Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Sátoraljaújhely – Magyar Kálvária II. Országzászló és a kápolna / Trianoni tragédiánk. I-II.

Határon belül - 93.000 km2

Egyedülálló látványosság a Sátoraljaújhely felett magasodó Szár-hegyen kialakított Magyar Kálvária, melynek stációi a trianoni békeszerződés során elszakított 38 város nevét és címerét jeleníti meg. A hegy tetején a Szentkoronát formázó Szent István-kápolna és a 100. Országzászló áll.

A trianoni béke által határszéli kisvárossá tett Sátoraljaújhelyen a korszak revíziós politikai légköre társadalmi összefogást indított el, melynek köszönhetően közadakozásból készült el a Szár-hegyen az országban egyedülálló kezdeményezés, a Magyar Kálvária. Az emlékmű előzményeként a hegyen avatták fel 1934. július 1.-én a 100. Országzászlót, amely egy hatalmas kőgúlán állva messziről hirdette, hogy újból egységes lesz egyszer az ország. Az eredeti tervek néminemű változtatásával végül 1936. október 4.-én avatták fel az emlékművet országos ünnepség keretében. A Szent István-kápolna 1938-ban készült el, teljessé téve a mementót.

A stációk a második világháború során jelentős károkat szenvedtek, majd teljes pusztulásnak indultak. Természetesen a kommunista rezsim a Kálváriát és a kápolnát nacionalistának bélyegezte, és aktívan közreműködött pusztulásában. 1989-ben a helyi városvédő egyesület kezdeményezésére elkezdték a megrongálódott emlékmű helyreállítását ismét csak társadalmi összefogásban. A Magyar Kálvária újraavatására 1990. augusztus 19-én került sor. A Szár-hegyre vezető kabinos felvonó építésekor a Szent István-kápolna és az Országzászló felújítása is elkezdődött.

https://kirandulastippek.hu/zemplen/satoraljaujhely-magyar-kalvaria

Sátoraljaújhely – Magyar Kálvária I. stációk / Trianoni tragédiánk. I-II.

Határon belül - 93.000 km2

Egyedülálló látványosság a Sátoraljaújhely felett magasodó Szár-hegyen kialakított Magyar Kálvária, melynek stációi a trianoni békeszerződés során elszakított 38 város nevét és címerét jeleníti meg. A hegy tetején a Szentkoronát formázó Szent István-kápolna és a 100. Országzászló áll.

A trianoni béke által határszéli kisvárossá tett Sátoraljaújhelyen a korszak revíziós politikai légköre társadalmi összefogást indított el, melynek köszönhetően közadakozásból készült el a Szár-hegyen az országban egyedülálló kezdeményezés, a Magyar Kálvária. Az emlékmű előzményeként a hegyen avatták fel 1934. július 1.-én a 100. Országzászlót, amely egy hatalmas kőgúlán állva messziről hirdette, hogy újból egységes lesz egyszer az ország. Az eredeti tervek néminemű változtatásával végül 1936. október 4.-én avatták fel az emlékművet országos ünnepség keretében. A Szent István-kápolna 1938-ban készült el, teljessé téve a mementót.

A stációk a második világháború során jelentős károkat szenvedtek, majd teljes pusztulásnak indultak. Természetesen a kommunista rezsim a Kálváriát és a kápolnát nacionalistának bélyegezte, és aktívan közreműködött pusztulásában. 1989-ben a helyi városvédő egyesület kezdeményezésére elkezdték a megrongálódott emlékmű helyreállítását ismét csak társadalmi összefogásban. A Magyar Kálvária újraavatására 1990. augusztus 19-én került sor. A Szár-hegyre vezető kabinos felvonó építésekor a Szent István-kápolna és az Országzászló felújítása is elkezdődött.

https://kirandulastippek.hu/zemplen/satoraljaujhely-magyar-kalvaria

Marosvásárhely – Fekete március 1990.

Erdély - Partium

A TV- képernyőjén keresztül láthattam a nagy tüntetés / egy ismételt bátor, de sikertelen próbálkozás eseményeit.
Hihetetlen, már 30 éve történt a marosvásárhelyi tragédia, 5 halott több 100 sebesült. Román pogrom a feltüzelt bányászok, buta románok támadtak a békésen tüntető magyar jogokat követelő, 100.000-es magyar tömegre. Sütő András is ekkor vakult meg, további súlyos sérüléseket szerezve. Borzalmas volt, saját szememmel nézhettem a TV. riportokon át jó negyedszázada.
Végül a székelyek és a cigányok jöttek segíteni majd 1-2 nap múlva a román hadsereg is beavatkozott – igazi polgárháborús veszély volt. A 2 ország is majdnem összeugrott. Azonban nem volt érdeke senkinek nagyobb nemzetközi problémát kreálnia, a kommunista a vezetők összetartottak…..elsimult a z esemény, erről már nem beszélünk, a bűnösöket nem keressük. Vajon ennek mi az oka?
Emlékeim szerint 2 románt és vagy 40 magyart ítéltek el a bíróságok, leginkább jogtalanul. Pedig a magyarok “demokratikusan, normálisan viselkedtek” jogosan tiltakoztak. Emlékszem a TV. híradásokra szomorú és félelmetes látvány volt. érthetetlen – persze érthető sajnos azóta sincs – nem volt számonkérés, a bűnösök felkutatása sem történt meg- bírósági ítélet felelőségre vonással. Ion Iliescu ismert román kommunista vezető vastagon benne volt (Mint ahogy manapság is legtöbbször a román érdek érvényesül.) a felbujtásban-az ellenünk hangolásban. ROMÁN! Politikai érdekük volt kreálni ezt a tragikus helyzetet, a székelyföldi Fekete márciust.

Emlékezzünk rá, én bejártam évtizedek múlva az események helyszíneit, a két Bólyai szobor környékén, emlékeztem majd elmentem a temetőbe ahol tisztelegtem a Bólyai emlékmű és Sütő András kopjafája előtt.
Pár képpel idézem a szép és kulturált erdélyi várost, 4-5 alkalommal volt szerencsém ott járni, többek között vendége lehettem Szőnyi Zoltánnak, az Erkel leszármazott kiváló lokálpatrióta pedagógusnak (tanár, zongoraművész, karmester) aki már nincs közöttünk, sajnos tavaly nyáron Őt is elveszítettük.
Legutóbb Rusznyák Csaba barátommal látogattuk meg a Félsziget Fesztivál című rock találkozójukat. A közben román többségű város (még egy tragédia) valódi magyar érték, rengeteg szép szecessziós épülettel rendelkezik. A Kultúrpalota a magyar művészet egyik legfontosabb intézménye volt és reménykedjünk talán még ma is az.
Ismét készülök Marosvásárhelyre mert vonz a város miliője és kíváncsi vagyok a változásokra, egy koszorúval megtisztelem Zoli bácsi síremlékét is. –Megkérdezem Csuszit mikor indulunk? -Igen csak a vírus után gondoltam Én is.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Hegykő – Sára termálfürdő

Határon belül - 93.000 km2

A hegykői termálfürdő a Fertő-táj védett természeti környezetében, fedett és nyitott medencékkel, kiváló minőségű gyógyvízével egész évben várja a gyógyulni, sportolni, vagy éppen csak pihenni, kikapcsolódni vágyó vendégeit.
Nyáron a hűs, ásványvízzel feltöltött, feszített víztükrű medencék, télen a fedett wellness-medence, vagy hóesésben akár a forró, nyitott termálmedence csábítja a vendégeket. A termálfürdőn játszótér, nyugágyak, szauna, és különféle vendéglátó üzletek állnak a látogatók rendelkezésére.
Az 1434 méter mélyről felszínre hozott 55°C hőmérsékletű hegykői gyógyvíz, nátrium-kloridos alkáli-hidrogénkarbonátos jellegű, kissé kemény, fluoridos, kénes termálvíz kiemelkedően magas ásványi anyag tartalmának és orvosilag bizonyított gyógyhatásának köszönhetően 2004 óta elismert gyógyvíz.

https://hegyko.hu/termalfurdo

Szejkefürdő – Orbán Balázs sírja a székelykapuk sorával

Erdély - Partium

Orbán Balázs (1829-1890) a legnagyobb székely író, történész, etnográfus, publicista és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve a Borvízoldalban van. Végrendelete szerint az egykori birtokon, Szejkefürdőn temették el. Sírja elé székelykapu-sort állítottak, amelyekből az utolsó kapu az övé volt. Halála előtt két évvel csináltatta. A kopjafás-féldomborműves síremléket, az Orbán Balázs bronz arcképével Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész tervei szerint építették, 1969-ben. Érdekesség, hogy ez Orbán Balázs negyedik sírja, többször újratemették.
1878-ban Sütő András még 5 kapun haladt át Orbán Balázs sírja felé. Ma már 14 kapu fogad bennünket. Sütő András az élet és halál kapuinak nevezi a kapusort.

https://www.kozterkep.hu/6657/orban-balazs-sirja-es-emlekmuve

Budapest – Lengyel-magyar történelmi barátság

Budapest


Március 23, a Lengyel–magyar barátság napja. 2006. március 24-től Bem apó a csodálatos és sikeres nemzetközi hírű 48-as katonai vezető tiszteltére állított szobor Budapesten – Budán található a Bem téren.
Az emlékezetes hős csatáiról és mindig szívesen oroszverő természetéről sokat lehetett hallani, olvasni.
A jelenlegi víz feletti – oszlopokon álló nyughelye is a világ egyik legérdekesebb síremléke. A Dél- Lengyelországi Tarnow városa büszkélkedhet a nagyszerű tábornok síremlékével.
Én is felkerestem a zarándokhelyet, honlapomon bővebben kép és fotóanyag található róla. Valahogyan a lengyelek mindig szimpatikusak voltak számomra , már 18 –éves koromban megtettem az első utamat feléjük Krakkó- Zakopane útvonalon. Ezt később több alkalommal is megismételtem – Megtisztelő volt számomra hogy az ezredfordulót követően a történelmi Magyarország építészetével kapcsolatos témában kiállítással tiszteleghettem a Magyar Házban, Varsóban a Magyar – Lengyel kapcsolatok jegyében.

Nemzeti ünnepünkön, március közepén az élet úgy szervezete, hogy unokáim látogatóprogramja keretében Budapesten rövid látogatást tettem és éppen akkor délelőtt koszorúzták meg a Bem téri emlékművet, (az akkor készült a sok szép koszorús felvétel) a magyar lengyel barátságot ápoló országos szervezetek. Emlékezzünk, tisztelegjünk a számunkra talán legfontosabb baráti nemzetről az évszázados közös történelmünk, szimpátiánk, szolidaritásunk apropóján is. Politikusok, történészek, újságírók, írók, igazi testvérként említik egymást. El is készült az első emlékmű, amely Győr városában található.
Tisztelet a Lengyel Barátaink felé:

Bagyinszki Zoltán fotográfus.
Budapest, 2020. március 15.

Simonyifalva – 100 éve született Simonyi Imre költő

Erdély - Partium

Simonyi Imre (eredeti neve: Szmola Imre) az Arad megyei ‒ magyarok, németek, szlovákok és románok lakta katolikus ‒ Simonyifalván született 1920. szeptember 14-én. Édesapja, Szmola Imre szlovák, édesanyja, Annabring Mária sváb származású volt; a Szmolák Gyomáról vagy Endrődről, az Annabringek Hidegkútról kerültek Simonyifalvára. Simonyi egyévesen vesztette el édesapját, aki civilben számvevő volt, az első világháborúban pedig tiszthelyettesként szolgált, és hősiességéért többször kitüntették; 1921 végén, alig harmincéves korában váratlanul meghalt. Apja révén Simonyi Imre az 1930-as években vitézi címet kaphatott volna, ezt azonban plebejus meggyőződése miatt visszautasította.

1926-ban édesanyjával Gyulára települtek át, hogy magyar iskolába járhasson. Nehezen kezelhető és öntörvényű tanuló volt, csak húszévesen, 1940-ben sikerült nagy nehezen leérettségiznie a Karácsonyi János Katolikus Gimnáziumban. Pártfogója, Apor Vilmos apátplébános közbenjárásának köszönhetően nem rúgták ki az iskolából.

Simonyi Imre Gyulán, 1994. február 10-én hunyt el. A Szentháromság temetőben, az 1971-ben elhunyt édesanyja mellé, egyházi szertartás nélkül temették el 1994. február 17-én.

http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Simonyi_Imre_(1920%E2%80%921994)

Szerencs – Világörökség kapuzat, Tokaji borvidék

Határon belül - 93.000 km2

Tervező: Salamin Ferenc
Munkatársak: Salamin Pál, belsőépítész: Jakab Csaba, statikus: Nagy Péter, kerttervező: Vincze Attila
Épitésziroda: Axis Épitésziroda
Helye: 3900 Szerencs, Gyár út 19.
Építés éve: 2007

“Szerencs a Hegyalja Kapuja” – ma is tartja magát a mondás Tokaj-hegyalján. A nyugat felől érkezők a város határában pillanthatják meg először a jellegzetes formájú tokaji hegyeket, a karakteres szőlőültetvényeket, még akkor is, ha a mai országút már nem a szőlőhegyek aljában és a város főutcáján halad el.
Régóta foglalkoztatja az embereket, s különösen mióta a világörökség része lett a régió, hogy a térség és a város bejáratát megjelöljék valamilyen építménnyel. Erre a célra olyan helyet szerencsés választani, mely a városba érkező útvonal elején van, viszonylag nagyobb szabad térség veszi körül s a rálátás biztosított, és lehetőleg önkormányzati tulajdonban van.
Tokaj-hegyalján a kapuépítmények két vaskos terméskő oszlopból állnak, melyeken szinte légies, kovácsoltvas, vagy fa kapuszárnak nyílnak. A kapuoszlopok így mint történelem előtti obeliszkek, az utazót átengedő, vagy eltaposó kapubálványok, kapuőrzők jelennek meg mind a mai napig, ha akár pragmatikusabb formában is.
A térségi kapuzatnak hasonló szerepet szántunk, mint a régi kapuknak volt, kijelöli az új térségbe való belépést, felhívja az utazó figyelmét, hogy itt egy új minőség kezdődik, őrzi az utat, s aki nem méltó rá, azt nem engedi be abba a magasztos és emelkedett világba, amit a tokaji szőlőkultúra és a borok királya jelent.
A kapuzat terméskő felületű alsó építménye masszív, vaskos megjelenésével az időtállóságot, a megbízhatóságot jelenti, míg mozgalmas, könnyed felső faszerkezete a szabadon szárnyaló szellem képzetét keltheti fel az emberben. A kapuépítmény belsejében lévő lépcsőn lehet feljutni a kőépítmény tetejére helyezett faszerkezetű kitekintő podesztre, mely előre áll a falsíktól és a látogató a légbe emelkedve érezheti magát, mivel lefelé sem érzékeli a szerkezetet. A felfelé haladás közben a lépcsőpihenőkön falba süllyesztett tablók és tárlók ismertetik a régió kultúráját (geológia, morfológia, szőlészet, borászat, népi hagyományok, építészet, irodalom, történelem, művészet, tudomány, stb.). A kapuzat inkább természeti képződmény mint épület kell, hogy legyen.
A turisztikai fogadóépület alacsony tömegével megbúvik a kapuzat tömege mellett, s szegélyezi a főúton haladókat. Pavilonos jellegét kiemeli a nagy üvegfelületek és faburkolatok megjelenése, a könnyűszerkezetes karakter. Nem konkurál a függőleges tömeggel, hosszan elhúzódva lezárja a látványt és evvel a kapuépítményekre vezeti a figyelmet. Az egylégterű belső tér átláthatóságot, az utazás közben megállóknak a régióval való könnyű ismerkedést ígér.

http://www.kitervezte.hu/epuletek/telepules-tajepiteszet/vilagoroksegi-kapuzat-szerencs

Nyíregyháza – Korona szálló

Határon belül - 93.000 km2

Az impozáns épület külső képének kialakításánál Alpár alkalmazkodott az akkori környezethez, így az épületnek kettős homlokzatot tervezett. A vármegyeháza felé néző nyugati oldal kapta a gazdagabb kiképzést, ennek az oldalnak a földszinti részén valaha üzletek kirakatai és a sarkon a kávéház tükörablakai csalogatták a járókelőket.
Az emeleti nagyterem ajtóablakai körül Verán József budapesti mester szobraival gazdagon díszítették az épületet. Boltozatos kocsibejáró és árkádos gyalogközlekedő fogadja az étterembe érkező vendéget. A piac felé néző déli homlokzat díszítettségben szerényebb.
Az elegáns épületben 42-45 vendégszoba volt található, ez volt hajdan a város legjelentősebb vendéglátó-ipari egysége. A Korona Szálló nagytermének fontos szerepe volt a város társasági életében, történetében. Rendszeresen rendeztek itt különféle bálokat az elegáns frakkos báloktól kezdve a batyusbálokig, valamint a közművelődésnek is helyet biztosított a nagyterem.
A Korona Szálló falán emléktábla hirdeti, hogy Bartók Béla 1934. január 10-én nagysikerű hangversenyt adott itt. Az épület első jelentős felújítása 1910 és 1911 között volt, majd 1933 és 1936 között volt még egy hosszú lefolyású igen aprólékos felújítás, és ezután már csak 1950-ben került sor egy belső átépítésre, amikor a szobák száma ugyan csökkent, de a fürdőszobák berendezéseivel jelentős minőségi átalakulás történt.
A szálló a Korona elnevezést megörökölte a korábban a helyén álló Korona-háztól, amelyben városi hivatalok, bolthelységek voltak. Itt működött 1871-től a törvényszék is, amelyhez az épületben börtön is tartozott.

http://nyiregyhaza.varosom.hu/latnivalok/muemlekek/Korona-Hotel.html

Tiszaalpári – Tisza-holtág

Határon belül - 93.000 km2

A Tiszaalpári Holt-Tisza a Tisza jobb parti, nyári gáttal védett árterületén helyezkedik el. Hossza 9,9 km, átlagos szélessége 60-80 m, teljes területe 138 ha, átlagos vízmélysége 1,6 m, víztérfogata 2,3 millió m3.

A holtág a Tisza jelentősebb áradásai során víz alá kerül, ami a keszegállomány nagyságát kedvezően befolyásolja, valamint jelentős mennyiségben hoz csukát is a területre, más halfajok esetében azonban (ponty, süllő) káros hatású is lehet.

A holtágak parti sávja néhol kiépített, néhol teljesen vadregényes.

Busa, sajnos már nem fogható a vízben, de csuka rengeteg volt 2006-os nagy árvíz idején, azóta elvétve ha fog valaki!
Fenekező módszer nem ajánlott a helyenként 1,5 – 2 méteres iszap miatt.
Eredményesen lehet horgászni úszós módszerrel és spiccbottal is. 2010 nyarán nagyon sok ivadékhal került a vízbe, mint például: kis ponty (15-25 cm) keszegfélék, de vannak a vízben nagyméretű dévérkeszegek, búzás keszegek és bodorkák is.
Kiváló horgászhely a családi horgászok és a sporthorgászok számára is.

http://www.horgasz.hu/page/50/art/125/html/tiszaalpari-holt-tisza.html