Kategória Archívum: A nagyvilágról

Bolognában működik a világ legrégebbi egyeteme – 1088.

A nagyvilágról

Különleges kulturális csemege É- Itáliából.
A világ, benne Európa legrégibb 1088-ban alapított egyeteme, folyamatosan ma is működő kulturális oktatási intézménye. 80-85.000 diák koptatja padjait. 33 tanszékén 200 kurzus működik.
Érdekesség, hogy 2 magyar rektor is volt az idők folyamán (pld. Dörögdi Miklós 1317-ből.) itt tanult egykoron a sok híresség mellett Dante, Petrarca, Boccaccio, R.Erasmus, Kopernikusz.
A képeken a szépséges vörös téglából épült gótikus reneszánsz óratornyos palota, az Alma Máter Stúdium látható. A muzeális épület jelenleg a világ legjobb egyetemei rangsorában a 188.helyezett.

Az első magyar egyetemre is büszkék lehetünk 1367-ből, a Pécsen alapított iskola Koppenbachi Vilmos / 1361-74 között látta el feladatát, püspökhöz kötődik – Nagy Lajos király idejéből.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Párizs – Eiffel torony

A nagyvilágról

Az Eiffel-torony Párizs egyik jelképe. Nevét a tervezőcég tulajdonosáról, Gustave Eiffel mérnökről kapta. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 24 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 méter magasan van.
Négyzetalapú, 1,6 ha alapterületű, 10 100 tonna tömegű, 12 000 acéldarabból, szegecseléssel állították össze, átmeneti jelleggel. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához.
A New York-i Chrysler Building (319 m) 1930-as felépítéséig a legmagasabb építmény volt a világon.
Az 1880-as évek végére a világ számos építészét hajtotta a becsvágy, hogy egy monumentális, „ezer lábnál magasabb” tornyot építsenek (kb. 305 m), azonban számtalan technikai problémába ütköztek. (például 1885-ben nagy nehézségek árán sikerült kőművesekkel felhúzatni a 170 méteres obeliszket Washingtonban, a Chrysler Building pedig csak homályos terv volt még; 1874-ben a Clarke, Reeves & Co. egy több, mint 300 méteres tornyot szándékozott építeni Philadelphiában, ami sosem valósult meg. Franciaországban Jules Bourdais és Amédée Sébillot gondolkodott egy 300 méter magas, hagyományos módon, kőművesekkel felrakatott torony építésén, ami a kor technológiai ismeretei szerint kivitelezhetetlennek tűnt.)
A sedani vereség és Elzász és Lotaringia elvesztése után az újjászületett, de még gyenge francia köztársaságnak az 1789. évi forradalom 100. évfordulóján valami nagyszabású, dicsőítő emlékműre volt szüksége. Jules Ferry kormánya 1878-ban kezdett megszervezni egy nagy világkiállítást, melynek a megnyitását 1889. május 5-ére rögzítette.
Amikor a világkiállítás tervét 1883-ban véglegesítették, az Eiffel & Cie két mérnöke, Émile Nouguier és Maurice Koechlin épp egy fémtorony ötletével állt elő. Elképzelésüket 1884. június 6-áig formába is öntötték Stephen Sauvestre építész együttműködésével, aki finomította és díszítette az építményt. E díszek egyikeként 72 tudós – a svájci Abraham Louis Breguet és a születése szerint olasz Joseph Louis Lagrange kivételével valamennyi francia – családnevét örökítették meg rajta tudományos eredményeik elismerésének jeleként. E nevek arany betűkkel állnak az első emelet peremén.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez egy diaszkenelt képanyag, 20 éve készült felvételek!
Fotó: Bagyinszki Zoltán

Horvátország – Zágráb II.

A nagyvilágról

Ez még a diás korszak….. tehát másolt – igazított képek, nem az a aminőség amit megszoktunk már, de viselhető- szerintem.
Igen sajnos már 22. éve jártam Zágrábban, felkerestük perszer a keleti foci Mekkáját is, a Dinamo Zágráb szuper stadionját. Ezután következett az óváros / a Felső és Alsóváros. a látnivalók sora.
Talán túl sokat foglalkozunk Erdéllyel, alig a közös horvát értékekkel, közös múltunkkal. Igazán érdemes, sok minden szépség látható Horvátországban és ott még szeretnek is minket.
Néhány dolog amelyek a fotókon is láthatóak: a történelmi, színes majolika tetős Szent Márk templom, a neogótikus Katedrális,a az érseki palota várszerű kiképzése-a magyar kápolnával, a kincstár ötvös remekeivel, Szent István hermájával, Szent László és Szent István szobraival- sajnos ezek mint látható anno a renoválás zajlott és nem tudtunk akkor bejutni –a belsőket szépségeket megcsodálni.
A jezsuita Szt. Katalin templom- mintha Rómában lennénk, a barokk csoda.
A remek múzeumok sora pld. Modern Művészeti Galéria, a szecessziós / sárga Művészeti Pavilon, a Strosszmayer Galéria, a Nemzeti Színház sárga épülete ( Fellener és Helmer ép.által a nagyvárosaink stílusában), az egykori várfalak városfalak megmaradt bástyái , kapui.További sok sok érdekesség magyar vonatkozású történelmi tényekkel- muzeális tárgyi dokumentációval.
Külön is érdekesség a Pfaff “mester” által tervezett vasútállomás, a főposta szecessziós épülete, a Jelasics lovas emlékmű és a mozgalmas tér, a sok szép palota, kiemelve a Horváth Bánok palotáját.
Mihelyt a covid engedi ismét felveszem a bakancslistára Zágráb megtekintését, az élmények felelevenítését- de már a Sony digitális fényképezőgéppel..

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Horvátország – Zágráb I.

A nagyvilágról

Ez még a diás korszak….. tehát másolt – igazított képek, nem az a aminőség amit megszoktunk már, de viselhető- szerintem.
Igen sajnos már 22. éve jártam Zágrábban, felkerestük perszer a keleti foci Mekkáját is, a Dinamo Zágráb szuper stadionját. Ezután következett az óváros / a Felső és Alsóváros. a látnivalók sora.
Talán túl sokat foglalkozunk Erdéllyel, alig a közös horvát értékekkel, közös múltunkkal. Igazán érdemes, sok minden szépség látható Horvátországban és ott még szeretnek is minket.
Néhány dolog amelyek a fotókon is láthatóak: a történelmi, színes majolika tetős Szent Márk templom, a neogótikus Katedrális,a az érseki palota várszerű kiképzése-a magyar kápolnával, a kincstár ötvös remekeivel, Szent István hermájával, Szent László és Szent István szobraival- sajnos ezek mint látható anno a renoválás zajlott és nem tudtunk akkor bejutni –a belsőket szépségeket megcsodálni.
A jezsuita Szt. Katalin templom- mintha Rómában lennénk, a barokk csoda.
A remek múzeumok sora pld. Modern Művészeti Galéria, a szecessziós / sárga Művészeti Pavilon, a Strosszmayer Galéria, a Nemzeti Színház sárga épülete ( Fellener és Helmer ép.által a nagyvárosaink stílusában), az egykori várfalak városfalak megmaradt bástyái , kapui.További sok sok érdekesség magyar vonatkozású történelmi tényekkel- muzeális tárgyi dokumentációval.
Külön is érdekesség a Pfaff “mester” által tervezett vasútállomás, a főposta szecessziós épülete, a Jelasics lovas emlékmű és a mozgalmas tér, a sok szép palota, kiemelve a Horváth Bánok palotáját.
Mihelyt a covid engedi ismét felveszem a bakancslistára Zágráb megtekintését, az élmények felelevenítését- de már a Sony digitális fényképezőgéppel..

Bagyinszki Zoltán fotográfus

20 éve Budán jártam, Budához Buda 9000 km

A nagyvilágról

20 éve Budán jártam, Budához Buda 9000 km. Most ez azért érdekes mert a outube-on több kis film is megjelent róla –Én már sajnos lassan el is felejtem.
A texas-i kisváros amit még az 1848-as magyar hazafiak alapítottak, bizony elég messze van hozzánk. Hogy a maroknyi magyar szabadságszerető katona eljutott idáig, az mégiscsak elismerésre méltó.
Nyomaikat nem igazán lehet már megtalálni. Azért a kőbe vésett Buda felirat önmagáért beszélt.
Anno egy történelmi és építészeti értékeinket bemutató kiállítás révén jutottam el Texas államba- Dallas-Fort Worth volt a bázis, onnan szerveztek kirándulásokat a vendéglátó magyarok.
Szép hosszú út volt: Austin a főváros- Buda – San António.
A különlegesség az még is a kicsiny városka volt –BUDA, ahol pár felvétel készült a település jellegzetességeiről. Még a csörgőkígyót/amiből rengeteg van a környéken/ említhetném, de hála Isten vele nem találkoztunk. Csak majd később az állatkertben.
Hazaérkezésem után készült egy szép album a látott szépségekről texasi érdekességekről, pár fotó a negatívok mellett a könyv Buda lapjait is bemutatja.

Bagyinszki Zoltán fotográfus BUDÁRÓL!

Mozaik csoda Ravennában – V.századi Világörökség, Ariánusok keresztelőkápolna

A nagyvilágról

Ariánusok keresztelőkápolnája (Battistero degli Ariani) Ravenna második – rövid – gót korszakának jellegzetes emléke. Ókeresztény, koraközépkori műemlék. A gótok az első nagy keresztény egyházszakadás során keletkezett ariánus hitet vallották, vagyis nem ismerték el Krisztus isten-mivoltát. Ebben a szellemben díszítették a kápolnát is. Kupolamozaikja egyedülálló: az egyetlen, mely meztelenül ábrázolja Krisztust, jóval Michelangelo kora előtt. A szép mozaikképek még a korábbi római mozaikstílust alkalmazzák. Theodorik uralkodásának utolsó szakaszában kemény vallásüldözést gyakorolt a más vallásúak felé.

Wikipédia, a szabad enciklopédia

Igazán fantasztikus művészeti, esztétikai, fotográfiai élmény volt látni a kápolna szépségeit, értékeit, részleteit. Szerencsére tömeg nem volt a kívül puritán téglaépítményben. Amikor beléptünk elállt a lélegzetünk…..az 1500 éve készült művészi mozaik lenyűgöző volt, talán a képek is valamit visszaadnak a valóságból. A kézben lévő fotótechnika és a szolid fények nem segítették a gyulai fotográfust. Ravenna összességében kötelező látnivaló- nem véletlen a sok világörökségi rangú látnivaló. Mostanában nálam a szecesszió mellett a középkori mozaikművészet “mindent visz!”

Bagyinszki Zoltán

Itália Ravenna – Dante Alighieri sírja-700 éve hunyt el a világ legnagyobb költője.

A nagyvilágról

Stockholm – Vasa hajómúzeum

A nagyvilágról

A Vasa első útján felborult és elsüllyedt Stockholmban 1628-ban. A 333 évig a tenger mélyén nyugvó hatalmas hadihajót kiemelték, és útja folytatódik. Ma a Vasa, a legszebben fennmaradt 17. századi hadihajó a világon, Stockholmban, egy különleges építésű múzeumban tekinthető meg. A Vasa egyedi műkincs. A hajó 98 százaléka eredeti elemekből áll, és több száz faragvány díszíti

https://www.vasamuseet.se/hu

A több 100 éve elsüllyedt és konzerválódott hadihajót kerek 60 éve hozták a felszínre.
Számunkra felejthetetlen múzeumi és történelmi élményt jelentve. Legérdekesebb volt, hogy a z ágyúállásokban megtapasztalhattuk – harc nélkül persze,
milyen lehetett onnan tüzelni az ellenséges csatahajókra. Tulajdonképpen az épületet ráépítették a hajóra.

Bagyinszki Zoltán

Krakkó – Magyar–Lengyel Barátság Napja. Tisztelet a két nép történelmi barátságának.

A nagyvilágról

Krakkó – teljes nevén: Krakkó királyi főváros – Kis-Lengyelország székhelye. Az ország harmadik legnépesebb városa (2001). Elővárosokkal együtt kb. 1 250 000 a lakosok száma. Területe: 326,8 km2.

A Visztula folyó partján fekszik, a folyó felső részén. A város közelében már a Kárpátok északi nyúlványai kapaszkodnak a magasba, de maga a város síkvidék jellegű. Mindössze a Wawel domb emelkedik néhány tíz méterre a Visztula fölé.

A legenda szerint Krakkó neve Krak herceg nevéből származik. Nagyon valószínű azonban archeológiai ásatásokból és római forrásokból, hogy a név a környéket egykor benépesítő kelta Carragh vagy ehhez hasonló névre vezethető vissza. Más értelmezés szerint Krok a cseh legendákban szereplő hős volt. Szláv hercegi családok nevei között egykor szerepelt a Kruk.

Krakkó történelmi központja, az Óváros, Lengyelország korábbi fővárosában, a Wawel királyi székhely lábánál helyezkedik el. A 13. századi kereskedővárosban található Európa legnagyobb piactere, a Rynek Główny és számos történelmi háza, palotája és temploma. A város izgalmas történetének további bizonyítékai a 14. századi erődítések maradványai, Kazimierz, déli részén a régi zsinagógával, a Jagelló Egyetem és a gótikus waweli székesegyház, a lengyel királyok nyughelye.

Az Óváros kialakulása Szemérmes Boleszláv fejedelem uralkodása idejére tehető. Krakkó 1257-ben megkapta a magdeburgi városjogokat, és ekkor alakult ki mai Óváros városszerkezete. A sakktáblaszerű beépítettség abban a korban, amikor a legtöbb városra a szűk, kacskaringós utcák voltak a jellemzőek, a legkorszerűbbnek számított. Krakkó virágkora Nagy Kázmér uralkodása alatt kezdődött, amikor a kereskedővárosnak már 10 000 lakosa volt, és tetőpontját a Jagelló-ház uralkodása alatt érte el. A virágkor végét a Wasa-dinasztia uralomra jutása jelentette, s a város elvesztette központi pozícióját. A tűzvészek, a járványok tovább gyengítették a helyzetét, sőt a nemzetközi kereskedelmi útvonalak eltolódása a kereskedelmet is megrendítette.

Krakkó főterének észak-keleti sarkában található a Mária-templom, ami a város főtemploma. Lengyelül teljes nevének jelentése: Legszentségesebb Szűz Mária mennybemenetelének temploma. Az 1290-ben kezdett építkezés több mint száz évig tartott. Ennek eredménye, hogy a háromhajós székesegyház egyszerre hordozza magán a gótika és a reneszánsz stílusjegyeit. Kívülről legfeltűnőbb jellegzetessége az épületnek, hogy tornyai eltérő magasak. Az alacsonyabb 69 m magas és harangtoronyként funkcionál. A magasabb 81 méter magas és őrtoronyként használták korábban. A legenda szerint a tornyok azért eltérő magasságúak, mert két testvérpár építette őket, akik egymással versengtek, hogy ki tud magasabb tornyot építeni. A versengésük gyilkosságba torkollott, amikor egyikőjük leszúrta bátyját egy tőrrel, hogy ne tudjon magasabb tornyot építeni. A legenda szerint a gyilkos tőr a Posztócsarnok bejáratánál van kifüggesztve. A gyilkosság után az életben maradt testvért szörnyű lelkiismeret-furdalás gyötörte, így végzett magával is. Később az alacsonyabb tornyot is befejezték a királyi udvar támogatásával.

Forrás: wikipédia

Puy Saint Vincent – Mi elmentünk síelni – virtuálisan

A nagyvilágról


Kedves Barátaim, Barátaink tél van a hó és a síelés időszaka, sajnos ebből most egyik sem aktuális, de emlékezzünk a közelmúlt egészséges, kellemes útjaira, sí programjaira. Azért Gyuláról szinte egész napos fárasztó buszos út volt számunkra. Jó szálláshely várta a társaságot.
A képeken itt éppen a Puy Saint Vincent- ben karistoljuk a havat Zsókával és Gedeon Józsi barátunk ill. Bagosi Lacibá társaságában.
Természetesen a csúcsokon időnként kötelező pihenővel, forralt borral kiegészítve.
Krisztián Lacibá volt az oktató vezetőnk. Milyen szomorú az élet, már se Ő, Se Józsi- emlékezzünk Rájuk tisztelettel.
A bázis szálláshelyről elmentünk busszal egész napos síprogramra egy magasan található extra helyre, nekünk 1100- 2700 m –en volt a sípálya anno.
A prospektus szerint a világ egyik leghosszab fekete pályája is itt van. 1135-3300 m- en lehetett síelni 250 km pályahosszon.
Az Alpok talán legszebb magashegyi csipkés körpanorámájával dicsekedhet Alpe de Huez.
szikrázó napsütéssel, rengeteg síelővel- még több felvonóval, kabinokkal. Csodálatos, igényes divatos síparadicsom volt.
A közelben, a hegyek takarásában volt a Mont Blanc csúcs (4803m), amit most látunk a képeken is valamelyik a Pic Blanc csúcs az 3330 m magasan koronázta a síelőket.

fotó: Bagyinszki Zoltán – diapozitív