzatot neoreneszánsz stílusúvá.

A jelenleg is a Pécsi Püspökség központjaként, a püspök úr rezidenciájaként és munkahelyeként funkcionáló épületegyüttes egy részét 2015-ben nyitották meg az érdeklődők előtt.

http://kirandulastippek.hu/pecs-baranya/pecsi-puspoki-palota

Bártfa – Nyáridőben

Felvidék

Nemcsak Sáros, de egész Szlovákia büszkesége az egyik kétségtelenül legszebb szlovák város, az ódon Bártfa. Joggal sorolták be 2000-ben az UNESCO természeti és kulturális örökségének jegyzékébe.
Bártfáról az a hír járja, hogy Szlovákia leggótikusabb városa. Történelmi magjának központi tere a jellegzetes homlokzatú oromzatos kontytetős ódon polgári házsorral szegélyezett téglalap alakú tér.
A tér közepén áll a 16. századból származó volt városháza épülete. A városháza értékes termeiben a honismereti múzeum legértékesebb tárgyai vannak kiállítva. A múzeum további tárgyait a tér délnyugati sarkában álló, reneszánsz árkádos, eredetileg gótikus polgári Gantzughof-házban helyezték el.
A tér legjelentősebb műemléke az annak északi részében álló római katolikus Szent Egyed bazilika (Bazilika minor sv. Egídia). A 15. század elején kezdték építeni és fokozatosan nagyvonalú háromhajós gótikus bazilika alakot kapott. A belső részben figyelemreméltó a 15. századból származó 11 későgót szárnyas oltár-együttes, melyek közül néhány plasztika az európai fafaragás csúcspontját jelenti.
Egyedülálló kilátást nyújt madártávlatból Bártfára a hatalmas újgót stílusú templomtorony körfolyosója.
A város dísze a ferences kolostor és templom. A kolostor a városi erődítmény védőfalai közelében áll, amely Szlovákia legsértetlenebb állapotban fennmaradt középkori védőrendszere. A kőből készült védőfalakon kívül 3 kaput és 10 bástya maradt fenn.

http://slovakia.travel/hu/bartfa

Gyula – Adventi fények 2018

Gyula városa

Magas – Tátra, Zöld tó a hegyek karéjában

Felvidék

A Zöld-tavi-völgyben a Zöld-tó keleti partján lévő ház (1551 m) turisták, bringázók, hegymászók, síelők kedvelt célja, mivel a felsorolt sportokhoz rendkívül kedvező környezetben van.
A Zöld-tó első látogatói csak a csillagok alatt vagy az Elülső-Rézaknák völgyében a Rókusi-réten található juhásztanyákon éjszakázhattak. 1876-ban a Rókusi-réten építettek fel az első menedékkunyhót, ez volt az Egyed-kunyhó. Ezt 1887-ben áthelyezték a Zöld-tó déli partjára, de 1890- ben leégett. 1897-ben a tó északi partján építették fel az új menedékházat, a Frigyes-menedékházat, amelyből az 1924-es és a II. világháború utáni bővítésekkel jött létre a mai menedékház.
A házat 1950-ben Albert Brncal testnevelési tanár, az IAMES tátrai hegymászók klubjának neveltje emlékére átnevezték Brncal-háznak. Brncal hegymászó oktatóként veszítette életét 1950.08.01-én a Karbunkulus-csorba alatt a Kis-Papirusz-völgyben. A ház mai neve Zöld-tavi-ház.
A ház gondnoka ma Juraj Gantner.

http://www.vysoketatry.com/chaty/chpzplese/hu.html

Napsütésből szürkületbe.

A Zöld tó sajnos nem fogadott a kegyibe, igen rossz idő, szemerkélő eső, fénytelen világ fogadott minket. Haragszom rá!
Sajnos ilyen színek fények nélküli, kellemetlen képsorozatot tudtam készíteni, de megérte a szenvedés, az a szűk karéj, a hatalmas sziklák, amelyek a tavat körbefogták, páratlan látványt nyújtottak, de az üdítő várva várt sör is jól esett a Menedékház vendéglőben.
A vonzó pihenési lehetőség űberelte a következő szintmagasság megmászását, így azt jövőre halasztottuk.
Csalódás, de lefele sem volt rövidebb és könnyebb.

Bagyinszki Zoltán

Késmárk – Thököly várkastély

Felvidék

Késmárk alapítása a II. Géza által betelepített szász telepesekhez köthető a XII. században. A kőfallal körülvett város északi szélén épült az erődítmény, mely később a keresztes lovagok tulajdonába került. 1441-ben a husziták foglalták el, majd Mátyás király a Szapolyai családnak adományozta, akik egy gótikus külsejű várkomplexummá bővítették az erődöt. 1579-ben a Laszkyaktól vásárolta meg a várat a dúsgazdag kereskedő Thököly Sebestyén.

Napjainkig megőrzött túlnyomórészt reneszánsz külsejét a Thököly családnak köszönheti, 1596-1601 között építtették át a gótikus várat reneszánsz stílusú kastéllyá, családi székhelyükké téve azt. Messze földről érkeztek olasz kőfaragók, kőművesek és festők, az udvaron reneszánsz árkádokat kialakítva, gazdagon díszített termeit falfestményekkel látták el. Híres fejedelmünk, Thököly Imre is a városban született. A kuruc felkelés bukása után a bécsi udvar lefoglalta a várat, fényűző berendezését Bécsbe szállíttatta.

A vár a város birtokába került, volt benne kaszárnya, raktár, de még műhímző gyár is az idők során. A XVIII. században többször is tűz pusztított falai közt. 1931-ben múzeumot nyitottak benne, majd teljes körű renováláson ment át (1962-1985), ennek következtében tárlatainak sora jelentősen kibővült.

http://kirandulastippek.hu/szlovak-paradicsom-szepesseg/kesmark-thokoly-var

Cserkeszőlő – Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

1942-ben történt, hogy a Cserkeszőlő határában olajat kerestek, de helyette 92 Celsius fokos hévíz tört föl a mélyből, melyet akkor le is zártak, mondván, hogy értéktelen és motorban nem használható folyadék. Az itt lakók fantáziáját azonban erősen ösztökélte a forró víz jelenléte – ami az ország legmelegebb hévize volt sokáig-, így a kutat kinyitották 1948-ban, de visszazárni már nem tudták.
A kútfej olyan szőlőterület és gyümölcsfák közepén helyezkedett el, ahol a forró víz kipusztította volna a kultúrnövényeket, így a gazdák hetekig ástak egy árkot, ahol a vizet elvezették a szőlő és gyümölcsfás területekről.

Az árkot folyamatosan ásók között sok olyan ember akadt, akiknek fájt a lába, a dereka, reuma, vagy izületi betegség kínozta. Néhány dolgos nap után, – amit a kiömlő vizes sárban töltöttek-, azt tapasztalták, hogy megszűntek a fájdalmaik. Az első megfigyelések arról, hogy gyógyvíz folyhat itt ki, ezek voltak.
Később a fő meder mentén, illetve kanális mellett kis teknőket ástak a földbe, amibe beleengedték a vizet, majd mikor kihűlt, beleültek és így váltak ők az első fürdőzőkké.

A „cserkei” víz gyorsan népszerű lett az emberek között. Széles körből érkeztek egyre többen pihenni, kirándulni, gyógyulni. Később felfigyeltek a környező településeken arra, hogy Cserkeszőlőre milyen sokan látogatnak – a nagyszerű adottságú és tartalmú gyógyvíz miatt. Az akkori Szolnok Megyei Tanács segítségével 1955. május 1-jén 3 medencével, valamint női-férfi vállfás öltözővel, az akkori időknek megfelelő elvárási szinten megnyitották a cserkeszőlői Fürdőt.

A rendszerváltást követően a cserkeszőlői fürdő 1992-ben Önkormányzat tulajdonába került. A lepusztult medencék, öltözők felújítására 1998-ig nemigen fordítottak gondot.
1998 őszén azonban az önkormányzat a kor kihívásainak megfelelő fürdő építéséről döntött és nagy tervekkel vágott bele a fürdő és a turizmus fejlesztésébe. Ennek eredménye ma már a több hektáros, gondozott park, a kb 20 medence, élményelem, és a folyamatosan bővülő wellness- és gyógykínálat, minden korosztály számára!

https://www.cserkeszoloapartman.hu/A-furdo-tortenete-aloldal-4.html

Szepességi faszobrok a zólyomi vár kiállításán – másolatok

Felvidék

A magyarországi késő gótikus szobrászat legkiemelkedőbb alkotója, akiről az első adatok 1503-ból származnak. Stílusa valószínűsíti, hogy Veit Stoss krakkói műhelyében tanult. Korai műve lehet a besztercebányai plébániatemplom Szent Borbála-oltára (1509). Bizonyosan ő faragta a galgóci Betlehemnek nevezett Jézus születése csoportot. Fő műve a lőcsei Szent Jakab plébániatemplom 1508–17 között faragott és festett főoltára, amelynek külső képei a Káposztafalvi mestertől származhatnak. Hitelesen kevés mű kapcsolható nevéhez, tevékenysége egy népes műhely élén azonban meghatározó befolyást gyakorolt a Felvidék szobrászatára.

https://artportal.hu/lexikon-muvesz/pal-mester-locsei/