Kategória Archívum: Erdély – Partium

Vízakna – erődített templom

Erdély - Partium

A település közepén, a Vizapatak jobb partja felett enyhén emelkedő dombon áll a védőfalakkal övezett református templom, amely középkori elődjének patinás épületét örökölte. A templom keletelt, háromhajós bazilika, szentélynégyzettel és félköríves apszisával, zömök toronnyal a szentélynégyzet fölött, valamint a mellékhajók félköríves záradékaival. Bejáratai, később emelt portikuszokból a főhajó nyugati és a szentély északi oldalán, valamint a déli mellékhajó közepén nyílnak. A hajók enyhe csúcsívben záródó ablakai a templom gótikus korszakának emlékei. A főszentély három keskeny, félköríves záródású résablaka románkori. A déli mellékhajó kapujának lapos domborművű lunettájában középen egy életfa látható, szélső levelei félköríves mezőket határolnak, s bennük két oldalt egy-egy nagykarmú, szembeforduló oroszlán. Az igényes kialakítású, Szűz Mária tiszteletére szentelt, bazilikális elrendezésű románkori plébániatemplom patrónusai a településen kitemelt sóból meggazdagodott Alárd-fi család tagjai lehettek, legalábbis az 1241. évi tatárjárást követő újjáépítés évtizedeiben. A déli kapuzat románkori archaikus lunetta dísze ismeretében nem kizárt, hogy a templom építése a tatárdúlást megelőzően, a 13. század első évtizedére keltezhető. A 15. században az Alárdfiaktól származó Vízaknai gerébcsalád birtokolta a település nagy részét, majd 1519-32 között birtokaik egy része Verbőczi Istvánra szállt, míg a templom patrónusaiként a vízaknai kamarai számvevők valószínűsíthetők a templomi feliratok alapján. Az költségükön újulhatott meg a templom a 16. század elején. A templom átalakításának, megerősítésének oka valószínűleg a 15. századi állandó török beütések miatt megromlott állapota lehetett. Ekkor készültek a mellékhajók csillagboltozatra emlékeztető, valamint a főhajó bonyolultabb geometriájú hálóboltozatai. A főhajó déli oldalán az egyik ívbélletben található Szent Márton miséjét ábrázoló falkép 14. századi, míg az északi oldalon, egy ívmezőben a keresztrefeszítést ábrázoló 15. századi falkép maradt fenn töredékesen. Értékesek a templom 18. század második feléből származó berendezései is, egy festett előlapú, kétüléses pad, s a falazott szószék, illetve a felette magasodó szószékkorona.

http://muemlekem.hu/hatareset/Reformatus-templom-Vizakna-218

Nagyszeben – 150 éves a képeslap

Erdély - Partium

Jubilál a 150 éves magyar képeslap

150 éves a képeslap (német „találmány) a magyar képeslap jó évtizeddel később került postára, az első az erdélyi Nagyszeben értékeiről adott hírt, mutatott képeket a világ számára. Így most Én is e város látnivalóival köszöntöm a jubileumot. Fiatal – középiskolás diákként nagy gyűjtője voltam a a színes képeslapoknak – emlékszem a kis zsebpénzemből még vásároltam is a cserék mellett, az értékes szép külföldi lapokat a gyűjteményembe – amire a mai napig büszkén tekintek (az extrább lapokat megőriztem, amelyek először a gyermekeim birtokába kerültek, majd a nagyobb család gyerkőceinek is boldog perceket szereztek.) A mai napig tisztelem a képzőművészet a fotográfia e csodáját. Valószínű a képeslapoknak volt köszönhető az érdeklődésem felkeltése a várak, kastélyok majd a magyar és nemzetközi építészet, műemlékek világa felé.
Kicsit később az utazás, a fotózás mint komoly hobby szintén ennek volt köszönhető – amiből természetesen következett a képek és a könyvek, albumok szeretete, a könyvtár igénye számomra.

Köszönet az egykori alkotóknak fotográfusoknak a szép képeslapokért, így ez is a tanulás és az esztétika eszközévé válhatott mindenki számára.
A témában érdekes könyv jelent meg egy hazai néprajzkutató szakember tollából. Tapasztaljuk, köztudott a képeslap lassan a múlté válik, átvette szerepét a modern kor vívmánya az azonnali internet és az okos telefon.
Tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán fotográfus, egykori képeslap gyűjtő

Szászsebes – Városfalak, Evangélikus templom

Erdély - Partium

Szászsebes a Sebes folyóról kapta nevét az itt megtelepedő székelyektől. Jó fekvése miatt régészeti leletekkel igazoltan megfordultak itt a rómaiak, a gótok, a hunok, az avarok és a szlávok egyaránt. A székelyek idejéből származó ősi templom és temető maradványaira bukkantak az evangélikus templom alatt és körül. Az első szász telepesek II. Géza idején érkeztek 1150 körül. A települést II. András 1224-ben a szászoknak adományozta, az itt élő székelyeket ekkor telepítette át a Háromszéki medence környékére, ahol így alakult ki Sepsi szék. / Sepsi = Sebesi./ Favárát és a várost a tatárok felégették, kővára és a ma is látható temploma a tatárjárás után épült. A templom gótikus külseje a XIV. századi átépítéssel alakult ki. A várost a törökök többször feldúlták ill. felégették. 1540-ben itt halt meg Szapolyai János királyunk. 1551-ben Castaldo foglalta el, 1556-ban Izabella királyné seregei visszafoglalták. 1708-ban Károlyi Sándor kurucai is felégették a habsburgokhoz húzó szász város várát. A várfal jelentős részét és a védműveket a XIX. században elbontották. A 28 ezres városban mindössze 200 magyar és 400 német lakik, ennek ellenére a főtéri parkban a magyar és a német zászló is leng.

http://erdely-szep.hu/Szaszsebes/index.html

Tóth Kiadó Erdélyi várak c. albumból: Háromhajós bazilika volt, Ny –i homlokzatán egyetlen hatalmas toronnyal.
57 m hosszú az értékes műemlék épület. Itt Szászsebesen hallt meg János király 1540- ben. A városfalak mind a 4 égtáj felé rendelkeztek bejárati kapukkal. 2 helyen erősített barbakánnal.
A tornyok mint rendesen neveket is kaptak. Csizmadia Szabó, Deák –itt is főleg a céhek feladata volt a város védelme, amit a tornyok neve is szimbolizált.
1438-ban a török ostrom után a havasalföldi vajda “ közreműködésével” – közvetítésével megadta magát a város/ kénytelen volt…., ezt követően hosszú időre berendezkedett a Török porta.

Bagyinszki Zoltán az album fotográfusa.

Déva – Magna Curia

Erdély - Partium

Az épületben ma a Dák és Római Civilizáció Múzeuma működik, bár kiállításai még nincsenek teljesen készen.
Bár elképzelhető, hogy előzményei akár a 13. században is voltak, az első dévai udvarházról szóló, írott adatunk a 16. századból származik. Ekkor Geszti Ferenc dévai várkapitány – nyilván a várbeli, nehezen megközelíthető rezidencia kiváltására – reneszánsz kúriát építtetett a várhegy alatt, a belvárosban. 1608-ban Bethlen Gábor Hunyad megyei ispán, a későbbi fejedelem kapta adományba a kastélyt, aki lényeges átépítéseket, bővítéseket hajtott végre rajta. A 17. sz elején – gr. Bethlen István feleségeként – lakott a Curiában Széchy Mária, a \”Murányi Vénusz\” is, aki később I. Rákóczi György fejedelemnek adta el azt. Erdély Habsburg kézre kerülése után, több tulajdonos kezén forgott a ház és a birtok, míg végül 1743-ban Haller János erdélyi kormányzónál állapodott meg, aki ismét jelentősen bővíttette a Curiát. Ekkor készültek az épület képét máig meghatározó, a téglalap alaprajzú, egy emeletes épület sarkaihoz illesztett \”pavilonok\”, a reprezentatív díszlépcső, a gazdag faragású erkélyek, rokokó ablakkeretek, a belső helyiségek stukkós díszei. Az épületet egykor díszudvar (benne szökőkutak), park és kert, valamint számos gazdasági épület vette körül, melynek ma már igen kevés hiteles részlete látható.
A ház a 19. század végén városi tulajdonba került, egy ideig vármegyeházaként funkcionált, majd 1934-től megyei múzeumként működik. Gyűjteményének magvát az egykori Hunyad Megyei Történelmi, Régészeti és Természettudományos Társulat gyűjteményei képzik, amelyhez a környék fontos, a 20. században előkerült római és dák lelőhelyeinek régészeti anyagai is társulnak. Az épületet 1996-2006. között restaurálták.

http://muemlekem.hu/hatareset/Magna-Curia-Deva-1071

Gernyeszeg – Teleki kastély

Erdély - Partium

A kastély terveit Mayerhoffer András készítette, így alaktanilag a Pest környéki ún. Grassalkovich-stílusú együttesekhez kapcsolódik.
A lassan folyó építkezés 1792 táján fejeződött be, előtte azonban a Telekiek egy kertészt szerződtettek a régi várárkok helyébe tervezendő franciakert megvalósítására.
Az épület alaprajza U alakú, egyemeletes, középső része kupolaszerűen kiemelkedik. Érdekessége, hogy az év beosztásának megfelelően 52 szobája van és 365 ablaka.
Az emeleti nagy szalonban található rokokó fehér porcelánkályha, az üvegcsillár, a kis szalon márvány kandallója az egykori berendezés szépségére és a Teleki család ízlésére enged következtetni.
Az erdélyi főúri kastélyokhoz hasonlóan a gernyeszegi kastélyt is kozák katonák dúlták fel 1849-ben.
A második világháborúban a front átvonulása után az épületet teljesen kiürítették, a felbecsülhetetlen értékek nyomtalanul eltűntek. A gernyeszegi születésű, református felekezetű gróf széki Teleki Mihály (1908–1988), okleveles mezőgazdász, a Johannita rend lovagja, a kastély utolsó urától 1949-ben elvették, és az épületbe a román Egészségügyi Minisztérium költözött be. 2009-ig egy TBC-megelőző intézet és ehhez kapcsolódó gyermekotthon működött benne. A marosvásárhelyi születésű gróf széki Teleki Kálmán (1947) és fivérei visszaperelték apjuk kastélyát, és azóta részben renoválták, valamint rendezvényeket szerveznek benne.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyulafehérvár – Apor palota

Erdély - Partium

Az Apor-palota műemlék Romániában, Fehér megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-m-A-00099 sorszámon szerepel. Gyulafehérvár történelmi központjának részeként javasolt világörökségi helyszín.
Az Apor család építette a 17. században. A család kiemelkedő alakja, gróf Apor István (1638–1704) Erdély kincstartója volt.
Az épület későreneszánsz stílusban épült. Szépek a kőből faragott ajtó- és ablaktokjai, valamint a kőből faragott lépcsőfeljárata és karzata. Egy ideig a katonai parancsnokság székelt benne, később a városi rendőrparancsnokság használta, majd a vízügy kapott helyet benne, valamint könyvtárnak is használták az épületet. 1990 és 1997 között nagyon tönkrement, szinte mindent elhordtak belőle, amit el tudtak vinni.
Az épületet felújították, jelenleg a gyulafehérvári 1918. December 1. Egyetem rektori hivatala kapott helyet benne.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szamosújvár – Örmény nagytemplom

Erdély - Partium

Az örmények 1672-ben Apafi fejedelem hívására jelentek meg Erdélyben. Szamosújvár (Armenopolis) az örmények által a 17. század végén létrehozott város, amely a régi római castrum és a Martinuzzi Fráter György által 1540-ben építtetett vár között terült el. Szamosújváron eleinte kevesen voltak, azonban a körülmények alakulása következtében mégis itt épülhetett fel az „Örményváros”. I. Lipót beleegyezésével az örmények Besztercéről menekült csoportja 1700-ban megvásárolta a szamosújvári vártól délre eső részt. Később itt telepedtek meg a Gyergyószentmiklósról, Szépvízről jött örmény családok is. A város felépítése mintegy 15 évig tartott Verzerescul Oxendius püspök vezetésével, aki I. Lipóttól kérte az engedélyt az építkezésre. Az alapkövet 1700-ban tették le, nem sokkal a terület megvásárlása után. A ma is álló, legkorábbi kőtemplomuk az 1723–1724 között épült Salamon-templom. Ezt az örmény katolikus templomot, mely Szamosújvár első temploma, Simai Salamon és neje építtette. Eredetileg kőfallal volt körülvéve, ebbe volt beleépítve a Szent Kereszt kápolna. A templomnak három oltára van: a főoltár a Boldogságos Szűzanyát ábrázolja az angyali üdvözletkor (a templom titulusa: Gyümölcsoltó Boldogasszony), a mellékoltárok pedig a Szentháromságot és Világosító Szent Gergelyt, az örmény nép védőszentjét. 1898–1899-es években átalakították a templomot. Két kápolnát építettek hozzá jobb és bal felől, Világosító Szent Gergely és Szent Anna tiszteletére.

https://ersekseg.ro/hu/templom/707

Radnai – Havasok, Rododendron és a Kárpáti gyapot.

Erdély - Partium


Jó régen már, még a diás korszakomban jártunk itt egy nagybányai tanár- barátom társaságában Rododendront, a szép kárpáti szőnyegvirágot fotózni – sikerrel.
Sok élmény, szépség, szenvedés, cipekedés fűződik e kalandunkhoz, a Nagy –Pietrosz megmászásához. Az alföldi gyerek nagy nehézségek árán küzdötte le a folyamatos emelkedőt, a magasságot.
Kora délelőtt indulva a hegyre – előtte Borsán bevásároltunk , többek között friss hideg aludttejet is – amely gyomrunkat csikarva hamarosan megtette a hatását……
Közben tisztelettel övezve, a szakállas hegyi vezető barát a sok sok cuccával határozott és gyakorlott mozdulatokkal, szó nélkül-csendesen lépegetett felfelé. Akkor számomra érthetetlenül, Ő miért nem volt fáradt.
Feljutottunk a tervezett éjszakai állomáshelyünkre. A fenti cirkuszvölgy menedékében megpihentünk, sátrat is vertünk, tüzet raktunk megsütöttük a felturbózott szalonnánkat hideg sör kíséretében( felcipeltük….. ) és tehenet befogva próbáltunk másnap reggel friss tejhez jutni, sikertelenül. Maradt számunkra a hideg forrásvíz.
Ezután következett az utolsó meredek része a túránknak a fenti gerinc megmászása, sikerrel. Közben a képeken látható a sok felvételből néhány a rododendron szőnyegek szépségét illusztrálja.
Hihetetlen a rengeteg kedves kis virág ilyetén rövid életű jelenléte a füves kőtenger felületén, a havasi legelőn.
Kissé lejjebb, lefelé a fehér selymes kárpáti gyapottal is találkoztunk. Itthon pedig a tragikus hírrel a hegyóriáshoz kapcsolódva utólag olvasva. 1944 januárjában az akkori Horthy csúcs alatt 14 salgótarjáni sportoló lelte halálát egy lavinaomlás következtében.
A túra emlékére:

Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Erdély – Hadad templomok és kastélyok

Erdély - Partium

Jó 20 éve jártam Hadad településen. határon túli ”kastély kutató” és fotós munkám révén, / a kastélykönyvek számára.
Akkor a két alig ismert kiskastély-belső képek hiányában nem került be a könyv lapjaira, most pótolom a nyilvánosság a kastélykedvelők felé.
A most megtalált diaképek szerény minőségű szkenelt képek- talán legnagyobb értékük hogy megvannak….. Immár Hadad is bekerült az Én 1000-es körömbe.
A barokk Wesselényi ( PM. Hivatal ) és az eklektikus Degenfeld kastélyok jelentik a műemléki értéket a világi szempontok szerint, a szakrális értéke a falunak a református templom a kazettás mennyezetével, még a gótikus időkből. Kiemelt értéke a reneszánsz szószék, amelyhez még hozzáférhettem a kamerával.

Vára is volt az egykori mezővárosi rangú településnek, sajnos csak a romok kicsi százaléka látható.
A háborúk itt is megtették a hatásukat, a magyar őslakosságot kiirtották vagy magától elmenekültek az emberek.
Azután jöttek helyettük a románok és németek. Ma már inkább a román szót hallani az utcákon.
A Református templomot nagy tragédia érte vagy 20 évvel ezelőtt, földrengés következtében elvált a torony a főépülettől –azóta még inkább romlott az állapota.
Én a képjavító pr. segítségével visszaállítottam az eredeti állapotába az Isten házát – a két kép egymás mellett látható. REKONSTRUÁLVA.
Tisztelettel B. Z. fotográfus, én ennyit tehettem a Partium egyik építészeti, történelmi értékének megmentése érdekében. Talán közben gyűjtés is indult az épület helyreállítása kapcsán.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Stern–ház

Erdély - Partium


Nagyvárad szecessziós építészete, csodálatos szép részletekkel készült ház a belváros frekventált központi sétáló utcájában található.
A kezdőképek- már 13 éve elkészült felvételek, a rekonstrukció előtt – fájdalmas szívvel fotóztam, most megváltozva láttatja magát Komor Marcell – Jakab Dezső remek hazai építészpáros alkotása 1904-ből.
Jó volt látni a tavaly megszépült épületet. Az Európai Szecessziós Városok sorába tartozó Nagyvárad “ észhez tért végre” –belátva, az ott épült magyar szecessziós épületek sok sok alkotás nagy érték számukra – amire csak büszke lehet a mai román rezsim vezetése is! A szép kivitelezés önmagáért beszél- megtekintésre ajánlom mint a többi megújuló nagyváradi épületet is.
A magyaros szecesszió alföldi remeklése – Lechner Ödön építőművész irányzatához áll közel, figyeljünk a részletekre, így is lehetett alkotni annó.
Igazán különlegesek: a párkány alatt található fríz és az ablakot keretezett díszítés, a kapu, magyar mező virágai, a hengeres sarok megoldása. Talán 10 év múlva már informálják a látogatót a z épületek származásáról is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus