Nagykőrösi polgárházak, szecessziós megújulás 100 év távlatában

Határon belül - 93.000 km2


Szeretek és van lehetőségem Gyuláról – Nagykőrösön sétálgatni. Arany János irodalmi pedagógiai munkássága, református főiskolája mellett talán a szecessziós építészet sok sok alkotása ami extra a városban.
Ezt valóban kevesen tudják, talán segít a honlapom /eddigi könyveim, könyveink is a változtatásban. Érdemes felkeresni a várost, sétálgatni a a központban- kellemes hangulatos település amit ajánlok Önöknek.
Érződik sok mindenben Kecskemét közelsége, ebben is- köztudott Kecskemét az Alföld meghatározó szecessziós városa. Szerintem Nagykőrös is az – másképpen.
A Postapalota, a Gaál- kúria, a zsinagóga mellett a sok, legalább 15-20 nagyobb polgárház – villaépület fotózható séta közben, viszonylag kis helyen sűrűn egymáshoz közel.
Sok épületet renováltak, vonzóak szépek a részleteik. Ablakok, homlokzat díszek, kapuk, ajtók, változatos formaviláguk, élénk színeik az egykori tehetősebb és igényes református és zsidó polgárok építészeti kultúráját dicsérik.
A város a magyaros szecesszió – az Alföldi szecesszió egyik központja.
Ugyanakkor fájdalmas nézni a ma még leromlott, omladozó szecessziós házak homlokzatát- amit nem szívesen fotózik az ember. Lelki fájdalom találkozni ezekkel.
Most kivételt tettem. “Egyiknek sikerül, a másiknak nem.” (remélem még nem ! és mielőbb) Ma találtam 2 épületet aminek a tervezője, a mestere biztosan ugyan az lehetett. Előbb a leromlott épület vonzotta autóm kerekeit a hidegben.
Az öreg ház még így is lenyűgözött-a kapu sem akármi…… akkor még nem tudtam a rekonstruált párjáról. Mentem tovább 2 –3 utcával beljebb bepillantok, nem hiszek a szememnek. Ugyan az a kicsi testvér
abban a stílusban, díszítéssel, részletekkel szép sárga köntösben világít a szikrázó napsütésben. A hideg szél sem számított, kiugrottam a kocsiból és készítettem pár felvételt hogy az értékes esztétikus ellentétpárt megoszthassam Önökkel.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Budapest – Művészetek Palotája

Budapest

Budapest és Magyarország vezető kulturális intézménye, a Müpa megnyitása hazánk elmúlt százéves kultúrtörténetének egyik legkiemelkedőbb eseménye volt, hiszen ilyen összetett kulturális rendeltetésű épületegyüttes előkép nélküli a 20. századi magyar építészetben.
A Közép-Európában is egyedülálló létesítmény megteremtőit – a fejlesztő Trigránit Zrt., a generálkivitelező Arcadom Építőipari Zrt. és a tervező Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda – az a gondolat vezette, hogy a magyar fővárosban, az UNESCO Világörökség-listáján is szereplő Duna-part részeként megszülető Millenniumi Városközpontban álljon Európa egyik új kulturális központja. Olyan létesítmény, amelynek megjelenése, funkciói, a kivitelezés kiváló minősége és a 21. századi technikai háttér lehetővé teszi bármilyen magas minőségű és nagyméretű produkció befogadását, és képes arra, hogy a legkülönfélébb művészeti ágakat együtt, egy helyen vonultassa fel.
A 28 hónap alatt felépített komplexum három fő egysége a Duna felőli oldalon, önálló intézményként a Ludwig Múzeum, középen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem valamint a keleti szárnyban a Fesztivál Színház, de az épületben találhatók a Nemzeti Filharmonikusok próbatermei is.
Az épület egész struktúráját és külső megjelenését a belső tartalom határozza meg. Jelentőségét mindenek előtt a kulturális életben betöltött, hiánypótló szerepe adja, technikai színvonala a hazai és nemzetközi építészetben egyaránt kiemelkedő alkotássá avatja. Ezért is nyerte el az építészeti, illetve ingatlanfejlesztési Oscar-díjként számon tartott „FIABCI Prix d’Excellence 2006” kitüntetést az úgynevezett „specialized” kategóriában, amelyben a nagyközönségnek termékeket és szolgáltatásokat kínáló épületeket – oktatási és közművelődési intézményeket, könyvtárakat, repülőtereket, stb. – díjazzák. A publikum is tetszéssel fogadta ezt az egyedinek számító kulturális komplexumot, amely 2007-ben a FIABCI közönségdíját is elnyerte.

https://www.mupa.hu/rolunk/az-epuletrol

Bécs – Nemzetközi Automobil kiállítás – 2019

A nagyvilágról

Izrael – Jeruzsálem II.

A nagyvilágról

Jeruzsálem város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
A világ egyik legősibb városa; a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említettek. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.
Jeruzsálemet az Ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány, és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km2 kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.
Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Knesszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. A Palesztin Hatóság Jeruzsálemet tekinti a jövendő Palesztin Állam fővárosának, de ez az igényt sem ismeri el széles körben a nemzetközi közösség.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Izrael – Jeruzsálem I.

A nagyvilágról

Jeruzsálem város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
A világ egyik legősibb városa; a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említettek. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.
Jeruzsálemet az Ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány, és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km2 kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.
Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Knesszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. A Palesztin Hatóság Jeruzsálemet tekinti a jövendő Palesztin Állam fővárosának, de ez az igényt sem ismeri el széles körben a nemzetközi közösség.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Izrael – Betlehem 2018

A nagyvilágról

A bibliai hagyomány szerint itt született meg Dávid nemzetségéből Jézus Krisztus. Születésének dátumát a 6. században határozták meg és ez lett a nyugati időszámítás alapja. A dátum kiszámítása azonban később pontatlannak bizonyult: Jézus minimum négy, maximum nyolc évvel a meghatározott időpontot megelőzően született.
A 2. század elején, a Bar Kohba-felkelés idején a rómaiak elpusztították. Az ókeresztények azonban gondosan őrizték a szent helyek emlékét. Amikor az egyház szabadságot kapott, Nagy Konstantin felépíttette itt a születés bazilikáját. Betlehem hamar szerzetesi központ lett. Szent Jeromos 382-383-ban itt fordította le latin nyelvre a Bibliát.
A 6. században a szamaritánusok sok kárt tettek a városban és a templomokban, de Justinianus újra rendbe hozatta a bazilikát és a kolostorokat.
Majd a perzsák, utána az arabok hódítása következett, de a bazilika csodával határos módon megmenekült a pusztulástól.
A keresztes háborúk során Tankréd csapatai élén elfoglalta a várost és 1100 karácsonyán itt koronázták meg I. Balduin jeruzsálemi királyt. A keresztesek visszaszorítása után a mamelukok uralma alá került. A 13. század elején érkeztek meg az első ferencesek és 1347-ben végleg megtelepedtek itt.
Betlehem a 16. század folyamán többnyire elhagyatott kis faluvá vált. 1757-ben a bazilika és a születés barlangja is a görög ortodoxok birtokába került. (Jelenleg három közösség között oszlik meg a jog: latin rítusú (római) katolikusok, görög- és örmény-ortodoxok.)
Betlehem 1917-1948 között a brit mandátumterülethez, 1948-1967 között pedig Jordániához tartozott. A hatnapos háború során, 1967-ben Izrael megszállta és közel három évtizedig ellenőrzése alatt tartotta Palaesztina jelentős részét, így Betlehemet is. 1993-ban az izraeliek és palesztinok az oslói tárgyalások során megállapodtak arról, hogy Palesztina korlátozott autonómiát kap. Ennek megfelelően az izraeli csapatok 1995-ben kivonultak Betlehemből is, ami a Palesztin Autonóm Területek része lett.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A régi Gyula és a régi művészeink alkotásai

Gyula városa

Kónya István elmondta, hogy három évvel ezelőtt gondoltak először arra Durkó Károly képviselővel, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnökével, hogy életet kell lehelni a Kohán Képtárba, hiszen egy képtárnak üzenetet kell közvetítenie.

Mint mondta, akkor hozták létre a Kohán György Alapítványt, amelynek az egyik első ülésén beszélték meg, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, be kell mutatni a gyulaiaknak a gyulai alkotókat, és meg kell ismertetni velük a régi fürdővárosi alkotókat is.

Az alpolgármester sorra vette, hogy 2016 óta milyen tárlatok voltak a képtárban: bemutatkoztak a gyulai művésztanárok, a József Dezső Szakkörnek jubileumi kiállítása volt, az érdeklődők megnézhették Szilágyi István – vagy ahogy mindenki ismerte: Kis Szilágyi – képeit, de ott volt a Kohán 50 és a Székelyhidi Attila műveit bemutató tárlat is. Így jutottunk el a kilencven esztendővel ezelőtt alakult, első gyulai művésztelephez.

A kiállítást Szilágyi András művészetfilozófus, művészetíró nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy Gyula városához több olyan jeles képzőművész kapcsolódik, aki alkotásaival gazdagította a magyar képzőművészetet.

https://www.gyulaihirlap.hu/123109-a-gyulai-muvesztelep-elmult-kilencven-eve-elevened

Aradi Kultúrpalota megszépült – 2018

Erdély - Partium

Székelyudvarhelyi városképek

Erdély - Partium

Székelyudvarhely megyei jogú város Romániában Hargita megyében. Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja.
Székelyföld történelmi társadalom- és művelődéstörténetének legjelentősebb központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése. Székelyföld és a székely székek központja évszázadokon keresztül. Székelyudvarhely, a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő-dombvidék keleti szegélyén, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik. A város jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. A Budvár és a Székelytámadt vár (Csonkavár) ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk. Az idők folyamán téglalap alakúvá formálódott Főtér és közvetlen környéke alkotja a Belvárost. Főtere a három főút és néhány utca összefutó öble.
Műemlékei, műemlék jellegű épületei és épülettömbjei a Főtéren összpontosulnak: az Ó-város lényege sűrűsödik ott.
A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.

Látnivalók Székelyudvarhelyen:

-Jézus-szíve kápolna
-A Székely Támadt vár
-Tompa László emlékház
-Ferences templom és kolostor
-Református kollégium
-Benedek Elek Tanítóképző épülete
-Református templom
-Vármegyeháza (mai Városháza)
-Római katolikus főgimnázium épülete
-Katolikus gimnázium új épülete
-Tamási Áron Líceum
-Görög katolikus templom
-Budvár

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/szekelyudvarhely-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-szekelyudvarhely.html

Budapest – Állatbarát család-ZOO café

Budapest


Luca napon egy extra téma – extra képsor és extra gyerkőcök számára, de nekem is nagyon tetszett a dolog.
Félszegen bátortalanul indult az ismerkedés, aztán nem győztük félbehagyni a testközeli barátkozást a 10 féle különleges állattal.
De a torta és a tea is nagyon finom volt.
Érdekes volt ahogyan a a süti és az ital között “felszolgálták az állatokat” közben folyamatosan. Az különösen élmény volt ahogyan mászkáltak rajtunk.
Fotósélmény számomra: a kígyó, ami csak óriáskígyó még fiatal változatban ahogyan a száját nekem egy pillanatra kitárta, nem semmi…..  vagy a végén megnyugodva Nimród fején megpihent szépen a kaméleon. A sok mosolygós gyermekarc –a kicsit/ nagyon sötét helyiségben, sajnos vakuzni nem volt lehetőség.
Igazi kellemes gyerekprogram keretében szórakoztunk a hétvégén Budapesten.
A résztvevő közreműködő csapat tagjai, neveik szerint:
– szakállas agáma
– görög teknős
– királypiton
– kaméleon
– tengeri malac
– törpenyúl
– fehérhasú sün
– kakadu
– óriás macskák….
– tarantella pók , csak üveg mögül.
És egyéb gyíkféle szépségek az állatok világából.

Bagyinszki Zoltán