Kategória Archívum: Fotóim

Lugos télen – nyáron I.

Erdély - Partium

Fotós élmények Lugoson.
Eddig vagy 3-4 alkalommal jártam a városban, a z egykori Bánáthoz tartozó megyeszékhelyen, a Retyezát felé menet, meg-megállva . 1881-től az akkor létrehozott Krassó-Szörény vármegye székhelye volt. A ténylegesen már korábban is egységes
Német- és Románlugos 1889-ben egyesült véglegesen egy rendezett tanácsú várossá.
Magam sem gondoltam mennyi szép épület, a templomok, egykori középületek, szép részletek, a hangulatos folyópart, a széles Temes csendes folyóvize mind mind értékes eleme a városképnek.
A sok szecessziós épület / no meg az eklektika változatos igényes jelenléte lepett meg leginkább. Villányi Ármin építész nevét érdemes megjegyezni. Igen itt is a múlt-múlt századforduló jelentette a felvirágzás a fejlődés lehetőség-t- még a történelmi Magyarország idejében.
A régmúlt történelmének, az egykori várnak már írmagja sem látható. A török porta és a császári hadak dúlása és a magyarellenes politika megtette hatását.
Sajnos a képeken is látható az elhanyagolt épületek nagy száma, de dicséretes módon itt is elindult a városrekonstrukció. Nem könnyű Temesvár árnyékában élni, fejlődni.
Lugos megér egy sétát / kettőt is….érdemes megállni ismerkedni a város értékeivel – látnivalóival. Különösen ajánlom a szecessziót kedvelő fotós kollégák számára.

Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Lucasként olvashatunk róla. Az itt álló XIV. században felépített várat a karlócai béke hatályba lépését követően semmisítették meg.
Fontos momentum volt történelmi szempontból, amikor a császári seregek fölött a törökök döntő győzelmet arattak.
A XIX. században a románok megtartották első népgyűlésüket, amikoris autonómiájuk kiharcolásáért szálltak síkra.
1849-ben a honvéd seregekre mértek döntő vereséget a császáriak.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de jelentős a román, német , szerb és szlovák nemzetiségűek számaránya is.
1992-es adatok viszont már arról árulkodnak, hogy a románság került számbeli többségbe, a magyarok a németek a cigányok és egyéb nemzetiségűek számaránya azonban továbbra sem elhanyagolható.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Krassó-Szörény vármegye székhelyét.

https://www.erdelyiutazas.hu/magyar/telepules/lugos-1007

Lugos is szecessziós város II.

Erdély - Partium

Esztergom – Központi Hittudományi Főiskola/ Ószeminárium és a könyvtára

Határon belül - 93.000 km2

Esztergom három jelentős egyházi könyvtárral rendelkezik, melyek mindegyike nagyságban és tartalomban is számottevő, unikális történeti értékekkel rendelkezik. A nagy múltú Főszékesegyházi Könyvtár – közismert nevén Bibliotéka -, a prímások hagyatékát őrző Érseki Simor Könyvtár mellett az egyházi felsőoktatást szolgáló Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára is méltó elhelyezést nyert a Szent Adalbert-központban és vált kutathatóvá.

A könyvtár története szorosan összekapcsolódik a magyar papnevelés-papképzés közel fél évezredes történetével. A török elől Nagyszombatba menekült az esztergomi érsekség, ezért Oláh Miklós 1566-ban -a tridenti zsinat határozata alapján- ott alapította meg első magyar papképző intézményként a szemináriumot. A könyvtár alapítására is ezt az évszámot tekintjük érvényesnek, így a Hittudományi Főiskolával és az Érseki Papnevelő Intézettel együtt az eredeti intézmény jogutódjának. A könyvtár letétként kezeli az Érseki Papnevelő Intézet gyűjteményét, így biztosítva a folytonosságot, az alapítói szándék továbbvitelét, a jelenlegi papképzés tudományos hátterét. A hajdani nagyszombati szeminárium második alapítójának Pázmány Pétert tekintjük, aki nagyobb épületben működtette tovább az általa Szent Istvánról elnevezett szemináriumot. Ennek az örökségnek átadására hivatott a jogutód intézmény, könyvtára pedig a mai igényeknek megfelelő felsőoktatási könyvtárként biztosítja a képzési-kutatási szakirodalmi feltételeket.

http://www.eszhf.hu/konyvtar/index.php?id=a-konyvtar-tortenete

Borsi – Rákóczi várkastély II.

Felvidék

Haladnak a Rákóczi várkastély rekonstrukciójával. Az álom beteljesül. A szép tető már a helyén van, a cserepezés is befejeződött. Elmentem megnézni – minden okés. köszönjük a szakemberek munkáját, II. Rákóczi Ferenc nevében is.
Tető képriport: 2019. május 10.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Sátoraljaújhely – Vármegyeháza és Kossuth II. – belsők

Határon belül - 93.000 km2

Az egyemeletes főépület a városközpont dísze. Barokk stílusú kapuzata fölötte kis kiugró erkély, innen mondta el Kossuth Lajos első szónoklatát 1831-ben. A főhomlokzat közepén nyíló három magasított ablak mögött található a hajdani megyegyűlés díszes terme, fából készült festett karzatával. Az északi épületszárny emeletén alakították ki Zemplén vármegye levéltárát, 1776-ban készült barokk szekrénysora ma is használatban van. A levéltárban dolgozott éveken át Kazinczy Ferenc, emlékét őrzi a városháza belső udvarán felállított mellszobra, Pátzay Pál alkotása.

A 18. század közepén Sátoraljaújhely Zemplén vármegye székhelye lett. A megyeháza építését Salvator Aprilis olasz építész tervei szerint 1754-ben kezdték el és 1768-ban fejezték be. 1770-ben a vármegye már itt köszönthette az erre utazó II. Józsefet, itt fogadták 1809-ben és 1814-ben a Napóleon ellen vonuló orosz sereget. Falai között működtek a vármegye hivatalai, itt volt a főispán és az alispán székhelye, az udvar végében börtön is állt. Az északi épületszárnyban Zemplén levéltára kapott helyet, mely jelenleg is ott található. A megyeháza épületét 1832-ben felújították és átalakították. A törvényszéket és az új börtönt az 1859-ben emelt háromszintes hátsó épületszárnyban rendezték be; az épületrészt 1928-ban lakóépületté alakították, majd az 1980-as években lebontották.
A városháza eredetileg nem itt, hanem 1894-től a Kazinczy Ferenc Múzeum mai épületében működött. Miután Zemplén vármegye megszűnt, 1950-ben a városi tanács hivatalait ide költöztették át, a műemléki felújítást 1966–1974 között végezték el. Az épület 1999 óta a városi önkormányzat székháza.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sátoraljaújhely – Vármegyeháza és Kossuth I. – külsők

Határon belül - 93.000 km2

Az egyemeletes főépület a városközpont dísze. Barokk stílusú kapuzata fölötte kis kiugró erkély, innen mondta el Kossuth Lajos első szónoklatát 1831-ben. A főhomlokzat közepén nyíló három magasított ablak mögött található a hajdani megyegyűlés díszes terme, fából készült festett karzatával. Az északi épületszárny emeletén alakították ki Zemplén vármegye levéltárát, 1776-ban készült barokk szekrénysora ma is használatban van. A levéltárban dolgozott éveken át Kazinczy Ferenc, emlékét őrzi a városháza belső udvarán felállított mellszobra, Pátzay Pál alkotása.

A 18. század közepén Sátoraljaújhely Zemplén vármegye székhelye lett. A megyeháza építését Salvator Aprilis olasz építész tervei szerint 1754-ben kezdték el és 1768-ban fejezték be. 1770-ben a vármegye már itt köszönthette az erre utazó II. Józsefet, itt fogadták 1809-ben és 1814-ben a Napóleon ellen vonuló orosz sereget. Falai között működtek a vármegye hivatalai, itt volt a főispán és az alispán székhelye, az udvar végében börtön is állt. Az északi épületszárnyban Zemplén levéltára kapott helyet, mely jelenleg is ott található. A megyeháza épületét 1832-ben felújították és átalakították. A törvényszéket és az új börtönt az 1859-ben emelt háromszintes hátsó épületszárnyban rendezték be; az épületrészt 1928-ban lakóépületté alakították, majd az 1980-as években lebontották.
A városháza eredetileg nem itt, hanem 1894-től a Kazinczy Ferenc Múzeum mai épületében működött. Miután Zemplén vármegye megszűnt, 1950-ben a városi tanács hivatalait ide költöztették át, a műemléki felújítást 1966–1974 között végezték el. Az épület 1999 óta a városi önkormányzat székháza.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Mészáros Kálmán – Afrika vadász, 125 éve született Gyulán.

Gyula városa


Gyulán a híres vadász emlékművénél tisztelgő koszorúzást szerveztünk a jubileum kapcsán. A szűk baráti körben zajlott megemlékezés a 4 oroszlánt 1 perc leforgása alatt lőtte le a múlt század közepén Mészárosa Kálmán.
A híres gyulai személyiség szakírói és orvosi tevékenységet is folytatott Etiópiában és Magyarországon.
A legnagyobb tisztelettel a baráti vadászok nevében is:

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Nagykörű – a mesteri kéz-kosárfonó népművész

Határon belül - 93.000 km2

De milyen kosár? Corvina Kiadó – Bede Béla szerkesztette népművészet mesterei témakör sok Bagyinszki fotóval készült.
A könyv okán bejárva az Alföld településeit sok mesterrel, csodás kezű és szenvedélyű alkotóval hozott össze a feladat.
Néhány felvétel Gregor Balázs szalmafonó népi iparművészről készült a Tisza mentén. Erre a falura szokás mondani az Isten háta mögött található…
Csendes szerény ember, de a keze az ujjai azok precízen folyamatosan dolgoznak – készítve a mesterműveket, a kiállítási és használati tárgyakat.
Nagyon precíz mozdulatok. segítik a végtermék a minőségi szépségek formagazdag elkészítését. Erre nem mondhatjuk: 3-4 év után eldobható és csere.
A képsor végén látható öreg poros pupulykó több mint 40 éve készült már -állapota ma is tökéletes.
Balázs bácsi szimpatikus egyéniség ez az élete, a természetes anyag megformálása tárgyalkotó népművészé alakította.
Örültem a találkozásnak, további jó egészséget és sok sikert kívánok a munkájához.

Bagyinszki Zoltán

Máltai erkélyek változatossága La Vallettában. (Málta)

A nagyvilágról

Nagybányáról, Véső Ágoston Munkácsy díjas festőművész kiállítása Gyulán.

Gyula városa

A 88 éves mester elhozta Nagybánya levegőjét városunkba. Az “utolsó Mohikán….” aki életében végig küzdött- küzd É-Erdély városában az egykori világhírű művésztelep megmaradásáért/ sajnos valószínű csatavesztéssel.
A hírnév megtartásáért évtizedek óta nemzetközi festőtelepet is szervezett – kiváló alkotásokkal, Magyarlápos és Felsőbánya csodás környezetében.
Elismerés és köszönet a kitartó művészeti alkotó életmű és a küzdelem okán.
Véső Ágoston évtizedek óta baráti és művészeti kapcsolatokat ápol városunk alkotóival, művésztelepünk tagjaival és a kiállításokat szervező szakemberekkel, intézményvezetőkkel.
Szia Guszti bácsi, további jó egészséget és még kiváló műveket, sikeres kiállításokat kívánok, barátsággal:

Bagyinszki Zoltán