Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Zemplénben jártunk, Rákóczi – kastély

Határon belül - 93.000 km2

Mád – Tálya – Szerencs – Sátoraljaújhely

Sokadszor kirándulunk Zemplénben. A természet, a történelmi városok, a borkülönlegességek mindig visszahívnak minket.
E mellett mindig akad újabb attrakció, látnivaló (most a világszám SUH.i függőhíd volt a fő vonzerő-hamarosan a honlapon is megtekinthető).
Újhely felé azért betértünk Tolcsvára egy körre: volt pincelátogatás és ráakadtunk még egy reprezentatív rekonstruált kis kastélyra a település végén.
A Rákócziak keze nyoma – építkezései szinte minden településen tetten érhető. Itt Tolcsván amit a kastélyok – udvarházak városaként is lehetne említeni egy igényes manzard tetős, emeletes késő barokk , alig díszes épületet emeltek. Sajnos bejutni nem volt módunk, de kívülről elképzeltük a szépséges belső tereket is hozzá.
Az érték a Grand Tokaj Borászatnak is köszönheti megszépülését. A tábla informál a bejutás kapcsán.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Budai anno Pénzügyminisztérium palotája

Budapest

Másodjára is elkészült Fellner Sándor tervei szerint épült 1901-04. várbeli palota! Érdekes változó életű és visszaépült különleges szépséges neogótikus palota a Hilton hotel és a Mátyás templom szomszédságában.
Lehet hogy már sok is a díszítés,a motívum rajta…?!
Gondoltam szegény főtemplomunk meg is sértődött már, mivel lehet látványosabb figyelemre méltóbb az egykori épület mint Ő!!!!!!
Ottjártamkor is rengeteg turista inkább a palotát fotózta, készítette a selfieket.
A csipkés homlokzata, az ornamens gazdagsága lenyűgöző, több ciklusban fotózott épület, a dísztelen rekonstrukció a szocializmus műve.

Pár fotó a belső gazdagságot is reprezentálja.

Bagyinszki Zoltán

Havazás 1014 m-en a Mátrában

Határon belül - 93.000 km2

Kedves és Tisztelt Hölgyem, Uram! – A Bagyi honlap látogatója.
Advent 4. vasárnapján Kedves Barátom, Bencz Laci örvendeztetett meg engem egy kis téli hangulatú Mátrával, fotóival. A Kékestetőn jártak, a képsor így most mindenki örömére -honlapomon hoz egy kis fehér karácsony előtti hangulatot. Sajnos Gyulán a szürke ködös tél, a havazás mentes december a jellemző időjárás.

Köszönjük Lacinak.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Adventi Bazilika 2024.

Budapest

Felcsút – Puskás Akadémia Pancho Aréna

Határon belül - 93.000 km2

Fotó: Bagyinszki János

Felcsút 1800 lelkes település a Váli völgyben, Budapesttől – Magyarország fővárosától – 40 km-re nyugatra. Itt alakult meg 2004-ben Magyarország első számú labdarúgó utánpótlás-nevelő intézménye, mely 2006-ban vette fel a világ egyik legnagyobb futball-legendájának a nevét.
Puskás Ferenc olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes és világbajnoki ezüstérmes, a magyar válogatott kapitányaként 1953-ban megnyerte “Az Évszázad Mérkőzését” Anglia ellen (6:3), majd emigránsként a Real Madriddal újabb évtizedig ejtette ámulatba a világot: 3-szor nyert BEK-et (a BL elődje), csapatával megnyerte az első Világkupát, 4-szer volt spanyol gólkirály. Dolgozott a világ minden kontinensén, és Ausztráliától Chilén, Egyiptomon, Kanadán és Szaúd-Arábián át Görögországig mindenütt rajongtak kedves, vidám és lenyűgözően nagyvonalú egyéniségéért.

Puskás “Pancho” – ahogy csapattársai a Real Madridban becézték – kivételes odafigyeléssel és nagylelkűséggel foglalkozott a fiatalokkal, és ugyanezt a nemes hagyományt kívánta folytatni a róla elnevezett Labdarúgó Akadémia, amikor 2008-ban belevágott nagyratörő építési terveinek megvalósításába.

https://puskasakademia.hu/?q=static/pancho_arena#

Budapest – Fiumei úti temető, Maróti Géza síremléke

Budapest

Az ismert mondás szerint, ha az építészet megfagyott zene – ahogy azt Goethe állította –, akkor az építészek a megfagyott muzsikusok. Megfagyott Muzsikus nevet kapta a Műegyetem legrégebbi diáklapja is, melynek támogatója a századelőn az építészhallgatóknak mintázást tanító Maróti Géza volt.

A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.

Maróti 1941-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kezdeményezésére a Székesfővárostól kapott díszsírhelyet a Kerepesi úti temető 32-es számú parcellájában. A síremlék felirata: Itt nyugszik Maróti Géza 1875–1941. Szerette a szépet, kereste a jót, Sokat küzdött, sokat dolgozott, Nagy sikerek, nagy csalódások után, Csendesen megpihent, De a lelke és munkája öröké él.

A sír felirata szerint itt nyugszik még a „Mama” – azaz a művész anyósa, Fritz Mihályné (1860–1917) –, valamint a felesége, Fritz Leopoldina (1879–1967) is, akit azonban a felirat nem jelez.

https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke

Lakitelek – Nemzeti Művelődési Intézet palotája

Határon belül - 93.000 km2

A Nemzeti Művelődési Intézetet a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hozta létre. A Nemzeti Művelődési Intézet egy országos közművelődési szervezet, amely a hazai művelődési házak szakmai munkájához nyújt módszertani segítséget. Többek között képzésekkel, kutatásokkal, szakmai konferenciákkal és kiadványokkal segíti a művelődési házakban dolgozó szakembereket. Tevékenysége és szolgáltatásai a Kárpát-medencei szervezetek számára is elérhetőek.

A Nemzeti Művelődési Intézet központja 19 megyei igazgatósággal rendelkezik. Épülete 2020 tavaszán készült el a Magyar Kormány támogatásával és 2020. október 3-án került sor az ünnepélyes átadására. Közel négyezer négyzetméter hasznos alapterületű székház, mely harmonikusan illeszkedik az alföldi tájba és a Hungarikum Liget épületegyütteséhez. A székház stílusa, díszítése egyfajta tisztelgés elődeink előtt. Egy olyan kor előtt, amikor a kultúra és a mindennapi élet elválaszthatatlanul egybeforrott. A ház a szerves műveltség értékeit, szimbólumait hordozza. A magyar műveltségre utaló jelképek a házat kívülről és belülről is körbeveszik, megjelennek a homlokzaton, a ház külső falain, a padlón, a függönyökön, a belső burkolaton, sőt az ember és a természet harmóniáját jelképező teraszon is.

A homlokzatán látható díszítés a magyarság történetét és Krisztus életének legfontosabb eseményeit örökíti meg Makoldi Sándor festőművész műve alapján. Tetőteraszán található az Emlékezet Tornya a Magyarság Harangjával. A harangszentelésre és első megszólaltatására 2020. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján került sor.

https://nepfolakitelek.hu/nemzeti-muvelodesi-intezet

Budapest – A monumentális 1956-os emlékmű

Budapest

2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritika érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi.
Anyaga: vas (rozsda) és nemesebb fém, saválló acél – bazalt kockakővel.

Bagyinszki Zoltán

Majs – Baranya vármegye, falusi szecesszió, Fő utca 347.

Határon belül - 93.000 km2


Fotó: junior Bagyinszki Zoltán

Cegléd – Klasszicista templombelső a Református Nagytemplomban

Határon belül - 93.000 km2

Cegléd városa, Kossuth városa is egyben, de ezt követően a híres Református Nagytemplom a meghatározó következő érték, vonzerő.
Hild József a klasszicista építészet nagy mesterének monumentális alkotása 1834 után lett kész, Közép EU. egyik legnagyobb temploma. 60 m magas a kupola, a tornyai 48 m magasságig nyúlnak, bennük 4 harang lakik. Magyarországon a Debreceni Nagytemplom után következik.
A görög kereszt alaprajzú szakrális épület valódi puritán alkotás, belül egyszerű szinte díszítés nélkül, fehér színével mutatja magát a híveknek és a látogatóknak.
A főtéri Nagytemplom hatalmas belsejében 5000 ember számára van hely, a fele a padokban foglalhat helyet. Egy régebbi és egy újabb orgona szolgáltatja a zenét.
A fotósok számára érdemes felmenni a karzatra, az emeletre persze még a toronyba is (erre most sajnos nem volt idő.)

Református újságban olvastam ma ! Százéves harangok ünnepe a Kárpát-medencében rendezvénysorozatról, Cegléden lesz hamarosan az első alkalom, a Ref. Nagytemplomban szept. 15-én.
Reformátusok lapja, Joó István tollából, részlet a cikkből: – kérdéseire válaszol: Millisits Máté ref. művészettörténész (és Bajkó Ferenc harangkutató)
A toronyban lévő Ref. nagyharang Magyarország legnagyobb -3128 kg-os magyar mester által öntött harangjaként készült a Szlezák László harangöntő műhelyben a két világháború között.
A debreceni nagyobb, de az a bécsújhelyi műhely alkotása. A legkorábbi harangunk Csolnok község határában / Dorog mellett a földből került elő, XI. századi csodakén önthették.
Az esztergomi múzeumban látható. A harangok kiemelkedő szakrális emlékeink, amelyek a megmaradásunkat is szimbolizálják. A keresztyén hitéletünk mindennapjainak meghatározói is egyben.

Bagyinszki Zoltán fotográfus