Sebes – Körös mentén, a Berettyó összefolyásig.
Karácsonykor is kirándulás a természetben: folyó, csend, jó levegő, napsütés, mozgás, állatokkal való találkozás-emberekkel nem, + vizes fotókkal természetesen.
Sebes –Körös mentén, Fokköztől vagy 12. km séta napsütésben. Vésztő és Körösladány közötti holtági térben, belül a gát mellett a vízhez közel, sármentesen gyalogoltam.
A Berettyó folyó befolyása / a Berettyó torok volt a cél. Mire hazaértem, itthon azért már kissé elfáradtam. (40 kép a 400- ból válogatva)
Nagyon szép utam volt tegnap előtt a napsütésben. Oda útban már nagyon vártam, figyeltem a szemből jövő folyót- kicsit hosszú volt a séta.
A Berettyó a túloldali részen már korábban mutatkozó erdő fái közül bukkant ki. Jó fotótéma volt a 2 víz találkozása. Valószínű jövőre a másik oldalról is megpróbálom a Szeghalom felőli erdőből közelítve. Sőt a Berettyó vízén Kenuval még izgalmasabb volna. Találtam egy méretes harcsafejet a parton, frissen most fogyaszthatta el a vidra. Láttam őzet, nyulat, fácánt, repülő ludakat és énekes madarakat is.
Visszafelé a szép fények délutáni meleg színezővel vonták be a fotókat. A végén már kicsit vártam a fokközi gátőrház sziluettjét, közben az erdő mentén a lelkembe bekúsztak a múltkori Holt- Sebes – Körös menti kirándulásom emlékképei.
Üdvözlettel: Bagyinszki Zoltán
Nyitrai – Székesegyház
A karácsony felemelő ünnepéhez talán ez a szépséges püspöki templom – a gazdagon díszített templombelső illik a leginkább. Csodáljuk, nézzünk körbe a város egyik legértékesebb több mint 300 éves műemlékében, az idei karácsony alkalmával.
Szinte káprázik a szem a különleges színpompás freskókon, stukkókon, szobrokon, oszlopokon, fafaragásokon, a beszűrődő fényeken. A barokk művészei mindent tudtak Nyitrán, hogy az egyház fényűzését, nagyságát reprezentálják a hívők felé.
Telegdy püspök 1640-ben csatolta a barokk dómot a gótikus templomhoz, amelyet 1732-ben alakítottak át. Freskóit A. Galliardi festette 1723-ban. Perényi és Pálffy püspökök hagyatéka, szakrális kincsei láthatóak a várban létrehozott kiállítás keretében.
A közeli Vazul vártorony ismert történelmi emlékünk, Szent István ide záratta rokonát, a lázadó Vazult.
Bagyinszki Zoltán
Éberhárd – Apponyi család kastélya és kápolnája – Trianon 100.
A béketárgyalásokra meghívott magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével, soraiban gróf Bethlen Istvánnal és gróf Teleki Pállal. A delegációt azonnal a Neuilly-ben lévő Château de Madrid nevű szállóba internálták, és ott háziőrizetben tartották, azaz valójában nem vehettek részt a konferencián. Csak 1920. január 16-án – a béketervezet végleges lezárása után – nyílt lehetőség arra, hogy a magyar küldöttség is előadhassa az álláspontját. Ekkor tartotta meg gróf Apponyi Albert a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres “védőbeszédét”. Az ötnegyed órán keresztül tartó, remekül megszerkesztett, franciául és angolul előadott, majd olaszul is összefoglalt beszéd bravúros szónoki teljesítmény volt. Hallgatósága, amely már jóval korábban elhatározta Magyarország feldarabolását, bámulattal, de csekély megértéssel hallgatta a szónokot. Magyarország – függetlenül a békedelegáció erőfeszítéseitől – azokat a határokat kapta, amelyeket a győztes hatalmak már 1919-ben megállapítottak számára.
A következőkben a beszéd teljes szövege olvasható, magyar fordításban.
http://www.trianon.hu/keret.phtml?/trianon/tria1920/apponyi.phtml
Gyula – Szecessziós kirakó játék
Bálint Imre szecessziós programozó barátom készítette a játékot – fotó: Bagyinszki Zoltán
Gyulai ikonikus iskola épület-részlete. jó szórakozást kívánok hozzá, közben megjegyzed a szépséges épületet is.
Bagyinszki Zoltán
A szecessziós kirakó – forgatós játék:
Bátaszék – Tájház
A Bátaszéki Tájház a város központjában, a Szabadság utca 24. szám alatt áll.
Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000. júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek.
Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény.
Az épület homlokzatát gazdag eredeti stukkódíszítés borítja, a gangról az utcára nyíló fából készült kiskapu is eredeti faragott díszítésű. Ugyanígy eredeti faragott díszítésű a lakószobák, a pince és a padlásfeljáró ajtait követő kétszárnyú présházajtó is. A házhoz nagy területű előudvar tartozik. Magához a lakóépülethez teljes hosszában széles lapozott gang csatlakozik, melyen henger alakú oszlopok tartják a tetőszerkezetet. A lakóépületben öt nagyobb helyiség, szoba található.
Az épület jól tükrözi az egykor benne lakók életmódját: a lakóhelységek után található a présház és az egész épület alatt pince van – mindez szőlőtermesztésre, bortermelésre utal. A lakóépület végében kap helyet az intenzív állattartás elengedhetetlen feltételéül szolgáló istálló és fészer. A hátsó udvarban eredeti, kukorica tárolására szolgáló górét láthatunk.
Az oldalsó épület a gazdálkodásból kiöregedett idős házaspár lakóhelyéül szolgált.
Kálváriák
Bóly, Budapest, Gyula, Kisnyárád,Tihany,Tata, Vác, Révkomárom, Máriaradna, Selmecbánya, Sorokpolány amely talán a legszebb, legextrább hazai Kálvária. A budapesti Epreskerti szép barokk műemlék is nagyon értékes műemlék.
Országon belül és a hatásainkon túl sok 100 kálvária található. Igazán mívesek művészi értékűek, modernnek, lepusztultak, az egyszerű falusi szépségektől a különleges látványos keresztutakig.
A stációk legtöbbje még tartalmazza a Krisztusi szenvedés állomásainak ábrázolását ( amely nem “kötelező”). Rajzolva, festve,fából, kőből, márványból, bronzból, kerámiából készítve.
Sok helyen kápolna zárja le a végállomást. A kápolnák is nagyon sokfélék, van ahol templom, templomocska a végállomás, lásd Selmecbánya, Kőszeg vagy Vác. E szakrális emlékek több száz éve folyamatosan készültek.
A gyulai kálvária dombon lévő barokk kápolna értékes-művészi faszobrai 1760-ból származnak. A színezett szoborcsoport és Kiss György bronz stációi látogatásra érdemesek Gyulán-2020 év végén rekonstruálták.
A kisnyárádi kálvária egyszerű népi műemlék, az eredeti kerámia képeit sajnos több helyen megrongálták.
A 14 stációból álló kálváriák állítását a Ferences rendi szerzetesek kezdték el. A legszebbnek mondott “-Nagy- hazai” alkotás Selmecbányán található- jellegzetesen, hegyre épülve.
Én teleobjektívvel fotóztam – idő hiányában nem kerestem fel , de pótolni szeretném jövőre. A műalkotás, a szépséges selmeci Kálváriadomb Csontváryt is megihlette.
Szerencsésnek tarthatom magam, mert Feleségemmel Jeruzsálemben, hozzáértő vezetővel végigjártuk a Krisztusi keresztutat is.
Bagyinszki Zoltán
Marosvécs – Kemény-várkastély – „Láthatatlan kastély” – Trianon 100.
Ismét azzal a tudattal vagyok-voltam, hogy az erdélyi Marosvécs település a báró Kemény-várkastély, a reneszánsz értékünk a honlapomon van már évek óta. Egy újságcikket olvasva ránéztem – NINCS !- most pótolom, hiszen feltétlen itt a helye.
A két Bagyi Zoli alkotásaiként ajánlom Önöknek. Három alkalommal is jártam a kastélyban és a parkjában – ami nem volt könnyű a román valóságban, csak alkuk sora és reménykedő szerencse, magyar könyörgés hozott sikert. Közben gyorsan kellett körbejárni nehogy baj legyen, amit a magyar portás kért, a diszkréciót, a sietséget. Nem volt szabad látogatni- a trianoni határokon túlra került műemlékben elmeintézet, tébolyda üzemelt évtizedeken át a magyar kultúra fellegvárában Erdélyben. Az Erdélyi Szépmíves Céh, az Erdélyi Helikon a magyar irodalom és történelem krémje találkozgatott és alkotott itt 1926- és 42 között. báró Kemény János szervező munkájának köszönhetően. Akkor még volt Erdélyi gondolat. Legutóbb a borszéki utam során integettem neki a Maros partjáról. A Kelemen-havasok lábánál lévő értékes reneszánsz rezidencia (1537-58), Maros-Torda vármegyéből bekerült a magyar történelmi kastélyokat bemutató könyvem lapjaira is.
A 3-4 szintes saroktornyos, reneszánsz kőkeretes ablakokkal fotózható épület belső zárt árkádos udvarral rendelkezik. A termekben megmaradt a faragott fa mennyezet é néhány szép cserépkályha.
Bővebben olvashatunk a témáról Margittai Gábor legújabb sikerkönyvében Láthatatlan kastély címmel – amely bemutatja a család történeté, a reneszánsz kastély történetét és az örökösök harcát a román állami hatóságok packázást, a küzdelmes közelmúltat.
Bagyinszki Zoltán
