Kategória Archívum: Erdély – Partium

Kedves Barátaim!

Amikor Nagyváradon megpillantottam a rekonstruált Adorján-házat, lenyűgözött a látvány szépsége,
érdekessége és ahogy a „napmester” megvilágította a részleteket.

Szinte hihetetlen számomra Nagyvárad látványos átalakulása – soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténhet.
Különösen a szecessziós épületekre gondolva… Persze a reneszánsz vár és a barokk püspöki palota is igazi remekmű lett.
Köszönet érte a kormányunknak és a város vezetőinek is!

Megjegyzendő azonban, hogy túl sok a bontás a belváros közepén – eltűnik az egykori polgári városközpont jelentős része.

Ott, a szecessziós városban, egyszerre vagy öten fotóztuk a rendkívül vonzó látványt kattogtak az okostelefonok körülöttem.

Jó érzés volt látni a magyar érték megújulását, a szecesszió szépséges részleteit.
Kár, hogy olyan szűk ott a tér, hogy igazán jó, teljes kép szemből „rendesen” nem volt készíthető — nem volt nálam a szuper nagylátószögű Nikon gépem.

Jó kontrasztot ad a régebbi képsor is — sokáig ilyen állapotban volt, a román elhanyagoltság jegyében.

Köszönet illeti mindezért Komor Marcell és Jakab Dezső építészpárost,
akiknek zseniális tervezőmunkáját dicséri mindez – anno 1905!

A két épület együttes látványa drónról lenne az igazi, madártávlatból.
No, akkor küldöm is a honlapomra – legyen ott is felkiáltójel a kultúránknak,
a szecessziós művészetnek és alkotó művészeinknek!

Jó reggelt mindenkinek, szép napot – Gyulán már süt a nap!

Bagyinszki Zoltán
2025. október 29.

A mi nagy királyunk, Szent László hermája talán a város egyik legfontosabb és legértékesebb látnivalója.

Rövid, napsütéses kirándulásunk a palota környékére összpontosult. A Püspöki palota, a hatalmas székesegyház, a Kanonok sor és a környező park szerepelt a tervben – természetesen egy kávézás is belefért.

A nap fénypontja azonban egyértelműen a herma csodája volt, amely a díszterem mellett emelkedett ki a látványosságok közül.

Igazi, profi mestermű az ötvösöktől – feltételezem, akkoriban sem a pénz, sem az idő nem számított. A részleteket nézve több év munkája lehetett ez az alkotás. A legjobbat, a legszebbet kellett megvalósítaniuk.

Az üveg mögé helyezett érték megörökítése nem volt könnyű feladat a fotós számára – talán mégis sikerült.

Egyébként aznap mintegy 500 fotót készítettünk, és több mint 10 kilométert gyalogoltunk a kellemes őszi időben – hála Istennek.

Egyre több szépen felújított épület látható Nagyváradon, számos egykori magyar értéket is felfedezhetünk a városban. A tisztaság és a rend is példaértékű – mindezt a városközponti sétán tapasztaltuk.

Talán megérdemel egy elismerő gondolatot a kormányunk és a helyi városvezetés is.

Köszönettel:
Bagyinszki Zoltán

12►

A rendezvényt október 4-én tartották a Béga menti Új Ezredév Református Központ templomterében.

Több mint 400 református hitű vendég Magyarország, Szerbia és Románia különböző városaiból töltötte meg a teret az egész napos, lélekemelő eseményen. Makovecz Imre organikus alkotásának esztétikus belső terei valódi fotós kihívást jelentettek. A színvonalas program a magyarság összetartozását és a református identitást is erősítette bennünk.

Reméljük, hogy a négy utcára néző, impozáns épületegyüttes építése folytatódik, és mihamarabb teljes pompájában lesz látható.

Bagyinszki Zoltán

123►

Kellemes hír a várbarátok számára: szépen halad az építkezés, átalakulás közben van a Partium legszebb és legnagyobb várkastélya. Az épület impozáns látványt nyújt a Fehér-Körös partján.

Dr. Vajda Sándor lokálpatrióta segítségével bejutottunk a négy saroktornyos rezidencia belsejébe is – ezúton is köszönjük neki!

A pincétől a padlásig lehetőségünk volt bejárni az épületet, és fotókat készíteni – mintegy megismételve a több mint 25 évvel ezelőtti fotós programot.

A tervek szerint a kastélyt jövőre adják át, és kulturális központként fog működni. Az Európai Unió támogatásával ismét teljes pompájában lesz látható.

Érdekesség, hogy a közeli, egykor Dénesmonostorának nevezett kolostor szürke köveit is felhasználták az építkezéshez, valamikor a kora középkorban. Ezekből a faragott, román kori kövekből több darabot is kiállítanak majd a tervezett tárlat keretében.

Hálás köszönettel megkaptuk Jenőről a főbejárat feletti kőtábla latin nyelvű feliratát, évszámmal és Haller Gábor szignójával. Csoda, hogy ez épségben fennmaradt…

PROPUGNACULUM HOC EXSTR. TEMPORE
S.M. GABRIELIS HALLER
DE HALLERKEO CELSISSIMI. PRINC. TRAN
CONSILIARII ET REGNICOMIT. DE
ZARAND AC ARCIS DE BOROSIENEO
CAPITAN B. R. A. S. M. 1652.

Bagyinszki Zoltán

1234►

A templomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, de a teljes templomot csak 1490-ben. A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt és a templom 1557-1559 környékén a reformátusok tulajdonába került. A Veit Stoss által készített feszületet eltávolították. A szájhagyomány szerint a Nyárád folyóba dobták és úgy került Nyárádremetére.

1602-ben Basta csapatai az írott források szerint nagy pusztítást végeztek, korábban elfogadott feltételezés szerint felégették a templomot. 1658-ban a II. Rákóczi György ellen támadó törökök támadásakor a templomhajó mennyezete beomlott, az ablakok üvegfestményei és az orgona is elpusztult. A templom éveken át fedetlenül állt, míg Teleki Mihály adományából 1685–1693 között részben helyreállították. Dendrokronológiai kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy a szentély régi részeinek tetőszerkezetéhez használt fákat 1479–1480-ban vágták ki, a szerkezet zöme középkori; ugyanakkor valóban tartalmaz 1602–1603-ban kivágott fákból készült elemeket, tehát a pusztítás után végeztek javításokat.

Ezután kezdődött a templom fénykora. 1789-ben Johannes Prause által készített barokk orgonával, 1841-ben pedig Bertúk György díszes úrasztalával gyarapodik. A 16 mázsás nagyharangot Kolozsvárott öntötte Andrássofszki János és Dániel, míg a 603 kilogrammos kisharangot 1972-ben öntötte Zlotaru János Sárkmányban.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

Erdélyben a Rákócziak igénye szuerint alkotott csoda fél évezrede büszkén áll a dombtetőn, amihez nem kell szöveg, a képek a részletek önmagukét beszélnek. Barangoljatok a digitális világ segítségével, de most kell dönteni hamarosan… meglátogathatjátok Ti is – nem a határ menti Gyulán!
Érdemes és nincs messze. A magyar kultúra gyöngyszeme lett a 4 saroktornyos palota.
Jelezték számunkra a bejáráson hamarosan folytatódik a berendezése és a park rekonstrukciója.
Nagy szerencse nem alakították át – bővítették a későbbi tulajdonosok.
Pár fotó az eredeti gyalui ren. faragott kövekről a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeumból.
Ez a másik extra – kötelező látnivaló Kolozsváron – Erdély beszédes magyar középkori reneszánsz értékei a lapidáriumban.

Bagyinszki Zoltán

12►

Erdélyben a Rákócziak igénye szuerint alkotott csoda fél évezrede büszkén áll a dombtetőn, amihez nem kell szöveg, a képek a részletek önmagukét beszélnek. Barangoljatok a digitális világ segítségével, de most kell dönteni hamarosan… meglátogathatjátok Ti is – nem a határ menti Gyulán!
Érdemes és nincs messze. A magyar kultúra gyöngyszeme lett a 4 saroktornyos palota.
Jelezték számunkra a bejáráson hamarosan folytatódik a berendezése és a park rekonstrukciója.
Nagy szerencse nem alakították át – bővítették a későbbi tulajdonosok.
Pár fotó az eredeti gyalui ren. faragott kövekről a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeumból.
Ez a másik extra – kötelező látnivaló Kolozsváron – Erdély beszédes magyar középkori reneszánsz értékei a lapidáriumban.

Bagyinszki Zoltán

Gyalun a reneszánsz Rákóczi-várkastély, 17 évvel ezelőtti fotókkal.
Ezek tudatosan nyers képek, de beszédesek. Dicső történelmünk tanúja.
Erdélyben a magyar értékek, fotótémák kb 20-25 éve majdnem minden, mindenhol ilyen szomorú állapotokat mutattak. De változnak az idők.
Ilyen volt és ilyen lett…
MA MÁR REKONSTRUÁLVA, most jártunk ott, már kész, látogatható a középkori érték!
A képsorozatom is javítva a gépemben (külsők, bástyák, belsők, múz. kiáll., várudvar).
Esztétikai történelmi élmény, hamarosan a honlapon is.

Bagyinszki Zoltán

12►

Az elmúlt évtizedekben 3x jártam itt fotózni, először Diára… El sem akarom hinni, hogy ez valóság Erdélyben?! Ismét most 2 hónapja. Zajlik végre a kastély rekonstrukciója – haladnak
Erre jártunk, gondoltam benézünk, vasárnap volt, délelőtti csend nyugalom.
Mondtam is a barátomnak ezek biztosan minket vártak. Megint segítette a Teremtő számunkra a bejutást. Teljesen körbejártuk, megörökítettem sok fotóval a felújítást, optimisták vagyunk biztosan elkészül hamarosan. ( EU. általi segítség)
Csoda, hogy felvételek készülhettek-a díszterem közepén kupi volt, a totál képe elmaradt.
NAGY- nagy értéke Erdélynek a magyar építőművészetnek, a barokk Teleki család ikonikus épülete Marosvásárhely közelében. Bizonyságul néhány kép a díszterem állapotáról.
Hamarosan érdemes meglátogatni a barokk U-alaprajzú 2 szintes Teleki rezidenciát, a közeli családi kriptával együtt.

Bagyinszki Zoltán

12►

Az épületegyüttes mai arculatát a neobarokk központi szárny határozza meg. A két régi épület Mária Terézia korabeli barokkos stílusban készült, mindkettő bolthajtásos és síkmennyezetes volt. Ezek közül két szoba mennyezetét nagyon szép mintás stukkóval díszítették.
A két épületszárnyat Teleki Samu manzárdemeletes épülettel és kocsiáthajtóval kötötte össze. Az új épület neobarokk kiképzésével harmonikusan illeszkedik a régi épületek homlokzataihoz. Az U alakban elhelyezkedő három épület egy díszelőudvart, parkot zárt be.
Az északi épületszárnyban voltak kialakítva a család reprezentatív és lakóterei: a négyablakos palota vagy díszterem, a nappali, az úr háza, az asszony háza, a Teleki-házaspár hálószobája, a legények és leányok házai, a kancellisták háza és a különböző raktárhelyiségek.
A déli épületszárny háztartási, gazdasági rendeltetésű helyiségeket foglalt magába. Itt volt a számtartói ház, a mosó- és sütőház, a konyha és a szakács háza, ezek alatt pedig a zöldséges, a cipótartó és a borospince. Miután elkészült az északi szárny mögött a főúttal párhuzamos mellékszárny, a személyzet és a háztartás funkciói is itt kaptak elhelyezést, a déli szárnyban pedig vendégszobákat alakítottak ki.
A déli épületszárny mögött húzódott a második világháború elejéig egy hatalmas, félhenger alakú zsindelyes tetővel fedett lovarda, homlokzatán az építést jelző 1825-ös évszámmal. A családi kriptát szintén Teleki (II.) Sámuel építtette, 1774-ben. 1916-ig oda temetkeztek a kancellárinak nevezett ág tagjai, összesen tizenöt felnőtt és öt gyermek, köztük az építtető könyvtáralapító és dédunokája, az Afrika-kutató (VI.) Sámuel is.
A két szakaszban épült kastély tervezőjének neve ismeretlen, a kivitelezési munkálatokat a marosvásárhelyi Schmidt Pál vezette. Az épületek nagyrészt marosvásárhelyi mesteremberek: Friedrich Poch kőművesmester, Györfi Mihály ácsmester, egy Thomas nevű német asztalos és Jacob Mizler lakatos keze munkája, azonban a kőfaragó munkáknál, illetve az épület belső díszítésénél kolozsvári mesterek neve is felbukkan: Josef Hoffmayer és Anton Schuchbauer, aki 1786-ban két szoba stukkódíszeit készítette.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából