Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Cegléd – Klasszicista templombelső a Református Nagytemplomban
Cegléd városa, Kossuth városa is egyben, de ezt követően a híres Református Nagytemplom a meghatározó következő érték, vonzerő.
Hild József a klasszicista építészet nagy mesterének monumentális alkotása 1834 után lett kész, Közép EU. egyik legnagyobb temploma. 60 m magas a kupola, a tornyai 48 m magasságig nyúlnak, bennük 4 harang lakik. Magyarországon a Debreceni Nagytemplom után következik.
A görög kereszt alaprajzú szakrális épület valódi puritán alkotás, belül egyszerű szinte díszítés nélkül, fehér színével mutatja magát a híveknek és a látogatóknak.
A főtéri Nagytemplom hatalmas belsejében 5000 ember számára van hely, a fele a padokban foglalhat helyet. Egy régebbi és egy újabb orgona szolgáltatja a zenét.
A fotósok számára érdemes felmenni a karzatra, az emeletre persze még a toronyba is (erre most sajnos nem volt idő.)
Református újságban olvastam ma ! Százéves harangok ünnepe a Kárpát-medencében rendezvénysorozatról, Cegléden lesz hamarosan az első alkalom, a Ref. Nagytemplomban szept. 15-én.
Reformátusok lapja, Joó István tollából, részlet a cikkből: – kérdéseire válaszol: Millisits Máté ref. művészettörténész (és Bajkó Ferenc harangkutató)
A toronyban lévő Ref. nagyharang Magyarország legnagyobb -3128 kg-os magyar mester által öntött harangjaként készült a Szlezák László harangöntő műhelyben a két világháború között.
A debreceni nagyobb, de az a bécsújhelyi műhely alkotása. A legkorábbi harangunk Csolnok község határában / Dorog mellett a földből került elő, XI. századi csodakén önthették.
Az esztergomi múzeumban látható. A harangok kiemelkedő szakrális emlékeink, amelyek a megmaradásunkat is szimbolizálják. A keresztyén hitéletünk mindennapjainak meghatározói is egyben.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Balatonfüreden a hiányt pótló Zsdrál Art
A balatoni utazásaink során modern kortárs képzőművészeti galéria csak Balatonfüreden található.
Érdemes itt megállni a csendet és a modern épületet, továbbá persze a műalkotásokat megtekinteni.
A füredi sétáló utcán a Halászcsárda mellett kedvesen fogadják a látogatót és elmerülhetünk/hettünk Pinczehelyi Sándor újrégi festmények és zománcok tárlatán látható érdekes, egyedi alkotások látványában is.
Bagyinszki Zoltán
Tótkomlós – látnivalók és értékek a Békési kisvárosban
Turistakánt, fotósként több alkalommal jártam e kisváros központjában, több érdekesség is megkapó volt számomra, megosztom Önökkel a kisváros értékeit, kultúráját és a látnivalókat, persze ez csak a java, van még itt felfedezésre váró érdekesség.
Tótkomlós a szlovák gyökerű kisváros érdemes uticél az utazók számára.
Sajnos a Komlós-hotel anno, ma Kult. központ éppen zárva volt számunkra, viszont finom kézműves fagyit és remek rántott szeletet ebédeltünk éttermükben.
A fotókon bemutatott érdekességei: kiemelt értékei az Ev. nagytemplom, a Rózsa – (gyógy) fürdő és a Szlovák tájház.
További fotótémák voltak: 56-os emlékmű, I-II. világháborús emlékművek, St. István emlékmű, parkjai, Fúvószenekari fesztiválja, Városháza épülete, Szlovák betelep. emlékműve, Szlovák néprajzi gyűjteménye, Komló szálloda, Valastyán Pál szobra.
Bagyinszki Zoltán
Kaszaper kisvasút – állomás, múzeum
Békéscsaba és Békéssámson között 1899-től 1972-ig közlekedett a kisvasút, melynek egyik megállója Kaszaper volt. Ennek emlékét őrzi a Géza megállóhely nagyjából 100 éves egykori állomásépületében berendezett kiállítás. Az épület falára kihelyezett nagy méretű fényképek a település vasúthoz kötődő korabeli életet mutatják be. A helyi lakosok összegyűjtötték a kisvasúttal kapcsolatos tárgyi emlékeiket, a MÁV alapítványa pedig számos relikviával gazdagította az itt látható kiállításon bemutatott ereklyék sorát.
2010-ben tovább bővült a látnivalók sora, hiszen Kecskemétről egy C-50-es mozdonyt és néhány vasúti kocsit szállítottak Kaszaperre, melyeket az állomás mellett állítottak ki.
Már látom a fától az erdőt is.
Az elmúlt években sokat járok-jártam a természet szépségeit, a csendet, a mozgást, a jó levegőt keresve-sikerrel.
Nem csak az épített környezet és a művészet van rám motiváló hatással. A rendkívül színes érdekes világ kiváló fotótéma is egyben.
A képsoron elsősorban hazai – magyar hegyek, völgyek, alföldek, erdők, vízpartok, kastélyparkok, út menti fasorok, temetőkertek védett természeti értékek – fák láthatóak.
Több 100 éves matuzsálemek, különlegességek, esztétika és formai élményt nyújtva – vagy egy egy érdekes, nem mindennapi időjárási körülményt is megtapasztalva. Több impozáns platán, koros tölgy, bükk, vérbükk, hárs, fűz, nyár, fenyő, gingko biloba, vadkörte, mocsári ciprus, mamutfenyő élő vagy már kidőlt meghalt FÁVAL találkozhattam. Vannak közöttük leg-leg példányok is.
Ezek az élőlények koruknál, méretüknél, szépségüknél, színeiknél fogva rendkívül nagy vonzerőt, tiszteletet, odafigyelést és védettséget érdemelnek.
A teljesség igénye nélkül néhány fa-fotó helyszín, település: Gyula, Doboz, Szabadkígyós, Szarvas, Bihar- hg., Szombathely-Bogát, Jászó, Tátra, Székelyföld, Gerla, Fáspuszta, Körmend, Bélmegyer, Körösök mente, Bélmegyer, Mezőhegyes, Budapest, Betlér, Gemenc, Fűzérradvány és a többi.
Bagyinszki Zoltán
Podmaniczky-díjat kapott Bagyinszki Zoltán
Cegléden az országos ünnepség keretében Széphegyi László a Ráday Mihály Város és Faluvédő Szövetség (Hungaria Nostra) elnöke adta át Bagyinszki Zoltán fotográfus részére a Podmaniczky- díjat.
A hazánk épített öröksége megóvásában és bemutatásában végzett kimagasló munkájáért a városi
Kossuth Művelődési Központban 2024. július 12-én vehette át az elismerést. E programot követően a város polgármestere köszöntötte a kitüntetett személyeket, majd fogadásra invitálta a jelenlévő szakembereket, vendégeket.
Jövőre ezt a konferenciát Gyula városában rendezik majd.
Bagyinszki Zoltán
Albertirsa – Szapáry kápolna, családi kripta
Az Albertirsai temetőben található az Ybl Miklós tervei szerint (a mester korai munkája) épült családi síremlék, a Szapáry kápolna.
A történelmi arisztokrata család tagjainak nyughelyet adó impozáns épület kiváló állapotban van, köszönhetően a lokálpatrióta embereknek, civil szervezeteknek, városvédőknek. A sírkápolna romantikus stílusú 1859-ben épült. Sajnos a kripta alsó szint értékeit elpusztították, de az emléktáblák benne jelzik a család híres tagjainak életét, értékeit, tetteit, adatait.
A temetőhöz kanyarodó út mentén még állnak, láthatóak az egykori földszintes, mára elpusztított – széthordott Szapáry kastély (lásd archív kép) romos kerítése kapuja.
Bagyinszki Zoltán
Sopron – Soproni Egyetem
A legtöbb híres magyar iskolát, kollégiumot, egyetemet felkerestem életem során, Sopron valahogyan
kimaradt a sorból, most pótoltam. Élmény volt fotózni, besétálni a környezetét a szépséges dendrológiai értékekkel bíró botanikus kertet is
A történelmi elődjét a selmeci híres felvidéki oktatási intézményünket már 2x is fotóztam, pár kép erről is látható.
Nagyon röviden a történetéről. A hármas főépület-akkor Katonai főreáliskola terveit Alpár Ignác készítette,
amely 1898-ra készült el. Információ az Egyetemi honlapról. A Felvidékről-Selmecbányáról 1919 márciusában
költözött Magyarországra a Magyar Királyi Bány. és Erd.i Főiskola. / a mai egyetemi épületek mellett néhány 1-6. kép
a selmeci épületeket is bemutatja.
Az Erdőmérnöki Kar jogelődje a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított Bányatisztképző Iskola, melyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt. Az intézmény neve 1904-ben Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskolára változott. 1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a főiskola Sopronba települt át. 1934-1949 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán folyt az erdőmérnök képzés. Az önálló Erdőmérnöki Főiskola 1952-ben jött létre. Az Erdőmérnöki Főiskolán belül 1957-ben elindult a faipari mérnökök képzése, majd az önálló Faipari Mérnöki Kar létrehozásával 1962-ben megalakult az Erdészeti és Faipari Egyetem.