Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Zemplénben jártunk, Rákóczi – kastély

Határon belül - 93.000 km2

Mád – Tálya – Szerencs – Sátoraljaújhely

Sokadszor kirándulunk Zemplénben. A természet, a történelmi városok, a borkülönlegességek mindig visszahívnak minket.
E mellett mindig akad újabb attrakció, látnivaló (most a világszám SUH.i függőhíd volt a fő vonzerő-hamarosan a honlapon is megtekinthető).
Újhely felé azért betértünk Tolcsvára egy körre: volt pincelátogatás és ráakadtunk még egy reprezentatív rekonstruált kis kastélyra a település végén.
A Rákócziak keze nyoma – építkezései szinte minden településen tetten érhető. Itt Tolcsván amit a kastélyok – udvarházak városaként is lehetne említeni egy igényes manzard tetős, emeletes késő barokk , alig díszes épületet emeltek. Sajnos bejutni nem volt módunk, de kívülről elképzeltük a szépséges belső tereket is hozzá.
Az érték a Grand Tokaj Borászatnak is köszönheti megszépülését. A tábla informál a bejutás kapcsán.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Budai anno Pénzügyminisztérium palotája

Budapest

Másodjára is elkészült Fellner Sándor tervei szerint épült 1901-04. várbeli palota! Érdekes változó életű és visszaépült különleges szépséges neogótikus palota a Hilton hotel és a Mátyás templom szomszédságában.
Lehet hogy már sok is a díszítés,a motívum rajta…?!
Gondoltam szegény főtemplomunk meg is sértődött már, mivel lehet látványosabb figyelemre méltóbb az egykori épület mint Ő!!!!!!
Ottjártamkor is rengeteg turista inkább a palotát fotózta, készítette a selfieket.
A csipkés homlokzata, az ornamens gazdagsága lenyűgöző, több ciklusban fotózott épület, a dísztelen rekonstrukció a szocializmus műve.

Pár fotó a belső gazdagságot is reprezentálja.

Bagyinszki Zoltán

Havazás 1014 m-en a Mátrában

Határon belül - 93.000 km2

Kedves és Tisztelt Hölgyem, Uram! – A Bagyi honlap látogatója.
Advent 4. vasárnapján Kedves Barátom, Bencz Laci örvendeztetett meg engem egy kis téli hangulatú Mátrával, fotóival. A Kékestetőn jártak, a képsor így most mindenki örömére -honlapomon hoz egy kis fehér karácsony előtti hangulatot. Sajnos Gyulán a szürke ködös tél, a havazás mentes december a jellemző időjárás.

Köszönjük Lacinak.

Bagyinszki Zoltán

Sáromberke – Gr.Teleki-kastély 1769.

Erdély - Partium

Az épületegyüttes mai arculatát a neobarokk központi szárny határozza meg. A két régi épület Mária Terézia korabeli barokkos stílusban készült, mindkettő bolthajtásos és síkmennyezetes volt. Ezek közül két szoba mennyezetét nagyon szép mintás stukkóval díszítették.
A két épületszárnyat Teleki Samu manzárdemeletes épülettel és kocsiáthajtóval kötötte össze. Az új épület neobarokk kiképzésével harmonikusan illeszkedik a régi épületek homlokzataihoz. Az U alakban elhelyezkedő három épület egy díszelőudvart, parkot zárt be.
Az északi épületszárnyban voltak kialakítva a család reprezentatív és lakóterei: a négyablakos palota vagy díszterem, a nappali, az úr háza, az asszony háza, a Teleki-házaspár hálószobája, a legények és leányok házai, a kancellisták háza és a különböző raktárhelyiségek.
A déli épületszárny háztartási, gazdasági rendeltetésű helyiségeket foglalt magába. Itt volt a számtartói ház, a mosó- és sütőház, a konyha és a szakács háza, ezek alatt pedig a zöldséges, a cipótartó és a borospince. Miután elkészült az északi szárny mögött a főúttal párhuzamos mellékszárny, a személyzet és a háztartás funkciói is itt kaptak elhelyezést, a déli szárnyban pedig vendégszobákat alakítottak ki.
A déli épületszárny mögött húzódott a második világháború elejéig egy hatalmas, félhenger alakú zsindelyes tetővel fedett lovarda, homlokzatán az építést jelző 1825-ös évszámmal. A családi kriptát szintén Teleki (II.) Sámuel építtette, 1774-ben. 1916-ig oda temetkeztek a kancellárinak nevezett ág tagjai, összesen tizenöt felnőtt és öt gyermek, köztük az építtető könyvtáralapító és dédunokája, az Afrika-kutató (VI.) Sámuel is.
A két szakaszban épült kastély tervezőjének neve ismeretlen, a kivitelezési munkálatokat a marosvásárhelyi Schmidt Pál vezette. Az épületek nagyrészt marosvásárhelyi mesteremberek: Friedrich Poch kőművesmester, Györfi Mihály ácsmester, egy Thomas nevű német asztalos és Jacob Mizler lakatos keze munkája, azonban a kőfaragó munkáknál, illetve az épület belső díszítésénél kolozsvári mesterek neve is felbukkan: Josef Hoffmayer és Anton Schuchbauer, aki 1786-ban két szoba stukkódíszeit készítette.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Adventi Bazilika 2024.

Budapest

Kupolák, csúcsok, toronydíszek. Madártávlatból az erdélyi tetőkön.

Erdély - Partium

Csodáljuk az elődeinket: Erdélyi szec. mesterek munkáit, a bádog mint magyar “szobrászati tényező”.

Az MTV-ben egy műsor az Innsbrucki bádogos szakma, FIATAL TETŐFEDŐ VB. világverseny 2024. nov. 13-15.
eseményét-eredményeit mutatja, ahol két magyar fiatal Bacsi Áron és ifj. Márk András alkotta csapat világbajnok lett!!!
Szuperek, extra szép munkával és megadott időn belül dolgoztak.
No jött a gyors kihívás számomra és leválogattam egy csokrot… 1 óra alatt, 30 extra bádogos mesteri alkotást a közel 10.000 fotóból. Csak Erdély és csak szecesszió, a készülő erdélyi szec. digit. építőművészeti témakörből.
Jó látni együtt a csodákat mi mindenre voltak képesek anno a kreatív mester elődeink. Sajnos név nélkül.
Elismerésem jeléül számukra, az aranyérmes két fiatalnak küldöm a képsort – Gyuláról.
Gratula Mindenkinek!

Bagyinszki Zoltán

Marosvásárhely – Kallós Ede szobrászművész kézjegye bronzból, a Kultúrpalota homlokzatán

Erdély - Partium

Kallós Ede(1866-1950)  szobrászművész   készítette az általam 4 alkalommal fotózott marosvásárhelyi Kultúrpalota  homlokzatán lévő négy csodálatos bronz domborművet- lásd a fotókat.
Az  épület nimbusza  és a  belsők mindig elvonták a figyelmemet,  a kamera optikáját- most alaposabban  megnéztem  és  fotóztam is a magyar  kultúra és  történelem e négy  kiemelkedő epizódját, személyiségét – a részletesebb infó a szöveges  képen  olvasható, kiket  láthatunk a fotókon.
A főhomlokzat  igazán  látványos összművészeti alkotás, rajta a  mozaikokkal, a  bronz domborművekkel és a bejárati  kapukkal, ja és felette a Zsolnay tető.
Kallós Ede népszerű művész, több műve  ismert ( Erkel Ferenc, Vörösmarty M., Kölcsey F., Kossuth L., Árpád vezér, Bessenyei Gy.  Ráth Károly ),  de ez a marosvásárhelyi talán kevésbé – most pótoltam,  javaslom az érdeklődők alaposabb  figyelmébe. 

Bagyinszki  Zoltán

Marosvásárhely – Kultúrpalota, Maros megyei Könyvtár

Erdély - Partium

A Marosvásárhelyen épült Kultúrpalota részekén-épületében jött létre a Maros megyei Könyvtár.
A szecessziós városban volt, van már korábban is egy késő-barokk impozáns könyvtár a Teleki Téka, amely Teleki ajándékkönyvtár – értékes kulturális örökség az erdélyi Kancellárhoz Teleki Sámuelhez köthetően, 1802-ből.
A könyvtárak talán mondhatjuk a világtörténelem legkorábbi kulturális intézményei voltak. Hazánk is rendelkezik jó néhány fontos történelmi könyvtárral.
Pannonhalma, Zirc, Gyöngyös, Sárospatak, Pest, Debrecen, Pápa… stb. Már többször jártam a szépséges Kultúrpalota csodájában, (amelynek létrejöttét dr. Bernády György kiváló polgármesternek köszönhetjük) a könyvtárig nem jutottam – most helyi segítséggel O. János barátom által tudtam megtekinteni a szecessziós könyvtárépületrészt. A visszafogott elegáns belső díszítésével, famunkáival, remek kovácsoltvas értékeivel, falfestéseivel, olvasótermével. Külön érdemes kiemelni a népm. motívumokkal rendelkező főbejáratot.
Az érdeklődési középpontba ritkábban kerülő közművelődési-közgyűjteményi (könyvtári) intézmény-épületét, hangulatát most a fotók segítségével Önök is láthatják.

Tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán

Felcsút – Puskás Akadémia Pancho Aréna

Határon belül - 93.000 km2

Fotó: Bagyinszki János

Felcsút 1800 lelkes település a Váli völgyben, Budapesttől – Magyarország fővárosától – 40 km-re nyugatra. Itt alakult meg 2004-ben Magyarország első számú labdarúgó utánpótlás-nevelő intézménye, mely 2006-ban vette fel a világ egyik legnagyobb futball-legendájának a nevét.
Puskás Ferenc olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes és világbajnoki ezüstérmes, a magyar válogatott kapitányaként 1953-ban megnyerte “Az Évszázad Mérkőzését” Anglia ellen (6:3), majd emigránsként a Real Madriddal újabb évtizedig ejtette ámulatba a világot: 3-szor nyert BEK-et (a BL elődje), csapatával megnyerte az első Világkupát, 4-szer volt spanyol gólkirály. Dolgozott a világ minden kontinensén, és Ausztráliától Chilén, Egyiptomon, Kanadán és Szaúd-Arábián át Görögországig mindenütt rajongtak kedves, vidám és lenyűgözően nagyvonalú egyéniségéért.

Puskás “Pancho” – ahogy csapattársai a Real Madridban becézték – kivételes odafigyeléssel és nagylelkűséggel foglalkozott a fiatalokkal, és ugyanezt a nemes hagyományt kívánta folytatni a róla elnevezett Labdarúgó Akadémia, amikor 2008-ban belevágott nagyratörő építési terveinek megvalósításába.

https://puskasakademia.hu/?q=static/pancho_arena#

Marossárpatak – Teleki-kastély és a családi kripta

Erdély - Partium