Kategória Archívum: Budapest

12►

A színház épülete Budapest Szívében, az Opera és a volt Balettintézet szomszédságában áll.
Nézőtere három fő részből állt: a földszinti, asztalokkal és székekkel berendezett kő- és faburkolatos nagyteremből, egy emeleti télikertből és egy keskeny karzatból.
A nagyterem oldalfalaihoz hasonlóan homlokzatát is szürke márványburkolat fedte, a bejárati kapuk anyaga alumínium- és rézlemezburkolat, az attika kerubfigurái vörösrézből domborítottak és részben aranyozottak. Az épület hosszúkás, 11 méter belmagasságú, 330 fős nézőtérrel. Az emeleten a kabaré-előadásoknak kialakított pódium kapott helyet. Kívül a geometrikusan stilizált, leegyszerűsített formák, az exkluzivitást sugalló, gazdag anyaghasználat és a keleties összhatás már az 1920-as évek art déco stílusát előlegezi.
A 6. kerületi, Paulay Ede utca 35. szám alatti épület Lajta Béla tervei alapján épült 1908-09-ben. Első célja a tervleírás alapján: „művészi táncok bemutatása, a tánc művészetének nemesebb értelemben való kultiválása, a hatodik művészetnek minálunk is az őt megillető magaslatra való emelése” volt. A városligeti Ős- Budavára szórakozónegyed korábbi bérlője, Friedmann Adolf felesége, Schwarz Amália úrnő nevén építtette a Szerecsen utca 35. szám alatt. A Parisiana Orfeum 1909. február 13-án nyithatta meg kapuit. Az első nagyobb változtatásokra Vágó László tervei alapján 1921-ben került sor. Ekkor már a színházi igényeknek megfelelő belső térrendszer alakult ki. A falakra-mennyezetekre színekben bővelkedő neoempire-neobarokk díszítés került. Az ötvenes-hatvanas években előbb Cléve Ervin, Vági Oszkár, majd P. Müller Éva tervei szerint a szocreál ízléshez igazították a homlokzatot. 1962-ben felkerült az épületre Budapest első függönyfala: eltüntették a pártázatot, sárga-kék üveglapokból álló szerkezettel takarták el az egész homlokzatot, a bejáratra pedig fémszerkezetet került. 1988–1991 között az épületet átalakították, a nagyszínpad mellett kialakítottak egy kamaratermet is. 1989-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter, Dávid Ferenc művészettörténész segítségével rekonstruálta az 1909-es Lajta- homlokzatot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest egyik jelképe, felemelt kezében pálmafaágat tartó nőalak, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben elkészült alkotása. Az eredeti, több kisebb szobrot is magába foglaló kompozíció hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt; a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A szocialista rendszer bukása és a szovjet felszabadítás átértékelése után a szoboregyüttest némileg átalakították és a szovjetekre való utalásokat, mint például a szobor előterében álló (kezében PPS–41 géppisztolyt tartó) 4 méter magas szovjet katona szobrát is eltávolították. A katona szobrát 1956-ban már ledöntötték, de a forradalom bukása után azt a tettesekkel visszaállíttatták, majd 1992-ben végleg a Memento Parkba került. A szobor talapzatán lévő feliratot is megváltoztatták, ezzel új értelmezést adva Budapest egyik leglátványosabb nevezetességének. A szabadságot szimbolizáló nőalak a felállítása után hamarosan a város egyik legfontosabb jelképévé vált.

Maga a szobor 14 méter magas, amely talapzatával együtt 40 méter magasra emelkedik a 235 méter magas Gellért-hegy fölé. A Citadella délkeleti bástyájánál álló emlékmű jól látható a főváros számos pontjáról.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

A mai épület helyén az 1830-ban épült Harmincadhivatal épülete állt. Miután az adóhivatal épületét lebontották, egy ingatlanügylet következtében a telek Eisele Antal német szabó mester, Kovács Sebestyén Endre sebészprofesszor, Lyka D. Anasztáz bőrkereskedő és Lánczy Leó a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének birtokába került. 1858-ban a tulajdonosok külön-külön Gottgeb Antalt és Hild Józsefet kérték fel az épületeik tervezésére. A tervek szerint a telek bal oldalán a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, a jobb oldalán Eisele Antal szabómester számára bérház épült. A tulajdonosok és a két építész még az építés előtt megegyezett abban, hogy az eredeti terv helyett Hild József tervei alapján, a mindkét épületet egybefoglaló homlokzattal, mintegy a tér egységes északi térfalaként kerül kivitelezésre. Az épületpáros 1862 körül készült el.

A mai ház névadója, Gerbeaud Emil svájci származású cukrász 1884-ben költözött Magyarországra, ahová Kugler Henrik csábította, mivel nem volt utóda. Budapesten betársult Kugler önálló cukrászdájába, aki 1870-ben helyezte át üzletét a Gizella téri épület földszintjére. Ő szerettette meg a pestiekkel a francia mignont, amelyet “kuglerként” emlegetett a vevőközönség. 1884 őszén aztán Gerbeaud Emil át is vette Kuglertől a cukrászdát és „Gerbeaud – Kugler utóda” néven nevezte el üzletét. 1892-ben megvásárolta az épületet az akkori két tulajdonostól Eisele Antaltól és a Magyar Kereskedelmi Banktól. 1912-ben Fellner Sándor tervei alapján a három emeletre még egy negyediket is építtetett. A cukrászdában készített konyakos meggy és macskanyelv világhírűvé tette a Gerbeaud márkát. Miután harminchét évig üzemeltette cukrászdáját, 1919-ben a Tanácsköztársaságot követően meghalt. A Gerbeaud Cukrászda (pestiesen: A Zserbó) nagyon sikeres lett Budapesten, amelynek legkedveltebb terméke a konyakos meggy lett, és a később nagyon híressé vált „zserbó” szelet, ami azonban Gerbeaud Emil cukrászdájának az idejében még nem létezett, mert az az 1948-1984 között ugyanezen a helyen működött Vörösmarty Cukrászda terméke volt. A Vörösmarty téri cukrászdát 1948-ban államosították, és csak 1984-ben kapta vissza a Gerbeaud nevet. A Vörösmarty is ápolta a hagyományokat és a cukrászmesterek generációról generációra adták át a szakmai tudást, így a „zserbó” megtartotta a világhírnevét.

1995-ben a HungarHotels (Hungária Szálloda és Étterem Vállalat) kezelésében lévő cukrászdát, a teljes ingatlant és a védjegyet is Erwin Müller német üzletember vásárolta meg, aki 1997-ben egy éven át tartó rekonstrukció során a legújabb technikai igényeknek megfelelően modernizálta és az egész épületet felújíttatta. Napjainkban a Gerbeaud Cukrászda és Irodaház a Gerbaud cukrászdának és kávéháznak és 3 emeleten exkluzív irodaterületnek ad helyet, amely az Immo-Müller Kft. tulajdonában van. A belső udvarban kialakított, üvegtetővel fedett Átrium rendezvényteremként működik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

123►

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története ekkor már bő egy évszázados múltra tekintett vissza, hiszen az 1896-ban elhatározott múzeumalapítással a magyar főúri és egyházi gyűjtőknek a 18-19. században kialakított kol­lekcióit egyesítették az új múzeumépületben.

A Szépművészeti Múzeum nemzeti gyűjtemény, és története szo­rosan összefügg a magyarországi műgyűjtés történetével. Szemben a szerencsésebb nemzetek nagy közgyűjteményeivel, amelyeket többnyire uralkodók évszázadok alatt felhalmozott műkincsei alapoztak meg, ez a múzeum a magyar nemességnek köszönheti létét. A bécsi császári és királyi gyűjteményekből csupán kevés mű jutot­t ide: 1848-ban, Kossuth Lajos rendeletére a budai kamaraelnöki lakást díszítő dara­bokból köztulajdonba vett festmények között volt például Dürer Férfíképmása. A magyar főúri gyűjtemények közül a legjelentősebb az Ester­házy-gyűjtemény volt, amelyet 1870-71-ben vásárolt meg a ma­gyar állam. Ez a kollekció alapozta meg az Országos Képtárat, a Szépművészeti Múzeum közvetlen elődjét. Az Esterházyaktól származó rajzok és fest­mények között voltak Leonardo, Raffaello, Correggio, Rembrandt és Tiepolo művei, több száz holland és flamand kép, valamint jónéhány kiemelkedő spanyol festmény: Ribera, Murillo, Goya alkotásai.

http://www.szepmuveszeti.hu/muzeum_tortenete

A csaknem 900 négyzetméter alapterületű, egy középkori bazilika belső terét megidéző terem falfestményeinek megújításán egy éven át mintegy 70 restaurátor dolgozott, akik 2500 négyzetméter falfelületet varázsoltak újjá. A munkálatok során 1500 liter konzerválóanyagot és csaknem 100 kilogramm különböző színű pigmentet, valamint 5,5 kilogramm aranyat használtak fel. Ezek mellett a múzeumi tér korszerű hűtési-fűtési, valamint modern világítási rendszert is kapott. A múzeum átfogó felújítása 14 ezer négyzetmétert érint, ami az épület alapterületének mintegy negyven százaléka.

www.cultura.hu/kultura/megnyilik-a-szepmuveszeti-roman-csarnoka

12►

Köztudottan kávé ínyenc vagyok- szeretem a jó kávét a finom illatát és a kapcsolódó extra
környezetet hozzá – híres helyszínt hozzá – ez is nagyon fontos. Immár 2 hete az Astóriában kávéztam az is méltó, kiváló környezet volt – ja és fotóztam is természetesen.
– a képek a honlapon láthatóak.
Térjünk vissza a világ egyik legszebb országházába. Annak is a Vadász termébe- a korabeli 1902-BEN KÉSZÜLT MŰVÉSZET-Lyka Károly írásából idézek:

“ AZ ÚJ MAGYAR ORSZÁGHÁZA FALFESTMÉNYEI”

Hosszú esztendők művészi munkája áll immár készen a Dunaparton: a magyar országháza, a mely nagyvonalú, nyugodt, imponáló alakjával uralkodik a hosszú Dunasoron. Sok-sok hullám hömpölygött lefelé, mióta e nagyarányú gót palota alapjait lerakták. Sok munkás kéz működött közre, hogy elkészüljön. Szépítették, csinosították, miként az oltár elé induló fehér menyasz-szonyt. S most, hogy végre elkészült, egyik elsőrendű látnivalója a fővárosnak.

Szívesen üdvözöljük azokat, a kik e Steindl mester alkotta nagy palota szépítésén sikerrel fáradoztak, így első sorban a freskófestő gárdát, s élükön a nemes művészi munkában megőszült Lotz Károly mestert, – a kik művészetük egész erejét idehozták, íme a névsor : Dudits, Jantyik, Krenner, Kriesch, Lotz, Spányi, Vajda. E hét művész mindegyike nagy falterületet kapott, hogy rája fessék a magyar nemzeti múlt egy-egy fényes jelenetét. Ha végig sétálunk a főbb helyiségeken, mindenütt találkozunk keze járásukkal.”

Meghívást kaptam egy konferenciára. Most úgy gondoltam pihenek figyelek, nem viszek magammal fényképezőgépet. Szerencsére a történelmi konferencia büfé szünete itt volt kitalálva , nagyon helyesen. Kedves barátom hozta magával a kis gépét, kapacitál, hogy fotózzak nyugodtan- kijelentettem – köszönöm nem, ma nem szeretnék- tanulni informálódni jöttem. Az elhatározás csak addig tartott amíg megittam a kávét, közben nézelődtem és átkoztam magam, hogy nem hoztam a gépet magammal. így kénytelen voltam elkérni Tőle és egy ismeretlen kis géppel automata üzemmóddal – rossz fényviszonyokkal párosulva nagyon gyorsan felvételeket készíteni – mert a program folytatódott. – ezt tudtam kihozni….. és otthon a program segítségével megjavítgatni, “megvilágosítani”- így sikerült a talán bemutatható állapotot.

Igazán fotós élmény – valódi trófea volt a Vadászterem gazdagon díszített terme, a történelmi nemzeti kultúránkból vett részletekkel , híres várainkkal a balatoni halászattal és a budai vadászattal. A hatalmas falképek lenyűgözőek – főleg, hogy egy kivételével mindegyik helyen megfordultam, fotóztam.

A falakon lévő hatalmas képek mellet értékes a kézzel készült csodás falburkolat- a nemes fa beépítése, a az ólomüvegablakok továbbá a világítótestek sokasága, szépsége. Az egész terem (az egész Parlament)olyan volt mint egy igazi múzeum. Talán eddigi képalkotó pályafutásom leggyorsabb feladatmegoldását sikerült realizálnom.

Egy igazán finom fekete- kávé kíséretében.

Bagyinszki Zoltán

Az Astoria Szálló Budapest legrégebbi eredeti formájában megmaradt szállodája, Az 1914-ben megnyíló hotel a legelegánsabb, drága, exkluzív szállodák közé számított, többször volt történelmi események helyszíne. Jelenleg is Budapest egyik legpatinásabb szállodája, főleg külföldi turisták a vendégei. Az Astoria (hivatalos nevén: Danubius Hotel Astoria City Center) a Danubius Hotels Group szállodalánc tagja.
Az Astoria szálloda története a XVIII. század elejére nyúlik vissza. Unger Benedek kovácsmester törekvő ember volt, de akkoriban még ő sem sejthette, milyen helyesen dönt, amikor a mai Kossuth Lajos utca és Múzeum körút kereszteződésénél, a Hatvani kapu szomszédságában megnyitotta műhelyét. Az Unger család is gyarapodni kezdett, amikor Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatta a kaput és a városfal egy részét, és az így megürült térre kávéházat, fogadót, istállót, kocsiszínt építettek. Napjainkban a szálloda melletti Magyar utca neve emlékeztet az Unger családra. Miután a Hatvani kaput lebontották, mellette 1824-ben megnyílt a mai szálloda elődje, a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó, mely a pesti irodalmi élet egyik központjává vált, politikusok, művészek találkozóhelyévé. Állandó vendég volt Petőfi Sándor is, aki a fogadó melletti házban lakott 1844 októbere és 1845 januárja között. Itt írta meg János vitéz találkozását az óriásokkal, amelyről az Astoria falán ma emléktábla tanúskodik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Astoria mindig is emblematikus hely volt, és maga az állam reklámozta napi szinten azzal, hogy a Déli Krónika utáni sokmilliós hallgatottságú sávban minden hétköznap innen közvetítették a Ki nyer ma? zenei vetélkedőt, egészen 2007-ig.

https://nullahategy.hu/jatek-muzsikaszo-es-kaveporkoles-tiz-percben-az-astoria-kavehazrol/

12►

A Szabadság-híd (Ferencz József-híd, Fővám téri-híd) Budapest legrövidebb hídja, amit 1896-ban, a főváros negyedik hídjaként és harmadik közúti átkelőjeként adtak át.
A XI. kerületi Szent Gellért tér és az V. – IX. kerületi Fővám tér között vezet át a Dunán, a Kiskörút folytatásaként. Az átkelő az Erzsébet-hídtól délre, a Petőfi-hídtól északra található, a Duna 1645,3 folyamkilométerénél.
A Margit-híd 1872-es átadása után a hídvámokból származó bevételek tovább növekedtek. Az 1885. évi XXI. törvénycikk alapján, amikor a hídvámokból befolyó éves bevétel meghaladja a 650 000 forintot, a többletet negyedik híd építésére kell fordítani (a harmadik fővárosi híd az Összekötő Vasúti híd volt). Ez 1890-ben következett be, majd 1893-ban a XIV. törvénycikk végül további két híd, a Fővám téri (a mai Szabadság-híd) és az Eskü téri (a régi Erzsébet-híd) hidak építését rendelte el.

http://legjobb.network.hu/blog/legjobb-klub-blogja/a-szabadsag-hid-tortenete

12►

A zsinagóga építésére – másfél évszázaddal ezelőtt – pályázatot írtak ki, amelyre a kor olyan legjelesebb mérnökei, mint pl. Hild József klasszicista stílusban nyújtották be javaslatukat. Végül – ma sem tudni, pontosan milyen megfontolásból – Ludwig Förster (1797–1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig öt esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott az 1991-ben kezdődött, és 1996-ban lényegében lezárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828–1903) volt, aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. (Nem véletlen, hogy 2009-ben a templom születésnapját is éppen szeptember 6-án ünnepelték meg.) A Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi és kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben (helyén épült a Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában található. Az elülső árkádsor lebontásával képzett kis tér az ő nevét viseli. A zsinagóga falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték. Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar államférfiak elhunyta alkalmából is. A zsinagógában a rendszeres istentiszteleteken kívül, több kiemelkedő eseményre is sor került. 1860. december 20-án „zsidó–magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat. 1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Tervezők: Révész Sámuel és Kollár József – 1912.

Amikor még Bruckgasse 679 házszámot viselte a telek, akkor Eger városa 1842-ben építtette fel az emeletes házra a második emeletet Pollack Mihály építésszel. A Heves megye „fővárosától” 1891-ben vette meg a házat Unger Gyula nagykereskedő.
1891-ben pár hónapig itt élt dr. Jaroszinsky Witold (1836-1898) orvos, író, a Gazety Polskiej újságírója, dr. Thomka Samu (1866-1902) fülspecialista orvos, aki saját kezével vetett véget emeleti lakásában az életének, valamint Diamant Samu szűcs és szőrmekereskedő, akinek Dánra átkeresztelt gyermekei 1929-ben alapították meg a világhírű újpesti Pannónia Báránybőr-nemesítő és Kereskedelmi Rt.-t. A cég híres szabadalma volt a Pannofix.
Szintén az emeletes házban élt Samek Sámuel óranagykereskedő és Vértessy Ferenc miniszteri titkár, a Mátrai Helyi Érdekű Vasút Rt. képviselője. A Ház aljában működött 1912-től 1928-ig Wikus Károly cukrászüzlete. Miután Ebner József eladta tulajdonát 1908-ban Stern Alfréd, Modern Móric és Breitner L. Zsigmond (1862-1914) posztó-nagykereskedőknek, ők 1910-1912 között egy 5 illetve egy 6 emeletes szecessziós stílusú üzlet és lakóházat építtettek fel a ház helyére Révész Sámuel és Kollár József terve alapján.

http://urbface.com/budapest/a-modern-es-breitner-uzlet–es-berhaz

Az 1906-ban épült és 2004-ben teljesen felújított Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest szálláshelye páratlan helyen, a Lánchíddal szemben található. Vendégeit luxus szállásokkal, feszített víztükrű medencével, fitneszteremmel, valamint egy étterem és bárral várja.
A szobákban és a tágas lakosztályokban iPod-dokkoló, műholdas TV, vezetékes és vezeték nélküli internet-hozzáférés, valamint tágas káddal vagy zuhanykabinnal ellátott, márvány fürdőszoba szolgálja a kényelmet. A legtöbb szobában egy további vendégfürdőszoba is rendelkezésre áll, illetve néhányhoz erkély is tartozik, panorámás kilátással a Dunára és a budai várra.

https://www.booking.com/hotel/hu/four-seasons-gresham-palace-budapest.hu.html