Kategória Archívum: Erdély – Partium

Kolozsvár – Kakasos templom, télen – nyáron

Erdély - Partium

Kakasos templom (Kolozsvár)

A kolozsváriak Kakasos templom néven ismerik a Monostori úton elhelyezkedő, nemzeti szecessziós stílusban épült Felsővárosi református templomot.

A templom helyén a 19. század elejéig puszta telkek voltak. A gróf Nemes család Népkert néven a telek egy részét megnyitotta a nagyközönségnek. Az 1840-es években szabadtéri színházi előadásokat is tartottak itt. 1903-ban a Nemes-kert nagyobbik részét a református egyház vette meg. A tervezéssel Spáda János helyi építőmestert bízták meg,

akinek a tervét a presbitérium 1908. május 22-én elfogadta, azzal a megkötéssel, hogy a tervből törölni kell mindent, ami a kálvinista egyszerűséggel nem fér össze, csökkentve ezáltal az építési költségeket is. A módosított tervet és költségvetést a presbitérium 1910. június 8-án fogadták el, de elbukott a felsőbb hatóság előtt. Közben a parochiális tanács kifogást emelt a terv stílusával kapcsoaltban, ezért átadták bírálatra és módosításra Kós

Károlynak. Kós Károly tervét 1913. február 11-én a presbitérium egyhangú határozattal elfogadta, az építéssel Spáda Jánost bízták meg. Az építkezést 1913. június 1-jén kezdték el, az elkészült templomot 1914. március 22-én szentelték fel. Az építkezés mintegy 100 000 koronába került.

A templom alaprajza hasonlít a román stílusú bazilikákhoz. A templom belsejét kalotaszegi motívumok díszítik: a mennyezete festett kazettás. A kazetták tervezője Muhits Sándor iparművészeti tanár, a festőjük Szántó Gergely volt.

A templom déli oldalán levő torony csúcsán kakas van; innen ered a templom neve.

Adatok és elérhetőségek:

Felsővárosi református templom

Felekezet: református

Egyházmegye: Kolozsvár-Külső Egyházmegye

Egyházközség: Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség

Lelkész: dr. Pap Géza

Segédlelkész: Kerékgyártó Zsolt

Építési adatok:

Építése: 1913–1914

Stílus: szecessziós

Tervezője: Kós Károly

Felszentelés: 1914. március 22.

Elérhetőség:

Lelkészi Hivatal és templom

Cluj/Kolozsvár/Klausenburg

str. Moţilor 84,

RO-400370, jud. Cluj

tel/fax: +40-264-594 040

dr. Pap Géza lelkipásztor

kakasostemplom@yahoo.com

Honlap: www.kakasos.ro

————————————–

A Főtérről a Monostori negyedbe vezető úton, a Mócok útja jobb oldalán. Autók számára parkolási lehetőség a Déva utcában és a Munkaügyi Hivatal előtt, a Coşbuc (Bem) utcában. Nagyvárad felől a Monostori tömbháznegyed után, a Sörgyár után 200 méterrel, a Mócok útja baloldalán.

forrás: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából és www.kakasos.ro

 

Herkulesfürdő 2005. tél – február

Erdély - Partium

Herkulesfürdő – Fehér kereszt Kukár-túra

Erdély - Partium


Jól eláztunk!

Biharfüred – Mezőhavas 1100- 1600 m.

Erdély - Partium

Bánát – Rékasi borvidék, borkóstolóval.

Erdély - Partium


Végre eljutottam a Rékasi borvidékre, sokat halottam róla és többször ihattam Aradon a finom és jegyzett nedűből.
Egy kicsi dombos táj igazán jó borokkal- nem nagy területen vannak a szőlőültetvények, a dűlők – sajnos nagyon az autópálya mellett. Temesrékás kisváros, Temesvártól 25 km – re található. November eléggé lehangoló idővel hőmérséklettel fogadott minket a szép őszi színeket már lekéstük, barna szinte szomorú minden Bánátban, a borközpont –a vendégfogadó épület viszont kitűnően megcsinált objektum a pincével a kóstoló étteremmel együtt. A fogadásunk kiváló volt, a történet –a borkészítő múlt- meghallgatása után 5 féle Rékasi bort ihattunk amennyi jólesett mennyiségben, ezt követően finom bőséges ebéd következet majd finom sütemény zárta a gasztronómiai sort- amit újabb borfogyasztás követett. Az 1447 -ből megtalált írásos dokumentum bizonyítja a magyar jelenlétet Rékáson is hogy itt bizony lassan 600 éve készítenek bort. s a történelmi emlékek azért visszajönnek lelkünkbe – A program végeztével a bor vásárlás következett, ki mennyire készült erre a feladatra ? Annyi palack bort vihetett magával. Nem volt könnyű a választás, valóban kellemes bátran fogyasztható a Rékási bor.
Érdekesség a falból történő folyó bor lefejtésének lehetősége, ez is népszerű volt sokan ezt választották a zörgő üvegek helyett……Köszönjük, Egészségünkre!

B. Zoltán

Székelyudvarhely – Jézus szíve kápolna

Erdély - Partium

A Jézus szíve kápolna a 16. században épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védőfala valószínűleg 1771-ben épült.

Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy (Köszörűkő) végződésében, a Nagy-patak völgye alsó szakaszán, az egykori Gyárosfalva területén, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus szíve kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-ben „Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként” említi. Építési idejéről az oklevelek hallgatnak. A késő román, azaz a 13. századinak számított, négykaréjos kápolna (karéjos-centrális templom) korai datálása körül kétségek merültek fel Mariana Beldie archeológus részéről, aki ásatásai eredményeképpen (1973) úgy véli, hogy az 1561-ben veretett ezüstpénz alapján ezt a kápolnát (rotundát) a 16. század második felében építették. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna, Székelyszáldoboson a kápolnarom.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Pécska – Szoboszlay- per, 56-os emlékmű. Koszorúk a hősök tiszteletére.

Erdély - Partium


Koszorút helyezett el és versekkel emlékezett Pécskán a gyulai-aradi delegáció a 10 mártír tiszteletére ( és az 57 elítélt -börtönbe zárt, zömével magyar szervezkedő emlékére )
A nagyon túlzó és embertelen bírói ítéletekkel Romániában is példát kívántak statuálni a forradalmárokkal és a szimpatizánsokkal szemben. Részletesen olvasható az 58-as tragikus per , Szoboszlay perként elhíresült szervezkedés anyaga az interneten is. Érdemes rákeresni.
Képriport : Nov. 4. az 1956-os Forradalom és Szabadságharc leverésének gyásznapja!!!!!!! Emlékezzünk és emlékeztessünk a Kárpát- medencei 56-os hősökre és áldozatokra.

fotó fekete fehérben: Bagyinszki Zoltán

Prázsmár erődtemplom, világörökség

Erdély - Partium

A keresztes hadjáratból visszatérő teuton lovagok 1218-tól kezdték el építeni a korai gótikus stílusú templomot a kerci apátság mintájára. A német lovagrendi alapítás elsődleges bizonyítékául az egyenlő szárú kereszt alaprajz szolgál. Ezen alapokon 1240-től a kerci apátság folytatja az építkezést jellegzetes ciszterci stílusban. A templom fölé emelt nyolcszögletű torony, és az északi-déli oldalakon húzott gótikus kápolnák nevükhöz köthetőek. A kevés fennmaradt írásos emlék közül a Gerébek kutyabőre tanúskodik az apáról-fiúra szálló birtoklásról.

A XV. századi török támadások ellenében 12 méter magas hármas védfalrendszerrel erősítik, a belső várfalba 275 kamrát alakítanak ki, ez ostrom idején lakókabin, békeidőben terménytároló funkciót töltött be. A várfal külső felén lőrések és szuroköntő nyílások, belül 2 méter széles őrjárat fut körbe. Szapolyai további falerősítési szorgalmának tudható be a moldvai fejedelmek ostromának visszaverése (1552).

Közel ötvenszer ostromolták tatár, török, kozák és moldvai seregek, de csak Báthori Gábor erdélyi fejedelemnek sikerült bevennie 1611-ben. A kuruc-labanc csatározások színtere, majd az 1848-as háromszéki honvédek bázisa. Még ebben a században a felvonóhíd helyére oszlopos bejárati szárny került, a barbakánban városháza létesült. Bár többé-kevésbé épségben maradt az évszázadok során, 1964-1970 között teljeskörű renováción esik át.

http://kirandulastippek.hu/szaszfold/prazsmar-erodtemplom

Ompoly sziklák

Erdély - Partium

Hétlétrás vízesés

Erdély - Partium

Négyfalu kedvelt kirándulóhelye a Nagykőhavas hegységben található Hétlétrás vízesés. A Nagykőhavas a Kárpát-kanyarban fekszik, Brassótól délre. Fő látványossága a Hétlétra szakadék, mely egy keskeny és meredek mészkőszurdok, Brassótól 16 km-es távolságban. A szurdok hosszanti lejtőjén hét nagyobb vízlépcső alakult ki, amelyeken a Sipoly patak vize impozáns vízesésként zuhan alá. A Hétlétra szakadéka 160 méter hosszú, szintkülönbsége 58 méter. A vízlépcsők magassága 2,5 és 15 méter között váltakozik. A Hétlétra nevet onnan kapta, hogy a közlekedést a szűk és meredek szurdokban hét meredek vaslétra teszi lehetségessé. A leghosszabb létra 12, a legrövidebb alig 2 méter hosszú. Igen kedvelt turisztikai látványosság, látogatók ezrei túráznak végig a szoroson minden évben.

http://www.kjnt.ro/ertektar/ertek/a-hetletras-szoros-es-vizeses