bzadmin archívuma

Arad – Urbán István főispán szecessziós palotája

Erdély - Partium

Arad – Salacz Gyula polgármester

Erdély - Partium

Endrődi Salacz Gyula (Gyula, 1832. január 31. – Arad, 1915. július 28.) polgármester.
A gimnázium I. és II. osztályát mint magántanuló, a III-VI.-et Aradon végezte. Az 1848-49. évi szabadságharcban mint hadnagy vett részt. 1849-től a jogi tanfolyamot Nagyváradon, Pesten és Bécsben végezte. A politikai államvizsga letétele után 1855-től 1860-ig a bíróságnál szolgált. 1861. november 21-én az ügyvédi vizsgát letevén, mint gyakorló ügyvéd Aradon telepedett le. 1872-től 1875-ig Arad szabad királyi város tiszti főügyésze, 1875. március 10-től 1901-ig pedig polgármestere volt. Közszolgálati érdemeinek elismeréseül 1900. október 24-én a III. osztályú vaskoronarendet, majd királyi tanácsosi címet s végül “Endrődi” előnévvel magyar nemességet nyert. Képviselővé az 1901-1906. országgyűlésre Arad szabad királyi város választotta meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Gyulán született és Arad kiváló polgára lett a sikeres városvezető és városépítő – az aradi románok is elismerték városépítő munkáságat.
Gyulán emléktáblát, Aradon szobrot emeletek emlékére. Az aradi városházán kiállításon –archív fotókon is látható Salacz Gyula polgármester alkotó pályafutása.
Sokat járok Aradara, a Városházára is – jóleső érzés ilyen nagyszerű történelmi személyiségekkel találkozni. Tisztelgő találkozásunkat képeken is megörökítettük.

Bagyinszki Zoltán

Portugália – Sintra: Nemzeti (királyi) palota

A nagyvilágról

A gótikus Palácio Nacional de Sintra a térség szívében helyezkedik el és királyi rezidencia volt a XV.századtól egészen a monarchia 1910-es bukásáig. A Pena kastély mellett a másik jól felismerhető ikonikus helye Sintrának a két hatalmas kúp alakú kéményével. A kastély története a VIII. századi mór időkre nyúlik vissza, mikor Umayyad meghódította a hispán félszigetet. Ekkor 2 kastély építettek. Az egyik a hegytetőn volt rálátással az egész környékre ami a mór vár. A másik a völgyben feküdt, ahol a mór uralkodók tábora volt. Első történelmi emlék az arab földrajztudóstól, Al-Bacr-tól származik a X. századból. A XII.században foglalta el I.(Hóditó) Alfonz. A mór uralkodás és az első portugál királyok idejéből nem maradt fennt semmi. A palota legrégebbi része a királyi kápolna, ami valószínűleg I.Dénes uralkodása idején a XIII.század elején épülhetett. Sintra fontossága több okból is megnőtt: például közel volt Lisszabonhoz és szinte kifogyhatatlan vadászterületei voltak. Az első nagyobb mértékű építkezések I.János idejére datálhatóak és ebből az időből származik a palota legnagyobb része, mint például a középső udvart övező épületek. Ide tartozik a homlokzat főépülete a bejárati boltívekkel, a mór stlusú szökőkutas terem vagy a hatalmas kúpos kéményekkel rendelkező konyha.
Két szoba aminek történetét mindenképpen érdemes megismerni. Az egyik a hattyúk terme (Sala dos Cisnes), amit a mennyezetre festett hattyúkról kapta a nevét. A hattyúk III. (Jó) Fülöp házának jelképe, míg a 30-as szám megegyezik a leendő ara Izabella királynő életkorával. A másik a szarkák terme (Sala das Pegas), ami arról híresült el, hogy Philippa királynő rajtakapta I. János királyt, ahogy megcsókolja az egyik udvarhölgyet. Hogy megállítsák a pletykát, kidekorálták ezt a szobát annyi szarkával, ahány nő volt az udvarban, tehát 136-al. Érdekes reakció. A mennyezeten lévő szarkák I. János védekezésének mondatát lobogtatják kis zászlókon azaz “Por Bem – ami annyit tesz: “Így a legjobb mindenkinek”, addig a szarkák lábain lancasteri rózsa van. Philippa válaszát viszont nem tudjuk meg soha. I. János fia, I Eduárd meghagyta a palota részletes leírást, amiből tudjuk, hogy a palota nagy része nem sokat változott az építése óta.
A második nagy építkezési időszak I. Mánuel idejében volt, mikor egy teljes szárnnyal megtoldották az épületet 1497 és 1530 között. Az Arabok terme (Sala dos Arabes) különösen figyelemre méltó a kecses, márvány mór kútjával és a XV. századi csempéivel. Ő építette a címertermet is (Sala dos Brasoes), ami egy lélegzetellálító helység a hatalmas aulejokkal és a fakazettás kupolájával, amin a király és a fő portugál nemesi családok 72 címere van. Vagyis egy már nem, mikor leszedték a Távora család címerét, akik I.József elleni merénylet elkövetésében vettek részt. A következő évszázadokban a nagy földrengésig jelentős átépítés már nem történt csak kisebb felújítások. Szomorú történet, de a palota VI Alfonz király (1650-es években) börtöne is volt egyben, mikor testvére úgy ítélte, túl instabil ahhoz, hogy uralkodjon az országban. Az épületegyüttes az 1755-es lisszaboni földrengés alatt komoly károkat szenvedett, de a beszámolók szerint “régi módon” helyreállították. A nagy földrengés legnagyobb vesztesége az arab szoba feletti torony volt, amely összeomlott.

https://vilagorokseg-utazasaim.blog.hu/2018/04/14/sintra_kulturtaj_portugalia_744

Királyerdő – Mézgedi cseppkőbarlang

Erdély - Partium

A romániai Király-erdő délkeleti részén fekvő Mézgedi-cseppkőbarlangot a 20. század elején még Európa legnagyobb barlangjai közé sorolták. Egyéb elnevezései: Czárán-barlang, Czárán-cseppkőbarlang, Meziádi-barlang, Meziádi-cseppkőbarlang, Mézegdi-cseppkőbarlang.
A barlang feltárása a 19. században élt Czárán Gyula (1847–1906) természetbúvár nevéhez fűződik. Ő volt az aki feltárta és járhatóvá, látogathatóvá tette; útjelzésekkel, lépcsőkkel látta el, és ő készítette róla az első leírást is. Emléktáblája ma is ott áll a barlang előcsarnokában. Róla nevezték el később a barlangot is, mely az ország első kiépített barlangjainak egyike volt.
A bejárati kapuzata 16 méter széles és 10 méter magas. Előcsarnoka közel 200 méter hosszú, mely után következik az óriás méretű barlang, mely mintegy 200 ölnyi hosszúságban, egyenes irányban nyúlik befelé. A barlangból ágaznak szét a folyosók, és ritka szépségű cseppkőalakzatok láthatók itt.
A legnagyobb különlegessége azonban hogy három emelete van, melyek egymás fölött keresztben húzódnak, s e barlangból ered a Meziád-patak is.
A barlang hossza a későbbi feltárásoknak köszönhetően mára már 4774 méter.
A 20. század elején végzett ásatások során a barlangban az úgynevezett „csontteremben” sok őskorból származó csontleletet találtak, amelyek a mára már kihalt barlangi medvétől származnak.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyarremete – Református templom

Erdély - Partium

A templomot a XIII. században emelték román stílusban, az ezt követő évszázadban már átépítések sorát éli meg. Csúcsíves szentélye az akkori gótikus ízlésnek megfelelő. Ekkortájt kerültek nevezetes freskói is falára. A XIX. században levakolásra és elfestésre kerülnek, ezt követően 1927-ben felfedezik, de ismét eltűnnek, lefedésre ítéltetnek. Mi az oka a sok titoknak és a freskók körüli vitáknak? A reformátusoknál szokatlan élénk templombelső nem minden hívőt hagyott sem a múltban, sem a jelenben nyugodni, így viszontagságai elsősorban ezzel magyarázhatóak.
A hajó, a karzat és a harangláb tornyának földszinti része értékes falfestményeket őriz. A XIV. században festett freskók bibliai és történelmi személyiségeket ábrázolnak. Központi alakjai Szent István, Szent Imre és Szent László, valamint Mihály arkangyal (az emberi cselekedetek mérlegével) az alsó sorban, valamint a 12 apostol a felső sorban. Jézus ostorozása, az olajban megsütött Szent János, döbbent arckifejezéssel Tamás apostol – különös képek ezek egy református templomban. Az értékes freskók nemcsak a templomhajóban, hanem a szentélyben és a toronyaljban is láthatóak. Ez utóbbiak bizánci stílusban készültek, feltárásuk az egykori lefedés és felfedezés után 2002-ben kezdődött el.
A 2007-ig tartó feltárás során a Szent László legenda egyes részleteit is megtalálták, de a kutatás nemcsak a faliképekre terjedt ki; a hajó egykori ablakának részletei, a sekrestyebejárat és két szentségtartófülke, valamint az egykori elbontott diadalív lenyomata is „felszínre került”. A fakazettás mennyezetet is szépen felújították. A remetei leletek fontosságával szerencsére nemcsak a magyar, de a román kollégák is tisztában vannak már, így remélhetően az utókor számára a költséges állagmegóvás és a még magára várató teljes feltárás is megtörténhet.
A templomudvaron kopjafa emlékezik az 1944-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatokra. Magyarremetén a templom meglátogatásán kívül érdemes ellátogatni 1642-ben épített, napjainkra teljesen felújított vízimalmához is. Izgalmas és látványos föld alatti utazást ígér a közelben található mézgedi cseppkőbarlang is, ide vaslépcsőn elemlámpával csoportos látogatás keretében van lehetőség alászállni.

https://kirandulastippek.hu/nagyvarad-szatmar-partium/magyarremete-reformatus-templom

Celldömölk – Vulkán fürdő

Határon belül - 93.000 km2

Vulkán Gyógy- és Élményfürdő Celldömölkön található, Szombathelytől 45 km-re és Pápától 30 km-re. 2005 őszén nyitotta meg kapuit.
A fürdőt zöld övezet veszi körül, hátterében a vulkanikus Ság hegy látható.
A gyógyvíz összetétele: nátrium-hidrogénkarbonátos-, kloridos típusú lágy víz, kis mennyiségű kalciumot, magnéziumot és magas fluorid tartalmú kissé szulfidos meleg víz. A víz mozgásszervi panaszok enyhítésére és betegségek kezelésére alkalmas.
A fürdő külső medence parkját szeretné a város bővíteni kültéri, különféle szolgáltatásokkal felszerelt élménymedencékkel. A fürdőt körülvevő területen szeretnének létesíteni kemping övezetet és szállodaláncot éttermekkel és szórakoztatási lehetőséget biztosító létesítményekkel.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közeli vulkánok – egykor és ma aktívan működő belső lávaképződés biztosítja a minősített GYÓGYVIZÉT.
A nagy mélységből érkező természetes 38 fokos gyógyvíz kedvelt a vendégek körében. Az 1600 m2 vízfelület a kültéri és beltéri medencék (8 db.) a szép faborítás családias hangulatot biztosít.
A meleg “beszélgetős” medencék mellett természetesen az uszoda is rendelkezésre áll. A Vulkánban a fiatalok kedvére-igényéra a csúszdák is rendelkezésre állnak.

Bagyinszki Zoltán

Békéssámsoni “Török- híd”

Határon belül - 93.000 km2

A 300 éves körüli Dél – békési műemlék híd 3 évszázada dacol az idővel . A Száraz – ér felett ível át a 2 ívnyílású műszaki létesítmény, a megye egyik legértékesebb és egyik-talán legrégebbi téglaboltozatos emlékünk.
A település határában található híd a térség fontos átkelőhelyeként biztosította a mindenkori átjárást a nehezen járható útviszonyok közepette. A “Török- híd” építése valószínű nem kapcsolható a török muszlim egykori jelenléthez, a megye újratelepítéséhez inkább, az élet megindulásának idején készülhetett. A burkolata már a modernebb időket idézi, mint ahogyan a vasbeton megerősítés is- sajnos. Az építtetőjéről és az építőmesterről sajnos nem maradt fenn használható hiteles forrásunk.
Három régi 200 éves híd még Gyulán említhető és megtekinthető: a Kapus híd, a Bárdos híd és a várhoz vezető Kishíd v. Szigeterőd hídja. Ezen túl még néhány híd itt ott fiatalabb régiek is megtekinthetőek a megyében.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Moskovits Palota (Szent László Téri Bérház)

Erdély - Partium

A Szent László térre merőleges Zöldfa utca sarkán a XX. század elején a földszintes Nikolits-ház, mellette pedig az egyemeletes Diamandi-ház emelkedett, melyet 1905-ben ifj. Moskovits Mór és Moskovits József vásárolt meg. A zsidó élelmiszeripari vállalkozó család tagjai, Moskovits Mór és fiai 1910-ben egy háromemeletes bérház építésébe kezdenek, melyet a nagyváradi származású építész-testvérpár, Vágó László és Vágó József tervezett. Az első fázisban csak a kis Nikolits-ház bontásához kezdenek hozzá és még 1910-ben elkészülnek a Zöldfa utca sarkán levő három tengelynyi résszel. 1911 januárjában már a Diamandi házat bontják, ennek helyén az év végére felépült a Moskovits-palota teljes Szent László téri része. A kivitelező cég a nagyváradi Incze Lajos és fiai volt.
A bérház földszintjét üzletek népesítették be, az első emeleten kalapszalon, emellett a Nagyváradi Bank és Kereskedelmi Rt. Székháza foglalt helyet. Az épület emeleteinek utcára néző részén 3–4 szobás lakások, míg az udvarra néző oldalon 1–3 szobás, kevésbé tágas lakások voltak. 1913 márciusában a Moskovits-palota udvarán Udvari Kávéház néven kávéházat alakítottak ki.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=358

Budapest – Hermina kápolna

Budapest

A Hermina-kápolnát, amely Zugló legrégibb szakrális épülete, József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina Amália főhercegnő tiszteletére építette. Hermina apáca volt, aki egy prágai kolostor főapátnőjeként fiatalon hunyt el. A főhercegnő jótékonyságáról volt közismert. A kápolna alapkövét 1842-ben rakták le, építését 1843-ban kezdték meg, de az építkezés az 1848-49-es szabadságharc miatt sokáig elhúzódott. Így az épületet csak 1856. szeptember 8-án szentelte fel Scitovszky János esztergomi érsek. A felszenteléskor Liszt Ferenc vezényelte a férfikórust.
A főhercegnő halála után 1842-ben a pesti polgárok Tomola Ferdinánd műlapkereskedő által szervezett közadakozásából rendelkezésre állt akkora összeg, amelyből lehetővé vált, hogy a város Hild József tervei alapján 1842-ben megkezdhesse az emlékkápolna megépíttetését. Az alapkövet 1842. október 10-én rakták le azon a telken, amelyet a Heinrich-fivérek adományoztak az építkezés céljára. A kivitelezésben közreműködött Zitterbarth Nepomuki János kőfaragómester, az oltárkép festője Novotny János volt, a harangot Schaudt András öntötte, közreműködött továbbá Mauer Károly gipszszobrász és Szabó István asztalos. Kuhinka Ferenc vasgyára szállította a vaskorlátokat. A falak dekorációs festését Wnedlandt János végezte, míg a színes üvegablakok Krausz Jánosnál készültek. A belső tér díszítésére Johann Meixner bécsi szobrász készített hat szobrot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Virágvölgy – Poprád Róth villa

Felvidék

Poprád határában található az út mellett a fachwerk stílusú villa, amely kedvenc épülete az arra kirándulóknak. A viharvert, de szép villát ideális környezetű erdő keríti.
A 3 szintes épület / mozgalmas tetővel rekonstrukciója elkezdődött. A kapuzata stílszerűen alkalmazkodik a z épület homlokzatához.
Az üdülő település központjában további hasonló épületek találhatóak amelyeket szintén felújítanak.
Kicsit tovább haladva közeledünk a közkedvelt Hernád áttörés különleges természeti szépségeihez-a szikla völgyek- katlanok és vízfolyások, a létrás vízesések világához .

Bagyinszki Zoltán