Kategória Archívum: Erdély – Partium

Arad – Református templom-Horthy Miklós esküvője

Erdély - Partium

Az aradi reformátusság 1829-ben szerveződött hivatalosan gyülekezetté Csernátoni Vajda Péter lelkipásztor irányítása alatt. Ekkor mintegy 350 lelket számlált a gyülekezet. Mivel templomuk nem volt, egy bérelt épületben tartották az istentiszteleteket. 1839-ben vásárolták meg azt a telket, ahol a mai templom áll, néhány évig az ott levő épületben működtették a református iskolát, majd ezt az épületet lebontották és 1847-ben Hoffer József építész tervei alapján felépítették a templomot, azonban a közben kitört 1848/49-es szabadságharc miatt a templom belső berendezése csak 1852-re lett kész. 1860-ban szerelték be az orgonát, melyet aztán 1892-ben egy új orgonával cseréltek fel. Először nagyjavítást 1898-ban végeztek a templomon, ekkor egy harmadik harangot is beszereltek a meglévő kettő mellé. Ma is ez a harang hívogatja a gyülekezet tagjait Isten igéjének hallgatására, az első kettőt elvitték az első világháború idején. Közben a gyülekezet lélekszáma megnövekedett, szükségessé vált a templom kibővítése. 1925-ben Szántay Lajos műépítész tervei alapján bővítették ki a templomot imateremmel és karzattal, közben a régi orgona elemeinek felhasználásával a torony alatti karzatról átépítették az orgonát is az imaterem feletti karzatra. Ezzel egyidőben a megnagyobbodott templom arányainak megtartása végett a tornyot is meg kellett magasítani. 1938-ban újabb bővítési munkálatokat végeztek a templomon, az 1842-ben épült lelkészi lakás és a templom közé lelkészi és gondnoki irodát építettek. Így nyerte el a templom mai formáját. Ma a gyülekezet mintegy 1500 lelket számlál.

Ebben a templomban volt az esküvője a Nagybányai Horthy Miklós kormányzónak!

http://www.reformatus.arad.home.ro

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja. Az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg, 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Megítélése napjainkban is komoly vita tárgya.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Szent-Anna tó nyáron

Erdély - Partium

A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik  kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A  másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.

A tó felszíne 0,22 km2, alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.

A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. A csapadékmennyiség a tónál 600–700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz 1000–1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a vízszintnek évi 0,5 milliméterrel növekednie kellene, de a föld alatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 m volt, 1907-ben 8,5 m, jelenleg pedig 7 m. Ezt a folyamatot a meder feltöltődése és a növényzet terjedése okozza. Néhány évtized múlva, előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.

A tóban általánosságban fürödni 2018 áprilisa óta tilos , ez alól engedélyhez kötötten versenyek és speciális rendezvények képezhetnek kivételt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csíksomlyó 2018.

Erdély - Partium

Csíksomlyó: Székely gyors – magyar zarándoklat 2018 májusában.
Össznemzeti különvonat a búcsúba- 900 fővel a Székelyföldre.

Nagyvárad – Kolozsvár- Gyergyószentmiklós- Csíksomlyó – Csíkszentsimon – Nagykároly
településeken felemelő ünnepi fogadtatásban részesültünk, “ nagy szívvel, lelkesen “ fogadták a magyarokat.
köszönjük szépen.
képi élmények : Bagyinszki Zoltán fotográfus

Csíkszereda – Márton Áron Gimnázium

Erdély - Partium

A Márton Áron Főgimnázium Csíkszereda legimpozánsabb épülete, a Szék útja és a hajdani Rákóczi utca (ma Márton Áron utca) találkozásának közelében található, szecessziós stílusban épült 1909 és 1911 között.

Csíkszereda állami működtetésű középiskolája a Márton Áron Főgimnázium. 1990. május 25-én került sor az iskola névadó ünnepségére, Csíkszereda legjelentősebb magyar tannyelvű középiskolája egykori diákja, Márton Áron püspök nevét vette fel. 1992-től kezdve, a régi hagyományt felújítva – az iskola minden évben megjelenteti az előző tanévre vonatkozó Évkönyvét. Az utóbbi évek iskolatörténetének legfontosabb forrásai az Évkönyvek. 1991 óta ebben az épületben kapott helyet a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, amely a főgimnázium 1940-44 közötti megnevezését vette fel. A gimnázium napjainkban is Csíkszereda és Csík egyik legszebb épülete, megjelenésében érvényesülnek a 19-20. század fordulóján hódító szecesszió gazdag magyaros majolikaelemei.
A gimnázium kápolnája 2008-ban visszanyerte patinája egy részét azáltal, hogy elkészültek új festett üvegablakai. A régi vitrailok töredékei, valamint a hajdani diákok visszaemlékezései alapján Nagy Ödön és Vorzsák Gyula művészek készítették el az új vitrailokat, amelyeknek magassága 3,25, illetve 2,80 méter. Az alkotók teljesen új vitrailt készítettek, amely színvilágában újszerű, a monumentalitásra törekszik. A három nagyméretű ablak önállóan is egy-egy jelenetet ábrázol, ugyanakkor összeköti őket a középsőn megjelenő, Máriát körülvevő fénysugár. A Márton Áron Gimnázium főbejárata feletti középső üvegablak Máriát ábrázolja, karján Jézussal. Jobboldalt a koronát Máriának felajánló Szent István alakja, míg a bal oldali ablakon Szent Imre, a liliomos herceg látható. 2015-2016-os tanévben a neve átmódosult Márton Áron Gimnázium névről Márton Áron Főgimnázium névre.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Tervezői: Alpár Ignác  és  Pápai Sándor voltak.

Mácsai Csernovics – Károlyi kastély és parkja

Erdély - Partium

A Csernovics-kastély bal oldali, kéttornyú szárnyát egy XVIII. századi épület felhasználásával a XIX. század első felében építették, a jobb oldali szárnyat Ybl Miklós tervei alapján 1862 és1886 között. 1862-től a Károlyi család tulajdona volt. Kertjében korabeli melegházak, úszómedence találhatók.A kastély 1939-ben Adam Iancu kurticsi orvos birtokába került, aki tíz hektáron kivágatta a parkját. A megmaradt, 17 hektáros park 1968 óta védett arborétum, többek között egy páfrányfenyő (Gingko biloba) otthona. A főallé mentén alakították ki a román írók szoborparkját. A kastélykert egyik sarkában található Damjanich János és Lahner György aradi vértanúk síremléke. Holttestüket titokban Csernovics Péter hozatta el Aradról és temettette el saját kastélya kertjében. A kastélyban kétévente humorfesztivált, ugyancsak kétévente néprajzi fesztivált rendeznek és évente megrendezik a karikaturisták találkozóját.

http://www.kastelyerdelyben.ro/csernovics-kastely-macsa-.html

A kastélypark, – eredetileg 10 hektáron terült el – majd a gróf Károlyi család érdemeként, még 10 hektárral bővült. A „szigetekként” ültetett növény ritkaságokat a világ minden részéről telepítették ide. A szinte szabályosan beültetett fák, cserjék csoportjait virágágyások, utak és ösvények „törik” meg. A még – meglévő ! – melegházak-üvegházak sejtetni vélik a szemlélődővel, az akkori uradalmi kertészet működését.
A mácsai birtok örököse, gróf Károlyi Antal György, ( gróf Almásy Dénesné tesvére) 100 hektárnyi erdőtelepítést végeztetett; 1892-ből származó adatok alapján az uradalom akácfa-szegéllyel körbe ültetve, több nyár-,akác-, és eperfa-sor szétszóródva a birtokon.

http://countess.hupont.hu/51/a-macsai-csernovits-kastely-a-lelek

Brassó óvárosa

Erdély - Partium

A város területén a honfoglalás előtt bolgárok laktak, amely már ekkor népes település lehetett. Szent István a Cenk-hegyre építtette a Brassovia nevű várat, amit 1211-ben II. Endre a Német Lovagrendnek adományozott.
Az 1285-ben a tatárok felgyújtották a várost. 1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. 1421-ben II. Murád török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása után 1427-ben Luxemburgi Zsigmond király itt tartott országgyűlést. Hunyadi János 1455-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király, moldvai hadjárata idején Brassóban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd oldalára állt, és elűzte Szapolyai Jánost és csapatait. Szultáni hozzájárulással Petru Rareș betört Erdélybe és 1529. június 29-én legyőzte Földvárnál Ferdinánd seregét, valamint megrohanva Brassót, elfoglalta a Fellegvárat, amit le is rombolt. 1534-ben Lodovico Gritti 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, várva Erdély nagyjainak hódolatát. 1599-ben pedig Vitéz Mihály foglalta el a várost.
A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt. 1580 körül jelent meg Nireus (Nyirő) János nyomdász műhelyéből, az első Brassóban nyomtatott magyar nyelvű könyv, a Fons Vitae, Az életnek kvtfeie (kútfeje), évmegjelölés nélkül. 1603-ban itt halt meg Székely Mózes, a IX. Radu Șerban vajda seregével vívott ütközetben, és testét itt temették el. 1660-ban a Fellegvárban található lőportornyok felrobbantak, a védőműveket 1667-ben állították helyre.
1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, amelyet Johann Friedrich Ambrosius von Veterani tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtatott. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A régi brassói városháza a Főtér közepén áll. Ma a Brassó Megyei Történeti Múzeum fő kiállítóhelye. Mindazok ellenére, hogy az illetékesek már 1420-ban megállapodtak arról, hogy a szűcsök boltívei fölé egy szobát építsenek, ahol a város ügyes-bajos dolgait lehet majd intézni az 1421-es török invázió késleltette a munkálatokat. Egy 1503-as dokumentumban szerepel az épület Praetorium néven. 49 m magas tornyát 1528-ban fejezik be, ám a következő évszázadban tüzek martaléka lesz.1608-ban egy villámcsapás okoz tüzet, majd az 1689-es tűzvész olyan maradandó károkat okoz, hogy át kellett építeni. Akkor jelenik meg a földszínt loggiája, amely fölött ma is látható Brassó gyökeres koronája. 1742-ben a rézművesek kapcsolják boltíveiket az épülethez. A torony mai kinézetét 1910-ben kapta. 1876-ig itt működött a polgármesteri hivatal, majd levéltárnak használták, és a XX. század elején csak a Kronstadter Zeitung kampányának köszönhetően úszta meg a lebontást. 1950 óta itt működik a város történelmi múzeuma, ahol régészeti, régipénz, közép- és modernkori és gyógyszerészeti részlegek várják a látogatókat.
Külsejét a 18. században több periódusban barokkizálták. Egykor minden oldalról árkádok vették körül és a földszintjén üzletek helyezkedtek el.A mai toronysisak alsó részét 1776-ban készítették.

http://www.karpatinfo.net/latnivalok/regi-brassoi-varoshaza

Medgyesi óváros-épületek, bástyák, hangulatok

Erdély - Partium

1267-ben említik először Mediesy alakban. Honfoglaláskori székely település, neve a székely törzsnevek között található. 1267-ben az elköltözött székelyek helyére a Rajna és a Mosel vidékéről német telepesek jöttek. A 14. századtól a szász Medgyes-szék székhelye, szabad királyi város. 1438-ban a Mezid bég betörő török csapatai dúlták fel. Mátyás király a várost hármas kőfallal vetette körül, mely bástyáival együtt jórészt ma is áll. Erődített evangélikus temploma 1482-re készült el, Mátyás és Bethlen címerei díszítik, szárnyas oltára 1480 és 1490 közt készült. 1529-ben János király vezére Kun Kocsárd ostromolta, végül 1530-ban hosszas ostrom után kapitulált. Ide menekült 1534-ben Gritti erdélyi kormányzó, de az erdélyiek a falakon rést lőve betörtek és felkoncolták. 1576-ban itt, az országgyűlésen kérték fel a lengyelek Báthory Istvánt lengyel királynak. 1605-ben itt választották fejedelemmé Bocskai Istvánt. 1614. január 16-án itt a ferenciek tornyában koncolja fel a nép Báthory Gábor fejedelem gyilkosait. 1658. január 9-én az itteni országgyűlés fosztja meg II. Rákóczi Györgyöt fejedelmi trónigényétől, de január 24-én ismét fejedelemnek ismeri el. A 17. században többször országgyűlés színhelye. 1705-ben Forgách Simon ostrommal foglalta el a németektől.1849. március 2-án itt verte meg Bem Puchner seregét, Ludwig Roth szász kormánybiztost hazaárulásért halálra ítélte és Kolozsvárott kivégezték. A szászok mártírként tisztelik, emlékmúzeuma is van. A város 1876-ban Nagy-Küküllő vármegyéhez került.1910-ben 8626 lakosából 3866 német, 2729 román, 1715 magyar lakosa volt. 1918. január 8-án a szász nemzetgyűlés itt mondta ki a Romániához való csatlakozást. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Medgyesi járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 6315 lakosából 49426 román, 8678 magyar, 2753 német és 2196 cigány volt.

https://www.erdelyiutazas.hu/magyar/telepules/medgyes-1016

Budfalva fatemplom, Világörökség

Erdély - Partium


Budfalva felszegi részén lévő, úgynevezett Susani fatemplomát a görög katolikusok építették 1760-ban. Kettős teteje és kilátós harangtornya van, melynek csúcsán félholdas vaskereszt látható.
A XIX. században az elő-hajót megnagyobbították. A bejárati ajtófélfa szépen díszített. A templombelső festését a híres Alexandru Ponehalschi készítette. Sajnos a mennyezet festményei megsemmisültek. Az ikonosztázon szerencsére megmaradtak a festmények.
A hajóban a Régi testamentumból és Jézus életéből merített képek láthatóak. Érdekes, hogy az utolsó vacsorára összegyúlt személyek patkó alakú asztal mellett ülnek. Az eredeti képeken szláv szövegek láthatóak. A restaurált képeken cirill betűkkel írt román szövegek.

https://www.welcometoromania.ro/DJ109f/DJ109f_Budesti_Susani_Biserica_lemn_m.htm

É-Erdély, Máramaros  8 világörökséget jelentő fatemplomából az egyik fotósorozatát láthatjuk a legfrissebb képeken. A Budfalvai fatemplom szintén zsindely tetővel ellátott, teljes mértékben fából készült szép arányos, szakrális épület. A házakkal kerített szűk régi sírokkal kiegészített zöld tér közepén magasodó karcsú  templom torony már messziről látható. A kézműves csoda csak faszegekkel rögzített igaz ács mestermunka – amely tölgy és fenyőfa felhasználásával készült. A templomban őrzik II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának egyik zászlaját is. Sajnos a fotós szerencse most sem kedvezett, a belsők megtekintése, a bemutatás lehetősége  ismét elmaradt, majd legközelebb- bár ez újabb sok 100 km megtételét feltételezi…..

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Kolozsvár – Kakasos templom, télen – nyáron

Erdély - Partium

Kakasos templom (Kolozsvár)

A kolozsváriak Kakasos templom néven ismerik a Monostori úton elhelyezkedő, nemzeti szecessziós stílusban épült Felsővárosi református templomot.

A templom helyén a 19. század elejéig puszta telkek voltak. A gróf Nemes család Népkert néven a telek egy részét megnyitotta a nagyközönségnek. Az 1840-es években szabadtéri színházi előadásokat is tartottak itt. 1903-ban a Nemes-kert nagyobbik részét a református egyház vette meg. A tervezéssel Spáda János helyi építőmestert bízták meg,

akinek a tervét a presbitérium 1908. május 22-én elfogadta, azzal a megkötéssel, hogy a tervből törölni kell mindent, ami a kálvinista egyszerűséggel nem fér össze, csökkentve ezáltal az építési költségeket is. A módosított tervet és költségvetést a presbitérium 1910. június 8-án fogadták el, de elbukott a felsőbb hatóság előtt. Közben a parochiális tanács kifogást emelt a terv stílusával kapcsoaltban, ezért átadták bírálatra és módosításra Kós

Károlynak. Kós Károly tervét 1913. február 11-én a presbitérium egyhangú határozattal elfogadta, az építéssel Spáda Jánost bízták meg. Az építkezést 1913. június 1-jén kezdték el, az elkészült templomot 1914. március 22-én szentelték fel. Az építkezés mintegy 100 000 koronába került.

A templom alaprajza hasonlít a román stílusú bazilikákhoz. A templom belsejét kalotaszegi motívumok díszítik: a mennyezete festett kazettás. A kazetták tervezője Muhits Sándor iparművészeti tanár, a festőjük Szántó Gergely volt.

A templom déli oldalán levő torony csúcsán kakas van; innen ered a templom neve.

Adatok és elérhetőségek:

Felsővárosi református templom

Felekezet: református

Egyházmegye: Kolozsvár-Külső Egyházmegye

Egyházközség: Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség

Lelkész: dr. Pap Géza

Segédlelkész: Kerékgyártó Zsolt

Építési adatok:

Építése: 1913–1914

Stílus: szecessziós

Tervezője: Kós Károly

Felszentelés: 1914. március 22.

Elérhetőség:

Lelkészi Hivatal és templom

Cluj/Kolozsvár/Klausenburg

str. Moţilor 84,

RO-400370, jud. Cluj

tel/fax: +40-264-594 040

dr. Pap Géza lelkipásztor

kakasostemplom@yahoo.com

Honlap: www.kakasos.ro

————————————–

A Főtérről a Monostori negyedbe vezető úton, a Mócok útja jobb oldalán. Autók számára parkolási lehetőség a Déva utcában és a Munkaügyi Hivatal előtt, a Coşbuc (Bem) utcában. Nagyvárad felől a Monostori tömbháznegyed után, a Sörgyár után 200 méterrel, a Mócok útja baloldalán.

forrás: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából és www.kakasos.ro

 

Herkulesfürdő 2005. tél – február

Erdély - Partium