Budapest – Városliget: a világ legszebb körhintája–épülete/1906

Budapest

Budapest – Vakok Intézete

Budapest

Mozgásjavító Általános Iskola, teljes nevén Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon egy Budapest 14. kerületében működő intézmény. Épülete a régi Zsidó Vakok Intézete.
1903-ban a zsidó származású gyermektelen Lovag Wechselmann Ignác építész feleségével, Neuschloss Zsófiával végrendeletet tett egy gyengénlátó gyermekek tanítását és gondázását végző intézmény számára. Wechselmann meghagyta, hogy a létrejövő intézetnek fele-fele arányban kell felvennie zsidó és nem-zsidó származású rászorultakat.
A Zsidó Vakok Intézetének – részben szecessziós, részben art décóra jellemző – vörös téglaépülete Lajta Béla (1873–1920) tervei szerint 1908-ban készült el. A Galambos Jenő készítette két kovácsoltvas oszlopfő eredetileg örökmécsesként szolgált. A bal oldali (‘kosos’) oszlopfő belső oldalán a felirat: „A vak gondolatát égi atyjára irányítsa”, a jobb oldalon lévő (‘halas’) oszlopfőn ugyanez: „Isten adja a szemnek a látást”. Galambos munkája a kovácsoltvas dísz is, így az állatmotívumokkal, Braille-írásos bibliai és klasszikus magyar idézet-táblákkal díszített kerítést.
Az épület az 1920-as évektől a siketnémák intézete lett. 1944-ben gettó volt, a háború után pedig egy általános iskolát telepítettek a falai közé. Az 1950-es években néhány évig itt működött az Idegen Nyelvek Főiskolája, 1956 után fokozatosan a Mozgásjavító Iskola kapott benne helyet. Az eredeti épület háta mögé az 1960-as években hozzátoldott tömböt a 2000-es években elbontották, és egy modern, az épülettől építészetileg is függetlenül álló építményre cserélték. Az egész Lajta-épület felújítása még várat magára.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magas – Tátra, Csorba-tó télen II.

Felvidék

Ragály – Ragályi-Balassa kastély

Határon belül - 93.000 km2


Felvidékhez kapcsolódó É-i területen sok bájos kis kastély, kúria található – egy szép példát tárok a z olvasók elé Ragályról.
Mintegy 20 éve fotóztam egy készülő kastélykönyvünk számára az épületet, kerülve a fájdalmas lepusztult állapot bemutatását, lásd a képeken / Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon c. Mikes Kiadó Kft. fotó, szerkesztés, szövegkutatás –írás: Bagyinszki Zoltán. A míves 3 nyelvű album előszavát gr. Károlyi György írta Párizsból.

Örömmel fordultam autómmal a napokban 2019. március közepén a falu feletti dombra a kastély előtti parkolóhoz ahol lehangoló látvány fogadott, nincs változás.
De van rosszabb a helyzet, ami a képeken látható. A kis ékszerdoboz szomorú külsővel fogadja látogatóit, a részletek még árulkodnak egykori pompájáról.
A kastélykönyv lapjáról pár érdekes adat segít az ismeretszerzésben. Javaslom elolvasni. A környező egykori park hatalmas fái dendrológiai értékkel bírnak.
Anno nem, most sikerült bejutnom az épületbe is a PM. Hivatal, múzeum é s könyvtár / rendőrség található a megtekintésre érdemes belső terekben – viszonylag jó állapotban.
Csak remélni tudom ,hogy a következő állami kastély program biztosítja a műemlék számára a rekonstrukció lehetőségét és arra nem kell újabb 20 évet várni.

Bagyinszki Zoltán

Szentes – Napfény műterem / Fotográfiai múzeum

Határon belül - 93.000 km2

Az 1905-ben épült, 1997-ben felújított Fridrich Fényírda (a múzeum ipartörténeti bemutató helye) az ország egyetlen vidéki fényírdája. A városképi jelentőségű épületben Fridrich János és lányai ill. más szentesi fotográfusok felvételei, műszerei, eszközei és szerszámai tekinthetők meg. Itt tárolják a szentesi múzeum helytörténeti gyűjteményének fotótárát, levelezőlap-gyűjteményét. Jelentős a fényképészeti- és művészettörténeti szakirodalom, melyet különböző fotóalbumok bővítenek ki.

Fridrich János, az edelényi születésű fényíró mester 1905-ben építette fel az egykori Görög Udvar-ban napfény-fotográfiai műtermét. Miskolci, kassai és szombathelyi vándorévek után a Hertzl-Hegedűs-féle piactéri műteremben volt segéd, majd mestere halála után azt vezette tovább “Hegedűs utóda”-ként. Már kisinas korában kiütközött képzőművészeti hajlama, és egész életében jó közepes amatőr szinten rajzolt és festegetett is. Művészi ereje a a fotográfia kompozíciójának megrendezésében rejlett. Különös tehetsége volt a hatásos apró részletek megválasztásában is.

http://www.szentes.hu/?page_id=1001

Csongrád – Gimnázium

Határon belül - 93.000 km2

Iskolánk szecessziós stílusú régi épületében 1920 óta gimnáziumi oktatás folyik, amely 1989-ben a tanulói létszám növekedése miatt új szárnnyal bővült, majd a 2001-ben átadott kollégiumi épület tovább javította tárgyi feltételeinket. A gimnáziumi oktatás a kezdetek óta alapprofilja intézményünknek, amely az évek során a változó igényekhez alkalmazkodva többféle képzéssel egészült ki. 2013-ban újult meg a Csongrádi Természettudományos Diáklaboratórium, ami a környező iskolák számára régiós tanulókísérleti központként működik, saját diákjaink számára pedig a tehetséggondozás sokoldalú gyakorlatorientált színtere.

http://www.bjg.hu/index.php/csongradi-batsanyi-janos-gimnazium-es-kollegium/

Kunszentmárton – Hidak, vizek és templomok

Határon belül - 93.000 km2

Kunszentmárton város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járás központja. 1807-ben lett először város, majd a cím elvesztése után 1986-ban ismét megkapta a rangot. A Körös folyó kanyarulata mentén fekszik.
A Hármas-Körös bal partján, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén fekszik. A megye és az Észak-alföldi régió legdélebbi városa. Budapesttől 132 kilométerre, Szegedtől 76 kilométerre, Szolnoktól és Kecskeméttől 50 kilométerre, Szarvastól és Szentestől pedig 25 kilométerre található. Teljesen sík területen , az Alföld nagytájon belül, a Közép-Tisza-vidék és a Maros-Körös-köze kistáj találkozásánál helyezkedik el. A Körös egyik kanyarulatához igazodva épült ki a város. A Tiszazug központja.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csongrád 2. – Tisza menti halászfalu

Határon belül - 93.000 km2

Hungarikum a rejtőzködő Belsőváros több mint 300 éves védett lakóház csoportja.
37 nádtetős öreg ház látható a hangulatos girbe gurba utcákon.
Nagy szerencse hogy elkerülték a külföldi befektető- vásárlók, így megmaradt a maga egységes, értékes csendességében.
Láthatók itt: lakóházak, szálláshelyek, múzeumok, alkotóházak, a közeli templommal az ország 2. legnagyobb legértékesebb műemlék együttes- népi építészeti értéke. / az első és legnagyobb az Hollókő.
Említésre és felkeresésre való még Szigliget és Magyarpolány épületegyüttese is.

Bagyinszki Zoltán

Csongrád 1. – Tisza menti halászfalu

Határon belül - 93.000 km2

Hungarikum a rejtőzködő Belsőváros több mint 300 éves védett lakóház csoportja.
37 nádtetős öreg ház látható a hangulatos girbe gurba utcákon.
Nagy szerencse hogy elkerülték a külföldi befektető- vásárlók, így megmaradt a maga egységes, értékes csendességében.
Láthatók itt: lakóházak, szálláshelyek, múzeumok, alkotóházak, a közeli templommal az ország 2. legnagyobb legértékesebb műemlék együttes- népi építészeti értéke. / az első és legnagyobb az Hollókő.
Említésre és felkeresésre való még Szigliget és Magyarpolány épületegyüttese is.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – 203 éves Kapus–híd az Ó-Körösön, védett műemlék

Gyula városa

A 203 éves Kapus-híd a folyó városi szakszán több mint 20 hídjából a „numeróegy”. fontos, öreg, szép, arányos, biztonságos, nélkülözhetetlen és népszerű, itt minden turista többször is megfordul aki a városba érkezik. Délelőttönként szolid forgalommal, esténként viszont valódi tömeg hömpölyög rajta végig.
A Kossuth teret a Városház utcával összekötő híd a helyi turizmus egyik központi eleme: igen népszerű séta, vendéglátós és fotótéma a városban. Kevesen gondolják kiváló kilátóhely is egyben. Az Ó-Körösi szökőkutak a vadkacsák és a galambok, a csónakázó és vízibicajozó vendégek a vidáman hangoskodó fiatalok remek látványával. Ami nem veszélytelen a sok suhanó biciglis és a gyorsan korcsolyázó ifjúság….
Alattunk és mellettünk az éttermek, fagyizók, sörözők, kávézók kellemes zaja hallataszik, néha egy egy vándorzenész muzsikája is hallható.
Alulról, a vízről, csónakból kenuból igazán szép a látvány, ez a városi műemlék. Egyre többen szállnak vízre, kedvelik a belváros vízi útját és nézelődve eveznek , vagy tréningezve teljesítenek, vagy a vízre szervezik a randevút, a családi programot.
Összességében elmondható hogy a téglahíd a Bárdos híddal közösen különleges és értékes építészeti alkotás – megtekintésre érdemes, szelfizni sem utolsó háttérkép amely bekerült a Városi Értéktárba is.
Gyere evezz te is Gyulán az Élővíz -csatornán a Kapus – híd alatt, csak vigyázz a közeli szökőkutak vízsugarától nehogy csupa víz….legyél.
Méretei impozánsak, egy-egy nyílás 12,00 m méretű. Ez a nyílásméret jelenleg Magyarországon a régi hidak között a legnagyobb. A híd teljes hossza 30 méter, szélessége 8,60 méter. A boltozatok szélessége 8,60 m volt.
Terveit: Bodoky Mihály mérnök készítette el.

Bagyinszki Zoltán