Kategória Archívum: Várvidék

12►

A két szép kis templom a falu elején található közel az O-M. határhoz, Szentgotthárddal majdnem szemben, szép kis parkban jó állapotban hívják fel magukra a figyelmet.
A 2 szakrális emlék egymás mellett épült, a neobarokk R. katolikus templom – szép freskókkal és színes ólom üveg ablakokkal fotózható (érdekes ott nem zárják a templomokat, napközben is látogathatóak), amelyek bibliai jeleneteket ábrázolnak. A háborúban megrongálódott de újjáépítették.
A magas karcsú tornyú evangélikus imaháza ma iskolaként is szolgál.

Bagyinszki Zoltán

Impozáns emlékkereszt – és kápolna Burgenlandban, Nagyfaluban.

A török elleni sikeres küzdelem emlékére emelték a hatalmas beton emléket.
A dombon lévő 15m magas kereszt mellett az emlékkápolna (Egykori ciszterci templom és kolostor állt itt.) is megtekintésre érdemes. 1704-ben a későbbi másik csata a kurucok győzelmével ért véget.
A határ túloldalán alig 1 km távolságra – ahonnan szép kilátás esik Szentgotthárd városára a ciszterci barokk templomra Kereszt közelében szép kis múzeum is látható a győztes csatával kapcsolatos kiállítással – kávézóval.
A faluban az Rk. templom falain a történelmi esemény freskói láthatóak.
Talán 30 éve jártam itt, diára fotóztam – 1 hónapja ismét felkerestük a falucskát és nosztalgiáztunk.

Bagyinszki Zoltán

123►

Saroktornyos, 2 szintes, L. alaprajzú eklektikus, parkban megbújó kastély Burgenlandban.
Burgenlandban – (Várvidék) a főút mentén jobb felé tekintve látható, közel a magyar határhoz, Szentgotthárdhoz.
Épült 1750-1890-ben bővítik átalakítják, az épület később került a német tulajdonos birtokába Trianon tragédiája után, ipari üzemként is működött – rekonstrukció szükséges, talán elindult a folyamat. A pihenőparkjában, egykori kastély-parkjában dendrológiai értékek találhatóak.
Cserjék- örökzöldek-lombhullatók, éppen virágzott a “tulipánfa” és az orgona is.
A kevésbé ismert épület és parkja látogatásra érdemes, kívülről és a park szabadon megtekinthető.

Bagyinszki Zoltán

(Másolt diaképek)

Négysaroktornyos, egyemeletes várkastély, udvarán impozáns reneszánsz loggiával. Az eredeti vizivárat a Kanizsaiak emelték 1492-ben. Előbb Nádasdy Tamás végeztetett felújítási munkákat itt 1560-ban, majd mai formájában 1625-re, Nádasdy Pál építtette ki a várkastélyt .
A kastélyt 1492-ben a Kanizsaiak építették lovagvárnak, 1560-ban és 1625-ben a Nádasdyak átépítették. Nádasdy Ferenc lefejezése után 1676-ban a kastély az Esterházy család kezébe került és ezáltal egyre jobban elvesztette a kulturális jelentőségét, úgy hogy gyakorlatilag csak egy gazdasági udvar szerepét töltötte be. A korábban egy vizesárokkal körülvett reneszánsz kastély két szintjét egy négyszögletű belső árkádokkal épített négyszárnyú együttes képezi. A négy alacsony saroktorony, melyeknek egyikében a kastély kápolnája kapott helyet, előre ugranak az egykori vizesárokba. Az épület 1945-ben súlyos károkat szenvedett. 1952-ben egy részét veszélyessége miatt le kellett bontani. Figyelemreméltóak a kiváló észak- olaszországi mesterek kezenyomát viselő stukkódíszek. 1971-óta kulturális örökség védelem alatt áll.

http://www.muemlekem.hu/hatareset/Nadasdy-Esterhazy-varkastely-Sopronkeresztur-60

Erdődy várkastély:

Kétemeletes, négytraktusú épület, amelyet széles árok vesz körbe. Legősibb magja egy kb. 45×25 méteres, közel szabályos téglaalap területű épület volt, egyik oldalán kaputoronnyal. A középkorban erős vízivárnak számított. Az épületet a XV. század legelején emeltette az Ellerbach família. A főkapu feletti táblán olvasható latin nyelvű szöveg arra emlékeztet, hogy az elpusztított várat Erdődy Sándor építette újjá romjaiból. A négyzetes alaprajzú belső épületnek valamikor hagymakupolás tornya volt. A mai tetőzet az 1772-es újjáépítés idején készült el. Az udvari homlokzat szép reneszánsz árkádsorát időközben befalazták. A gótikus kápolnának, ami a D-i szárnyon volt és 1911-ben bontották le, már csak a nyomai fedezhetők fel a falon, csúcsíves ajtónyílások, címeres zárókövek. 1945 előtt még lakható volt a kastély egy része, itt őrizték az Erdődy família értékes levéltárát is. Az 1945-ös orosz megszállás következtében az épület belső berendezése teljesen elpusztult és a kastély azóta omladozó állapotban van. Napjainkban is az Erdődy família tulajdonát képezi.
Monyorókerék várát a középkor során eredetileg négy vizesárok és három földsánc vette körül. A legbelső sáncon kőfal magasodott, amelynek egy része a gazdasági épületek oldalán még ma is láthatók. A várfalat hét torony és bástya erősítette meg. Közülük már csak egy, a hajdani lőportorony áll.
A középkori települést sáncrendszer vette körül. Ez három vizesárokból és két palánkfallal védett földsáncból tevődött össze. A védőgyűrű nyomai még sok helyen felismerhetők. A főtéren álló nyolcszögletű oszlop – az egykori pellengér – a középkori bíráskodás egyedülálló emléke.

http://muemlekem.hu/hatareset/Erdody-varkastely-Monyorokerek-277

Batthyany kastély:

Egykori kastélyfotós túráim idején a Magyar Történelmi Családok tiszteletbeli tagjaként – budapesti küldetést teljesítve / fotózás céljával jártam itt.
A különleges épület az 1800-as évek közepén épült majd eklektikus stílusban átalakult- kibővítették, a régi téglány alaprajzú épülethez hozzákapcsoltak egy érdekes 3 szintes 8 szög alaprajzú épületrészt, érdekes az összekötésük- szabálytalan az alaprajza. Egy erdős ligetes részen található a Rába folyótól délre, közel az Osztrák – Magyar határhoz.
Impozáns ősparkban, családi tulajdon, nem látogatható.

Bagyinszki Zoltán

12►

A Fertő tó – nádassal borított sekély vizű, partközeli részét is beleszámítva – 36 kilométer hosszú, 12 kilométer széles, csupán másfél méter mély és vize enyhén sós, a hőmérséklete nyáron akár a 30 fokot is elérheti. A „Bécsiek tengere” télen rendszerint befagy, ezáltal kedvelt találkozóhelye a korcsolyázás, a jégvitorlázás és a jégszörfözés szerelmeseinek.

A tó környéke Ausztria legmelegebb régiója. A vidék évi 60 forró nyári nappal és 250 napos termékeny periódusával ideális feltételeket kínál a szőlőtermesztéshez és borászathoz, az itt élő növényzetnek és az állatvilágnak. A tó keleti partja Európa egyik legszelesebb területének számít, ezen belül is a déli széljárás miatt kedvelt találkozóhelye a vízisportok szerelmeseinek.

A Fertő tó 13 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak idején keletkezett. Eredetileg ezen a földsávon mindenütt ritkás tölgyfaerdő állt, amelyet elsőször az emberek irtottak, később a vízelvezetés és a legeltetés vezetett a mai sztyeppeszerű pusztaság kialakulásához. A tavat a Wulka folyó, illetve földalatti talajvízforrások, melegvízforrások és a csapadék táplálják. Ezek a vízforrások mégsem mindig elegendőek, így a nagymértékű párolgás következtében 1865 és 1871 között a Fertő tó teljesen kiszáradt. Az Einserkanal csupán 100 éve szabályozható és néhány év óta gondolkoznak azon a lehetőségen is, hogy a vizet a Duna-csatornából vezessék ide.

https://www.austria.info/hu/jo-tudni/termeszeti-adottsagok/tavak-es-folyok/ferto-to-a-napfenyes-strand

12►

A doborjáni Liszt-ház Liszt Ferenc szülőháza, itt látta meg a napvilágot 1811. október 22-én.
Édesapja, Liszt Ádám, juhászati számtartóként tevékenykedett az akkor még majorsági központként működő épületben. A kőből épített zsindelytetős ház ekkoriban hat szobából, egy konyhából, egy éléskamrából és egy présházból állt. A szülőház, amely egy korabarokk épületegyüttes része volt, az akkor mintegy 600 főt számláló település legtekintélyesebb épületének számított.
Az Esterházy hercegek egykori majorságának fennmaradt épületrészében ma múzeum található, amely ideális helyszínt nyújt Liszt korai éveinek és világraszóló zenei karrierjének tanulmányozásához.
Ide nyúlnak vissza Liszt Ferenc családi gyökerei, itt bontogatta szárnyait, hogy a 19. század szupersztárjaként zenéjével meghódítsa a világot és az emberek szívét.
A többnyelvű tárlatvezetések, a diákok és fiatalok számára tartott élményközpontú múzeumpedagógiai foglalkozások, a modern audio guide-ok valamennyi vendégünk számára maradandó élménnyé teszik a Liszt Ferenc szülőházában tett látogatást.

https://liszt-haus.at/index.php?id=158&L=2

Két kastély, két kor. Burgenlandban járva, a határhoz közel sajnos csak kívülről volt megtekinthető-fotózható a privát úri lak, amely ma is a Czell család tulajdona.
Az egymáshoz közeli középkori és az újkori 2 szintes épületek még a kastélykedvelők számára is kevésbé ismertek.
Sem méretük, sem formájuk, sem hírük nem jelentenek kiemelt vonzerőt – azonban a Lajta folyó közelében lévő egykori angolpark híres látnivaló.
Azt jó volna egyszer megtekinteni – törekszem rá, talán jövőre sikerrel járok. A kis falu más látnivalót nem igazán rejteget- egy kápolnát olvastam még az útikönyvben amit nem sikerült megtalálnunk.

Bagyinszki Zoltán