Kategória Archívum: Fotóim

Szepesbéla – Petzval József természettudós szülőháza

Felvidék

Petzval József (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.
Az Institutum Geometricumban (Mérnöki Intézet), a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjében szerzett mérnöki oklevelet, de később matematikából is bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1828-tól 1835-ig Pest város mérnökeként dolgozott az építési osztályon. 1832-től műegyetemi tanár, majd 1836-tól 1877-ig a Bécsi Egyetemen oktatott matematikát. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (1849) és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1873).
Munkássága kiterjedt a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika, az optika és a hangtan területére is. A fényképezés terén kifejtett munkássága úttörő volt, mivel ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetriai méréseket végzett. Több más nagyszerű találmánya mellett optikai kísérleteinek lett az eredménye, hogy megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Késmárk – Thököly Imre síremléke

Felvidék

Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – Izmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között felső-magyarországi fejedelem, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Ifjúkora óta ellenséges érzelmeket táplált a Habsburg-házzal szemben, elsősorban a protestáns vallásgyakorlás és a rendi szabadságok megsértése miatt. Fiatalon, 23 évesen választották a kuruc hadak főgenerálisává. Törekedett a mozgalom Erdélytől való politikai függetlenítésére, ami 1682-ben sikerült török támogatással. Egészen 1685-ig, amikor Ahmed váradi pasa elfogatta. Kis idő múlva ugyan szabadon engedték, de helyzete megrendült, és híveivel együtt kiszorították az országból. A „megbüntetett hűtlenség példájáról”, a fogságban szenvedő Thökölyről számtalan német és olasz metszet készült. Nem szakított véglegesen Béccsel, számos alkalommal kezdeményezett béketárgyalásokat, felajánlotta a császárnak biztosítandó fegyveres támogatást a török kiűzésére – egy birodalmi hercegi cím fejében –, ám feltételeit az udvar rendre elutasította. Ezt követően tevékenysége fokozatosan kiszorult a Kárpát-medence területéről. 1690-ben a zernyesti csatában aratott győzelmével átmenetileg sikerült megszereznie az erdélyi fejedelmi címet, de végül a császári csapatok elől meghátrálni kényszerült. A karlócai békét követően élete végéig az Oszmán Birodalom területén élt száműzetésben. Az anatóliai Izmitben hunyt el 1705-ben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyomaendrőd, a Kner család élettere – különleges múzeum vidéken. 1.

Határon belül - 93.000 km2

Kner Imre egykori lakóházában található a Kner Gyűjtemény. 1970 óta tekinthető meg ez a Magyarországon egyedülálló nyomdaipari és családtörténeti anyag. Az állandó kiállítás bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. “Könyvek és nyomtatványok a Gyomai Kner Nyomdából” hirdeti a kiállítás címe, s ennek szellemében láthatók a Gyomán készült könyvek, művészi báli meghívók, közigazgatási nyomtatványok, naptárak, levelező lapok, plakátok, részvények és merkantil nyomtatványok.

https://www.gyomaendrod.com/latnivalok/muzeum/kner-nyomdaipari-muzeum

Budapest, Óbudai Református parókia

Budapest

A reformáció hatása korán eljutott Óbudára, ahol már 1566-ban gyülekezet szerveződött Szováthi Gáspár prédikátor vezetésével.
A 17. század végéig a helység eredeti lakosai református magyarok voltak, akik a város egyetlen templomát, a korábban nekik adományozott mai Szent Péter és Pál főplébánia templom elődjét használták a török hódoltság egész tartama alatt. 1698-ban Óbuda akkori földesura, ifjabb Zichy István, több mint ötven német katolikus családot költöztetett a városba, akik részére visszavette a templomot a kálvinistáktól.

Az 1838-as árvíz mintegy 2 méter magasan öntötte el a templomot, komoly károkat okozva. A reformkor és az iparosodás hatására jelentősen fejlődő település gyülekezete is tovább gyarapodott: 1848-ban orgonát építtettek, 1853-ban pedig az 1791-es régi helyett egy új iskolaépületet emeltek. A templomtorony sisakja 1878-ban készült. Az 1796-ban épült parókiát 1908-1909-ben Kós Károly 1904-ben készített terveivel és felügyeletével újjáépítették, azonban az épületet a két világháború között gyülekezeti terem és irodai célokat szolgáló helyiségek kialakítása miatt átalakították, megbontva az eredeti épületegyüttes szépségét.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zánka – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

A zánkai Fő utca 13. szám alatt álló népi jellegű egykori lakóház építtetőjének neve ismeretlen, a szakirodalom építésének évét 1763 körüli évekre teszi, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a XIX. századelőn épült.

Az előkertes, hosszú szalagtelken elhelyezkedő, gazdasági udvarral, két melléképülettel rendelkező, egymenetes, három osztatú tornácos paraszti lakóépület műemléki védettséget élvez. A ház utcai homlokzata kétaxisos, szalagkeretezett, megjelenésében egyszerű, díszítést nélkülöz. A tisztaszoba két utcára nyíló szalagkeretes ablakon át kapja a megvilágítást. Udvari homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos tornác húzódik, amely az udvarról közelíthető meg. A főépület fő és oldalsó homlokzatával utca-határon áll, mind az épület, mind pedig a hozzá csatlakozó udvar a főhomlokzat felöl, az utólagosan hozzáépített gádoron keresztül közelíthető meg. Innen nyílik a három részből álló lakótér (tisztaszoba, füstős konyha és kamara), amelyek – a vidék építési hagyományaitól eltérően – külön-külön bejárattal bírnak.
Falazata vert fal, minden alapozás nélkül épült, ebből (is) adódóan a ház alatt pince nincsen. Eredetileg padlózata agyagból volt döngölve, mai kőlap, illetve téglaborítása későbbi eredetű.

A helyiségekre az alacsony belmagasság a jellemző; mestergerendával erősített pórfödémmel- míg a tornác dongaboltozattal fedett. Hajdan kémény nélkül, füstöskonyhás ház volt, később a konyha és a szoba fűtése a két helyiség közé épített kemencével történt. Az épületben helytörténeti és néprajzi kiállítás látható.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/zankai_tajhaz/

Osztopán – Tallián kastély

Határon belül - 93.000 km2

Az 1910 körül épült eklektikus stílusban, és a falu legnagyobb büszkesége. A kastély tornyát szinte mindenhonnan látni a faluban, viszont az épületet eltakarják a körülötte lévő park ősi fái. Elsőként ezt lehet észrevenni, s a kaputól egy 30-40 méteres út vezet az impozáns kastély bejáratáig. A parkban örökzöldek, gesztenyefasor vezet körbe. Az épületben jelenleg, somogyjádi Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda Osztopáni Tagiskolája, Művészeti iskola működik, ám szívesen látják a vendéget is a toronyban berendezett helytörténeti tárlat megtekintéséhez is, hiszen nyaranta 3- 4 hétig az osztálytermeket és a parkot táborozó gyerekek foglalják el az ország minden részéből. De voltak már perui, vietnámi, amerikai vendégek is.

A történet szerint a kastélynak a torony része jóval később épült fel, mint maga a kstély. A Tallián család akkori tulajdonosa nem tudta elnézni, hogy a cselédei télen-nyáron úgy hordják a vizet az udvarról. Épp ezért emeltette a magas tornyot, s benne egy víztartályt. Ezzel a kastély elveszítette szimmetrikus alaprajzát, viszont egy újabb előnnyel szolgált.

A körteraszáról fantasztikus látványt nyújt egész Osztopánra és a környékére. Még a Balaton, illetve a Badacsony kettős teteje is látszik. Ha elképzeljük, hogy egy évszázada a tó hullámai egészen Somogyvárig benyúltak a Nagyberekbe, s nem volt ennyi országút és adótorony, igazán fenséges lehetett a kilátás már akkoriban is.

A kastély parkja és a régi uradalomhoz kapcsolódó két magtár épület is helyi védettség alatt áll.

http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=619

Biharugra – Szabó Pál irodalmi emlékház

Határon belül - 93.000 km2

A múzeumot az író szülőházában, 1987-ben alapították a magyar parasztság sorsának leghitelesebb ábrázolója tiszteletére. Szabó Pál (1893-1970) Biharugrán született szegényparaszti családban, s itt töltötte gyermek- és ifjúkorát. Legfontosabb, életrajzi fogantatású regényeinek témája a biharugrai táj és népének küzdelmes élete.

http://www.museum.hu/muzeum/194/Szabo_Pal_Irodalmi_Emlekhaz

Biharugráról mindenkinek népi íróink egyik legnagyobb egyénisége, Szabó Pál jut az eszébe.
Szabó Pál 1893. április 5-én született Ugrán, az Alsósoron. Az iskolát ugyanúgy járta, mint a többi parasztgyerek, de rengeteget olvasott. Mindent, ami a kezébe akadt. Álmaiban kollégiumba szeretett volna járni, s tudós emberré válni. A valóság azonban más volt. 12 éves korától pásztorkodott és napszámot is vállalt. 1909-ben édesanyja kőműves inasnak adta. Majd jött az I. világháború. Az első sorozáson alkalmatlannak találták, ám azt megbélyegzésként élte meg. Elment hát Pestre dolgozni. Az 1915. október 15-i sorozás után azonban be kellett vonulnia a 37. közös gyalogrendhez. Galíciába, majd innen az olasz frontra került. Megjárta Doberdőt, Isonzót. 1918. november 19-én káplárként tért vissza falujába. Elkapta az akkori idők forradalmi szele, aminek következtében 2 év helyi internálásra ítélték. Azt hogy ennyivel megúszhatta, az jórészt Nagy Imre ugrai református lelkipásztornak is köszönhető. Részt vett az Ifjúsági Kör munkájában, melyet aztán később betiltottak. Többedmagával megalakította az Ifjúsági Önképzőkör Sportegyesületét. Azután írnoknak fogadták a községházára, majd az 1920-as években újra kőművesként dolgozott. 1922. október 22-én feleségül vette Kiss Etelkát, aki élete végéig segítette őt.

https://www.biharugra.hu/index.php/irodalom-es-kultura/szabo-pal-nepi-iro

Biharugra: Volt és van kis kastélyok a faluban és a környékén.

Határon belül - 93.000 km2


A történelem, trianon tragédiájának szomorúsága ( borzalma ) ez a település, rövid történet épített környezetünk értékeink mentén.
A faluban és közvetlen környékén 3 kastély kúria is állott egykoron: Fancsikapuszta Schwartz – Fried kúria- ez Zsadányhoz tartozik, talán ez is feléled egyszer Csipkerózsika álmából B. ugra határában, a Sebes – körös mentén.
A faluközpont renovált épülete szépen megbecsülten látható a romantikus Bölönyi – kúria.
Amelyik már nincs közöttünk – ami az ország közepétől, a határ közvetlen közelébe került egykoron hatalmas park közepén állott Szilaspusztán Szilasi – Bölönyi – 32 szobás impozáns kastély, amely Ybl Miklós tervei szerint készült, sajnos az már nincs meg vvvv. – lerombolták. Talán a helyi öregek még tudják, valószínű az ifjúság részére már érdektelen dolog…….
1920 után a határt azon keresztül húzta meg egy gazember francia tiszt és lebontásra került !!!!! Pedig a térség egyik legszebb épülete volt. (köszönettel az archív képet a Wenckheim .hu honlaptól).Fájdalma és érdekes elképzelni az épületeket- teljes szépségükben, valóságukban, kicsit segítenek – segítsenek a megkeveredett képek.

Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Mátyás király – emlékév 2018.

Erdély - Partium

A magyar történelem leghíresebb és legismertebb uralkodója, mesék, mondák, legendák hőse, a bölcs és igazságos Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából Magyarország Kormánya a 2018. évre Mátyás király-emlékévet hirdetett. A Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatába is belefoglalt tényt hivatalosan december 11-én sajtótájékoztatón jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

Mátyás király olyan alakja a magyar történelemnek, aki erőskezű uralkodása alatt megerősítette és európai középhatalommá tette Magyarországot. Felismerte, hogy csak egy erős Magyarország tudja megállítani az oszmán birodalom terjeszkedését, és ez úgy lehetséges, ha a közép-európai népek összefognak. Tisztában volt azzal is, hogy a terjeszkedés megállítása nemcsak Magyarország védelmét, hanem a keresztény civilizáció, a keresztény Európa megvédését is szolgálja – hangsúlyozta Potápi Árpád János.

http://www.erdely.ma/matyas-kiraly-emlekevet-hirdetett-2018-ra-a-nemzetpolitikai-allamtitkarsag/

 

Galánta – Kodály emlékmű

Felvidék

Kodály Zoltán, teljes nevén Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949 -ig.
Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), a kecskeméti vasútállomás teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt.
A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, s beiratkozott a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem magyar–német szakára, valamint felvételt nyertaz Eötvös Kollégiumba, ahol Balázs Béla volt szobatársa. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is.
Zenei tanára Koessler János volt. Az iskola hangversenyein bemutatták c-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Erről később megjelent legelső (igen jó) kritikája egy pozsonyi lapban. 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát. Szeptemberben újból beiratkozott a Zeneakadémiára, önkéntes ismétlőként.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából