Kategória Archívum: A nagyvilágról

Jeruzsálem – Szent–Sír bazilika, a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.

A nagyvilágról

A stációkat végigjárva jutottam el ide a kereszténység bástyájához- szent helyéhez, Jeruzsálemben. Valódi történelmi élmény volt számomra.
A kicsi területű téren elég nehéz fotózni, az épületről jó képet készíteni. A kupolás kép a az Olajfák hegyéről teleobjektív segítségével készült.

A templom (katedrális) kívülről nem tűnik túl impozáns látványnak lévén,hogy magasságával – vagy méreteivel nem igazán bontakozhat ki a környező utcácskák épületei mellett- mivel igen szűk a hely hozzá.

Igen talán annak tudata ami megrendítő,hogy a belső kisebb templom majd 1700 éves (Kr.u 326-ban kezdett épülni),míg a reá tornyosuló impozáns kupolás bazilika is 1130 óta várja a zarándokokat.

8000 fő befogadására képes a bizánci román és barokk stílusú főtemplom, belül viszont nagyon megrendítő,hiszen Krisztus halálának és Mennybemenetelének helyszíne is egyben.
Sajnos csak ennyi kép elkészítésre volt lehetőségem. Óriási a tömeg, itt mindig zarándokokkal van tele a muzeális értékű szakrális tér. A gyönyörű részleteket is érdemes megcsodálni.

Bagyinszki Zoltán

Izrael – Názáreti Angyali üdvözlet bazilika

A nagyvilágról

1730-ban egy kis kápolnát építettek, amit 1877-ben bővítettek. Ezt azonban lebontották 1955-ben. 1954-ben a Szeplőtelen fogantatás centenáriumán a ferences tartomány főnök elhatározta a templom megépítését. A jóváhagyás csak 1959-ben érkezett meg sok adminisztratív gátló körülmények miatt. A szentföldi olasz ferencesek rendelték meg a bazilikát. Az izraeli külügyminisztérium szerint a közel-kelet legnagyobb méretű kegyhely építménye.

A templom egy domboldalba épült egy barlang fölé. A domborzati viszonyok miatt kétszintes templom, amelyben felül a domboldal felől lehet bejutni, alul nyugati irányból. A felső templom falain egy-egy kisebb fülkében 5-6 méteres falképek díszítik, amelyek egy-egy ország művészei alkottak és adományozták a templomnak. Az altemplomban van a barlang, a loretoi háznak az alapjai és a mellé épített keresztes korból való templomnak az alapkövei. Van egy fedett udvar, ahová kisebb méretű képek kerültek, folytatva azt az elvet, hogy minden országból legyen ott egy a Szűz Mária tiszteletét kifejező kép.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Izrael – Holt-tenger

A nagyvilágról

A Holt-tenger lefolyástalan tó Izrael és Jordánia határán. Vizében igen magas a só koncentrációja. A nagy kiterjedésű tó a turizmus kedvelt célpontja.
Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem élnek meg magasabb rendű élőlények benne. A Holt-tenger kb. nyolcszor annyi sót tartalmaz, mint az óceánok vize. A Biblia a Puszta tengerének is nevezi élettelen, sivár környezete miatt, továbbá Sós-tengernek, a nagy mennyiségű sótartalma miatt.
A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a földrajzi tengerszint alatt.
A víz színe közelről eléggé tiszta, átlátszó, távolról sötétkék. Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad. Az északi medence hossza mintegy 50 km, maximális szélessége kb. 15 km. A tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz. Ezért felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg, a túlsó partot csak gyengén lehet kivenni.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csehország – Cesky Krumlov várkastély

A nagyvilágról

A Cseh köztársaság második legnagyobb várkastély komplexuma a Közép-Európa legjelentősebb műemlékei közé tartozik. A vártorony a körülötte álló épületekkel a város egyik domináns részét alkotja. A 13.századi, eredetileg gótikus vár a 14.században szétterjed és a 16.században reneszánsz formában átépítődik. A kastély termek mellett, melyeket két útvonalon tekinthetnek meg, olyan történelmi ínyencségek vannak kínálva, mint Cesky Krumlov gazdag történelem és művészeti szépség szimbóluma a vártorony a 17.századból származó barokk várkert, vagy a barokk színház, amely a kifejlett barokk színpadot jellemzi Ceském Krumlov kastélyában. A világ egyik kitűnő állapotban megtartódott barokk színházáról van szó. Az első várudvaron található szobortárban – lapidáriumban láthatók a múltban a vár területén elhelyezett eredeti barokk szobrok. A medvék a várban az utolsó Rozmberk urak uralkodása idejétől vannak nevelve. Az árok fölött, melyben élnek, nemcsak a gyerekek szeretnek megállni.

http://www.ckrumlov.info/docs/hu/atractions.xml

Szent György kolostor a sivatagban – Izrael

A nagyvilágról


Szent György ortodox kolostor Wadi Qelt-ben, Ciszjordániában, a palesztin területeken található. Az ortodox kolostor 5. század végén épült, névadója a híres szerzetes, Chozibai György, aki a zárdában élt. A Szent György Kolostor egy ősi komplexum egy meredek sziklafalon, ami a mai napig ortodox szerzetesek által lakott.

http://www.erdekesvilag.hu/szent-gyorgy-kolostor-meredek-sziklafalra-epult-ortodox-epuletegyuttes/

Bécs – Nemzetközi Automobil kiállítás – 2019

A nagyvilágról

Izrael – Jeruzsálem II.

A nagyvilágról

Jeruzsálem város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
A világ egyik legősibb városa; a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említettek. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.
Jeruzsálemet az Ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány, és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km2 kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.
Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Knesszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. A Palesztin Hatóság Jeruzsálemet tekinti a jövendő Palesztin Állam fővárosának, de ez az igényt sem ismeri el széles körben a nemzetközi közösség.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Izrael – Jeruzsálem I.

A nagyvilágról

Jeruzsálem város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
A világ egyik legősibb városa; a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említettek. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.
Jeruzsálemet az Ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány, és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km2 kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.
Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Knesszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. A Palesztin Hatóság Jeruzsálemet tekinti a jövendő Palesztin Állam fővárosának, de ez az igényt sem ismeri el széles körben a nemzetközi közösség.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Izrael – Betlehem 2018

A nagyvilágról

A bibliai hagyomány szerint itt született meg Dávid nemzetségéből Jézus Krisztus. Születésének dátumát a 6. században határozták meg és ez lett a nyugati időszámítás alapja. A dátum kiszámítása azonban később pontatlannak bizonyult: Jézus minimum négy, maximum nyolc évvel a meghatározott időpontot megelőzően született.
A 2. század elején, a Bar Kohba-felkelés idején a rómaiak elpusztították. Az ókeresztények azonban gondosan őrizték a szent helyek emlékét. Amikor az egyház szabadságot kapott, Nagy Konstantin felépíttette itt a születés bazilikáját. Betlehem hamar szerzetesi központ lett. Szent Jeromos 382-383-ban itt fordította le latin nyelvre a Bibliát.
A 6. században a szamaritánusok sok kárt tettek a városban és a templomokban, de Justinianus újra rendbe hozatta a bazilikát és a kolostorokat.
Majd a perzsák, utána az arabok hódítása következett, de a bazilika csodával határos módon megmenekült a pusztulástól.
A keresztes háborúk során Tankréd csapatai élén elfoglalta a várost és 1100 karácsonyán itt koronázták meg I. Balduin jeruzsálemi királyt. A keresztesek visszaszorítása után a mamelukok uralma alá került. A 13. század elején érkeztek meg az első ferencesek és 1347-ben végleg megtelepedtek itt.
Betlehem a 16. század folyamán többnyire elhagyatott kis faluvá vált. 1757-ben a bazilika és a születés barlangja is a görög ortodoxok birtokába került. (Jelenleg három közösség között oszlik meg a jog: latin rítusú (római) katolikusok, görög- és örmény-ortodoxok.)
Betlehem 1917-1948 között a brit mandátumterülethez, 1948-1967 között pedig Jordániához tartozott. A hatnapos háború során, 1967-ben Izrael megszállta és közel három évtizedig ellenőrzése alatt tartotta Palaesztina jelentős részét, így Betlehemet is. 1993-ban az izraeliek és palesztinok az oslói tárgyalások során megállapodtak arról, hogy Palesztina korlátozott autonómiát kap. Ennek megfelelően az izraeli csapatok 1995-ben kivonultak Betlehemből is, ami a Palesztin Autonóm Területek része lett.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tarnow – Bem Apó síremléke a víz felett (Lengyelország)

A nagyvilágról

Józef Zachariasz Bem (magyarosan Bem József) (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel és magyar honvéd altábornagy.

Cseh eredetű lengyel nemesi családba született. Tanulmányait Krakkóban, majd 1809-től a varsói Tüzér és Műszaki Iskolában folytatta. Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában tüzérhadnagyként vett részt. Danzig (Gdańsk) védelméért francia Becsületrenddel tüntették ki. 1815-ben belépett az orosz fennhatóság alatt álló Lengyel Főkormányzóság hadseregébe. Tüzérszázadosként igyekezett elsajátítani kora műszaki ismereteit, 1819-ben a varsói tüzériskola tanára lett. A kor rakétafegyverének számító röppentyűk tökéletesítésével is foglalkozott.

Részt vett az 1830–31-es lengyel szabadságharcban. 1831 elején, őrnagyként, egy lovasüteg parancsnoka lett. Az ostrołękai csatában Jan Skrzynecki tábornok még a csatatéren ezredessé léptette elő. Két hónappal később már tábornok volt, neve nemzetközileg is ismertté vált. A lengyel szabadságharc bukása után Párizsba emigrált, ahol megírta emlékiratait A lengyelországi nemzeti felkelésről címmel.

Tarnow sétálóutcája közepe táján, a líceum épületénél kisétálva az óvárosból, pár száz méter megtétele után egy parkba érkezünk. Hattyúknak otthont adó tavacskája közepén, hat vaskos kőoszlopon nyugszik a magasban Bem szarkofágja. Egyik oldalán születésének s halálának évszáma szerepel: 1794-1850, a többin lengyel, török és magyar nyelvű felirat. A török szavakat az indokolja, hogy szabadságharcunk bukását követően Bem a török hadsereg tisztjeként, Murad pasa néven szolgált tovább. Hamvait csak Lengyelország függetlenné válása után, az 1920-as években vihették haza. A magyar felirat a következő: Bem apó, az 1848-as szabadságharc hős tábornoka. A tó partján magyar nyelvű táblák adnak részletes tájékoztatást katonai pályájáról.

Forrás: wikipédia

A bécsi forradalom bukása után (ott is vezetői posztot töltött be) álruhában érkezett Magyarországra. 1848. november 3-án jelentkezett Kossuthnál a seregbe, aki az erdélyi magyarok megsegítését bízta rá. Beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A szétzilált sereget újra egyesítette, lelkesedést öntött beléjük, és karácsonykor elfoglalta Kolozsvárt. Sikereivel lehetővé tette, hogy a magyar kormány rajtaütés nélkül átköltözhessen Pestről Debrecenbe. Felszabadította Székelyföldet, elfoglalta Nagyszebent és Brassót. Sorozatos kudarcaik miatt az orosz és osztrák seregek kénytelenek voltak elhagyni Erdélyt.
Bár július 31-én Segesvárnál elvesztette a csatát, Kossuth megszavazta neki a bizalmat, és kinevezte a magyar seregek főparancsnokává. Augusztus 9-én az osztrák főparancsnoktól kitartása és tehetsége ellenére végzetes vereséget szenvedett Temesvárnál. A harcokban megbokrosodott lova levetette a hátáról, és eltört a kulcscsontja. A szabadságharc után Törökországba menekült, és áttért az iszlám hitre. Valószínűleg maláriában halt meg. Halálos ágyán 1850-ben ezeket a szavakat suttogta: „Lengyelország, én már nem szabadítalak fel!” Testét 1929-ben szállították vissza szülőföldjére.

http://nembulvar.hu/site/index.php/memoria-48/visszanez/4921-bem-jozsef-es-az-1848-as-szabadsagharc

1848. december 7-én érkezett meg az egykori fejedelemség területéről kiszorult, Csucsán állomásozó erdélyi hadsereghez Bem József, a magyar szabadságharc egyik legtehetségesebb tábornoka. Bem a parancsnokság átvétele után szinte csodát művelt katonáival, ugyanis bravúros módon néhány hónap alatt kiszorította a császáriakat Erdélyből, majd – manőverező taktikájával – hosszú ideig a nyár közepén betörő orosz intervenciós erőket is feltartóztatta.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1848_december_7_bem_veszi_at_az_erdelyi_hadsereg_iranyitasat/