Kategória Archívum: Fotóim

Gernyeszeg – Teleki kastély

Erdély - Partium

A kastély terveit Mayerhoffer András készítette, így alaktanilag a Pest környéki ún. Grassalkovich-stílusú együttesekhez kapcsolódik.
A lassan folyó építkezés 1792 táján fejeződött be, előtte azonban a Telekiek egy kertészt szerződtettek a régi várárkok helyébe tervezendő franciakert megvalósítására.
Az épület alaprajza U alakú, egyemeletes, középső része kupolaszerűen kiemelkedik. Érdekessége, hogy az év beosztásának megfelelően 52 szobája van és 365 ablaka.
Az emeleti nagy szalonban található rokokó fehér porcelánkályha, az üvegcsillár, a kis szalon márvány kandallója az egykori berendezés szépségére és a Teleki család ízlésére enged következtetni.
Az erdélyi főúri kastélyokhoz hasonlóan a gernyeszegi kastélyt is kozák katonák dúlták fel 1849-ben.
A második világháborúban a front átvonulása után az épületet teljesen kiürítették, a felbecsülhetetlen értékek nyomtalanul eltűntek. A gernyeszegi születésű, református felekezetű gróf széki Teleki Mihály (1908–1988), okleveles mezőgazdász, a Johannita rend lovagja, a kastély utolsó urától 1949-ben elvették, és az épületbe a román Egészségügyi Minisztérium költözött be. 2009-ig egy TBC-megelőző intézet és ehhez kapcsolódó gyermekotthon működött benne. A marosvásárhelyi születésű gróf széki Teleki Kálmán (1947) és fivérei visszaperelték apjuk kastélyát, és azóta részben renoválták, valamint rendezvényeket szerveznek benne.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Késmárk – Evangélikus fatemplom

Felvidék

Pozsony – Hunyadi Mátyás alapította egyetem / Istropolitana- 1465

Felvidék

Fotó: junior Bagyinszki  Zoltán

1465. május 19-én kelt II. Pál pápának azon bullája, melyben engedélyezte Hunyadi Mátyás király (ur. 1458-1490) számára egy magyarországi egyetem megalapítását.
Korábban Nagy Lajos király (ur. 1342-1382) 1367-ben, Pécsett, illetve Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) 1395-ben, Óbudán hozott létre felsőoktatási intézményeket, ezek azonban a legjóindulatúbb becslések szerint is 1410 körül befejezték működésüket. Hunyadi Mátyással 1458-ban egy bőkezű mecénás került a magyar trónra, akit humanista műveltségű bizalmasai, köztük az esztergomi érsekké tett Vitéz János kancellár is ösztönöztek arra, hogy a korábban Itáliából szerzett tudást – megsokszorozva a magyar diákok számát – Magyarországon is elérhetővé tegye.
Az 1465. május 19-i bulla felhatalmazta Mátyást, hogy egy tetszése szerint kijelölt helyen alapítson egyetemet, szabadon választott fakultásokkal, annak tanárait pedig lássa el rendszeres fizetéssel. A bolognai egyetem mintájára szervezett és berendezett intézményt Vitéz János saját érseki székhelyén akarta elhelyezni, ám mivel Gmaintl István pozsonyi polgár a kincstárra hagyta vagyonát, az Academia Istropolitania –Istropolis Pozsony ógörögösített neve volt – 1467-ben ebben a városban nyitotta meg kapuit.
Az egyetem legfőbb szervezője a magánvagyonából bőkezűen adakozó Vitéz lett, aki német mintára – kancellárként – az intézmény vezetését is elvállalta. Mátyás hívására számos nemzetközi hírű oktató jött Magyarországra tanítani, megfordult Pozsonyban például Regiomontanus, a kopernikuszi világkép egyik előfutára, a lengyel Ilkusz Márton csillagász vagy az itáliai Johannes Gattus teológiaprofesszor is. A királyi támogatás az oktatók finanszírozásában mutatkozott meg, ezenfelül Taddeo Ugoleto, a Corvinák felügyelője még könyvtárat is szervezett az egyetem számára.
Az intézmény fénykora az 1467-70-es esztendőkre tehető; miután Mátyás viszonya megromlott összeesküvést szervező kancellárjával, az Academia Istropolitana csillaga is leáldozott. Vitéz János 1472-ben bekövetkező halálával a hírneves oktatók elhagyták Pozsonyt, Mátyás uralkodása után pedig hivatalosan is megszűnt az oktatás. II. Ulászló (ur. 1490-1516) idejéből már arra találunk forrásokat, hogy az egyetem épületét fegyvertárnak használták, tetőcserepeit pedig elhordták. Pozsony városában ezután évszázadokig nem volt felsőoktatási intézmény: bár II. Ferdinánd (ur. 1619-1637) tervbe vette egy új egyetem alapítását, az csak II. József (ur. 1780-1790) 1784-es rendeletével nyithatta meg újra kapuit.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1465_majus_19_a_pozsonyi_egyetem_szuletese/

Gyulafehérvár – Apor palota

Erdély - Partium

Az Apor-palota műemlék Romániában, Fehér megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-m-A-00099 sorszámon szerepel. Gyulafehérvár történelmi központjának részeként javasolt világörökségi helyszín.
Az Apor család építette a 17. században. A család kiemelkedő alakja, gróf Apor István (1638–1704) Erdély kincstartója volt.
Az épület későreneszánsz stílusban épült. Szépek a kőből faragott ajtó- és ablaktokjai, valamint a kőből faragott lépcsőfeljárata és karzata. Egy ideig a katonai parancsnokság székelt benne, később a városi rendőrparancsnokság használta, majd a vízügy kapott helyet benne, valamint könyvtárnak is használták az épületet. 1990 és 1997 között nagyon tönkrement, szinte mindent elhordtak belőle, amit el tudtak vinni.
Az épületet felújították, jelenleg a gyulafehérvári 1918. December 1. Egyetem rektori hivatala kapott helyet benne.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szamosújvár – Örmény nagytemplom

Határon belül - 93.000 km2

Az örmények 1672-ben Apafi fejedelem hívására jelentek meg Erdélyben. Szamosújvár (Armenopolis) az örmények által a 17. század végén létrehozott város, amely a régi római castrum és a Martinuzzi Fráter György által 1540-ben építtetett vár között terült el. Szamosújváron eleinte kevesen voltak, azonban a körülmények alakulása következtében mégis itt épülhetett fel az „Örményváros”. I. Lipót beleegyezésével az örmények Besztercéről menekült csoportja 1700-ban megvásárolta a szamosújvári vártól délre eső részt. Később itt telepedtek meg a Gyergyószentmiklósról, Szépvízről jött örmény családok is. A város felépítése mintegy 15 évig tartott Verzerescul Oxendius püspök vezetésével, aki I. Lipóttól kérte az engedélyt az építkezésre. Az alapkövet 1700-ban tették le, nem sokkal a terület megvásárlása után. A ma is álló, legkorábbi kőtemplomuk az 1723–1724 között épült Salamon-templom. Ezt az örmény katolikus templomot, mely Szamosújvár első temploma, Simai Salamon és neje építtette. Eredetileg kőfallal volt körülvéve, ebbe volt beleépítve a Szent Kereszt kápolna. A templomnak három oltára van: a főoltár a Boldogságos Szűzanyát ábrázolja az angyali üdvözletkor (a templom titulusa: Gyümölcsoltó Boldogasszony), a mellékoltárok pedig a Szentháromságot és Világosító Szent Gergelyt, az örmény nép védőszentjét. 1898–1899-es években átalakították a templomot. Két kápolnát építettek hozzá jobb és bal felől, Világosító Szent Gergely és Szent Anna tiszteletére.

https://ersekseg.ro/hu/templom/707

Fót – Károlyi kastély

Határon belül - 93.000 km2

A szép és nemesen egyszerű Károlyi kastély Ybl Miklós által kiegészített átépített klasszicista romantikus épület. 1830-36 Pollack Mihály, 1845 Ybl Miklós.
Az impozáns, 107 szobás 2 szintes rezidenciának 100 m hosszú a főhomlokzata, a középen látható rizalit részt 6 ión oszlop és a háromszögletű timpanon díszíti.
Benne ismét a Károlyiak családi címere látható. Széleken valódi öntöttvas romantikus erkélyek találhatóak.
A debreceni Tóth Kiadó gondozásában. A 19-20 éve készült albumhoz 100 magyar kastély c., Batthyany Bálint az előszóban a következőket írta:
“Az itt bemutatott házak tulajdonosait kilakoltatták, összes vagyonukat elkobozták, emberi mivoltukat meggyalázták, bebörtönözték, vagy kitelepítették.
A házak, kastélyok árván maradtak, belőlük minden elmozdítható tárgyat elvittek, az intarziás parkettákon szöges bakancsok meneteltek…..”

Erről a szörnyűségről nem beszél a politika, nem tudja az ifjúság. Az 50-es évek tragédiáját megélték, tartással viselték az egykori történelmi családok tagjai.
Az elmúlt évtizedekben már újra a Károlyi család lakja a házat. / Gr. Károlyi László. A fóti kastély az említett kastélykönyv lapjain is megtekinthető.
A valaha 300 hektáros kastélypark a szocializmusnak köszönhetően sajnos elhanyagolt állapotban volt, van.
A szerző fotográfus büszkén emlékezik a kastély dísztermében szervezett reprezentatív kastély-fotó kiállítására.

A közeli fóti Római katolikus templom a romantika magyarországi talán legszebb alkotása – szintén a közismert építész, Ybl műveként valósult meg. Itt a honlapon érdemes fellapozni.

Bagyinszki Zoltán

Hortobágyi csárda

Határon belül - 93.000 km2

Több mint 300 éve várja az utazókat az egykori sóút mellett, a Kilenclyukú híd tövében ez a gyönyörű, nemrégiben felújított műemléképület, mely a világörökség részét is képezi.
Történetét, a vándorok életét, a pusztát felfedező nagyjaink alakját bemutató kiállítás látható az egykori vendégszobákban. Az ivóban hagyományos pásztorételeinket és a pusztában termett alapanyagokból – szürke marhából, rackából, gyöngytyúkból, mangalicából, halakból – sütött-főzött ínyencségeket kínálunk, melyeket jóféle magyar pálinkákkal és borokkal kísérhet az utazó.
A csárda tárt kapukkal fogadja az arra járót, családokat, barátokat, összeházasodni vágyókat, kicsi és nagy csoportokat akár 250 főig. A terasz, a tornác, a csárdakert és természetesen az épület belső terei is különleges hangulatot árasztanak. Egész évben érdemes betérni, a téli zord idő is barátságossá válik a gyönyörű és meleg cserépkályhák, levesek és tüzesítő italok társaságában.
Hagyomány, természetesség, nemes egyszerűség, pusztai ízek.

http://www.hortobagyicsarda.eu/?p=237

Zebegény-Szőnyi István emlékmúzeum és emlékház. Magyar Festészet Napja, okt. 18.

Határon belül - 93.000 km2

SZŐNYI ISTVÁN (1894-1960) a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, 1924-től haláláig élt és alkotott Zebegényben. Művészete itt teljesedett ki, festészetét a varázsos szépségű táj, a faluban élő emberek ihlették. Műveiben költészetté emelte a hétköznapokat. Egykori lakóháza és műterme 1967-től emlékmúzeum.
A ház nemcsak a hagyományos értelemben vett múzeum, hanem több annál. Az alapítók célja az volt, hogy minél hűségesebben őrizzék meg és mutassák be a Szőnyi műveket és azt a miliőt, azt a környezetet, ahol a művek születtek. Így a múzeumlátogatóknak abban a ritka élményben lehet részük, hogy beléphetnek egy már nem létező világba, megismerhetik a műhely, a műterem nézőktől egyébként elzárt relikviáit, átérezhetik a hely szellemét. Abban a térben láthatják a képeket, ahol azok a legautentikusabbak: születésük színhelyén.

A múzeum állandó kiállításán a mester minden alkotói korszakából látható egy-egy jelentős festmény, olyan remekművek, mint a Kerti pad, a Reggel, az Este Zebegényben, vagy A falu ősszel. Időszaki tárlatokon tekinthetők meg több ezer darabból álló grafikai életművének legszebb darabjai, a kiállítás sorozat címe: Egy raktár rejtett kincsei. Tanítványainak, pályatársainak munkáit a Tisztelet a Mesternek és A zebegényi művészkolónia sorozatok keretében ismerhetik meg a látogatók.

www.szonyimuzeum.hu

Pozsony – Szegner kúria

Felvidék

Pozsony, a történelmi Magyarország egykori fővárosa sok városi palotával, igényes polgárházakkal, kúriákkal büszkélkedhet.
A Szegner kúria egy tehetős kereskedő család impozáns pozsonyi palotája. Amely a belvárosi sétáló utca elején a St. Mihály kapuhoz közel épült.
A késő reneszánsz úri lak anno 1648-as évszámot mutat a kapu feletti szövegben. A 4 szintes műemlék épületben született a híres feltaláló Johann Andreas Segner.
Pozsonyi városlátogató programjaim alkalmával- ez más a sokadik mindig felkeresem és megcsodálom a középkori Magyarország, a Felvidék egyik legszebb épületét.
Különös tekintettel a díszes címeres kapubejáróra. Reménykedem, a következő alkalommal egy pár belső felvétellel is gazdagodik a képgyűjteményem.
Sajnálatos, tragikus hogy a Trianoni békediktátum Pozsony városát is határainkon kívül rekesztette.

Bagyinszkli Zoltán

Kiskunhalasi Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

A világhírű halasi csipke városa sok napfénnyel és egész évben nyitva tartó termálfürdőjével várja a pihenni, gyógyulni váró vendégeit. A várost az 53-as főúton közelíthetjük meg, egyaránt közel van a kulturális központként ismert Kecskeméthez és Szegedhez, a népművészetéről híres Kalocsához, a híres és keresett hajósi pincesorhoz, Bugac-pusztához.
2016-ban a fürdő és annak környezete elnyerte a gyógyhelyi minősítést, amelyhez hozzájárult többek között az a tiszta, érintetlen környezet is, amelyben a fürdő található.
A város központjában, a városi kórház szomszédságában helyezkedik el a gyógyfürdő, valamint a kétcsillagos kemping. A kempingben tusoló, áramcsatlakozási lehetőség, telefon, WIFI-s internet, parkoló, étkezési, strandolási lehetőség biztosított.
A fürdőt minden korosztály igényét figyelembe véve alakították ki. A sportolni vágyókat fedett és nyitott úszómedencék, míg a gyógyulni vágyó és az egészségmegőrzés céljából fürdőző vendégeket fedett és nyitott termálmedencék várják.
Minden korosztály igényét figyelembe véve az uszodacsarnokban 3 medencét alakítottunk ki: gyógyvizes termálmedence 36°C, felnőtt úszómedence 26°C, gyermek medence 31°C.
A 48 °C -os halasi vizet a ’80-as években nyilvánították hivatalosan is gyógyvízzé. Az alkálihidrogén-karbonátos, fluoridos és jódos hévíz összetételénél fogva reumatológiai megbetegedések kezelésére, nőgyógyászati panaszok enyhítésére, baleseti sérülések utókezelésére, műtétek utáni rehabilitációra, mozgásszervi betegségek (idült degeneratív ízületi és gerincbetegségek, gyulladásos betegségek nem aktív szakaszában, csontritkulás, húzódások, rándulások, ficamok, sportsérülések), ideggyógyászati megbetegedések, és perifériás keringési betegségek gyógyítására alkalmas, amihez a fürdő szomszédságában álló kórház orvosi felügyeletet, szakmai hátteret biztosít.

www.halasthermal.hu/bemutatkozas