bzadmin archívuma

Mohács lett az “Az év emlékhelye” 2021- ben – II. rész

Határon belül - 93.000 km2

II. rész

A várostól északra – a városba vezető út és a Csele-patak kereszteződésében – áll a II. Lajos-emlékmű. A hagyomány szerint az 1526-os mohácsi csata után a nyári záportól megáradt Csele-patakban, ezen a helyen lelte halálát a király (II. Lajos kir. 1506-1526).
A király holttestéről, ill. annak megtalálásáról, körülményeiről tanulmány készült, Kiss Béla jóvoltából. Ennek megfelelően a király holttestét a Csele-patak mai dunai torkolatától kb. 50 méterre, tovább a Duna közepe felé, az akkor még a szárazföldhöz tartozó jelenleg víz borította területen találták meg. Ott ma egy kőhányás található, a helyszín ennek a kőhányásnak a végéhez van a legközelebb. (Alacsony és közepes vízállásnál fel lehet sétálni a kőhányásra.

Az emlékmű oromzatát oroszlánszobor díszíti, a király halálát ábrázoló domborműveket Kiss György szobrászművész készítette. Az eredeti emlékoszlopot 1864-ben állíttatta saját költségén Turcsányi Soma, volt 1848-as huszár főhadnagy a csatában elesettek emlékére. Mivel az emlékmű a maga idejében nem aratott sikert, 1897-ben újjáalakították. Kiss György, a neves szobrászművésszel készíttették el a bronzreliefet.

(forrás: http://www.geocaching.hu )

Mohács lett az “Az év emlékhelye” 2021- ben – I. rész

Határon belül - 93.000 km2

Az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata helyszínén, régészeti feltárásokat követően, 1976-ban nyílt meg a Történelmi Emlékhely. A park területe 1700 katona végső nyughelye.

A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait láthatjuk. A fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokasága eleven mozgást teremt a csendes sírkertben. Megkondíthatjuk a kis lélekharangot, amelynek hangja tovább fokozza a sírkert magasztos hangulatát.

Az emlékhely 2011-től megújult formában várja a látogatókat. A Szent Koronát formázó új impozáns kiállító- és kilátóépület több szinten ad helyet kiállításoknak, melyek között a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a technika XXI. századi színvonalának köszönhető interaktív terepasztal. A kupola formájú felső szinten lévő kilátóból a vendégeknek lehetőségük nyílik a magasból megtekinteni a virágot formázó sírkertet.

(forrás: http://www.ddnp.hu/mte )

 

Budapest – Az első igazi aréna: a Fradinak adatott meg.

Budapest

A Groupama Aréna Európa egyik legmodernebb multifunkciós létesítménye, amely alkalmas sport-, kulturális, üzleti és magánrendezvények lebonyolítására is. Az aréna a Ferencvárosi Torna Club (FTC) otthona, amely az Albert Flórián Stadion helyén épült, nemzetközi futballmérkőzések és több tízezer fős koncertek helyszíne.

A Groupama Aréna UEFA 4-es kategóriájú stadion, alkalmas bajnoki- és kupamérkőzések, Eb-, vb-selejtező mérkőzések, Eb-csoportmérkőzések, továbbá BL csoport- és kieséses mérkőzések lebonyolítására a negyeddöntőkig, valamint helyszíne lehet U19, U21 vb-döntő mérkőzéseknek is.

A Groupama Aréna befogadóképessége OTP Bank Liga és Magyar Kupa mérkőzéseken 23 800 fő, míg az UEFA vagy a FIFA által rendezett mérkőzéseken 22 000 fő. A különbség abból adódik, hogy a hazai rendezésű összecsapásokon a B-középben illetve a vendégszektorban állóhelyeket alakítanak ki.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Szecesszió Világnap 2021. – Aradon és Gyulán a legnagyobb siker a kifestő program volt.

Gyula városa

Az óvodások és kisiskolások színezték a füzeteket a gyulai épületek rajzait – amelyeket Bagyinszki Luca készített.
Fotó a nagyapától: Bagyinszki Zoltántól, a családi “vállalkozásban készült különlegesség remek marketing eszköznek is bizonyult.
Az óvodások séták keretében keresték fel az virágos házikókat- majd a szüleiket is invitálták a szecessziós sétákra – Tudjuk nem lehet elég korán kezdeni…..
A képeken a fotográfus kifestős gyulai képei és a barát: Rusznyák Csaba premier képei láthatóak.
Megható és különleges élmény volt a kicsi gyerekek társaságában együtt színezni a XX. század elején készült hazai műalkotásokat.
„Színes, virágos házikók Gyulán” – a Kincskereső óvodában és a Csikyben | Csiky Gergely Főgimnázium (csikygergelyarad.ro)

Bagyinszki Zoltán

Hódmezővásárhely – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

Gyula – Szecesszió kiállítás megnyitó, 2021. június 12.

Gyula városa

Mezőhegyes – Főépítészi villa

Határon belül - 93.000 km2

A főépítészi villa Mezőhegyes egyik műemlék épülete, a Mezőhegyesi Állami Ménes valamikori főépítészének háza. A Kossuth Lajos utca 12. szám alatt található.
Az 1850-es években, más források szerint 1864-ben épült romantikus stílusban; az 1870-es években bővítették.
1989-ben Tihanyi Judit építész tervei alapján felújították és átalakították. Jelenleg idősek otthona és családsegítő központ működik benne.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyula – Göndöcs–kert és “intézményei“

Gyula városa


A Béke sugárút menti zöld Göndöcs – kertet még 1880 körül álmodta meg Göndöcs Benedek apátplébános, ogy. képviselő.
A százados fákkal / tölgyek, platánok, örökzöldek üdítő pihentető látvánnyal a város egyik pihenőközpontja, amely bekerült a városi és a megyei értéktárba is.
Az egykori Fehér-Körös mellékága ingoványos terület feltöltésével keletkezett a közkedvelt Népkert. Gyula város első közparkja lett.
Jelentőseb, a képeken is látható épületei – városi intézményei: Erkel Művelődési Központ, Vigadó, Kohán Képtár/ 1895, Városi Tornacsarnok és a XX. századi Hősök és Áldozatok emlékműve is nagy értéke a parknak. Hatalmas mozaikját Kohán György készítette.
A néhai Faszínház, a Színkör – már sajnos régen elbontásra került/1961. A park közepén található a vasbeton víztorony- tetején csillagászati műszerekkel.
Tövében pár éve, közkedvelt szabadtéri tornaeszközöket állítottak fel. A fotókon is látható játszótér a gyerekek felkapott szórakozóhelyévé vált.
A vigadó oldalán lévő szoborfülkéből köszönt ránk Göndöcs Benedek bronz mellszobra – alkotója Técsy László- 1933.

Bagyinszki Zoltán

Trianoni emlékmű – Szarvas, az ország-közepéről a szélére.

Határon belül - 93.000 km2

Szarvason a különleges, de egyre ismertebb érdekes szélmalom forma emlék – ma már szimbolikusan is az egykori tragédiánk, a Nemzeti összetartozásunk kiemelt emlékműve.
Már 101 éve történt a szörnyű ország csonkítás –és még ma i s több helyen nagyon keserves dolog határon túl magyarnak lenni. Ukrajnában borzasztó mit művelnek a kis csokor magyarsággal.
Kevesen tudják , Gyula városa is reménytelen helyzetbe került- elcsatolták határa mellett a partiumi területeket, ezzel évtizedekig a reménytelenség helyzetét örökölte. Viszont örüljünk, hogy mi is nem kerültünk a másik oldalra… Örülünk!
Az egykori óriási keleti, délkeleti történelmi régiója – amelyek sok sok településsel földrajzilag – gazdaságilag kötődtek az egykori megyeszékhelyhez teljesen ellehetetlenültek.
Érdemi elmozdulás, fejlődés csak a rendszerváltozást követően tapasztalható.

Bagyinszki Zoltán

A záró székelykapu után, egy kis dombon áll a millenniumi emlékmű, a malom. A 6,5 m-re kicsinyített szimbolikus malom 1939-re készült el az eredeti országközéptől 500 méterrel délebbre. A tényleges középpont telkén régen egy szélmalom állt. Másik megközelítést adott az eredeti emlékmű felirata, mely szerint Isten malmai ugyan lassan őrölnek ugyan, de volt és lesz Szarvason országközép.

Forrás: kvte.hu

Gyula – Az Ó-Körösön eveztünk május végén

Gyula városa