Kategória Archívum: Fotóim
Budapest – Körössy-villa
A Szecesszió Világnapja mindjárt érkezik – közeleg június eleje.
A honlapon tisztelgő emlékezést szeretnék tenni a legnagyobb alkotó művészek felé, a szecesszió rangos művészeire.
Mindezt a Körössy villa képsor szépségeivel (Körössy Albert és Sebestyén Artúr 1899), részleteivel, külső és belső fotóival gazdagon).
Épület, üvegablak, motívumok, részletek, kovácsoltvas és Zsolnai porcelán.
Bagyinszki Zoltán
Gyulafehérvár – Apor palota
Az Apor-palota műemlék Erdélyben, Fehér megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-m-A-00099 sorszámon szerepel. Gyulafehérvár történelmi központjának részeként javasolt világörökségi helyszín.
Az Apor család építette a 17. században. A család kiemelkedő alakja, gróf Apor István (1638–1704) Erdély kincstartója volt.
Az épület későreneszánsz stílusban épült. Szépek a kőből faragott ajtó- és ablaktokjai, valamint a kőből faragott lépcsőfeljárata és karzata. Egy ideig a katonai parancsnokság székelt benne, később a városi rendőrparancsnokság használta, majd a vízügy kapott helyet benne, valamint könyvtárnak is használták az épületet. 1990 és 1997 között nagyon tönkrement, szinte mindent elhordtak belőle, amit el tudtak vinni.
Az épületet felújították, jelenleg a gyulafehérvári 1918. December 1. Egyetem rektori hivatala kapott helyet benne.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kenuval a történelmi Fehér-Körösön
A világ legnagyobb fotótáskája /lásd a képek között, adta a biztonságot. A Nikon D700 egy hatalmas műanyag bödön biztonságában utazott végig a vízen.
A történelmi egykori Fehér-Körös, a Gerlai-holtág élményeiről, ja és az ásott csabai csatornán történt lapátolásunkról röviden.
Május elején indultunk: 26 km . kb 70 fő részvételével 8 órás projekt volt. Igazán szép élményként, kis tavaszi szenvedésekkel.
Vasbeton nehéz hajóval. Bcsabától – 4 átemeléssel, 3 személyes kenuval Veszely-i kávézással. Záróakkord volt a Csabagyögye előtti elpakolás.
Szép nyugodt vízen lapátoltunk, első átemelés még a Konzervgyár előtti zsilipnél volt, innen végig evezetünk ( közben megtekintettük a híres Bandika fát is) a szűknek mondható vízfelületen, nádasok mentén Sikonyig! András a kapitány higgadtan és kiválóan irányította a hajónkat.
Ott az elágazásnál tértünk rá a régi kacskaringós szélesebb természetes mederre, ismét zsilip és átemelés itt – ebéd….. kis pihenővel.
A régi mederben lévő szinte állóvíz, a csend, a zöld környezet, a hatalmas fák, a bedőlt csapdás leküzdött vizi akadályok elvarázsoltak minket.Több mint 30 alkalommal
csavartam le a méretes “piros objektív sapkát”.
Sajnos egy szakaszon fájdalmas volt látni a nem kevés, hatalmas pontytetemeket a büdös vízben… Délután a vizes pr. vége felé a fáradtság már jelentkezett a végét már látni akartuk, de nem jött még el. Következett a 3. átemelés, segítséggel a Veszelynél ahol csatlakoztunk az élővízhez – pihenő, kávé, üdítő, szépséges megálló. De jó volt számunkra a megpihenés.
Ismét vízre szálltunk , végig a lombkorona sátor alatt, hatalmas fák mentén lapátoltunk elég intenzív sebességet diktálva Békéscsaba felé- mindenhol horgászokat üdvözölve.
Beérve a városba csodálatos friss zöld lombozatú kocsányos tölgyek üdvözöltek minket. Azért még itt is kaptunk egy zsilipet, (a 4-et- átemeléssel) ez már nem okozott gondot, megszoktuk.
Talán kevesen tudják, még kevesebben értékelik a város legnagyobb értékét az Élővíz–csatornát , a környező zöld világot Békéscsaba szívében –amely a vízről csodálatos igazán.
Egészségünkre. Örömmel nyugtázom, megúsztuk borulás nélkül..
Bagyinszki Zoltán
Békéscsaba – Munkácsy mű bronzból
A híres és közismert Munkácsy festmény a a Rőzsehordó nő – most bronz szoborba öntve látható Békéscsaba központjában. A művet Prisztavok Tibor békéscsabai művész készítette.
az Élővíz-csatorna partján ült le pihenni a fáradt ember. A Munkácsy negyed épülő-készülő értékeinek egyike készült el a közelmúltban.
Bagyinszki Zoltán
Budai vár – Szent István terem különleges értékei
A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.
Visegrádi Madonna – reneszánsz domborművünk, 1480 körül.
A vörösmárvány lunetta dombormű a palotakápolna berendezéséhez tartozott. Mária gyöngéden átölelve tartja a párnán álló gyermek Jézust, aki jobbját áldásra emeli, baljával pedig kis madarat – a jövendő szenvedéseit jelképező tengelicét – szorít a melléhez. A Madonna és a kisded alakját hasonló kompozícióban számos XV. századi domborművön ábrázolták az olasz reneszánsz mesterei. A visegrádi Madonnához a legközelebbi formai hasonlóságot az urbinói hercegi palota és a firenzei Bargello múzeumának egy-egy reliefje mutat, ahol a ruházat, kéztartás, és a fejek mintázásánál figyelhetőek meg rokon vonások.