bzadmin archívuma

12►

Igazi fotós élmény volt számomra a közelmúltban a budapesti Eötvös utcában található Podmaniczky-palotában járni, hiszen – hála Istennek – bejutottam a kétszintes palota belsejébe is, amely belülről nagyobbnak bizonyult, mint azt kívülről gondoltam volna!

Egy reménytelennek tűnő kapucsöngetést követően kértem engedélyt a bejutásra. Egy biztató, kedves női hang kis türelmet kért, mivel a belépés nagyköveti engedélyhez kötött – ami szerencsére hamarosan meg is érkezett. Beléptünk az épület impozáns előterébe: fakockák a lábunk alatt, a folyosó felett pedig remek, díszes kazetták és domborművek.

Innen a lépcsőház látványos szobrokkal díszített lépcsőfeljárója következett. Majd vezetőt kaptunk magunk mellé, aki mindhárom szinten végigkísért minket, és külön felkapcsolta a világítást a fotózáshoz. Mindent megmutattak, így több mint 150 felvétel készülhetett. Rendkívül kedves emberekkel találkoztam – lélekben Bakuban jártunk a testvéremmel, Jánossal.

Remek díszítőművészeti értékeket láttunk: kandallók, fafaragások, kovácsoltvas munkák, díszes burkolatok, pazar nyílászárók, stukkók, szobrok, öntöttvas oszlopok és egy különleges kandalló a XIX. század végéről. A séta végén nagyon érdekes volt az egykori „garázs”, a lóistálló megtekintése is.

A legérdekesebb az volt, hogy ez egy igazi „talált palota” volt számomra, és hogy Podmaniczky Frigyesnek, a kiváló városépítő-szervezőnek a családi palotáját tekinthettem meg, amelyet most megmutathatok a nagyvilágnak is. Hálás köszönet érte az azeri nagykövetségnek! A diplomáciai testület egy igényes bronz emléktáblával is tiszteleg Podmaniczky Frigyes emléke előtt.

Bagyinszki Zoltán, Podmaniczky-díjas fotográfus

Budapest belvárosának egyik értékes épülete, amely 1913–14-ben Rainer Károly tervei alapján épült. Egy igazi szépség a szecesszió világából. Ez a volt Hazai Bank épülete, sőt, inkább palotája (ide még a páncélterembe is beengedtek fotózni, bár ez már körülbelül 25 éve volt).

A legszebb, teljesen épen megmaradt része a csodálatos, kazettás üvegtetős pénztárterem, amely a Haas és Somogyi cég bravúrja. A magyar tölgyfából készült bútorzat – amely Thék Endre orosházi asztalosmester gyárának remekműve volt – mára sajnos eltűnt vagy elpusztult. Biztosan a kommunista bűnök egyike.

Úgy gondolom, három olyan különleges épülettípus, illetve művészeti emlék létezik, ahol a megépítéskor a pénz nem számított, csak az ámulat, a szépség, a varázslat és a reprezentáció. Ezek sorban: a templomok és bazilikák, a paloták és kastélyok, valamint a bankvilág csodái.

Természetesen ebben is élen járt a magyar kreativitás, az igényesség és az építőművészet.

Bagyinszki Zoltán

123►

Budapest egyesítése 1873 után világhírű Sugárút egyik legszebb épületét eredetileg Műcsarnok néven a Magyar Képzőművészeti Társulat emeltette, azzal a céllal, hogy – a párizsi szalonok mintájára – Budapesten is tudjanak nagy képzőművészeti kiállításokat rendezni. 1877-ben készült el Láng Adolf itáliai reneszánsz stílusban, a veronai Palazzo Bevilacqua mintájára tervezett „Műcsarnok”. Első két évtizede alatt több ezer festményt, szobrot és grafikát mutattak be a közönségnek. 1882-ben itt volt először látható Munkácsy Mihály: Krisztus Pilátus előtt című festménye, s itt volt az Iparművészeti Múzeum első kiállítása is. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre megépült az „új” Műcsarnok a Régi Műcsarnok pedig az elit művészet helyett a szórakoztatóipart szolgálta tovább: Plasticon néven megnyílt a viaszmúzeum, 1907-ben pedig a Modern Színház Kabaré. Budapest ostroma, 1945 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthona, de volt múzeum, műterem, vásári látványosság, hivatal, színház. Azután a palota kiállítótereibe a szomszédos Mintarajziskola műtermei, az alagsorba, a kabaré helyére pedig az Állami Bábszínház költöztek.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából