Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Mosonmagyaróvárnál a Lajta folyó

Határon belül - 93.000 km2

A Lajta a Duna jobb oldali mellékfolyója.

A trianoni békeszerződés előtt némely szakaszán Magyarország nyugati határfolyója is volt. Ezért az Osztrák–Magyar Monarchia két felét Trans- és Cislajtania néven is emlegették. A folyót régen a magyarok Litahának, vagy Sárfolyónak is hívták. A folyó határszakasz jellege miatt közkeletű kifejezés volt a „Lajtán innen” és „Lajtán túl” is.
A Lajta határfolyó jellegéről 1043-ban Aba Sámuel és III. Henrik császár állapodott meg, melyet 1053-ban I. Endre és III. Henrik ismételten megerősített.
A Lajta teljes hossza 182 kilométer, eredetének és torkolatának távolsága légvonalban 102 kilométer. Teljes esése meghaladja az 1100 métert.Nincs jelentős mellékvize.
Két folyónak, a Schwarzának és Pittennek Alsó-Ausztriában való egyesüléséből ered és Mosonmagyaróvárnál ömlik bele a Mosoni-Dunába. Mosonmagyaróvár belvárosában több ágra szakad, ez adja a víziváros jellegét. Torkolatnál az átlagos vízhozama 8–10 m3/s. A folyószabályozások idején, mint határfolyót az elsők között szabályozták. Már akkor is megfelelő térképek álltak róla rendelkezésre, az elsőt 1728-ban szerkesztette Mikoviny Sámuel.
A Lajta mellett fut a Lajta jobb parti csatorna és a Lajta bal parti csatorna.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Körösladánynál, Sebes – Körös ellenfényben.

Határon belül - 93.000 km2

Kisújszállás – Vigadó

Határon belül - 93.000 km2

Jellegzetes szecessziós, alföldi szecessziós épület a kultúra, szórakoztatás területéről. Egyenlőre a szerző – tervező ismeretlen…… a nagy háborút megelőzően épül, az 1910 es években készült el.

Bagyinszki Zoltán

2015. szeptember 25-én az ünnepélyes megnyitóval új történet kezdődött a Vigadóban. A patinás és többfunkciós kulturális központ megnyitja kapuit Kisújszállás, és remélhetőleg a környező települések lakossága előtt. 15 év kihagyás után a VIGADÓ története folytatódik, reményeink szerint izgalmas, fordulatos, vidám, felemelő vagy akár megható pillanatokkal.
Mi, a művelődési központ munkatársai valljuk, hogy szép kihívás előtt állunk, de a célunk nem lehet más, mint eddig. Élettel, értékekkel megtölteni azokat a közművelődési színtereket, amelyeket működtetünk, így most már a Vigadót is. Nem mehet ez másképp, csak az Önök segítségével, úgy, mint eddig. A Vigadó Kisújszállásé, a kisújszállásiaké. Használják ki a kulturális központ kínálta lehetőségeket. Tervezzenek velünk, jöjjenek el hozzánk ötleteikkel.
október 6-án keddtől, állandó nyitva tartással, már a VIGADÓBAN várjuk kedves vendégeinket, városunk apraját-nagyját.
De a mi világunk nem csak a Vigadóról szól. Az Arany János Városi Könyvtárban, a művelődési házban, a Néprajzi Kiállítóteremben, a Papi Lajos Alkotóházban, a Bocskai-házban, a Tájházban, a Nagykun klubban továbbra is zajlik az értékteremtő munka, amellyel élményhez szeretnénk juttatni a látogatókat. Történjen ez egy népművészeti kiállításon, egy író-olvasó találkozón, vagy egy könnyűzenei koncerten.

http://vigadokisuj.hu/rolunk/

Épitő Ipar, 1911. március 19, 122. oldal
VERSENYTÁRGYALÁSOK.
Kisújszállás polgármesteri hivatala: színház-vigadó építése
(158104-27 k.).

Magyar Lakatos Mesterek Lapja, 1911 március 12. 6.oldal
Versenytárgyalási hírek.
Kisújszállás. Színház és vigadó építése. Előirányzat 158,104 korona.
Bánatpénz 5%. Határidő március 27. Ajánlatok a városházán nyújtandók be, ahol a föltételek is megtekinthetők.

Magyar Színművészeti Lexikon (Budapest, 1929)Kisújszállási színészet – címszó alatt:
E nagyközségben 1871 május havában Dalmay Artúr az igazgató.
A kisújszállási színházat 1912 október 7-én dr. Márffy Károly avatta fel országos ünnepség keretében.
Színre került Katona „Bánk bán”-ja, Beregi Oszkárral a címszerepben. A színházban elfér 418 ember.
Tervezte_ Pfaff és Schneider gyulai építész cég.
A színidény 4—8 hétig tart. A színügyi bizottság – elnöke: dr. Herczegh Béla, ügyvéd. 1913 szeptember közepén dr. Márffy Károly, 1914 június 9-től Mariházy Miklós kapott játszási engedélyt. 1929-ben Halmi Jenő itt a színigazgató.

Bálint Imre

 

Tiszavasvári – Gyógyfürdő/élményfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Zurány – falusi főutca

Várvidék

1209-ben „Zarán” néven említik először. A honfoglalás után besenyő határtelepülés, nevét is besenyő személynévből származtatják. 1399-ben vásártartási jogot kapott, a 14–15. században királyi város („Civitas Zarand”) és határátkelő. Kiváltságait 1642-ben III. Ferdinánd megerősítette. Jelentőségét később elvesztette, egy 1555-ös oklevél már csak faluként említi. 1529-ben és 1683-ban a törökök lerombolták.
1910-ben 2132, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Körösök

Határon belül - 93.000 km2

A csendes “hosszú tó” Békésben.
Őszi fotós vízitúra motoros ladikkal.

Egy konkrét cél, feladat birtokában szervezetem meg a mai programot – október elején. Jövőbeni népszerű ismeretterjesztés a diákok részére.
Kettős, Hármas és a Sebes – Körös területe, kb. 25 – 30 km volt ma a motoros ladikunkban és 2 kisebb igazi vadregényes csatorna / elágazás is .
Karcsival, Andrással a kapitánnyal nagyon különleges élmény, a természet csodája- igazi szín kavalkád volt számunkra. Köröstarcsa kikötőjéből indulva egy biztonságos lélekvesztőben utaztunk a csend birodalmában.
A duzzasztott víz, tiszta folyóvíz olyan lassan mozgott , hogy ez a fogalom tökéletes rá – tőlem szakavatottabb vízitúrázó szájából hangzott el…….
Kértem a lassúbb mozgást a panoráma felvétele kapcsán. A motor berregése leállt – a nagy hármas találkozásánál a Sebes beágazásnál: egy “sarok”szilencium, tapasztalat a csendes vízről (ott látszódik a hatalmas vízi-tér). A különleges élményt felvezette a sokszínű őszi természet, a legnagyobb alkotóművész a színek mestere. A Sebes- Körösből kiágazó , romantikus vadregényes egykori keskeny és kanyargós ősvíz volt talán a legszebb része a túrának.
Amelynek végén vízmérce, a Folyáséri gátőrház és szivornyatelep – továbbá egy külső holtág kezdete – folytatása volt található. Kikötöttünk. ( a gépházban 100 éves békekebeli működőképes átemelő szivattyút fotózhattam ) A biztonságos szárazföldről visszatérve a ladikba,a ladikkal a Hármas- Körösre lefelé vettük az irányt, méghozzá látványos nagy gázzal hasítottuk a vizet.
Érdemi volt a változás, a folyó, a Körös – vidék meghatározó természeti jelensége az alföldi tájnak. Most szép és nyugodt , de mi tudjuk nem mindig ilyen – viszont ilyennek szeretjük, szeretnénk mindig látni. Elértük a majdnem végállomásunkat: Félhalom , bevezető csatorna, lásd a büfé feliratot a víz közepén. A csatorna hatalmas lombkoronával fedett, a hódoktól járatos (helyi horgászok nem hivatalos információja) megrágott gyökerű hatalmas fák által fedett kijárat volt.
Ismét biztos föld a lábunk alatt, a délutáni kávé elfogyasztása után visszatértünk a vízi járművünkbe és a nagyvízre kiérve, felfelé vettük az irányt. Ez kicsit hosszabb időt vett igénybe számunkra, akkorra akklimatizálódva biztonságban éreztük magunkat.
Az út folyamán a legtöbbet hangoztatott jelző: a csodálatos, nagyon szép, fantasztikus volt. Megérkezve tarcsára Karcsi rövid településlátogatás vezetésével zártuk a napot.
Köszönjük a víznek és a kapitánynak a hazaérkezés biztonságát. Sokan nem is gondolják micsoda élményt – valódi szépséget kikapcsolódást kínálnak Békés megye helyi értékei. Több horgászhajót, horgász sporikat láttunk hódolva
szenvedélyüknek.

Bagyinszki Zoltán

Boldva Árpád-kori temploma

Határon belül - 93.000 km2

A Bódva völgyében fekvő, mintegy 2300 lelkes falu, Boldva központjában lévő téren áll a szép arányú, háromhajós református templom, s mellette fölfalazva látszanak a templomhoz egykor északról csatlakozó bencés kolostor falmaradványai. A templomtól délkeletre pillanthatjuk meg a körtemplom (rotunda) föltárt alapfalait is.
Becses nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet tartalmazó Pray-kódexnek egy 1203-as bejegyzése említi először a bencés kolostort, amely ennél korábban épült. A kolostor templomával egy időben (1175-1180 körül) emelték hazánk legnagyobb méretű (átmérője 12 m) körtemplomát, amely a világi hívek lelki gondozását szolgálta (tégláit az 1770-es években hordták el építkezésekhez).
A bencés kolostor nem volt hosszú életű. A második tatárjárás (1285) időszakában fölégették, s az apátság végleg megszűnt, viszont a helyreállított kolostortemplom ettől kezdve a falu plébániatemploma lett. A 16. század közepe óta a reformátusok birtoka lett. 1755-ben tűzvész pusztította a templomot és a falut is. A sérült északi tornyot ezután visszabontották, és csak a délit állították helyre.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Köpcsény – Gróf Batthyány – Strattmann László kastélya I.

Várvidék

Az 1660-as években épült barokk kastély egy korábbi udvarház helyén (a befejezés dátuma 1668 körül). Eredetileg négyszögletes alaprajzú, fülesbástyás külső erődítés és vizesárok övezte az U-alaprajzú, nyitott belső udvaros kétemeletes épületet. A török Bécs elleni hadjárata során 1683-ban felégették, újjáépítésére 1726-tól, majd az 1730-as években került sor barokk stílusban.
Építésekor a Liszty-, majd az Esterházy-család tulajdona. A 19. század utolsó harmadában lett a Batthyányaké, 1921-ig Batthyány-Strattmann László kórháza működött benne.
A kert főbejáratának vasrácsos kapuja eredetileg az osztrák pavilont díszítette a párizsi világkiállításon 1900-ban.

http://muemlekem.hu/hatareset/Batthyany-Strattmann-kastely-Kopcseny-299

Abda – Radnóti Miklós emlékműve

Határon belül - 93.000 km2

Radnóti Miklós szobra Győr határában, az Abda felé vezető út mentén jelzi azt a helyet, ahol a költőt tömegsírba lőtték a második világháború végén. Az egész alakos gránit szobor Melocco Miklós műve, a lepelbe öltözött költőt lehajtott fejjel ábrázolja.
Radnótit 1944-ben lőtték agyon Győr határában, zsebében megtalálták a költő utolsó verseit tartalmazó Bori noteszt, többek között az ‘Erőltetett menet’ című híres versével.

https://www.kozterkep.hu/~/7790/Radnoti_Miklos_Abda_1980.html

Olt-völgye, Vöröstoronyi – szoros

Erdély - Partium


A Vöröstoronyi-szoros a Déli-Kárpátok hegyszorosa Romániában. Az Olt folyó fut benne Erdélyből dél felé, Havasalföld irányába.
A szorost az észak–déli irányba tartó Olt vágta magának keletről a Fogarasi-havasok, nyugatról a Szebeni-havasok és a Lotru-hegység között.  A Déli-Kárpátokon áthaladó folyón a völgy alsóbb részein gátak és vízerőművek találhatók.
A szoros Szeben folyónak az Oltba való torkolatán alul, Bojca községnél nyílik. A fővölgy szűk, két oldalról erdős, néhol csupasz hegyek szegélyezik. Tengerszint feletti magassága 352–360 méter. A forgalmas E81-es út vezet rajta keresztül.

Már Traianus római császár erre vezette hadserege egy részét Decebal ellen 105-ben (innen régi neve: Porta Traiana). Mint 150–200 kilométeres szakaszon az egyetlen átjáró egyrészt Erdély és Magyarország, másrészt Havasalföld, később Románia között, nagy kereskedelmi és hadászati jelentősége volt. A 18. század kezdetéig azonban csak gyalogosan vagy lóháton, seregek számára pedig hosszú menetoszlopba fejlődve volt járható.

A szoros és erődjei 1453-ig az erdélyi vajdához tartoztak, attól kezdve pedig a Szász Universitas volt felelős értük. 1395-ben Zsigmond király erre indult a nikápolyi csatába, 1437-ben és 1442-ben itt törtek be Erdélybe a törökök, Hecht (Csukás) György nagyszebeni főbíró 1493-ban itt verte meg Ali bég hazafelé tartó seregét. Az Izabella segítségére érkező havasalföldi és török csapatokat Fráter György híve, Kendeffi János 1550-ben a szorosban verte vissza.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából