Kategória Archívum: Várvidék

Bécsi Császári kincstár: Magyar Királyi Szent István – rend viselete

Várvidék

Magyar emlékek a Bécsi Kincstárban
Ezer év történelmébe kaphat bepillantást, aki felkeresi a bécsi Schatzkammer, vagyis a Kincstár állandó kiállítását. Az osztrák és a magyar történelem évszázadok óta szorosan összefonódik. Nem véletlen tehát, hogy a Schatzkammer kincsei között is számos olyan található, amely szorosan kötődik a magyar történelemhez.

http://volksgruppenv1.orf.at/magyarok/aktualis/stories/174780.html

Ruszt gólyái esőben és….

Várvidék

Burgenland tartományban, Kismartontól 16 km-re délre fekszik a Fertő tó partján. Eredeti magyar neve Szil volt, évtizedek óta híres szőlőtermelő és halászvároska.
Rusztot a városban fészkelő gólyák nagy száma miatt a gólyák városának is hívják. A gólyák olyannyira jól érzik itt magukat, hogy télen is itt vannak, nem költöznek.
Rusztot legelőször 1317-ben említik okiratokban. A Soproni birodalmi gyűlésen 1681-ben I. Lipót császár szabad királyi város rangra emelte. 1876-ban elveszítette több évszázados kiváltságait, és Sopron vármegyéhez csatolták. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztriához csatolták. Ma Ausztria legkisebb önálló közigazgatási egysége.

http://www.ausztriainfo.com/burgenland/ruszt

Ruszt freskói

Várvidék

Felsőőr városa

Várvidék

Felsőőr a Felső-Őrség kulturális életének központja, járási székhely Dél-Burgenlandban a Pinka-folyó partján található.

A honfoglalást követően, a gyepűrendszer kialakulásakor, a XI. században a határ védelmére alakult ki a település, a szomszédos Alsóőrrel és Őriszigettel  együtt. A régi őrhely után nevezik a Pinka völgyének középső részét ma is Őrvidéknek,  ritkábban Őrségnek.

Az eredetileg tiszta magyar településben ma a magyarság kisebb számban van. 1910-ben még több mint háromezer magyar és 800 német ajkú lakosa volt, ma alig másfélezer a magyar anyanyelvűek száma. A csökkent szám ellenére is, együtt Alsóőrrel és Őriszigettel a legjelentősebb magyar nyelvi központja Burgenlandnak.

A város legrégibb része Fölszeg, amely ma is jellegzetesen magyar, az utcák vonalvezetésében, a házak jellegében, elrendezésében.

Híresek továbbá a felsőőri kirakodóvásárok, ilyenkor a főutca nagy részét elfoglalják az árusok.

http://www.hatartalan.net/

Kismarton – Haydn szülőháza

Várvidék

Alsó-Ausztriában ott tisztelegnek Joseph Haydn előtt, ahol született és ahol korai gyermekkorát töltötte – a rohraui Haydn-szülőházban, ahol a zeneszerző 1732. március 31-én, második gyermekként (a később 12 gyermekes családban) világra jött. A nádfedeles parasztház szobái és füstös konyhája szinte kézzelfoghatóvá teszik a légkört, amelyben Haydn első lépéseit megtette és gyermekéveit töltötte. Itt énekelt édesapjával a bognárműhelyben és itt falatozott édesanyjával, aki a grófi kastélyban volt szakácsnő. Ezek az idők nem múltak el nyomtalanul: a zene iránti elkötelezettség mellett a gasztronómia iránt érzett vonzalom is végigkísérte Haydn életét. A szülőház barokk szobájában, az eredeti bútorok mellett áll egy felújított kalapácszongora is, amelyen állítólag Joseph Haydn maga is játszott.

A Haydn-rajongóknak 2009 májusától októberig hat alkalommal nyílik lehetőségük rá, hogy a történelmi hangszer különleges hangvilágát exkluzív körben élvezhessék, a többi között a 6. Haydn-napok alatt a rohraui kastélyban. Ezenkívül (június 26–28. között) a Bálház Clarissa-termében kamarazenei koncertre kerül sor, amelyet felolvasásokkal tarkítanak Joseph Haydn visszaemlékezéseiből és számtalan leveléből idézve.

Barátjával, Mozarttal ellentétben Haydn nem volt csodagyerek. „Egy zseni fejlődésének évei” címmel zenei karrierjének korai éveiről tudhatnak meg érdekességeket a látogatók a Hainburg an der Donau városában található Kulturfabrikban. Itt lépésről lépésre bemutatják Haydn zenei előmenetelét: hogyan kezdett hatévesen a hainburgi rokonnál kórusban énekelni és hogyan jutott mindössze két évvel később a Bécsi Fiúkórusba. A „Haydn-jelenség” című kiállítássorozat (június 1.–december 31.) alsó-ausztriai része Fejlődésben címmel ábrázolja, milyen nehezek is a világhír felé vezető első lépések, és milyen meghatározó szerepet tud játszani ezen az úton a népzene.

http://infovilag.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”f26a91f5″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kismarton, Ausztria{}music_classical.png{}Kismarton, Ausztria” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Kismarton – Hegytemplom

Várvidék

Kismartonban található a Bergkirche. A Hegytemplom (Bergkirche) legrégibb része az a kápolnarendszer, amit Nierinck Felix ferences szerzetes építtetett Esterházy Pál herceg megbízásából 1701 és 1711 között. A folyosókkal összekötött kápolnákban életnagyságú szobrok jelenítik meg Krisztus szenvedéseit. A Hegytemplom központi részét a Sarlós-Boldogasszony templomot 1803-ban építették. A templomból nyíló 1923-ban épített mauzóleumban van eltemetve Joseph Haydn zeneszerző.

http://austria2012a.blogspot.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”efec7aff” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kismarton, Ausztria{}chapel-2.png{}Kismarton, Ausztria” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Ruszt – Osztrák Borakadémia

Várvidék

Az ausztriai Ruszton, a Fertő tó menti városban nemzetközi Borakadémia működik télen-nyáron, ahová a hallgatók a világ minden tájáról érkeznek.

Pont egy éve írták alá az ausztriai Ruszt Szabad Város és Tokaj partnervárosi szerződést. Már az aláírás alkalmával is számos gesztus tettek a házigazdák a tokajiaknak. Elhelyezték a város főterén, Tokaj bronzba öntött címerét, felette a tokaji lobogóval.

Az egyéves évforduló alkalmával a Városi Múzeum alatti pincét újították fel, külön tokaji pavilont helyeztek el a pince leglátványosabb helyén, azaz a turista el sem kerülheti a tokaji borokat.

Imádom Rusztot ezt a pici ékszerdobozt, a minta települést az idegenforgalom egyik komoly, sajnos ma odaáti városát, a határ másik oldalán. Egykori legnyugatibb hazai borvidékünk boros települését, ahol aszú bort is készítettek- ma is készítenek.

Visszatérő fotózó vendég vagyok már 3 alkalommal jártam e kisvárosban, a gólyák és a bor városában. Igazán vonzó reneszánsz- barokk belváros kicsi utcákkal, gótikus templomokkal, hatalmas főtérrel rengeteg bicikliző, bort fogyasztó turistával.

Azért a lényeg a bor és a borakadémia ahol presztízs és szakmai érdek a jelenlét, ide el kell jönni – a képzésen a szakmai grémiumnak részt kell venni, az oklevelet meg kell szerezni – pedig ez nem olcsó mulatság…

A műemlék épület, az intézmény a város keleti részén közel a tó partján található.

Komoly rangja van, jönnek az érdeklődők, a szakemberek, a bort jobban megismerni vágyó közönség. Az itt megszerzett tudás és kapcsolat kamatozik.

Jövetben érdemes megállni és megtekinteni a pár km- re lévő kastélycsodát Kismartonban. Hazánk történetének, kultúrájának fontos állomása a hatalmas kismartoni Eszterházy kastély reneszánsz-barokk- klasszicista épületegyüttes.
Kismarton és Ruszt Sopronból gépkocsival 15 perc alatt, kerékpárral 35 perc alatt elérhető.

Forrás: Bagyinszki Zoltán

Ruszt – Halásztemplom

Várvidék

A Halásztemplom 1400 előtt épült a korábbi, 12. századi templom felhasználásával épült. A hagyomány szerint a szentély melletti kápolnát még Anjou Mária királynő építtette hálából annak emlékére, hogy a Fertő-tóból halászok kimentették. A szentély déli oldalán álló Pongrác-kápolna 1400 körül épült gótikus stílusban. 1529-ben a törökök felgyújtották. Ezután bővítve építették újjá. A szentély és a kápolna elő új kereszthajót emeltek. 1580 körül az evangélikusoké lett, a katolikusok 1649-ben kapták vissza. Anyakönyveit 1658-tól vezetik. 1938-ban itt fedezték fel Burgenland legrégibb középkori freskóit, melyeket 1949 és 1954 között restauráltak. A templomot a 17. században épített lőréses erődfal veszi körül. A templomban a nyári hónapokban koncerteket is rendeznek.

Forrás: wikipédia

Németújvár – Draskovich-kastély

Várvidék

Időgép Németújváron

Egy meglepő-igaz történet, az egykori kastélyfotók készítése közben.
A mai Ausztria területén, Burgenlandban/a Várvidékünkön találtam meg közel 10 éve az egyetlen eredeti, magyar kastélyt fotós életemben, a kb. 1000-ből: ahol minden (majdnem minden) eredeti formájában került az optikám elé!

Csak az ország neve változott meg közben. A MAGYAR KIRÁLYSÁG HELYETT AUSZTRIA LETT.
Talán még a Betléri kastélyt említeném, de ott már sajnos szlovák a nyelvhasználat.

Mint utólag kiderült Gróf Batthyány Zsigmond tulajdonaként egy eredeti, igazán jó állapotú (nem tönkrevert…) grófi, magyar grófi, magyarul  is beszélő igazi Batthyány tulajdonú reprezentatív, parkkal övezett  főúri lak volt. A fényűző belső berendezése, muzeális értékű – tele családi és történelmi, egykori császári relikviákkal. Ámulva jártam körbe és készítettem a felvételeket, amelyek a Mikes kiadó által  kiadott magyar kastélyokat felvonultató 2. KASTÉLYKÖNYVEM – egyik legfontosabb, legérdekesebb épülete volt (a szó végi VEM azért is igaz mert e könyv szövegét – kutatómunkáját is magam végeztem).

A történet:
Akkori úti célom a határon túli Németújvár fantasztikus fekvésű, igazi festői vára – várkastélya volt. A magasból a Batthyány család ősi fészkéből a roppant erődítményből pásztáztam a horizontot, csodáltam a kilátást – a belsők, a szobák, a kiállítás megtekintését követően. Észrevettem a távolban, a fák között egy: SÁRGA, FEHÉR SZÍNŰ KICSI  FORMÁS ÉPÜLETET,  KISZÚRTAM EGY  ISMERETLEN KASTÉLYT…..gondoltam.

A teleobjektívem segítségével azonnal bizonyítottam, elhatározva rögtön felkeresem és még egy trófeával  gazdagabban indulhatok tovább.
A gondolatot tett követte, a várból legyalogoltam a sok sok kapun át. Ritka érdekes megoldás ez a középkori erődítési forma kapuk egymást követően a Güsszingi várhegyen. A parkolóból odagurultam a kastély bejárathoz, ahol egy “idegeneknek belépni tilos” tábla várt, magyar és német nyelven. No megint a lehetetlen fotózás- gondoltam. Ott szabódok,  hogyan tovább, miképpen lehetne bejutni legalább pár külső képet készíteni.

Megint jött a segítség…
EKKOR ODAGÖRDÜL EGY IDŐSEBB ÚR TEREPJÁRÓVAL MELLÉM, KÖSZÖN (NÉMETÜL) RÁM KÉRDEZ: MIT ÓHAJTOK? MIT SEGÍTHET?

Válaszolok németül, fotózni szeretnék ha lehetséges? Örömömre szolgálna  bejutni a kastélyba – Méregetett, majd mondja menjek nyugodtan utána. Fölmentem az udvaron, bizonytalanul kerestem az irányt, nézelődve vártam a kutyákat,  a biztonsági embereket, valami segítséget- de semmi.
Idővel találtam egy díszesebb ajtót, becsöngetek. Kijött egy idősebb néni – az alkalmazott lehetett, elmondom,  hogy egy idősebb úr küldött és a kastélyt megnézhetem fotózok, pár képet készítek az épületről, belülről is ha lehet ?! – mindezt kellő bizonytalansággal tettem – magyarul, hiszen a néni is magyarul kérdezett engem.

Az előtérben állva, szerencsétlenkedek- pár percet nézelődöm, pakolom a fotós felszerelést, és közben -örömömre- újra jön az előbbi idős úr felém , MOSOLYOGVA ÜDVÖZÖL ÉS MONDJA, HOGY KÖVESSEM ŐT – AKI EGY FÉL ÓRÁT SZÁNVA RÁM bemutatta  a kastély szobáit, termeit, ereklyéit, látnivalóit.
Tulajdonképpen mindent ami érdekes volt egy magyar fotós számára. Sokkal többet kaptam mint remélni lehetett. Tájékoztattam közben:  készül egy magyar kastélyos könyv már a 2. , ahhoz csinálom a felvételeket, a Magyar Történelmi Családok Egyesület  tiszteletbeli tagjaként. (az előző évben megjelent nagy sikerű kastélykönyv okán e tagsági címem)

Szép egyedi dolgokat láttam,  izgalmas volt belülről egy ilyen történelmi levegőt árasztó otthont megtekinteni, váratlan különleges fotósélményt kaptam, érzem ez a választékosan beszélő úr nem akárki lehet itt a határon túl. Varázslatos pillanatok, mintha egy valódi régiségboltba csöppentem volna, egy profi „eladó társaságával”. Festmények, remek bútorok és szőnyegek, igazi gazdag könyvtár, szép csillárok, ezüstművek, egységes hangulatban.

A kedves idegenvezető öreg úr a program végeztével odalépett hozzám – én hálálkodva köszöntem meg a segítséget – ahogy illik rendesen bemutatkoztam, kezet nyújtva egymásnak. Ő csak ennyit mondott magyarul:
– Szevasz öcsém, én Gróf Batthyány Zsiga vagyok.

Ennyi a történet röviden – akkor készültek a felvételek a parkról ősszel, majd egy év múlva nyáron meglátogatva felkerestem újra a Gróf urat- akkor a zöld felvétel sorozatot fotóztam. Amikor a nyomdából kikerült a könyv, természetes volt számomra vittem neki a kész könyvet nagy örömmel és tisztelettel, azonban az a találkozás sajnos sikertelken volt. (Ő Bécsben élt és ritkán, inkább nyári lakként használta e vidéki kastély épületét)

Emlékeztetőül e pár fotó- kettő ugyan arról a helyről készült- az akkori időutazás kedves pillanatait megidézve.

Bagyinszki Zoltán

Németújvár kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban. A Németújvári járás székhelye.

A Draskovich-kastély 1804-ben épült klasszicista stílusban, kápolnájában 1469-ben készített gótikus szárnyasoltár áll.

Forrás: wikipédia

Fraknó – Vár

Várvidék

Fraknó avagy Fraknóváralja község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Fraknó várát 1346-ban “castrum Faruhno” néven említik először. 1370-ben “Castrum Frohno”, 1398-ban “Frahtno”, 1400-ban “Castrum Frathnaw”, 1434-ben “Castrum Frahthnow” néven szerepel a korabeli forrásokban, és csak 1441-ben jelenik meg a német “Forchtenstejn”, 1447-ben “Forthenstain alias Frathno”, 1451-ben “Castrum Vorchtenstain”, majd 1478-ban a magyar “Castrum Frakno” elnevezés.

A templom mögötti hegyen a Hausbergen nagyméretű 13. századi vár nyomai látszanak, melyet a hainburgi béke értelmében rombolhattak le a 13. század végén. Ez a vár lehetett az aragóniai eredetű Nagymartoni grófok első vára.

Fraknó (Forchtenstein) várát 1317 után építették a Nagymartoni grófok. 1398-ban Luxemburgi Zsigmond hűtlenség miatt elvette és a Kanizsaiaknak adta. 1400-ban már újra a Nagymartoni grófoké volt. 1445-ben Nagymartoni Vilmos gróf Albert osztrák hercegnek adta zálogba, aki aztán az örökösöktől a tulajdonát is megszerezte, így a Habsburgoké lett. Mátyás 1488-ban visszaszerezte. 1491-ben a pozsonyi béke Ausztriához csatolta, s csak 1626-ban került vissza. 1605-ben Bocskai és 1619-ben Bethlen hadai is sikertelenül ostromolták. 1622-óta az Eszterházy család birtoka. Eszterházy Miklós és Pál 1635 és 1660 között a régi falakat elbonttatta és helyére kétemeletes várpalotát építtetett. Csak az öregtorony maradt meg a régi várból, amelyre emeletet húztak. Az Eszterházy család később a kényelmesebb kismartoni kastélyba költözött, bár a vár mai is a család birtoka.

Fraknóváralját valószínűleg a 14. században alapították a vár szolgálófalujaként.

Fraknó vára 1317-ben épült. 1635 és 1660 között Esterházy Miklós teljesen átépíttette, a régi várból csak az öregtorony maradt meg. A belső vár kétemeletes, négyszögű épülettömbjét sokszögű olaszbástyás védőfal övezi. A vár kápolnáját 1642-ben szentelték fel, a Szűzanya ősi kegyképét 1656-ban Boldogasszony templomába vitték, helyette 1687-ben a vár elé építtetett Eszterházy Pál nádor egy Immaculata szobrot, ma ez a búcsújáróhely. A vár mai is teljes épségben áll, az Esterházy család tulajdona. A várnak látogatható kiállításai, kincstára, panoptikuma, fegyvergyűjteménye, levéltára van.

Forrás: wikipédia