Szentes – Református imaház

Határon belül - 93.000 km2
Az egyházi és társasági élet élénkítésére, valamint a műveltségi szint emelésére Futó Zoltán (1863–1921) református lelkész társaskör alakítását kezdeményezte. Az 1900. november 25-én tartott egyházi értekezleten kimondták a Szentesi Református Kör megalakítását. Az 1902 januárjában elkészült alapszabály négy szakosztály szervezését irányozta elő: fölolvasási, könyvtári és társadalmi szakosztály, valamint a szeretet és könyörületesség szakosztálya. Vasárnaponként a város különböző részein fölolvasó esteket szerveztek, melyek rövid idő alatt népszerűekké váltak. A felsőpárti vegyes iskola egyik termét könyvtári olvasóteremmé alakították, ahol a kör tagjai könyvek és folyóiratok olvasásával tölthették szabadidejüket.

Budapest – Budafoki-óriáshordó

Budapest

Tizennyolc tonna súlyú, több mint hat méter széles, és tölgyfából készült harminc éve. A világ legnagyobb boroshordója egy budafoki pincében áll, 120 ezer liter fehérborral teletöltve.

A budafoki borospincék teljes hosszát senki sem ismeri. Akár több tíz kilométernyi ismeretlen járat is húzódhat a föld alatt.

– Abban a csaknem 100 kilométer hosszú, kanyargós pincerendszerben, amelyet több mint 350 éve ma is használnak, a teljes magyarországi fehérborkészlet körülbelül tíz százalékát tárolják – avat be a hihetetlen számokba Bognár Jenő, a pincerendszert és a hozzá tartozó éttermeket üzemeltető Palace Catering üzletvezetője.

A világ legnagyobb boroshordója is itt van. Csodájára járnak magyar és külföldi turisták egyaránt. Szélessége 6,14 méter, abroncsa 4 tonna súlyú. Az óriás tölgyfa hordó üresen 18 tonnát nyom. Ahhoz, hogy beférjen, ki kellett mélyíteni a sziklába vájt barlang egyik ágát. A terem falát évtizedek óta nemespenész borítja.

– A hordót 1974-ben készítették Csepelen. Igaz ugyan, hogy a világon van ennél nagyobb is, azt azonban nem használják, csak dísz. Ez a hordó viszont él”. Most is fel van töltve borral: 120 ezer liter rizling van benne – magyarázza Bognár Jenő. Nem is állhat üresen, az tönkretenné a fát.

A hordó előlapján hatalmas dombormű mutatja be a borkészítés fázisait a kötözéstől a szüretig. A hatalmas faragványt a Kossuth-díjas Szabó István készítette, aki magát is megörökítette a bort préselő munkások között.

A budafoki borászatot még Mária Terézia korában honosították meg az ide települő svábok. Aztán egy járvány elpusztította az összes szőlőt, a pincerendszer azonban megmaradt. Többször keresett és talált itt menedéket a polgári lakosság a háborúk idején. Mivel a mészkőbe vájt alagútrendszer egyenletes, 14-16 fokos hőmérsékletet biztosít télen-nyáron, ma is bor tárolására és gombaszaporításra használják. Etyeki és balatoni borokat tárolnak itt, aztán palackozzák, és innen kerül a boltokba. Pezsgőt is készítenek az itt tárolt nedűkből.

Forrás: blikk.hu

Fotó : Bagyinszki Zoltán junior

Kápolnapusztai – bivalyrezervátum

Határon belül - 93.000 km2

Itt él hazánk legnagyobb látogatható bivalycsordája. Az állatok megfigyelésében távcső segíti a látogatót, amellyel a szerencsések a dagonyázó, legelésző bivalyok mellett a fürgén futkározó ürgéket is láthatják. Téli időszakban a bivalyok az istállóban és az akörüli karámban vannak, közelről megfigyelhetők. Az egész évben nyitva tartó rezervátumon kitáblázott sétaút vezet végig, a kicsiket játszótér és állatsimogató várja. Az istállóban régi fotográfiák és a hagyományos bivalytartás eszközei tekinthetők meg. A fogadóépületben berendezett tárlat a Kis-Balaton gazdag élővilágát mutatja be.

https://www.bfnp.hu/hu/kapolnapusztai-bivalyrezervatum-kis-balaton

Székesfehérvár – Palotavárosi Skanzen-kalapkészítő műhely

Határon belül - 93.000 km2

A Palotavárosi Skanzenben a Rác utca 11. számú házban 1988-ban “Palotavárosi emlékek, Székesfehérvár- Palotaváros története és néprajza” című állandó kiállítást nyitottunk .
A kiállítás bemutatja, hogy a lebontott Palotaváros a 18. század óta milyen szerepet játszott
Székesfehérvár életében. Az épület belső berendezését, bútorait, szentképeit az utolsó tulajdonostól, Csikós Danicától már a kutatás során, 1981-ben megvásároltuk a Szent István Király Múzeum számára. Az épületet 1986-ban az Ikarus székesfehérvári gyára a korábbi felmérések, fényképek alapján újjáépítette, majd átadta a múzeumnak. Újjáépítésekor megbizonyosodhattunk róla, hogy hátsó végfala vastag, tölgyfa talpgerendára épült.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/palotavarosi_skanzen_szekesfehervar/

GYULAI EMLÉKEZŐK – GYULAI EMLÉKMŰVEK, 100 ÉVE ÉRT VÉGET AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ.

Gyula városa


2018. november 11-e százéves jubileum. Közel 1000 gyulai hős katona emlékére is (összesen 1918 katona és polgári áldozat számára) készült a Göndöcs – kerti XX. századi, Kohán emlékmű.
Gyulán 7 helyen található még emlékmű vagy emléktábla – továbbá 3 hősi temető is az Első világháború gyulai hősi halottaira – elhunyt katonáira emlékezve. A sírokat és emlékművek környezetét minden évben
a Szeretethíd keretében – méltó módon önkéntesek takarítják. A Hősök napján város-vezetői szinten koszorúzzák. A Gyulaváriban vagy a Göndöcs – kertben található igényes, művészi értékű emlékműveket az ország egyik legszebbjeként tartják, tartjuk nyilván.

Virtuális emlékezés Gyulán az első világháborús emlékműveknél. Az idén pályázati támogatás révén már elkészült a gyulai, Szentháromság temető közel 200 kő-síremléket felújító projektje.
Az ünnepélyes átadása, a tisztelgő koszorúzás sajnos elcsúszik – csak jövőre várható.

fotó- képválogatás: Bagyinszki Zoltán
Javaslom, aki teheti itt a Göndöcs – kertben a városi közös emlékműnél virággal, kiskoszorúval, mécses gyújtásával tisztelegjen egykori hős katonáink emléke előtt……….

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Zala György műteremvillája

Budapest

1899-ben Zala György szobrászművész műteremházának épült ez a villa.

Tervezte: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos (Lechner Ödön eredeti tervei után)

A kerítés oszlopainak eozinos, virág alakú záródísze, a kapubejárat, az Ajtósi Dürer sor felőli oldalon az ablakok keretezése, a homlokzat terrakotta betétei, valamint Zala György 1900-ban mintázott, nagyméretű, színes mázú kerámia féldomborműve – Vénusz ünneplése az olümposzon – a Zsolnay-gyárak terméke, a magyar szecessziós épületplasztika egyik legszebb alkotása.

Az egykori műteremház sajnos nem középület, pedig szívem szerint belülről is megnéztem volna. Kívülről is egy csoda, kár, hogy a körülötte növő fák miatt nem tudtam jól lefényképezni a ház díszeit, pedig van rajta bőven a kerítéstől egészen a tornyának csúcsáig Zsolnay.

https://multmento.blog.hu/2012/08/21/zala_gyorgy_muteremhaza

Erdélyi templomok

Erdély - Partium

Szubjektív válogatás az erdélyországi szakrális épületekből. II.
(részben az Erdélyi templomok c. könyvből – Tóth Kiadó Debrecen)
képes fotóséta: Bagyinszki Zoltán

Kalocsa – Asztrik érsek 1000 éves földi maradványai

Határon belül - 93.000 km2

A mostani felfedezés után már biztos, hogy Kalocsán, első székesegyházunkban temették el, a vörösmárvány szarkofág az első érsek csontmaradványait őrzi, amit még 1911-ben találtak meg. A kutatók szerint „a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyház kriptájában található, XII-XIII. század fordulójára datált főpapi sírlelet nem Győr nembeli Saul (1193-1202 közötti időben) volt kalocsai érsek csontmaradványa, mint eddig azt feltételezték”.
A felfedezés szénizotópos kormeghatározásnak (AMS) köszönhető: a csontmaradványból vett két ujjcsont szénizotópos vizsgálatával jutottak erre az eredményre. A számítások alapján a leletek 1001–1030 körüli időpontból valók, ami csak Asztrik érsekre utalhat.
Így a kalocsai Katona István-házban található Érseki Kincstárban megtekinthető sírlelet mellékletei, érseki ezüstkehely, paténa, ezüst pásztorbot fanyéllel, főpapi gyűrű, kis arany mellkereszt, három érseki palliumtű Kalocsa I. érsekének, Asztrik érseknek a főpapi emlékei, nem a Győr nembeli Saul érsek érseki jelvényei.

https://index.hu/tudomany/tortenelem/2014/04/16/megtalaltak_asztrik_ersek_sirjat/

Kiskunmajsa 56-os kirándulás: Pongrácz Gergely emlékkápolna

Határon belül - 93.000 km2


Képriport: Bagyinszki Zoltán

Szervező: Október 23. Alapítvány.

Történelmi előadás: M. Szabó András 56-os polgármester.

Támogató segítség: Gyula Város Önkormányzata és az Idesüss pékség

A Csete György építész által megálmodott kápolnával szemben található az egykori iskolaépület amely egy látogatásra érdemes történelmi kiállítást rejt magában.
Erre a külső szabadtéri tárlat tárgyai: invitáló tankok és ágyúk hívják fel a figyelmet.

Bagyinszki Zoltán

Gyula: A szecessziós Bagolyvár

Gyula városa


Állj meg rohanó vándor, vess egy / két pillantást a tisztelet jegyében erre az érdekes szecessziós épületre.
A híres Stéberl család – a kiváló polgár, a MESTER és családjának élettere a Béke sugárúton egy takaros kis villaépület az általa létrehozott kolbász – gyár közvetlen szomszédságában.
Annó a nagy sikerek helyszíne mellett. A második fotó Brüsszelben azt a világkiállítási pavilont ábrázolja ahol az aranydiplomát, a szakmai elismerést átvehette.
Az elismerés, a siker a mai gyulai szakemberek – az utódok által is folytatódik a piacokon és Brüsszelben egyaránt. (Gyulahús Kft)
A sárga 2 szintes, asszimetrikus homlokzatú épület / díszes kovácsoltvas részleteivel, a csúcson a bagollyal része a város értékes szecessziós épületegyüttesének. Értéke és egykori tulajdonosa okán mielőbbi felújítása- érdemi hasznosítása nagyon indokolt lenne. A XX. század elején készült Béke sugárúti villa tervezője egyenlőre számomra ismeretlen. Galbáts Imre (1864-1917) képesített kőműves építette.

Pár fotóval szeretnék tisztelegni Stéberl András városunkat is támogató nagysága előtt. Azért tegyük hozzá, szerintem a város még mindig a Gyulai Kolbász révén “azonosítható” talán a legismertebb Gyulaiságunk.

Bagyinszki Zoltán