Kategória Archívum: Fotóim
Puy Saint Vincent – Mi elmentünk síelni – virtuálisan
Kedves Barátaim, Barátaink tél van a hó és a síelés időszaka, sajnos ebből most egyik sem aktuális, de emlékezzünk a közelmúlt egészséges, kellemes útjaira, sí programjaira. Azért Gyuláról szinte egész napos fárasztó buszos út volt számunkra. Jó szálláshely várta a társaságot.
A képeken itt éppen a Puy Saint Vincent- ben karistoljuk a havat Zsókával és Gedeon Józsi barátunk ill. Bagosi Lacibá társaságában.
Természetesen a csúcsokon időnként kötelező pihenővel, forralt borral kiegészítve.
Krisztián Lacibá volt az oktató vezetőnk. Milyen szomorú az élet, már se Ő, Se Józsi- emlékezzünk Rájuk tisztelettel.
A bázis szálláshelyről elmentünk busszal egész napos síprogramra egy magasan található extra helyre, nekünk 1100- 2700 m –en volt a sípálya anno.
A prospektus szerint a világ egyik leghosszab fekete pályája is itt van. 1135-3300 m- en lehetett síelni 250 km pályahosszon.
Az Alpok talán legszebb magashegyi csipkés körpanorámájával dicsekedhet Alpe de Huez.
szikrázó napsütéssel, rengeteg síelővel- még több felvonóval, kabinokkal. Csodálatos, igényes divatos síparadicsom volt.
A közelben, a hegyek takarásában volt a Mont Blanc csúcs (4803m), amit most látunk a képeken is valamelyik a Pic Blanc csúcs az 3330 m magasan koronázta a síelőket.
fotó: Bagyinszki Zoltán – diapozitív
Sztracenai völgy télen, a Gölnic folyóval.
A Gölnic folyó, Sztracena bányászfalu közelében látványos hasadékvölgyön kacskaringózva tör át a meredek sziklafalak között. A szurdokvölgyön átvezető aszfaltút kijáratánál a sziklafalban a környék birtokosa, Koburg Ferdinánd herceg emléktáblája található. 1840-ben ő építtette a több helyen is sziklába vájt utat. A Káposztafalvi Karsztvidék legnagyobb tava, a Gölnic-patak 1954-es felduzzasztásával keletkezett Imrikfalvi tározó. A tó és környéke nyáron a fürdőzők és a vízisportok szerelmesei, télen a környék sípályáin sportolók kedvelt üdülőhelye.
https://hazajaroegylet.hu/uticelok/sztracenai-volgy-imrikfalvi-tarozo/
Gyulai értékek, kovácsoltvas remekművek II.
Tél van, az idő sem/ a vírus sem kedvez a fotósoknak- de létrehívta a városunk különös és érdekes látnivalóit, amit sokszor rohanásunk közben észre sem veszünk pedig megérné…..
Séta a városban, de figyelmesen keresve Gyula csodálatos kézműves remekeit. A vasból készült műalkotásokat. Az indítást számomra a Rk. Nagyboldogasszony templomunk belső 3 remekbeszabott kapuja adta.
Majd a KÖVIZIG gazdagon díszített középülete következett és a Bíróság (Törvényszéki palota) ezután a Városháza szépséges részletei majd a temetők értékei és a magánházak is elvarázsoltak.
Kicsit régebbi fotók és a mai képek válogatása hozta össze a közel 40 épület ill. temetői részletet, a több mint 120 válogatott felvételt amit megfeleztem sajnos. (nehéz volt!)
és ebből most 2 részletben tudom bemutatni az online kiállítást. Akár lehetne a címe “VASREMEKEK” is.
Legalább 200 év speciális szakmai művészeti egyvelege az itt látható sorozat.Sajnos az alkotók a mesterek neveit nem is tudom hol lehetne megtudni ? Feltétlen érdemes volna megtisztelni őket, azokat akik e változatos világot megteremtették az izzó tüzes vasat formálva. Többször is volt szerencsém figyelni a munkájukat ahogyan formálják az üllőn kalapáccsal a mintákat, díszítéseket – főleg a szecessziós remekművek az igazi kihívás,a sok ívelt forma rendkívül látványos gazdagsága. Több 100 éve állják az idő viszontagságait hegesztés nélkül rögzítve.
Kapuk, korlátok, erkélyek, ablakrácsok, egyedi épület díszítőelemek kerülnek ki ügyes kezeik alól. Talán nem mondok újat kár, hogy ez a szakma, ez a művészet kihalófélben van. Bocsánat- kihalt?!
A honlapomon már bemutatva a budapesti szecessziós stílusú erkélyeket kapukat ablakrácsokat csodáltam évekkel ezelőtt, akkor nem gondoltam még, hogy Gyulán is vannak hasonló szépségek. Ismét megállapítható kiváló helyen élünk, a Kultúra Magyar Városa igazi tárháza az értékeknek. Javaslom néha lassítsunk és fedezzük fel a kovácsoltvas szépségeinket.
A fotók alatt olvasható az épület neve, illetve címe- a fontosabb ismert objektumok nem kaptak utcaneveket.
Bagyinszki Zoltán
Gyulai értékek, kovácsoltvas remekművek I.
Tél van, az idő sem/ a vírus sem kedvez a fotósoknak- de létrehívta a városunk különös és érdekes látnivalóit, amit sokszor rohanásunk közben észre sem veszünk pedig megérné…..
Séta a városban, de figyelmesen keresve Gyula csodálatos kézműves remekeit. A vasból készült műalkotásokat. Az indítást számomra a Rk. Nagyboldogasszony templomunk belső 3 remekbeszabott kapuja adta.
Majd a KÖVIZIG gazdagon díszített középülete következett és a Bíróság (Törvényszéki palota) ezután a Városháza szépséges részletei majd a temetők értékei és a magánházak is elvarázsoltak.
Kicsit régebbi fotók és a mai képek válogatása hozta össze a közel 40 épület ill. temetői részletet, a több mint 120 válogatott felvételt amit megfeleztem sajnos. (nehéz volt!)
és ebből most 2 részletben tudom bemutatni az online kiállítást. Akár lehetne a címe “VASREMEKEK” is.
Legalább 200 év speciális szakmai művészeti egyvelege az itt látható sorozat.Sajnos az alkotók a mesterek neveit nem is tudom hol lehetne megtudni ? Feltétlen érdemes volna megtisztelni őket, azokat akik e változatos világot megteremtették az izzó tüzes vasat formálva. Többször is volt szerencsém figyelni a munkájukat ahogyan formálják az üllőn kalapáccsal a mintákat, díszítéseket – főleg a szecessziós remekművek az igazi kihívás,a sok ívelt forma rendkívül látványos gazdagsága. Több 100 éve állják az idő viszontagságait hegesztés nélkül rögzítve.
Kapuk, korlátok, erkélyek, ablakrácsok, egyedi épület díszítőelemek kerülnek ki ügyes kezeik alól. Talán nem mondok újat kár, hogy ez a szakma, ez a művészet kihalófélben van. Bocsánat- kihalt?!
A honlapomon már bemutatva a budapesti szecessziós stílusú erkélyeket kapukat ablakrácsokat csodáltam évekkel ezelőtt, akkor nem gondoltam még, hogy Gyulán is vannak hasonló szépségek. Ismét megállapítható kiváló helyen élünk, a Kultúra Magyar Városa igazi tárháza az értékeknek. Javaslom néha lassítsunk és fedezzük fel a kovácsoltvas szépségeinket.
A fotók alatt olvasható az épület neve, illetve címe- a fontosabb ismert objektumok nem kaptak utcaneveket.
Közben sikerült megtalálni az alkotó művész-mestert Geist György gyulai műlakatos.
Bagyinszki Zoltán
Esztergom – Prímási palota, Keresztény múzeum
Az ország RK. főtemploma –a bazilika alatt található a várral szemben az érsek úr rezidenciája. A szépséges és harmonikus eklektikus palota 1881- 82 között épült Lippert József tervei szerint. A díszes kapu timpanonjában és a nagy- kupola alatt látható az érseki címer. A két belső udvaros építmény.
A vár felőli oldalon közvetlenül kapcsolódik hozzá a 2 tornyú Vízivárosi Szent Ignác barokk templom.
A Dunai front előtt kis zárt kertet-parkot létesítettek.
Bagyinszki Zoltán: Kastélyok a történelmi Magyarországról c. albumából.
Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A Keresztény Múzeum gyűjteménye sokoldalúságával is kitűnik. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.
A Keresztény Múzeum állandó kiállítása a Prímási Palota második emeletén tekinthető meg.
Szepesbéla – evangélikus templom és harangtorony
A közeli Béla-patakról elnevezett város Árpád-kori eredetű. A tatárjárás után német telepesek által benépesített Szepesbéla már 1271-ben városi jogot nyert, ezután osztozott a többi szepesi város sorsában. Jelentős volt kereskedelme, céhes kézműipara: textilgyártása, cipészei, borovicskája. Zsigmond király lengyel zálogba adta, ahonnan csak 1772-ben szabadult meg és tért vissza Magyarországhoz. Egykor jelentős vasipara a 20. századra lehanyatlott. 1945 után német és magyar lakossága „eltűnt”.
A város főterén álló plébániatemplom a 13. században épült korai gótikus stílusban. A 14-15. században kibővítették. A ma látható templom a szepességi kéthajós templomok csoportjába tartozik. Gótikus boltozata a 15. században készült. Figyelemre méltó a szentély falán látható, gazdagon faragott szentségtartó fülke (pasztofórium), valamint szintén a szentélyben, a boltozat egyik gyámkövén kivehető, díszítés: egy kardot és pajzsot tartó emberalak.
Barokk toronysisakja és értékes belső faberendezése az 1771-es évekből való. Mellette, kissé nyugatra reneszánsz pártázatos stílusú, külön álló harangtornyot találunk.
http://www.muemlekem.hu/hatareset/Remete-Szent-Antal-plebaniatemplom-Szepesbela-401
Cegléd – Békés Mihály fafaragó művész és pipakészítő
Pest Megye Művészetéért díjas különleges alkotó – Magyarországon szinte egyedülállóan foglalkozik pipafaragással. 1934-ben született Szatmárnémetiben. Iskolái elvégzését követően 1956-ban avatták katonatisztté, főhadnagyi rangban. Számos helyőrségben szolgált, Jászberénytől Budapesten át, Ercsiben, Székesfehérváron, végül 1974-ben érkezett meg hivatásos katonatiszti pályafutása utolsó állomására, Ceglédre. Alezredesként, 37 év után szerelt le a ceglédi 3. számú Hadtest Parancsnokság hadtáp törzsfőnökeként.
A fa szeretete valószínűleg asztalos édesapja “öröksége”. A pipa szeretete igen korán, már közvetlenül középiskolai tanulmányai után megfogta. Nyugdíjas éveiben kellő időt szentelhetett szeretett hobbijának, a pipafaragásnak. Rengeteg pipát készített, melyek számos kiállításon jártak, sok elismerést szereztek mesterüknek. Egyik büszkesége a Magyar szabadságharc vezéreinek címereivel díszített egyedülálló pipasorozat. Közel 30 éve foglalkozik a pipafaragással. Munkáit többször kiállították Cegléden is, de képviselte a ceglédi alkotói közösséget Debrecenben, illetve a Túrkevei Pásztornapokon is. Részt vett fafaragó táborok munkájában a Dunántúl kis falvaiban, ahol a táborban együtt dolgozó fafaragók műveit – köztük az ő szobrait is – az ott élő kis falusi közösségeknek ajánlották fel községük szépítésére. Dolgozott alkotótáborokban a környező országokban, 2012-ben Európa kulturális fővárosává választott Mariborban több nemzet fafaragóival együtt rendezett kiállítást. Megalakulása óta aktív tagja a Ceglédi Alkotók Egyesületének.
Több elismerés és kitüntetés birtokosa Mihály bácsi, akivel a képriport pár éve készült egy könyv képanyagának készítése kapcsán.
Kerci apátság – amely romjaiban is fenséges.
a Magyar gótika legelső alkotása, érdekes módon Erdélyben készült és ott sem az ismert nagyvárosok egyikében.
Ez mindenképpen elgondolkoztató , ott valami nagy dolognak kellett lenni az Árpád haza idejében.
A fogarasi –medencében 1202-ben alapította I. Imre királyunk a ciszterci monostort. Európa legkeletibb ciszterci építészeti együttese.
A XIII. század közepén épült, francia betelepített szerzetesek tudásának-jelenlétének köszönhetően. Az érett gótika burgundi stílusában.
A korai főleg faépítmyényt a tatárjárás után újjáépítették. Háromhajós, egyszentélyű, keletelt bazilika, Ny-i homlokzatán rózsaablakkal – ennek csak a helye látszódik.
A közismert bélletes csúcsíves díszes kapuzattal. Jellegzetes kerci kör alakú ablakok díszítik körben a szentélyt. A homlokzati fal mögött az egykori nagyméretű főhajót csak elképzelni tudjuk.
A XIII. században a “kerci műhelyt” –híres kisugárzó,mintaadó építőműhelyként tartották számon A XVI. században indult pusztulásnak – de védelmi szerepét megtartotta.
Tornya 1495- ben készült, 1550 körül alakították szász evangélikus templommá. A templomhoz kapcsolódva látható a z egykori kolostor épület romjai.
Erdélyi templomok –160 oldal /Tóth Kiadó.
Fotó: Bagyinszki Zoltán
Szöveg: Tatár Sarolta