Fotó: Bagyinszki Zoltán, téli képek: Bagyinszki János
Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország
Lőcsei panoráma csodája a piros háztetőkkel
Kedves Felvidéket szerető Barátom!
Megint egy kis LŐCSEI úti élmény. Sziasztok Mindenkinek. Világörökségi érték látnivaló.
www.bagyinszki.eu Felvidék Lőcse Szent Jakab templom + ott a templom belső fotói – érdemes rákeresni ránézni!
Most a Lőcsi Szent Jakab templom 70 m magas tornyában vagyunk. – Remek a panoráma, érdemes volt felmenni, az élményt megosztom veletek is.
Amikor lejöttünk a gótikus historizáló templom torony kilátóból körbesétáltuk a történelmi Magyarország talán legszebb városi főterét: valódi gótikus, reneszánsz, barokk polgárházakkal, csodálatos faragott kapukkal és persze a városháza épületével, ami szintén külön is megtekinthető a honlap Felvidéki képanyagánál.
Bagyinszki Zoltán
Alsósztregova – II. Madách-kastély, 200 éve született a zseniális M. Imre
„Nem az idő halad: mi változunk, / Egy század, egy nap szinte egyre megy.” 200 éve született Madách Imre, Az ember tragédiájának megalkotója.
Madách Imre 1823. január 20-án Alsósztregován. Kisnemesi családból származott, nagyapja a Martinovics-per vádlottjainak védője, apja vezető közéleti személyiség volt Nógrád megyében. Az ő korai halálát követően szigorú és kemény akaratú édesanyja egyedül nevelte Imrét és négy testvérét. A kisfiúkorától fogva tüdőbajjal, köszvénnyel és szívbetegséggel küszködő fiú magánúton tanult, vizsgáit a piaristák váci gimnáziumában tette le, több nyelvet sajátított el és betekintést nyert a klasszikus és a modern irodalom világába.
1837-től a pesti egyetemen filozófiát, majd jogot hallgatott. Ekkor már verselgetett, 1840-ben Lantvirágok címmel kötete is megjelent, korai szentimentális líráján Kölcsey hatása érezhető. A negyvenes években írta a Csák végnapjai, a Férfi és nő, a Csak tréfa című drámákat, a Csák végnapjai akadémiai dicséretben is részesült. Tanulmányait befejezve Nógrád megyében aljegyzőséget vállalt, 1842-ben ügyvédi vizsgát tett, de betegsége miatt egy évvel később lemondott az aljegyzői tisztségről. Néhány ifjúkori fellobbanást követően megismerkedett Fráter Erzsébettel, egy bihari nemesi család szabad szellemű és szabados viselkedésű lányával, akit anyja akarata ellenére vett el 1845-ben. Az anyós és menye közt feszülő feloldhatatlan ellentét, a sorozatos otthoni problémák elől Madách az írásba menekült. Madách 1848 júliusában jelentkezett a nemzetőrségbe, a harcokban rossz egészségi állapota miatt nem vehetett részt. 1852-ben Kossuth személyi titkárának rejtegetése miatt letartóztatták, s Pozsonyban, majd a pesti Újépületben raboskodott. 1853-as szabadulása után házassága megromlott, s 1854. július 25-én közös megegyezéssel aláírták elváltak. Madách ezt követően három gyermekükkel visszaköltözött anyjához, Sztregovára. Ezután irodalommal foglalkozott, ekkoriban született a Bach-rendszert gúnyoló szatíra, A civilizátor, és kezdte el Mózes című drámáját. 1861-ben visszatért a közéletbe: országgyűlési képviselő lett.
Az írót beválasztották a Kisfaludy Társaságba, 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, főműve bemutatását azonban már nem élhette meg, 1864. október 5-én hunyt el Alsósztregován. Az ember tragédiáját először 1883. szeptember 21-én vitte színre a Nemzeti Színház Paulay Ede rendezésében, a darab 1500. előadására 2000. április 7-én került sor. A Duna partján felépült új Nemzeti Színház 2002. március 15-én szintén Az ember tragédiája díszbemutatójával nyitotta meg kapuit.
Veszprém – EU. Kulturális Fővárosa II. a Szent Mihály Főszékesegyház rekonstrukció után
Szeptember elején a II. köröm volt Veszprémben az EU. Kult. Főváros megtekintése kapcsán, csodálatos dolgok, de még mindig építkeznek -több épületet- intézményt nem lehetett megtekinteni/bejutni. Érdekes volt a formálódó munkahely látványa, a beállványozott érseki palota magánkápolnája.
Azonban már sok minden látható!!!! Szuper magyar történelmi művészeti értéktár.
-Jó lett volna ha végre a kész szépségeket nézegethettük volna.
18 objektum a várban, a kereszténység művészeti szakrális csodái, az 1000 éves magyar történelem – XXI. századi formában a Veszprémi vár területén.
Leginkább izgatott A neoromán st. Főszékesegyház épülete- a beharangozott változtatások (minden fehér?!) után, szerintem igazán elfogadható.
Érdemes olvasni még a legkorábbi egyházi értékünk létrejöttéről -átváltozásairól, Gizella szerepéről. Az altemplom még-már zárva, vajon miért nem tekinthető meg az ott lévő híres püspökök síremlékei?
Csoda volt végre fotózhatóan látni a szomszédos Gizella kápolna jó 800 éves, védett freskóit formavilágát – ezt a fotósort majd később mutatom be.
A közelmúltban ismét jártam Temesváron, az EU. partnervárosban ez azért jobban tetszett.(ott is vannak szépségek, állványok, még itt-ott építkezések.)
Veszprém magyar, keresztény és a miénk Temesvár a miénk volt… és román. Bár láthatóan mindkettő változik épül, nem olyan rég még a kommunizmus áldozatai voltak.
Bagyinszki Zoltán
Kassa – Nagy kaszinó épülete
A napokban Kassán is jártunk, kiemelten a Tátra túrák voltak terveinkben…
Hazafelé egy nagy kört tettünk az egykori csodás ÉK-i nagyvárosunkban. A fontos látnivalók mellett “észrevettük” e különleges értékes épületet is.
A jelenlegi fotótéma a 20. század elejéről származik. Eredetileg a Nagykaszinó foglalt benne helyet, ahol a város polgárainak felső rétege találkozott.
A kaszinót később a Tivoli mozi váltotta fel, ami aztán a kommunista Partizán nevet kapta. Csak a múlt évszázad 80-as éveiben szerezhette meg a Nemzeti Színház.
Jelenleg a Kassai Nemzeti Színház Kisszínpadának épülete és egy remek vendéglátóhely is egyben.
Az épület helyén egykor az Arany csillag fogadó állt. Sok szép Bzoli fotóval visszafoglalva!
Az épület 30 évet várt az átalakításra. Felújítását csak a 2013-as Kassa az Európai unió kulturális fővárosa projekt keretében sikerült megvalósítani.
Építészeti stílusa a mai napig megmaradt. Impozáns homlokzata látványos változatos ablakokkal, arany növényi motívumokkal van díszítve.
Répászky Gyula építőművész alkotása, amely 1903-ban készült el eklektikus- szecessziós stílusban. Városközpont – Főtér Hlavná tér utca 76.
Bagyinszki Zoltán
Tisztelgő jubileum – 250 éve született Pollack Mihály a klasszicista építészetünk mestere.
A kiváló, európai nívójú alkotóművész, építész 1773. augusztus 30-án született. Honlapomon a legismertebb alkotásaival emlékezem meg róla.
Valamennyi épület kép alatt olvasható a település neve és az épület típusa-megnevezése. fotók: Bagyinszki Zoltán
Budapestről: a főműve a Magyar Nemzeti Múzeum, a Redut (Vigadó-archív kép), a Ludovika impozáns épülete.
A Sándor Móric gróf az ördöglovas palotája / ma a Közt. elnöki palota és a Deák-téri Evangélikus templom a belvárosban.
Korai bérpalotái is jelentősek.
Az ország különböző pontjain lévő épületei: Sárospatak a Ref. Kollégium Könyvtára, Szekszárd Vármegyeháza, Dég gr. Festetics kastély, Alcsút József Nádor kastélya, ma sajnos csak a főhomlokzat egy része látható.
További ismertebb, itt nem látható alkotásai: Saját pesti palotája és a pesti Almássy palota, Besztercebánya EV. templom,
Soponya-Nagyláng Zichy kastély. Említendő még közreműködése Székesfehérvár és Jászberény Vármegyeháza és Városháza épületeinél.
Bagyinszki Zoltán
Sümeg – Kisfaludy Sándor szülőháza, múzeum
A műemlék épületben lakott hajdan a költő, aki kitartóan harcolt a magyar nyelvújítás sikeréért. A kiállítás egy része az életébe enged betekintést otthonának eredeti bútorai, használati tárgyai, kéziratai segítségével. Az épület többi része egyéb tárlatoknak ad otthont.
Az 1771-ben született Kisfaludy Sándor verseivel és a nyelvújításért folytatott sikeres harcával vált ismertté. Ha napjainkban olvassuk a műveit, talán úgy érezzük, nem fogalmazott szárnyaló szavakkal a verseiben – de a magyar állam hivatalos nyelve akkoriban a német volt, az egyházé pedig a latin. Így már átérezhetjük, mekkora kihívás lehetett magyarul a közönség elé vinne a gondolatait.
Kevesen tudják a sümegi születésű költőről, hogy ifjúként a katonai pályát választotta. Bécsi tisztként is nyitott volt a művészetek iránt: szeretett rajzolni, hegedülni, kedvelte az írók, költők, festők, egyéb művészek társaságát. A Napóleon elleni csatában hadifogságba esett. Szabadulása után, a harcok végeztével hazatért. Újra udvarolni kezdett Szegedy Rózának, akit nemsokára feleségül is vett, és élete végéig rajongva szeretett.
A földszintes házat a XVII. század végén a Sándorffy család építtette. Később a költő édesapjának tulajdonába került, amikor összeházasodott Sándorffy Juliannával. A költő feleségével kötött házassága után vette birtokba az épületet, mely élete végéig a tulajdona volt. Mivel gyermekük nem született, haláluk után a rokonság a veszprémi püspökségnek adományozta a házat. Innentől a mindenkori intéző lakott benne 1944-ig, amikor minden egyházi birtokok állami tulajdonba került. 1950-től rendezték be múzeumként, 1990-től pedig több tárlatot nyitottak benne.
A kiállításon a költőnek, feleségének és testvérének, a szintén költő Kisfaludy Károlynak néhány személyes tárgyát nézhetjük meg, emellett művei eredeti kézirataiból láthatunk válogatást. A házban egyéb tárlatok is helyet kaptak. A Sass-Brunner gyűjteményben tájképek, csendéletek, portrék, utcaképek jelennek meg festményeken. Megismerkedhetünk Darnay Kálmán munkásságával, aki Sümeg múzeumi életét lendítette fel. Láthatunk a csengőgyűjteményt Horváthné Peterdy Ilona gyűjtéséből, és betekintést nyerhetünk a sümegi fazekasság történetébe is. Az egyházművészeti tárlat szenteltvíz tartói, festményei, szobrai mellett Kocsis Lajos geológiai kövületkollekciójában és a Dr. Szondy Istvánné által gyűjtött porcelán- és üvegtárgyakban gyönyörködhetünk.
A helyi temetőben érdemes felkeresni Kisfaludy Sándor és felesége síremlékét.
https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/muzeum/kisfaludy-sandor-szuelohaza-suemeg-/26223032/
Temesvár – Temes–Béga-palota
Temes–Béga-palota, teljes nevén a Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat palotája egy meghatározó saroképület Temesváron. Józsefváros városrészben, az 1989. december 16. sugárút (Bulevardul 16 Decembrie 1989, korábban Hunyadi út) és a Béga-csatorna mentén húzódó korábban Bégabalsor sarkán áll.
Baumhorn Lipót tervei alapján Hart Károly szecessziós stílusban építette 1900–1902 között, és Tunner Kornél emelt rá még egy emeletet az első világháború előtt. Egy időben a vasút területi igazgatóságának székhelyeként működött. A Béga-csatorna felőli oldalán 1996-ban emléktáblát kapott Képessy József, a Béga-szabályozás felügyelője
Wikipédia, a szabad enciklopédia
Az utolsó 3 épület fotót Temesváron sétálva, anno 19 éve fotóztam, először a kupolás 3 szintes műemléket. Különös érték a Béga csatorna Liget úti vasbeton hídja a közelben, a világ legelső legnagyobb ívnyílású vasbetonhídját 1909-ben Mihalich Győző tervezte. Építészeti kiképzése Körössy Albertnek köszönhető.
Szerencsésnek, Istentől támogatott fotográfusnak tartom magam, hiszen Temesváron vagy 7-8 alkalommal megfordultam, volt itt 2 alkalommal kiállításom, könyvbemutatóm és többször fotózhattam sok-sok épületet (közel 70!), köszönhetően a szecessziónak és Szekernyés János művészeti írónak, helytörténésznek. Legutóbb a napokban, barátaimmal sétáltunk egy nagyot, köszönettel hallgatva János remek kiselőadásait, történeteit a jelenlegi Európai Kulturális Főváros értékeiről, érdekességeiről. A remek belső fotók lehetősége, a látványos részletek kiemelik az épület valódi szépségét, Baumhorn gazdag tervezői fantáziáját.
Bagyinszki Zoltán