Kategória Archívum: A nagyvilágról

123►

A kettéosztott – török és görög – Ciprus egyik kiemelt látványossága ez, amely Észak-Cipruson, a török területen található.

Az erődöt I. Elek bizánci császár építtette 1100 körül. A „bevehetetlen” vár legfontosabb stratégiai tulajdonsága a meredek elhelyezkedése volt. Félelmetes volt autóbusszal a sziklaszirt aljáig is felmenni: az út egy török laktanya és gyakorlótér mellett vezetett, hajtűkanyarokkal tűzdelve.

A tengerszint feletti 732 méteres magasságból csodálatos kilátás nyílik a tengerre, valamint Kyrenia kikötőjére és a kisvárosra. A távolban Törökország partjai is felsejlenek.

Mögöttünk, közvetlenül a part mentén a Kyrenia-hegység húzódik nyugat-keleti irányban, 160 km hosszan, helyenként 1000 méteres magassággal.

Az alsó vár, a középső vár és a fellegvár közel 1000 évvel ezelőtt épült. A turistacsoport az alsó és a középső várat vállalta be, mivel a fellegvár csak több száz lépcsőfok megmászásával lett volna megközelíthető. Erről lemondtunk, és a fotózás mellett inkább a kávézást választottuk.

Bagyinszki Zoltán

12►

Napkelte, napközben és napnyugta Délkelet-Európa és a Földközi-tenger felett, 6–8000 méter magasan, a repülőgép ablakából.

Budapest – Ciprus (Paphos) – Budapest útvonal. Nem a legideálisabb fotós körülmények, ráadásul a sebesség körülbelül 900 km/óra – természetesen „állvány nélkül”.

A felhők világa felülről, Sony géppel, félautomata üzemmódban fotózva (néha a felhők között, nehézkes fókuszálással). Érdekes jelenség a végén: két nagyobb felhőréteg közötti légréteg, kevés fénnyel a háttérben – itt sajnos a képek zöme életlen lett.

A felhők természetes fényben: világos, változatos, „paplanos”, hurkás és gömbölyded felületek, a nap által megfestett extra színvilággal. A felhőtlen területeken néha megmutatkozott a lenti világ, a szépséges havas hegycsúcsok is.

Mindenesetre érdekes élmény volt a természet ezen arcát rögzíteni, mindhárom napszakban exponálni.

Csak nagy képernyőn érdemes nézni!

Bagyinszki Zoltán

12►

A világ legmeredekebb fogaskerekű vasútján utaztunk fel a Pilátus-hegyre.
Nyáron a félelmetes és egyben izgalmas pályán, panorámás hegyi vonattal kapaszkodtunk fel a Luzern melletti Esel-nyeregbe.

A legmagasabb pont, a 2132 méteres Tomlishorn, még egy kicsit felettünk magasodott.

Az út felénél a hegy már igazán meredekké vált – egyes szakaszokon 45 fokos, a végén pedig 48 fokos emelkedőn haladtunk felfelé (és később lefelé is), lassan, de biztosan.

Örök élmény volt látni, ahogy előttünk a piros szerelvény a sziklafalban kanyarog, majd eltűnik egy alagútban.

A ferde kabinban érezni lehetett a gravitáció erejét, miközben a panorámaablakokon át sorra készültek a fotók.

A végállomás, körülbelül 2000 méteres magasságban, biztonságot és persze csodás panorámát nyújtott – igazi fotótéma. A helyi tehenek is megmutatták különleges képességüket: még a nagyon meredek lejtőkön is békésen legeltek a friss, tiszta levegőn (talán a két alsó lábuk hosszabb volt…).

Szerencsénkre az időjárás is kedvezett: tiszta, napos, bár szeles napunk volt. Ide egyébként turistaútvonalon is fel lehet jutni, vagy akár kabinos felvonóval.

Elgondolkodtató és tiszteletre méltó a technika, a gépészet és a svájci precizitás: ez a világhírű pálya ugyanis több mint 130 éve üzemel folyamatosan.

Bagyinszki Zoltán

12►

A világ legmeredekebb fogaskerekű vasútján utaztunk fel a Pilátus-hegyre.
Nyáron a félelmetes és egyben izgalmas pályán, panorámás hegyi vonattal kapaszkodtunk fel a Luzern melletti Esel-nyeregbe.

A legmagasabb pont, a 2132 méteres Tomlishorn, még egy kicsit felettünk magasodott.

Az út felénél a hegy már igazán meredekké vált – egyes szakaszokon 45 fokos, a végén pedig 48 fokos emelkedőn haladtunk felfelé (és később lefelé is), lassan, de biztosan.

Örök élmény volt látni, ahogy előttünk a piros szerelvény a sziklafalban kanyarog, majd eltűnik egy alagútban.

A ferde kabinban érezni lehetett a gravitáció erejét, miközben a panorámaablakokon át sorra készültek a fotók.

A végállomás, körülbelül 2000 méteres magasságban, biztonságot és persze csodás panorámát nyújtott – igazi fotótéma. A helyi tehenek is megmutatták különleges képességüket: még a nagyon meredek lejtőkön is békésen legeltek a friss, tiszta levegőn (talán a két alsó lábuk hosszabb volt…).

Szerencsénkre az időjárás is kedvezett: tiszta, napos, bár szeles napunk volt. Ide egyébként turistaútvonalon is fel lehet jutni, vagy akár kabinos felvonóval.

Elgondolkodtató és tiszteletre méltó a technika, a gépészet és a svájci precizitás: ez a világhírű pálya ugyanis több mint 130 éve üzemel folyamatosan.

Bagyinszki Zoltán

12►

A Sankt Gallen-i könyvtárat a világ egyik leggazdagabb középkori gyűjteményének tartják. 2005-ben a könyvtár állományában több mint 160 000 könyv volt, amelyből 2200 kéziratos és 500 elmúlt 1000 éves. Nemrég a könyvtár indított egy projektet a felbecsülhetetlen értékű kéziratos anyag digitalizálására.

A könyvtárban őrzik azt az Ekkehard szerzetes által írt, Casus monasterii Sankti Galli című krónikát, amely beszámol a kalandozó magyarok 926. évi támadásáról is. Különleges értéke a könyvtárnak egy egyedülálló 9. századi dokumentum, amely Sankt Gallen-i alaprajz néven ismert. Ez az egyetlen jelentős építészeti rajz, amely fennmaradt a Római Birodalom bukása és a 13. század között eltelt hétszáz évből. A tervből soha nem készült épület, a nevét a megőrzés helyéről kapta. A tervrajz egy jól kialakított és jól felszerelt kolostor ideálját ábrázolja, ahogy azt valamelyik Aachenben tartott zsinaton elképzelték (kb. 814 és 817 között).

Itt őrzik a legrégibb német nyelvemlékeket tartalmazó Abroganst, mely egy latin-ófelnémet glosszárium.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A Sankt Gallen-i könyvtárat a világ egyik leggazdagabb középkori gyűjteményének tartják. 2005-ben a könyvtár állományában több mint 160 000 könyv volt, amelyből 2200 kéziratos és 500 elmúlt 1000 éves. Nemrég a könyvtár indított egy projektet a felbecsülhetetlen értékű kéziratos anyag digitalizálására.

A könyvtárban őrzik azt az Ekkehard szerzetes által írt, Casus monasterii Sankti Galli című krónikát, amely beszámol a kalandozó magyarok 926. évi támadásáról is. Különleges értéke a könyvtárnak egy egyedülálló 9. századi dokumentum, amely Sankt Gallen-i alaprajz néven ismert. Ez az egyetlen jelentős építészeti rajz, amely fennmaradt a Római Birodalom bukása és a 13. század között eltelt hétszáz évből. A tervből soha nem készült épület, a nevét a megőrzés helyéről kapta. A tervrajz egy jól kialakított és jól felszerelt kolostor ideálját ábrázolja, ahogy azt valamelyik Aachenben tartott zsinaton elképzelték (kb. 814 és 817 között).

Itt őrzik a legrégibb német nyelvemlékeket tartalmazó Abroganst, mely egy latin-ófelnémet glosszárium.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

123►

Most vettem észre, hogy több mint tíz év elteltével ez az érdekes képsor még mindig nem került fel a honlapomra!

Pedig valóban figyelemre méltó – és érdemes is bemutatni. Egykor itt volt kiállításom, és a helyi magyar közösség jóvoltából bejárhattam a környéket is.

A hatalmas épületek Dallasban – a hírhedt vörös könyvraktár (ahonnan Kennedy elnököt lelőtték), a sportcsarnok, a repülőtér és az autópályák – lenyűgöző látványt nyújtanak.

Emlékszem, a házigazdám így fogalmazott: „Itt minden nagy – és van is hely hozzá…”

Különleges élmény volt megismerkedni a cowboy világ hangulatával, az art deco építészettel, valamint megtartani egy sikeres előadást a hazai értékekről és művészetről.

Az utazás eredményeként megszülethetett a TEXAS album gondolata is – köszönettel tartozom mindazoknak, akik támogatták az utat és a munkámat.

Bagyinszki Zoltán

12►

A Vigelad Szoborpark az egyik legfontosabb hely Oslóban. Ez Norvégia leglátogatottabb helye a maga 1 millió érdeklődőjével évente. A park szülőatyja, Gustav Vigeland, európai körútján kapta az ihletet egy szoborpark létrehozására szülőhazájában, Norvégiában. Amint hazaért, munkához látott, és ma a kedves látogatók tanui lehetnek az eredménynek a Vigeland Szoborparkban.

Egyszer valakiben felmerült, hogy az összes szobor meztelen. Erre az idegenvezető azt válaszolta, hogy azért meztelenek a szobrok, mert így megmutathatják az emberi szépséget, ez is bizonyítja Gustav Vigeland bölcsességét, aki ezzel a meztelenséggel törölte el az osztályok közti különbséget, hiszen így nem látszik, hogy ki gazdag, ki szegény – csak emberek különböző pózokban.

www.osloguide.org/hu/latnivalok/vigeland-park