Kategória Archívum: A nagyvilágról

Máltai erkélyek változatossága La Vallettában. (Málta)

A nagyvilágról

Portugália – Sintra: Nemzeti (királyi) palota

A nagyvilágról

A gótikus Palácio Nacional de Sintra a térség szívében helyezkedik el és királyi rezidencia volt a XV.századtól egészen a monarchia 1910-es bukásáig. A Pena kastély mellett a másik jól felismerhető ikonikus helye Sintrának a két hatalmas kúp alakú kéményével. A kastély története a VIII. századi mór időkre nyúlik vissza, mikor Umayyad meghódította a hispán félszigetet. Ekkor 2 kastély építettek. Az egyik a hegytetőn volt rálátással az egész környékre ami a mór vár. A másik a völgyben feküdt, ahol a mór uralkodók tábora volt. Első történelmi emlék az arab földrajztudóstól, Al-Bacr-tól származik a X. századból. A XII.században foglalta el I.(Hóditó) Alfonz. A mór uralkodás és az első portugál királyok idejéből nem maradt fennt semmi. A palota legrégebbi része a királyi kápolna, ami valószínűleg I.Dénes uralkodása idején a XIII.század elején épülhetett. Sintra fontossága több okból is megnőtt: például közel volt Lisszabonhoz és szinte kifogyhatatlan vadászterületei voltak. Az első nagyobb mértékű építkezések I.János idejére datálhatóak és ebből az időből származik a palota legnagyobb része, mint például a középső udvart övező épületek. Ide tartozik a homlokzat főépülete a bejárati boltívekkel, a mór stlusú szökőkutas terem vagy a hatalmas kúpos kéményekkel rendelkező konyha.
Két szoba aminek történetét mindenképpen érdemes megismerni. Az egyik a hattyúk terme (Sala dos Cisnes), amit a mennyezetre festett hattyúkról kapta a nevét. A hattyúk III. (Jó) Fülöp házának jelképe, míg a 30-as szám megegyezik a leendő ara Izabella királynő életkorával. A másik a szarkák terme (Sala das Pegas), ami arról híresült el, hogy Philippa királynő rajtakapta I. János királyt, ahogy megcsókolja az egyik udvarhölgyet. Hogy megállítsák a pletykát, kidekorálták ezt a szobát annyi szarkával, ahány nő volt az udvarban, tehát 136-al. Érdekes reakció. A mennyezeten lévő szarkák I. János védekezésének mondatát lobogtatják kis zászlókon azaz “Por Bem – ami annyit tesz: “Így a legjobb mindenkinek”, addig a szarkák lábain lancasteri rózsa van. Philippa válaszát viszont nem tudjuk meg soha. I. János fia, I Eduárd meghagyta a palota részletes leírást, amiből tudjuk, hogy a palota nagy része nem sokat változott az építése óta.
A második nagy építkezési időszak I. Mánuel idejében volt, mikor egy teljes szárnnyal megtoldották az épületet 1497 és 1530 között. Az Arabok terme (Sala dos Arabes) különösen figyelemre méltó a kecses, márvány mór kútjával és a XV. századi csempéivel. Ő építette a címertermet is (Sala dos Brasoes), ami egy lélegzetellálító helység a hatalmas aulejokkal és a fakazettás kupolájával, amin a király és a fő portugál nemesi családok 72 címere van. Vagyis egy már nem, mikor leszedték a Távora család címerét, akik I.József elleni merénylet elkövetésében vettek részt. A következő évszázadokban a nagy földrengésig jelentős átépítés már nem történt csak kisebb felújítások. Szomorú történet, de a palota VI Alfonz király (1650-es években) börtöne is volt egyben, mikor testvére úgy ítélte, túl instabil ahhoz, hogy uralkodjon az országban. Az épületegyüttes az 1755-es lisszaboni földrengés alatt komoly károkat szenvedett, de a beszámolók szerint “régi módon” helyreállították. A nagy földrengés legnagyobb vesztesége az arab szoba feletti torony volt, amely összeomlott.

https://vilagorokseg-utazasaim.blog.hu/2018/04/14/sintra_kulturtaj_portugalia_744

Jeruzsálem – Szent–Sír bazilika, a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.

A nagyvilágról

A stációkat végigjárva jutottam el ide a kereszténység bástyájához- szent helyéhez, Jeruzsálemben. Valódi történelmi élmény volt számomra.
A kicsi területű téren elég nehéz fotózni, az épületről jó képet készíteni. A kupolás kép a az Olajfák hegyéről teleobjektív segítségével készült.

A templom (katedrális) kívülről nem tűnik túl impozáns látványnak lévén,hogy magasságával – vagy méreteivel nem igazán bontakozhat ki a környező utcácskák épületei mellett- mivel igen szűk a hely hozzá.

Igen talán annak tudata ami megrendítő,hogy a belső kisebb templom majd 1700 éves (Kr.u 326-ban kezdett épülni),míg a reá tornyosuló impozáns kupolás bazilika is 1130 óta várja a zarándokokat.

8000 fő befogadására képes a bizánci román és barokk stílusú főtemplom, belül viszont nagyon megrendítő,hiszen Krisztus halálának és Mennybemenetelének helyszíne is egyben.
Sajnos csak ennyi kép elkészítésre volt lehetőségem. Óriási a tömeg, itt mindig zarándokokkal van tele a muzeális értékű szakrális tér. A gyönyörű részleteket is érdemes megcsodálni.

Bagyinszki Zoltán

Izrael – Názáreti Angyali üdvözlet bazilika

A nagyvilágról

1730-ban egy kis kápolnát építettek, amit 1877-ben bővítettek. Ezt azonban lebontották 1955-ben. 1954-ben a Szeplőtelen fogantatás centenáriumán a ferences tartomány főnök elhatározta a templom megépítését. A jóváhagyás csak 1959-ben érkezett meg sok adminisztratív gátló körülmények miatt. A szentföldi olasz ferencesek rendelték meg a bazilikát. Az izraeli külügyminisztérium szerint a közel-kelet legnagyobb méretű kegyhely építménye.

A templom egy domboldalba épült egy barlang fölé. A domborzati viszonyok miatt kétszintes templom, amelyben felül a domboldal felől lehet bejutni, alul nyugati irányból. A felső templom falain egy-egy kisebb fülkében 5-6 méteres falképek díszítik, amelyek egy-egy ország művészei alkottak és adományozták a templomnak. Az altemplomban van a barlang, a loretoi háznak az alapjai és a mellé épített keresztes korból való templomnak az alapkövei. Van egy fedett udvar, ahová kisebb méretű képek kerültek, folytatva azt az elvet, hogy minden országból legyen ott egy a Szűz Mária tiszteletét kifejező kép.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Izrael – Holt-tenger

A nagyvilágról

A Holt-tenger lefolyástalan tó Izrael és Jordánia határán. Vizében igen magas a só koncentrációja. A nagy kiterjedésű tó a turizmus kedvelt célpontja.
Nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem élnek meg magasabb rendű élőlények benne. A Holt-tenger kb. nyolcszor annyi sót tartalmaz, mint az óceánok vize. A Biblia a Puszta tengerének is nevezi élettelen, sivár környezete miatt, továbbá Sós-tengernek, a nagy mennyiségű sótartalma miatt.
A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a földrajzi tengerszint alatt.
A víz színe közelről eléggé tiszta, átlátszó, távolról sötétkék. Bár a tóba ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan csökken az erős vízkivétel miatt, ezért a tóba egyre kevesebb víz érkezik. A csökkenő vízutánpótlás miatt a tó kettészakadt, a mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad. Az északi medence hossza mintegy 50 km, maximális szélessége kb. 15 km. A tó vize erősen párolog, amit a völgykatlanban uralkodó tropikus hőség okoz. Ezért felszíne majdnem állandó ködrétegben lebeg, a túlsó partot csak gyengén lehet kivenni.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csehország – Cesky Krumlov várkastély

A nagyvilágról

A Cseh köztársaság második legnagyobb várkastély komplexuma a Közép-Európa legjelentősebb műemlékei közé tartozik. A vártorony a körülötte álló épületekkel a város egyik domináns részét alkotja. A 13.századi, eredetileg gótikus vár a 14.században szétterjed és a 16.században reneszánsz formában átépítődik. A kastély termek mellett, melyeket két útvonalon tekinthetnek meg, olyan történelmi ínyencségek vannak kínálva, mint Cesky Krumlov gazdag történelem és művészeti szépség szimbóluma a vártorony a 17.századból származó barokk várkert, vagy a barokk színház, amely a kifejlett barokk színpadot jellemzi Ceském Krumlov kastélyában. A világ egyik kitűnő állapotban megtartódott barokk színházáról van szó. Az első várudvaron található szobortárban – lapidáriumban láthatók a múltban a vár területén elhelyezett eredeti barokk szobrok. A medvék a várban az utolsó Rozmberk urak uralkodása idejétől vannak nevelve. Az árok fölött, melyben élnek, nemcsak a gyerekek szeretnek megállni.

http://www.ckrumlov.info/docs/hu/atractions.xml

Szent György kolostor a sivatagban – Izrael

A nagyvilágról


Szent György ortodox kolostor Wadi Qelt-ben, Ciszjordániában, a palesztin területeken található. Az ortodox kolostor 5. század végén épült, névadója a híres szerzetes, Chozibai György, aki a zárdában élt. A Szent György Kolostor egy ősi komplexum egy meredek sziklafalon, ami a mai napig ortodox szerzetesek által lakott.

http://www.erdekesvilag.hu/szent-gyorgy-kolostor-meredek-sziklafalra-epult-ortodox-epuletegyuttes/

Bécs – Nemzetközi Automobil kiállítás – 2019

A nagyvilágról

Izrael – Jeruzsálem II.

A nagyvilágról

Jeruzsálem város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
A világ egyik legősibb városa; a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említettek. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.
Jeruzsálemet az Ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány, és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km2 kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.
Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Knesszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. A Palesztin Hatóság Jeruzsálemet tekinti a jövendő Palesztin Állam fővárosának, de ez az igényt sem ismeri el széles körben a nemzetközi közösség.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Izrael – Jeruzsálem I.

A nagyvilágról

Jeruzsálem város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
A világ egyik legősibb városa; a Dávid városa néven ismert városrész a Kr. e. 4. évezredben népesült be. Az ókori mezopotámiai ékírásos táblákon Urusalima néven említettek. A Kr. e. 8. században a Júdai Királyság vallási és közigazgatási központjává fejlődött. Hosszú történelme során legalább kétszer lerombolták, és számos alkalommal cserélt gazdát. 1538-ban, Nagy Szulejmán alatt városfalakkal vették körül, melyek kijelölik az Óvárost. A modern Jeruzsálem messze túlnőtt a városfalakon.
Jeruzsálemet az Ábrahámi vallások – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám – mindegyike szent városként tartja számon. A Biblia szerint Dávid király foglalta el, és tette az Egységes Izraeli Királyság fővárosává, majd Salamon felépíttette az Első templomot. A „szent város” jelzőt valószínűleg a fogság utáni időszakban kapta. A kereszténység számára a Septuaginta őrizte meg a város szentségét, amit az Újszövetség beszámolója Jézus kereszthaláláról tovább erősített. A szunnita iszlám számára Jeruzsálem a harmadik legszentebb hely Mekka és Medina után; kezdetben ez volt az imairány, és a Korán szerint Mohamed próféta innen járta meg egy éjjel a Mennyországot. Mindennek megfelelően a mindössze 0,9 km2 kiterjedésű Óváros számos szent helyet foglal magába, így a Templom-hegyet a Siratófallal, a Sziklamecsettel és az Al-Aksza-mecsettel, valamint a Szent Sír-templomot.
Napjainkban Jeruzsálem az izraeli–palesztin konfliktus egyik kulcspontja. Az 1948-as első arab–izraeli háborúban Nyugat-Jeruzsálemet Izrael, Kelet-Jeruzsálemet (az Óvárossal együtt) pedig Jordánia foglalta el és később annektálta. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta. Izrael egyik alaptörvénye, az 1980-as Jeruzsálem-törvény szerint Jeruzsálem az ország osztatlan fővárosa. Az izraeli kormányzat minden ága itt működik, beleértve a Knesszetet, a miniszterelnök és az elnök rezidenciáját, valamint a Legfelsőbb Bíróságot. A nemzetközi közösség ugyanakkor nem ismeri el az annexiót, és Kelet-Jeruzsálemet Izrael által megszállt palesztin területnek tekinti. A Palesztin Hatóság Jeruzsálemet tekinti a jövendő Palesztin Állam fővárosának, de ez az igényt sem ismeri el széles körben a nemzetközi közösség.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából