Kategória Archívum: Fotóim

Gyula – Végre szobor született

Gyula városa

175 – éve született meg Kölcsey Ferenc költeménye alapján Erkel Ferenc zeneszerző műveként is a nemzeti imádságunk !
Gyulán, a szülővárosban ismét érdemben került sor a jubileum megünneplésére. Koncert programra és szobor avatásra is sor került.
VÉGRE ELKÉSZÜLT, ELSŐKÉNT EURÓPÁBAN A ZENESZERZŐ ERKEL FERENC EGÉSZALAKOS KÖZTÉRI SZOBRA , SZŐKE SÁNDOR SZOBRÁSZMŰVÉSZ ALKOTÁSAKÉNT.
A szülőváros és a Gyulai Várfürdő finanszírozása tette lehetővé a program megvalósulást. A gyönyörű park hatalmas tölgyfájának árnyékában egy padon ülve fogadja a látogatókat Erkel Ferenc.
Biztosan sikerre számíthat a zeneszerző. A fotózást, a divatos selfie készítést segíti a padon ülő bronz alkotás. Kezében borospohár, utalva az operában is elhangzó Bordalra / ölében a Bánk bán opera kottája látható.
Ünnepélyes program keretében került sor a mű avatására, leleplezésre—valószínű egyedi módon a közönség az érdeklődő zenekedvelő vendégek fürdőruha jelmezt használtak.
A város polgármestere Dr. Görgényi Ernő mellett megtisztelte az eseményt Somogyvári Ákos Erkel leszármazott karnagy, Ő vezényelte a Erkel Ferenc Vegyeskar zenei programját. A szoboravatás ünnepén az operaház jelenlegi
fő-direktora Ókovács Szilveszter is érdekes figyelemkeltő gondolatokkal köszöntötte az érdeklődőket. Köszöntő szavakat hallhattunk még Kiss B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia alelnökétől.
A lepel eltávolítását követően azonnal érdeklődő tekintetek keresték Erkel arcvonásait és szűnni nem akaró fotós program vette kezdetét. – lásd a felvételeket.
Gratulálva a szoborhoz meggyőződésem ,hogy a népszerű Gyulai Várfürdő újabb érdekes vonzó műalkotással gyarapodva várja jövőbeni vendégeit- selfiező fiataljait.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

- 2019 július 11, csütörtök - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyula – Himnusz született

Gyula városa

Erkel Ferenc Gyulán-Németvárosban született a fotósorozta részeként látható épületben, a kántorlakban 1810 november 7-én. A várost erről is azonosítják (a kolbász és a fürdő ill. a vár mellett).
Gyula a Kultúra Magyar Városa a szobrok városa is egyben. több mint 40 szobor és közel 300 emléktábla található városunkban. A zene is kiemelkedik mindennapi kultúránkból. Erkel Ferenc zeneszerzőre rendezvényekkel,
koncertekkel és az évente születésnapjához kötődve koszorúzás keretében emlékezünk a rekonstruált szülőháza emléktáblájánál. A város és polgárai és fotósai büszkék a magyar nemzeti opera megteremtőjére, a Himnusz zeneszerzőjére
amelynek a megszületését ünnepelve készült ez a szubjektív képsor a fotográfus képei-utazásai –élményei alapján.
A képekhez tartozó informatív képaláírások segítik a 2 mappában található rövidített “ képes Erkel élettörténet jobb megértést. 175 éve van az országnak nemzeti himnusza, amely nagy szülötte által Gyulához kapcsolódik,
alkotó folyamatának fontos állomásaival –Pozsony, Kolozsvár, Budapest városával is találkozhat a látogató. Büszkeség Gyulaiak számára az is, hogy Budapest mellett csak Gyula város közönsége láthatta élőben az összes Erkel operát.
A másik “Erkel” település Budakeszi zenei eseményeire is utalnak a felvételek. Színezik a sorozatot a z archív képek az egykori plakátok és a legértékesebb relikvia: a gyémántokkal ékesített 24 karátos aranykoszorú.
Nagyon megtisztelő a fotográfus számára hogy 44 éve itt élhet dolgozhat Erkel Ferenc szülővárosában és munkája, szerevező feladatai kapcsán rengeteg Erkel programot, kiállítást szervezett, ill. közreműködött a város kapcsolódó eseményein,
ebből kiemelkedik a 2010. év Erkel Bicentenáriumi eseménysorozata.
A mai szobor avatás fotóival zárva egy tisztelt és elismert zeneszerzői élet képes zenei utazását. Külön köszöni Szőke Sándor barátjának és Kun Miklós direktornak hogy a 175. év jubileumán már végre létezik ez a szobor.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

- 2019 július 11, csütörtök - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyula – Szentháromság temető Hősei

Gyula városa

Képriport az avató ünnepségről – június 28.

Bagyinszki Zoltán

- 2019 július 2, kedd - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Gyula Város Szecessziós térképe

Gyula városa

A következő linkre kattintva elérhető a térkép:
http://www.szecessziosmagazin.com/gyulaterkep.php

Kreatív képes ismertető a város 1900 körüli építészetéről.
Bagyinszki Zoltán – Bálint Imre – Fodor György

- 2019 július 2, kedd - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Baja

Határon belül - 93.000 km2

Baja város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megye második legnagyobb települése, a Bajai járás központja. Jelentős kikötőváros és közlekedési csomópont. Magyarország 25. legnépesebb városa. Mostanra (2019) azon városok közé sorolható amelyben 3 okospad is található ezzel is kimutatva technikailag fejlődniakarását. Illetve az idelátogatóknak érdemes a Szentháromság téri este világító szökőkutat is megnézni hiszen este felejthetetlen látványt nyújt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

- 2019 július 2, kedd - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Budapest – Párizsi udvar

Budapest

A felújítások 2014-ben indultak, ekkor készítette el az Archikon építészstúdió az első terveket (ekkor még nem tudták, majd hány újra- és újratervezés vár rájuk, ahogy fokozatosan halad előre a munka, és derülnek ki a turpisságok az épület kapcsán), és megindult az építkezés a Market Építő Zrt. kivitelezésében.
A rekonstrukció során eredeti terveket és levéltári forrásokat is felhasználtak, ám sok váratlan meglepetéssel így is csak a bontás során találkoztak: sokszor a valóságban a századforduló munkásai itt-ott kicsit eltértek attól, ami a tervekben szerepelt, és mivel ez az egyik legkorábbi vasbeton szerkezetű épület is a fővárosban, a technika messze nem volt tökéletes.
A Schmahl Henrik által tervezett, 1912-13-ban átadott Belvárosi Takarékpénztár épületében nyíló szálloda a párizsi Hôtel du Louvre után Európában másodikként a Hyatt „The Unbound Collection by Hyatt” brand részeként nyílt meg, a Mellow Mood Hotels üzemeltetésében.
A kívülről több százezer kerámialappal és dísszel burkolt épület homlokzati felújítása 2018 nyarára készült el, a belső munkálatok pedig mostanra érnek lassan a végére. Egy százévesnél is idősebb műemléki épületet restaurálni már önmagában nagy kihívás, hát még ha a helyzetet bonyolítja az évtizednyi elhanyagoltság és önkényes átalakítások sora. Így történhetett meg, hogy a kitűzött dátumhoz képest némi csúszással, 2019 tavaszán nyithatta meg a kapuit az épület a nagyközönség előtt. Bejárva a Párisi udvart, azt kell mondjuk, megérte várni rá.
Az épületnek nem ez volt az első felújítása, az 56-os harcok után az alsó szintek igencsak megsérültek, akkor sok helyreállítási munkát végeztek, de a korszakra sajnos néha jellemző olcsóbb megoldásokkal. Az 1976-os műemlékké nyilvánítás után is voltak felújítások, de a rohamtempó és slendriánság nem tett túl jót a munkáknak.
A volt Jégbüfének is helyet adó épületet legtöbben talán a csodás üvegkupolás passzázsáról ismerik, ami – a legendás hologramos bolt kiköltözése után – évekig állt üresen, a titkos városi felfedezők legnagyobb örömére. A felújítás előtt félhomályos és elhagyatott átjáró most szinte ragyog. A két hatalmas kupolát darabjaira szedve tisztították meg és helyezték vissza. A Ferenciek tere felé néző elektroüveg mennyezet (ami koszosan inkább fafaragásnak tűnt lentről) Magyarországon egészen biztosan, de feltehetően világszerte egyedülálló különleges formájával.

www.welovebudapest.com/2019/05/31/kivul-belul-regi-pompajaban-ragyog-a-parisi-udvar-bejartuk-a-probauzemben-mukodo-hotelt

- 2019 július 1, hétfő - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Németország – Kölni dóm II.

A nagyvilágról

A késő középkori kórus a 300 ülőhellyel Németországban a legnagyobb. Különlegessége, hogy a pápának és a császárnak mindig fenntartanak egy-egy helyet.
A háromkirályok művészien díszített ereklyetartójában nyugszanak azok a csontok, amelyeket a három királyok (napkeleti bölcsek) maradványaiként tisztelnek.
A festett üvegablakokat, köztük a déli hajóban található híres bajor ablakokat I. Lajos bajor király ajándékozta a dómnak. Ezek a kereszténység kezdetéről vett jeleneteket ábrázolnak, Keresztelő Szent Jánostól Szent István vértanúig. Ezeket Max Emmanuel Ainmiller (1807-1870) vezetésével készítették, H. v. Hess (1798-1863) tervei alapján. Az ablakok leleplezése 1848-ban, a 600 éves évforduló ünnepségei során történt.
A 970 körül készült Gero-kereszt a szentély közelében áll, ez a legrégebbi kereszt az Alpoktól északra.
Az egyik kápolnában található a fából, 1290 körül készült Milánói Madonna Szűz Máriát ábrázolja a kisded Jézussal.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bakancslista egyik tagja kipipálva !
Talán a legérdekesebb magyar vonatkozású információ a dómhoz. II. RÁKÓCZI FERENC Kölnben megismerte a hessen–wanfriedi őrgróf leányát, Hessen–Wanfriedi Sarolta Amália hercegnőt – akit hamarosan feleségül vett – 1694. szept. 26. és itt a katedrálisban volt az esküvőjük. (4 gyermekük született.)
A méretre vonatkozó számok is imponálóak a mega épülethez ami technikai, összművészeti csoda is volt számomra. Grandiózus élmény sok 100 fotóval több órás látogatói programként, kegyes Isteni segítséggel az időjárást tekintve – remek fényekkel a “FEKETE TEMPLOMRA VONATKOZÓAN”. A világ legnagyobb gótikus temploma- legmagasabb 157 m- tornyokkal. Természetesen Világörökség!

Bagyinszki Zoltán fotográfus

- 2019 június 26, szerda - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Németország – Kölni dóm I.

A nagyvilágról

A kölni dóm, hivatalos nevén Szent Péter és Szűz Mária Dóm a Kölni főegyházmegye főszékesegyháza. 157 méteres magasságával Németország második és a világ harmadik legmagasabb temploma. (1880 és 1884 között a világ legmagasabb épülete volt). Németország legnépszerűbb látványosságainak egyike: 2004-ben körülbelül 6 millió látogatója volt, nagyjából annyi, mint a párizsi Eiffel-toronynak.
A Rajna bal partján emelkedik, szomszédságában a kölni főpályaudvarral.

A dóm alatti ásatások során 1–4. századi római lakóházak maradványai kerültek elő. A 4–5. század fordulóján, a mai kórus helyén egy 30-40 méter hosszú apszis volt, talán már az első templomé, amit az 5. században, de legkésőbb a 6. század elején lebontottak; a helyére az 530-as évek frank hercegeinek a hasonló méretű temetkezőhelye került. A 6. század második felében ide új templom épült, amely elfedte a korábbiakat és kb. a 9. század közepéig maradt fenn.
A régi dóm, a mainak a közvetlen elődje, amit 873. szeptember 27-én szenteltek fel, főhajóját mindkét végén kereszthajók határolták. 1248-ban ezt részben le akarták bontani, hogy új, gótikus katedrálist építsenek a helyére. Amikor azonban a keleti kórust tűzzel próbálták meg lebontani, majdnem a teljes épület leégett. A nyugati részeket ideiglenesen újjáépítették, hogy a miséket meg lehessen tartani. Még ugyanabban az évben elkezdődött a jelenlegi dóm építése.
1164-ben Rainald von Dassel kölni érsek idehozta a napkeleti bölcsek ereklyéit a milánói dómból, I. Frigyes német-római császár ajándékaként. Ezeknek az ereklyéknek kellett új dómot építeni – a régi katedrális ugyanis nem bírta volna el a növekvő zarándoktömeget.
A gótikus épületet 1248. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén kezdték építeni Gerhard von Rile építőmester tervei szerint, a minta az amiens-i katedrális volt. Miután a kölniek 1288-ban elűzték a városból az érseket, az építkezés is elakadt: a kórus felszentelése 1322-ben történt. 1410-ben a déli torony elérte a második emeletet. 1528-ban az építkezést a pénz és érdeklődés hiányában leállították, így 300 éven át a déli tornya befejezetlenül meredezett.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

- 2019 június 26, szerda - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Fertő-tó Burgenlandban

Várvidék

A Fertő tó – nádassal borított sekély vizű, partközeli részét is beleszámítva – 36 kilométer hosszú, 12 kilométer széles, csupán másfél méter mély és vize enyhén sós, a hőmérséklete nyáron akár a 30 fokot is elérheti. A „Bécsiek tengere” télen rendszerint befagy, ezáltal kedvelt találkozóhelye a korcsolyázás, a jégvitorlázás és a jégszörfözés szerelmeseinek.

A tó környéke Ausztria legmelegebb régiója. A vidék évi 60 forró nyári nappal és 250 napos termékeny periódusával ideális feltételeket kínál a szőlőtermesztéshez és borászathoz, az itt élő növényzetnek és az állatvilágnak. A tó keleti partja Európa egyik legszelesebb területének számít, ezen belül is a déli széljárás miatt kedvelt találkozóhelye a vízisportok szerelmeseinek.

A Fertő tó 13 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak idején keletkezett. Eredetileg ezen a földsávon mindenütt ritkás tölgyfaerdő állt, amelyet elsőször az emberek irtottak, később a vízelvezetés és a legeltetés vezetett a mai sztyeppeszerű pusztaság kialakulásához. A tavat a Wulka folyó, illetve földalatti talajvízforrások, melegvízforrások és a csapadék táplálják. Ezek a vízforrások mégsem mindig elegendőek, így a nagymértékű párolgás következtében 1865 és 1871 között a Fertő tó teljesen kiszáradt. Az Einserkanal csupán 100 éve szabályozható és néhány év óta gondolkoznak azon a lehetőségen is, hogy a vizet a Duna-csatornából vezessék ide.

https://www.austria.info/hu/jo-tudni/termeszeti-adottsagok/tavak-es-folyok/ferto-to-a-napfenyes-strand

- 2019 június 18, kedd - bzadmin a hozzászólások lehetősége kikapcsolva