Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Baja – Zsinagóga

Határon belül - 93.000 km2

A város a törökök kiűzése után a Grassalkovich hercegek uradalma volt, ezért már 1728 után igen gyorsan és nagyszámban települtek ide zsidók. 1773-ban lett önálló hitközség és felépíti intézményeit. 1840-ben tűz pusztította a várost, leégett valamennyi hitközségi létesítmény. Egy év múlva újból felépítették, sőt a későbbiekben kórházat is építettek. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben 2400 főt számlált és még ma is működik. Irodát és rendezett temetőt tartanak fenn. Címe: Telcs Ede u. 12. Elnök: Lichter Ferenc
Az egykori nagyzsinagóga ma könyvtár, falán az I. világháború zsidó hősi halottairól megemlékező emléktábla. Külsejét maradéktalanul helyreállították, a belső berendezés megtervezésénél mintaszerűen jártak el. Összehangolták a könyvtár funkcióit a zsinagógai térrel, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része.
A műemlék-jellegű zsinagóga egyike Baja legszebb klasszicista épületeinek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a díszes kijárati ajtóig. Az épület főhomlokzatának rizalitját a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugrón négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok alkotja, amelyhez széles lépcsősor vezet. A hármas főpárkány frízében héber felirat, a kiemelt betűk az építés évszámát adják: 1845. A felirat fordítása: “Nem más ez, mint Isten háza, s ez az ég kapuja”.
Az épület belsejében megmaradt az eredeti térrendszer, a karzat, a tórafülke és felirata, a belső festés, a vörös márvány kézmosó és a falba épített persely.
Az épület egyik oldalán a volt zsidó iskola épülete, a másik oldalon a II. világháború áldozatainak nagyméretű árkádos emlékműve. A zsinagóga mögötti házban működik a hitközségi imaház.
A városban két temető van egymás mellett. A régi temetőben van a híres rabbi, Kohn-Schwerin Götz sírja. Az új temető rendezett, gondozott.

http://www.zsido.hu/synagogue/baja.htm

Kiskunhalas – Városháza

Határon belül - 93.000 km2

Négy utca által határolt telken, keretes beépítésű, egyemeletes szárnyakból álló épület, ÉNy-i sarkán toronnyal, K-i és D-i szárnyán az udvarba erősen benyúló toldalékokkal. Az épületegyüttes magja a Ny-i szárny közepén álló, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület. Utcai homlokzatán ión pilaszterekkel tagolt, attikás középrizalit, az attika fölött a város címere. Egytraktusos, oldalfolyosós elrendezésű. Földszinti terei boltozottak, az emeletiek, egy csehsüveg boltozatos helyiséget kivéve, síkmennyezetesek. A házasságkötő teremben fatáblákra festett falikép: 1988 (Berki Viola). Korábbi, 1758-ban emelt földszintes épület felhasználásával épült 1833-1834-ben (építész: Fischer Ágoston kecskeméti mester). Az épület klasszicista szárnyához több, különböző funkciójú, eltérő tömegű, magasságú, nyereg-, és manzárdtetős épületrész kapcsolódik. A különböző funkciójú épületrészek kapcsolódási pontjain rizalitok, a szárnyak véghomlokzatait hullámvonalas oromzat zárja le, a falfelületek höbörcsös vakolatában sima felülettel, eltérő színnel megjelenő növényi és figurális díszítés. A D-i szárnyban színház, jelenleg filmszínház, K-i, főhomlokzata előtt csúcsíves záródású árkádokkal megnyitott előcsarnok. A Ny-i szárny É-i részén, közvetlenül a régi épület mellett az új városháza bejárata. Íves nyílású, falsík mögötti előterében építési tábla. Épült 1905-1906-ban (építészek: Hikisch Rezső és Kotál Henrik, kivitelező: Hegyi Ferenc).

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/2296

Jászberény – Lehel Kürtje

Határon belül - 93.000 km2

A jászberényi Jász Múzeum őrzi az ország egyik legrégebbi történelmi ereklyéjét, a Jászkürtöt, amelyhez egyik legszebb hősi magyar mondánk, a Lehel monda fűződik. A kürtöt a régiségben Jászkürtnek hívták, s csak a 17. századtól azonosítják Lehel vezér híres kürtjével. Ettől kezdve egyaránt hívják Jászkürtnek és Lehel kürtjének is. Ismereteink szerint a gazdagon faragott, elefántcsont kürt a 12. század második felében, Kijevben vagy Magyarországon készülhetett. A kürt Jászberénybe kerülésének idejéről, körülményeiről, biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre, de feltételezhető, hogy ajándékozás révén kerülhetett valamelyik jász vezérhez, általa pedig a Jászság területére. A kürt eddig ismert legkorábbi ábrázolása, amelyet Jászkisér város egykori pecsétje őrzött meg, 1543-ból való. A török hódoltság után a kürt képe rákerült Jászberény város, a Jász-Kun Kerület, valamint a jászsági községek címereire, pecsétjeire, fontosabb iratokra, tárgyakra, de még a házak homlokzatára is. A kürt jelképpé válása kezdetben a jászok Szent István országához való tartozását segítette, a redemptiot követően azonban egyre inkább a sajátos közjogi helyzettel bíró népcsoport összetartozását szimbolizálta. 1876-ig, a Jászkun Kerület fennállásig a jászkapitányok méltóságjelvénye volt, s ünnepi alkalmakkor gyakran viselték övükre vagy vállukra függesztve, de jeles ünnepeken ebből ittak egymás egészségére. Figyelemre méltó a kürt hangja is, hasonlít a havasi kürt hangjához. Első rádiófelvétele 1953-ban volt, amikor Kádár Ferenc dévaványai kürtfaragó népművész szólaltatta meg Jászberényben, s ekkor a Kossuth Rádió felvételt is készített róla. A kürt ma is a jász összetartozás legfőbb szimbóluma, amelyet csak igen jeles alkalmakkor vesznek ki szentélyéből, s szólaltatják meg a közönség nagy örömére.

http://www.jaszmuzeum.hu/node/168

Hévízi- tó Európa 15. helyezett legnépszerűbb úti célja

Határon belül - 93.000 km2


Hévíz a természeti világcsoda 27-35 fokos meleg- gyógyvizével mágnesként vonzza gyógyulni pihenni vágyó embereket, betegeket turistákat ( közelben Sármelléken repülőtér is működik.
Nagy élmény volt számomra családom fiaim számára a rendszerváltás után rögtön, a szovjet kivonulást követően bemenni megnézni a reptér titkos technikai rendszereit).
Mi szerencsénkre fényképezőgépemmel több alkalommal is pihentünk, csodáltuk ,úszkáltunk a tóban a tündérrózsák között. A z átlagos 3-4 m mélységű , 4.4 hektáros felületű tó és környezete a fürdőház épülete lenyűgöző.
A város első képes albumához annak idején én készítettem a fotókat (Debrecen Tóth kiadó). A 3 nyelvű nívós album több száz kép segítségével tovább vonzotta a vendégeket.

Friss hír HÉVÍZ a város, a tó az idegenforgalmi objektum népszerűsége, vonzereje miatt bekerült Európa 15 legnépszerűbb látogatott helyei közé. A közeljövőben intenzív XXI. századi rekonstrukció kezdődik a városban, Hévíz gyógy központjában.
Európai közönségszavazás: a Best Destination 2020. Az előzetesen javasolt objektumokra településekre több mint 600.000 szavazat érkezett. 12. helyével most megelőzve pl. Madridot vagy Prágát. További sok sikert kívánunk a fejlesztésekhez, városmarketinghez akkor most eldöntöttem ismét újabb tavaszi látogatással segítjük a jövő évi szavazás sikerét. Megyünk Hévízre.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Pilis-Visegrád – Nagy-villám kilátó 377 m.

Határon belül - 93.000 km2

1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetején a természetjárók ezt a 2005-ben műemlékké nyilvánított, kőből épült kilátót, ami azóta a térségi turistaélet egyik központjává vált. Az építményt eredetileg Jubileumi kilátónak nevezték, amely a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves évfordulójára utalt. A tervezők igyekeztek szem előtt tartani a visegrádi vár és a Salamon-torony jellegzetességeit, így teremtve összhangot az építmények között. A legfelső teraszt csigalépcsőn lehet elérni, onnan körpanoráma tárul elénk.

A felső szintről Budapestet és környékét fedezhetjük fel, de tiszta időben akár száz kilométerre is elláthatunk. A Mátrától a Pilisig és a Zsámbéki-medencéig csodálhatjuk a panorámát. Ennek legszebb szelete a karnyújtásnyira lévő Fellegvár, amely ilyen szögből, azonos magasságból máshonnan nem nézhető meg. Egy emelettel lejjebb pár trófea társaságában kis tárlat ismerteti a közelben fellelhető természeti értékeket. A látnivalókról a kilátó kilátószintjén kihelyezett ábrák és feliratok is tájékoztatnak.

A kilátó közelében pihenőhely, sétautak, alpesi és nyári bobpálya, mini golfpálya és étterem található.

https://www.termeszetjaro.hu/hu/point/kilato/zsitvay-kilato/22471729/

Egyek – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdaparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építtetője több mint 10.-kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építtető fia mintegy 32.kh- gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A lakóházat méretei, az alaprajzai tagolása, külső formai megjelenítése alkalmassá teszik arra, hogy a településen gyűjtött berendezésekből bútorokból, használati és viseleti tárgyakból olyan tájház jöjjön létre, mely a módosabb paraszti lakóházépítés, berendezés és lakás- és telekhasználat egyeki hagyományait örökítse meg.

www.facebook.com/FonixTvTiszafured/photos/a.257854167693470/257855847693302/?type=3&theater

Budapest – Városliget, Millennium háza – Zsolnayval

Budapest

A Ház története:
A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak és a korabeli kritikák szerint – egyedülálló Zsolnay díszítésének köszönhetően – a kiállítás egyik legszebb eleme volt. A kiállítási funkciókhoz azonban szinte azonnal szűkösnek bizonyult, ezért néhány évvel később megépült a Városligetben a Műcsarnok jóval tágasabb, mai épülete. A ház a későbbiekben Fővárosi Múzeumként működött, majd a második világháború alatt megsérült, az eredeti beltéri díszítések is megsemmisültek. Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával az épület a szobrászművészek egyik műhelye lett, később pedig a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye költözött ide. Ekkor kapott belső kialakítása ipari, irodai jelleget. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került az épület, de nem sikerült művészeti-kulturális funkciót találni az épületnek.

A csaknem 3 milliárd forintos, 2017 decembere és 2019 augusztusa között zajló helyreállítás az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósult meg, kívül-belül visszaállítva a hajdan volt impozáns tereket. Az épület főbejárata visszahelyeződött a korabeli terveknek megfelelően a Hermina út felőli oldalra és a ház ékességei, a különleges Zsolnay-kerámiák is restaurálásra kerültek. A Városliget tájépítészeti megújításának részeként egy új rózsakert is létrehozásre került. Az 1.250 négyzetméter alapterületű épület kulturális közösségi térként újult meg: interaktív kiállítótérrel, egy pódiumszínpaddal is rendelkező kávéházzal, mélyföldszintjén pedig egy kisebb előadó- és vetítőteremmel.

https://millenniumhaza.hu/cikkek/a-haz

Az 1880-as években a színgazdag épületkerámia használata még nem volt olyan magától értetődő, mint néhány évtizeddel később, a szecessziós korszakban. Az épületdíszítmények terén igazi áttörést hozó pirogránit sem létezett még ekkor. Zsolnay Vilmos épp akkor kezdett kísérletezni az új anyaggal, amikor az épület már elkészült, így az 1884–85-ben kivitelezett épületre még hagyományos eljárással készült, ólommázas majolikadíszítmények kerültek.

A Zsolnay-gyár működésének az 1870-es évektől az 1880-as évek végéig terjedő időszakát az eklektikus, historizáló stíluskavalkád jellemezte, így a városligeti épületen is keverednek a nagy művészettörténeti korszakok motívumai. Allegorikus egyiptomi és görög nőalakokat, perzsa szárnyas oroszlánokat egyaránt felfedezhetünk a gazdagon díszített homlokzaton. A szeszélyesen kanyargó növényi indák, sárkányos virágvázák és szárnyas oroszlánok között ritmikusan elhelyezett tondókon (kör alakú domborműveken) többször is feltűnik a reneszánsz festészet és szobrászat három nagy alakja: Leonardo da Vinci, Raffaello és Michelangelo.

https://millenniumhaza.hu/cikkek/zsolnay

Lillafüred – télen, hóban

Határon belül - 93.000 km2

Mamutfenyők Magyarországon – Sequoiadendron giganteum

Határon belül - 93.000 km2


Ismét hó nélküli – Karácsony van, a legtöbb helyen már fenyőfa díszíti a családok meleg szobáit. Ünnepelnek Magyarországon, a nagyvilágban, holnap Szenteste következik.
Gondoltam stílszerűen a legszebb és legnagyobb karácsonyfákat ajánlom a kedves érdeklődő böngésző olvasóimnak, a 100 évnél idősebb mamutfenyőinket az ország minden részéből a teljesség igénye nélkül.
Megnéztem a képgyűjtemény lapjait hol jártam, hol fotózhattam e különleges természeti értékeinket? Van még egy pár amit szeretnék lefotózni jövőre.
Gyönyörű növények , dendrológiai ritkaságok, tényleg csodálatosak, változatosak. A javát az egykori arisztokraták, a kertek arborétumok szerelmesei ültették, nevelték anno a régi világban.
A legszebb általam fotózott példány Kassához – határon túl sajnos a Jászói prépostság gyönyörű barokk épülete előtt található. 40 m magas az a Kaliforniai mamutfenyő.
A fajta is változatos, például a gyulai 2 mamutfenyő mellé 3. érdekességként látható a parkban, a kb. 15 m magas kínai mamutfenyő is.
(a képek alatt olvasható a fa ültetésének, településének helye is).

E ritkaságok még nincsenek feldíszítve, ezt a feladatot mindenki önmaga elvégezheti.
Tisztelettel kívánok Gyuláról Áldott Ünnepeket és Kellemes hófehér Karácsonyt:

Bagyinszki Zoltán

Tápiószelei Blaskovich múzeum kiállítása III.

Határon belül - 93.000 km2

A tápiószelei Blaskovich Múzeum az ország egyetlen, a második világháborút berendezésében is sértetlenül átvészelő KÚRIAMÚZEUMA.
A botanikailag is érdekes park közepén álló klasszicizáló kúria 1906-ban épült. E kisnemesi udvarházat vásárolta meg BLASKOVICH GYÖRGY (1878-1960), aki jogi és testvére BLASKOVICH JÁNOS (1883-1967), aki mezőgazdasági akadémiát végzett. A két fivér 1912-ben költözött Tápiószelére.
A tápiószelei múzeum története két szálon is indult. Az egyik szál a Blaskovich testvérpár régészeti tevékenysége. Az ő kezdeményezésükre indítja a Magyar Nemzeti Múzeum 1923-ban azt az ásatást, melynek során Tápiószentmártonban, a sőregi út mellett emelkedő dombon egy szkítakori fejedelmi sírból előkerül a híres “aranyszarvas”, a tűzben aranyozott, szarvas alakú, elektron pajzsdísz. Régészeti kutatásaik közben bukkantak rá a tápiószelei szkítakori temetőre is, ahol a Nemzeti Múzeum régészei 1938 és 1953 között végeztek ásatást. Az itt talált leletek biztosítására 1947-ben a Blaskovich-kúriában megszervezték a MNM MÚZEUMI GYŰJTŐHELYÉT.
Másik szál a múzeum létrejöttében a Blaskovichok műgyűjtő szenvedélye, aminek kezdete a múlt század közepéig nyúlik vissza és a nagyapa, Blaskovich Gyula (1809-1850) nevéhez fűződik. 1848 tavaszát írták még, amikor Heves megye alispánjaként festményeket és metszeteket vásárolt a néhai egri érsek, Pyrker János László hagyatékából. Miután testvéreitől -földért cserébe- megszerezte a családi “régiségeket” is, megteremtette a Blaskovich-gyűjtemény alapjait. Halálával e kollekció Gyula nevű fiára (1843-1911) szállt, ki tovább gyarapította apjának hagyatékát. Műgyűjteményének legértékesebb darabjai 1889-ben a nagybányai történeti, majd 1896-ban Budapesten a millenáris kiállítás történeti főcsoportjában is bemutatásra kerültek.Fiai: György és János tudatos munkával fejlesztették tovább az öröklött anyagot. Egész életüket annak rendelték alá, hogy családi gyűjteményük együtt, egyben és Tápiószelén maradjon.
A Magyar Nemzeti Múzeum segítségével a tápiószelei múzeumi gyűjtőhely átszervezése által 1952-ben megalapították a TÁPIÓSZELEI MÚZEUMOT. Az intézmény vezetői -halálukig- a Blaskovich-fivérek voltak. A közgyűjtemény alapítói és gyűjtői emlékére 1967-től a BLASKOVICH MÚZEUM nevet viseli.

http://blaskovichmuzeum.hu/a-muzeumrol/muzeumtortenet