Kategória Archívum: Erdély – Partium

Kajántó – Debály Ferenc József zeneszerző

Erdély - Partium

Újságmúzeum – részlet:
Ha Uruguayban vagy Paraguayban felcsendülnek a dallamai, az emberek vigyázva állnak és áhítattal hallgatják.
Egy magyar írta ugyanis mindkét ország nemzeti Himnuszának a zenéjét. Az eredeti kottát ereklyeként tisztelik Uruguay fővárosában Montevideóban, ahol utcát is elneveztek az olasz szabadságharcos Giuseppe Garibaldi egyik legjobb barátjáról, Debály Ferenc Józsefről.
Itthon bántóan kevesen hallani róla, Dél-Amerikában Francisco José Debali néven viszont ott virít a neve az iskolai történelemkönyvekben.
Még 1791-ben látta meg a napvilágot. Egyes források szerint Kolozsvártól egy macskaugrása, Kajántón. Az apja katonazenész volt, nem mellékesen az osztrák zeneszerző zseni, Joseph Haydn-nál tanult.
A kis Ferenc sorsa ezzel el is dőlt, egészen fiatalon az osztrák hadsereg katonazenésze lett. Később megismerkedett az olasz feleségével, Magdalena Bagnascóval, akitől hat gyermeke született.
Debály Ferenc József aztán 1838-ben, 47 évesen gondolt egy merészet és a népes családjával együtt felült egy Brazíliába tartó hajóra. A kalandvágy hajtotta, ekkor még eszébe sem jutott, hogy később Dél-Amerika egyik ünnepelt zeneszerzője lesz. A sors aztán ezt is eligazgatta.
A Brazíliában tomboló sárgaláz miatt ugyanis a hajót nem engedték kikötni az ország partjainál, így kényszerből Uruguay lett a célállomás. Itt telepedett le a népes Debály família. A családfő hamar talált munkát magának a fővárosban Montevideóban, egy helyi zenekar vezetője lett. A folyamatos polgárháború sújtotta Uruguayban (Argentína és Brazília is fenyegette az újonnan született államot) Debály katonazenésznek állt és egyre nagyobb hírnevet szerzett magának.
Olyannyira, hogy felkérték, zenésítse meg az ország nemzeti Himnuszát. Megtette, így született meg a világ máig leghosszabb Himnusza. A magyar zeneszerző az Uruguay-i szabadságharc idején kötött örök barátságot Giuseppe Garibaldival, az olasz hazafival, aki kis túlzással ott harcolt a nagyvilágban ahol éppen szabadságharc robbant ki. Garibaldi egyébként később, Olaszországba visszatérve, ahol az egységes Itáliáért indított harcot, egy másik magyarral is életre szóló barátságot kötött, méghozzá Türr Istvánnal, akit vezérkari főnökének nevezett ki

De visszatérve Debály Ferenc Józsefhez, akit ekkortájt már csak Francisco José Debali néven tiszteltek. Az Uruguay-i Himnusz megírása után újabb felkérést kapott, így 1845-ben megírta Paraguay legfontosabb dalának zenéjét is. Ha a két ország labdarúgó-válogatottja egymás ellen játszik, különösen büszkén feszíthetnénk a lelátón a meccs előtt szokásos Himnuszoknál.
Debály Ferenc József végül – bár ezt tervezte – sosem költözött a családjával Brazíliába, hanem Uruguay megbecsült polgára lett. A kiváló zeneszerző (akit Dél-Amerikában együtt emlegetnek Verdivel és Rossinivel) 1859-ben, 67 éves korában halt meg.
Ott minden kisiskolás fejből tudja, ki volt Francisco José Debali. Itthon sajnos tudomásom szerint egyetlen utcát sem neveztek el róla.

Még egy zsákutcácskát sem…

Nyugodj békében Debály Ferenc József !

A fotográfus 2011-ben az “Erdélyi templomok”(Tóth Kiadó) c. szépséges album felvételei kapcsán járta ismét körbe a 100.000 km2-es hatalmas Erdély templomait. ekkor járt Kolozsvártól É-i irányban is, Kajántó nevezetű kis falucskában. Emlékszik minden részletre,
de akkor még nem tudta, hogy ilyen szuper művészt is adott a zene világnak.

Bagyinszki Zoltán

Máriaradna – Kegytemplom / Római Katolikus

Erdély - Partium

A történelmi Magyarország egyik legfontosabb Mária-kegyhelye, a Maros völgyében fekvő Lippával szemben lévő, impozáns, barokk, kéttornyú máriaradnai kegytemplom. A ferences rendi templom a Maros mente, a Bánság és a szegedi nagytáj központi búcsújáró temploma, amely nemcsak a táj festői szépségével vonz számos hívőt, de a környékbeliek szerint csodák helyszíne is a régmúlt idők óta.

A legenda szerint egy hívő bosnyák kereskedő 1668-ban angyali sugallatra ajándékozta a radnai ferenceseknek a papírból készült kegyképet, melyMáriát ábrázolja a kisded Jézussal. 1695-ben a török felgyújtotta a templomot, de a kép sértetlen marad, a kápolna tetejéről lehulló tüzes cserepek pedig a rémült gyújtogatók fejére zuhantak. Az ezután felújított templom az aradiak búcsújáróhelyévé válik már az 1730-as évektől.

A templom története azonban régebbi időkbe nyúlik vissza. Radna első említése a XIII. századból származik, ferences kolostorát 1327-ben alapították. Kápolnáját, melybe a híres szentkép kerül, 1520-ban emelteti egy tehetős özvegyasszony a mai épületegyüttes helyén. Zarándokhellyé a csodás történet hatására lesz, hivatalosan az egyház is kultuszhellyé nyilvánítja 1750-ben.

A mai templom alapjait az ezt követő években rakják le, a ferences kolostor megépítése után folyamatosan a XIX. századig épületdíszítési munkákkal szépül a kegytemplom. 1911-ben tornyait jelentősen megmagasítják, így elérik csaknem a 70 métert. A Máriaradnán működő rendi élet még a kommunista időkben is zavartalanul működhet, jelezve annak kiemelkedő fontosságát. 1992-ben II. János Pál pápa a kis bazilika címmel ruházza fel. 2003-ban püspökségi felügyelet alá kerül, 2012-ben jelentős Uniós forrásokból kezdődött meg teljes felújítása. A munkálatok 2015-re fejeződnek be.

https://kirandulastippek.hu/del-erdely/mariaradna-kegytemplom

Koltó – Teleki kastély Petőfi szellemével.

Erdély - Partium


Október közepén É-Erdélyben jártunk. a bázis Nagybánya volt- Kedves művészbarátaink vendégei lehettünk.Köszönjük szépen !
A 200 éves késő barokk épület igazi zarándokhely Erdélyben- közel a személytelen iparvároshoz. Magyar csoportok és családok – kulturális turisták látogatják a kastélyt,
a parkot, a bronz emlékművet- koszorúzzák a Petőfi múzeumot, a Református templomot, a híres kerek kőasztalt és a hatalmas egészséges mocsári ciprust járják körbe. Mi is ezt tettük.
Aki magyar és errefelé vezet az útja kötelezően megáll a sok látnivaló megtekintésére. Természetesen előtte / vagy utána elolvassa-átismétli a Petőfi kötet ismertebb verseit is.
A Teleki gróf – a ‘48-as szabadság harc ezredese gálánsan felajánlotta a nagy magyar / világhírű poétának a kastélyt- a mézesheteik alkalmával. Csak a szakácsnő maradt – senki nem zavarta a fiatal házasok boldog együttlétét, nyugalmát.
A központban található Teleki Művelődési Házban jelenleg 2 kiállítás látható: a kastélyból átmenekített Petőfi emlékkiállítás és a Nagybányai Festőtelep képzőművészeti tárlata- főleg a nagybányai és felsőbányai valamint a láposi hegyek ihlette szépségekkel.
Külön köszönjük Kádár Helén helyi idegenvezető segítő kalauzolását.

Bagyinszki Zoltán

Nagybánya – A 300 éves templom hangulata-történelmi vitrázsokkal

Erdély - Partium

Gutin hegység – Kakastaréj

Erdély - Partium

A Gutin-hegység Európa leghosszabb vulkanikus hegyláncának része. A hegység a felszínre került magmából alakult ki kb. 15 millió éve. A gyakori fogazott, pengeéles sziklás ormok kihangsúlyozzák a hegység havasi jellegét.
A Gutin legszebb részei: gerincének legmagasabb része a Nagy-Gutin (1443 m), nem messze tőle a kis Gutin hármas csúcsa, a Szekatura vulkáni sziklatornyai, majd a hegység szimbóluma a Kakastaréj, ami Romániában páratlan vulkáni képződmény.
A Kakastaréj egy hatalmas berobbant kráter peremének maradéka. Fűrész éléhez hasonlító, bazaltos andezit sziklafal hossza 200 m. Függőleges, 150 m magas sziklafalában kardvágáshoz hasonló hasadások vannak, ami a sziklamászók kedvenc gyakorlótere.
Vulkáni eredeténél fogva a Gutin és környéke Románia színesfém bányászatának legjelentősebb területe. Földünk kérgének különböző mélységeiből eddig 2000 ásványfélét ismerünk, ezek közül 500-at Romániába találtak meg, a Gutinban 15-öt.
Érdemes ellátogatni a világviszonylatban egyedi ásványokról híres nagybányai ásványtani múzeumba.

https://geocaching.hu/caches.geo?id=3318

Arad – Ortodox zsinagóga

Erdély - Partium


Arad Ortodox zsinagóga épülete kevésbé ismert, talán helyesebb, hogy sajnos ismeretlen aradi épület – padig értékes műemlék, különleges letisztult korai vasbeton építészeti értékünk a XX.század 20-as éveinek elejéről- /1921 Tabakovits Emil tervei alapján.
Évtizedek óta használaton kívül árválkodik a Neológ Zsinagóga közelében, tudjuk az aradi zsidó közösség komoly értékekkel rendelkezett, nagy közösséget-gazdasági erőt alkotott a városban.
Még elhagyatottan is megtekintésre érdemes, amely az aradi múzeum kezelésében van és tervezik a rekonstrukciót, a közel jövőbeni kulturális hasznosítását. A kívülről nem is olyan nagy épület ,
szép íves belső térrel és karzattal is rendelkezik- egyszerű bútorzat, kevés díszítés fehér szín, modern egyenes vonalak jellemzik. A főhomlokzaton a sok ablak mellett 3 nagyméretű díszes bejárati ajtó található – gazdagon díszített kőkeretekkel ás timpanonnal.
Hátul szomorú elhanyagolt állapot látható, lepusztult lépcsőház, a természet már kezdi visszaszerezni pozícióját. A folyosón 3 emléktábla is található héber nyelvű ismertetőkkel.
Lehetőségem volt bejutni és a múzeum számára pókhálómentes fotókat is készíteni, ebből néhányat tisztelettel bemutatok önöknek.

Bagyinszki Zoltán fotográfus 2019.

Kisbacon – 160 éve született Benedek Elek író

Erdély - Partium

Benedek Elek székely nemesi családban született 1859. szeptember 30-án, a Magyar Királysághoz tartozó Kisbaconban. Az első világháborút követően hazatért kisbaconi birtokára, a romániai Kisbaconba, itt halt meg kilencven éve, 1929. augusztus 17-én.
Iskoláit Kisbaconban, Székelyudvarhelyen és Budapesten végezte.
A diákévei alatt méprajzi gyűjtést is folytatott, ebből jelent meg első munkája a Magyar Népköltési Gyűjtemény 1882-es évfolyamában, Székelyföldi Gyűjtés címmel. A Budapesti Hírlapnál volt első állása, újságíróként. Itt jelentek meg cikkei a székely népköltészetről, a székelyföldi népszokásokról, és néhány meséje is. Önálló mesekönyvei 1885-től kerültek kiadásra.
Kormánypárti képviselőként 1887-ben bekerült a Parlamentbe. A képviselői munkát 1892-ig folytatta, abban csalódva hagyta abba politikai pályafutását.
Számos lapnak volt főszerkesztőként, szerkesztőként, újságíróként munkatársa (például: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09), időnként álnéven is publikált. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Sorra jelentek meg mesekönyvei, mesefordításai.
Nagy vállalkozásba kezdett bele 1905-ben, a magyar történelem és szellem nagyjainak 18 kötetre tervezett életrajzi gyűjteményébe. A Nagy magyarok életéből 13 kötet jelent meg 1905 és 1914 között, de a világháború megakadályozta a további kötetek elkészülését.
Trianon után, 1921-ben végleg hazaköltözött Kisbaconba. Legnagyobb erdélyi vállalkozása, a ma már legendás hírű Cimbora gyermeklap szerkesztése volt. Ebben olyan szerzők írtak, mint például Áprily Lajos, Dsida Jenő, Kós Károly, Reményik Sándor, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Karácsony Benő, Sipos Domokos. A világgazdasági válság csődbe vitte a lapot, Benedek Elek agyvérzést kapott és augusztus 17-én meghalt. Két nappal később felesége, Fischer Mária mérget vett be, és ő is meghalt. Kisbaconban temették el őket.
Benedek Elek több leszármazottja írói pályafutást választott, vagy főtevékenysége mellett írással is foglalkozott. Legismertebbek közülük Benedek Marcell, Benedek István, Lengyel Dénes és Lengyel László.

https://ado.hu/ado/160-eve-szuletett-benedek-elek-a-nagy-mesemondo/

Arad – Földes gyógyszertár – archív II.

Erdély - Partium

Aradi kreatív ellentétpár

Erdély - Partium

Aradon sétálgattunk a fényképezőgép segítségével- motivációjával. Sok szépet és sok fájdalmat láttunk, rögzítettünk a sikeres rekonstrukciótól a 100 éves elhanyagoltság fájdalmáig. Arad vonzó partiumi település, sok érdekességet rejt a magyar történelem és művészet kapcsán- a szecesszió városának is mondható.
Kicsit szomorú időnk volt, két dolog fogott meg a Szántay Károlyi ház és a Szántay Kultúrpalota, az egyik már szép eredeti formájában hívogat- hangversenytermében készül a pécsi szakemberek által a hangszerek királynője, az orgona.
a Károlyi ház pedig igen lepusztult külsőt mutat és modern üvegportálra cserélt főbejárattal taszítja a járókelőket. Annyira bántott, hogy kicsit visszaigazítottam, igaz nem az eredeti kapuval díszítettem hanem a meglévő felső nyílászárók másolásával.- így is szebb mint a szögletes kellemetlen üvegportál. Változik szépül a város- kicsit lassan, a kontrasztra talán a szerkesztett képek is felhívják a figyelmet.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Poynár ház, átváltozás

Erdély - Partium

A nagyváradi Poynár-ház műemlék épület Romániában, Bihar megyében.

Építés éve: 1907
Tervező: Sztarill Ferenc
Kivitelező: Sztarill Ferenc

A terveket 1907 januárjában hagyta jóvá a városi közgyűlés. A kivitelezést is a tervező Sztarill Ferenc végezte, s a ház oly gyorsan elkészült, hogy 1907 novemberében már beköltöztek.

A kétemeletes sarokház mindkét oldala szimmetrikus. Visszaköszön, hogy a tervező dolgozott a Komor-Jakab építészpárosnak, több helyen is a Fekete Sas palota megoldásait láthatjuk. A földszint síkjából kiugró két emeletet a félemeleten ívelten előrehajló konzolsor tartja. Az első emelet ablakai egyenes, a másodiké félköríves lezárásúak. Az ablakkereteket gombok díszítik. A homlokzatot egykor gazdagon díszítő majolikalapokból mára szinte semmi nem maradt. Az oromzati padlásablakot virágcsokor formájú vakolatdíszek veszik körbe. Az épület fő látványossága a sarok kialakítása. Mindkét emeleten félkörös erkély díszíti, fölöttük a sarki, féloszlopokkal díszített torony, tetején karcsú hagymakupolával. A tetőzet pala borítású.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából