Kategória Archívum: Erdély – Partium

Radnai – Havasok, Rododendron és a Kárpáti gyapot.

Erdély - Partium


Jó régen már, még a diás korszakomban jártunk itt egy nagybányai tanár- barátom társaságában Rododendront, a szép kárpáti szőnyegvirágot fotózni – sikerrel.
Sok élmény, szépség, szenvedés, cipekedés fűződik e kalandunkhoz, a Nagy –Pietrosz megmászásához. Az alföldi gyerek nagy nehézségek árán küzdötte le a folyamatos emelkedőt, a magasságot.
Kora délelőtt indulva a hegyre – előtte Borsán bevásároltunk , többek között friss hideg aludttejet is – amely gyomrunkat csikarva hamarosan megtette a hatását……
Közben tisztelettel övezve, a szakállas hegyi vezető barát a sok sok cuccával határozott és gyakorlott mozdulatokkal, szó nélkül-csendesen lépegetett felfelé. Akkor számomra érthetetlenül, Ő miért nem volt fáradt.
Feljutottunk a tervezett éjszakai állomáshelyünkre. A fenti cirkuszvölgy menedékében megpihentünk, sátrat is vertünk, tüzet raktunk megsütöttük a felturbózott szalonnánkat hideg sör kíséretében( felcipeltük….. ) és tehenet befogva próbáltunk másnap reggel friss tejhez jutni, sikertelenül. Maradt számunkra a hideg forrásvíz.
Ezután következett az utolsó meredek része a túránknak a fenti gerinc megmászása, sikerrel. Közben a képeken látható a sok felvételből néhány a rododendron szőnyegek szépségét illusztrálja.
Hihetetlen a rengeteg kedves kis virág ilyetén rövid életű jelenléte a füves kőtenger felületén, a havasi legelőn.
Kissé lejjebb, lefelé a fehér selymes kárpáti gyapottal is találkoztunk. Itthon pedig a tragikus hírrel a hegyóriáshoz kapcsolódva utólag olvasva. 1944 januárjában az akkori Horthy csúcs alatt 14 salgótarjáni sportoló lelte halálát egy lavinaomlás következtében.
A túra emlékére:

Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Erdély – Hadad templomok és kastélyok

Erdély - Partium

Jó 20 éve jártam Hadad településen. határon túli ”kastély kutató” és fotós munkám révén, / a kastélykönyvek számára.
Akkor a két alig ismert kiskastély-belső képek hiányában nem került be a könyv lapjaira, most pótolom a nyilvánosság a kastélykedvelők felé.
A most megtalált diaképek szerény minőségű szkenelt képek- talán legnagyobb értékük hogy megvannak….. Immár Hadad is bekerült az Én 1000-es körömbe.
A barokk Wesselényi ( PM. Hivatal ) és az eklektikus Degenfeld kastélyok jelentik a műemléki értéket a világi szempontok szerint, a szakrális értéke a falunak a református templom a kazettás mennyezetével, még a gótikus időkből. Kiemelt értéke a reneszánsz szószék, amelyhez még hozzáférhettem a kamerával.

Vára is volt az egykori mezővárosi rangú településnek, sajnos csak a romok kicsi százaléka látható.
A háborúk itt is megtették a hatásukat, a magyar őslakosságot kiirtották vagy magától elmenekültek az emberek.
Azután jöttek helyettük a románok és németek. Ma már inkább a román szót hallani az utcákon.
A Református templomot nagy tragédia érte vagy 20 évvel ezelőtt, földrengés következtében elvált a torony a főépülettől –azóta még inkább romlott az állapota.
Én a képjavító pr. segítségével visszaállítottam az eredeti állapotába az Isten házát – a két kép egymás mellett látható. REKONSTRUÁLVA.
Tisztelettel B. Z. fotográfus, én ennyit tehettem a Partium egyik építészeti, történelmi értékének megmentése érdekében. Talán közben gyűjtés is indult az épület helyreállítása kapcsán.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Stern–ház

Erdély - Partium


Nagyvárad szecessziós építészete, csodálatos szép részletekkel készült ház a belváros frekventált központi sétáló utcájában található.
A kezdőképek- már 13 éve elkészült felvételek, a rekonstrukció előtt – fájdalmas szívvel fotóztam, most megváltozva láttatja magát Komor Marcell – Jakab Dezső remek hazai építészpáros alkotása 1904-ből.
Jó volt látni a tavaly megszépült épületet. Az Európai Szecessziós Városok sorába tartozó Nagyvárad “ észhez tért végre” –belátva, az ott épült magyar szecessziós épületek sok sok alkotás nagy érték számukra – amire csak büszke lehet a mai román rezsim vezetése is! A szép kivitelezés önmagáért beszél- megtekintésre ajánlom mint a többi megújuló nagyváradi épületet is.
A magyaros szecesszió alföldi remeklése – Lechner Ödön építőművész irányzatához áll közel, figyeljünk a részletekre, így is lehetett alkotni annó.
Igazán különlegesek: a párkány alatt található fríz és az ablakot keretezett díszítés, a kapu, magyar mező virágai, a hengeres sarok megoldása. Talán 10 év múlva már informálják a látogatót a z épületek származásáról is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Belényesszentmiklós – romtemplom

Erdély - Partium

A Bihar-hegységhez tartozó Királyerdő déli aljában húzódó dombvidéken, a Fekete-Körös jobb partján fekszik Belényesszentmiklós község. A falu felkereséséhez az alábbi útvonalat javasoljuk: A Nagyszalontától keletre induló autóútról Tenkénél délre fordulunk, majd 5 km után Belfenyérnél ismét keletre fordulva jutunk el kb. 20 km autózás után Sólyomba, ahol az észak-déli irányú vasútvonal mentén átkelünk a Fekete-Kőrösön. A folyó után, a vasútvonal Ny-i oldalán terül el Belényesszentmiklós. A vasútvonal keleti oldala fölé emelkedő Templomdombon találjuk a hercegi udvarhely maradványait és a monostortemplom romos tornyát.
A Sebes- és Fekete-Körös menti hegyek a 11. században összefüggtek az Igafon/Igfan erdő területével, amely Géza herceg, a későbbi I. Géza király (1074-77) kedvenc vadászterülete volt. A Belényesszentmiklós falu feletti lapos dombtetőn található, ma a bozótostól nehezen észrevehető, amúgy sem jelentős méretű, világi funkciójú épületromok minden bizonnyal a Géza, vagy apja, Béla dux által építtetett vadászkastélynak illetve udvarháznak – Álmos herceg által később bővített – maradványai. Az I. Géza-kori udvarházhoz már egy kis kápolna is tartozott, mert ezt Álmos herceg már átépíttette a 12. század elején, miután az megrongálódott az 1091-es kun betörés során. Egy karzatot készítettek benne ekkor, így már templomként is használhatták.

Az udvarház és nyilván a templom is a 13. században a Borsák kezébe került, akik az udvarházat tovább bővítették, a templom helyén pedig kolostort emeltek. A tatárjárás (1241/42) után a kolostor megszűnt, már csak annak templomát használták. Az udvarház a 13. század közepe táján pusztult el.

A Körös fölött 30 m magasan emelkedő Templomdombon 1971-ben, 1973-ban, 1976-ban, valamint 1981-1982-ben folytak régészeti ásatások. Megállapították, hogy a templom döngölt agyag- és kőalapokra épült, égetett téglából. A román stílusú templomtorony építésében több építési periódus különíthető el. Az első egy udvari kápolna, amely később karzattal bővült. Ezt követi egy kolostorépület, majd egy templom. Az itt álló kolostor megszűnése és templommá való átalakítása 1241-1260/1270 között történt.

Az egyházi épület és az udvarház – mint említettük – egymással szoros kapcsolatban állt. Ezt bizonyítja az is, hogy készítésükkor építéstechnikailag hasonló elemeket alkalmaztak. A feudális székhely és udvari kápolna (majd templom és kolostor) ezen érdekes együttesét a régészet már egy évszázada számon tartja. Az észak-déli irányú lapos dombhát közepén még napjainkban is már messziről feltűnik a középkori eredetű templomtorony, amelytől déli irányban, kb. 120 méterre találjuk a hercegi udvarház maradványait.

http://muemlekem.hu/hatareset/Templomtorony-Belenyesszentmiklos-2371

Máramarossziget – Börtönmúzeum

Erdély - Partium

A Kárpát-medencei történelem legtragikusabb helyszíne, alig ismert a magyar utazóközönség előtt.
A II. világháborút követően egy volt börtön “átalakult“ a romám kommunista megtorló intézkedések egyik központjává.
Ma már mementó, ma már múzeum. A Kommunizmus és az Ellenállás Áldozatainak Emlékmúzeuma brutális kínzások gyilkosságok a román rezsim ellen felszólaló, vagy csak másként gondolkozók, netán papok és kulákok románok magyarok életének sok esetben végső tragikus állomása. Ide kéne kötelezően látogatni Európa megértő kommunista szimpatizáns vezetőinek, újságíróinak.
Bővebben róla itt a neten olvasható sok sok információ, de nem könnyű olvasmányok ezek… én több mint 15 éve jártam itt, még most sem tudom feledni a látottakat. Szegény meghurcolt megkínzott honfitársaim-aki ide bekerült semmi jóra nem számíthatott, itt megtudta a “Szeku” működésének embertelenségét, brutalitását. A térkép külön információ a rendszer működéséről, a sok sok további börtön elhelyezkedését mutatja.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Bihar – hegység, Hamlet–barlang

Erdély - Partium


Közös barátaimmal Imre és Gyuri vezetésével indultunk évekkel ezelőtt ezekre a szép határon túli magyar területekre- ahol már vagy a 10. témát keresetem fel.
Csodavár, Galbena, Ponor rét, Rozsdás árok, Ördögmalom vízesés, Szkerisóriai jégbarlang, Három királyok vízesés, Medve barlang, Szamos – bazár, kicsit tovább Torockó csodája.
A Bihar hegység, a Padis környéke igazán vonzó különlegességeket tartogat számunkra- Húzd a bakancsodat indulás, szenvedj meg egy kicsit érte. Majd a járvány után kötelező: szirtek, falak, szurdokok, vízesések, víznyelők, barlangok , források, lyukak, jégképződmények, madarak, e. állatok, fák, növények, hirtelen nagy esők, viharokkal. Viszonylag könnyen elérhető adrenalin bombák.
(lélegzetelállító panorámákkal!) minden csoda amit a szobában–ból nem láthatunk oda kell menni érte. A kis képernyőszínház nem ugyanaz. Közösségben még érdekesebb, és kellően biztonságos..
Szépséget, jó fotótémákat, élményeket tartogat minden turista képíró számára, ráadásul közel is van Gyulához. Talán nem véletlenül 1848 m magas a Nagy- Bihar csúcs sem.
Ez mind igaza a Hamlet barlangra és a közvetlen környezetére- említendően hozz egész Erdély egyik mega természeti képződményére a Csodavárra is. honlapomon itt látható, keressünk rá.
A Bihar hegység kiváló gyógyszer, remek terápia mindenki számára.

Bagyinszki Zoltán

Zilah

Erdély - Partium

Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra a Zilah-patak két partján fekszik. A 20. században Vártelek falut csatolták hozzá, ma Felsőnyárló is hozzá tartozik.
A város területe már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa. A települést 1150-ben Zyloc néven említik először. A városnak 13. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el. 1876-ig Közép-Szolnok vármegye központja, 1876-tól Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítése által létrejött Szilágy vármegye és Zilahi járásának székhelye a trianoni békeszerződésig. 1940-ben a magyar bevonuláskor a román ellenállásnak román adatok szerint 21 román halálos áldozata volt.
Látnivalók:

-Református temploma 13. századi eredetű.
-Báró Wesselényi Miklós az árvízi hajós szobra – Fadrusz János alkotása – a főtér végében áll, földosztás közben ábrázolja a nagy reformkori politikust.
-Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész interaktív Ady-szobra a Wesselényi-szobor közelében
-A várostól 1,5 km-re 450 m magasan római út és 2. századi őrtorony maradványai láthatók.
-A városi múzeumban kiállítás látható az itt talált római emlékekből.
-Zilahi Elméleti Líceum Wesselényi-kollégium – “Colegiul Național Silvania” – Ady Endre egykori iskolája.
-Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Marosvásárhely – Fekete március 1990.

Erdély - Partium

A TV- képernyőjén keresztül láthattam a nagy tüntetés / egy ismételt bátor, de sikertelen próbálkozás eseményeit.
Hihetetlen, már 30 éve történt a marosvásárhelyi tragédia, 5 halott több 100 sebesült. Román pogrom a feltüzelt bányászok, buta románok támadtak a békésen tüntető magyar jogokat követelő, 100.000-es magyar tömegre. Sütő András is ekkor vakult meg, további súlyos sérüléseket szerezve. Borzalmas volt, saját szememmel nézhettem a TV. riportokon át jó negyedszázada.
Végül a székelyek és a cigányok jöttek segíteni majd 1-2 nap múlva a román hadsereg is beavatkozott – igazi polgárháborús veszély volt. A 2 ország is majdnem összeugrott. Azonban nem volt érdeke senkinek nagyobb nemzetközi problémát kreálnia, a kommunista a vezetők összetartottak…..elsimult a z esemény, erről már nem beszélünk, a bűnösöket nem keressük. Vajon ennek mi az oka?
Emlékeim szerint 2 románt és vagy 40 magyart ítéltek el a bíróságok, leginkább jogtalanul. Pedig a magyarok “demokratikusan, normálisan viselkedtek” jogosan tiltakoztak. Emlékszem a TV. híradásokra szomorú és félelmetes látvány volt. érthetetlen – persze érthető sajnos azóta sincs – nem volt számonkérés, a bűnösök felkutatása sem történt meg- bírósági ítélet felelőségre vonással. Ion Iliescu ismert román kommunista vezető vastagon benne volt (Mint ahogy manapság is legtöbbször a román érdek érvényesül.) a felbujtásban-az ellenünk hangolásban. ROMÁN! Politikai érdekük volt kreálni ezt a tragikus helyzetet, a székelyföldi Fekete márciust.

Emlékezzünk rá, én bejártam évtizedek múlva az események helyszíneit, a két Bólyai szobor környékén, emlékeztem majd elmentem a temetőbe ahol tisztelegtem a Bólyai emlékmű és Sütő András kopjafája előtt.
Pár képpel idézem a szép és kulturált erdélyi várost, 4-5 alkalommal volt szerencsém ott járni, többek között vendége lehettem Szőnyi Zoltánnak, az Erkel leszármazott kiváló lokálpatrióta pedagógusnak (tanár, zongoraművész, karmester) aki már nincs közöttünk, sajnos tavaly nyáron Őt is elveszítettük.
Legutóbb Rusznyák Csaba barátommal látogattuk meg a Félsziget Fesztivál című rock találkozójukat. A közben román többségű város (még egy tragédia) valódi magyar érték, rengeteg szép szecessziós épülettel rendelkezik. A Kultúrpalota a magyar művészet egyik legfontosabb intézménye volt és reménykedjünk talán még ma is az.
Ismét készülök Marosvásárhelyre mert vonz a város miliője és kíváncsi vagyok a változásokra, egy koszorúval megtisztelem Zoli bácsi síremlékét is. –Megkérdezem Csuszit mikor indulunk? -Igen csak a vírus után gondoltam Én is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Szejkefürdő – Orbán Balázs sírja a székelykapuk sorával

Erdély - Partium

Orbán Balázs (1829-1890) a legnagyobb székely író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve a Borvízoldalban van. Végrendelete szerint az egykori birtokon, Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyekből az utolsó kapu az övé volt. Halála előtt két évvel csináltatta. A kopjafás-féldomborműves síremléket, az Orbán Balázs bronz arcképével Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész tervei szerint építették, 1969-ben. Érdekesség, hogy ez Orbán Balázs negyedik sírja, többször újratemették.
1878-ban Sütő András még 5 kapun haladt át Orbán Balázs sírja felé. Ma már 14 kapu fogad bennünket. Sütő András az élet és halál kapuinak nevezi a kapusort.

https://www.kozterkep.hu/6657/orban-balazs-sirja-es-emlekmuve

Simonyifalva – 100 éve született Simonyi Imre költő

Erdély - Partium

Simonyi Imre (eredeti neve: Szmola Imre) az Arad megyei ‒ magyarok, németek, szlovákok és románok lakta katolikus ‒ Simonyifalván született 1920. szeptember 14-én. Édesapja, Szmola Imre szlovák, édesanyja, Annabring Mária sváb származású volt; a Szmolák Gyomáról vagy Endrődről, az Annabringek Hidegkútról kerültek Simonyifalvára. Simonyi egyévesen vesztette el édesapját, aki civilben számvevő volt, az első világháborúban pedig tiszthelyettesként szolgált, és hősiességéért többször kitüntették; 1921 végén, alig harmincéves korában váratlanul meghalt. Apja révén Simonyi Imre az 1930-as években vitézi címet kaphatott volna, ezt azonban plebejus meggyőződése miatt visszautasította.

1926-ban édesanyjával Gyulára települtek át, hogy magyar iskolába járhasson. Nehezen kezelhető és öntörvényű tanuló volt, csak húszévesen, 1940-ben sikerült nagy nehezen leérettségiznie a Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumban. Pártfogója, Apor Vilmos apátplébános közbenjárásának köszönhetően nem rúgták ki az iskolából.

Simonyi Imre Gyulán, 1994. február 10-én hunyt el. A Szentháromság temetőben, az 1971-ben elhunyt édesanyja mellé, egyházi szertartás nélkül temették el 1994. február 17-én.

http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Simonyi_Imre_(1920%E2%80%921994)