Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Budapest – Auguszt cukrászda

Budapest

Az első Auguszt cukrászda 1870-ben nyílt a mai Dózsa György téren, majd az alapító 1881-es halála után az özvegy vezette a családi vállalkozást, amelyet 1901-ben fia, Auguszt József vett át. Ő nyitotta meg 1907-ben a Krisztina téri főüzletet, ahol a selyemtapéták, velencei csillárok, vörös márvány lapú mahagóni bútorok között fogyaszthatta a közönség a finom teákat, süteményeket, drazsékat, pralinékat, csokoládékat, a télen is árusított fagylaltokat. A Hidegkúti úton nyitott, japánkerttel ellátott teraszos Auguszt Pavilon Budapest kedvelt uzsonnázó-vacsorázó helye volt a nyári szezonban a húszas-harmincas években.

A cukrászda a háborúban súlyosan megrongálódott, az újjáépített helyiségekben Auguszt Elemér folytatta az ipart 1947-től az 1951-es államosításig. Helyén a mai napig az önkormányzati tulajdonban lévő, bérlő által üzemeltetett Déryné cukrászda működik. Auguszt Elemér 1956-ban a Fény utcában nyitott újra önálló kis cukrászdát, amely az utóbbi években kibővült, és ifj. Auguszt József vezetésével viszi tovább a családi hagyományokat. 1993-ban Auguszt Olga kikölcsönözte a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumtól a Krisztina téri egykori üzlet megmaradt berendezését, amely ma a Kossuth Lajos utcai cukrászdájában látható.

https://hvg.hu/magyarmarka/20050325auguszt

Aggtelek – Wieliczka, postakocsi kaland 2005-ből

Határon belül - 93.000 km2


Kazincbarcika – Budapest ráadással.

Talán a legszebb könyv Bagyinszki Zoltán és a debreceni Tóth Kiadó együttműködésében. – egyedi különleges témával: történelmi városaink bemutatásával.
Térkép, az egykori európai jelentőségű magyar postakocsi útvonal teljes hálózatával, ill. a szerelvény – a 3 „lóerővel”. Az 50 éves város Kazincbarcika, Aggtelek, Kassa, Eperjes, Limanova, Ószandec, Krakkó, további kisvárosok, természeti szépségek. A Kárpátok hegyei, barlangok-sóbánya és a Hucul ménes lovai.
E lófajta egykor a hegyvidék meghatározó (erős és igénytelen) szállító állata volt. Ezek a hucul lovak húzták hegyen – völgyön, országúton, földúton, falvakban városokban majd egy héten át, a Kazincbarcikáról indult nosztalgia postakocsi szerelvényt az egykori sóút mentén egészen Krakkó városáig.
Ez mind megtekinthető a magyar- angol- lengyel nyelvű album 150 oldalán látható 329 fotó segítségével ( ebből kb. 8-10 % vendégfotó a magyar és a lengyel Világörökség témaköréből.)
A B/4 méretű, keményfedelű könyv terveit Juhász Valéria készítette, olvasható annó a szűkített könyvismertetőben.
12 éve a Budapesti Utazási kiállításon szervezett könyvbemutató alkalmával királyi szinten, méltó módon fogadták a város standján a szerzőt Bagyinszki Zoltánt, a sajtót és az érdeklődő vendégeket.

Bagyinszki Zoltán

Mád – Zsinagóga

Határon belül - 93.000 km2

Egyes adatok szerint már 1771-ben volt a faluban zsidó templom, de az a gyönyörű barokk stílusú zsinagóga, amely több mint 150 éven keresztül szolgálta a mádi zsidókat, csak 1795-ban épült fel. Építését két gazdag család, a Brener és a Teitelbaum testvérek finanszírozták, akik mint borkereskedők telepedtek le Mádon. Feljegyezték a krónikások, hogy a régi zsidótörvények szerint a nők, a gyerekek és férfiak hordták a köveket a környező hegyekből, bányákból az építkezéshez, hogy idegen kéz ne érintse azokat. A templom felszentelését a bonyhádi Boskovitz Wolf (1740–1818) rabbi végezte el. A stílus olasz mesterek kezét dicséri, belső harmóniáját a négy tartóoszlop biztosítja. Közepén kupola borul a tóraolvasó asztal fölé. A középső négyszög körül két oszlopban padok 130 ember számára. Bensőséges intimitás jellemzi a belső teret, míg kívülről a barokk és a copf építészeti stílus harmonikus keveredése teszik egyikévé a legszebbeknek a magyarországi zsidó templomok közül.
Szép formája, gazdag s idegenszerű belseje érdekesen képviseli a hajdani magyarországi zsidóság leghagyományosabb csoportját, a Galíciával szomszédos északkeleti megyék ortodoxait. Az épület szerkezetében és elrendezésében nagy múltú hagyományok képviselője: kilencosztatú nagyterme a lengyel-litván reneszánsz 16. századi találmánya, olyan építészeti kompozíció, amely a szószék és az építészeti szerkezet között alkot kapcsolatot, azaz a tanításra és imára rendelt tér lényegét fejezi ki.
A zsinagóga bejárati kapujára faragott évszámot (1795), a zsinagóga nagyrészt egységes falszerkezete és a rokon építményekkel való összevetés alapján az építés hiteles dátumának tekinthetjük. Ezen túl azonban az épület további életéről egyetlen adatot sem ismerünk, mert azokat a hitközség levéltárán kívül nem rögzítették, az pedig minden jel szerint nyomtalanul elpusztult.

http://www.mad.info.hu/zsinagoga

Mád – Holdvilági élmény a föld alatt

Határon belül - 93.000 km2

Tokaji borvidék-Holdvölgy pincelabirintusa.
Csodás földalatti világban, különleges pincelátogatás részesei lettünk Mádon 2019. február elején.
Sétát tehettünk a mádi félezer éves történelmi – többszintes járatokban / közel 2 km 109 ág, 3 szint- nem semmi. lásd a térképet
Fotózás közben állomásonként Holdvölgy Pincészet borait kóstolgatva. Közben kiváló és kedves vezetést kaptunk
érdekes információkkal gazdagodtunk. A pinceképek zárásaként, hazafelé sétálva csodás naplemente volt a bónusz számunkra.
( az utolsó előtti fotó )
Egészségünkre vált és nagyon köszönjük az élményt, a szép programot – visszatérünk, ja és nem utolsó sorban a borok is kiválóak voltak.

Bagyinszki Zoltán

Körösladány – Duzzasztó a Sebes-Körösön

Határon belül - 93.000 km2

Budapest – Miniátorok és a Budai Corvina könyvtár / kódexek – OSZK . I.

Budapest

A Corvinák kiállítás ritka és értékes darabjai kerültek – talán véletlen, talán tudatosan a honlapom értékei közé. Elérve ezzel a jubileumi 50.000. kép – fotográfia bemutatását.
A kódexek csodálatos fejedelmi ajándékok voltak, bőr vagy bársony csattos külsővel – művészi színes “festményeivel” miniatúráival, szépen formált betűivel és tartalmas, értékes belsőkkel (történelmi kultúrtörténeti vallási stb. témakörökkel) Ezek ma a könyvtárak és magángyűjtemények féltett, óvott kincsei.
Több mint 500 éve bizonyítékai a rangos magyar kultúra európaiságának, értékének, jelenlétének.
Több mint 2000 kódex készült a középkorban, ebből kb. 200 maradt az utókorra, amelyből 50 körüli jelenleg is Magyarországon található.
Több mint 50.000 fotó a bagyinszki.eu honlapon reprezentálja a nagyvilág felé is a magyar értékeket, látnivalókat, történelmi értékeinket, épített és természeti környezetünket.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

A műhely működésének magas színvonalát jelzi, hogy különleges, eddig egyöntetűen itáliainak tartott kódexekről derült ki a budai eredet. Ilyen például a Pietro Ranzano magyar történetét tartalmazó corvina, amelyet eddig nápolyi munkának tartott a kutatás. A korábban ismertnél jóval árnyaltabban lehet bemutatni, hogy hogyan és milyen mértékben támaszkodtak a királyi könyvtár létrehozói a korábbi tudós főpapi generáció, Vitéz János, Handó György és Janus Pannonius gyűjteményeire.

A budai műhely azonban nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, hiszen – követve a király példáját – magas rangú főpapok is megbízóik közé tartoztak. A tárlaton számos darab látható a nekik készült kódexek közül. Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost három díszkódexét is kiállították: a magyar múlt egyik legszebb kódexe, a Budapesten őrzött breviárium mellett megtekinthető a főpap Párizsban őrzött imakönyve, valamint a new york-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt hazai kiállításon.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/szenzacios-kiallitas-budai-varban-vatikani-konyvtar-ritkasaga-is-bemutatasra-kerult

Budapest – Az (új) Miniszterelnöki rezidencia

Budapest


Végre, elkészült Budán a Várnegyedben, a visszafogott XXI. századi épületegyüttes. Sorban látjuk életre kelni a rekonstruált régi, szép magyar hatalmi és kormányzati épületeinket.
Az egykori Carmelita kolostorban, a (volt Várszínház épületében) került kialakításra a megújuló várnegyed történelmi épületeinek sorában.
Szép, fotós szemmel is vonzó, jó színvilágú igazán impozáns az épület. Az időjárás, a fények lehettek volna kedvezőbbek is…… A turizmus szempontjából is fontos ( látványos) kívül, belül méltó épülettel gazdagodott a főváros.
Tisztelettel gratulálok az alkotó tervező művészek és a kivitelezők csapatának. Jó volna – talán lesz rá mód belülről is megtekintve- pár szép felvétellel teljessé tenni e rövid kis sorozatot.
Az előtérben lévő Gróf Bethlen István miniszterelnöki szobor azonnali megtisztítást igényel- méltatlan dolog….az állapota, Én a technika segítségével igyekeztem megtisztítani.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Budapest – Királyi Palota-Habsburg Nádori kripta

Budapest

A Nádori Kriptát az 1769-ben befejezett új Szent Zsigmond templom (Vártemplom) alatt alakították ki. Bejárat a sírboltba csak a királyi palotából volt, bár eredetileg a kórus alatti részről induló keskeny lépcsővel tervezték a lejáratot, mégsem az valósult meg. A kriptába a palotából a Szent Jobb-kápolna mellett a szögletes belső udvaron át, vagy kívülről az oroszlános udvarról ugyancsak a belső udvaron át lehetett bejutni. A plébánia első fennállásának idején, 1777-ig 10 anyakönyvi bejegyzés történt a halottak rovatába. A sírbolt első lakója egy gyermek, Affolter Péternek, a palota felügyelőjének csecsemő lánya, a második Hoffmann János, az új királyi palota Bécsből küldött kapusa volt. Utána Pitroff Károly következett, a második plébános, majd Affolter Péter első felesége. Őt követte Pfiszterer udvari tisztviselő húszéves fia, végül az új kapus, Kubesch Mátyás négy piciny gyermeke. A gyermekeket a kripta aljába ásták be, a felnőtteket oldalüregekbe falazták el. A kripta 1777-től újra használaton kívül állott.
A „nádori sírbolt” első lakója József nádor és harmadik felesége Mária Dorottya főhercegnő első gyermeke az 1820. augusztus 23-án 23 napos korában elhunyt Erzsébet Karolina főhercegnő volt. 1837. november 12-én hunyt el a nádor 13 éves fia, Sándor Lipót főherceg. Őt is a Zsigmond-kápolna alatti kriptában temették el a nyilvánosság teljes kizárásával.József nádor e két temetés után határozott a családi sírbolt kialakításáról. Engedélyt kért Ferdinánd császártól, hogy az udvari szokásoktól eltérően a Zsigmond-kápolna kriptáját családi temetkezőhellyé alakíttathassa át. A beleegyező választ után József nádor megbízta Franz Hüppmann építészt a tervek elkészítésével.
Az átépítés során 1838. március 23-án a korábban itt eltemetett közrendű halottakat a földbe ásták, és nevüket a két belső terem közötti átjáró falába süllyesztett réztáblára írták fel.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szatmárcsekei temető, Magyar Kultúra Napja Gyulán

Határon belül - 93.000 km2

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
A nap megrendezésének ötlete Fasang Árpád zongoraművészhez köthető, aki 1985-ben vetette ezt fel. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot és azóta rendre évente ünneplik meg ezt a napot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tállya – Rákóczi kúria

Határon belül - 93.000 km2

Utca vonalon fésűs beépítésű, téglalap alaprajzú, kétszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Nyugati, udvari oldala előtt külső, árkádos, fedett lépcsőfeljárat. Utcai homlokzatát meghoszszabbítva L alakban toldalék épült hozzá, déli, udvari végéhez pedig földszintes gazdasági épület. Utcai, északi homlokzatának régebbi szakaszán alul három fekvő kőkeretes pinceablak, illetve két szegmensíves keretű vakablak. Fölöttük három tagozatos, kőkeretes szobaablak, ezektől nyugatra a toldalékszakaszon egy ugyanilyen. A nyugati udvari homlokzatán kis reneszánsz ablak, a belsőben az emeleten két későreneszánsz kőkeretes ajtó.
XVII. századi kúria, későreneszánsz-korabarokk részletekkel. Feltételezések szerint Lorántffy Zsuzsanna építtette, miután III. Ferdinánd I. Rákóczi Györgynek és feleségének, valamint fiú utódaiknak adományozta a mezővárost. A regéci uradalom 1688-as inventáriumában már említik a kúriát. 1701-ben részletes leírás is készült róla, mely szerint a viszonylag nagy funduson a zsindelyfedelezésű épületben két szobát, egy kamrát, egy boltíves szobát, majd egy, a nagy előcsarnokból nyíló tágas termet szemléltek meg. Az egyes szobák, termek falait nagy boltíves nyílások törték meg. Feltételezések szerint a földszintet terményraktárnak használták. A ház ajtaja előtti porticusról nyílik a pince egyik lejárata. Az előcsarnokból lépcső vezetett a tágas emeleti előcsarnokba, ahonnan egy kandallós- és egy zöld kályhás szobára nyiltak ajtók. Ez utóbbi szobához árnyékszék is tartozott. Az előcsarnokból nyílt egy harmadik ajtó egy zsindelyfedelezésű szobába. A felső szintre az udvarból is fel lehetett jutni egy orsós folyosó fagrádicsán. A kőfallal és sövénnyel kerített funduson voltak a gazdasági épületek, istálló, magtárak, csűr, kocsiszín, innen nyílt a templom alá benyúló pince. Az épületet 1720 után többször átalakították.

http://www.tokajivilagorokseg.hu/hu/muemlek/kuria/rakoczi-kuria