Kategória Archívum: Erdély – Partium

12►

A Marosvásárhelyen épült Kultúrpalota részekén-épületében jött létre a Maros megyei Könyvtár.
A szecessziós városban volt, van már korábban is egy késő-barokk impozáns könyvtár a Teleki Téka, amely Teleki ajándékkönyvtár – értékes kulturális örökség az erdélyi Kancellárhoz Teleki Sámuelhez köthetően, 1802-ből.
A könyvtárak talán mondhatjuk a világtörténelem legkorábbi kulturális intézményei voltak. Hazánk is rendelkezik jó néhány fontos történelmi könyvtárral.
Pannonhalma, Zirc, Gyöngyös, Sárospatak, Pest, Debrecen, Pápa… stb. Már többször jártam a szépséges Kultúrpalota csodájában, (amelynek létrejöttét dr. Bernády György kiváló polgármesternek köszönhetjük) a könyvtárig nem jutottam – most helyi segítséggel O. János barátom által tudtam megtekinteni a szecessziós könyvtárépületrészt. A visszafogott elegáns belső díszítésével, famunkáival, remek kovácsoltvas értékeivel, falfestéseivel, olvasótermével. Külön érdemes kiemelni a népm. motívumokkal rendelkező főbejáratot.
Az érdeklődési középpontba ritkábban kerülő közművelődési-közgyűjteményi (könyvtári) intézmény-épületét, hangulatát most a fotók segítségével Önök is láthatják.

Tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán

12►

Ez Temesvár legnagyobb római katolikus temploma. 1896-1901 között építették, a magyarok e vidéki letelepedésének 1000 éves évfordulója tiszteletére. Ez a gyárnegyedi parókia második római katolikus temploma. Az első régebbi, 1726 körül épült a sörgyár közelében. Az új templom felavatásával egyidőben, a régit átadták a görög katolikus egyháznak, mert abban az időben híveik számára nem tudtak egy megfelelő templomot biztosítani. A hatalmas millenniumi templom neo-román és neo-gótikus stílusban épült Ybl Lajos tervei alapján. Tornyai 65 m magasak, a központi kupola 45 m, a legnagyobb harang 2 420 kg, orgonáját pedig Leopold Wegenstein temesvári mester készítette. A templom befogadó képessége 3000 lélek.

https://www.welcometoromania.eu/Timisoara/Timisoara_Catedrala_Millennium_m.htm

Almakerék ez a csoda is Erdélyben , a reneszánsz korban született.
A gót. evangélikus templomból hozták el még a trianoni döntés előtt, ezt tehát megmenekítették – érdemes volt,
mert az ilyen kőfaragvány (talán már egy egészalakos szobor…. sőttttt) csak a legmagasabb elismerést érdemli.
Apafi György főispán erdélyi arisztokrata tumbája / extra értékű reneszánsz művészeti alkotás e síremlék! Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
Én előbb a templomban jártam és amikor felfedeztem a múzeumi csodát és összevetettem egykori otthonával – meglepődtem – hogy Segesvártól délre a kis falucska ilyen értéket rejtett.
A szépség a részletgazdagság, a páncél cizellált mintázata, az arányok a tumbát a legmagasabb művészi szintre emeleték a reneszánsz korban. Ez közel 400 éves műalkotásunk. 1635.
Elias Nikolai a híres mester annak idején sok szép síremléket készített a történelmi Magyarországon.

Bagyinszki Zoltán

123►

Fotó: Kurunczi Ferenc

A valódi Magyar szív és igényes program, a hősökre való szépséges emlékezés – tisztelgés – koszorúzás Aradon.
Méltó módon két helyszínen: a Vesztőhelynél és a Szabadság szobornál, huszárokkal fiatalokkal.
Jó látni őket a képeken – sajnos ez már itthon kicsit nehezebben működik, lehetne több is a tisztelgő közönség, diákság…
Gyulán is nagyon szép nívós műsor volt látható, hallható a Vár mögötti Honvédtiszi emlékhelynél.

Köszönöm a képek szervezését Böhm Laci barátomnak Aradról.

Bagyinszki Zoltán

Történeti adatok:

Az első, szerény kivitelezésű kőemlék helyén 1881. október 6-án leplezték le a ma látható obeliszket. Eredetileg egy kovácsoltvas kerítés övezte. Az 1881-es avató-ünnepség a leírások szerint gyászmisével kezdődött, az obeliszknél az emlékbeszédet egy Barabás Béla nevű fiatal ügyvéd tartotta. Az obeliszken 1974-ben, a kivégzések 125. évfordulóján kétnyelvű fehér márvány emléktáblát helyeztek el. Ugyanekkor külön kis koporsóba helyezték, és itt temették el az addig az ereklyemúzeumban őrzött csontokat; akkor hozták Aradra Borosjenőből Leiningen Westerburg Károly, valamint Mácsáról Damjanich János és Lahner György maradványait. Kiss Ernő a jugoszláviai Eleméren, míg Dessewffy Arisztid a szlovákiai Margonyán nyugszik.

Alig 9 évvel az obeliszk felavatása után állították fel a szoborról elnevezett téren Zala György alkotását, a Szabadság-szobrot. Ennek lábazatán körbe a tizenhárom vértanú bronzportréi láthatóak. A kommunizmus évei alatt tiltva, 1989 után nyíltan a vesztőhelyi obeliszknél emlékeztek meg aradiak és nem aradiak a kivégzésről, majd a Szabadságszobor 2004-es újrafelállítása óta az ünnepségek két helyszínen zajlanak.

A műemlék leírása:

Az emlékmű a város déli részén, a Maros partján felépült vártól délre áll, az úgynevezett Vesztőhelyen. Az egyszerű, minden díszítést nélkülöző szürke gránit obeliszk mesterséges, terméskövekkel burkolt felületű domb tetején áll, beton talapzaton. Négyzetes, tömb alakú lábazatát keskeny párkány zárja le, ezen emelkedik a lábazatnál keskenyebb obeliszk. Hozzá a domb egyik oldalán lépcső vezet fel. A lábazati részen, a lépcsővel éppen szemben, a következő – egykor aranyozott – felirat olvasható:

AZ ARADI TIZENHÁROM
VÁRTANÚ
KIVÉGEZTETÉSI HELYÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE
EMELTETETT
1881
OKTÓBER 6.-ÁN

Fölötte az obeliszk fölső részén:
1849 október 6.
Az emlékmű fölső részének fennmaradó három oldalán a tizenhárom név szerepel a kivégzés sorrendjében.
Az 1974-ben készített kétnyelvű fehér márvány emléktáblát az emlékmű hátsó oldalán, a domb oldalában helyezték el, négy sarkán gyűrűkkel megemelhető betonlapban. Egyszerű kapitálisokkal írt szövege a következő:

IN MEMORIA GENERALILOR
AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH KÁROLY, LAHNER GEORG, LÁZÁR VILMOS, LEININGEN ESTERBURG (sic!) KARL, NAGY JÓZSEF, PÖLTENBERG ERNEST, SCHWEIDEL JÓZSEF, TÖRÖK IGNÁC, VÉCSEY KÁROLY
DIN ARMATA REVOLUŢIONARǍ MAGHIARǍ DE LA 1848-49. EXECUTAŢI LA 6 OCTOMBRIE 1849 DIN ORDINUL AUTORITǍŢILOR IMPERIALE HABSBURGICE.
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADLAMI HADSEREG TÁBORNOKAINAK EMLÉKÉRE, AKIKET 1849 OKTÓBER 6.-ÁN A HABSBURG CSÁSZÁRI HATÓSÁGOK PARANCSÁRA KIVÉGEZTEK

(Forrás: http://lexikon.adatbank.ro)

Arad Kultúrpalota – Képzőművészeti Galériája: a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke tartott tárlatvezetést a gyulai középiskolás diákok számára. A Harruckernes diákok megtekintették a teljes kiállítás anyagát, kiemelve a galéria legrangosabb alkotását, a sokáig “eldugott” kevésbé ismert alkotást a Feszty Árpád által festett Krisztus temetése c. művet. A kulturális szakember a triptichonról a monumentális hármas képről, a kompozícióról, a festés körülményeiről tartott előadása nagy sikert aratott. Ez a program is bizonyítja, hogy a határainkon túl még milyen sok számunkra ismeretlen érték található.
Az eseményről és a kiállított műről Bagyinszki Zoltán és Bányai György készített képriportot. Az első fotó a festmény melletti magyar nyelvű tájékoztató szöveget mutatja be, amely a legfontosabb művészeti információkról informál.
Külön köszönet az aradi magyar politikusoknak a kult. szakembereknek, hogy kiharcolták a nyilvános bemutatás lehetőségét.

Bagyinszki Zoltán

12►

A múlt század közepén épült 4 szintes szálloda, étterem, kávézó, funkcióval helyi szakemberek által.
Épült 1904-ben tervezője, kivitelezője valószínű ifj.Guttmann József – Szecessziós Magazin.
Az impozáns színház melletti-szembeni épületen a gazdagon díszített szimmetrikus homlokzata és a florális díszítésű fehér bálterem jelenti a különleges értéket, szépséget, gazdagságot.
Több alkalommal jártam a hatásosan alakuló, megszépülő magyar városban. Most szerencsémre végre belülre is bejutottam a szecessziós enteriör csodáit fotózhattam, ajánlom mindenkinek.

Ide még egy báli programra is szívesen elmennék…🙂

Bagyinszki Zoltán

123►

A soproni extra szépség után egy nagybányai fájdalom következik.
A borzalmasan siralmas állapotú egykori szebb napokat látott Lendvay Márton színházterem – ma!
A korai vasbeton építészetünk egyik legnagyobb értéke (Bálint-Jámbor tervezőpáros, alkotó-művészeink technikai csodája volt 1908-1910.)
A belső udvarok önmagukért beszélnek és várják a leendő szép jövőt. Reménykedjünk.

Bagyinszki Zoltán

12►

A  Kőrösön (ma Csomakőrös) március 27-én  született rendkívüli magyar tudós, tudásának komoly alapjait a Nagyenyedi kollégium diákjaként szerezte 1799-1814 között.
1815-ben már, mint tanító szenior még egy évet a Kollégium falai között töltött.
A képsor a Háromszék vármegyében található szülőházat mutatja, az utolsó képek az erdélyi  Nagyenyedi kollégium régi épületrészét ábrázolják.

Bagyinszki Zoltán

Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.), saját szavaival: Székely-Magyar Erdélyből (“Siculo-Hungarian of Transylvania”), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója.1904-ben születésének 120. évfordulóján szülőfaluját Csomakőrösre nevezték. 1910-ben sírjánál az Akadémia emléktáblát helyezett el. 1920-ban megalakult – először – a Kőrösi Csoma Sándor Társaság Teleki Pál és Felvinczi Takáts Zoltán kezdeményezésére.

1784. március 27-én szegény sorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként megszületett Csoma Sándor. (Egyes források (Szilágyi Ferenc kutatásai) szerint 1787-ben született.) Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a felnőttkort: Júlia, Krisztina és Gábor (1788-1850). Április 4-én megkeresztelték.

1790-ben megkezdte tanulmányait az elemi iskolában. 1799-ben édesapjával felgyalogolt Nagyenyedre és beiratkozott a Bethlen Kollégiumba, ahol „szolgadiákként” kezdte meg tanulmányait: kisebb munkákkal pénzt keresett, abból fizette tandíját. Már enyedi diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresnie ősei hazáját. 1807-ben befejezte gimnáziumi tanulmányait. 1815-ben befejezte főiskolai tanulmányait. Elindult Németföldre, Bécsben konzultált Ujfalvy Sándorral, majd egy – valószínűleg – heidelbergi tartózkodás után ment Göttingenbe. 1816 – 1818 között a Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt, Johann Gottfried Eichhorn tanítványaként orientalisztikával foglalkozott. Ekkor már 13 nyelven írt, olvasott.

Tanulmányai után hazatért Erdélybe és felvette a kapcsolatot a kolozsvári tudóskörrel, Döbrentei Gáborral, Gyarmathi Sámuellel, Kenderesi Mihállyal. 1819. november 24-én Csoma Sándor Nagyenyedről indult útjára. November 28-án a Vöröstoronyi-szorosnál lépte át szülőföldje határait. Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.”

Forrás: wikipédia