Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Szabadkígyóson, a zöld parkban

Határon belül - 93.000 km2

A tervek alapján jövőre megnyitják a felújítás alatt álló szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt. Jelenleg közel ötvenszázalékos a készültség. A park és a kert azonban mától kezdve a nagyközönség számára ismét látogatható.
Dr. Virág Zsolt ismertette a szabadkígyósi kastély kiállítási tematikáját, amely a Vendégségben Wenckheiméknél címet viseli, és a historizmus korának, a 19. század második felének főúri életformáját mutatja be. A miniszteri biztos hangsúlyozta, a Nemzeti Kastélyprogram keretében megújuló épületeket – a szemléltetés hagyományos eszközei mellett – interaktív módon mutatják be a látogatóknak. A vendégek VR szemüveg használatával átélhetik a repülés élményét, kipróbálhatják a személyzeti hívócsengő-rendszert, korabeli képeslapot készíthetnek egy preparált íróasztalon, illetve könyvajánló installáció is készül, de a korabeli divat világáról és a gasztronómiáról is érdekes információkat kaphatnak a látogatók – hívta fel a figyelmet.

Glázer Tamás szólt arról, hogy az évszázados múltra visszatekintő szabadkígyósi Wenckheim-kastély és a védett kastélypark építészeti-műszaki megerősítésével a mai kornak megfelelő turistafogadás feltételei és egy egyedi turisztikai kínálat biztosítása valósul meg. Ennek eredményeként tovább erősödik a térség turisztikai vonzereje, ami hozzájárul annak gazdasági fellendüléséhez – tette hozzá a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. ügyvezető igazgatója.

www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/jovore-nyitja-ki-kapuit-a-szabadkigyosi-kastely-2705841

 

Csongrád – Nagyboldogasszony templom

Határon belül - 93.000 km2

A város főterén emelkedő, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1762-1769 között épült barokk stílusban, galériás tornya 1785-ből való. Az főoltár képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata.
A templom homlokzati fülkéiben Nepomuki Szent János és Szent Antal szobrai állnak. Kapuja fölött istenszem-motívum és a Károlyiaknak, a templom kegyurainak címere látható. Belsejében figyelmet érdemel a négy evangélista szobrával díszített szószék és a fekete márványból készült főoltár, amelynek képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata (Tari Lajos, 1917). A mellékoltárok Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére készültek. Az oldalkápolnák bejárata melletti oltárok képeit (Fájdalmas Szűzanya, Szent Kereszt) Piroska János festette. A mennyezet freskói az Angyali üdvözletet, Krisztus születését, Mária látogatását Erzsébetnél, József és Mária eljegyzését és Szent István koronafelajánlását ábrázolják (Lohr Ferenc és Tari Lajos, 1914).

https://miserend.hu/templom/1634

Békésszentandrás – Hármas-Körös duzzasztómű és zsilip

Határon belül - 93.000 km2

A békésszentandrási duzzasztó és hajózsilip, más néven békésszentandrási vízlépcső, régebbi nevén Horthy István zsilipmű a Hármas-Körösön, Békésszentandrás és Mezőtúr határában, Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán lévő duzzasztómű és hajózsilip, ami 1936 és 1942 között épült. A duzzasztómű mellé épített vízierőmű átadása 2013. szeptember 12-én volt, a 2 MW teljesítményű kisvízerőmű körülbelül 3000 háztartás energiaigényét képes biztosítani.

A duzzasztó egyike a kevés megvalósult vízügyi beruházásoknak, ami a két világháború között zajlott Magyarországon. Építése 1936-tól 1942-ig tartott. A vízlépcső fő szakértője a később világhírnévre emelkedett Mosonyi Emil volt. Többes célt szolgált, egyrészt a hajózás biztosítását, de szintén fontos ok volt az öntözés. Ezt csak elősegítette, hogy Horthy Miklós személyes álma volt a magyarországi rizstermelés beindítása is, amihez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos vízborítottság. Szarvas környékén napjainkban is termesztenek rizst.

A duzzasztót 1994 és 1998 között felújították.

Még 2005-ben napvilágot látott, hogy egy energetikai cég erőműként hasznosítaná a meglévő duzzasztót. Az eredeti tervek szerint kb. 2 milliárd forintért egy 2 MW teljesítményű turbina került volna az egyik kapuba. Azonban később a terveket felülvizsgálták, és arra jutottak, hogy célszerűbb egy új csatornát ásni a Körösnek, és oda telepíteni az erőművet.

A feledésbe merült erőmű témája 2011-ben újra napvilágot látott, és bejelentették, hogy egy osztrák tulajdonban lévő kisvízierőmű-építő cég megépíti, mely uniós támogatást nyert a fejlesztéshez. Az építkezés 2011-ben kezdődött meg, és 2013-ban fejeződött be. Ezzel a megújuló energiát hasznosító beruházással évente mintegy 8 ezer tonna széndioxid-kibocsátás kerülhető el.

Érdekességek:
-Személyesen Horthy Miklós avatta fel 1942-ben az új duzzasztót és zsilipet, melyet a nem sokkal azelőtt elhunyt kormányzóhelyettes Horthy Istvánról neveztek el.
-A Dögös-Kákafoki holtág, mint Magyarország 4. legnagyobb állóvize, a vízlépcső felett ágazik ki a Körösből, és az alvíznél, már a duzzasztás alatt folyik vissza, amit zsilipekkel szabályoznak. Mivel az alvíz és felvíz között nyáron 4,85 méter a szintbeli eltérés, így gravitációs úton folyik a vízcsere, ami ritkaság hazánkban. Az alvíznél való kivezetésnél emiatt a holtág utolsó 30–40 méteres szakasza meglehetősen hegyi jellegű, nagy eséssel, zúgókkal.
-A vízlépcső után rengeteg horgász található nyáron, „villantóznak”.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Orosháza – jubileum 275

Határon belül - 93.000 km2

Kovács Júlia Ferenczy Noémi díjas üvegtervező iparművész, aki a szegedi Tömörkény István Gimnázium kerámia szakának elvégzése után az Iparművészeti Főiskola üveg tanszékén szerzett diplomát 1972-ben. 1972 és 1979 között a Nagykanizsai, majd a Salgótarjáni Üveggyár tervezője lett, 1980-tól önálló alkotó. Férje, Szilágyi András szintén üvegtervező iparművész, akivel Dömsödön élnek.
Az Orosháza újratelepítése című üvegplasztika Európában is egyedülállónak számít ötméteres magasságával, a kompozíció esténként fény- és hangjátékkal teszi különlegessé a város új főterének hangulatát.
Annak, hogy éppen egy körtefa készült el üvegből a város legfrekventáltabb pontjára, szimbolikus oka van. Maga az alapanyag arra utal, hogy a modern Orosháza egyik fundamentuma éppen az üveg, hiszen az üveggyári beruházások alapozták meg azt a gazdasági fejlődést, melyen a város átment az utóbbi évtizedekben. A körtefa pedig egy korabeli legendára utal: az 1744-ben az orosházi pusztára érkező zombai telepesek Szent György napján érkeztek meg új földesuruk hívására, s egy hatalmas körtefa fogadta őket, melyhez kiköthették lovaikat.
Így aki elzarándokol a főtérre egyszerre kap képet a korabeli és a jelenlegi Orosházáról a műalkotás segítségével.

https://gyoparosfurdo-oroshaza.hu/programok/uveg-kortefa

Címlap válogatás II. – www.bagyinszki.eu

Határon belül - 93.000 km2

Tisztelt Galéria Látogató!

Az elmúlt 10 évben 400 körüli címlap készült (pontosabban ennyit mentettem el belőle) heti, vagy 2 heti váltással igyekezetem változatosan arányosan hazai és határon túli, érdekesebb é s esztétikusabb képeket válogatni a honlap heti galériájához- mindezt vírus nélkül.
Én eddig csak a számítógépes vírusoktól tartottam, azt ismertem-hallottam róluk és szerencsémre megúsztam jelenlétüket.
Gondoltam legyen vonzó és érdekes az első kép. Az elején még spontán, később tudatosan kerestem hozzá a fotókat.
Rengeteg érdekes-ismert és ismeretlen témakört érintve, de főleg természetei értékek, emberi alkotások és értékek, történelmi témakörök jelentik a honlap tartalmát.
Már átléptük az 55.000 fotószámot is, talán sikerrel. Ehhez százezer km-es nagyságrendi közlekedés, autós utazás, gyalogtúra, fotóséta kapcsolódik.
A földrajzi helyet tekintve szűkebb hazám Gyula, Magyarország és a Történelmi Haza / saját határaink környező országaival – néha a nagyvilágba is kiruccanva exponáltam képeimet.
3 blokkban láthatóak a címlapképek, együtt szemlélve különleges tárlatot készíthettem az Önök számára – jó képi utazást a nehéz időkben, tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Címlap válogatás I. – www.bagyinszki.eu

Határon belül - 93.000 km2

Vízmértékek a vizek mentén

Határon belül - 93.000 km2

Körös-vidéken
Vízmérték …. ha beütjük a keresőbe ezt a szót, a z építkezések alumínium vízmértéke jön be.
Pedig a folyók mentén az árterekben a beton műtárgyak mentén sok helyen láthatóak a hosszanti,leginkább függőleges vagy rézsűben fektetett jelzőberendezések. Talán érdektelen, de árvízkor elengedhetetlen eszközök. Szeretem a vizeket, vizek menti természeti képeket fotózni. Azért Petőfi Sándornak van igazsága…..
Part menti tükörképek, csendes folyóvizek, holtágak vagy a csónakból készült hatalmas ártéri erdők fái mellett e “műszerek” egyszerű kevésbé tartanak igényt érdeklődésre. A sokadik fotós vízi utam során kezdtem figyelni rájuk- érdekes a képek alapján nincs 2 egyforma körülmény változatos nézőpont vizes környezet számukra- készítettem egy csokor op-art vibráló vízmértéket Önöknek.
A vízügyes, árvízvédelmi szakma számára is érdekes lehet, hiszen együtt nem igazán látnak ennyi fekete fehér speciális mérőműszert.
A képek alatt láthatóak a pontos földrajzi-vízrajzi elhelyezkedésük.

Bagyinszki Zoltán

Egyek – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdaparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építtetője több mint 10.-kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építtető fia mintegy 32.kh- gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A lakóházat méretei, az alaprajzai tagolása, külső formai megjelenítése alkalmassá teszik arra, hogy a településen gyűjtött berendezésekből bútorokból, használati és viseleti tárgyakból olyan tájház jöjjön létre, mely a módosabb paraszti lakóházépítés, berendezés és lakás- és telekhasználat egyeki hagyományait örökítse meg.

www.facebook.com/FonixTvTiszafured/photos/a.257854167693470/257855847693302/?type=3&theater

Berettyó folyó – Berettyóújfalu, Bakonszeg, Ecsegfalva, Mezőtúr, Szeghalom

Határon belül - 93.000 km2

A Berettyó a Tiszántúl egyik kisfolyója. Romániában, a Szilágy megyei Réz-hegységben ered, 379 méteres magasságban, több patak egyesüléseként.
Útja során számos kisebb vízfolyást vesz fel, melyek közül a jelentősebbek: Toplic, Jázi, Bisztra-patak, Faneata Mare-patak, Gyepes-patak, Almás-patak, Nyulas-patak, illetve legjelentősebb mellékvizeként az Ér, mely Pocsajnál ömlik bele. A Berettyó forrása nagyon közel van a Király-hágót áttörő Sebes-Köröshöz, közöttük a Réz-hegység a vízválasztó, míg a Krasznától a Meszes-hegység választja el.
alkotott. Kiváltképp a tiszai árvizek idején, amikor egybefüggő víztömeget alkotott a Hortobágyon levonuló árhullámmal.
A Berettyó szabályozása Bodoky Károly tervei alapján történt 1858-tól, melynek legfőbb mozzanat az volt, hogy a Berettyót elzárják a Sárréttől. Új medret ástak a folyónak a Bakonszeg-Szeghalom vonalon, és így a Berettyó vize már nem a Nagy-Sárrétet táplálta, hanem a Sebes-Körösbe ömlött. Ez a változás okozta a Sárrét lassú, de biztos kiszáradását.
A folyó szabályozás előtti hossza 364 km volt, jelenleg 198 km, ebből a magyarországi szakasz 78 km. Közepes vízhozama 3,5 m³/s, de a vízjárás szeszélyessége folytán 0,5-15 m³/s közötti ingadozás is előfordul. Vízgyűjtő területe 5771 km².

http://utazik.hu/a-berettyo-folyo/

A békési vizek közül talán a legkevésbé látogatott élővíz, holott a képeken látszik a szép csendes környezet, van itt hal- érdemes a horgászprogramok szervezésére, kirándulásokra.
A hattyúk is meglepően a fotós számár üdítő képkockákat jelentettek. A víz alkotó szépsége, a vízpartok nádassal szegélyezett rengetege különösen Mezőtúr közelében volt fotogén.
Hosszú csendes délutánokon ráérve a Körös- vidék vizeit fotózva tényleg bejártam a Berettyó kanyarulatait, vizeit, nádasait-a kapcsolódó fontosabb települések képaláírásai jelzik hol merre járt a gyulai fotográfus.

Bagyinszki Zoltán.

Sátoraljaújhely – Magyar Kálvária II. Országzászló és a kápolna / Trianoni tragédiánk. I-II.

Határon belül - 93.000 km2

Egyedülálló látványosság a Sátoraljaújhely felett magasodó Szár-hegyen kialakított Magyar Kálvária, melynek stációi a trianoni békeszerződés során elszakított 38 város nevét és címerét jeleníti meg. A hegy tetején a Szentkoronát formázó Szent István-kápolna és a 100. Országzászló áll.

A trianoni béke által határszéli kisvárossá tett Sátoraljaújhelyen a korszak revíziós politikai légköre társadalmi összefogást indított el, melynek köszönhetően közadakozásból készült el a Szár-hegyen az országban egyedülálló kezdeményezés, a Magyar Kálvária. Az emlékmű előzményeként a hegyen avatták fel 1934. július 1.-én a 100. Országzászlót, amely egy hatalmas kőgúlán állva messziről hirdette, hogy újból egységes lesz egyszer az ország. Az eredeti tervek néminemű változtatásával végül 1936. október 4.-én avatták fel az emlékművet országos ünnepség keretében. A Szent István-kápolna 1938-ban készült el, teljessé téve a mementót.

A stációk a második világháború során jelentős károkat szenvedtek, majd teljes pusztulásnak indultak. Természetesen a kommunista rezsim a Kálváriát és a kápolnát nacionalistának bélyegezte, és aktívan közreműködött pusztulásában. 1989-ben a helyi városvédő egyesület kezdeményezésére elkezdték a megrongálódott emlékmű helyreállítását ismét csak társadalmi összefogásban. A Magyar Kálvária újraavatására 1990. augusztus 19-én került sor. A Szár-hegyre vezető kabinos felvonó építésekor a Szent István-kápolna és az Országzászló felújítása is elkezdődött.

https://kirandulastippek.hu/zemplen/satoraljaujhely-magyar-kalvaria