Kategória Archívum: Fotóim

Aradi Vesztőhely, “a Magyar Golgota”

Erdély - Partium

Történeti adatok:

Az első, szerény kivitelezésű kőemlék helyén 1881. október 6-án leplezték le a ma látható obeliszket. Eredetileg egy kovácsoltvas kerítés övezte. Az 1881-es avató-ünnepség a leírások szerint gyászmisével kezdődött, az obeliszknél az emlékbeszédet egy Barabás Béla nevű fiatal ügyvéd tartotta. Az obeliszken 1974-ben, a kivégzések 125. évfordulóján kétnyelvű fehér márvány emléktáblát helyeztek el. Ugyanekkor külön kis koporsóba helyezték, és itt temették el az addig az ereklyemúzeumban őrzött csontokat; akkor hozták Aradra Borosjenőből Leiningen Westerburg Károly, valamint Mácsáról Damjanich János és Lahner György maradványait. Kiss Ernő a jugoszláviai Eleméren, míg Dessewffy Arisztid a szlovákiai Margonyán nyugszik.

Alig 9 évvel az obeliszk felavatása után állították fel a szoborról elnevezett téren Zala György alkotását, a Szabadság-szobrot. Ennek lábazatán körbe a tizenhárom vértanú bronzportréi láthatóak. A kommunizmus évei alatt tiltva, 1989 után nyíltan a vesztőhelyi obeliszknél emlékeztek meg aradiak és nem aradiak a kivégzésről, majd a Szabadságszobor 2004-es újrafelállítása óta az ünnepségek két helyszínen zajlanak.

A műemlék leírása:

Az emlékmű a város déli részén, a Maros partján felépült vártól délre áll, az úgynevezett Vesztőhelyen. Az egyszerű, minden díszítést nélkülöző szürke gránit obeliszk mesterséges, terméskövekkel burkolt felületű domb tetején áll, beton talapzaton. Négyzetes, tömb alakú lábazatát keskeny párkány zárja le, ezen emelkedik a lábazatnál keskenyebb obeliszk. Hozzá a domb egyik oldalán lépcső vezet fel. A lábazati részen, a lépcsővel éppen szemben, a következő – egykor aranyozott – felirat olvasható:

AZ ARADI TIZENHÁROM
VÁRTANÚ
KIVÉGEZTETÉSI HELYÉNEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE
EMELTETETT
1881
OKTÓBER 6.-ÁN

Fölötte az obeliszk fölső részén:
1849 október 6.
Az emlékmű fölső részének fennmaradó három oldalán a tizenhárom név szerepel a kivégzés sorrendjében.
Az 1974-ben készített kétnyelvű fehér márvány emléktáblát az emlékmű hátsó oldalán, a domb oldalában helyezték el, négy sarkán gyűrűkkel megemelhető betonlapban. Egyszerű kapitálisokkal írt szövege a következő:

IN MEMORIA GENERALILOR
AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH KÁROLY, LAHNER GEORG, LÁZÁR VILMOS, LEININGEN ESTERBURG (sic!) KARL, NAGY JÓZSEF, PÖLTENBERG ERNEST, SCHWEIDEL JÓZSEF, TÖRÖK IGNÁC, VÉCSEY KÁROLY
DIN ARMATA REVOLUŢIONARǍ MAGHIARǍ DE LA 1848-49. EXECUTAŢI LA 6 OCTOMBRIE 1849 DIN ORDINUL AUTORITǍŢILOR IMPERIALE HABSBURGICE.
AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADLAMI HADSEREG TÁBORNOKAINAK EMLÉKÉRE, AKIKET 1849 OKTÓBER 6.-ÁN A HABSBURG CSÁSZÁRI HATÓSÁGOK PARANCSÁRA KIVÉGEZTEK

(Forrás: http://lexikon.adatbank.ro)

Oslói Operaház

A nagyvilágról

49 000 m2 területen 1100 szoba. A fő nézőtér 1364 ülőhelyes, a fő színpad 16 méter széles és 40 méter hosszú. Az épület szögletes külső felületeit, amit jéghegynek is hívnak, carrarai márvány és fehér gránit borítja. Látványra úgy tűnik, mintha emelkedne ki a vízből, ami igaz is, mert az épület egy része tengerszint alatt található. Az egyedülálló megoldásokkal teli építkezésben ez jelentette a legnagyobb kihívást. A kikötő talaját meg kellett tisztítani és ki kellett szárítani az alapozáshoz, majd a 2,5 méter átmérőjű, sós tengernek is ellenálló cölöpöket 60 méter mélyre kellett a földbe fúrniuk. Az épület teljes tetőtere közösségi élettér és kilátó a városra. Ez a legnagyobb kulturális épület Norvégiában azóta, hogy a Nidaros katedrális 1300 körül elkészült. 2008-as megnyitásáig Norvégia egyike volt azon keveseknek, akiknek nem volt saját operaházuk.

A kívülről hideg hangulatú épület belül meleg hatásúra vált a tölgyfa burkolatoktól, amik a viking ősök hajóit idézve kellemes kontrasztot jelentenek. Az 500 millió eurós beruházás világhírű művészek munkáit is magában foglalja, akik a belső tereken dolgoztak. Alkotásaik beleolvadnak a belsőépítészeti látványba, különleges atmoszférát teremtve akár egy különleges színpadi függönnyel vagy fallal. Simon Rattle, a Berlini Filharmonikusok vezetője akusztikai szempontból is a világ egyik legjobb operaházának nevezte.

Nemcsak sétálhatunk az oslói Operaház tetején, de mellette a tengerbe is ugorhatuk. A nem túl régi Sørenga negyedben, ahol főleg otthonok és éttermek találhatók, úszó fürdőszigeteket hoztak létre. Búvárdeszka, gyermekbarát homokos strand és szabadtéri zuhanyzó is rendelkezésre áll. Természetesen hihetetlenül népszerű forró nyári napokon.

Ugyancsak itt található a legnagyobb szabadtéri szórakozóhely, a SALT Art & Music, amiről már mutattunk videókat, illetve a Barcode Project. A korábbi dokkot és ipari területeket építették be ezekkel a modern és sokak szerint túl magas, túl keskeny, túl sűrű lakóépületekkel. Heves viták voltak nemcsak a méretéről, de arról is, hogy maga a dizájn elfogadható-e, illeszkedik-e a városképbe. Oslo lakosságának 71 százaléka ellenezte a projektet. Mindegyik épület utal valamilyen formában a szomszédos fjordokra (amire több lakás is néz) vagy a gleccserekre – ellenzők szerint kaotikus a látvány, csak egy gát a város és a fjordok között. A támogatók elsősorban azt értékelték, hogy a gyorsan növekvő várost úgy tudták lakóingatlanokkal fejleszteni, hogy a meglévő zöld területeket nem kellett csökkenteni. Az épületeken az üvegfelületek, tükröződő panelek döntöttek, ami segíti a fényáteresztést, átláthatóságot, így nyitottabb hatású belső tereket eredményez.

https://nordicmood.hu/blog/az-osloi-operahaz

Vöröskolostor

Felvidék

Fotó: Bagyinszki János

Ősi kolostora a karthauziaknak épült 1319-ben. A Berzeviczy család őse, Kakas fia Rikolf alapította a Dunajec jobb partján, saját birtokán. Mivel a kolostor vörös téglákból épült, ezért a helyiek Vöröskolostornak nevezték el. A kolostor széles körű kiváltságokkal rendelkezett, volt malma, sörfőzdéje, halászati joga. Ezeken kívül kiterjedt birtokok, köztük számos falu biztosították a jövedelmét.

A falut 1344-ben „Uyvagas” néven említik először. Szent Antal templomát 1360-ban kezdték el építeni. 1431-ben egy huszita csapat dúlta fel, több szerzetest megölve. 1563-ig volt a szerzetesek birtokában, majd számos tulajdonosa volt. A 15. századtól erődítményként a Lengyelországba vezető utat ellenőrizte. Többször zaklatták Szapolyai János és I. Ferdinánd katonái is. 1545-ben Nedec várának alárendeltségébe tartozott. Végül 1563-ban – miután a szerzetesek Lengyelországba menekültek – a kolostort bezárták, birtokait pedig a szepesi káptalan vette át. 1569-ben Magócsi Gáspár, később Thököly István, majd 1612-ben Horváth-Palocsay György, 1625-ben Rákóczi Pál volt a birtokosa. 1699-ben Matyasovszky László nyitrai püspök vette meg, majd 1705-ben kamalduli szerzeteseknek ajándékozta, akik 1747-re helyreállították a templomot és a kolostort. Itt született a Biblia első szlovák nyelvű fordítása 1750-ben és az első latin-szlovák szótár 1763-ban. 1786-ban a rend megszűntével az eperjesi görögkatolikus püspökségé lett, amely 1848-ban eladta. Nagy értékű könyvtára Budapestre, míg művészi értékű kincsei a lengyelországi Muszynába kerültek. Területe 1920-ig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

1907-ben csaknem teljesen leégett. 1948-ban egyesítették Alsólehnic, Vöröskolostor és Koronahegyifürdő településeket egy közigazgatási egységbe.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ausztria – Artstetteni kastély, Ferenc Ferdinánd főherceg, magyar királyi trónörökös nyughelye

A nagyvilágról

Fotó : Pete István

Az artstetteni kastély egy parkkal körülvett kastély Alsó-Ausztriában, Artstetten-Pöbring községben (Melki járás). A középkori eredetű, többször átépített és gazdát cserélt kastély 1823-ban került a Habsburg-család birtokába. 1889-től Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös tulajdonába került, akit 1914-ben feleségével, Chotek Zsófiával együtt Szarajevóban meggyilkoltak. A kastélyt az ő gyermekeik, a Hohenberg hercegi család tagjai örökölték. 1938-ban a nácik elkobozták, az osztrák állam 1949-ben szolgáltatta vissza a családnak. Jelenlegi tulajdonosa (2003 óta) a Hohenberg családi alapítvány. Egyik toldaléképületében működik Ferenc Ferdinánd főherceg emlékmúzeuma.

A kastélyhoz épített toldaléképületben működik a Ferenc Ferdinánd főherceg-múzeum  mely évente változó témájú időszaki kiállításokkal várja az érdeklődőket. Az első kiállítás címe „Mayerlingtől Szarajevóig” (Von Mayerling bis Sarajewo),, a másodiké „Trón vagy szerelem” (Thron oder Liebe) volt. A 2018-as kiállítás címe „Ferenc Ferdinánd főherceg és az első világháború” (Erzherzog Franz Ferdinand und der 1. Weltkrieg), a 2019 évi kiállításé „Szívvel és kézzel alpesi országunkért” (Mit Herz und Hand fürs Alpenland). (A német nyelvű közbeszédben „Alpenland” Ausztriát jelenti.)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Meghívó – emléktábla avatásra

Gyula városa

M E G H Í V Ó

Tisztelt Gyulai Polgár,

Gyula Város Önkormányzata

az Építészet Világnapja alkalmából

szeretettel és tisztelettel meghívja Önt és Barátait,

a gyulai szecessziós építészet tisztelőit

Pfaff Ferenc

(1878-1945)

gyulai építőmester

emléktáblájának avatására.

____________________________________________________________

Az avatóünnepség

helye: 5700 Gyula, Jókai utca 11-13.; Stéberl-ház;

ideje: 2024. október 7., 15.00.

 

Program:

15.00-15.05  gyülekező a Jókai utcában, sajtó felállása

15.05-15.15  emlékbeszédet mond: Kónya  István alpolgármester

15.15-15.20  az emléktábla leleplezése – a táblát készítette: Csőke Péter kőfaragó mester –

15.20-17.00  szecessziós városi séta Bagyinszki Zoltán vezetésével, a Pfaff-épületek megtekintése

 

Támogató:

Gyula Város Önkormányzata

 

Cegléd – Klasszicista templombelső a Református Nagytemplomban

Határon belül - 93.000 km2

Cegléd városa, Kossuth városa is egyben, de ezt követően a híres Református Nagytemplom a meghatározó következő érték, vonzerő.
Hild József a klasszicista építészet nagy mesterének monumentális alkotása 1834 után lett kész, Közép EU. egyik legnagyobb temploma. 60 m magas a kupola, a tornyai 48 m magasságig nyúlnak, bennük 4 harang lakik. Magyarországon a Debreceni Nagytemplom után következik.
A görög kereszt alaprajzú szakrális épület valódi puritán alkotás, belül egyszerű szinte díszítés nélkül, fehér színével mutatja magát a híveknek és a látogatóknak.
A főtéri Nagytemplom hatalmas belsejében 5000 ember számára van hely, a fele a padokban foglalhat helyet. Egy régebbi és egy újabb orgona szolgáltatja a zenét.
A fotósok számára érdemes felmenni a karzatra, az emeletre persze még a toronyba is (erre most sajnos nem volt idő.)

Református újságban olvastam ma ! Százéves harangok ünnepe a Kárpát-medencében rendezvénysorozatról, Cegléden lesz hamarosan az első alkalom, a Ref. Nagytemplomban szept. 15-én.
Reformátusok lapja, Joó István tollából, részlet a cikkből: – kérdéseire válaszol: Millisits Máté ref. művészettörténész (és Bajkó Ferenc harangkutató)
A toronyban lévő Ref. nagyharang Magyarország legnagyobb -3128 kg-os magyar mester által öntött harangjaként készült a Szlezák László harangöntő műhelyben a két világháború között.
A debreceni nagyobb, de az a bécsújhelyi műhely alkotása. A legkorábbi harangunk Csolnok község határában / Dorog mellett a földből került elő, XI. századi csodakén önthették.
Az esztergomi múzeumban látható. A harangok kiemelkedő szakrális emlékeink, amelyek a megmaradásunkat is szimbolizálják. A keresztyén hitéletünk mindennapjainak meghatározói is egyben.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Balatonfüreden a hiányt pótló Zsdrál Art

Határon belül - 93.000 km2

A balatoni utazásaink során modern kortárs képzőművészeti galéria csak Balatonfüreden található.
Érdemes itt megállni a csendet és a modern épületet, továbbá persze a műalkotásokat megtekinteni.
A füredi sétáló utcán a Halászcsárda mellett kedvesen fogadják a látogatót és elmerülhetünk/hettünk Pinczehelyi Sándor újrégi festmények és zománcok tárlatán látható érdekes, egyedi alkotások látványában is.

Bagyinszki Zoltán

Podolin – Rk.templom értékes gótikus freskókkal

Felvidék

A napokban éppen erre jártunk, az egykori sóút mentén, érintve Podolin városát is.
A Felvidéken, a keleti részen a szász alapítású városfalakkal övezett kisváros látnivalója, értéke.
Az 1400-as évek közepén készült “képes biblia” a szentélyben igazán nagy értéke a kisvárosnak.
Podolini rk.templom/ főtéri házak közepette gótikus freskókkal, reneszánsz jellegzetes-pártázatos harangtoronnyal készült.
Itt nem, vagy alig járt pusztítani a török szultán ármádiája.
Mind a főtér, mind a templom szépen rendbe hozva várja látogatóit, mint ahogyan a Podolini kísértet is a szakrális épülettel szemben a padon (Krúdy Gyula író műveként vált ismertté).

Bagyinszki Zoltán

A Lengyel-Tátrában, a felhők felett jártunk.

A nagyvilágról

Kasprowy-csúcs a képeken ill. a környezete (majd Zakopánéből néhány felvétel a hegykoszorú szépséges panorámájáról).
A közel 2000 m magas népszerű hegycsúcs volt a társaságunk és a kamera célpontja aug. végén.
Fölfelé kabinos felvonó könnyítette az alföldi gyerek szenvedését, mert lefelé a végén közelítve a 10 km-t, a csúszós és meredek
köves része feladta a leckét számomra – aznap 14 km lett a kötelező penzumom. A másnapi séták bizony éreztették a tegnapi megerőltetést számomra.
De persze ahogyan pár nappal később készítem a honlapra az anyagot ezen már túl vagyok. Felejtős a dolog és szép élménnyel lettem gazdagabb.
A Kasprowy és a körülötte lévő csúcsok, völgyek, gerincek 1987 m magasságban-ból hol megmutatták magukat, hol tejfehér felhőbe vagy szürkés átláthatatlan párába burkolóztak – érdemes volt korán felmenni, a látvány -a remek fotótéma kárpótolt minket.

Bagyinszki Zoltán

A Gáspár-csúcs vagy Kasprowy-csúcs a Liptói-havasok 1987 méter magas csúcsa, amely Zakopane közelében, a lengyel-szlovák határ lengyel oldalán található. 1938-ban meteorológiai és csillagászati obszervatóriumot építettek a csúcsra. A hegycsúcs alatti lejtőkön sípályák üzemelnek télen. A csúcsra kötélpálya vezet.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tótkomlós – látnivalók és értékek a Békési kisvárosban

Határon belül - 93.000 km2

Turistakánt, fotósként több alkalommal jártam e kisváros központjában, több érdekesség is megkapó volt számomra, megosztom Önökkel a kisváros értékeit, kultúráját és a látnivalókat, persze ez csak a java, van még itt felfedezésre váró érdekesség.
Tótkomlós a szlovák gyökerű kisváros érdemes uticél az utazók számára.
Sajnos a Komlós-hotel anno, ma Kult. központ éppen zárva volt számunkra, viszont finom kézműves fagyit és remek rántott szeletet ebédeltünk éttermükben.
A fotókon bemutatott érdekességei: kiemelt értékei az Ev. nagytemplom, a Rózsa – (gyógy) fürdő és a Szlovák tájház.
További fotótémák voltak: 56-os emlékmű, I-II. világháborús emlékművek, St. István emlékmű, parkjai, Fúvószenekari fesztiválja, Városháza épülete, Szlovák betelep. emlékműve, Szlovák néprajzi gyűjteménye, Komló szálloda, Valastyán Pál szobra.

Bagyinszki Zoltán