bzadmin archívuma

Bártfa – Nyáridőben

Felvidék

Nemcsak Sáros, de egész Szlovákia büszkesége az egyik kétségtelenül legszebb szlovák város, az ódon Bártfa. Joggal sorolták be 2000-ben az UNESCO természeti és kulturális örökségének jegyzékébe.
Bártfáról az a hír járja, hogy Szlovákia leggótikusabb városa. Történelmi magjának központi tere a jellegzetes homlokzatú oromzatos kontytetős ódon polgári házsorral szegélyezett téglalap alakú tér.
A tér közepén áll a 16. századból származó volt városháza épülete. A városháza értékes termeiben a honismereti múzeum legértékesebb tárgyai vannak kiállítva. A múzeum további tárgyait a tér délnyugati sarkában álló, reneszánsz árkádos, eredetileg gótikus polgári Gantzughof-házban helyezték el.
A tér legjelentősebb műemléke az annak északi részében álló római katolikus Szent Egyed bazilika (Bazilika minor sv. Egídia). A 15. század elején kezdték építeni és fokozatosan nagyvonalú háromhajós gótikus bazilika alakot kapott. A belső részben figyelemreméltó a 15. századból származó 11 későgót szárnyas oltár-együttes, melyek közül néhány plasztika az európai fafaragás csúcspontját jelenti.
Egyedülálló kilátást nyújt madártávlatból Bártfára a hatalmas újgót stílusú templomtorony körfolyosója.
A város dísze a ferences kolostor és templom. A kolostor a városi erődítmény védőfalai közelében áll, amely Szlovákia legsértetlenebb állapotban fennmaradt középkori védőrendszere. A kőből készült védőfalakon kívül 3 kaput és 10 bástya maradt fenn.

http://slovakia.travel/hu/bartfa

Gyula – Adventi fények 2018

Gyula városa

Magas – Tátra, Zöld tó a hegyek karéjában

Felvidék

A Zöld-tavi-völgyben a Zöld-tó keleti partján lévő ház (1551 m) turisták, bringázók, hegymászók, síelők kedvelt célja, mivel a felsorolt sportokhoz rendkívül kedvező környezetben van.
A Zöld-tó első látogatói csak a csillagok alatt vagy az Elülső-Rézaknák völgyében a Rókusi-réten található juhásztanyákon éjszakázhattak. 1876-ban a Rókusi-réten építettek fel az első menedékkunyhót, ez volt az Egyed-kunyhó. Ezt 1887-ben áthelyezték a Zöld-tó déli partjára, de 1890- ben leégett. 1897-ben a tó északi partján építették fel az új menedékházat, a Frigyes-menedékházat, amelyből az 1924-es és a II. világháború utáni bővítésekkel jött létre a mai menedékház.
A házat 1950-ben Albert Brncal testnevelési tanár, az IAMES tátrai hegymászók klubjának neveltje emlékére átnevezték Brncal-háznak. Brncal hegymászó oktatóként veszítette életét 1950.08.01-én a Karbunkulus-csorba alatt a Kis-Papirusz-völgyben. A ház mai neve Zöld-tavi-ház.
A ház gondnoka ma Juraj Gantner.

http://www.vysoketatry.com/chaty/chpzplese/hu.html

Napsütésből szürkületbe.

A Zöld tó sajnos nem fogadott a kegyibe, igen rossz idő, szemerkélő eső, fénytelen világ fogadott minket. Haragszom rá!
Sajnos ilyen színek fények nélküli, kellemetlen képsorozatot tudtam készíteni, de megérte a szenvedés, az a szűk karéj, a hatalmas sziklák, amelyek a tavat körbefogták, páratlan látványt nyújtottak, de az üdítő várva várt sör is jól esett a Menedékház vendéglőben.
A vonzó pihenési lehetőség űberelte a következő szintmagasság megmászását, így azt jövőre halasztottuk.
Csalódás, de lefele sem volt rövidebb és könnyebb.

Bagyinszki Zoltán

Késmárk – Thököly várkastély

Felvidék

Késmárk alapítása a II. Géza által betelepített szász telepesekhez köthető a XII. században. A kőfallal körülvett város északi szélén épült az erődítmény, mely később a keresztes lovagok tulajdonába került. 1441-ben a husziták foglalták el, majd Mátyás király a Szapolyai családnak adományozta, akik egy gótikus külsejű várkomplexummá bővítették az erődöt. 1579-ben a Laszkyaktól vásárolta meg a várat a dúsgazdag kereskedő Thököly Sebestyén.

Napjainkig megőrzött túlnyomórészt reneszánsz külsejét a Thököly családnak köszönheti, 1596-1601 között építtették át a gótikus várat reneszánsz stílusú kastéllyá, családi székhelyükké téve azt. Messze földről érkeztek olasz kőfaragók, kőművesek és festők, az udvaron reneszánsz árkádokat kialakítva, gazdagon díszített termeit falfestményekkel látták el. Híres fejedelmünk, Thököly Imre is a városban született. A kuruc felkelés bukása után a bécsi udvar lefoglalta a várat, fényűző berendezését Bécsbe szállíttatta.

A vár a város birtokába került, volt benne kaszárnya, raktár, de még műhímző gyár is az idők során. A XVIII. században többször is tűz pusztított falai közt. 1931-ben múzeumot nyitottak benne, majd teljes körű renováláson ment át (1962-1985), ennek következtében tárlatainak sora jelentősen kibővült.

http://kirandulastippek.hu/szlovak-paradicsom-szepesseg/kesmark-thokoly-var

Cserkeszőlő – Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

1942-ben történt, hogy a Cserkeszőlő határában olajat kerestek, de helyette 92 Celsius fokos hévíz tört föl a mélyből, melyet akkor le is zártak, mondván, hogy értéktelen és motorban nem használható folyadék. Az itt lakók fantáziáját azonban erősen ösztökélte a forró víz jelenléte – ami az ország legmelegebb hévize volt sokáig-, így a kutat kinyitották 1948-ban, de visszazárni már nem tudták.
A kútfej olyan szőlőterület és gyümölcsfák közepén helyezkedett el, ahol a forró víz kipusztította volna a kultúrnövényeket, így a gazdák hetekig ástak egy árkot, ahol a vizet elvezették a szőlő és gyümölcsfás területekről.

Az árkot folyamatosan ásók között sok olyan ember akadt, akiknek fájt a lába, a dereka, reuma, vagy izületi betegség kínozta. Néhány dolgos nap után, – amit a kiömlő vizes sárban töltöttek-, azt tapasztalták, hogy megszűntek a fájdalmaik. Az első megfigyelések arról, hogy gyógyvíz folyhat itt ki, ezek voltak.
Később a fő meder mentén, illetve kanális mellett kis teknőket ástak a földbe, amibe beleengedték a vizet, majd mikor kihűlt, beleültek és így váltak ők az első fürdőzőkké.

A „cserkei” víz gyorsan népszerű lett az emberek között. Széles körből érkeztek egyre többen pihenni, kirándulni, gyógyulni. Később felfigyeltek a környező településeken arra, hogy Cserkeszőlőre milyen sokan látogatnak – a nagyszerű adottságú és tartalmú gyógyvíz miatt. Az akkori Szolnok Megyei Tanács segítségével 1955. május 1-jén 3 medencével, valamint női-férfi vállfás öltözővel, az akkori időknek megfelelő elvárási szinten megnyitották a cserkeszőlői Fürdőt.

A rendszerváltást követően a cserkeszőlői fürdő 1992-ben Önkormányzat tulajdonába került. A lepusztult medencék, öltözők felújítására 1998-ig nemigen fordítottak gondot.
1998 őszén azonban az önkormányzat a kor kihívásainak megfelelő fürdő építéséről döntött és nagy tervekkel vágott bele a fürdő és a turizmus fejlesztésébe. Ennek eredménye ma már a több hektáros, gondozott park, a kb 20 medence, élményelem, és a folyamatosan bővülő wellness- és gyógykínálat, minden korosztály számára!

https://www.cserkeszoloapartman.hu/A-furdo-tortenete-aloldal-4.html

Szepességi faszobrok a zólyomi vár kiállításán – másolatok

Felvidék

A magyarországi késő gótikus szobrászat legkiemelkedőbb alkotója, akiről az első adatok 1503-ból származnak. Stílusa valószínűsíti, hogy Veit Stoss krakkói műhelyében tanult. Korai műve lehet a besztercebányai plébániatemplom Szent Borbála-oltára (1509). Bizonyosan ő faragta a galgóci Betlehemnek nevezett Jézus születése csoportot. Fő műve a lőcsei Szent Jakab plébániatemplom 1508–17 között faragott és festett főoltára, amelynek külső képei a Káposztafalvi mestertől származhatnak. Hitelesen kevés mű kapcsolható nevéhez, tevékenysége egy népes műhely élén azonban meghatározó befolyást gyakorolt a Felvidék szobrászatára.

https://artportal.hu/lexikon-muvesz/pal-mester-locsei/

Szentes – Kálvária temető kápolnája

Határon belül - 93.000 km2

Özv. Rekettyés Istvánné 1908 tavaszán alapítványt tett a szentesi római katolikus egyháznál, hogy kápolna épüljön a Kálvária nagytemetőben. Az egyháztanács tervpályázatát ifjú Bene István szentesi építész nyerte.

A toronnyal ellátott, gúlatetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kiképzett épület az év végére elkészült. A harang fölszerelése, az oltár és a belső berendezés adományokból csak évekkel később készült el. A temetőkápolna szecessziós vonalvezetésű építészeti elemei, falfelületei kecsesek, minden oldalról látványos hatást keltenek a síremlékek övezetében.

https://szentes.utisugo.hu/latnivalok/szecesszios-temetokapolna-szentes-87141.html

A régóta esedékes rekonstrukció a végénél tart- lásd a fotósorozatot.
Rögtön kész a szentesi szecessziós ékszerdoboz a faszobrokkal, amely kívül belül megszépült.
A város ékessége építészeti értéke sajnos “szinte társasjátékként-eldugva nagyon kell akarni megtalálni” megnézni a város szélén, de érdemes. Keressék Önök is, Én megtaláltam.

Bagyinszki Zoltán

Nagyatádi Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Nagyatádon a Széchényi tér parkjában található termál- és gyógyfürdő a gyógyulni vágyók ezreit csalogatja a parkok, szobrok és fürdők városába, ahol a kellemes, nyugodt kisvárosi környezet megfelelő légkört biztosít a kikapcsolódni és felépülni vágyóknak.

A város központjában működő fürdő 1906-ban nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt. A 410 méteres mélységből feltörő gyógyvíz, fürdő- illetve ivókúrára egyaránt alkalmas. A város szívében található gyógyfürdő vize Magyarország egyik legjobb hatású minősített gyógyvizei közé tartozik. Főleg reumatikus panaszok enyhítésére, csonttörések utókezelésére, ízületi panaszok gyógyítására és nőgyógyászati betegségek kezelésére javasolják a fürdő használatát, de az ivókúrát gyomorbántalmakkal küszködőknek valamint mindennapos fogyasztásra is ajánlják.

2007-ben a fürdő elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet.

A létesítmény a környezet védelméhez is hozzájárul: egy közeljövőbeli fejlesztés révén ugyanis az elfolyó termálvizének hőjével fogják fűteni a nagyatádi városházát, a helyi kulturális központot, a turisztikai központot, a Baross Irodaházat és magának a gyógyfürdőnek az épületeit is.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kalocsa – Érseki palota és a könyvtár II.

Határon belül - 93.000 km2

A kalocsai egyházmegye érseki székhelyén kezdetben erődített várkastély állott, majd a 18. században alakult át barokk kastéllyá. A kétemeletes, klasszicista elemeket is hordozó épületet 1775-ben Batthyány József érsek, későbbi bíboros kezdte meg, de mai kinézetét báró Patachich Ádám kalocsai érseknek, korábbi nagyváradi püspöknek köszönheti, aki 1776-ban a váradi palotájának mintájára terveztette meg „U” alaprajzú, középrizalitos főhomlokzatú érseki rezidenciáját, mely a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött.

A keleti szárny díszes könyvtártermében Patachich Ádám érsek közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára különleges könyvpéldányokkal ma látogatható. A magánkápolna és a díszterem freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette.
A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. sz. elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.

Az érseki kastély mögötti Érsekkertet 1790-ben gróf Kollonich László érsek terveztette és kezdte kialakítani, majd Haynald Lajos érsek csodálatos parkká alakíttatta, gazdag kertkultúrával.
1930-ban e történeti kert nagy részét Kalocsa város lakóinak használatába adták, pihenő parkként, mely ma a francia és angol kertépítészet hagyományaira emlékezteti a benne sétálót.

http://www.astriceum.hu/erseki-kastely-es-erseki-konyvtar

Kalocsa – Érseki palota és a könyvtár I.

Határon belül - 93.000 km2

A kalocsai egyházmegye érseki székhelyén kezdetben erődített várkastély állott, majd a 18. században alakult át barokk kastéllyá. A kétemeletes, klasszicista elemeket is hordozó épületet 1775-ben Batthyány József érsek, későbbi bíboros kezdte meg, de mai kinézetét báró Patachich Ádám kalocsai érseknek, korábbi nagyváradi püspöknek köszönheti, aki 1776-ban a váradi palotájának mintájára terveztette meg „U” alaprajzú, középrizalitos főhomlokzatú érseki rezidenciáját, mely a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött.

A keleti szárny díszes könyvtártermében Patachich Ádám érsek közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára különleges könyvpéldányokkal ma látogatható. A magánkápolna és a díszterem freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette.
A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. sz. elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.

Az érseki kastély mögötti Érsekkertet 1790-ben gróf Kollonich László érsek terveztette és kezdte kialakítani, majd Haynald Lajos érsek csodálatos parkká alakíttatta, gazdag kertkultúrával.
1930-ban e történeti kert nagy részét Kalocsa város lakóinak használatába adták, pihenő parkként, mely ma a francia és angol kertépítészet hagyományaira emlékezteti a benne sétálót.

http://www.astriceum.hu/erseki-kastely-es-erseki-konyvtar