Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Vitka – népi lakóház

Határon belül - 93.000 km2

Centrál Kávéház szecessziós asztaltársasággal 2019.

Budapest

A Centrál kávéházat 1887-ben nyitották meg. A XIX. és XX. században a különböző magyar szellemi irodalmi, tudományos áramlatok központja volt. 1890 és 1945 között a Centrálban összegyűlő neves írók, költők, mecénások irodalmi lapokat szerkesztettek itt, valamint tudósok, zeneszerzők, képzőművészek, tartottak benne találkozókat.
A II. világháború utáni helyreállítás után 1953-ban folytatta a vendéglátást, egyetemisták részére volt menza és esti diák klub, szórakozóhely, ahol koncerteket szerveztek a diákok számára.
2000-ben nyitott újra a patinás kávéház, hogy ismét elfoglalja kitüntetett helyét Budapesten és a gasztronómiában. Küldetése, hogy a felújított és újrainduló Centrál Kávéház az 1887-ben megnyílt történelmi Centrál Kávéház életének méltó folytatója legyen. Megvalósítja a kávéház kettős funkcióját: jó színvonalú és népszerű vendéglátóhely és közkedvelt társasági és kulturális programok helyszíne.
A 132 éves Centrál kávéház azt a korszakot szeretné visszaidézni, amelyet a hazai gasztronómia aranykoraként emlegetnek. Ezek azok az évek, melyek hagyományait a mai napig érezzük ételeink ízében, illatában.

http://centralkavehaz.hu/rolunk/

A Szecesszió Világnapja 2019. június 8. Budapest

Budapest


Vakok Intézete-Nádor terem – képriport B. Zoltán és B. Imre

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Komor Marcell Jakab Dezső bérháza

Budapest

Sátoraljaújhely – Trianoni határ, jön a 99. évforduló

Határon belül - 93.000 km2


A közelmúltban Borsiban jártam, sokadszor mentem át itt a Felvidékre – a város határában van az emlékmű, most megörökítettem.
Tragikus ráhangolódás, szomorú képek Sátoraljaújhely kettévágta – trianoni határrészéről – a z átlépés pontján lévő figyelmeztető kőobeliszkről és fotódokumentumokról.
Ma más sajnos csak történelem – sokak számára pedig ismeretlen a probléma…..100 év kellett / elég volt egy évszázad a homályos világ – a z elfogadhatatlan elfogadásához.
A képsor végén a Zemplén tövénél lévő határszakasz látható a sátorhegyekkel a távolból. Borsi Rákóczi várkastély felé tartva-amelyet ha kell nekünk akkor sok pénzért visszaépítünk magunknak-“külföldön”.
Nagyon fura dolgokat kreál a politika, hála az égnek megtesszük és megtehetjük.
Remélem, szeretném ha a keddi június 4-re szervezett emlékezésre, gyertyagyújtásra sokan eljönnének- emlékezzünk közösen az évszázados nemzeti tragédiánkra.
Gyula – Csiga-kert Székely – kapu 11.00 óra

Tisztelettel: Bagyinszki Zoltán fotográfus

Érd, szoborkert – Kőrösi Csoma Sándor szobra

Határon belül - 93.000 km2


ÉRD (Magyarország)
Magyar Földrajzi Múzeum (2030 Érd, Budai út 4.) kertjében Antal Károly teljes alakú Csoma kőszobra. Készült: 1942-ben. A Magyar Földrajzi Társaság és a Turáni Társaság megbízásából, Cholnoky Jenő kezdeményezésére. Felirata: Példája, hogy nehézség nincs, melyet erős akarat legyőzni képes ne volna(Eötvös).
Felavatták: 1984-ben
Forrás: Dr. Kubassek János: Kőrösi Csoma Sándor szobra Érden, Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 1. sz., 11-18. oldal, Érd, 1985.

Kubassek János: A Himalája magyar remetéje, 288 old.

Bagyinszki Zoltán

Arcok – művészportrék

Határon belül - 93.000 km2


Érdekes fotós faladat adatott számomra a közelmúltban:
Corvina Kiadó- Bede Béla szerkesztésében készült egy könyv, az útikönyv sorozat keretében hazai népi mesterségeket –népművészeket – népi iparművészeket és érdekes, lassan letűnő szakmákat mutat be.
Néhányan még űzik e mesterségeket, megtanulták a mesterfogásokat és jelen vannak a hazai “piacon” kiállításokon. Legtöbbjük sikerrel képviseli Magyarországot a nemzetközi bemutatókon is.
Az Alföld és Budapest területén fotóztam a különleges ( csodálatos, kreatív, villámgyors…..) kézügyességgel megáldott alkotókat, mestereket, művészeket. A végén kértem őket agy portré elkészítésére – általam.
A képek egy része a megjelent könyv lapjain is láthatóak a szakmát művészeti ágat bemutató fotókkal együtt. Egy szubjektív válogatással szeretnék tisztelegni előttük.
A munka közben elkapott pillanatok- a szerszámaik, vagy az alkotói kéz képei is érdekesek úgy mint az átszellemült arcok látványa. Beszélgetés közben kiderült, valamennyi művész, mester, igazi személyiség, a leg-legje a szakmának,
Az előállított “termékeik” műalkotásként értelmezhetőek, legtöbbjük a modern otthonokat díszítve visszahozzák a régmúlt korok emlékeit.

Bagyinszki Zoltán

Esztergom – Központi Hittudományi Főiskola/ Ószeminárium és a könyvtára

Határon belül - 93.000 km2

Esztergom három jelentős egyházi könyvtárral rendelkezik, melyek mindegyike nagyságban és tartalomban is számottevő, unikális történeti értékekkel rendelkezik. A nagy múltú Főszékesegyházi Könyvtár – közismert nevén Bibliotéka -, a prímások hagyatékát őrző Érseki Simor Könyvtár mellett az egyházi felsőoktatást szolgáló Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára is méltó elhelyezést nyert a Szent Adalbert-központban és vált kutathatóvá.

A könyvtár története szorosan összekapcsolódik a magyar papnevelés-papképzés közel fél évezredes történetével. A török elől Nagyszombatba menekült az esztergomi érsekség, ezért Oláh Miklós 1566-ban -a tridenti zsinat határozata alapján- ott alapította meg első magyar papképző intézményként a szemináriumot. A könyvtár alapítására is ezt az évszámot tekintjük érvényesnek, így a Hittudományi Főiskolával és az Érseki Papnevelő Intézettel együtt az eredeti intézmény jogutódjának. A könyvtár letétként kezeli az Érseki Papnevelő Intézet gyűjteményét, így biztosítva a folytonosságot, az alapítói szándék továbbvitelét, a jelenlegi papképzés tudományos hátterét. A hajdani nagyszombati szeminárium második alapítójának Pázmány Pétert tekintjük, aki nagyobb épületben működtette tovább az általa Szent Istvánról elnevezett szemináriumot. Ennek az örökségnek átadására hivatott a jogutód intézmény, könyvtára pedig a mai igényeknek megfelelő felsőoktatási könyvtárként biztosítja a képzési-kutatási szakirodalmi feltételeket.

http://www.eszhf.hu/konyvtar/index.php?id=a-konyvtar-tortenete

Sátoraljaújhely – Vármegyeháza és Kossuth II. – belsők

Határon belül - 93.000 km2

Az egyemeletes főépület a városközpont dísze. Barokk stílusú kapuzata fölötte kis kiugró erkély, innen mondta el Kossuth Lajos első szónoklatát 1831-ben. A főhomlokzat közepén nyíló három magasított ablak mögött található a hajdani megyegyűlés díszes terme, fából készült festett karzatával. Az északi épületszárny emeletén alakították ki Zemplén vármegye levéltárát, 1776-ban készült barokk szekrénysora ma is használatban van. A levéltárban dolgozott éveken át Kazinczy Ferenc, emlékét őrzi a városháza belső udvarán felállított mellszobra, Pátzay Pál alkotása.

A 18. század közepén Sátoraljaújhely Zemplén vármegye székhelye lett. A megyeháza építését Salvator Aprilis olasz építész tervei szerint 1754-ben kezdték el és 1768-ban fejezték be. 1770-ben a vármegye már itt köszönthette az erre utazó II. Józsefet, itt fogadták 1809-ben és 1814-ben a Napóleon ellen vonuló orosz sereget. Falai között működtek a vármegye hivatalai, itt volt a főispán és az alispán székhelye, az udvar végében börtön is állt. Az északi épületszárnyban Zemplén levéltára kapott helyet, mely jelenleg is ott található. A megyeháza épületét 1832-ben felújították és átalakították. A törvényszéket és az új börtönt az 1859-ben emelt háromszintes hátsó épületszárnyban rendezték be; az épületrészt 1928-ban lakóépületté alakították, majd az 1980-as években lebontották.
A városháza eredetileg nem itt, hanem 1894-től a Kazinczy Ferenc Múzeum mai épületében működött. Miután Zemplén vármegye megszűnt, 1950-ben a városi tanács hivatalait ide költöztették át, a műemléki felújítást 1966–1974 között végezték el. Az épület 1999 óta a városi önkormányzat székháza.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sátoraljaújhely – Vármegyeháza és Kossuth I. – külsők

Határon belül - 93.000 km2

Az egyemeletes főépület a városközpont dísze. Barokk stílusú kapuzata fölötte kis kiugró erkély, innen mondta el Kossuth Lajos első szónoklatát 1831-ben. A főhomlokzat közepén nyíló három magasított ablak mögött található a hajdani megyegyűlés díszes terme, fából készült festett karzatával. Az északi épületszárny emeletén alakították ki Zemplén vármegye levéltárát, 1776-ban készült barokk szekrénysora ma is használatban van. A levéltárban dolgozott éveken át Kazinczy Ferenc, emlékét őrzi a városháza belső udvarán felállított mellszobra, Pátzay Pál alkotása.

A 18. század közepén Sátoraljaújhely Zemplén vármegye székhelye lett. A megyeháza építését Salvator Aprilis olasz építész tervei szerint 1754-ben kezdték el és 1768-ban fejezték be. 1770-ben a vármegye már itt köszönthette az erre utazó II. Józsefet, itt fogadták 1809-ben és 1814-ben a Napóleon ellen vonuló orosz sereget. Falai között működtek a vármegye hivatalai, itt volt a főispán és az alispán székhelye, az udvar végében börtön is állt. Az északi épületszárnyban Zemplén levéltára kapott helyet, mely jelenleg is ott található. A megyeháza épületét 1832-ben felújították és átalakították. A törvényszéket és az új börtönt az 1859-ben emelt háromszintes hátsó épületszárnyban rendezték be; az épületrészt 1928-ban lakóépületté alakították, majd az 1980-as években lebontották.
A városháza eredetileg nem itt, hanem 1894-től a Kazinczy Ferenc Múzeum mai épületében működött. Miután Zemplén vármegye megszűnt, 1950-ben a városi tanács hivatalait ide költöztették át, a műemléki felújítást 1966–1974 között végezték el. Az épület 1999 óta a városi önkormányzat székháza.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából