Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Mályvádi erdő és a Fekete-Körös

Határon belül - 93.000 km2


A piros turistajelzést követve……a TV- elől, a computer mellől menekülve. A két őrült Bagyinszki bringás Gyuláról Sarkad felé majd a szántóföldekről indulva 35 fokban, dél körül tekerte le tegnap és barangolt kerékpárral a csodálatos Mályvádi erdőben, majd a Fekete- Körös gátjain. Vizet alig vittünk magunkkal – gondoltuk hamarosan a finom sör
következik- mert megérdemeljük. alig vittünk folyadékot pedig tudjuk hogy kötelező……a végén már nagyon hiányzotttttt.
A természet ismét bizonyította csodálatos voltát csendes tiszta környezettel, jó levegővel, telis tele állatokkal / rengeteg őzet szarvast láttunk szólóban párosával és csordában. Egyszer egyszer teljesen váratlanul szinte belebotlottunk őzekbe szarvasokba.
Különleges változatos fákat , erdőrészeket növényeket fotózhattam és a végén a 2 gát közé szorított Fekete – Körös folyó kanyarulatait rögzítettem. Felfedeztünk egy korábbi már békalencsével borított egykori folyó medret is bent az erdőben. Jó képeket sejtve felmásztam egy valószínű már használaton kívüli magaslesre, ahogy felértem hangos zümmögésre lettem figyelmes, tőlem 1 méterre hatalmas darázsfészek – tele a lakótulajdonos rovarokkal. Gondoltam ennek a fele sem tréfa, azonnali menekülés – gyorsan visszafordultam, lemásztam, majd futottam vagy 50 m távolságot a hűvösebb erdő felé. Remélve a biztos menekülést- szerencsére nem jöttek utánam a fullánkos ragadozók, bajba kerülhettem volna.
Kiérve az erdőből a gátak tetején tényleg hihetetlen meleg volt, a hűsítő víz, a fürdés helyett a biztonságosabb sört választottuk. Így a legvégén a programunknak Dénesmajor legfontosabb közösségi népi intézménye a kocsma következett üdítő sörökkel amely igazán életmentő volt. , ja előtte még a különleges műtárgy a biztonságunkat garantáló új zsilip – egy érdekes és monumentális műszaki létesítményt csodáltunk meg. Hazatekertünk a nagy melegben, késő délután értük el a várost Gyulát ami már a végén igazán nem esett jól számunkra. Köszönjük a 2 bringának, hogy bírták a strapát és a gyorsasági szakaszokat is
defekt nélkül, láncszakadást elkerülve.

B. Zoli a bringás fotográfus

Gyomaendrőd – Lombkorona tanösvény

Határon belül - 93.000 km2

A 2015-ös gyomaendrődi turisztikai fejlesztés része az Erzsébet liget interaktív tanösvénye sok-sok játékkal, játékos tanösvénytáblával és csónakázási lehetőséggel. Az interaktív tanösvény háromféle útvonalat foglal magában: a ligetben sétálva a madárvilágot ismerhetjük meg többféle interaktív és beszélő tábla segítségével, a lombkorona interaktív tanösvényen fákról és sok más élőlényről olvashatunk érdekességeket, és kipróbálhatjuk az itt található játékos feladatokat, míg a vízi tanösvényen a holtágat tanulmányozhatjuk a vízben elhelyezett táblákon.
A lombkorona tanösvény különlegessége, hogy többszintes, és a legfelső, kilátó szinten azt is kipróbálhatjuk, milyen érzés egy átlátszó felületen, 5 méteres magasságban állni. A vízi tanösvény egy részét csónak nélkül is bejárhatjuk, a képen látható pallósoron több játékot és interaktív elemet kipróbálhatunk, és a lyukakon megleshetjük, milyen állatok pihennek a szintén újonnan telepített úszószigeten.

http://patkosstudio.hu/tanosvenyek/168/erzsebet-ligeti-tanosveny-gyomaendrod

Balatonszentgyörgy – Csillagvár

Határon belül - 93.000 km2

A Balaton déli partján, Balatonszentgyörgy község központjától kb. 2,5 kilométerre délkeletre egy magaslaton emelkedik a messziről komor erődítménynek látszó Csillagvár, melyet 1957-ben műemlékké nyilvánítottak.

Az egykori dokumentumok szerint bizonyossággal állítható, hogy a nevét négyágú, csillag alakú alaprajzáról kapó épületet csak jóval a török háborúk után, 1820–1821 között emelték. Tulajdonosa Festetics László gróf, eredetileg a környező erdőségeiben élő vadállatok miatt vadászháznak rendezte be. Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori végvárra hasonlított az objektum.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szarvasi holtág, Anna – liget, vízi tanösvény II.

Határon belül - 93.000 km2

A nemrég átadott Jégmadár tanösvény a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst és annak élővilágát mutatja be, az állomásokat a gyönyörű Anna-liget mellett, a holtág vizében alakították ki.
A tanösvény a látogatóközpont közeléből indul, és nyolc állomáson keresztül mutatja be a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst és annak élővilágát. Az állomásokat a holtág egy-egy jellemző állatfajáról nevezték el, a vízbe helyezett bójákon rövid ismertetőt olvashatunk például a Holt-Körös tájtörténetéről, természetvédelmi jelentőségéről és élővilágáról. A táblákon egy-egy QR-kódot is találhatunk, melyek segítségével még több érdekességet tudhatunk meg a környékről.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi látogatóközpontjában kenut is tudunk bérelni. A 2 és 4 fős kenukban, illetve egy csónakban, egyszerre 40 főnek tudnak lehetőséget biztosítani a vízre szállásra. Mivel elég sok csoport is igénybe veszi a szolgáltatást, érdemes előzetesen időpontot egyeztetni, ha családdal akarunk evezni.

http://www.turistamagazin.hu/uj-vizi-tanosveny-nyilt-szarvason-a-korosvolgyi-allatparkban.html

Szarvas – Vízi – tanösvény , Anna – liget I.

Határon belül - 93.000 km2

A nemrég átadott Jégmadár tanösvény a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst és annak élővilágát mutatja be, az állomásokat a gyönyörű Anna-liget mellett, a holtág vizében alakították ki.
A tanösvény a látogatóközpont közeléből indul, és nyolc állomáson keresztül mutatja be a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst és annak élővilágát. Az állomásokat a holtág egy-egy jellemző állatfajáról nevezték el, a vízbe helyezett bójákon rövid ismertetőt olvashatunk például a Holt-Körös tájtörténetéről, természetvédelmi jelentőségéről és élővilágáról. A táblákon egy-egy QR-kódot is találhatunk, melyek segítségével még több érdekességet tudhatunk meg a környékről.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi látogatóközpontjában kenut is tudunk bérelni. A 2 és 4 fős kenukban, illetve egy csónakban, egyszerre 40 főnek tudnak lehetőséget biztosítani a vízre szállásra. Mivel elég sok csoport is igénybe veszi a szolgáltatást, érdemes előzetesen időpontot egyeztetni, ha családdal akarunk evezni.

http://www.turistamagazin.hu/uj-vizi-tanosveny-nyilt-szarvason-a-korosvolgyi-allatparkban.html

Budapest – Óbuda Krúdy negyed

Budapest

Ha Krúdyról beszélünk Óbudán, akkor ezen intézmények közül három fontos szerepet játszott az író életében, életrajzilag hiteles környezetet adnak, így méltán viselheti a Krúdy-negyed nevet a Kiskorona és Mókus utca által határolt tömb. Hiszen utolsó otthona a ma Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumként működő lakóházban volt, kedvenc törzshelyei közé tartozott a Kéhli Vendéglő és az Óbudai Társaskör épületében egykor működő Korona Kávéház, ahogy ez olvasható Márainál, Tersánszkynál.
A Mókus Sörkert és Étterem pedig a régi óbudai vendéglátást keltve életre, közkedvelt hellyé vált. Szinte látjuk magunk előtt, hogy a kert fái alatt az író szívesen elüldögélt volna.
Ebben a ma is hiteles környezetben található Gyenes Tamás szobrászművész Krúdy Gyula írót ábrázoló mellszobra is.

https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/30022-krudy-negyed

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alapítását több kísérlet előzte meg. A gasztronómia-történeti múzeumok létrehozásának gondolata a 19. század végétől követhető nyomon. Glück Frigyesnek (1858-1931), a magyar szálloda- és vendéglátóipar egyik vezető képviselőjének a magángyűjteménye mellett, az I. világháború után a Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete vendéglátóipari felszerelésekből, ét- és menülapokból, fényképekből álló, jelentős gyűjteményt őrzött egy létesítendő múzeum részére.

http://www.museum.hu/muzeum/52/Magyar_Kereskedelmi_es_Vendeglatoipari_Muzeum

Nagyvázsony – Kinizsi síremlék Pálos kolostor

Határon belül - 93.000 km2

Kinizsi Pál a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére. Olyan hős, aki kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli, legendás ereje és sorozatos győzelmei révén napjainkra mondai alakká vált. Kinizsi élete során egyetlen csatát sem vesztett el, ami az egész világon ritkaságszámba megy.
Kinizsi Pál nevét 1467-ben említik először Mátyás király egyik rendeletének lábjegyzetében. Születési idejét nem tudni pontosan. A történészek véleménye szerint nemesi származású volt születése óta, a feltételezések szerint bihari kisnemesi család sarja, bár Kinizsi nevű családok Székelyföldön, illetve Abaúj-Torna megyében (Nagykinizs) is előfordultak. Apjáról lehet tudni, hogy harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen. A legendák szerint molnárlegény volt, de ezt a lehetőséget a származására vonatkozóan elvetik. Feltételezik, hogy szerb származású volt a családja.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A vára Nagyvázsonyban, a síremléke a Pálos kolostorban található.

Bagyinszki Zoltán

Gyomaendrőd, a Kner Nyomdaipari- múzeum – 2.

Határon belül - 93.000 km2


Ez a 2. rész a múzeumban a csodálatos nyomdaipari termékekre, a szép munkákra nyomtatott anyagokra, egyedi könyvekre fókuszál.
Kner Imre egykori lakóházában található a Kner Gyűjtemény. 1970 óta tekinthető meg ez a Magyarországon egyedülálló nyomdaipari és családtörténeti anyag. Az állandó kiállítás bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. “Könyvek és nyomtatványok a Gyomai Kner Nyomdából” hirdeti a kiállítás címe, s ennek szellemében láthatók a Gyomán készült könyvek, művészi báli meghívók, közigazgatási nyomtatványok, naptárak, levelező lapok, plakátok, részvények és merkantil nyomtatványok.

https://www.gyomaendrod.com/latnivalok/muzeum/kner-nyomdaipari-muzeum

Gyomaendrőd, a Kner család élettere – különleges múzeum vidéken. 1.

Határon belül - 93.000 km2

Kner Imre egykori lakóházában található a Kner Gyűjtemény. 1970 óta tekinthető meg ez a Magyarországon egyedülálló nyomdaipari és családtörténeti anyag. Az állandó kiállítás bemutatja a Kner család tagjainak munkásságát és a Kner Nyomda történetét az 1882-es alapítástól napjainkig. “Könyvek és nyomtatványok a Gyomai Kner Nyomdából” hirdeti a kiállítás címe, s ennek szellemében láthatók a Gyomán készült könyvek, művészi báli meghívók, közigazgatási nyomtatványok, naptárak, levelező lapok, plakátok, részvények és merkantil nyomtatványok.

https://www.gyomaendrod.com/latnivalok/muzeum/kner-nyomdaipari-muzeum

Budapest, Óbudai Református parókia

Budapest

A reformáció hatása korán eljutott Óbudára, ahol már 1566-ban gyülekezet szerveződött Szováthi Gáspár prédikátor vezetésével.
A 17. század végéig a helység eredeti lakosai református magyarok voltak, akik a város egyetlen templomát, a korábban nekik adományozott mai Szent Péter és Pál főplébánia templom elődjét használták a török hódoltság egész tartama alatt. 1698-ban Óbuda akkori földesura, ifjabb Zichy István, több mint ötven német katolikus családot költöztetett a városba, akik részére visszavette a templomot a kálvinistáktól.

Az 1838-as árvíz mintegy 2 méter magasan öntötte el a templomot, komoly károkat okozva. A reformkor és az iparosodás hatására jelentősen fejlődő település gyülekezete is tovább gyarapodott: 1848-ban orgonát építtettek, 1853-ban pedig az 1791-es régi helyett egy új iskolaépületet emeltek. A templomtorony sisakja 1878-ban készült. Az 1796-ban épült parókiát 1908-1909-ben Kós Károly 1904-ben készített terveivel és felügyeletével újjáépítették, azonban az épületet a két világháború között gyülekezeti terem és irodai célokat szolgáló helyiségek kialakítása miatt átalakították, megbontva az eredeti épületegyüttes szépségét.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából