Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Esztergom – Prímási palota, Keresztény múzeum

Határon belül - 93.000 km2

Az ország RK. főtemploma –a bazilika alatt található a várral szemben az érsek úr rezidenciája. A szépséges és harmonikus eklektikus palota 1881- 82 között épült Lippert József tervei szerint. A díszes kapu timpanonjában és a nagy- kupola alatt látható az érseki címer. A két belső udvaros építmény.
A vár felőli oldalon közvetlenül kapcsolódik hozzá a 2 tornyú Vízivárosi Szent Ignác barokk templom.
A Dunai front előtt kis zárt kertet-parkot létesítettek.

Bagyinszki Zoltán: Kastélyok a történelmi Magyarországról c. albumából.

Az esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, mely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, mely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A Keresztény Múzeum gyűjteménye sokoldalúságával is kitűnik. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.
A Keresztény Múzeum állandó kiállítása a Prímási Palota második emeletén tekinthető meg.

https://www.keresztenymuzeum.hu/page.php?id=21

Cegléd – Békés Mihály fafaragó művész és pipakészítő

Határon belül - 93.000 km2

Pest Megye Művészetéért díjas különleges alkotó – Magyarországon szinte egyedülállóan foglalkozik pipafaragással. 1934-ben született Szatmárnémetiben. Iskolái elvégzését követően 1956-ban avatták katonatisztté, főhadnagyi rangban. Számos helyőrségben szolgált, Jászberénytől Budapesten át, Ercsiben, Székesfehérváron, végül 1974-ben érkezett meg hivatásos katonatiszti pályafutása utolsó állomására, Ceglédre. Alezredesként, 37 év után szerelt le a ceglédi 3. számú Hadtest Parancsnokság hadtáp törzsfőnökeként.

A fa szeretete valószínűleg asztalos édesapja “öröksége”. A pipa szeretete igen korán, már közvetlenül középiskolai tanulmányai után megfogta. Nyugdíjas éveiben kellő időt szentelhetett szeretett hobbijának, a pipafaragásnak. Rengeteg pipát készített, melyek számos kiállításon jártak, sok elismerést szereztek mesterüknek. Egyik büszkesége a Magyar szabadságharc vezéreinek címereivel díszített egyedülálló pipasorozat. Közel 30 éve foglalkozik a pipafaragással. Munkáit többször kiállították Cegléden is, de képviselte a ceglédi alkotói közösséget Debrecenben, illetve a Túrkevei Pásztornapokon is. Részt vett fafaragó táborok munkájában a Dunántúl kis falvaiban, ahol a táborban együtt dolgozó fafaragók műveit – köztük az ő szobrait is – az ott élő kis falusi közösségeknek ajánlották fel községük szépítésére. Dolgozott alkotótáborokban a környező országokban, 2012-ben Európa kulturális fővárosává választott Mariborban több nemzet fafaragóival együtt rendezett kiállítást. Megalakulása óta aktív tagja a Ceglédi Alkotók Egyesületének.

Több elismerés és kitüntetés birtokosa Mihály bácsi, akivel a képriport pár éve készült egy könyv képanyagának készítése kapcsán.

Ceglédi Panoráma/ magazin

 

Vámosmikola – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

A faluházat 1992-ben hozták létre egy XIX. század végén épült, háromosztatú parasztházban. Az épületben bemutatják a mezőgazdaság és a háziipar eszközeit, a kender megmunkálásának, szövésnek és fonásnak a folyamatát, illetve azok termékeit.

http://www.vamosmikola.hu/e107_images/custom/VamosmikolaTAK.pdf

A készülő Magyar népi építészet c. könyv/ Corvina Kiadó kapcsán, fotós feladatként jutottam el a kedves kis faluba, Vámosmikolára.
Ott egy régi kedves itt élő barátom segített bejutni az épületbe, a helyi népi értékeket felvonultató öreg- kis méretű parasztházba. A régi használati tárgyak kiállított anyagai között több érdekesség is volt. A gyűjteményben találtunk egy kalapot, amely élő képi hangulatként szolgált a jelenre is utalva. Elgondolkoztató, hogy egykoron az emberek, a lakosság nagy többsége vidéken milyen szerény körülmények között élte az életét a mindennapi küzdés közepette – talán boldogan!? Sajnálatra méltó, hogy manapság a pénz diktálta változó modern világ (a szerzési motiváció) hogyan torzítja el napjainkat, életünket.

Bagyinszki Zoltán

Budai várnegyed – polgárházak és paloták.

Budapest

Sebes – Körös mentén, a Berettyó összefolyásig.

Határon belül - 93.000 km2


Karácsonykor is kirándulás a természetben: folyó, csend, jó levegő, napsütés, mozgás, állatokkal való találkozás-emberekkel nem, + vizes fotókkal természetesen.
Sebes –Körös mentén, Fokköztől vagy 12. km séta napsütésben. Vésztő és Körösladány közötti holtági térben, belül a gát mellett a vízhez közel, sármentesen gyalogoltam.
A Berettyó folyó befolyása / a Berettyó torok volt a cél. Mire hazaértem, itthon azért már kissé elfáradtam. (40 kép a 400- ból válogatva)
Nagyon szép utam volt tegnap előtt a napsütésben. Oda útban már nagyon vártam, figyeltem a szemből jövő folyót- kicsit hosszú volt a séta.
A Berettyó a túloldali részen már korábban mutatkozó erdő fái közül bukkant ki. Jó fotótéma volt a 2 víz találkozása. Valószínű jövőre a másik oldalról is megpróbálom a Szeghalom felőli erdőből közelítve. Sőt a Berettyó vízén Kenuval még izgalmasabb volna. Találtam egy méretes harcsafejet a parton, frissen most fogyaszthatta el a vidra. Láttam őzet, nyulat, fácánt, repülő ludakat és énekes madarakat is.
Visszafelé a szép fények délutáni meleg színezővel vonták be a fotókat. A végén már kicsit vártam a fokközi gátőrház sziluettjét, közben az erdő mentén a lelkembe bekúsztak a múltkori Holt- Sebes – Körös menti kirándulásom emlékképei.

Üdvözlettel: Bagyinszki Zoltán

Bátaszék – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

A Bátaszéki Tájház a város központjában, a Szabadság utca 24. szám alatt áll.

Az anyagi jólétet sugalló, rangos német parasztház 2000. júniusától ad helyet a Bátaszéken élő három legnagyobb népcsoport tárgyi emlékeinek.

Városunk lakossága zömében a XVIII. században ide telepített németekből, a II. Világháború után áttelepített felvidéki és Bukovinából elmenekült székely magyarokból tevődik össze. Az ő bútoraikat, használati tárgyaikat, ruháikat, kézimunkáikat őrzi és mutatja be ez a gyűjtemény.

Az épület homlokzatát gazdag eredeti stukkódíszítés borítja, a gangról az utcára nyíló fából készült kiskapu is eredeti faragott díszítésű. Ugyanígy eredeti faragott díszítésű a lakószobák, a pince és a padlásfeljáró ajtait követő kétszárnyú présházajtó is. A házhoz nagy területű előudvar tartozik. Magához a lakóépülethez teljes hosszában széles lapozott gang csatlakozik, melyen henger alakú oszlopok tartják a tetőszerkezetet. A lakóépületben öt nagyobb helyiség, szoba található.

Az épület jól tükrözi az egykor benne lakók életmódját: a lakóhelységek után található a présház és az egész épület alatt pince van – mindez szőlőtermesztésre, bortermelésre utal. A lakóépület végében kap helyet az intenzív állattartás elengedhetetlen feltételéül szolgáló istálló és fészer. A hátsó udvarban eredeti, kukorica tárolására szolgáló górét láthatunk.

Az oldalsó épület a gazdálkodásból kiöregedett idős házaspár lakóhelyéül szolgált.

http://www.bataszek.tajhaz.hu/tajhaz/index.html

Kálváriák

Határon belül - 93.000 km2

Bóly, Budapest, Gyula, Kisnyárád,Tihany,Tata, Vác, Révkomárom, Máriaradna, Selmecbánya, Sorokpolány amely talán a legszebb, legextrább hazai Kálvária. A budapesti Epreskerti szép barokk műemlék is nagyon értékes műemlék.

Országon belül és a hatásainkon túl sok 100 kálvária található. Igazán mívesek művészi értékűek, modernnek, lepusztultak, az egyszerű falusi szépségektől a különleges látványos keresztutakig.
A stációk legtöbbje még tartalmazza a Krisztusi szenvedés állomásainak ábrázolását ( amely nem “kötelező”). Rajzolva, festve,fából, kőből, márványból, bronzból, kerámiából készítve.
Sok helyen kápolna zárja le a végállomást. A kápolnák is nagyon sokfélék, van ahol templom, templomocska a végállomás, lásd Selmecbánya, Kőszeg vagy Vác. E szakrális emlékek több száz éve folyamatosan készültek.
A gyulai kálvária dombon lévő barokk kápolna értékes-művészi faszobrai 1760-ból származnak. A színezett szoborcsoport és Kiss György bronz stációi látogatásra érdemesek Gyulán-2020 év végén rekonstruálták.
A kisnyárádi kálvária egyszerű népi műemlék, az eredeti kerámia képeit sajnos több helyen megrongálták.
A 14 stációból álló kálváriák állítását a Ferences rendi szerzetesek kezdték el. A legszebbnek mondott “-Nagy- hazai” alkotás Selmecbányán található- jellegzetesen, hegyre épülve.
Én teleobjektívvel fotóztam – idő hiányában nem kerestem fel , de pótolni szeretném jövőre. A műalkotás, a szépséges selmeci Kálváriadomb Csontváryt is megihlette.
Szerencsésnek tarthatom magam, mert Feleségemmel Jeruzsálemben, hozzáértő vezetővel végigjártuk a Krisztusi keresztutat is.

Bagyinszki Zoltán

Sopron a leghűségesebb város, Trianon 100/ december 14-e a hűség napja is egyben.

Határon belül - 93.000 km2

Egykor 7107 nagy-szótöbbséggel maradt magyar település, a ma több mint 60.000 lakosú megyei jogú város.
Sokszor jártam a városban, sok értéke, építészeti emléke van főleg a reneszánsz és a barokk világa jellemző, de van a római korból, a gótikából, a romantikából is bőven látványosság, igazi fotós úti cél.
Azonban nem ez a legfontosabb soproni érték ami jellemzi, hanem a történelmi ellenállása a “rongyosok kicsiny, de bátor hadseregének” sikere, majd a Trianon kori népszavazás – amikor is a voksoknak köszönhetően visszacsatolták a területet Magyarországhoz. Nem sokon múlott ,hogy a fotókon látható szépségek Ausztriához kerültek volna. Mindig nagyon fáj a szívem amikor Burgenlandban fotó sétálok…. van miért.
Sopron belvárosának vonzó turisztikai látványosságai, múzeumai, műemlékei, a közeli dombokon termő szőlőből évszázadokon át készült a Soproni Kékfrankos mind jelentős vonzerő.
Az aktuális trianoni évforduló december 14 fontos dátum a magyar történelemben: Akkor egy maroknyi soproni polgár, egyszerű emberek, katonák, diákok összefogása révén fegyveres ellenállásuknak köszönhető a siker- a sajnos kevésbé ismert RONGYOS GÁRDÁNAK!
1921-ben Ők megtagadták a város átadását, több mint másfél hónapos ellenállást tanúsítottak- ez kényszerítette ki a népszavazást (Magyar Nemzet: Pilhál György-Gyáva népnek nincs hazája írja cikkében).
Azért feltétlen említésre méltó még a hős Balassagyarmat (honlapomon megtekinthető) és Susa falu hősiessége az Ózd melletti kisfalu is megtette a magáét. Itt az északi határainknál a bátorság és a tetterő –némi haditechnika is segített, a cseheket futamították meg, sikerrel.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Hortobágy – Pásztorok és viseletek

Határon belül - 93.000 km2

Immár sokadik 2020. évi hortobágyi utam során találkoztam a hazai pusztai népek markáns képviselőivel, csodálatos viseleteikkel, a magyar népművészet-díszítőművészet remek alkotásaival.
Ott sétálgatva, a Pásztormúzeum melletti téren nézelődve folyamatosan keresve őket, exponálva (kérdezve tőlük szabad e fényképezni, a válasz mindig szimpatikus segítőkészséget takart).
Élmény volt hallgatni őket, történeteiket, ahogy egymást ugratták, tisztelve az idősebb pásztorokat természetesen. Készültem rá, tudtam most itt együtt láthatom azokat a pásztorokat, akik az év nagy részét szinte egyedül a z állatok mellet a pusztán töltik. Különlegesek Ők, büszkén magyarok, a kőkemény pusztai férfiak akik képesek a hatalmas állatokat hozzáértéssel vagy nyers erővel megzabolázni a Hortobágyon. Csoportképek, portrék, elkapott fotós pillanatok jelentették a sikerélményt.
Még a Toldi Miklós híres, hihetőnek tűnő legendája is bekúszott gondolataimba. A képek az ünnepi viseletükben, a szűrökben mutatja a pásztorok tagjait: csikóst, gulyást, juhászt, kondást jellegzetes kalapjaikkal együtt. Az őszi Orbán napi behajtás ünnepe régi hagyomány, ma már turisztikai látványosság is egyben. Külön fotótéma lehetne a szűrök világa. a több 100.000 Ft értékű szép és változatos mintázatú hortobágyi, Hajdú megyei szűrök remekbe szabott címeres darabjai, a ruházatukat kiegészítő felszereléseivel együtt.
Az ünnepség a szokásos látványos bevonulással, felvonulással az állatok közönség elé történő beterelésével zárult, a Hortobágy Örökös Pásztorai megválasztásával együtt – jutalmul a Mihalkó kalap is járt.

Bagyinszki Zoltán

Gödörháza – Református harangláb

Határon belül - 93.000 km2

Magyar népi építészet
Bede Béla szerkesztésében – Bagyinszki Zoltán fotóival készült szép kivitelezésű Corvina útikönyv lapjain a következőket olvashatjuk a Vas megyei egyszerű népi építészeti emlékről.
Egy kaszáló szélén található harangláb egész évben látogatható Magyarszombatfa közelében. Felirata szerint 1790-ben készült. A szolid mérete az akkori kor politikai tilalmának köszönhető- nem lehetett magasabbat készíteni. A négyzet alaprajzú kedves kis épületnél 4 oszlop tartja a bejárattal ellátott deszkaborítású oldalfalakat. Ezek felett látható a zsindellyel borított szoknya, e fölött pedig szintén 4 oszlopon áll a szintén zsindely borítású gúla alakú sátorfedél. A toronycsúcson hold, gömb és csillag látható.
Szép csendes szlovén határ menti vidék a híres templom Velemér közelében.

Bagyinszki Zoltán