Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Békéscsaba – Trianon emlékmű-Trianon 100.

Határon belül - 93.000 km2

Békéscsaba – Különös koncert, csak csellókra

Határon belül - 93.000 km2

Veszprémi Szent Mihály-bazilika, főszékesegyház

Határon belül - 93.000 km2

A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház a Veszprémi főegyházmegye főtemploma. Az eredeti templom az államalapítás korában épült, minden bizonnyal ez Magyarország legrégibb székesegyháza. Mai formáját 1910-re érte el. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. A templom 1981 óta bazilika.
Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A Pannonhalmi alapító oklevél (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.
Abban, hogy Veszprém a királynék városává vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította, vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá, bár erre nincs konkrét bizonyíték. I. István király nagyobbik legendája így ír erről:
“Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített.”
A templomot Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése a veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is).
A székesegyház első feltételezett ábrázolása a magyar királyok Veszprémben, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika részére készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján látható. Ezen Gizella királyné egy torony nélküli templom modelljét tartja kezében. Azonban valószínűbb, hogy a makett a székesfehérvári bazilika stilizált ábrázolása.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szecessziós megfigyelő játék

Határon belül - 93.000 km2

http://www.szecessziosmagazin.com/dupla.php

7 szépséges épület, 4 különbség a képpárokon, találd meg! Szecessziós megfigyelő játék.

Ha a képre kattintasz elindul a játék, Tehát bárhova
kattintasz elindul a játék, nemcsak a START szövegre.

lehet indítani KATT ! jó szórakozást kíván Bálint Imre és Bagyinszki Zoltán

Bakony – Római fürdő–kanyon

Határon belül - 93.000 km2

A Bakony legvadregényesebb sziklaszorosa:
A szurdokokban igen gazdag Bakony kétségkívül leglátványosabb pontja, a Gaja Bakonynána és Jásd közötti áttörése, a Római fürdő. A zúgó vízesések a függőleges sziklafalak aljába medencéket vágtak ki, melyek állítólag már a rómaiak idejében is fürdőhelyül szolgáltak.

A Római fürdő vízesése:
A Gaja hatalmas, téglatest alakú sziklatömbökről dübörög alá a mélybe, különösen csapadékos időben látványos jelenség a sziklalépcsőkön átbukó, tajtékzó víz. A néhány méteres vízesés érdekes kis medencéket vájt ki a sziklába, a patak aztán megszelídülve folytatja útját a mohos, függőleges sziklafalak alkotta szorosban.

A vízeséstől jobbra, a patak déli partján vezető meredek, csúszós ösvényen a Savanyó Jóska-barlang 12 m hosszú, 2 m magas járatához kapaszkodhatunk fel.

https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/romai-furdo-bakonynana

Recsken 70 éve, 1950. július 19-én hozták létre a kommunista diktatúra leghírhedtebb magyar kényszermunkatáborát.

Határon belül - 93.000 km2


Recsk borzalma, az embertelen hazai pokol.
Recsk, Kistarcsa, Sajóbábony és Tiszalök voltak a leghírhedtebb táborok ahol egyébként az őrök jelszava az volt: „Ne csak őrizd, gyűlöld is!”
A magyar Gulágnak gyulai bebörtönzött lakója is volt Breiska Károly személyében.
Honlapomon – itt bővebben megtekinthető és fotók is demonstrálják az eltitkolt valóságot.

Bagyinszki Zoltán

A kis, csendes mátrai falutól délre a kőbánya mellett 1950 nyarán az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kényszermunkatábort létesített szovjet mintára. A magyar gulág 3 éven át működött a legnagyobb titokban. A tábort teljesen elzárták a külvilágtól, a közeli andezit bányában naponta 12-14 órát kellett dolgozni minimális fejadag mellett, orvos nem volt.
Az itt tartózkodó 1500 munkás vegyes társadalmi rétegekből került ki, ami hasonló volt bennük, hogy politikai okokból voltak itt, bíróság elé nem álltak, el nem ítélték őket. A szögesdrótkerítéseken belül fa őrtornyok őrizték őket, primitív barakkokban éltek.
Az éhezés és az embertelen körülmények miatt sokan meghaltak, rengeteg embert agyonlőttek; holttesteiket nem tudni, hogy hol temették el. Akik mégis túlélték mindezt, azok ’53 nyarán szabadultak, Nagy Imre miniszterelnöki kinevezése után. Nyilatkozatot írattak alá velük, melyben megígérték, hogy itteni megpróbáltatásaikról nem beszélnek, sokéves börtön fenyegette a tilalom megszegőit, a családjuknak sem említhették a tábort, sokan rendőri felügyelet alá, vagy börtönbe kerültek, ők ’56-ban szabadultak. A barakkokat lerombolták, helyüket fával ültették be, a kommunista rendszer alatt mindvégig az volt a hivatalos álláspont, hogy a recski tábor nem létezett.
A rendszerváltás után 1991-ben avatták fel az emlékművet, majd 1996-ban nyílt meg a Nemzeti Emlékpark egy rekonstruált barakképülettel és egy kis, megrázó erejű kiállítással.

https://kirandulastippek.hu/matra/recski-nemzeti-emlekpark

Hármas – Körös, Soczó – zugi holtág

Határon belül - 93.000 km2

Nyár van: a vizek a csend a horgászat a holtágak vonzzák az embereket.
Békés – Megye gazdag vizeiből kiemelkedik a Hármas – Körös, Gyomaendrőd határában pedig a kedvelt Soczó – zugi bal parti 2 km hosszú holtág csendes halban bővelkedő vize hívogat.
A part menti nádasok a halaknak és a madaraknak is lakóhelyet nyújtanak. A csendes csónakázás a jégmadár villám függőleges vadászatába enged bepillantást.
Élmény odalátogatni felfedezni a kanyarulat érdekességeit. Az átlagos mélysége 2-2.5 m és a szélessége 40 m. A békésebb halakat a süllő és a csuka is dézsmálja.
A gát mögött a hatalmas víz, a nagy körös egyenes szakasza látható.
Feljebb további holtágakat (pl. a Bónom- zugi terület) lehet felfedezni. Még tovább haladva a legnagyobb holtágak egyike található, az ismert Peresi- holtág.
Vissza a város felé, a hídhoz közel szépen kialakított biztonságos strand és sok sok szolgáltatás, bungallókkal várja vendégeit. Itt már a zajosabb életet kedvelők paradicsomával.

Bagyinszki Zoltán

Acsa – Prónay kastély

Határon belül - 93.000 km2

A ma álló téglány alaprajzú négysaroktornyos barokk kastély részben alápincézett, kétszintes, manzárd tetos. Bejárati kapuja fölötti címeres kronosztikon szerint 1735-40 között Prónay Gábor és felesége Királyfalvi Róth Éva építtette, egyes feltevések szerint Giovanni Battista Carlone – a közeli Szirákon, Egerben és környékén muködo – , itáliai építész közremuködésével. A kastély minden lakószobáját és közlekedo tereit értékes barokk és klasszicista falképek díszítették, emeleti dísztermének mennyezetét gazdag stukkódíszítés is borítja. Prónay Gábor a 18. század második felében a kastély és a templom között egy földszintes könyvtár épületet építtetett, amelyben a kiemelkedo muveltségu család párját ritkítóan értékes könyvtárát és levéltárát orizték. A 19. század végén a barokk kastélyhoz észak felol toldalékot építettek, majd ezt a 20. század elején megtoldották. Mindkét bovítmény homlokzati architektúrája rendhagyó, de a család mentalitására oly jellemző módon, híven követi a barokk kastélyét. Parkjának jellegzetessége számos kerti építményen kívül egy murom.

Az acsai kastély megjelenése azokat a 17. század folyamán épült felvidéki kastélyokat idézi, ahonnan az építteto család származik. Térrendszere, belso kialakítása nagy értéket képvisel.

https://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/acsa_pronay_ujlak_kastely_gajavolgy/

Hercegszántó – Karapancsa-főcsatorna

Határon belül - 93.000 km2

Muhi puszta – a tatárjárás emlékműve, 750 éve halt meg IV. Béla a 2. honalapító királyunk.

Határon belül - 93.000 km2

 

Hétszázötven éve, 1270. május 3-án halt meg IV. Béla, Árpád-házi magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette a csaknem teljesen elpusztított országot. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga:
II. András legidősebb fia 1206 novemberében született. Mindössze hétéves volt, amikor anyja, Gertrudis királyné merénylet áldozata lett (ezt az eseményt dolgozta fel Katona József Bánk bán című drámája). Nyolcévesen ifjabb királlyá koronázták, s hatalmi játszmák középpontjába került, apja ellenségei a gyengekezű király ellen próbálták felhasználni. Tizennégy évesen kapta meg Szlavónia, majd 1226-tól Erdély kormányzását, az önálló udvartartással rendelkező Béla e területeken királyi hatáskörrel rendelkezett. 1220-ban vette feleségül Laszkarisz Máriát, a nikaiai császár lányát, akivel apja keresztes hadjáratáról hazatérőben jegyezte el, a házasságból tíz gyermek született.

A rendkívül ambiciózus Béla és apja viszonya gyorsan megromlott, a konfliktus András uralkodásának utolsó évtizedére állandósult. A trónörökös ellenezte a királyi birtokok eltékozlását, a zsidók és izmaeliták hivatalhoz juttatását, céljának a királyi hatalom és tekintély megerősítését tartotta. Erdélyi uralkodása alatt kezdődött meg a kunok térítése és 1235 őszén ő küldte Julianus barátot Magna Hungaria, a keleten maradt magyarok hazájának felkutatására.

II. András halála után, 1235. október 14-én másodszor is megkoronázták, ezután leszámolt apja bizalmasaival, belefogott az „indokolatlan” adományok visszavételébe, jelképes intézkedésként megtiltotta, hogy a világi előkelőségek a király jelenlétében leüljenek. Ezzel maga ellen fordította a felháborodott főurakat, holott hamarosan támogatásukra lett volna szüksége.

A keleten maradt magyarokat fellelő Julianus barát 1237-es második útjáról azzal tért haza, hogy Magna Hungariát megsemmisítették a mongolok, és meghozta Batu kán fenyegető levelét is. Béla 1239-ben megengedte, hogy a mongoloktól vereséget szenvedett Kötöny kun fejedelem népével Magyarországra költözzön, abban bízva, hogy a mongol harcmodort ismerő kunok segítségére lehetnek. A kunok megkeresztelkedtek ugyan, de nomád életmódjuk miatt hamar összeütközésbe kerültek a magyarokkal, s Béla még népszerűtlenebb lett.

A mongolok 1240 decemberében elfoglalták Kijevet, majd Magyarország ellen fordultak, a Batu kán vezette fősereg 1241. március 12-én játszi könnyedséggel söpörte el a Vereckei-hágót védő Dénes nádor ötezer katonáját. Béla hiába hordoztatta körbe a véres kardot, serege csak lassan gyülekezett Pesten. Mikor az első portyázó mongol csapatok felbukkantak, a közhangulat a szövetségeseiknek gondolt kunok ellen fordult. Kötönyt a pesti nép felkoncolta, mire a kunok útjukban pusztítva dél felé kivonultak. A magára maradt Béla 1241. április 11-én a Sajó menti muhi csatában döntő vereséget szenvedett, de védelmezői hősiességének köszönhetően életben maradt és Bécsbe menekült, ahol II. Frigyes herceg elfogatta és kifosztotta, végül a dalmáciai Trau (Trogir) várában talált menedéket.

www.magyarnemzet.hu/mozaik/iv-bela-a-masodik-honalapito-750-eve-halt-meg-portre-8064599