Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország
Cséhtelek (Erdély, Bihar vármegye, Réz-hegység) – Rothschild-kastély, 1912
Ikonikus rezidenciát fotózhattam többrétű baráti segítséggel. Az egykor angol ízlés szerint berendezett, kétszintes épület és környezete a jellegzetes román hozzáállást tükrözi, de a múlt századfordulós szecessziót képviseli, és egy nemzetközileg kiemelkedő bankárcsalád tulajdona volt. Báró Charles Rothschild a helyi földbirtokost, Wertheimstein Rózsikát vette feleségül. Közös címerük a fotón is látható.
A nagyméretű park tele van dendrológiailag értékes növényekkel, hatalmas fákkal – platánokkal, gesztenyékkel, tölgyekkel –, Wertheimstein Rózsikának és Hein János tájkertésznek köszönhetően.
Vasárnap mindössze pár percet kaptam, és életem talán leggyorsabb felvételsorozataként készült el a kb. 30 felvétel. A Photoshop sokkal több időt jelentett számomra.
A különleges és érdekes kastély jelenleg zárt betegotthon, nem látogatható.
Információ: Szecessziós építészet a Magyar Királyságban 1893–1918 (2026), szerkesztette: Baldavári Eszter és Virág Zsolt.
Seregélyes – Zichy-Hadik-kastély 1821–1822-ből, klasszicista stílusú rezidencia
A Zichy család is egy nagyon komoly, sok évszázados történelmi múlttal rendelkező família volt hazánkban. A közéleti, a vármegyei és az egyházvezetői (püspöki, érseki) munka mellett a honvédelem, valamint a képző- és zeneművészet területén is nagyot alkottak.
Örömünkre remek kastélyokat hagytak az utókorra. Ennek az épületnek a fennmaradását a Taurusnak köszönhetjük, amely annak idején rendbe hozta, így megmenekült az enyészettől. Körülötte a 19. század elején igényes angolparkot telepítettek. Jó látni, hogy milyen különleges értékeink voltak és vannak.
A kastély valószínűleg Pollack Mihály tervei alapján épült, freskóit pedig gróf Zichy Ferenc pénzügyminiszter megbízásából Pich Ferenc készítette. Első publikációm erről az értékes műemlékről még a 2000-es év előtt jelent meg, a Kastélyok a történelmi Magyarországról című albumban.
Bagyinszki Zoltán
Mándok – Forgách-kastély II.
Mándokon jártam egy kedves barátommal immár második alkalommal. Először vagy harminc éve voltam ott, de akkor borzasztó állapotokat – csupán romokat – láttam a kastély helyén. A városvédő ikon, Ráday Mihály is bemutatta anno a tönkretett, meggyalázott késő barokk Forgách-kastélyt. Ma azonban ünnepi fényben, kiváló állapotban tündököl öreg platánok, gesztenyefák és tölgyek ölelésében. Kastélyszállóként éledt újjá, és így fogadja a vendégeket az ukrán határ mellett.
Egy Csipkerózsika-álmából felébredt, ma is látogatható magyar érték ez a látogatásra érdemes, egyedi, U-alaprajzú késő barokk rezidencia – köszönet érte a hazai vállalkozónak, a megmentőnek! A külső és belső pompa visszaidézi az egykori fénykorát és valódi szépségét: szinte magunk elé képzelhetjük a korabeli fogadásokat, bálokat, vacsorákat, esküvőket, vadászatokat és főúri találkozókat. A kastély valamikor 1750 és 1790 között épülhetett, egy négyhektáros park közepén.
Különleges fotós élmény volt a termeket és folyosókat végigjárni, valamint az igényes, eredetit idéző berendezést látni, amely nekem a későbbi Thék Endre munkásságát juttatta eszembe. Ahogy körbesétáltam, és megtekintettem az értékes, impozáns főúri élettér mind a négy oldalát, őszinte öröm fogott el, hogy itt a végeken manapság is milyen csodákkal lehet találkozni.
Mindenki számára teljes szívemből ajánlom a megtekintését:
Bagyinszki Zoltán
Mándok – Forgách-kastély I.
Mándokon jártam egy kedves barátommal immár második alkalommal. Először vagy harminc éve voltam ott, de akkor borzasztó állapotokat – csupán romokat – láttam a kastély helyén. A városvédő ikon, Ráday Mihály is bemutatta anno a tönkretett, meggyalázott késő barokk Forgách-kastélyt. Ma azonban ünnepi fényben, kiváló állapotban tündököl öreg platánok, gesztenyefák és tölgyek ölelésében. Kastélyszállóként éledt újjá, és így fogadja a vendégeket az ukrán határ mellett.
Egy Csipkerózsika-álmából felébredt, ma is látogatható magyar érték ez a látogatásra érdemes, egyedi, U-alaprajzú késő barokk rezidencia – köszönet érte a hazai vállalkozónak, a megmentőnek! A külső és belső pompa visszaidézi az egykori fénykorát és valódi szépségét: szinte magunk elé képzelhetjük a korabeli fogadásokat, bálokat, vacsorákat, esküvőket, vadászatokat és főúri találkozókat. A kastély valamikor 1750 és 1790 között épülhetett, egy négyhektáros park közepén.
Különleges fotós élmény volt a termeket és folyosókat végigjárni, valamint az igényes, eredetit idéző berendezést látni, amely nekem a későbbi Thék Endre munkásságát juttatta eszembe. Ahogy körbesétáltam, és megtekintettem az értékes, impozáns főúri élettér mind a négy oldalát, őszinte öröm fogott el, hogy itt a végeken manapság is milyen csodákkal lehet találkozni.
Mindenki számára teljes szívemből ajánlom a megtekintését:
Bagyinszki Zoltán
