bzadmin archívuma

Gyulai tél – Csiga-kert 2022. havas január

Gyula városa

Gyula – télen remek fényekkel, az egykori Almásy kastély angol parkja – ma Csiga-kert néven ismert városi zöld felület.
A fürdő területe mögötti rész, Erzsébet királyné szobrával, a Székely-kapuval.
A nagy területű – Ó-Körös menti fás sétálóhely a filagóriával, ismert és kedvelt helye a Gyulaiaknak. Hatalmas tölgyeket lehet látni és fotózni a parkövezetben.
A ma délelőtt jó időjárással indult, kellemes napsütéssel fotós kötelességet jelentve. Tudom sok ember kényelmes, de ma tényleg a fotósnak kötelező volt kimozdulnia. – meg is tette.
Talán meg is érte, az alábbi téli sorozat sikeredett- lehet, a 2 órával hamarabbi vállalkozás még szebb fotókat eredményezett volna. A napsütés már kezdte tönkretenni a tél látványos alkotásait.
Kevesen gondolják, de ez (mármint a jó levegő, a mozgás, a természet kreativitása-szép élménye) a még gyógyszer helyett is jó . Miután még volt időm a vasárnapi ebédig továbbmentem
a közeli Bárdos- csatornához, a külső vadabb téli vízparti szakaszt fotózni, amely szintén megérte – újabb több 100 hangulatos téli felvételt eredményezve. Később majd a honlapon ez is megtekinthető.
Én tudom, mások kevésbé hogy télen is érdemes kimozdulni, sétálni, levegőzni, D-vitamint magunkhoz venni igaszán érdemes. Voltak néhányan a Bárdos gáton kutyát sétáltatva – kellemes időtöltéssel
birtokba vették a természetet. Gyula télen is csodálatos.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Esztergomi királyi vár II. – 2022.

Határon belül - 93.000 km2

Az esztergomi Várhegy királyi palotáját Géza fejedelem kezdte építeni a 10. század utolsó harmadában. Munkáját fia, István király folytatta; őt az itt álló templomban koronázták meg. A 11. század első évtizedében ő tette a várat a mindenkori a király egyik legfontosabb székhelyévé, ezzel Esztergomot a Magyar Királyság egyik központjává, érseki székhellyé. Nevelője, Szent Adalbert tiszteletére emelte Magyarország egyik első székesegyházát, a Szent Adalbert-székesegyházat.
A vár és a Szent Adalbert-székesegyház a 18. században
A ma is látható lakóépületeket III. Béla király parancsára emelték külhoni építőmesterek. Ezzel alakult ki a déli sziklacsúcson az uralkodó székhelye, központjában a sokszögletű lakótoronnyal és a gyönyörű várkápolnával. Tőle északra egy kisebb dombon emelkedik a Szent Adalbert-székesegyház. Első jelentősebb ostromát az 1241-1242-es tatárjárás idején szenvedte el. A tatárok elfoglalták és földúlták a királyi városrészt, de a kővárat a spanyol származású Simon ispán és fegyveresei megvédték. A 13. század második felében már az egész Várhegyet az esztergomi érsek birtokolta; az érsekek hatalmuk tudatában az uralkodóval is többször szembeszálltak. A 14. század elején a felvidéki vármegyéket uraló Csák Máté pusztította az érsekség birtokait. A várat a cseh származású Vencel király csapatai foglalták el, majd Vencel kivonulásakor azt a Kőszegieknek adták át. Károly Róbert 1307-ben ostrommal vette be a várat. Uralkodása alatt Esztergom felvirágzott. Az egyház jelentős építkezésekbe kezdett a Várhegyen. A város virágkorának csúcspontján, a reneszánsz műveltségű Vitéz János érseksége alatt épült a folyó felőli oldalon az ebédlőpalota és a várhegy Duna felőli oldalán az akkoriban európai hírű függőkert. A kert megmaradt teraszai az ezredfordulón is jól láthatóak a gazzal benőtt hegyoldalban.
A 16. században már a hódító török árnyéka vetődött az esztergomi érsek székhelyére. A várat I. Szulejmán szultán serege 1543-ban megostromolta és elfoglalta. A török megszállás idején fokozatosan dőltek romba a középkori magyar építészet remekműveiként számon tartott székesegyház és palotarészek. A Habsburg hadvezetés többször is elfoglalta, de az Oszmán Birodalom katonái ismételten visszavették a Buda körüli végvárrendszerük kiemelkedően fontos bázisát. 1594-es ostrománál esett el Balassi Bálint, a korszak legjelentősebb reneszánsz költője.1595-ben Mansfeld Károly parancsnoksága alatt álló keresztény seregek visszafoglalták a várat 10 évre, majd ismét török kézbe került. A „pogány” hatalmából véglegesen csak 1683 őszén szabadította fel Sobieski János lengyel király seregével, az ő emléktábláját a Duna menti Vízivárosban láthatjuk. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban történt az utolsó katonai esemény, amikor rövid ideig a felkelők tartották hatalmukban a várat.
A 18. században fokozatosan lebontották védőműveit, majd 1869-re elkészült a régebbi templom helyén a monumentális méretű Bazilika. Az egykori királyi székhely múltjának feltárását az 1930-as esztendőkben kezdték meg. 2000-ben a vár egyes részeit teljesen újjáépítették, és megkezdték a freskók feltárását, felújítását. 2008-ban, a Reneszánsz év keretében a vár déli pontján egy új tornyot építettek fel, ami a 2007-ben a vármúzeumban talált Sandro Botticelli-freskót, és a Vitéz János studiolóját védi a beázástól. A „Fehér torony” átadása, és egy Vitéz János emléktábla leleplezése 2009. május 13-án történt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Esztergom – Városháza

Határon belül - 93.000 km2

Sajnálom: A városháza épületének szépség – állapota elszomorító, és ez még szerintem így fogadja a városba érkezőket legalább 1 évig biztosan – ezt nem is értem……
Az érseki központ városa többet érdemelne, egyébként az egyik legszebb, legrégebbi történelmi városháza épületünk. EZ a különlegesség (1773-ból), a barokk árkádos lábasház még anno Vak Bottyán generális kúriája volt. csak ezt követően lett az Esztergomiak prím épülete.
Folyik a városközpont, a szebb napokat látott értékközpont rekonstrukciója ,de még mindig sok régi épület mutat lepukkant állapotot- főleg a főtér környéke…..
.A fotográfus komoly energiával – javítgatta, szépítgette ezt a most már “mutatósabb, szebb” városháza épületet. Igazán komikus látvány az oldalszárny tetőzetét díszítő ezer éves, elavult elektromos csatlakozó, a rozsdás porcelános tartópillér.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Esztergom területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a prehisztorikus idők óta lakott. Kelták, rómaiak, avarok válaszottak lakóhelyüknek a Várhegyet és környékét. A kvádok ellen hadakozó Marcus Aurelius, a filozófus császár az Esztergommal szemben a Dunába torkolló Garam mentén írta elmélkedéseinek egyes részeit.

A tizedik században Géza fejedelem ide, a korábbi római erőd alapjaira helyezte székhelyét. Szent István kis legendája szerint itt született meg fia Vajk, akit itt kereszteltek meg Istvánnak, és később koronáztak az új királyság uralkodójává, ezzel országos központtá téve a várost.
Az István által kialakított egyházszervezetben az esztergomi egyházmegye kiemelkedett a többiek közül. A kezdetektől fogva érsekségi ranggal bírt, és érsekének kiváltsága lett a magyar királyok megkoronázása. István a Várhegyen felépítette az ország egyik legnagyobb székesegyházát, az úgynevezett széptemplomot, melynek védőszentje Szent Adalbert lett.

Idővel a települést gazdag külföldi telepesek lakták be, akik főleg távolsági kereskedelemmel foglalkoztak. Az ő 12. századi pecsétjükből alakult ki ma is használatos címerünk. III. Béla idejében nagyobb átalakításokat végeztek váron. A királyi udvarba francia művészek, kőművesek érkeztek, akiknek ma is látogatható várkápolnát köszönhetjük.
A Tatárjárás során a várat nem tudták bevenni az ostromló seregek, de a város nagyrészt elpusztult, ezért a királyi udvar elköltözött Esztergomból. IV. Béla 1256-ban a várat az érsekre hagyta, és megengedte a polgároknak, hogy egy új várost építsenek a régi helyén. Bár a királyi udvar távozott Esztergomból, második honalapítónk a ferencesek templomába temetkezett.

https://www.esztergom.hu/turizmus/tortenelem/hir/112-esztergom-tortenelme-diohejban

Gyulai értékek, gyulai látnivalók 1-34.

Gyula városa

Hungarikumok – Gyulai és Békés megyei értékek (1-34 érték)

Bagyinszki  Zoltán fotográfus a Gyulai  Értéktár  Bizottság tagja

Horvátország – Zágráb II.

A nagyvilágról

Ez még a diás korszak….. tehát másolt – igazított képek, nem az a aminőség amit megszoktunk már, de viselhető- szerintem.
Igen sajnos már 22. éve jártam Zágrábban, felkerestük perszer a keleti foci Mekkáját is, a Dinamo Zágráb szuper stadionját. Ezután következett az óváros / a Felső és Alsóváros. a látnivalók sora.
Talán túl sokat foglalkozunk Erdéllyel, alig a közös horvát értékekkel, közös múltunkkal. Igazán érdemes, sok minden szépség látható Horvátországban és ott még szeretnek is minket.
Néhány dolog amelyek a fotókon is láthatóak: a történelmi, színes majolika tetős Szent Márk templom, a neogótikus Katedrális,a az érseki palota várszerű kiképzése-a magyar kápolnával, a kincstár ötvös remekeivel, Szent István hermájával, Szent László és Szent István szobraival- sajnos ezek mint látható anno a renoválás zajlott és nem tudtunk akkor bejutni –a belsőket szépségeket megcsodálni.
A jezsuita Szt. Katalin templom- mintha Rómában lennénk, a barokk csoda.
A remek múzeumok sora pld. Modern Művészeti Galéria, a szecessziós / sárga Művészeti Pavilon, a Strosszmayer Galéria, a Nemzeti Színház sárga épülete ( Fellener és Helmer ép.által a nagyvárosaink stílusában), az egykori várfalak városfalak megmaradt bástyái , kapui.További sok sok érdekesség magyar vonatkozású történelmi tényekkel- muzeális tárgyi dokumentációval.
Külön is érdekesség a Pfaff “mester” által tervezett vasútállomás, a főposta szecessziós épülete, a Jelasics lovas emlékmű és a mozgalmas tér, a sok szép palota, kiemelve a Horváth Bánok palotáját.
Mihelyt a covid engedi ismét felveszem a bakancslistára Zágráb megtekintését, az élmények felelevenítését- de már a Sony digitális fényképezőgéppel..

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Horvátország – Zágráb I.

A nagyvilágról

Ez még a diás korszak….. tehát másolt – igazított képek, nem az a aminőség amit megszoktunk már, de viselhető- szerintem.
Igen sajnos már 22. éve jártam Zágrábban, felkerestük perszer a keleti foci Mekkáját is, a Dinamo Zágráb szuper stadionját. Ezután következett az óváros / a Felső és Alsóváros. a látnivalók sora.
Talán túl sokat foglalkozunk Erdéllyel, alig a közös horvát értékekkel, közös múltunkkal. Igazán érdemes, sok minden szépség látható Horvátországban és ott még szeretnek is minket.
Néhány dolog amelyek a fotókon is láthatóak: a történelmi, színes majolika tetős Szent Márk templom, a neogótikus Katedrális,a az érseki palota várszerű kiképzése-a magyar kápolnával, a kincstár ötvös remekeivel, Szent István hermájával, Szent László és Szent István szobraival- sajnos ezek mint látható anno a renoválás zajlott és nem tudtunk akkor bejutni –a belsőket szépségeket megcsodálni.
A jezsuita Szt. Katalin templom- mintha Rómában lennénk, a barokk csoda.
A remek múzeumok sora pld. Modern Művészeti Galéria, a szecessziós / sárga Művészeti Pavilon, a Strosszmayer Galéria, a Nemzeti Színház sárga épülete ( Fellener és Helmer ép.által a nagyvárosaink stílusában), az egykori várfalak városfalak megmaradt bástyái , kapui.További sok sok érdekesség magyar vonatkozású történelmi tényekkel- muzeális tárgyi dokumentációval.
Külön is érdekesség a Pfaff “mester” által tervezett vasútállomás, a főposta szecessziós épülete, a Jelasics lovas emlékmű és a mozgalmas tér, a sok szép palota, kiemelve a Horváth Bánok palotáját.
Mihelyt a covid engedi ismét felveszem a bakancslistára Zágráb megtekintését, az élmények felelevenítését- de már a Sony digitális fényképezőgéppel..

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Gyulai Szilveszterei buli 2021-2022.

Gyula városa

Magyar történelmi katolikus érsekségek 1-8. IV. – Eger

Határon belül - 93.000 km2

Új sorozatot indítok a www.bagyinszki.eu honlapon.
Szeretném bemutatni, megismertetni a történelmi Magyarország területén, Európa közepén- az 1000 évünk alatt létrejött (létrehozott) Katolikus Érsekségeket – érseki vallási központokat.
A témakörönként néhány felvétel betekintést nyújt a 8 centrum világába, fontosabb értékeibe. Megismerhetjük majd Karácsony közeledtével, advent idején a hazai impozáns érseki palotákat, az érseki templomokat, monumentális székesegyházakat, szobrokat, fontosabb intézményeiket, műemlékeiket. A mecénás érsekek értékteremtő –alkotó munkáját.
Legtöbbjük az Árpád-korban jött létre- talán a legrégebbi megmaradt épületek, részletek, altemplomok Gyulafehérváron, Veszprémben láthatóak.
Elsőként Esztergom kerül a képernyőre, majd sorban jönnek a történelem folyamán érseki központokká fejlődött városok: Kalocsa, Veszprém, Eger, Hajdúdorog és a határon túl rekedt Nagyszombat, Zágráb és Gyulafehérvár érseksége. Valamennyi különleges vallási és egyházi vonzerő és egyben turisztikai, művészeti értékű látnivaló.
Mindenhol jártam már, megcsodáltam e szépségeket- jelentős értékeket / a fényképezőgépem segítségével – jó szívvel ajánlom Önök számára is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Dunaújváros – Wágner Nándor Mózes szobra, az Rk. templom előtt

Határon belül - 93.000 km2

Magyar történelmi katolikus érsekségek 1-8. III. – Veszprém

Határon belül - 93.000 km2

Új sorozatot indítok a www.bagyinszki.eu honlapon.
Szeretném bemutatni, megismertetni a történelmi Magyarország területén, Európa közepén- az 1000 évünk alatt létrejött (létrehozott) Katolikus Érsekségeket – érseki vallási központokat.
A témakörönként néhány felvétel betekintést nyújt a 8 centrum világába, fontosabb értékeibe. Megismerhetjük majd Karácsony közeledtével, advent idején a hazai impozáns érseki palotákat, az érseki templomokat, monumentális székesegyházakat, szobrokat, fontosabb intézményeiket, műemlékeiket. A mecénás érsekek értékteremtő –alkotó munkáját.
Legtöbbjük az Árpád-korban jött létre- talán a legrégebbi megmaradt épületek, részletek, altemplomok Gyulafehérváron, Veszprémben láthatóak.
Elsőként Esztergom kerül a képernyőre, majd sorban jönnek a történelem folyamán érseki központokká fejlődött városok: Kalocsa, Veszprém, Eger, Hajdúdorog és a határon túl rekedt Nagyszombat, Zágráb és Gyulafehérvár érseksége. Valamennyi különleges vallási és egyházi vonzerő és egyben turisztikai, művészeti értékű látnivaló.
Mindenhol jártam már, megcsodáltam e szépségeket- jelentős értékeket / a fényképezőgépem segítségével – jó szívvel ajánlom Önök számára is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus