Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

12►

Fotó: Bagyinszki János

Az Északkeleti-Bükkben, a Garadna-völgytől északra emelkedik a Kis-fennsík. Itt találjuk a Bükk talán leglátványosabb felszíni karsztformáját, az Udvar-kő barlangot, melyet Dante poklának is neveznek, és itt emelkedik a Hámori-tó fölé a 461 méter magas Dolka-hegy. Ennek különösebb érdekessége talán nincs is, azon túl hogy megkapóan hangulatos. Erre túrázva tehát megjárjuk Dante poklától a Dolka gerincéig Lillafüred környékének egyik legszebb, ám kevéssé ismert részét.

https://csamborgo.hu/2016/11/13/dante-pokla-lillafureden/

12►

Magyar népművészeti motívumok, hímzések, gyöngy ékszerek, viseletek.
Köszönettel Incikének/ Zsótér Bélánénak a gyulai népművészeti-táncos viseletkészítő varázslónak és a Gyulai Harruckern néptáncegyüttes tagjainak a segítséget.
A kalocsai értékek, hímzések a neves kalocsai Romsicsné Szarka Veronika keze munkái.

Bagyinszki Zoltán

123►

Friss hazai trófeám, a kevésbé ismert-látogatott Somogyvár Széchenyi kastély… Eklektikus, épült 1870 körül.
Többször volt átalakítva, bővítve az 5+3+5 tengelyes rezidencia. Itt született és élte gyermekkorát Széchenyi Zsigmond ismert vadász és szakíró.
Benne az extra lépcsőházi művészi famunka és a hatalmas védett angolpark 200-250 dendrológiai ritkasággal.
A lépcsőház tervezője, kivitelezője egy juhászból lett mester-rekonstruálta a közelmúltban: Rostás Árpád.
A park végén található a családi mauzóleum és egy anno halastó is.
Ma gyermekotthonként funkcionál. Szerencsére találtam egy történelmi családfát is.

Visszatértem, élmény volt a parkot és a kastélyt újra látni, legutóbb 25 éve volt szerencsém fotózni itt.

Bagyinszki Zoltán

12►

A vésztői Bagolyvár szerepel Magyarország Műemlékjegyzékében, védettségi törzsszáma 9457. A műemlékjegyzék szerint a boronafalu villa tervezője Kós Károly, az építtetője Petrovszki György ügyvéd. A Bagolyvár Vésztőn a Holt-Sebes-Körös jobb partján helyezkedik el természetközeli környezetben. Az épület terveit az ügyvéd maga rendelte meg Kós Károlytól, miután 1924. augusztus 25-én megvásárolta a telket. Az építkezés késett, mivel 1925 karácsonyán a Sebes-Körös árvize elönti az egész területet. 1928-ban kezdődött az építkezés és a feljegyzések szerint az építőanyagokat Erdélyből szállították vasúton, az épület köveit például Kézdivásárhelyről. Visszaemlékezők szerint „…leborították az építőanyagokat a kövesre és nem lehetett tőle elférni”. A növényeket, a kert fáit is Erdélyből vásárolták. Az épületet különböző fajtájú nemes rózsák vették körül (erről kapta a szomszédos utca a nevét, Rózsa u.), melyek késő őszig nyíltak a fenyők között. Az udvaron lévő egykori szökőkút az épülettel egy időbe készült. A térségben egyedülálló épület, magán viseli Kós Károly, a XX. század egyik legnagyobb hatású építészének stílusjegyeit. Jelenleg felújításra vár, mely előreláthatólag 2018-ban valósul meg az önkormányzat által elnyert pályázati forrásokból.

https://veszto.hu/varosunk/helyi-ertektar/

123►

Húsvét előtt jártam Orosházán a szecesszió és historizmus egyik fenomenális mesterénél, művészénél.
Békés Vármegyéből – Orosházáról indult a “tekintetes asztalos”, aki a legmagasabb csúcsokra jutott a szakmában.
Rosszak vagyunk mi utódok: méltatlanul elfelejtjük Őt – neve alig emlegetve… vajon miért?

Ezen segít az orosházi Nagy Endre múzeum, amely 1946-ban jött létre, ápr. 21-én. Egyik termében kis gyűjteményes kiáll. tekinthető meg Thék Endréről.
Munkássága dokumentumai, a gyára alkotásai, zongorái, személyes tárgyai, megyei kötődése, a család tagjainak és élete indulásának fényképei.
A historizmus és a szecesszió stílusában tervezett alkotásai az egész Magyarországon megtalálhatóak. (pl. Budai királyi palota – Szent István terem csodája)
A Nagy Gyula Területi Múzeum látogatásra érdemes, talán a fotók is motivációt jelentenek hozzá.
Az orosházi születésű Thék Endre az első hazai bútorgyár alapítója, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke, Magyar királyi udvari tanácsos, Orosháza díszpolgára – nagyon felkapott, divatos, ismert vállalkozó volt, aki Orosházát, Békés megyét soha nem feledte…

Bagyinszki Zoltán

12►

Megyénk egyik legidősebb fája, mely nyomán a dobozi értéktárban is szerepel. A fát bemutató kisfilmet és az alábbi szöveget Nagy-L. Balázs égésztől kaptuk.
link: https://www.youtube.com/watch?v=WsRIzKkpQMA&list=PL7Wpnd5oWgLXeyf2VhkQhUMHJxAM8MV8W&index=24

A Bárka folyóiratból:
” … A békési Bandikához, a gyulai Erkelhez vagy éppen a csabai úton található dobozi öreg vackorhoz hasonló fákat gyakran nevezzük mementónak, emléknek. Ifjú sarj és magonc koruk természeti tájának, sudár fiatalságuk környezetének emlékét éppen úgy tovább viszik, ahogy a hozzájuk kötődő anekdotákon keresztül a régi tájban élt emberekét is. Ezek a nagy, szembetűnő és öreg fák sokszor nemcsak mementók, de hagyásfák is, melyek már a középkorban is jelzőszereppel bírtak.
link: http://www.barkaonline.hu/ex-libris/8237-szentkepek-fakeretben

Hazánk erdeinek legnagyobb kort megélő fái közé tartozik a Süsü a sárkány ízlése nyomán ismeretes vackor, azaz a vadkörte. Békés megye legöregebb vadkörte matuzsálemét Békéscsabáról doboz felé közeledve bal oldalon pillanthatjuk meg, életkora majd kétszáz évesre tehető, törzskerülete több mint három méter, egykori magassága a tizenhat métert is elérhette e sokat látott és sokat szenvedett fának, mely éppen csak túlélte a környéken pusztító 2004. június 9-ei nagy vihart, hála a szakértő és gondos kezek ápolásának.
Magyarországon a vadkörte utak szélén, felhagyott szőlőkben, gyümölcsösökben, legelőkön hagyásfaként sokfelé előfordul, egykori erdőségek mementójaként és régi birtokhatárok emlékének őrzőjeként. Utóbbi szerepben már a középkori oklevelekben is gyakran találkozunk velük.

A vackorfák termését már a honfoglaló magyarok is gyűjtötték, ital, lekvár, aszalvány is készült belőle. Ma már anyaga első sorban, mint a szobrászok által is kedvelt értékes bútorfa, míg termése vadtáplálékként és ínyenc pálinkák alapjaként ismert.

Hány meg hány régi utazó, vándor kereskedő, kóbor csavargó, kocsi-, hintó- és fogathajtó gyönyörködhetett el benne, találhatott enyhet árnyán és fintorodhatott el fanyar, mégis kedves kis terméseit frissítő gyanánt ízlelgetve?

A virágzó fát észrevette + 3 fokban… és fotózta:
Bagyinszki Zoltán,

szöveg:
Nagy-Laczkó Balázs

12►

A vár következő ura, II. Rákóczi Ferenc 1703-tól 8 éven át küzdött a Habsburg-ház ellen az általa vezetett szabadságharcban. A vár falai között tartották 1708-ban a kor egyik jelentős országgyűlését is.
A vár máig talán leglátványosabb épülete a szinte szabályos kocka hasáb formájú Vöröstorony. emeletről emeletre megidézi a 17-18. századi főúri életforma hétköznapjait és rendkívüli eseményeit. Megtudhatjuk, hogyan tárolták a gabonát, látható 22 méter mély, sziklába vésett kút, ahonnan a vizet nyerték. Beálhatunk őrségbe a lőréses körüljáróba vagy a „kerengőbe”, benézhetünk a Perényiek ebédlőpalotájába vagy a Rákócziak fogadótermébe. A kincstár helyiségét az 1800-as években kápolnává alakították, amelyet a város szülöttjének, Árpádházi Szent Erzsébetnek a tiszteletére szenteltek fel.
1642-ben a Vöröstornyot a palotaszárnnyal összekötötték, és így épült meg a Lorántffy loggia, Magyarország leggyönyörűbb reneszánsz lépcsőháza, amelynek névadója a vár nagyasszonya, Erdély fejedelemasszonya, Lórántffy Zsuzsanna. A loggia változatlan formájában áll mai napig.
A sárospataki várban ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma működik. A Vöröstorony kiállítása a 16-17. századi főúri életmódot mutatja be, a palotaszárnyakban a Rákóczi család történetét ismerhetjük meg. A vár udvarán részlegesen rekonstruált ágyúöntő műhely Európa-szerte páratlan technikatörténeti látványosság.

https://csodasmagyarorszag.hu/cikkek/sarospatak-rakoczi-var

12►

A Rákóczi-vár Magyarország talán legszebb késő-reneszánsz vára. Lórántffy Zsuzsanna hozománya a magyar függetlenségi törekvések fontos helyszíne. Minden fala a magyar történelem fordulatos eseményeiről mesél. Ez a vár látható az 500 forintos bankjegyen is.
Összeesküvés, mérgezés, fejedelmi korona, titkos tanácskozások. A Sárospataki vár történelme tele van regényes fordulatokkal. Az 1500-as évektől kiépülő várkastélya a régió legjelentősebb főúri központja és erődítménye volt, és idővel Északkelet-Magyarország kulturális központja is lett. A Mohácsi vész után a Perényi család már kihalt nádori ágának tulajdona lett, a családból utolsó tulajdonosa Perényi Péter. A főúr a korabeli pletykák szerint legendásan féltékeny volt, halála közeledtével meg mérgeztette feleségét, hogy soha másé ne lehessen. A híres egri várvédő, Dobó István özvegye és gyermekei kapják meg a várat. Lánya, Krisztina titokban Balassi Bálint felesége lesz, akivel meg is szállják a várat, de a fellármázott lakosság még aznap este elűzte őket. A Perényiek után Dobó Ferenc, Krisztina testvére építette át a várat. A legnagyobb építkezések és a vár fénykora is kétségtelenül a Rákócziak idejére esik.
A Dobó örökös Lórántffy Zsuzsanna hozományaként kerül a fejedelmi család birtokába a vár, 1616-tól közel 100 éven át urai a birtoknak. II. Rákóczi Ferenc képmásával együtt a vár az 500 forintos bankjegyünk hátoldalára is felkerült.
I. Rákóczi György nem sokkal esküvője után jelentős építkezésbe kezdett, így hamarosan Sárospatak lett Rákóczi család székhelye. Itt fogadták Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet az u.n. Bokályos-házban, amihez a csempéket Törökországból hozatták. Ekkor épült a Lórántffy loggia és megerősítették a vár falait is. Unokájuk, I. Rákóczi Ferenc Patakon 1666-ban kötött házasságot Zrínyi Ilonával. A rangos esemény során a Wesselényi-féle szervezkedésben résztvevő főurak a Sub Rosa szobában tanácskoztak és tervezték a Habsburg ellenes felkelést. A terem ernyőszerű boltozatát középen rózsa formájú stukkó díszíti. A sub rosa jelentése: a rózsa alatt, az esemény után átvitt értelmezést is kapott: titkosan a mai jelentése.

https://csodasmagyarorszag.hu/cikkek/sarospatak-rakoczi-var