Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Budapest – Rózsavölgyi Ház és Zeneműbolt

Budapest

A Rózsavölgyi-házat Lajta Béla (1873-1920) , a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb építésze tervezte.

Az 1910-1912 között megvalósult épület tagolása követi a többcélú, tipikusan belvárosi felhasználást. Az üzletház- irodaház- lakóház funkciók az épület homlokzatán is világosan elkülönülnek. A földszinti üzletek nagy üvegportált kaptak, míg az első és a második emeleti irodák külső falát a függőleges tagolás jellemzi. Az elválasztó elemek elliptikus keresztmetszetű oszlopok Zsolnay-féle pirogránit borítással. A fennmaradt első tervváltozatból kitűnik, hogy az építész eredeti elképzelése a lakószinteken hét homlokzati oszlop elhelyezése lett volna, ezek közül háromnak vonalát a földszinti tagolás folytatta volna. Az egész kompozíciót a függőleges vonalak uralták. A megvalósult épületen azonban már jól elválik a lakószintek vízszintes hangsúlyozása az alsóbb szintek függőleges hangsúlyaitól. Az építész az 1910-es évek elején készült más épületein ( pl. a Vas utcai iskolánál) sajtolt téglaborítást alkalmazott, ennek az épületnek a homlokzatán a tégla mindenütt fehér színt kapott, Zsolnay-gyártmányú mázas zománctégla alkalmazásával. Az alsó-, a kereskedelmi szinteket- nem a tégla, hanem az üveg uralja. A Zsolnay-féle pirogránit elemek népművészeti ihletésű, stilizált motívumai Lajta korábbi néprajzi gyűjtésének anyagából indulnak ki. A stilizált motívumok fő témáját a geometrizált virágok adják. A Zsolnay-kerámia a vízszintes síkok hangsúlyozására szolgál, az épület homlokzatán a keresztbe futó frízekbe rendeződik.

F: Millisits Máté / varosvedo.hu /

Budapest – Bud Spencer színészlegenda szobra

Budapest

Nagycenk – Széchenyi kastély. 230 éve született a “Legnagyobb Magyar”.

Határon belül - 93.000 km2

A szépen berendezett kastély ma múzeum ( közlekedési és kortörténeti, bútorművészeti tárgyakkal, dokumentumokkal), egy részében kastélyszálló üzemel. Híres a kastélyhoz csatlakozó lóistálló a lóállománnyal együtt.
A közeli falusi temetőben található a családi mauzóleumban a ” Legnagyobb Magyar “síremléke, AMELY IGAZI ZARÁNDOKHELY HAZÁNKBAN.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Rk. Szent Anna barokk templom, Szervita tér. 2021. Húsvét hétfőn.

Budapest

Keresztút, Kálváriák

Határon belül - 93.000 km2

Bóly, Budapest, Gyula, Kisnyárád,Tihany,Tata, Vác, Révkomárom, Máriaradna, Selmecbánya, Sorokpolány amely talán a legszebb, legextrább hazai Kálvária. A budapesti Epreskerti szép barokk műemlék is nagyon értékes műemlék.

Országon belül és a hatásainkon túl sok 100 kálvária található. Igazán mívesek művészi értékűek, modernnek, lepusztultak, az egyszerű falusi szépségektől a különleges látványos keresztutakig.
A stációk legtöbbje még tartalmazza a Krisztusi szenvedés állomásainak ábrázolását ( amely nem “kötelező”). Rajzolva, festve,fából, kőből, márványból, bronzból, kerámiából készítve.
Sok helyen kápolna zárja le a végállomást. A kápolnák is nagyon sokfélék, van ahol templom, templomocska a végállomás, lásd Selmecbánya, Kőszeg vagy Vác. E szakrális emlékek több száz éve folyamatosan készültek.
A gyulai kálvária dombon lévő barokk kápolna értékes-művészi faszobrai 1760-ból származnak. A színezett szoborcsoport és Kiss György bronz stációi látogatásra érdemesek Gyulán-2020 év végén rekonstruálták.
A kisnyárádi kálvária egyszerű népi műemlék, az eredeti kerámia képeit sajnos több helyen megrongálták.
A 14 stációból álló kálváriák állítását a Ferences rendi szerzetesek kezdték el. A legszebbnek mondott “-Nagy- hazai” alkotás Selmecbányán található- jellegzetesen, hegyre épülve.
Én teleobjektívvel fotóztam – idő hiányában nem kerestem fel , de pótolni szeretném jövőre. A műalkotás, a szépséges selmeci Kálváriadomb Csontváryt is megihlette.
Szerencsésnek tarthatom magam, mert Feleségemmel Jeruzsálemben, hozzáértő vezetővel végigjártuk a Krisztusi keresztutat is.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Óriáskerék

Budapest

Temesvár – Polgári Menházalap Gyárvárosi Bérháza

Erdély - Partium


Évekkel ezelőtt egy kedves temesvári művészeti íróval, Szekernyés Jánossal volt módon körbejárni és fotózni a temesvári szépséges magyar értékeket, épületeket.
Sétáink közben jókat beszélgetve ismerhettem meg a magyarság helyi kultúráját, aktuális tevékenységét- nehézségeit.
Az építészet, a szobrok, a Béga csatorna, a parkok, a sok sok villaépület, után a Temesvár-Gyárváros i rész következett. A monumentális Ybl Lajos féle Milleniumi templom lenyűgözött, és szomorúvá is tett a rendszeres román misékkel – lassan túlnőve a magyar hívek számát.
A téren a templom mellett emelkedik az egyedi formavilágú Székely László városi főmérnök alkotása, egy szecessziós stílusban készült hatalmas bérház- mit bérház Palota, amelynek földszintjén az üzletek mellett kávézó és étterem is található.
A közeli Béga csatorna a történelmi Magyarország valódi mérnöki remekműve- amelyet egy különleges híd tesz még érdekesebbé.
Szeretném megköszönni Jánosnak az “idegenvezetést” és a pár hónapra rá megszervezett temesvári építészeti témájú kiállításom lehetőségét.

Bagyinszki Zoltán

Nagykőrös – Patay utca 12. szecessziós lakóház 1911-ből.

Határon belül - 93.000 km2


Kalmár Lajos házát Jeney Ernő építész tervezte 1911-ben. Jeney 1902-től Nagykőrös városi mérnökeként is működött, így – ma már különösnek tűnő módon – az engedélyező építési hatóság nevében is láttamozta a ház terveit. Ennek azonban a városközpont építészeti rendszabályozásának szempontjából volt szerepe. Mivel egységes városrendezési terv ekkoriban Jeney törekvése ellenére nem volt, az építész városi mérnökként minden lehetőséget megragadott, hogy szabályos utcaképet hozzon létre, rendezett telekhatárokkal. Itt, az egykori Técsi-féle telken, Kalmár építkezésével egyidejűleg a szomszédos köz vonalát is meghatározta.
A Kalmár-ház jelentős újításokkal hozott nemcsak a város, de az alföldi régió már hagyományosnak mondható, sajátos parasztpolgári építészetébe. A megszokott L alakú alaprajz helyett – a telekadottságokat is kihasználva – a szárazbejárós nagykapu hátraugrik a homlokzatsíktól, ezzel a poligonális bővítménnyel rendelkező sarokszoba kiemelkedik. Az utcára szalon, ebédlő és háló néz, amelyekhez az udvar felől egy nappali és egy ötszögű szoba kapcsolódik. Az épület stukkódíszítményei valószínűleg Molnár Dániel műhelyében készültek. A nehezen fotózható épülethez kisméretű hátsó udvar kapcsolódik.

Brunner Attila

Herkulesfürdő, József Főherceg – szálloda /terv.: Hoepfner Guidó és Györgyi Géza 1903.

Erdély - Partium

Temesvár – Milleniumi templom

Erdély - Partium

Ez Temesvár legnagyobb római katolikus temploma. 1896-1901 között építették, a magyarok e vidéki letelepedésének 1000 éves évfordulója tiszteletére. Ez a gyárnegyedi parókia második római katolikus temploma. Az első régebbi, 1726 körül épült a sörgyár közelében. Az új templom felavatásával egyidőben, a régit átadták a görög katolikus egyháznak, mert abban az időben híveik számára nem tudtak egy megfelelő templomot biztosítani. A hatalmas millenniumi templom neo-román és neo-gótikus stílusban épült Ybl Lajos tervei alapján. Tornyai 65 m magasak, a központi kupola 45 m, a legnagyobb harang 2 420 kg, orgonáját pedig Leopold Wegenstein temesvári mester készítette. A templom befogadó képessége 3000 lélek.

https://www.welcometoromania.eu/Timisoara/Timisoara_Catedrala_Millennium_m.htm