Sziasztok, Mindenki!
Ennek apropóján a közeli jövőben érdemes volna elmennetek ide is egy sétára. Ez minimum 3 óra csoda (de többször 3 óra is lehet…): az egész magyar kultúra, történelem és művészet egyben látható itt! Ez az emlékezéskultúránk alapja. Honlapomon további ikonikus sírkertek láthatóak.
Szerintem majdnem kötelező program, de mindenképpen érdemes leróni tiszteletünket nagyjaink előtt.
Bagyinszki Zoltán
A telet, a havat és a szép természetet – valamint a jó fotókat – kedvelők számára!
“Kedves kolozsvári barátom, Farkas György a napokban járt a HEGYEN, a Kalota-havason. Remek fickó, klasszikus túrázó! A Vlegyásza-hegység (régi nevén Kalota-havas) legmagasabb csúcsa 1836 m tszf. Idézem őt kedves soraival:
Én nem tudtam a csúcsra felmenni a nagy szél miatt, na meg egyedül is voltam, és nem óhajtottam túl sokat kockáztatni. De a képeket a menedékház és a meteorológiai állomás (1832 m) közötti ösvényen csináltam, 1600–1700 m magasságban, közel az alpesi zónához. Ott az alpesi zóna 1650 m körül kezdődik.
Ki kell ábrándítsalak a veszélyt illetően. Bár nem volt velem senki, az ösvényt tökéletesen ismerem. Voltam már ott vagy 45-50-szer. Az eltévedés esélye zéró. A hó aznap nem volt nagy, lehetett úgy 25–30 cm, de a következő napon még rájött úgy 50 cm és nagy szél (kb. 100–110 km/h). Akkor a házban voltam végig. A barátom kis házikója ragyogó hely: meleg, kedves és baráti. Lehet úgy 1300 m-en. A lejövetel volt egy kissé rázós, a nagy hó nem könnyű munka. Igaz, nem caplattam* a hóban, vagy csak 9–10 km-t, de elegem volt belőle.
Üdv, Gyuri”
Köszönet a fotókért Farkas Györgynek.
Bagyinszki Zoltán: Az idén reménykedve gondolok arra, de jó volna ide feljutni majd a nyár folyamán!
Fehérvárcsurgó Székesfehérvártól északi irányban található. Ebben a kis faluban, egy impozáns, hatalmas, 45 hektáros angolpark közepén pompázik az eklektikus-romantikus Károlyi-kastély. Már három alkalommal fotóztam ezt az értékes műemlékünket, amely eredetileg Heinrich Koch klasszicista stílusú alkotása 1844–45-ből, majd később Ybl Miklós romantikus stílusú átalakítása és bővítése következtében nyerte el mai formáját. Az épület U alaprajzú lett, szárnyain pedig látványos dór oszlopsor fut végig.
Természetesen egy kápolna is helyet kapott a kastélyban, amely a Máltai Lovagrend kezelésében áll. A rezidencia látogatható nemzetközi kulturális központ, szálloda és étterem is egyben, de otthont ad Károlyi György úrnak, a közismert történelmi család leszármazottjának is.
A Párizsból hazatérő gróf tisztelte meg a második kastélykönyvemet (Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon, 1999) az előszó megírásával. A könyvet, a szép albumot a Mikes kiadó jelentette meg, Kégl Miklós úr támogatásával. Emlékszem a találkozónkra: itt, a kastélyban beszélgettünk, amely akkoriban még romokban hevert (erről két diafotó a képsor végén látható). Nem hittem volna, hogy egyszer módom lesz az épületegyüttes rekonstruált, esztétikus fotótémáját kívül-belül és berendezve újra fotózni – ez a csoda most ősszel, a sorsnak hála, megvalósult.
Külső és belső művészi kiképzése alapján a mai Magyarország sok száz értéke közül talán ez a 4-5. legszebb, legimpozánsabb történelmi kastély. Szubjektív rangsorom: Fertőd, Gödöllő, Keszthely, Edelény, Fehérvárcsurgó, Tiszadob…
Bagyinszki Zoltán
Napkelte, napközben és napnyugta Délkelet-Európa és a Földközi-tenger felett, 6–8000 méter magasan, a repülőgép ablakából.
Budapest – Ciprus (Paphos) – Budapest útvonal. Nem a legideálisabb fotós körülmények, ráadásul a sebesség körülbelül 900 km/óra – természetesen „állvány nélkül”.
A felhők világa felülről, Sony géppel, félautomata üzemmódban fotózva (néha a felhők között, nehézkes fókuszálással). Érdekes jelenség a végén: két nagyobb felhőréteg közötti légréteg, kevés fénnyel a háttérben – itt sajnos a képek zöme életlen lett.
A felhők természetes fényben: világos, változatos, „paplanos”, hurkás és gömbölyded felületek, a nap által megfestett extra színvilággal. A felhőtlen területeken néha megmutatkozott a lenti világ, a szépséges havas hegycsúcsok is.
Mindenesetre érdekes élmény volt a természet ezen arcát rögzíteni, mindhárom napszakban exponálni.
Csak nagy képernyőn érdemes nézni!
Bagyinszki Zoltán
Tisztelt kastélybarátok!
Mostanában ismét a kastélyfotózás, a szép rezidenciák kerültek a fókuszomba.
Az elmúlt ősszel és télen megfordultam pár szép helyen, közel és távol egyaránt. Csodálatos kastélyokban és kastélyparkokban fotózhattam az őszi tájat. Kétszáz-háromszáz éves óriási fák, igazi matuzsálemek köszöntöttek.
A sorozat zárása a Pesti Palotanegyed volt. Itt nyolc főnemesi, extra építmény, százötven éves paloták kínálták magukat. Szerintem ez a világon egyedülálló és különleges épületegyüttesként jött létre Budapesten.
De ez a szarvasi képsor mindent felülmúl, lepipálja a budapesti Wenckheim-palotát is. Ez a kis fotogén ékszerdoboz hangulatos fotókkal fűszerezve (A tél a nyár ölelésében).
Békés vármegyei mini csoda a természetes környezetében: a szarvasi Csáky-Bolza-kastély, amely ma a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) központja. A kastély az Anno-Körös folyó ölelésében áll (1908 körül épült, barokk-klasszicista stílusban). A bemutatott fotók régebbi felvételek.
Az Ön érdekében javaslom: csak monitoron nézhető! Így az igazi a képi élmény.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Egy ideje jobban figyelek a felhők jelenlétére, tudatosan keresem, fotózom az érdekes formákat, színeket, hangulatokat, amiket rajzolnak az égre.
Több száz felvételből válogattam most a hegyekhez kapcsolódó szépségeket. Még két témakörben következnek a vizek felett és a csak a felettünk lebegő, száguldó (a kupolában látható) természeti alkotások. Ezek is hamarosan láthatóak lesznek. Szupercellák nélkül…
A gyűjtőmunka közben találkoztam a gyulai könyvtárban a simonyifalvai Brittich Erzsébettel, akitől egy felhő témájú saját verset hallottam. Tudtam, most jött el az idő, együtt kell bemutatni a képeket és a lírát. Ebben hamarosan meg is állapodtunk, és ezt most bemutatjuk Önöknek.
Bagyinszki Zoltán
Felhő felhő hátán
felhő felhő hátán
hajnaltól torlódott
mocskos hamuszínű
ócska rongyként lógott
aztán súlyos ólom-
pajzs gyanánt szétterült
mintha agyonnyomna
fejünk fölé feszült
minden perc és óra
álmosan cammogott
lassan lassan minden
szürke ólomból volt
(tovább…)
Különleges érdekesség az impozáns, Ybl Miklós által tervezett Festetics-palota látványa. A kétszintes főúri épület a Palotanegyed ékessége, a Nemzeti Múzeum mögött található.
1860 körül épült a herceg megbízásából.
Mivel vagy 35 éve figyelmesen szemlélem és fotózom hazánk építészeti örökségét, itt is jártam többször.
Jelenleg a palota az Andrássy Egyetem épülete. Anno mellette volt a parkja (a pozdorjával takart részen, ide préselték be a Magyar Rádió egyik épületét, amit most bontottak le), és azt keretezte a szépséges kovácsoltvas kerítése. Ez ott már nem látható, de itt a honlapon igen, azok a fotók 2003-ban készültek.
Az épület többször megújult és cserélt gazdát az elmúlt évszázadban. A palotabelsők, a termek és a lépcsőház az egyik legszebb, legdíszesebb belső tér Budapesten, amely ma rendezvények helyszíneként is szolgál; ennek fotózása hamarosan megtörténik. A szemet kápráztató, gazdag díszítése a termeken és a lépcsőházon kiemelkedő – decemberben itt tekinthető meg.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
A Balaton-felvidéki Kővágóörs igazi gyöngyszem: a kedves kis falu történelme a honfoglalás korától nyúlik vissza, területe egykori Örs (nemzetség)-nemzetségi szállásterület volt.
Nevében is őrződik e múlt: „Örs” a nemzetségre utal, „Kővágó” pedig arra, hogy a környéken a kőtenger-sziklák anyagát malomkő-előállításra is használták.
A településen ma is rengeteg felújított népi épület őrzi a vidék múltját: a tornácos parasztházak, hosszúházas udvarok, nádtetős porták és csűrök mind a több évszázados paraszti életforma lenyomatai.
A gondosan renovált porták nemcsak megőrzik a falu eredeti arculatát, hanem új életet is lehelnek a hagyományos építészetbe: így Kővágóörs ma is élő példája a falusi örökség megőrzésének.
Történelmi érdekességként: a 18-19. században a település mezővárosi rangra emelkedett, erősödött a kereskedelem és a helyi lakosság is egyre szélesebb körben építkezett – ez részben magyarázza a mai látványos népi lakóház-állomány kialakulását.
Ha betérünk a faluba, nem csupán múzeumi tárgyakat látunk – hanem élő, lakott épületeket, amelyek gyönyörűen felújítva mutatjá
kovagoors.hu
balatonfelvidék.hu
magyarhirlap.hu
