Kategória Archívum: Budapest

123►

A különleges, a múlt század fordulóján épült sarokpalota Budapesten, a Bajza utcában található. Nagypolgári igények (és láthatóan kellő anyagi forrás) szerint épült – a Léderer-palota részeként, bérpalotai lakásokkal együtt.

Tervezői a közismert Bálint–Jámbor építészpáros voltak. Ez a bérpalota 1902-ben készült el. A homlokzati mozaikok és az üvegképek Róth Miksa és Kernstok Károly alkotói–művészi fantáziájának köszönhetők. Igazi összművészeti alkotás született.

Az egyedi ornamentika és a belső terek különleges megoldásai, valamint a bútorzat is kiemelkedő művészeti értéket képviselnek.

A belső terekről és az archív anyagokról készült felvételeket Bálint Imre barátomnak köszönhetem. A többi fotó két külön alkalommal készült: 15 éve, amikor még okkersárga volt a külső szín, illetve nemrégiben, a szépen rekonstruált szürke homlokzatról és a mozaikokról.

Bagyinszki Zoltán

12►

A villa valódi, különleges összművészeti alkotás, amelynek minden részlete értékes művészet – maga is műalkotás. A megvalósítás során a pénz nem jelentett akadályt: a kor legnagyobb művészei dolgoztak, illetve dolgozhattak benne.

Az impozáns nagypolgári villában jelenleg múzeum működik, és látogatható – mindenképpen érdemes megtekinteni ezt a különleges alkotást.

A rezidencia a Vágó testvérek tervei alapján épült 1910 és 1912 között (cím: Munkácsy Mihály utca 19/b).

A viszonylag egyszerű külső homlokzat mögött pazar belső tér és berendezés rejlik. Az impozáns színes üvegfal Kernstok Károly munkája.

Bagyinszki Zoltán

123►

Csábító édes finomságok helyszínei a cukrászdák és kávéházak világága.
Budapest legszebb legismertebb, talán a legkedveltebb régi értékei a hazai vendéglátás történetéből.
Auguszt, Gerbeaud, Hauer, Lotz-terem, Lukács, Múzeum, New-York/ Hungária, Ruszwurm mind más, de egy dologban egyformák valamennyi több, mint 100 éve nyitott meg a fővárosban.
A magyar és a külföldi vendégek keresett úti céljai, no meg a Bzoli fotósé is – nem csak a vonzó témakör, a hangulatos esztétikus történelmi légkör, hanem a finom sütemények és kávék is inspiráltak a képsorozat elkészítésére.
Azért megmondom a Gyulai Százéves cukrászda viszi a prímet nálam.
Szerintem ez egy nagyon érdemes gasztro séta az Önök számára is. Ja a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban pedig ennek gazdag történetét lehet élőben – eredeti eszközeivel is megtekinteni.

Bagyinszki Zoltán

Fotó: Bagyinszki János

Budapest, Normafa környéke, ma délelőtti gyalogtúra… mai frisss hóval, Hahó a hóból, erdőből… kis téli ajéndékba megy Mindenkinek a Budai – hegyek fehér havas hangulata.
Most küldte a képsort Jancsi tesóm, délelőtt arrafelé túráztak, egészségükre.

Kicsit irigyeltem őket, Gyulán talán 1 cm volt a reggeli hó, színezte a tetőket, zöld parkokat és már olvadt is!

Bagyinszki Zoltán

20

12►

Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ. Másnap, 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.

A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták: Vay Ábrahám (8000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen. Hamarosan József nádor 10 000 forinttal, Teleki József – a Társaság későbbi első elnöke – pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. 1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett. 1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.

A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.
A gyönyörű olasz reneszánsz stílusú eklektikus székház terveit Friedrich August Stüler készítette,Ybl Miklós képviselte az akadémiát a munkálatok során, 1865- decemberében került sor az ünnepélyes átadásra.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

AZ MTA székháza. Az Akadémia megalapítása a 19. század első felében kibontakozó magyar nemzeti törekvések egyik jelentős, jelképértékű nyitómozzanata.

200 éve történt. 2025. a Bicentenárium éve. Képes előzetes a Magyar Tudományos Akadémia létrejötte – megalapítása témakörhöz.

Az Képgaléria a Magyar Tudományos Akadémia SzékházárólAkadémia megalapítására az 1825–27-es országgyűlésen került sor Magyarország akkori fővárosában, Pozsonyban.
Az országgyűlésen 1825. november 3-án Széchenyi István (1791–1860) felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására.
Ezután indult meg a “szervezés”, több helyen – több épület is ideiglenes otthont adott anno a tudós társaságnak.
Maga a reneszánsz stílusú palota, az intézménynek otthont adó épület jóval később – amikor a politikai viszonyok, és az anyagiak is megengedték – épülhetett fel a Duna mentén, a Széchenyi lánchíd mellett.

Bagyinszki Zoltán

123►

Másodjára is elkészült Fellner Sándor tervei szerint épült 1901-04. várbeli palota! Érdekes változó életű és visszaépült különleges szépséges neogótikus palota a Hilton hotel és a Mátyás templom szomszédságában.
Lehet hogy már sok is a díszítés,a motívum rajta…?!
Gondoltam szegény főtemplomunk meg is sértődött már, mivel lehet látványosabb figyelemre méltóbb az egykori épület mint Ő!!!!!!
Ottjártamkor is rengeteg turista inkább a palotát fotózta, készítette a selfieket.
A csipkés homlokzata, az ornamens gazdagsága lenyűgöző, több ciklusban fotózott épület, a dísztelen rekonstrukció a szocializmus műve.

Pár fotó a belső gazdagságot is reprezentálja.

Bagyinszki Zoltán

Az ismert mondás szerint, ha az építészet megfagyott zene – ahogy azt Goethe állította –, akkor az építészek a megfagyott muzsikusok. Megfagyott Muzsikus nevet kapta a Műegyetem legrégebbi diáklapja is, melynek támogatója a századelőn az építészhallgatóknak mintázást tanító Maróti Géza volt.

A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.

Maróti 1941-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kezdeményezésére a Székesfővárostól kapott díszsírhelyet a Kerepesi úti temető 32-es számú parcellájában. A síremlék felirata: Itt nyugszik Maróti Géza 1875–1941. Szerette a szépet, kereste a jót, Sokat küzdött, sokat dolgozott, Nagy sikerek, nagy csalódások után, Csendesen megpihent, De a lelke és munkája öröké él.

A sír felirata szerint itt nyugszik még a „Mama” – azaz a művész anyósa, Fritz Mihályné (1860–1917) –, valamint a felesége, Fritz Leopoldina (1879–1967) is, akit azonban a felirat nem jelez.

https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke

12►

2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritika érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi.
Anyaga: vas (rozsda) és nemesebb fém, saválló acél – bazalt kockakővel.

Bagyinszki Zoltán