Kategória Archívum: Fotóim
Gyula – A Szecesszió c. könyv (Bagyinszki Zoltán) bemutatója – Mogyoróssy János Városi Könyvtár
Fotó: Rusznyák Csaba, szöveg: Fodor György.
A Mogyoróssy János Városi Könyvtár adott otthont Bagyinszki Zoltán új könyve bemutatójának október 15-én. A kötet a Szecesszió / Art Noveau címet kapta.
Gyulán már-már köztudott, hogy ha szecesszió, akkor Bagyinszki. A fotográfus két évtizede foglalkozik ennek a csodálatos építészeti irányzatnak a bemutatásával, megörökítésével, eddig több kötetben láthattuk fotóit (Alföldi szecesszió 2008, Magyar szecessziós építészet útikönyve 2012.). Legújabb könyvét egy beszélgetés keretében mutatták be. Aki kérdezte: Fodor György, aki a Gyulai Értéktár Bizottságban segített a Gyulai szecesszió mint települési érték című beadvány kidolgozásában. Fodor szerint mentorára igazán jellemző a szó eredeti jelentése: lat. secessio = kivonulás. A szerző jelen albumában 160 oldalon, három fejezetben (Lechner-épületek; Budapest; Városok, nagyközségek), 300 fotóval 127 épületet mutat be, amelyek nyolc országban érhetőek el, ehhez sok ezer km-t kellett megtennie. Zolinak sikerült az, amit Málnai Béla fogalmazott meg A Ház című folyóiratban: „az architektúra erejével bemutatni a modern ars poeticát”.
https://www.gyulaihirlap.hu/140804-ha-szecesszio-akkor-bagyinszki
Lőcsei Delfines kapu a múzeumban
A reprezentatív középkori belső kőkeretes kapu a múzeum első emeletén bújuk meg. (városközpont egykori polgárház) különleges reneszánsz értéke Magyarországnak. Csodálatos részletek festői ábrázolás jellemzi – velünk együtt akik felkerestük, megtiszteltük.
Bagyinszki Zoltán
Október 6. – A tragikus történelmi dátum.
Válogatás az osztrák – orosz túlerővel levert 1848-49-es Magyar szabadságharc helyszíneiből.
Csaták, ütközetek, várak, személyiségek, honvédek, hős tábornokok a történelmi Magyarország területéről.
Felemelő érzés, hogy az elmúlt évtizedekben a Felvidéken, Erdélyben és a mai Magyarország területén a kapcsolódó sok , sok helyen megfordultam.
Fotózhattam hazánk szabadság küzdelmeinek helyszíneinek értékeit. Jó látni, hogy a rohanó világunkban azért ezt az időpontot és emlékműveket, emléktáblákat a legtöbb helyen koszorúkkal tisztelik meg. Kiemelve a Magyar Golgota Aradon, de Világos, Segesvár, Gyula, Buda, Nagysalló, Monok, Piski, Nagycenk, Komárom és a többi földrajzi – történelmi hely is kőbe vésett történelem.
Bagyinszki Zoltán
Székelyföld – Kárpátok kanyar: Zabola, Mikes-kastély egykor és ma.
Az 1998-ban készült feljavított diapozitívok, a 23 éves 2 felvétel is jelzi a változást, itt látszódnak a felülvilágítós ablakok és az úri lak szép arányai.
Továbbá az unikális összehasonlítást segíti a középrizalit ablakit szegélyező egykori oszlopfőket levakolták. Sajnos a szépséges német ren. cserépkályháról nem készült felvétel.
Nagy örömmel visszatértem ide a történelmi Háromszékre, Zabolára, egykoron a kastélykönyvem /mely 1998-ban készült a Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon c., a Mikes Kiadó számára fotóztam az erdélyi rezidenciákat- történelmi értékeket, jó volt látni a szépséges változást, a meghitt családot, az épületeket, a megharcolt igazságot Trianon és a román kommunizmus, mai államiság után.
A parkban egy szép pavilon, favázs udvarház- vadászház és az egykori historizáló barokk főépület 1860-ból különleges homlokzattal, középrizalittal. Itt született Mikó Imre “Erdély Széchenyije”.
Erdélyben – Székelyföldön jártunk, a megjárt, tartalmas utunk egyik szép állomása volt a Zabolai park a szimpatikus fiatal Gróf úrral is találkoztunk, beszélgettünk – visszaperelték sikerrel – küzdelemmel a kastélyt és az erdőik egy résztét, a per folytatódik.
Az érték, a szépség kb 500 km távolságra – Székelyföldön található, a Kárpátok kanyarjában- szépen renoválták persze, a román eltulajdonlás kapcsán tönkrement, lepusztították- gyermekotthon is volt benne.
Ma kastélyszállót üzemeltetnek a történelmi épület falai között-annak egy részében. A park egyedi patakokkal, tavakkal szépen gondozva, angol jellegű természeti őspark- hatalmas 30 m magas impozáns Kárpáti fenyőkkel és különleges lombhullatókkal csodálatos környezet biztosítva az épületegyüttes és lakói számára.
Még szebbek és még nagyobbak lettek a 34 ha területű védett park fái az eltelt 23 év alatt. A fejlesztések az elmúlt századokban főleg gr. Mikes Benedeknek és gr. Mikes Árminnak köszönhető.
A műemlék fő épületet (ren. barokk) és a pavilont –szállodát körül ölelő védett parkban 24 növénycsaládban több mint 60 fás növényfajta található, érdemes egy rövidített séta a dendrológiai ért. között.
A fenyőfélék- tűlevelű fák, akác, ecetfa, juhar, somfélék, kecskerágó, hárs, kőris, tiszafa, májusfa, jázmin, kecskefűz, hóbogyó, szirti gyöngyvessző és a különleges, itthon kevésbé ismert társaik
Innen mentünk aznap tovább Gelencére megtekinteni a Ref. templomot, az 500 éves freskókkal, a világörökségünket. Előtte Eresztevény falucska határában Gábor Áron szellemiségével, emlékművével találkoztunk.
A gazdag képes anyagot örömmel osztom meg a honlapot látogató közönséggel, mert ez egy sikertörténet.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Mozaik csoda Ravennában – V.századi Világörökség, Ariánusok keresztelőkápolna
Ariánusok keresztelőkápolnája (Battistero degli Ariani) Ravenna második – rövid – gót korszakának jellegzetes emléke. Ókeresztény, koraközépkori műemlék. A gótok az első nagy keresztény egyházszakadás során keletkezett ariánus hitet vallották, vagyis nem ismerték el Krisztus isten-mivoltát. Ebben a szellemben díszítették a kápolnát is. Kupolamozaikja egyedülálló: az egyetlen, mely meztelenül ábrázolja Krisztust, jóval Michelangelo kora előtt. A szép mozaikképek még a korábbi római mozaikstílust alkalmazzák. Theodorik uralkodásának utolsó szakaszában kemény vallásüldözést gyakorolt a más vallásúak felé.
Wikipédia, a szabad enciklopédia
Igazán fantasztikus művészeti, esztétikai, fotográfiai élmény volt látni a kápolna szépségeit, értékeit, részleteit. Szerencsére tömeg nem volt a kívül puritán téglaépítményben. Amikor beléptünk elállt a lélegzetünk…..az 1500 éve készült művészi mozaik lenyűgöző volt, talán a képek is valamit visszaadnak a valóságból. A kézben lévő fotótechnika és a szolid fények nem segítették a gyulai fotográfust. Ravenna összességében kötelező látnivaló- nem véletlen a sok világörökségi rangú látnivaló. Mostanában nálam a szecesszió mellett a középkori mozaikművészet “mindent visz!”
Bagyinszki Zoltán
Kétegyháza – Almásy kastély
A kétegyházi kastély és parkja témaköre illeszkedik a nyár végi – őszi kastély-és kastélypark látogató programomba.
Egyben tisztelgés Ybl Miklós megyei munkássága alkotósorozata előtt is.
Folyamatosan kerestem fel a szépségeket a környéken Gyula- Kárászmegyer- Körösladány- Póstelek- Szabadkígyós – Doboz –Gerla- Csorvás- Kondoros / no meg a messzeségben Dég és Zabola értékeit.
A kétegyházi úrilak igazi meglepetés volt számomra– nem is gondoltam hogy ilyen jó az állapota és a szépséges angol tájképi parkja is impozáns faegyedekkel van tele- pedig többször jártam már itt.
A kastélybelsőket pedig akár egy ismertebb népszerűbb, elegáns főúri kastélyban is fotózhattam volna. Köszönöm szépen régi kollégám – barátom az intézmény vezetőjének hozzáértő segítségét.
Lenyűgöztek a szép részletek, a z öntöttvas munkák, a hatalmas kápolna, a pince csodás ívei és pillérei, az oszlopos díszterem a – a volt istálló, no meg a szépen kifestett remek állapotú nagyterem.
Szerintem feltétlen a megyei értékek sorába tartozik: Köszönöm Ybl Miklósnak és az Almásy grófoknak / Ignác és Kálmán hogy létrehozták a hatalmas parkot és a kastélyt amely ma oktatási intézményként működik.
Tölgyek, platánok, fehérnyárak, mezei juharok, kőrisek, és sok fenyőféle is fotózható itt.
Szerencsés a műemlék és a kastélykedvelők közössége ,hogy ezt nem lopták szét a kommunista időszakban, vigyáztak rá a használói és reméljük a közeljövő elhozza számára a rekonstrukció lehetőségét is. A belül nagyobbnak tűnő kastélyt Ybl neoreneszánsz stílusban építette át- várható hogy a közeljövő a park nyilvános látogatását is jelenti majd.
Bagyinszki Zoltán
Kemence – Tájház
Faoromzatú, hosszúfolyosós, jellegzetes felvidéki házban rendezték be a falu helytörténeti kiállítását. Ha kíváncsiak vagyunk egy régi, klasszikus parasztház felépítésére, berendezésére, a benne élők mindennapi életére, akkor mindenképpen keressük fel a kemencei tájházat! A rendkívül gazdag gyűjtemény bemutatja a hagyományos paraszti háztartás minden berendezését, eszközét. Bepillanthatunk a konyhába és a funkciójában szorosan hozzá kapcsolódó kamrába, szétnézhetünk a lakószobában, és azt is megtudhatjuk, hogy milyen funkcióval rendelkezett a “tisztaszobának” nevezett helyiség.
A tárlat a falu történetével is megismertet bennünket.