Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Budapest – Kossuth tér, Kossuth szoborcsoport

Budapest

2011-ben a magyar Országgyűlés a 61/2011 (VII. 13.) számú határozatában döntést hozott az Országházat körülölelő Kossuth Lajos tér átalakításáról. A rekonstrukciós munkákat a Steindl Imre Program (SIP) foglalta magában. A 2012–2014 között lezajlott térrekonstrukció közel hét és fél hektárnyi terület megújítását és új funkciókkal történő ellátását eredményezte.

Sor került a tér 1944 előtti képzőművészeti arculatának visszaállítására is. Gróf Andrássy Gyula teljesen megsemmisült bronz lovas szobrát, illetve gróf Tisza István emlékművét korabeli fotók és dokumentumok alapján alkották újra. A Kossuth Lajos-szoborcsoport alakjait pontos másolatok készítését követően újrafaragták. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát elbontották és darabonként restaurálták, majd a korábbi helyétől kicsivel távolabb állították vissza. A program keretében a főbejáratot őrző bronzoroszlánok felújítása, illetve a Nagyatádi Szabó István-szobor elveszett bronzreliefjének rekonstruálása, visszahelyezése ugyancsak megtörtént. A II. világháború után a téren felállított szobrok felújítva más fontos közterületekre kerültek.

https://www.parlament.hu/web/orszaghaz/a-kossuth-ter-rekonstrukcioja

Budapest – Zwack Unicum múzeum és gyárlátogatás

Budapest

Zwack József 1840-ben alapította a gyárat, amely 1892-ben költözött a Duna-partra, a Soroksári úti telekre, ahol ma is található. A gyár, leszámítva a kommunizmus több mint 40 évét, mindig is a család tulajdonában állt. Dr. Zwack ötödik generációs örököse, Zwack Péter 1988-ban tért vissza Magyarországra, és rövidesen visszavásárolta a gyárat partnerével, az Underberg családdal együtt.

Zwack Péter 2012-ben hunyt el, de már előtte átadta a részvénytársaság Igazgatóságának elnöki tisztjét – melyet 1992-től töltött be – legfiatalabb fiának, Sándornak, ezzel egyidejűleg lánya, Izabella is az Igazgatóság tagja lett. Zwack Péter első házasságából származó öt gyermeke az Amerikai Egyesült Államokban él, a legidősebb fia az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka.

Sándor és Izabella aktív szerepet játszik a vállalat életében. Mindketten sokat utaznak, az Unicum globális márkanagyköveteként az export szempontjából fontos országokba, ahol az Unicum, Unicum Szilva és az Unicum Next vagy, ahogy az USA-ban hívják: a Zwack Liqueur forgalmazásán dolgoznak.

https://unicumhaz.hu/a-zwack-csalad/

A Zwack Unicum keserű likőr több mint negyven hazai, valamint a világ minden tájáról érkező fűszer és gyógynövény kivonatából, illetve párlatából készül. Az italt először a Zwack család egyik őse, Zwack doktor készítette gyógyszerként II. József Habsburg császárnak 1790-ben. A császár, megkóstolva azt, így szólt: „Das ist ein Unicum!”, ezzel rögtön nevet is adva a később összetéveszthetetlen gömbölyű üvegbe palackozott gyógynövényitalnak.

Az Unicum hungarikum, Magyarország nemzeti italaként ismerik. A receptje hétpecsétes családi titok, az eszerint elkészített Unicumot hat hónapon keresztül tölgyfahordóban érleljük a Soroksári úti gyár pincéjében. 2012-ben vezettük be a piacra az Unicum Szilvát, a világ első gyümölcságyon, tölgyfahordóban érlelt keserű likőrjét. Az Unicum Szilva ugyanazon recept alapján készül, mint az Unicum, míg az aszaltszilva-ágyon történő érlelésnek köszönheti egyedi ízét és bársonyosságát, s eközben megőrzi az Unicum erős karakterét is.

Zwack József 1840-ben alapította a gyárat, amely 1892-ben költözött a Duna-partra, a Soroksári úti telekre, ahol ma is található. A gyár, leszámítva a kommunizmus több mint 40 évét, mindig is a család tulajdonában állt. Dr. Zwack ötödik generációs örököse, Zwack Péter 1988-ban tért vissza Magyarországra, és rövidesen visszavásárolta a gyárat partnerével, az Underberg családdal együtt.

Zwack Péter 2012-ben hunyt el, de már előtte átadta a részvénytársaság Igazgatóságának elnöki tisztjét – melyet 1992-től töltött be – legfiatalabb fiának, Sándornak, ezzel egyidejűleg lánya, Izabella is az Igazgatóság tagja lett. Zwack Péter első házasságából származó öt gyermeke az Amerikai Egyesült Államokban él, a legidősebb fia az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka.

Az Unicumot a világ minden részébe exportálják, különösen Olaszországba, Németországba és a környező országokba, de nemrég a kínai piacra is bevezetésre került.

A Zwack Unicum Nyrt. Magyarország vezető szeszesital és likőr gyártója, valamint forgalmazója. Legfontosabb termékén, az Unicumon túlmenően olyan jól ismert márkái vannak, mint a Fütyülős, a híres gyümölcslikőr, a Vilmoskörte specialitás, a St. Hubertus keserű narancs likőr és a Kalinka vodka.

https://unicumhaz.hu/a-zwack-tortenet/

MS mester középkori csodája, Mária látogatása Erzsébetnél

Határon belül - 93.000 km2

Igazi műélvezet volt Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménynek becses darabjának megtekintése. Ismerve az alkotást a művészeti albumokból -igazi élmény volt a “személyes találkozás” a rácsodálkozás.
Elhelyezkedve a képpel szemben jó 20 percig csodáltam a félezer éves anno selmecbányai festményt talán mondhatom minden részletét beszippantottam. (Közben -gondolom az ismerethiány okán- sokan csak elsétálva rápillantottak az értékes magyar műalkotásra.)

Bagyinszki Zoltán

Elhunyt Finta József akadémikus, Kossuth és Ybl-díjas építőművész

Határon belül - 93.000 km2

Elhunyt Finta József a Nemzet Művésze, akadémikus, Kossuth és Ybl díjas építőművész-tervező. Az MMA és a MTA tagja.
A közismert alkotó jelentősebb munkái Budapesten: Kongresszusi Központ, “Rendőrpalota”, Westend Bevásárlóközpont, Kempinski Hotel Corvinus Budapest, Ibis Hotel, Duna Intercontinental Hotel, Bankcenter, Nemzetközi Kereskedelmi Központ, Aquasziget Esztergom.
Néhány tisztelgő városunkhoz is kapcsolódó gondolat a szomorú halálhír kapcsán.
Makovecz Imre és Finta József két kiváló magyar alkotóművész a XX. század végének, a XXI. század elejének nemzetközileg is elismert „városformáló szakemberei” tervezői voltak.
Mindkettő járt Gyulán az Erkel Ferenc Művelődési Központban, ezelőtt kb. 30 éve történt az alábbi helytörténeti művészettörténeti esemény. Itt találkozott a gyulai, hazai és határon túli diákokkal egy nemzetközi építőművészeti vetélkedő keretében Finta József, aki a zsűri elnöke volt. (Nem mellékesen gyulai diákok nyerték meg a versenyt, a Karácsonyi János Kat. Gimnázium csapata.)
Finta József feleségével együtt szívesen jött városunkba, tetszett neki a város, a 2 napos gyulai építészeti művészeti esemény. Megtisztelő volt az aktuális kiállításom megnyitója részéről.
A magyar építőművészet – Budapest arculatát formáló rangos művésze távozott körünkből.

Tisztelettel emlékezve rá:

Bagyinszki Zoltán fotográfus a vetélkedő szervezője

Hazai tükörfürdőinkből

Határon belül - 93.000 km2

Évekkel ezelőtt fotóztam a hazai fürdőket, gyógyfürdőket, szép kaland volt bejárni a több mint 100 vizes-csodát megtéve hozzá néhány 1000 km-t.
Igazán gazdag-vonzó és esztétikus a magyar fürdőállomány, egyre jobb minőségi gyógyító szolgáltatással.
A király természetesen a HÉVÍZI-tó és az erre települt sok sok szálloda. Bükk, Tapolca, Gyula, Hajdúszoboszló, Sárvár, Harkány, Igal, Balf, Eger, Makó, Zalakaros és az egyedi 500 éves török fürdők sora, plusz még vagy 100 ismert, kevésbé ismert gyógyító víztükrökkel.
Budapest egy külön non + ultra, hiszen nincs még egy főváros a világon ahol ennyi fürdő, gyógyfürdő üzemelne, két közkedvelt extrával a Gellért szecessziós értékünk és az eklektikus csoda a Széchenyi gyógyfürdő.
A több 1000 felvételből most válogattam néhány tükörképes érdekességet – csak ezek bemutatása következik, nevük településük a képekhez kapcsolva olvasható.

Jó szórakozást kívánok – egyben javaslom felkeresni a jó 100 hazai gyógyfürdő egyikét – itt ebben a gondolatkörben a sok termálvizes spa nem is szerepel.

Bagyinszki Zoltán

Alsólendva – szárnyas oltár

Határon belül - 93.000 km2

Angyali üdvözlet és Jézus születése szárnyas oltár táblaképei, fafaragás az egykori Zala vármegyéből.
A település a határ mellett található a szlovén oldalon – a kellemes kisváros fölé magasodik az impozáns várkastélya.
Itt a honlapon ez is megtekinthető.
A képek a csodálatos művészi kézművesmunkát ábrázolják, az oltárszárny ünnepi oldala 1500-1510 körül készült.

Budapest Magyar Nemzeti Galéria Gyűjteményéből

Budapest – Fővárosunk 150 éve jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével.

Budapest

Az alábbi képsor fotóival, a dátumhoz közeli időben készült emblematikus épületekkel, műalkotásokkal, ismert tervezőivel, szerzőikkel. Kiemelkedik a sorból a „mester „ YBL MIKLÓS munkássága. Azóta folyamatos a fejlődés, a világ egyik legszebb fővárosaként emlegetik Budapestet, a közelmúlttól még a XX. század barbár rombolásait is visszapótoljuk! Lásd a Budai vár rekonstrukcióját (Hauszmann terv). Gr. Széchenyi István már évtizedekkel ezelőtt javasolta ezt a megvalósult nevet és formációt. Az első polgármester Kamermayer Károly volt. Még báró Podmaniczky Frigyes író, politikus, MTAI., kiemelkedő városszervező neve illeszkedik e gondolatok közé.

Vigadó 1864. Feszl Frigyes. Pest
Magyar Tudományos Akadémia 1865. F. Stühler. Pest.
Szent István bazilika 1868-1902. Ybl Miklós. Pest
Margitszigeti gyógyfürdő- gyógyszálló 1869. Ybl Miklós.
Nemzeti Színház átépítése Pesten/ lebontva. Szkalnitzky Antal 1973-76.
Egyetemi Könyvtár 1872. Szkalnitzky Antal. Pest
Harrer Pál polgármester szobra, Óbuda pm. e 1872-1873. Óbuda
Az egyesülés, fővárosunk létrejötte: 1873. november 17.
Új Városháza 1875. Steindl Imre. Pest
Fővámház 1876. Ybl Miklós. Pest
Várkert bazár 1878. Ybl Miklós. Buda
Óbudai panoráma a Dunáról 1878. archív – Fortepan. Óbuda
Budai-kioszk 1879. Ybl Miklós. Buda
Wenckheim-palota 1887. Meining Artúr. Pest

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Erzsébet-híd

Budapest

Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került volna sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel, végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés. Sávolyék az új Erzsébet híd tervezése előtt az 1929-ben épült, majd 1951-ben újjáépült köln-mülheimi Rajna-hidat tanulmányozták a helyszínen, és a méretezési elvekről konzultáltak annak építőivel. Végül a magyar híd 63 méterrel hosszabb lett, azonos szélesség mellett.
Az eredeti megnyitási időpont 1964. november 7. lett volna, de végül november 21-én adták át a forgalomnak. A megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat; az eseményt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette.
A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több mint ezertonnányi kábel tartja. A kábeleket a Ganz–MÁVAG alvállalkozójaként a Magyar Kábel Művek gyártotta kelenföldi (Bp. XI., Budafoki út 60.) gyáregységében. Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Eredetileg 2×2 sávos volt, két oldalon szintben elkülönített járdával, középen két sínpárral, jelentős villamosforgalommal.
A villamosok dinamikus hatása miatt azonban a híd lemezei elkezdtek repedezni, főleg emiatt szüntették meg a villamosforgalmat rajta a 2-es metró elkészülte után.
1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keleti pályaudvartól indult, a 60-as villamos megszűnt, a 68-as is csak a Keleti pályaudvarhoz ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. December 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973-tól már nem járt egy sem. 1975-ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd.
További felújítások voltak 1985-ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990-ben (járdaátépítés, külső kezelőjárda kiépítése, kábelbilincs-ellenőrzés és -csere, merevítőtartó külső mázolása), 1992-ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997-ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998-ban (szélső sávban új kopóréteg) és 2001-ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat). A híd a villamos megszüntetése óta irányonként három sávos, a két oldalon szintben elkülönített járdával.
A híd későbbi díszkivilágítása 2009. október elején készült el,[4] és 2009. november 17-én, a főváros napján adták át hivatalosan. A japán nép ajándékaként a költségek felét Japán állta, a kidolgozást Isii Motoko japán tervezőnő végezte.
A fővárosi hőgyűrű kialakításának részeként 2018–2020 között távhővezetéket szereltek a híd aljára.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sóshartyán – Falumúzeumi gyűjtemény

Határon belül - 93.000 km2

A hegedű nemzetközi napja – december 13.

Határon belül - 93.000 km2

Bárdi Szabolcs hegedűkészítő mester – Budapestről

Igor Sztravinszkíj (1882-1971) felé tisztelegve ünnepeljük ezt a napot a zene világában.
Nekem módom volt megcsodálni a hegedűkészítő műhelyt és az alkotó mestert is, lásd a képeken.
E mellett egy kedves barátom Szecsődi Ferenc Liszt-díjas, Weiner Leó-díjas hegedűművész a Magyar Köztársaság Érdemes és Kiváló művészének játékát is sokszor megcsodálhattam már.

A hegedűkészítést Lakatos Ferenc, Magyar József és Guminár Tamás műhelyében tanulta. Ezt követően számos hazai fiatal kolléga műhelyében megfordult és gyűjtötte tapasztalatait, szellemi, alkotói motivációit. 2000-ben önálló műhelyt nyitott Budapesten. Számos európai műhelyben megfordult. 2002–2004-ben Alexander Hopkins lantkészítő asszisztenseként dolgozott. 2005-ben Kőrösi Ferenc műhelyének külső munkatársa. Új, modern és barokk hangszereket készít igényes szellemben.

http://www.mhmc.hu/bardi-szabolcs

A szimpatikus szakember Budapesten alkot, aki egyben a
MAGYAR HEGEDŰKÉSZÍTŐK TÁRSAGA  egyesületnek az elnöke is.

Bagyinszki Zoltán