bzadmin archívuma

Meghívó – TRIANON 100

Gyula városa


Meghívó közös gyulai emlékezésre, az 1920-ban történt tragikus trianoni békediktátum jubileumára.

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
TISZTELETTEL MEGHÍVJA ÖNT ÉS KEDVES BARÁTAIT A

SZÁZ ÉV MAGÁNY, SZÜLŐFÖLDÖN HONTALANUL
CÍMŰ KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁRA.

A kiállítást megnyitja:
Dr. Görgényi Ernő,
Gyula Város Polgármestere

A kiállítást szerkesztette és fotózta:
Bagyinszki Zoltán

Helyszín:
Erkel Ferenc Művelődési Központ földszinti galéria

Időpont:
2020. január 28. (kedd) 16.00

A tárlat megtekinthető 2020. február 19-ig.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Németvárosi Körös-part 2020. január

Gyula városa

Izrael – Cana, Kánai bazilika és vízből a bort…..

A nagyvilágról

„És a harmadik napon menyegzőt tartottak a galileai Kánában, és Jézus anyja is ott volt. Ám Jézust is meghívták tanítványaival együtt a menyegzőre. És amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: „Nincs boruk!” És Jézus ezt válaszolta neki: „Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Még nem jött el az én órám?” Anyja szól a szolgáknak: „Bármit mond, tegyétek meg!” Volt pedig ott hat kőből való vizeskorsó a zsidók tisztálkodási rendje szerint; mindegyikbe két-három mérő fért. Jézus így szólt hozzájuk: „Töltsétek meg a korsókat vízzel!” És megtöltötték színültig. És ő ezt mondta nekik: „Most merítsetek és vigyetek a násznagynak!” Ők pedig vittek. Amikor azonban a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, – a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták (ezt) – a násznagy odahívja a vőlegényt, és ezt mondja neki: „Minden ember a nemes bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat. Te pedig mostanáig tartogattad a nemes bort!” Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, és kinyilvánította dicsőségét, és tanítványai hittek benne (Jn 2,1-11; az eredeti szövegnek megfelelően fordította: Benedikt Schwank OSB: János, Agapé, Szeged, 2001, 88-89.o.).”

http://biblia.hu/szentiras_com_cikkek/a_kanai_menyegzo

A fotográfus a helyszínen járva élhette meg a már nem vízből készült bor kóstolását. Az agyagkorsókat akár eredetinek is gondolhatjuk.
A magyar folklór, a népzene, a magyar nép hangja sokszor emlékezik a Szentföld-i “Kánai menyegzőre”, a rádióban sokszor kerül bejátszásra értelmezésre a bibliai történet.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Városliget, Millennium háza – Zsolnayval

Budapest

A Ház története:
A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak és a korabeli kritikák szerint – egyedülálló Zsolnay díszítésének köszönhetően – a kiállítás egyik legszebb eleme volt. A kiállítási funkciókhoz azonban szinte azonnal szűkösnek bizonyult, ezért néhány évvel később megépült a Városligetben a Műcsarnok jóval tágasabb, mai épülete. A ház a későbbiekben Fővárosi Múzeumként működött, majd a második világháború alatt megsérült, az eredeti beltéri díszítések is megsemmisültek. Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával az épület a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. Ekkor kapott belső kialakítása ipari, irodai jelleget. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került az épület, de nem sikerült művészeti-kulturális funkciót találni az épületnek.

A csaknem 3 milliárd forintos, 2017 decembere és 2019 augusztusa között zajló helyreállítás az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósult meg, kívül-belül visszaállítva a hajdan volt impozáns tereket. Az épület főbejárata visszahelyeződött a korabeli terveknek megfelelően a Hermina út felőli oldalra és a ház ékességei, a különleges Zsolnay-kerámiák is restaurálásra kerültek. A Városliget tájépítészeti megújításának részeként egy új rózsakert is létrehozásre került. Az 1.250 négyzetméter alapterületű épület kulturális közösségi térként újult meg: interaktív kiállítótérrel, egy pódiumszínpaddal is rendelkező kávéházzal, mélyföldszintjén pedig egy kisebb előadó- és vetítőteremmel.

https://millenniumhaza.hu/cikkek/a-haz

Az 1880-as években a színgazdag épületkerámia használata még nem volt olyan magától értetődő, mint néhány évtizeddel később, a szecessziós korszakban. Az épületdíszítmények terén igazi áttörést hozó pirogránit sem létezett még ekkor. Zsolnay Vilmos épp akkor kezdett kísérletezni az új anyaggal, amikor az épület már elkészült, így az 1884–85-ben kivitelezett épületre még hagyományos eljárással készült, ólommázas majolikadíszítmények kerültek.

A Zsolnay-gyár működésének az 1870-es évektől az 1880-as évek végéig terjedő időszakát az eklektikus, historizáló stíluskavalkád jellemezte, így a városligeti épületen is keverednek a nagy művészettörténeti korszakok motívumai. Allegorikus egyiptomi és görög nőalakokat, perzsa szárnyas oroszlánokat egyaránt felfedezhetünk a gazdagon díszített homlokzaton. A szeszélyesen kanyargó növényi indák, sárkányos virágvázák és szárnyas oroszlánok között ritmikusan elhelyezett tondókon (kör alakú domborműveken) többször is feltűnik a reneszánsz festészet és szobrászat három nagy alakja: Leonardo da Vinci, Raffaello és Michelangelo.

https://millenniumhaza.hu/cikkek/zsolnay

Lillafüred – télen, hóban

Határon belül - 93.000 km2

Mamutfenyők Magyarországon – Sequoiadendron giganteum

Határon belül - 93.000 km2


Ismét hó nélküli – Karácsony van, a legtöbb helyen már fenyőfa díszíti a családok meleg szobáit. Ünnepelnek Magyarországon, a nagyvilágban, holnap Szenteste következik.
Gondoltam stílszerűen a legszebb és legnagyobb karácsonyfákat ajánlom a kedves érdeklődő böngésző olvasóimnak, a 100 évnél idősebb mamutfenyőinket az ország minden részéből a teljesség igénye nélkül.
Megnéztem a képgyűjtemény lapjait hol jártam, hol fotózhattam e különleges természeti értékeinket? Van még egy pár amit szeretnék lefotózni jövőre.
Gyönyörű növények , dendrológiai ritkaságok, tényleg csodálatosak, változatosak. A javát az egykori arisztokraták, a kertek arborétumok szerelmesei ültették, nevelték anno a régi világban.
A legszebb általam fotózott példány Kassához – határon túl sajnos a Jászói prépostság gyönyörű barokk épülete előtt található. 40 m magas az a Kaliforniai mamutfenyő.
A fajta is változatos, például a gyulai 2 mamutfenyő mellé 3. érdekességként látható a parkban, a kb. 15 m magas kínai mamutfenyő is.
(a képek alatt olvasható a fa ültetésének, településének helye is).

E ritkaságok még nincsenek feldíszítve, ezt a feladatot mindenki önmaga elvégezheti.
Tisztelettel kívánok Gyuláról Áldott Ünnepeket és Kellemes hófehér Karácsonyt:

Bagyinszki Zoltán

Érmindszent – Ady E. szülőfaluja, szülőháza

Erdély - Partium

A falu Közép-Szolnok vármegyéhez, majd Szilágy vármegyéhez tartozott. Első említése okiratban 1320-ban jelent meg Mindzenth alakban. Érmindszentet (a költő születésekor kb. 750 lakója volt) református magyarok, római katolikus svábok és görög katolikus románok lakták. A település 1957. március 13-tól hivatalosan is felvette az Ady Endre nevet (magyar nyelvhasználatban Adyfalva). Az elszegényedett, de kisnemesi származású Ady család a Szilágy megyei Diósadról származott. Ady Lőrinc és Pásztor Mária 1874-ben házasodtak össze. Kabay Gábortól (az anyai nagyapától) örökölték az érmindszenti birtokot. A hozzá tartozó ház, amelyet a 19. század közepén építhettek, földes padlójú, nádfedeles, patics- és vályogház volt, hasonlóan a falu többi, parasztok által lakott épületéhez. Ebben a házban született 1877. november 22-én Ady Endre. A család bővülése és anyagi erősödése lehetővé tette, hogy 1907-ben új házat is építsenek a telken, amely már sokkal tágasabb és modernebb volt. Ebben a két épületben tekinthető ma meg az Ady Endre Szülőház és Emlékmúzeum.

http://www.kolcsey.org/magyar-emlekek/partium/ermindszent-ady-endre-szulohelye/

Ady Endre: Karácsony
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszu sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
És a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra…

https://mek.oszk.hu/00500/00588/html/vers1201.htm

Tápiószelei Blaskovich múzeum kiállítása III.

Határon belül - 93.000 km2

A tápiószelei Blaskovich Múzeum az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő KÚRIAMÚZEUMA.
A botanikailag is érdekes park közepén álló klasszicizáló kúria 1906-ban épült. E kisnemesi udvarházat vásárolta meg BLASKOVICH GYÖRGY (1878-1960), aki jogi és testvére BLASKOVICH JÁNOS (1883-1967), aki mezőgazdasági akadémiát végzett. A két fivér 1912-ben költözött Tápiószelére.
A tápiószelei múzeum története két szálon is indult. Az egyik szál a Blaskovich testvérpár régészeti tevékenysége. Az ő kezdeményezésükre indítja a Magyar Nemzeti Múzeum 1923-ban azt az ásatást, melynek során Tápiószentmártonban, a sőregi út mellett emelkedő dombon egy szkítakori fejedelmi sírból előkerül a híres “aranyszarvas”, a tűzben aranyozott, szarvas alakú, elektron pajzsdísz. Régészeti kutatásaik közben bukkantak rá a tápiószelei szkítakori temetőre is, ahol a Nemzeti Múzeum régészei 1938 és 1953 között végeztek ásatást. Az itt talált leletek biztosítására 1947-ben a Blaskovich-kúriában megszervezték a MNM MÚZEUMI GYŰJTŐHELYÉT.
Másik szál a múzeum létrejöttében a Blaskovichok műgyűjtő szenvedélye, aminek kezdete a múlt század közepéig nyúlik vissza és a nagyapa, Blaskovich Gyula (1809-1850) nevéhez fűződik. 1848 tavaszát írták még, amikor Heves megye alispánjaként festményeket és metszeteket vásárolt a néhai egri érsek, Pyrker János László hagyatékából. Miután testvéreitől -földért cserébe- megszerezte a családi “régiségeket” is, megteremtette a Blaskovich-gyűjtemény alapjait. Halálával e kollekció Gyula nevű fiára (1843-1911) szállt, ki tovább gyarapította apjának hagyatékát. Műgyűjteményének legértékesebb darabjai 1889-ben a nagybányai történeti, majd 1896-ban Budapesten a millenáris kiállítás történeti főcsoportjában is bemutatásra kerültek.Fiai: György és János tudatos munkával fejlesztették tovább az öröklött anyagot. Egész életüket annak rendelték alá, hogy családi gyűjteményük együtt, egyben és Tápiószelén maradjon.
A Magyar Nemzeti Múzeum segítségével a tápiószelei múzeumi gyűjtőhely átszervezése által 1952-ben megalapították a TÁPIÓSZELEI MÚZEUMOT. Az intézmény vezetői -halálukig- a Blaskovich-fivérek voltak. A közgyűjtemény alapítói és gyűjtői emlékére 1967-től a BLASKOVICH MÚZEUM nevet viseli.

http://blaskovichmuzeum.hu/a-muzeumrol/muzeumtortenet

Arad – kovácsoltvas-kézműves remekei

Erdély - Partium


Láthatóak a következő felvételeken. Több mint 100 éve készültek az emblematikus polgári városban, a szecesszió korában.
Járom a város utcáit és keresem a stílus szépségeit, van bőven- főleg a részletek varázslatosak számomra, különösen a kovácsoltvas munkák.
A változatos méretű formájú korlátok, rácsok, erkélyek cégérek hol szükségszerű eszközei fontos részletei a házaknak lépcsőházaknak, hol “csak díszei” azoknak.
Hihetetlen szakmai tudás jellemezte a kovácsmesterek munkáját, ez hála istennek a legtöbb helyen megmaradt és nem is nagyon látszik rajtuk az idő, a rozsda vasfoga.
Lehet őket megcsodálni, a legtöbb képekhez kapcsoltam a z épületek paloták neveit amely kis gyűjtemény most csak a szecesszió korából válogatott.
Mozgalmas, csavart és kerekített formavilág, főleg a folyondárszerű növény és virágmotívum jellemzi Arad város ez irányú kovácsoltvas művészetét- “Florálisarad”.
(Bohus palota , Szántay palota, Kultúrpalota, Szerb palota, Szabadkőműves székház , polgárházak, stb.)
Akiknek ez a sok vasból készült virágcsokor köszönhető talán a közeljövő kutatásaiból kiderül majd kik Ők?, a neveiket később olvashatjuk befejezésül, megérdemelnék.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Elhunyt Varga Imre Kossuth és Munkácsy díjas szobrászművész

Határon belül - 93.000 km2

A kortárs hazai szobrászat egyik legnagyobb szabású alakja.
Jellegzetes alkotásaival írta be magát a hazai művészettörténet nagyjai közé. Siófokon, szülővárosában rengeteg köztéri alkotása tekinthető meg.
E fotósorozattal szeretnék tisztelegni a mester életműve előtt.

Bagyinszki Zoltán