bzadmin archívuma

Szék – Református templom

Erdély - Partium

Szék legértékesebb és egyben leglátványosabb műemléképülete kétségkívül a református templom. A templom építését az 1241-es tatárjárás után kezdték el, természetesen eredetileg katolikus templomnak épült. Építészeti stílusa a kerci cisztercita alapítású templomot idézi. A széki református templom három hajós gótikus stílusú templom, melyet 1470-ben Mátyás király a Szentlélekről nevezett el. A templom falait eredetileg mindenhol freskók díszítették melyek olasz mesterek munkájára utalnak, ám az is elképzelhető, hogy magyar mesterek készítették. A freskók egy része még ma is látható. A templomot 1432-ben bővítették, 1770-ben pedig kazettás mennyezetet szereltek fel mely később leégett, egy kazetta azonban napjainkban is látható, mely a déli oldalhajóban van elhelyezve. A templomot többszöri pusztítás után 1946-ban Kós Károly tervei alapján restaurálták, valamint bővítették. A templomot körülvevő részben leomlott kőfal arra utal, hogy a templom valamikor erődítményként is szolgálhatott. A templomnak két harangja van. A nagyobbik harang 1753-ban készült, az orgona pedig 1733-ban. Az úrasztali edényekből, valamint terítőkből kevés maradt meg az 1717-es tatárjárás után. A jelenlegi kelyhek a XV. illetve XVI. századból valók. A nagyobbik kelyhet melyből a férfiak kapják az úrvacsorai bort, 1697-ben gróf Teleki Mihályné Vér Judit adományozta Széknek, a kisebb kelyhet melyből a nők kapják az Úrvacsorai bort azt a széki polgárok adományozták az egyháznak 1645-ben. – Szék két ízben volt püspöki székhely. Itt szolgált Tiszabecsi Nagy Gáspár református püspök a XVII. században, valamint Zágoni Aranka György a XVIII. században. Síremlékeik a templom déli mellékhajójában vannak elhelyezve.
1555-ben a templom egy protestáns zsinat helyszíne volt, melyen részt vett Dávid Ferenc hitújító is.

https://muemlekem.hu/hatareset/Reformatus-templom-Szek-1099

Szentbenedek – Pusztuló Keresztúri Kornis – kastély I.

Erdély - Partium

A fájdalmasan elpusztult – pusztuló magyar kastélyok egyike. A tudatosan rombolt, szétlopott- a román államtól motiváltan – a kommunisták vezetésével tönkretett műemlék.
1945- ben még lakta a család, majd államosították és megalázó funkciókba került, ami után lassan végleges pusztulásnak indult. A múltat, a magyar arisztokrata értékeket végképp eltörölni… mintha ez a folyamat ma is zajlana.
Az értékes reneszánsz épület XIII. századi kolostor alapokra épült, közel Szamosújvárhoz- attól délre az 1573-93 között. Szép reneszánsz belsőkkel, díszes festett fa faragványokkal, burkolatokkal rendelkezett. Egykoron itt őrizték a ház védőszentjét ábrázoló a Könnyező Mária festményt.
Az első dia-fotós dokumentálás részünkről 25 éve lehetett (B.Z.), az új kastély még állt, a remek homlokzati és oldal oszlopsor csodás fotótéma volt, de lakatlan elhagyatott volt ez az épület is.
A második 15 éve történt kb. akkor még menthető, de igen rossz állapotban fotózta Zoltán fiam. A kaput védő díszítő unikornisok a helyükön voltak, a gaz a természet még nem foglalta el a reneszánsz – barokk kastélyt. A tetők a helyükön, a kőtáblák feliratai még olvashatóak voltak.
Az e heti 2022. szeptemberi, harmadik kastélyfotós programom részeként ismét felkerestem, érdekes- fájdalmas élmény volt negyedszázad után látni a változást, valóságot, a romokat az elpusztult kastélyt Unikornisok nélkül. A kaputorony /1720 még dacol a természet erőivel, 300 éve büszkén áll a lepusztult lakópalota romjai előtt.
El akarták lopni és a tulajdonos biztonságba helyezte ( nála még él a remény, hogy egyszer ezt még rekonstruálja!)… a park és az épület több helyen szemetes tárolónak használva-lólegelő, lócitrom halmokkal az udvaron és istáló egyben az új összeomló- beomlott kastély termeiben. Nagyon szomorú, tragikus élmény volt. A fotók elkészültek, hamarosan azok is
felkerülnek a honlapomra. Tudom Erdélyország nagy területen fekszik sok értékkel, régi magyar emlékekkel – nem lehet mindent megmenteni, de talán jobban törekedni kéne erre.
Illusztrációk 1998-99-ből: Bagyinszki Zoltán a Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon c. albumból. Mikes Kiadó.

Bagyinszki Zoltán

Kolozsvár – Unitárius Püspöki Rezidencia

Erdély - Partium

A Vallásszabadság Háza az unitárius püspöki ház felújításával létrehozott, 2018-ban megnyílt közösségi épület Kolozsváron, a Magyar utca 14. szám alatt. Kiállítóhelyként az unitárius egyház történelmi emlékeit mutatja be; kulturális közösségi térként író-olvasó találkozóknak, műhelybeszélgetéseknek, koncerteknek és egyéb rendezvényeknek. Az intézmény célja a vallásszabadság eszméjének erősítése, vizsgálata, védelme.
A 14. századi gótikus épület Mátyás király szülőháza és a plébániaház mellett a város egyik legrégebbi lakóháza volt. Építtetője egyes feltételezések szerint a város egyik tehetős polgára, mások szerint keresztes lovagok lehettek. A 18. század elején a Wesselényi család birtokába került, 1851-től pedig Biasini Domokos kereskedő tulajdona lett. Az unitárius egyház 1883-ban vásárolta meg, és püspöki lakhelynek alakították át.
2009-ben Bálint Benczédi Ferenc püspök kezdeményezésére az egyház úgy döntött, hogy felújítják az épületet, és közösségi intézményként, kulturális térként, kutatóközpontként, múzeumként működtetik. 2015 januárjában, a vallásszabadság napján merült fel ötlet, hogy a házat a vallásszabadságnak szentelik. A felújítást a magyar kormány 6 millió lejjel, az összköltség majdnem 80%-ával támogatta. A felújított épületet 2018. július 7-én avatta fel Victor Opaschi egyházügyi államtitkár, Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára. 2018-ban a felújítást a Romániai Építészkamara az Országos Építészeti Biennálé keretében átadott díjjal ismerte el, 2022-ben pedig az Europa Nostra-díjat kapta meg.
Az utcafronton egy téglalap alakú középkori emeletes ház áll. A gótikus kapuíven egy S. T. monogrammal ellátott címer található. A kapubejáraton belül két, utóbb befalazott ülőfülke helyezkedik el. Homlokzatát feltehetőleg a 18. században alakították át. A középkori épülethez csatlakozik egy 18. századi és egy 19. századi toldalék. A felújítás során a földszinten éttermet és könyvesboltot, az első emeleten konferenciatermet és múzeumot alakítottak ki; szintén az emeleten kapott helyet a valláskutató intézet. A tetőtérben vendégszobák találhatóak.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Besztercebánya – IV. Béla királyunk szobra a történelmi városközpontban

Felvidék

Erdélyi Kárpátok – Királykő csúcsa télen, 2238 m Pásztor orom

Erdély - Partium

Sziasztok egy remek téli sorozat (egész napos túra) nem kezdők számára. Fotó: Wagner Attila-Sepsiszentgyörgyről.
A képen látható fiatalember – akit barátomnak tisztelhetek remek fickó, sikeres székely hegymászó.
Attila nem csak Erdély hegyeit hódítgatja, hanem a világ sok hegycsúcsa is trófeái között szerepelt már.
A háttérben lévő szépséges csipkés vonulat a végén a Fogaras koronája-amelyben persze Ő már többször is megfordult..
A képek a hegy mintha nem is a közeli Kárpátokban volna – nekem pár éve szerencsém volt vele egy szolidabb zergés túrát
megtenni a kemény Királykő területén, igazi fotós élmény volt – képek a honlapomon. A Brassóhoz közeli impozáns hegy a magas csúcsok és a medvék birodalma.
Most láttam a telefonjában a sorozatot köszönettel elkértem, hogy többen is láthassák a remek téli hangulatú Királykő vad szépségeit.

Bagyinszki Zoltán

A Királykő vonulata fordított L betűhöz hasonlít. A kisebbik rész a kelet felé elnyúló 1816 méter magas Kis-Királykő.
A nagyobbik vonulat a Nagy-Királykő, amelynek a legmagasabb pontja a 2238 méteres Pásztor-orom. További magasabb hegyek a Nagy-Királykőn: Grind-csúcs (2229 m), Hosszú-orom (2210 m). A Kis-Királykőt és a Nagy-Királykőt a Hasadék-nyereg (1660 méter) választja el egymástól. A Királykő területén 161 barlangot ismerünk, közülük a 367 méter hosszú Medve-barlang és a 629 méter hosszú Dámbovicoara-barlang a legnagyobb.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Abasár – Aba Sámuel királyi települése és történelmi emlékei a Mátrában II.

Határon belül - 93.000 km2

Feldebrő és Abasár É- Magyaroszági települések a Mátrában. Kevesen tudják a nagyon kevés hazai királysírok- sírhelyek egyike kötődik a 2 településhez. A közeli Feldebrőn helyezték először örök nyugalomra
Aba Sámuel magyar királyt, az altemplomban- amely ma i s megtekinthető fontos román kori műemlékünk. Majd innen került az akkori királyi rezidenciára – a hagyomány szerint valószínű földi maradványai is Abasáron találhatóak.
A híradások nyomán-a megírt és bemutatott eredmények motiváltak , hogy a napokban felkerssem Abasár településünket.
A főtéren található rk. templom is reett középkori részleteket (különleges a templom kapu feletti beépített írásos kőfaragvány) és a templom mellett néhány méterre áll a király bronzból készült egész alakos szobra is.
Abasár Történelmi Emlékhely-birtokközpont a legfontosabb adatok a központban állított bronz táblán olvashatóak 1. kép.
A történelemben, folyamatos hatalmi játszmák- harcok és háborúk kísérték az államalapítást követő évszázadokat. Regénybe illő történetek, béke időben fejlődés sok szépséggel, eredményekkel, persze kudarcokkal, tragédiákkal is. A Képes Krónika “beszámolt” ezekről. Ezt a királyt is meggyilkolták! Aba Sámuel egyik legkorábbi uralkodónk volt. A 3. királyunk 1041 és 1044 között uralkodott.
A nyughelye a monostorban lehetett, ennek a feltárása-kutatása (az utóbbi években) folyamatos és eredményes régészeti munka volt.
A fotók bemutatják az eddigi eredményeket – kiásott alapokat,a megtalált körtemplomot. Sírkő fedlapokat is találtak, emellett temetőt emberi csontmaradványokkal.
A régészek és tudományos szakemberek tevékenysége által az értékes történelmi leletek, eredmények reményeink szerint hamarosan látogathatóvá válnak. Reméljük, hogy a nagyközönség számára is mielőbb olvashatóvá válnak az érdekes történelmi információk.
A munka még folytatódik… a tudomány, a technika segítségével a további rejtélyek megoldódhatnak – netán a király sírja is előkerülhet. Bíz(z)unk benne!

Bagyinszki Zoltán

Abasár – Aba Sámuel királyi települése és történelmi emlékei a Mátrában I.

Határon belül - 93.000 km2

Feldebrő és Abasár É- Magyaroszági települések a Mátrában. Kevesen tudják a nagyon kevés hazai királysírok- sírhelyek egyike kötődik a 2 településhez. A közeli Feldebrőn helyezték először örök nyugalomra
Aba Sámuel magyar királyt, az altemplomban- amely ma i s megtekinthető fontos román kori műemlékünk. Majd innen került az akkori királyi rezidenciára – a hagyomány szerint valószínű földi maradványai is Abasáron találhatóak.
A híradások nyomán-a megírt és bemutatott eredmények motiváltak , hogy a napokban felkerssem Abasár településünket.
A főtéren található rk. templom is reett középkori részleteket (különleges a templom kapu feletti beépített írásos kőfaragvány) és a templom mellett néhány méterre áll a király bronzból készült egész alakos szobra is.
Abasár Történelmi Emlékhely-birtokközpont a legfontosabb adatok a központban állított bronz táblán olvashatóak 1. kép.
A történelemben, folyamatos hatalmi játszmák- harcok és háborúk kísérték az államalapítást követő évszázadokat. Regénybe illő történetek, béke időben fejlődés sok szépséggel, eredményekkel, persze kudarcokkal, tragédiákkal is. A Képes Krónika “beszámolt” ezekről. Ezt a királyt is meggyilkolták! Aba Sámuel egyik legkorábbi uralkodónk volt. A 3. királyunk 1041 és 1044 között uralkodott.
A nyughelye a monostorban lehetett, ennek a feltárása-kutatása (az utóbbi években) folyamatos és eredményes régészeti munka volt.
A fotók bemutatják az eddigi eredményeket – kiásott alapokat,a megtalált körtemplomot. Sírkő fedlapokat is találtak, emellett temetőt emberi csontmaradványokkal.
A régészek és tudományos szakemberek tevékenysége által az értékes történelmi leletek, eredmények reményeink szerint hamarosan látogathatóvá válnak. Reméljük, hogy a nagyközönség számára is mielőbb olvashatóvá válnak az érdekes történelmi információk.
A munka még folytatódik… a tudomány, a technika segítségével a további rejtélyek megoldódhatnak – netán a király sírja is előkerülhet. Bíz(z)unk benne!

Bagyinszki Zoltán

Szádelői-kanyon, Gömör-Tornai-karszt 2022. nyarán

Felvidék

Erdély megmaradt impozáns kastélyai II.

Erdély - Partium

Erdély értékes műemlékei, arisztokrata családi rezidenciái. A megtekintett fájdalmas romos kastélyok után üdítő pozitív képek és gondolatok.
45 kastély-úrilak 91 fotója szűken bemutatva a megmaradt és rekonstruált sokszínű Erdélyi kastélyokat 2 részben. Azok amelyek a kamerám optikája elé kerültek az elmúlt 25 évben. Néhány régebbi diakép – már nem valós állapotot tükröz mert, Isteni csodaként közben a XXI.században felújították a családok az épületet. (pld . Olthévíz)
Azért a kastélyparkok szépségei is megérnek egy gondolatot (pld. Zabola) – persze az elpusztultakkal együt, bizony sok dendrológiaia értékű park lett a pusztulás áldozata sajnos.
Talán egyben érdemes majd megtekinteni – a rekonstruált vagy jó állapotban valamiért megőrzött- mostanság visszperelt, visszaharcolt rezidenciák, kastélyok, várkastélyok, városi paloták sorát – persze egy részük ma is román állami vagy magánkézen található -a vissza nem került jogos tulajdonokból. (pld Kolozsvári Bánffy- palota a főtéren a templom mögött).
Vagy a Küküllővári Haller- várkastély. Itt is van ABC. lista hozzá, a többit a honlapomról vagy a Wikipédiából böngészni még érdemes az infókat a rezidenciákhoz.
És természetesen a könyvek is segítenk – a közelmúltban megjelent Csinta Samu: Erdély visszanemesítői címmel. A listából több épület nagyon értékes számunkra, hiszen a magyar művészettörténet legrangosabbjait képviselik a jó félévezred műemlékei. A magyar történelmi családok, az erdélyi egykori arisztokraták tiszteletreméltó névsora -a teljesség igénye nélkül az ABC.soraiban megteinthető. Síremlékeik, mauzóleumaik egy koszorút egy szál virágot feltétlen megérdemelnek ha arra járunk ott kirándulunk, ne feledjük.
Igazán kellemes erdélyi kastély-kirándulást kívánok a valóságban és az erdélyi fotók segítségével.

Bagyinszki Zoltán

Felkeresett magyar kastélyok, várkastélyok, paloták Erdélyben és a Partiumban. (katt. a linkre)

 

Erdély megmaradt impozáns kastélyai I.

Erdély - Partium

Erdély értékes műemlékei, arisztokrata családi rezidenciái. A megtekintett fájdalmas romos kastélyok után üdítő pozitív képek és gondolatok.
45 kastély-úrilak 91 fotója szűken bemutatva a megmaradt és rekonstruált sokszínű Erdélyi kastélyokat 2 részben. Azok amelyek a kamerám optikája elé kerültek az elmúlt 25 évben. Néhány régebbi diakép – már nem valós állapotot tükröz mert, Isteni csodaként közben a XXI.században felújították a családok az épületet. (pld . Olthévíz)
Azért a kastélyparkok szépségei is megérnek egy gondolatot (pld. Zabola) – persze az elpusztultakkal együt, bizony sok dendrológiaia értékű park lett a pusztulás áldozata sajnos.
Talán egyben érdemes majd megtekinteni – a rekonstruált vagy jó állapotban valamiért megőrzött- mostanság visszperelt, visszaharcolt rezidenciák, kastélyok, várkastélyok, városi paloták sorát – persze egy részük ma is román állami vagy magánkézen található -a vissza nem került jogos tulajdonokból. (pld Kolozsvári Bánffy- palota a főtéren a templom mögött).
Vagy a Küküllővári Haller- várkastély. Itt is van ABC. lista hozzá, a többit a honlapomról vagy a Wikipédiából böngészni még érdemes az infókat a rezidenciákhoz.
És természetesen a könyvek is segítenk – a közelmúltban megjelent Csinta Samu: Erdély visszanemesítői címmel. A listából több épület nagyon értékes számunkra, hiszen a magyar művészettörténet legrangosabbjait képviselik a jó félévezred műemlékei. A magyar történelmi családok, az erdélyi egykori arisztokraták tiszteletreméltó névsora -a teljesség igénye nélkül az ABC.soraiban megteinthető. Síremlékeik, mauzóleumaik egy koszorút egy szál virágot feltétlen megérdemelnek ha arra járunk ott kirándulunk, ne feledjük.
Igazán kellemes erdélyi kastély-kirándulást kívánok a valóságban és az erdélyi fotók segítségével.

Bagyinszki Zoltán

Felkeresett magyar kastélyok, várkastélyok, paloták Erdélyben és a Partiumban. (katt. a linkre)