Kategória Archívum: Erdély – Partium

Nagybánya – aranyérc bányászat, nemesfém kohászat II.

Erdély - Partium

Tényleg sokszor jártam Nagybányán és Felsőbányán, két emblematikus hely a Partiumban – egyben történelmi aranyérc lelőhelyek – bányák és a kapcsolódó feldolgozó üzemek – királyi fejedelmi pénzverőhelyek.
Múzeum lett a Bányaigazgatóság régi műemlék épületéből. Egyszer a híres nagybányai bányavirágok múzeumát is megtekintettem a gazdag ásványkiállításával. Persze 500 év bányászat után elfogyott az érc- befejeződött a gazdagságot is jelentő történelmi tevékenység.
Mindig a Művésztelep, a festők birodalma volt a prioritás számomra – most látni akartam a tényszerű kiállítást, ami szolid és kevésbé attraktív (itt megállt az idő…) ezt tudtam bemutatni.
Csak egy egy szó, fogalom ami a képeken beszédesen látható-több helyen segít a magyar szöveg is hozzá. Igen itt magyarul is olvasható.
A M. Királyi Bányaigazgatóság részleteivel, az ércek, bányaműszerek, a vert arany pénzek – numizmatikai kuriózumok, a bányászlámpák, az aranymosó tálak, az őrlő edények a törő és aprító kalapácsok, a 7 kg-os színtiszta aranytömbök, az ezüsttömböket 10 kg-os méretben öntötték. A biztonsági széf, a megmaradt dokumentumok-igazolványok, mérlegek, azonosító emblémák, a pecsétek és a zárókép a bányabejárattal – (ottfelejtették a magyar szöveget).
Voltam a történelmi Magyarország több aranybánya, pénzverő városában: Recsk, Rudabánya, Telkibánya, Nagybörzsöny, Verespatak, Körmöcbánya, Selmecbánya (inkább ezüst),  Besztercebánya (az arany mellett ezüst és réz), Brád, Felsőbánya és Nagybánya amely a 2. legfontosabb helyszín volt az első kiemelt Körmöcbánya után. Így is emlegették a kiváló európai fizetőeszközt KÖRMÖCI ARANY! A festmények és festőművészek, a z aranyérc mellett kötelező említeni a csodálatos természeti környezetet, az egykori vulkánok megszelídült vonzó formavilágát.
A fotók zöme a Nagybányai Városi  Múzeum anyagát, tárgyi kultúráját, a híres bányászat, az öntéstechnika és főleg egykori magyar történetét rögzítették.

Bagyinszki Zoltán

Nagybánya – aranyérc bányászat, nemesfém kohászat I.

Erdély - Partium

Tényleg sokszor jártam Nagybányán és Felsőbányán, két emblematikus hely a Partiumban – egyben történelmi aranyérc lelőhelyek – bányák és a kapcsolódó feldolgozó üzemek – királyi fejedelmi pénzverőhelyek.
Múzeum lett a Bányaigazgatóság régi műemlék épületéből. Egyszer a híres nagybányai bányavirágok múzeumát is megtekintettem a gazdag ásványkiállításával. Persze 500 év bányászat után elfogyott az érc- befejeződött a gazdagságot is jelentő történelmi tevékenység.
Mindig a Művésztelep, a festők birodalma volt a prioritás számomra – most látni akartam a tényszerű kiállítást, ami szolid és kevésbé attraktív (itt megállt az idő…) ezt tudtam bemutatni.
Csak egy egy szó, fogalom ami a képeken beszédesen látható-több helyen segít a magyar szöveg is hozzá. Igen itt magyarul is olvasható.
A M. Királyi Bányaigazgatóság részleteivel, az ércek, bányaműszerek, a vert arany pénzek – numizmatikai kuriózumok, a bányászlámpák, az aranymosó tálak, az őrlő edények a törő és aprító kalapácsok, a 7 kg-os színtiszta aranytömbök, az ezüsttömböket 10 kg-os méretben öntötték. A biztonsági széf, a megmaradt dokumentumok-igazolványok, mérlegek, azonosító emblémák, a pecsétek és a zárókép a bányabejárattal – (ottfelejtették a magyar szöveget).
Voltam a történelmi Magyarország több aranybánya, pénzverő városában: Recsk, Rudabánya, Telkibánya, Nagybörzsöny, Verespatak, Körmöcbánya, Selmecbánya (inkább ezüst),  Besztercebánya (az arany mellett ezüst és réz), Brád, Felsőbánya és Nagybánya amely a 2. legfontosabb helyszín volt az első kiemelt Körmöcbánya után. Így is emlegették a kiváló európai fizetőeszközt KÖRMÖCI ARANY! A festmények és festőművészek, a z aranyérc mellett kötelező említeni a csodálatos természeti környezetet, az egykori vulkánok megszelídült vonzó formavilágát.
A fotók zöme a Nagybányai Városi  Múzeum anyagát, tárgyi kultúráját, a híres bányászat, az öntéstechnika és főleg egykori magyar történetét rögzítették.

Bagyinszki Zoltán

Erdély – Zilah

Erdély - Partium

Zilah a Meszes hegység lábánál fekvő település már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa.
A város ma Szilágy megye székhelye, lakosságának 20 szazaleka magyar anyanyelvű.
Főterén található a híres Wesselényi Miklós Református Kollégium, ahol Ady Endre a gimnázium felső négy osztályát végezte.
Ady albérleti lakóhelyének falán emléktáblát helyeztek el.
Az iskola épülete előtt pedig Ady és Octavian Goga szobra áll. A főtér túlsó oldalán álló Wesselényi-szobor Fadrusz János alkotása, aki a kolozsvári Mátyás-szobrot is készítette.
A városnak XIII. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el és egyike a legnagyobb erdélyi református templomoknak.
Zilah legrégibb épületeinek egyike ez a mára már egyszerű kis ház, amelyen tábla hirdeti, hogy 1714-ben az akkori ház boltíves szobájában töltött egy éjszakát XII. Károly svéd király.
Itt lakott ugyanis barátja, Zovanyi György, a külföldi akadémiákon tanult fiatal lelkész. Ő látta vendégül a Benderből (ma Tighina) hazafelé utazó és Zilahon áthaladó nem mindennapi vendéget.
A házat azóta már alaposan átépítették, a boltíves szobának nyoma sincs, csupán a tábla emlékeztet az eseményre.

Látnivalók:
Iparos egylet kaszinója
Újvárosi ház
Katonai laktanya
Reformatus templom
Wesselényi Miklós emlékmű
Ártézi kút
Városháza
Katolikus templom
Sera ház
Leányiskola
Vigadó
Zoványi ház

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/zilah-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-zilah.html

Zsibó – Wesselényi-kastély

Erdély - Partium

A kastély első ura, Wesselényi Ferenc 1584-ben Báthory István híve és nagyérdemű kamarásaként kapta meg Hadadot és Zsibót, huszonhat faluval és a bárói címmel. Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak.
1805-ben, Kazinczy Ferenc első erdélyi útja alkalmából Franz Neuhausert, a fiatal festőművészt találta Zsibón, aki a kastély ebédlőjének vászonra festett vadászjelenetein dolgozott. A kastély mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A lószobrot, amely az istálló falán látható, Johannes Nachtigall faragta. A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt. A kastély végül 1810-re készült el. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.

Az államosítás után teljesen megváltoztatták a kastély belsejét. Díszítő elemeit, ablak és ajtófélfáit, a faborítást leverték. Mindent elloptak ami mozdítható volt: bútorokat, kályhákat, festményeket és dísztárgyakat, Neuhauser festményeit pedig lemeszelték. A kastély szobái iskolai tantermek lettek, és a kastélyból általános iskola lett, majd bentlakásos középiskola, pionírok háza, múzeum és a természetkedvelő fiatalok kutató központja. Az angolparkból botanikus kert lett, a lovardából kantin, a kastély udvarán pedig gokartpályát alakítottak ki. Jelenleg a kastélyban már csak a gyermekpalota működik. A kertben látható kőoroszlánokat a 70-es évek végén hozták ide a szurduki Jósika Miklós kastélyból.

Tulajdonviszony: az örökösök visszakapták a kastélyt.

https://kastelyerdelyben.ro/castle/castelul-wesselenyi-jibou-wesselenyi-kastely-zsibo-wesselenyi-castle-jibou/?lang=hu

Magyar Szecesszió – Szecesszió Világnapi nagybányai kiállításról, a megnyitóról.

Erdély - Partium


Sikeres fotós program Nagybányán, Bagyinszki Zoltán fotói mutatták be a magyar szecessziós építészet értékeit. 42 fotó segítségével.
A tárlatot 1 hónapig lehet megtekinteni a partiumi városban, szervezők: Nagybányai Képzőművészeti és Kult. Egyesület és a Római Katolikus Esperesség.
A meghívó és programsor – plakát a képi mellékletben látható.

Kedves Barátaim- pár fotó a Nagybányai a Szec. Világnapi – kiállításról, (megnyitóról. 2022. június 25.)
Köszöntőt mondott Szmutku Róbert esperes és megnyitotta művészi gondolataival Véső Ágoston Munkácsy díjas festőművész.
ezt követően B. Zoltán fotográfus tárlatvezetést tartott a témában. Zárásként finom borok és finom falatok kerültek tálalásra.
Másnap ismerkedtünk a város szecessziós értékeivel és megtekintettük a 300 éves csodálatos barokk Szentháromság templomot.
Szecessziós könyvajándékok is átadásra kerültek a szervezőknek, segítőknek.
A jövő héten Gyulán és Aradon folytatódik a program.

Bagyinszki Zoltán

Gyulafehérvár – Apor palota

Erdély - Partium

Az Apor-palota műemlék Erdélyben, Fehér megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-m-A-00099 sorszámon szerepel. Gyulafehérvár történelmi központjának részeként javasolt világörökségi helyszín.
Az Apor család építette a 17. században. A család kiemelkedő alakja, gróf Apor István (1638–1704) Erdély kincstartója volt.
Az épület későreneszánsz stílusban épült. Szépek a kőből faragott ajtó- és ablaktokjai, valamint a kőből faragott lépcsőfeljárata és karzata. Egy ideig a katonai parancsnokság székelt benne, később a városi rendőrparancsnokság használta, majd a vízügy kapott helyet benne, valamint könyvtárnak is használták az épületet. 1990 és 1997 között nagyon tönkrement, szinte mindent elhordtak belőle, amit el tudtak vinni.
Az épületet felújították, jelenleg a gyulafehérvári 1918. December 1. Egyetem rektori hivatala kapott helyet benne.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Almakerék – kerített templom, Apafi György reneszánsz tumbával

Erdély - Partium

Almakerék ez a csoda is Erdélyben , a reneszánsz korban született.
A gót. evangélikus templomból hozták el még a trianoni döntés előtt, ezt tehát megmenekítettük – érdemes volt,
mert az ilyen kőfaragvány (talán már egy egészalakos szobor…. sőttttt) csak a legmagasabb elismerést érdemli.
Apafi György főispán erdélyi arisztokrata tumbája / extra értékű reneszánsz művészeti alkotás e síremlék! Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg – körbejárhatóan és még dobogót is biztosítanak, hogy tudjál kicsit felülről fotózni.
Én előbb a templomban jártam és amikor felfedeztem a múzeumi csodát és összevettem egykori otthonával – meglepődtem – hogy Segesvártól délre a kis falucska ilyen értéket rejtett.
A szépség a részletgazdagság, a páncél cizellált mintázata, az arányok a tumbát a legmagasabb művészi szintre emeleték a reneszánsz korban. Ez közel 400 éves műalkotásunk. 1635.
Elias Nikolai a híres mester annak idején sok szép síremléket készített a történelmi Magyarországon.

üdvözlettel:

Bagyinszki Zoltán

Arad – Neuman villa

Erdély - Partium

Az Arad központjában lévő eklektikus villát br. Neuman Alfréd építtette a XIX. század végén. (a régi zsidótemetőben van a monumentális síremléke), Abban nőttek fel gyermekei, Mária, Ede és Ferenc. Mindhárman az Aradi Katolikus Gimnáziumban érettségiztek. Utolsó lakója, Neuman Ferenc gyáros, a négyszeres bajnok ITA tulajdonosa volt. 1948-ban, a június 14-i államosítást követően, egy délután kijött a kapun, felült a kerékpárjára, s utána Aradon senki sem látta többé. Érdekes zárt épület – egy archaikus görög épület alapformáját mutatja. A négyszögletes zárt udvar kis kertet rejt magában. A gazdagon díszített belső terek valódi luxus kivitelben készültek. A reprezentatív épület jelenleg Arad városi önkormányzat tulajdonában van.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Klubkiállítás 2022. február

Erdély - Partium

A fotók a következő linken megtekinthetőek:

https://www.eurofotoart.com/efa-exbhibitions-halls/stefan-vilidar-istvan-gallery-oradea/

Bagyinszki Zoltán

 

Almakerék – Budapest: Apafi György tumbája

Erdély - Partium

A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva, tisztelegve!

Már 15 éve készült felvételek a Magyar kulturális értékeinkről!!!!! Két leg-leg érdekességünk.
Most találtam a gépemben ezt az “elfeledett képsor” – csodát, 2 csodát az erdélyi gótikus erődített templomot (XIII. századi épület) és a freskóit Almakeréken a Küküllő mentén. Segesvártól délre.
A legnagyobb felületű, látványos középkori freskókkal ékesítve Erdélyországban. A felkarcolt évszám 1405.
És a “helyi-birtokos” Apafi György legszebb erdélyi késő reneszánsz kőfaragott síremléke- egészalakos szoborral- a templomból/ Erdély. 1661-1662
A remekmívű tumbát- Nagyszebeni munka, ezek szerint még a trianoni döntés- rablás előtt sikerült Budapestre menekíteni. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán látható, Elias Nicolai munkája.
A képsor végén kis egyszerű épület, a főúri család udvarháza volt. A szakrális épület az utolsó Erdélyi fejedelmek az Apafiak nyughelye is egyben. Végfalu – nem is nagyon látogatott a különlegesség, 2 extra vonzerő közelében: Keresdi Bethlen- várkastély és Berethalom impozáns erődtemploma – amely világörökség…

Tóth Kiadó: Magyarországi reneszánsz építőművészet, 2008. c. album 113., 115. oldalán látható-olvasható még róla:

Bagyinszki Zoltán és Búzás Gergely