Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Mád Rákóczi – Aspermont kastély

Határon belül - 93.000 km2

Eredetileg valószínűleg a 16-17 században épült, ekkor még egy egyszintes, egyszerűbb gazdasági épületként funkcionált. Fokozatosan vált egyre jelentősebbé, míg végül főúri kúriává nőtte ki magát és barokk stílusjegyeket kapott. Az épület több felújításon esett át, mire az 1700-as évek elejére elérte mai formáját, mely Rákóczi Juliannának és férjének, Aspremont Ferdinánd Gobert grófnak köszönhető. A házat írásban először az 1755 évi vagyon összeírásban említik, e szerint már elnyerte végleges formáját. Ezután a kúria egyenes ágon öröklődött és mindvégig megtartotta főúri lakási funkcióját. A ház ősi korának megfelelően méteres vastagságú kőfalakból áll, ám a barokk stílus is visszaköszön a falba vájt kályhafülkék, a különleges módon lerakott parketta, a falfestmények, stukkók képében. Ezek érdekes kontrasztot alkotnak a rusztikus elemekkel. Az épületben a Barta borászat központja kapott helyet. Történelmi múltjában, megjelenésében méltó társa az Öreg Király dűlőben elterülő szőlőbirtoknak.

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=239

A borászat központja a mádi Rákóczi-Aspremont kúria, amely történelmi múltja és megjelenése révén méltó társa az Öreg Király-dűlőben elterülő szőlőbirtoknak. A XVI-XVII. században épült udvarház ekkor még egy egyszintes, egyszerűbb gazdasági épületként funkcionált, ami fokozatosan vált egyre jelentősebbé, míg végül barokk stílusjegyeket hordozó főúri kúriává nőtte ki magát.

Rákóczi Juliannának és férjének, Aspremont Ferdinánd Gobert grófnak köszönhetően a több felújításon is átesett épület az 1700-as évek elejére érte el mai formáját. A ház méteres vastagságú kőfalakból áll, a barokk stílus pedig visszaköszön a falba vájt kályhafülkék, a különleges módon lerakott parketta, a falfestmények és stukkók képében, amik érdekes kontrasztot alkotnak a régi rusztikus elemekkel. A földszint 2011 óta fogadja a borászat vendégeit, az emelet felújítása pedig – ahol három kétszobás lakosztályt alakítottak ki a vendégeknek – 2015-ben fejeződött be.

Restaurátor művészek:
Boromissza Péter
Nemessányi Klára

Belsőépítészet:
Bálint Ágnes
Igaz Rita

Építész tervező:
Erhardt Gábor

http://bartapince.com/szallas/kuria-tortenet/

Füzéri vár, a rekonstruált palotával 2018

Határon belül - 93.000 km2

A szerző fotográfus az elmúlt évtizedekben egyik kedvenc –vonzó- várromját többször meglátogatta az évtizedek során. Legutóbb 4 éve, az előző fotósorozata 10 éve készült, akkor még csak romos állapotok voltak, de zajlottak a kutatások. Már dolgoztak a szakemberek. A fotográfus 10 év elteltével az idén meglátogatta ismét, a már gyönyörű és látványos hazai rekonstruált – gótikus reneszánsz várat-palotát. Álmában sem gondolta ezt a látványt…..
A 16.-17.századi iratok dokumentumok alapján idevarázsolt, 2015 decemberében átadott műemlék bekerült nálam a hazai leg-leg-legek sorába! A kápolnája elsőrangú lett.
A Perényi család életét- kapcsolódó történelmi eseményeket, korhű tárgyi kultúrát, bútorzatot, fegyvereket – lapidáriumot és igaz panorámát láthatnak a látogatók- de a szuszogót le kell küzdeni érte! Füzér megéri a látogatást, sőt kötelező.

Bagyinszki Zoltán

A Hegyköz környéke a meredek hegyoldalak és az erdőborítás miatt sokáig csak kis részben volt földművelésbe vonva, korai Árpád-kori történetéről kevés adat áll rendelkezésre. Vidékének első írásos emlékei a 13. századból származnak, ahogy a vár első említése is ekkorról való. Tágabb környezete a középkorban az Abaúj vármegyéhez tartozott. Nem kizárt, hogy a várat az Aba nemzetség egyik tagja építtette (egyes források szerint a Füzéry család őse, Zaránd), de erre csak közvetett bizonyíték ismert, ahogy arra is, hogy a vár a tatárjárást megelőzően már állt. Egy 1264-ban kelt oklevél szerint a vár egykoron a nemzetség Kompolt ágának leszármazottja, bizonyos Vak Andronicus birtokában állt, aki azt II. Andrásnak adta el. Ha elfogadjuk az oklevél hitelességét, akkor ez azt jelenti, hogy András 1235-ben bekövetkezett halála előtt a vár tulajdonosa valóban Aba nemzetségből való lehetett, és hogy a vár 1235-re már mindenképpen állt. Ezt a feltevést erősíti, hogy az egyik gazdasági épület járószintjének 1997-es feltárásakor II. Eberhard salzburgi érsek egy 1200–1246 között vert friesachi dénárja került elő.

A feltételezések szerint Füzér vára a legkorábbi földesúri magánbirtokú kővárak egyike volt. Bár az igen költséges kővárépítést kevés nagybirtokos engedhette meg magának, az Aba nemzetségnek valószínűleg módjában állhatott. A 13. század második felében a várhoz tartozó birtok már szinte egész Hegyközt magába foglalta tizenegy faluval együtt.

A vár építési helyének kijelölésekor az országos jelentőség helyett inkább a nagybirtokosi önvédelmi szempontokat, azaz a vár védhetőségét, a várhegy meredekségét vették figyelembe. Fontos útvonalak feletti ellenőrzés fenntartására nem volt alkalmas, ugyanis ezek az útvonalak, például a Zemplén vármegye felől Kassára vezető út, távolabb estek tőle. A vár tehát valószínűleg nem stratégiai fontossága miatt került az Abáktól II. András birtokába. A birtokba vétel viszont abból a szempontból megfelelhetett a király céljainak, hogy ezzel a Füzértől délre eső, jövedelmező erdőispánságra is kiterjeszthette hatalmát.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Prisma Fotóklub és a Székely Aladár Fotóklub közös kiállításán jártunk

Határon belül - 93.000 km2


2018. ápr. 9. Erkel Műv. Központ, kisgaléria – megnyitja: Bagyinszki Zoltán fotográfus
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

https://www.gyulaihirlap.hu/119441-a-prisma-fotoklubnak-es-a-szekely-aladar-fotoklub-

Tiszavasvári Városháza

Határon belül - 93.000 km2

A fő tér meghatározó épülete, a modern kortárs építészet alkotása.
Bán Ferenc DLA Kossuth díjas építész műve 1989-ben készült, a városközpontban található. A 4 szintes Városháza klinkertéglás tornyának homlokzatán harangok biztosítják a harangjáték lehetőségét.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Gerbeaud kávéház

Budapest

A mai épület helyén az 1830-ban épült Harmincadhivatal épülete állt. Miután az adóhivatal épületét lebontották, egy ingatlanügylet következtében a telek Eisele Antal német szabó mester, Kovács Sebestyén Endre sebészprofesszor, Lyka D. Anasztáz bőrkereskedő és Lánczy Leó a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének birtokába került. 1858-ban a tulajdonosok külön-külön Gottgeb Antalt és Hild Józsefet kérték fel az épületeik tervezésére. A tervek szerint a telek bal oldalán a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, a jobb oldalán Eisele Antal szabómester számára bérház épült. A tulajdonosok és a két építész még az építés előtt megegyezett abban, hogy az eredeti terv helyett Hild József tervei alapján, a mindkét épületet egybefoglaló homlokzattal, mintegy a tér egységes északi térfalaként kerül kivitelezésre. Az épületpáros 1862 körül készült el.

A mai ház névadója, Gerbeaud Emil svájci származású cukrász 1884-ben költözött Magyarországra, ahová Kugler Henrik csábította, mivel nem volt utóda. Budapesten betársult Kugler önálló cukrászdájába, aki 1870-ben helyezte át üzletét a Gizella téri épület földszintjére. Ő szerettette meg a pestiekkel a francia mignont, amelyet “kuglerként” emlegetett a vevőközönség. 1884 őszén aztán Gerbeaud Emil át is vette Kuglertől a cukrászdát és „Gerbeaud – Kugler utóda” néven nevezte el üzletét. 1892-ben megvásárolta az épületet az akkori két tulajdonostól Eisele Antaltól és a Magyar Kereskedelmi Banktól. 1912-ben Fellner Sándor tervei alapján a három emeletre még egy negyediket is építtetett. A cukrászdában készített konyakos meggy és macskanyelv világhírűvé tette a Gerbeaud márkát. Miután harminchét évig üzemeltette cukrászdáját, 1919-ben a Tanácsköztársaságot követően meghalt. A Gerbeaud Cukrászda (pestiesen: A Zserbó) nagyon sikeres lett Budapesten, amelynek legkedveltebb terméke a konyakos meggy lett, és a később nagyon híressé vált „zserbó” szelet, ami azonban Gerbeaud Emil cukrászdájának az idejében még nem létezett, mert az az 1948-1984 között ugyanezen a helyen működött Vörösmarty Cukrászda terméke volt. A Vörösmarty téri cukrászdát 1948-ban államosították, és csak 1984-ben kapta vissza a Gerbeaud nevet. A Vörösmarty is ápolta a hagyományokat és a cukrászmesterek generációról generációra adták át a szakmai tudást, így a „zserbó” megtartotta a világhírnevét.

1995-ben a HungarHotels (Hungária Szálloda és Étterem Vállalat) kezelésében lévő cukrászdát, a teljes ingatlant és a védjegyet is Erwin Müller német üzletember vásárolta meg, aki 1997-ben egy éven át tartó rekonstrukció során a legújabb technikai igényeknek megfelelően modernizálta és az egész épületet felújíttatta. Napjainkban a Gerbeaud Cukrászda és Irodaház a Gerbaud cukrászdának és kávéháznak és 3 emeleten exkluzív irodaterületnek ad helyet, amely az Immo-Müller Kft. tulajdonában van. A belső udvarban kialakított, üvegtetővel fedett Átrium rendezvényteremként működik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tiszadobi Andrássy Kastély És Kiállítás – 2018

Határon belül - 93.000 km2

Tiszadobon az Andrássyak 1741-ben jelentek meg, mint földbirtokosok, beházasodás révén jutottak dobi birtokaikhoz. Az első Andrássy Tiszadobon, báró, (később gróf) Andrássy Károly volt, akinek jelmondata – “Fidelitate et Fortitudine”- (Hűségért és bátorságért) márványba vésve áll az utód, gróf Andrássy Gyula kastélyában.
A kastély 1880 és 1885 között épült. Tervezője Meinig Arthur, akit a gróf arra inspirált, hogy ötvözze egybe a magyar történelmi romantika legnemesebb építészeti elemeit elsősorban a vajdahunyadi vár stílusára hagyatkozva. A kastély kertje a művészi gonddal tervezett és gondozott angol-és francia park volt, benne híresen szép rózsalugasokkal, melyet virágkorában, úgy lehet, Erzsébet királyné is megcsodált. Az egykori harmónia legértékesebb maradéka, a tiszafa-koszorúba fogott bukszus-labirintus, ma is bebarangolható Bugár Mészáros Károly tanulmányából kiindulva azt mondhatjuk, hogy mindenekelőtt a vajdahunyadi vár egyes elemei uralják a kastély tömbjét.

http://tiszadob.info/a-kastely-toertenete.html

Budapest – Szépművészeti Múzeum, Román csarnok

Budapest

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története ekkor már bő egy évszázados múltra tekintett vissza, hiszen az 1896-ban elhatározott múzeumalapítással a magyar főúri és egyházi gyűjtőknek a 18-19. században kialakított kol­lekcióit egyesítették az új múzeumépületben.

A Szépművészeti Múzeum nemzeti gyűjtemény, és története szo­rosan összefügg a magyarországi műgyűjtés történetével. Szemben a szerencsésebb nemzetek nagy közgyűjteményeivel, amelyeket többnyire uralkodók évszázadok alatt felhalmozott műkincsei alapoztak meg, ez a múzeum a magyar nemességnek köszönheti létét. A bécsi császári és királyi gyűjteményekből csupán kevés mű jutot­t ide: 1848-ban, Kossuth Lajos rendeletére a budai kamaraelnöki lakást díszítő dara­bokból köztulajdonba vett festmények között volt például Dürer Férfíképmása. A magyar főúri gyűjtemények közül a legjelentősebb az Ester­házy-gyűjtemény volt, amelyet 1870-71-ben vásárolt meg a ma­gyar állam. Ez a kollekció alapozta meg az Országos Képtárat, a Szépművészeti Múzeum közvetlen elődjét. Az Esterházyaktól származó rajzok és fest­mények között voltak Leonardo, Raffaello, Correggio, Rembrandt és Tiepolo művei, több száz holland és flamand kép, valamint jónéhány kiemelkedő spanyol festmény: Ribera, Murillo, Goya alkotásai.

http://www.szepmuveszeti.hu/muzeum_tortenete

A csaknem 900 négyzetméter alapterületű, egy középkori bazilika belső terét megidéző terem falfestményeinek megújításán egy éven át mintegy 70 restaurátor dolgozott, akik 2500 négyzetméter falfelületet varázsoltak újjá. A munkálatok során 1500 liter konzerválóanyagot és csaknem 100 kilogramm különböző színű pigmentet, valamint 5,5 kilogramm aranyat használtak fel. Ezek mellett a múzeumi tér korszerű hűtési-fűtési, valamint modern világítási rendszert is kapott. A múzeum átfogó felújítása 14 ezer négyzetmétert érint, ami az épület alapterületének mintegy negyven százaléka.

www.cultura.hu/kultura/megnyilik-a-szepmuveszeti-roman-csarnoka

Budapest- Parlament, egy kávé a Vadászteremben

Budapest

Köztudottan kávé ínyenc vagyok- szeretem a jó kávét a finom illatát és a kapcsolódó extra
környezetet hozzá – híres helyszínt hozzá – ez is nagyon fontos. Immár 2 hete az Astóriában kávéztam az is méltó, kiváló környezet volt – ja és fotóztam is természetesen.
– a képek a honlapon láthatóak.
Térjünk vissza a világ egyik legszebb országházába. Annak is a Vadász termébe- a korabeli 1902-BEN KÉSZÜLT MŰVÉSZET-Lyka Károly írásából idézek:

“ AZ ÚJ MAGYAR ORSZÁGHÁZA FALFESTMÉNYEI”

Hosszú esztendők művészi munkája áll immár készen a Dunaparton: a magyar országháza, a mely nagyvonalú, nyugodt, imponáló alakjával uralkodik a hosszú Dunasoron. Sok-sok hullám hömpölygött lefelé, mióta e nagyarányú gót palota alapjait lerakták. Sok munkás kéz működött közre, hogy elkészüljön. Szépítették, csinosították, miként az oltár elé induló fehér menyasz-szonyt. S most, hogy végre elkészült, egyik elsőrendű látnivalója a fővárosnak.

Szívesen üdvözöljük azokat, a kik e Steindl mester alkotta nagy palota szépítésén sikerrel fáradoztak, így első sorban a freskófestő gárdát, s élükön a nemes művészi munkában megőszült Lotz Károly mestert, – a kik művészetük egész erejét idehozták, íme a névsor : Dudits, Jantyik, Krenner, Kriesch, Lotz, Spányi, Vajda. E hét művész mindegyike nagy falterületet kapott, hogy rája fessék a magyar nemzeti múlt egy-egy fényes jelenetét. Ha végig sétálunk a főbb helyiségeken, mindenütt találkozunk keze járásukkal.”

Meghívást kaptam egy konferenciára. Most úgy gondoltam pihenek figyelek, nem viszek magammal fényképezőgépet. Szerencsére a történelmi konferencia büfé szünete itt volt kitalálva , nagyon helyesen. Kedves barátom hozta magával a kis gépét, kapacitál, hogy fotózzak nyugodtan- kijelentettem – köszönöm nem, ma nem szeretnék- tanulni informálódni jöttem. Az elhatározás csak addig tartott amíg megittam a kávét, közben nézelődtem és átkoztam magam, hogy nem hoztam a gépet magammal. így kénytelen voltam elkérni Tőle és egy ismeretlen kis géppel automata üzemmóddal – rossz fényviszonyokkal párosulva nagyon gyorsan felvételeket készíteni – mert a program folytatódott. – ezt tudtam kihozni….. és otthon a program segítségével megjavítgatni, “megvilágosítani”- így sikerült a talán bemutatható állapotot.

Igazán fotós élmény – valódi trófea volt a Vadászterem gazdagon díszített terme, a történelmi nemzeti kultúránkból vett részletekkel , híres várainkkal a balatoni halászattal és a budai vadászattal. A hatalmas falképek lenyűgözőek – főleg, hogy egy kivételével mindegyik helyen megfordultam, fotóztam.

A falakon lévő hatalmas képek mellet értékes a kézzel készült csodás falburkolat- a nemes fa beépítése, a az ólomüvegablakok továbbá a világítótestek sokasága, szépsége. Az egész terem (az egész Parlament)olyan volt mint egy igazi múzeum. Talán eddigi képalkotó pályafutásom leggyorsabb feladatmegoldását sikerült realizálnom.

Egy igazán finom fekete- kávé kíséretében.

Bagyinszki Zoltán

Miskolc – Alsóhámor-Molnárszikla

Határon belül - 93.000 km2

A hámori mészkősziklák közül a leghíresebb a Molnár-szikla. Nemcsak, mert gyönyörű kilátás nyílik innen Lillafüredre, hanem mert egy szomorú legenda kötődik hozzá. Túraútvonal vezet ide a Csanyik-völgyből. A valamikori kallómolnár lányát feleségül akarta venni egy gazdag földesúr. A szép molnárlány azonban őszinte szerelemmel szerette a malom fiatal molnárlegényét.
Amikor a molnár megparancsolta a lányának, hogy legyen a gazdag kérő felesége, a két fiatal úgy határozott: ha egymáséi nem lehetnek, akkor inkább a halált választják. Kézen fogva mentek fel a közeli, félelmetes sziklafal tetejére, és a szédítő mélységbe vetették magukat. A szomorú sorsú szerelmesek emlékére nevezik ma is Molnár-sziklának a mészkőfalat, és az ő emléküket őrzi a tetőn álló kereszt.

http://miskolc.hu/turizmus/latnivalok/lillafured-es-kornyeke/molnar-szikla

Miskolc – Lillafüred-Szent István barlang

Határon belül - 93.000 km2

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1043 m, függőleges kiterjedése 94 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága.
Az üreg a Bükk Nagy-fennsíkjának keleti peremén elhelyezkedő, Létrás-lápa-István-lápa térségéből a víznyelőkön keresztül a felszínről mélybe jutó karsztvíz által kialakított, időszakos forrásbarlang. A barlangot különleges, látványos oldásformák (pl. Mamut-fogsor, Anyóstorok) mellett gyönyörű cseppkő képződmények teszik feledhetetlen élménnyé.
Az üreg középső-felső triász mészkőben, a Fehérkői Mészkő Formáció kőzetösszletében alakult ki. Első tudományos leírása és elnevezése Kadić Ottokár nevéhez fűződik, aki 1913-ban kötélhágcsóval ereszkedett le a barlangba.A barlang járóútvonalainak kialakítását 1927-ben kezdték meg, és 1931 augusztusában nyitották meg a nagyközönség számára.

http://bnpi.hu/oldal/szent-istvan-barlang-135.html