Kategória Archívum: Fotóim

Szigetvár – Vigadó Kulturális Központ

Határon belül - 93.000 km2

Ez a munka nagy élvezet volt számomra, nem csak azért, mert a művelődési házba besűrítettem mindent, amit a szakmában tanultam, hanem azért is, mert a terv feldolgozása közben tele voltunk nagy reményekkel, a tervet egy egész sereg ember rajzolta, és benne volt a tervben az egész társaság jó hangulata.
A fejlődést úgy képzeltük el, hogy a városmagban sikerül egy bonyolult térösszefüggést létrehozni, sikerül a tönkretett zsinagóga eredeti formáját visszaadni, az értékes belvárosi foghíjakat beépíteni, a tönkretett szabad területeket rehabilitálni, hogy elindul egy pezsgés. Ez a ház szakmai tevékenységemnek egyik csúcsa, mindazok az elemek, amelyekre valaha is rátaláltam, itt szerepelnek, sőt, még egy sajátosan gyermeki szürrealizmus is.
A három egymásba hatoló kupola, amely megidézi az első Goetheanumot, megzabálja a két oldalsó szárny régi kultúrát jelképező, leromosodó falait, amelyek eldőlnek és eltűnnek az általuk létrehozott, geometriailag egyszerű, tértartalmában azonban rendkívül bonyolult és erős szürreális hatásokkal működő térben.

Makovecz Imre

www.makovecz.hu/utak/epuletek/szigetvar-vigado

Bódva-völgy télen és Szalonna temploma

Határon belül - 93.000 km2

Gyula – kenuval az Ó-Körösön, tavaszi ébredés

Gyula városa

Mályvádi – erdő, Őstölgyes

Gyula városa


A Fekete-Körös magyarországi szakasza a Tiszántúl egyik legérintetlenebb tája. A mályvádi erdőt határoló Fekete-Körös a leginkább szabályozatlanul hagyott folyóink egyike. A határtól a szanazugi összefolyásig kanyargó 20,5 kilométeres vonalán húsz erős hurkot és ívet vet. Igézően vadregényes. A kanyargó folyót több ezer hektár kiterjedésű erdő kíséri, az ősi erdőszigetek, Keszi,Bányarét, Törökerdő, Mályvád, Sitka erdeiben még ott kanyarognak az elhagyott Körös medrek. Az erdőgazdaság több évtizedes vízpótló törekvéseinek eredményeképpen jelentős részük ma újra vízjárta vidék. A változatos élőhelyek sok-sok növény- és állatfajnak adnak otthont.
A terület évszázadok óta kiváló vadászterület, dámvadállománya messze földön híres. A Bányaréti őstölgyes hazánk ezredik védett területe, valamikor legelőhöz kapcsolódó delelőhely volt. Kocsányos tölgyei és vadkörtefái a Körös-vidék egykori ősi tölgyerdőinek maradványaként jelentős genetikai és táji értéket képviselnek.

https://www.gyulavaros.hu/kirandulasok-a-kornyeken/malyvadi-erdo

Budapest – Rózsavölgyi Ház és Zeneműbolt

Budapest

A Rózsavölgyi-házat Lajta Béla (1873-1920) , a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb építésze tervezte.

Az 1910-1912 között megvalósult épület tagolása követi a többcélú, tipikusan belvárosi felhasználást. Az üzletház- irodaház- lakóház funkciók az épület homlokzatán is világosan elkülönülnek. A földszinti üzletek nagy üvegportált kaptak, míg az első és a második emeleti irodák külső falát a függőleges tagolás jellemzi. Az elválasztó elemek elliptikus keresztmetszetű oszlopok Zsolnay-féle pirogránit borítással. A fennmaradt első tervváltozatból kitűnik, hogy az építész eredeti elképzelése a lakószinteken hét homlokzati oszlop elhelyezése lett volna, ezek közül háromnak vonalát a földszinti tagolás folytatta volna. Az egész kompozíciót a függőleges vonalak uralták. A megvalósult épületen azonban már jól elválik a lakószintek vízszintes hangsúlyozása az alsóbb szintek függőleges hangsúlyaitól. Az építész az 1910-es évek elején készült más épületein ( pl. a Vas utcai iskolánál) sajtolt téglaborítást alkalmazott, ennek az épületnek a homlokzatán a tégla mindenütt fehér színt kapott, Zsolnay-gyártmányú mázas zománctégla alkalmazásával. Az alsó-, a kereskedelmi szinteket- nem a tégla, hanem az üveg uralja. A Zsolnay-féle pirogránit elemek népművészeti ihletésű, stilizált motívumai Lajta korábbi néprajzi gyűjtésének anyagából indulnak ki. A stilizált motívumok fő témáját a geometrizált virágok adják. A Zsolnay-kerámia a vízszintes síkok hangsúlyozására szolgál, az épület homlokzatán a keresztbe futó frízekbe rendeződik.

F: Millisits Máté / varosvedo.hu /

Budapest – Bud Spencer színészlegenda szobra

Budapest

Nagycenk – Széchenyi kastély. 230 éve született a “Legnagyobb Magyar”.

Határon belül - 93.000 km2

A szépen berendezett kastély ma múzeum ( közlekedési és kortörténeti, bútorművészeti tárgyakkal, dokumentumokkal), egy részében kastélyszálló üzemel. Híres a kastélyhoz csatlakozó lóistálló a lóállománnyal együtt.
A közeli falusi temetőben található a családi mauzóleumban a ” Legnagyobb Magyar “síremléke, AMELY IGAZI ZARÁNDOKHELY HAZÁNKBAN.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – tavaszi virágcsokor

Gyula városa

Budapest – Rk. Szent Anna barokk templom, Szervita tér. 2021. Húsvét hétfőn.

Budapest

Keresztút, Kálváriák

Határon belül - 93.000 km2

Bóly, Budapest, Gyula, Kisnyárád,Tihany,Tata, Vác, Révkomárom, Máriaradna, Selmecbánya, Sorokpolány amely talán a legszebb, legextrább hazai Kálvária. A budapesti Epreskerti szép barokk műemlék is nagyon értékes műemlék.

Országon belül és a hatásainkon túl sok 100 kálvária található. Igazán mívesek művészi értékűek, modernnek, lepusztultak, az egyszerű falusi szépségektől a különleges látványos keresztutakig.
A stációk legtöbbje még tartalmazza a Krisztusi szenvedés állomásainak ábrázolását ( amely nem “kötelező”). Rajzolva, festve,fából, kőből, márványból, bronzból, kerámiából készítve.
Sok helyen kápolna zárja le a végállomást. A kápolnák is nagyon sokfélék, van ahol templom, templomocska a végállomás, lásd Selmecbánya, Kőszeg vagy Vác. E szakrális emlékek több száz éve folyamatosan készültek.
A gyulai kálvária dombon lévő barokk kápolna értékes-művészi faszobrai 1760-ból származnak. A színezett szoborcsoport és Kiss György bronz stációi látogatásra érdemesek Gyulán-2020 év végén rekonstruálták.
A kisnyárádi kálvária egyszerű népi műemlék, az eredeti kerámia képeit sajnos több helyen megrongálták.
A 14 stációból álló kálváriák állítását a Ferences rendi szerzetesek kezdték el. A legszebbnek mondott “-Nagy- hazai” alkotás Selmecbányán található- jellegzetesen, hegyre épülve.
Én teleobjektívvel fotóztam – idő hiányában nem kerestem fel , de pótolni szeretném jövőre. A műalkotás, a szépséges selmeci Kálváriadomb Csontváryt is megihlette.
Szerencsésnek tarthatom magam, mert Feleségemmel Jeruzsálemben, hozzáértő vezetővel végigjártuk a Krisztusi keresztutat is.

Bagyinszki Zoltán