Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország
Marosvásárhely – Kultúrpalota, Maros megyei Könyvtár
A Marosvásárhelyen épült Kultúrpalota részekén-épületében jött létre a Maros megyei Könyvtár.
A szecessziós városban volt, van már korábban is egy késő-barokk impozáns könyvtár a Teleki Téka, amely Teleki ajándékkönyvtár – értékes kulturális örökség az erdélyi Kancellárhoz Teleki Sámuelhez köthetően, 1802-ből.
A könyvtárak talán mondhatjuk a világtörténelem legkorábbi kulturális intézményei voltak. Hazánk is rendelkezik jó néhány fontos történelmi könyvtárral.
Pannonhalma, Zirc, Gyöngyös, Sárospatak, Pest, Debrecen, Pápa… stb. Már többször jártam a szépséges Kultúrpalota csodájában, (amelynek létrejöttét dr. Bernády György kiváló polgármesternek köszönhetjük) a könyvtárig nem jutottam – most helyi segítséggel O. János barátom által tudtam megtekinteni a szecessziós könyvtárépületrészt. A visszafogott elegáns belső díszítésével, famunkáival, remek kovácsoltvas értékeivel, falfestéseivel, olvasótermével. Külön érdemes kiemelni a népm. motívumokkal rendelkező főbejáratot.
Az érdeklődési középpontba ritkábban kerülő közművelődési-közgyűjteményi (könyvtári) intézmény-épületét, hangulatát most a fotók segítségével Önök is láthatják.
Tisztelettel:
Bagyinszki Zoltán
Felcsút – Puskás Akadémia Pancho Aréna
Fotó: Bagyinszki János
Felcsút 1800 lelkes település a Váli völgyben, Budapesttől – Magyarország fővárosától – 40 km-re nyugatra. Itt alakult meg 2004-ben Magyarország első számú labdarúgó utánpótlás-nevelő intézménye, mely 2006-ban vette fel a világ egyik legnagyobb futball-legendájának a nevét.
Puskás Ferenc olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes és világbajnoki ezüstérmes, a magyar válogatott kapitányaként 1953-ban megnyerte “Az Évszázad Mérkőzését” Anglia ellen (6:3), majd emigránsként a Real Madriddal újabb évtizedig ejtette ámulatba a világot: 3-szor nyert BEK-et (a BL elődje), csapatával megnyerte az első Világkupát, 4-szer volt spanyol gólkirály. Dolgozott a világ minden kontinensén, és Ausztráliától Chilén, Egyiptomon, Kanadán és Szaúd-Arábián át Görögországig mindenütt rajongtak kedves, vidám és lenyűgözően nagyvonalú egyéniségéért.
Puskás “Pancho” – ahogy csapattársai a Real Madridban becézték – kivételes odafigyeléssel és nagylelkűséggel foglalkozott a fiatalokkal, és ugyanezt a nemes hagyományt kívánta folytatni a róla elnevezett Labdarúgó Akadémia, amikor 2008-ban belevágott nagyratörő építési terveinek megvalósításába.
Temesvár – Millenniumi rk. templom
Ez Temesvár legnagyobb római katolikus temploma. 1896-1901 között építették, a magyarok e vidéki letelepedésének 1000 éves évfordulója tiszteletére. Ez a gyárnegyedi parókia második római katolikus temploma. Az első régebbi, 1726 körül épült a sörgyár közelében. Az új templom felavatásával egyidőben, a régit átadták a görög katolikus egyháznak, mert abban az időben híveik számára nem tudtak egy megfelelő templomot biztosítani. A hatalmas millenniumi templom neo-román és neo-gótikus stílusban épült Ybl Lajos tervei alapján. Tornyai 65 m magasak, a központi kupola 45 m, a legnagyobb harang 2 420 kg, orgonáját pedig Leopold Wegenstein temesvári mester készítette. A templom befogadó képessége 3000 lélek.
https://www.welcometoromania.eu/Timisoara/Timisoara_Catedrala_Millennium_m.htm
Budapest – Fiumei úti temető, Maróti Géza síremléke
Az ismert mondás szerint, ha az építészet megfagyott zene – ahogy azt Goethe állította –, akkor az építészek a megfagyott muzsikusok. Megfagyott Muzsikus nevet kapta a Műegyetem legrégebbi diáklapja is, melynek támogatója a századelőn az építészhallgatóknak mintázást tanító Maróti Géza volt.
A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.
Maróti 1941-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kezdeményezésére a Székesfővárostól kapott díszsírhelyet a Kerepesi úti temető 32-es számú parcellájában. A síremlék felirata: Itt nyugszik Maróti Géza 1875–1941. Szerette a szépet, kereste a jót, Sokat küzdött, sokat dolgozott, Nagy sikerek, nagy csalódások után, Csendesen megpihent, De a lelke és munkája öröké él.
A sír felirata szerint itt nyugszik még a „Mama” – azaz a művész anyósa, Fritz Mihályné (1860–1917) –, valamint a felesége, Fritz Leopoldina (1879–1967) is, akit azonban a felirat nem jelez.
https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke
Almakerék – kerített templom, Apafi György reneszánsz tumbával
Almakerék ez a csoda is Erdélyben , a reneszánsz korban született.
A gót. evangélikus templomból hozták el még a trianoni döntés előtt, ezt tehát megmenekítették – érdemes volt,
mert az ilyen kőfaragvány (talán már egy egészalakos szobor…. sőttttt) csak a legmagasabb elismerést érdemli.
Apafi György főispán erdélyi arisztokrata tumbája / extra értékű reneszánsz művészeti alkotás e síremlék! Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
Én előbb a templomban jártam és amikor felfedeztem a múzeumi csodát és összevetettem egykori otthonával – meglepődtem – hogy Segesvártól délre a kis falucska ilyen értéket rejtett.
A szépség a részletgazdagság, a páncél cizellált mintázata, az arányok a tumbát a legmagasabb művészi szintre emeleték a reneszánsz korban. Ez közel 400 éves műalkotásunk. 1635.
Elias Nikolai a híres mester annak idején sok szép síremléket készített a történelmi Magyarországon.
Bagyinszki Zoltán
Lakitelek – Nemzeti Művelődési Intézet palotája
A Nemzeti Művelődési Intézetet a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hozta létre. A Nemzeti Művelődési Intézet egy országos közművelődési szervezet, amely a hazai művelődési házak szakmai munkájához nyújt módszertani segítséget. Többek között képzésekkel, kutatásokkal, szakmai konferenciákkal és kiadványokkal segíti a művelődési házakban dolgozó szakembereket. Tevékenysége és szolgáltatásai a Kárpát-medencei szervezetek számára is elérhetőek.
A Nemzeti Művelődési Intézet központja 19 megyei igazgatósággal rendelkezik. Épülete 2020 tavaszán készült el a Magyar Kormány támogatásával és 2020. október 3-án került sor az ünnepélyes átadására. Közel négyezer négyzetméter hasznos alapterületű székház, mely harmonikusan illeszkedik az alföldi tájba és a Hungarikum Liget épületegyütteséhez. A székház stílusa, díszítése egyfajta tisztelgés elődeink előtt. Egy olyan kor előtt, amikor a kultúra és a mindennapi élet elválaszthatatlanul egybeforrott. A ház a szerves műveltség értékeit, szimbólumait hordozza. A magyar műveltségre utaló jelképek a házat kívülről és belülről is körbeveszik, megjelennek a homlokzaton, a ház külső falain, a padlón, a függönyökön, a belső burkolaton, sőt az ember és a természet harmóniáját jelképező teraszon is.
A homlokzatán látható díszítés a magyarság történetét és Krisztus életének legfontosabb eseményeit örökíti meg Makoldi Sándor festőművész műve alapján. Tetőteraszán található az Emlékezet Tornya a Magyarság Harangjával. A harangszentelésre és első megszólaltatására 2020. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján került sor.
Budapest – A monumentális 1956-os emlékmű
2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritika érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi.
Anyaga: vas (rozsda) és nemesebb fém, saválló acél – bazalt kockakővel.
Bagyinszki Zoltán
Majs – Baranya vármegye, falusi szecesszió, Fő utca 347.
Fotó: junior Bagyinszki Zoltán