Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Abasár – Aba Sámuel királyi települése és történelmi emlékei a Mátrában II.

Határon belül - 93.000 km2

Feldebrő és Abasár É- Magyaroszági települések a Mátrában. Kevesen tudják a nagyon kevés hazai királysírok- sírhelyek egyike kötődik a 2 településhez. A közeli Feldebrőn helyezték először örök nyugalomra
Aba Sámuel magyar királyt, az altemplomban- amely ma i s megtekinthető fontos román kori műemlékünk. Majd innen került az akkori királyi rezidenciára – a hagyomány szerint valószínű földi maradványai is Abasáron találhatóak.
A híradások nyomán-a megírt és bemutatott eredmények motiváltak , hogy a napokban felkerssem Abasár településünket.
A főtéren található rk. templom is reett középkori részleteket (különleges a templom kapu feletti beépített írásos kőfaragvány) és a templom mellett néhány méterre áll a király bronzból készült egész alakos szobra is.
Abasár Történelmi Emlékhely-birtokközpont a legfontosabb adatok a központban állított bronz táblán olvashatóak 1. kép.
A történelemben, folyamatos hatalmi játszmák- harcok és háborúk kísérték az államalapítást követő évszázadokat. Regénybe illő történetek, béke időben fejlődés sok szépséggel, eredményekkel, persze kudarcokkal, tragédiákkal is. A Képes Krónika “beszámolt” ezekről. Ezt a királyt is meggyilkolták! Aba Sámuel egyik legkorábbi uralkodónk volt. A 3. királyunk 1041 és 1044 között uralkodott.
A nyughelye a monostorban lehetett, ennek a feltárása-kutatása (az utóbbi években) folyamatos és eredményes régészeti munka volt.
A fotók bemutatják az eddigi eredményeket – kiásott alapokat,a megtalált körtemplomot. Sírkő fedlapokat is találtak, emellett temetőt emberi csontmaradványokkal.
A régészek és tudományos szakemberek tevékenysége által az értékes történelmi leletek, eredmények reményeink szerint hamarosan látogathatóvá válnak. Reméljük, hogy a nagyközönség számára is mielőbb olvashatóvá válnak az érdekes történelmi információk.
A munka még folytatódik… a tudomány, a technika segítségével a további rejtélyek megoldódhatnak – netán a király sírja is előkerülhet. Bíz(z)unk benne!

Bagyinszki Zoltán

Abasár – Aba Sámuel királyi települése és történelmi emlékei a Mátrában I.

Határon belül - 93.000 km2

Feldebrő és Abasár É- Magyaroszági települések a Mátrában. Kevesen tudják a nagyon kevés hazai királysírok- sírhelyek egyike kötődik a 2 településhez. A közeli Feldebrőn helyezték először örök nyugalomra
Aba Sámuel magyar királyt, az altemplomban- amely ma i s megtekinthető fontos román kori műemlékünk. Majd innen került az akkori királyi rezidenciára – a hagyomány szerint valószínű földi maradványai is Abasáron találhatóak.
A híradások nyomán-a megírt és bemutatott eredmények motiváltak , hogy a napokban felkerssem Abasár településünket.
A főtéren található rk. templom is reett középkori részleteket (különleges a templom kapu feletti beépített írásos kőfaragvány) és a templom mellett néhány méterre áll a király bronzból készült egész alakos szobra is.
Abasár Történelmi Emlékhely-birtokközpont a legfontosabb adatok a központban állított bronz táblán olvashatóak 1. kép.
A történelemben, folyamatos hatalmi játszmák- harcok és háborúk kísérték az államalapítást követő évszázadokat. Regénybe illő történetek, béke időben fejlődés sok szépséggel, eredményekkel, persze kudarcokkal, tragédiákkal is. A Képes Krónika “beszámolt” ezekről. Ezt a királyt is meggyilkolták! Aba Sámuel egyik legkorábbi uralkodónk volt. A 3. királyunk 1041 és 1044 között uralkodott.
A nyughelye a monostorban lehetett, ennek a feltárása-kutatása (az utóbbi években) folyamatos és eredményes régészeti munka volt.
A fotók bemutatják az eddigi eredményeket – kiásott alapokat,a megtalált körtemplomot. Sírkő fedlapokat is találtak, emellett temetőt emberi csontmaradványokkal.
A régészek és tudományos szakemberek tevékenysége által az értékes történelmi leletek, eredmények reményeink szerint hamarosan látogathatóvá válnak. Reméljük, hogy a nagyközönség számára is mielőbb olvashatóvá válnak az érdekes történelmi információk.
A munka még folytatódik… a tudomány, a technika segítségével a további rejtélyek megoldódhatnak – netán a király sírja is előkerülhet. Bíz(z)unk benne!

Bagyinszki Zoltán

Hadik András – lovassági huszártábornok 1764-1840, császári és királyi kamarás

Határon belül - 93.000 km2

Futak (Szerbia) Délvidéki Duna menti település Újvidéktől Ny-ra. 1764-1840 császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos és lovassági tábornok. A grófi címet a vitézségéért kapta a Császárnőtől. Még Berlin városát a Poroszok fővárosát is megsarcolta huszárjaival. Természetesen a grófi cím megszerzésével nem fejeződött be katonai karrierje és nem ért véget az elismerések sorozata. Volt Buda kormányzója, Erdély katonai parancsnoka, az Udvari Haditanács elnöke, Bács vármegye főispánja, 79 évesen a török ellen harcoló csapatok főparancsnoka. Megkapta a futaki uradalmat, a futaki előnevet és a birodalmi grófi rangot.
A családi sírboltban, Futakon temették el. – Itt élt egykor és halt is meg 1790. március 12-én, gróf Hadik András császári tábornagy. Ő építette fel az első római katolikus templomot. Annak a helyén most a Jézus szíve római katolikus templom található. Állítólag az első templom alatt temették el. A mezőgazdasági szakközépiskola és diákotthon is a Hadik család egykori birtokán, illetve kastélyában (amely 1777 épült) működik. A magyar kultúra lovagjai minden évben március 12. körül megkoszorúzzák a katolikus templomban található gróf Hadik András márványtábláját.

Hadik András a német hadtörténet egyik legnagyobb fiaskóját, a hétéves háború egyik legpimaszabb hadműveletét vitte véghez. Mondják, ez volt a történelem leghíresebb huszárcsínye.

Hadik egy mindössze 24 órás, gyors portyában szégyenítette meg a porosz sereget, különösen Nagy Frigyest, azzal, hogy elfoglalta Berlint. Seregének megtiltotta a rablást, viszont hatalmas hadisarcot kért, aminek egy részét a fosztogatástól megkímélt berlini lakosok maguk dobták össze. A Berlinből aztán pánikszerűen távozó Hadik végül bőséges zsákmánnyal, ellátmánnyal, porosz lobogókkal és a berliniektől Mária Terézia számára kért, a város címerével felhímzett kesztyűkkel tért haza. A történetmesélők szerint, mind a 24 darab kesztyű balkezes volt.Ennek ellenére Mária Terézia örök becsben tartotta Hadikot e berlini rajtaütésért. Jutalmul grófi címet és Futak környéki hatalmas birtokokat kapott.

Impozáns lovas szobra- a huszár emlékmű a Budai vár Úri-Szentháromság utcájában (Vastagh György – 1937) látható.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ópusztaszer – Attila, hun királyunk szobra

Határon belül - 93.000 km2

Küzdelmekkel teli két év után végre a helyére került Attila hun király mészkőszobra, az öt méter magas alkotást az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark főbejáratának előterében állították fel és leplezték le pénteken délelőtt, egy nappal az államalapítás ünnepe előtt. Az ünnepségre a határon túlról, Székelyföldről és Lengyelországból is érkeztek vendégek.

Kásler Miklós köszöntőjében kiemelte: az eredetünkkel kapcsolatban teljesen egységes és folyamatos ismeretünk és tudásunk volt arról, hogy szkíták, hunok leszármazottai és magyarok vagyunk. A volt tárcavezető emlékeztetett arra, hogy a magyar hagyományokban és legendákban, a délnémet gesztákban Attilát bölcs, megfontolt, államteremtő, nagy hadvezérnek ábrázolják, aki ha lehetett, megkímélte az ellenséget.

https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/08/unnepelyesen-felavattak-attila-hun-kiraly-szobrat-opusztaszeren-fotogaleria

Székesfehérvár – Osszárium, királyi csontkamra – 2022. aug. 20.

Határon belül - 93.000 km2

Az idén augusztus 20-án jártam a királyi városban Fehérváron. Valódi ünnepi hangulattal, virágokkal, rendezvényekkel és az osszárium megtekintésének lehetőségével.
(Csak ezen az egy napon nyilvános a csontkamra megtekintése – fotózása.) Éltem az alkalommal készültem rá, érdekes volt a sok száz bedobozolt csontmaradvány között tartózkodni, nézelődni, exponálni.

Illő záróképnek gondoltam a fehér virágokkal dísztett Szent István királyunk, az államalapító uralkodó szarkofágjának ide szánt képeit. Elgondolkoztam az impozáns bazilika méretéről, a sok királyi síremlék gazdagságáról, művészi kiviteléről. Tragédiaként éltem meg hiányukat, hiszen az ország középkori uralkodóinak művészi síremlékeik megtekintését jogos igényként éltem meg itt Székesfehérváron. – De abból mára sajnos csak a csontkamra maradt. Krakkóban, Párizsban, Londonban a királysírokon szinte az egész történelem követhető. Talán egyszer nálunk is… Kevesen tudják, hogy az ország mai területén a sok sok királyi síremlékből talán csak kettő látható, látogatható – Tihanyban és a Budán.

Bagyinszki Zoltán

Doboz – kistelepülés nagy értékekkel

Határon belül - 93.000 km2

Dobozi Rk. Szent – Kereszt kápolna és a Wenckheim kripta az egyik legszebb kistemplom és családi mauzóleum Békés megyében található. Neoromán stílust képvisel a múlt század fordulójáról.

A gr. Wenckheim családi kripta felszentelésére az 1900 -as évek elején került sor- különleges értéke a velencei aranymozaik a kupolában. A neoromán stílű épület tervezője a bécsi Nicolaus Schidek volt. A kupola szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak. A kripta kör alaprajzú épület, középen található az oltár, és a kupola alatt két-két oldalon kápolnaszerűen kapcsolódnak a temetkezési helyek. A templom nem különben sok értékkel rendelkező műalkotás, szintén az Ő műveként létesült. a grófi család kápolnájaként létesült. Szerencsénk, hogy a tehetős Wenckheim arisztokrata család ilyen mértékben támogatta és igényelte a művészetek jelenlétét.
Az angol stílusú kastélyparkot 1850 körül telepítették az egykori Fekete- Körös mentén. Sok impozáns lombhullató került a területre dendrológiai értékeket is képviselve. A közelben lévő ipari műemléket, a nagyméretű magtárt és a zabsilót Ybl Miklós tervezte.
A templom főhomlokzatának jobb oldali részén a homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát.
A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája, egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el! A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják.
Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek tesznek még díszesebbé.
A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült.

A templom és a kripta kupolája egyaránt egyedi velencei aranymozaikból készült, és szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak.

Internetről válogatott információk, személyes esztétikai élményekkel.

Bagyinszki Zoltán

Gödöllő-Válaszút – Báró Bánffy Ádám kandallója 1880-ból

Határon belül - 93.000 km2

A közelmúltban Válaszúton és Gödöllőn jártam kamerámmal.

Erdélyben Válaszúton élt alkotott egy különleges arisztokrata aki tisztelte és csodálta- majd megtanulta Ny. Európában és Kalotaszegen a népi mesterségek 2 válfaját a fafaragást -és a fazekasságot. Ezt követően a báró (1847-1887) hobbiból mesterműveket készített saját barokk kastélya berendezésével – dekorálásával. -ezt a kevésbé ismert csodakastély belsőt most a “nemzet asztalosa” Rostás Árpád barátom rekonstruálja kis csapatával – közben zajlik az értékes épület megmentése teljes felújítása. Kolozsvártól É- ra található a kis falucska -ahol Kallós Zoli bácsi is tevékenykedett.
Feltétlen megemlítendő Gróf Grassalkovich I. Antal egykori kastélyépítő-építtető mecénás arisztokrata is akinek a gödöllői Grassalkovich stílusú kastélyt köszönhetjük.Továbbá Hatvan és Pozsony barokk kastélyait is-e mellett még több mint 30 templomot hazánkban.
A gödöllői királyi kastélyt előbb a szovjetek katonái, majd a kommunisták barmolták szét……többek között szétverték és eltűnt a kastélyban lévő – a bárótól ajándékaként kapott szépséges remekmű, a kandalló-/ kályha is. Szerencsére a válaszúti kastélyban lévő mázas művészettörténeti érték épségben megmaradt- a párja amit szépen lemásolva rekonstruáltak és most a Sisi -kastélyban ismét megtekinthető, itt a honlapon is ( köszönet az országos kastély és várrekonstrukciós programnak!). Válaszúti kastélyban jövőre szintén – amikor befejeződik a nagy felújítás és látogathatóvá válik Erdély- Válaszút egyik legszebb legértékesebb kastélybelsője. Addig csodáljuk a képeket itt a honlapon.Hamarosan egy képsor bemutatja a z alakuló szépséges falépcsőházat-a fogadó teret, faszobrokat korlátokat és a faburkolatokat- a beruházóknak és Árpádnak köszönhetően.

Bagyinszki Zoltán

Győr és Gyula – Báró Apor Vilmos emlékezete

Határon belül - 93.000 km2


Kedves érdeklődő Barátaim! a múlt héten arra jártam, megkerestem “ŐT” a látott sikeres Gyulai Várszínházi Apor Vilmos darab után.
A remek előasádsról Fodor Gyuri barátom írt kritikát. amely a linken olvasható, Gyulai Hírlap.
Báró Boldog Apor Vilmos tumbája, nyughelye és környezete a Győri Bazilikában – az 500 éves Héderváry gótikus kápolnában található.
Köztudott hogy a tragukus halál, a szovjet gyilkos golyó a szembeni Püspökvár épületébern érte az egykori gyulai plébánost – majd Győri Püspököt.
A síremlék igazán extra szépség-érték Győrben -Nekünk Gyulaiaknak még inkább. Ráadásul a becses Szent László hermával szemben. (Igényes márvány munka.) A hatalmas kora középkori szakrális épület mennyezete Maulbertsch freskókkal díszített.

Bagyinszki Zoltán

www.gyulaivarszinhaz.hu/kritikak/

Esztergom – a bazilika leg-leg főoltárképe

Határon belül - 93.000 km2

Esztergomban, a 100 m magas bazilikában található a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe!
A klasszicista stílusú bazilika (tervező Hild József) felszentelésére,1856-ra készült el a főoltár hatalmas oltárképe, amelynek megfestésére még korábban Michelangelo Girgoletti velencei festőművész kapott megbízást azzal a meghagyással, HOGY TIZIANO FRARIBAN LÉVŐ MÁRIA MENNYBEVITELÉT ÁBRÁZOLÓ KÉPÉT MÁSOLJA LE, jelentősen felnagyítva az itáliai reneszánsz mester festményét.
A méretek miatt a festmény elkészítéséhez egyedi, külön vásznat szőttek. A Mária mennybevitelét ábrázoló esztergomi főoltárkép 13,5 méteres magas, valamint 6,6 méter széles.
1856-TÓL A VILÁG LEGNAGYOBB, EGYETLEN VÁSZONRA FESTETT MŰALKOTÁSÁNAK SZÁMÍT. Persze az egész bazilika egy csodálatosan gazdag múzeum, Magyarország legnagyobb temploma, értékes műkincsek tárháza.

Bagyinszki Zoltán

Máriabesnyő – Nagyboldogasszony Bazilika-zarándokhely és gr. Teleki Pál miniszterelnök síremléke

Határon belül - 93.000 km2