Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Hunyadi János a törökverő hadvezér emléke és tisztelete 2023.

Budapest

567 éve történt a hatalmas török sereg legyőzése Nándorfehérvárnál és az oszmánok több évtizedes visszavonulása a déli történelmi magyar határ mellől.

Hősök tere, Hunyadi János (1446 -1452.) szobor a Millenniumi emlékművön. Margó Ede alkotása 1905.

Margó Ede eredeti nevén Morgenstern 1872. május 8-án született Budapesten. Budapesten és Párizsban tanult. A Műcsarnokban először Hannele (1900) című finoman mintázott domborművével aratott sikert, amely előzőleg Párizsban is elismerést szerzett számára. Az 1900-as évi Párizsi világkiállításon a Bányászati pavilon díszítésére a Martin-acél sorozatot mintázta. Legismertebb alkotásai: Pósa Lajos (1930) szobra Budapesten, Dankó Pista (1912) Szegeden. Az aradi és debreceni Kossuth – szobrot (1910) Pongrácz Szigfriddel együtt készítette. A Millenniumi emlékműn (jobb oldali oszlopcsarnok, balról az első szobor) Hunyadi Jánost és I. Ferdinándot ábrázoló (már nincs meg) szobrait mintázta. Margó Ede 1942-ben halt meg Budapesten, de maradványait a zamárdi temetőben helyezték örök nyugalomba.

Hunyadi János 1407 körül született Zimonyban a feltételezhetően kun származású Vajk havaselvi bojár és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fiaként.

1409-ben a család megkapta Luxemburgi Zsigmondtól Hunyadvárt és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve. Katonai pályafutását apródként kezdte, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált.
1430-ban Luxemburgi Zsigmond király szolgálatába lépett, s idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. A királyt elkísérte Rómába, Bázelbe, majd Csehországba. 1432-ben kötött házasságot Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1433) és Mátyás (1443) született.

1439-től szörényi bán, majd 1441-től erdélyi vajda és temesi bán lett. Habsburg Albert király halála után Jagelló Ulászló megválasztásáért harcolt. A lovagkirály bizalmasa lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét.

Az V. László és I. Ulászló hívei között zajló belháború 1440-ben kezdődött és gyakorlatilag csak Ulászló halálával ért véget. A belháború egyetlen jelentős csatáját 1441. január elején, Bátaszék mellett vívták, ahol a Hunyadi János vezette csapatok döntő győzelmet arattak Garai László serege felett. Ulászló hívei ezután kisebb ütközetekben fokozatosan szorították vissza a Habsburg-barát erőket. Mivel az elhúzódó harcok nem hoztak eredményt, a felek 1442. december 14-én békét kötöttek.

A belháborúkban szerzett érdemei elismeréseként Ulászló 1440 végén erdélyi vajdává, temesi ispánná és Nándorfehérvár főkapitányává nevezte ki Hunyadi Jánost.

Hunyadi ezzel párhuzamosan 1441-ben megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget. 1442-ben egymás után több ragyogó győzelmet aratott a törökök ellen: Marosszentimrénél, majd Nagyszeben közelében, illetve a Vaskapunál. Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmán hatalom összezúzását.

1443 őszén Ulászló és Hunyadi együtt vezette azt a sikeres hadjáratot, amelyet a történetírás hosszú hadjáratnak nevez, s amelyben a győztes hadak Szófiáig jutottak. A jelentős győzelmek felébresztették a törökök elleni döntő csapás reményét. A II. Murád szultánnal 1444. június 12-én Drinápolyban kötött béke ellenére az Ulászló és Hunyadi János vezette had 1444. szeptember 22-én támadást indított a törökök ellen. II. Murad azonban 1444. november 10-én a várnai csatában döntő vereséget mért a támadókra. A csatában életét vesztette Ulászló király is.

1444-ben, a várnai csatában Vlad havasalföldi vajda elfogta Hunyadi Jánost, majd a nádor háborús fenyegetésére szabadon bocsátja. 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig a kiskorú V. László király mellé kormányzóvá választották.

1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lett. 1448 februárjában hercegi címet kapott, amivel sohasem élt. 1448-ban – győzelmi sorozata után – az árulás következtében elvesztett rigómezei ütközetben kétszer is fogságba került, s csak megalázó feltételekkel bocsátották szabadon. Akkora már negyvenezres sereg követte parancsait.

Hazatérve az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul; törekvésében Vitéz János volt a segítőtársa.

1450-ben, a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét. 1453-ban az országgyűlésen lemondott kormányzói tisztségéről, de országos főkapitányi tisztségét és temesi ispánságát megtartotta. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grójává tette, címerét pedig kibővítette az ún. besztercei oroszlánokkal. 1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét verte meg, majd javaslatot tett egy százezer harcosból álló sereg megszervezésére, illetve törökök Európából való kiűzésére, ám támogatókra nem lelt.

1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárt. Július 21-22-én Hunyadi János saját seregével – mely 200 hajóval is rendelkezett – és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet aratott a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.

Az elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem már Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa szerte meghúzzák a harangokat. A déli harangszó elrendelése azonban szűk egy hónappal megelőzte Hunyadi győzelmét, amelyet eredetileg a pápa által elveszettnek hitt, csatában elhunyt keresztények iránti tisztelgésként rendeltek el. A győzelem emlékére vezette be III. Kallixtus pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban.

Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, mivel Kapisztrán Jánossal együtt áldozatául esett a táborukban kitört pestisjárványnak. Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el.

Emlékét számos utca és tér neve őrzi Magyarországon (pl. Budapest I. kerületében). Szobra áll a Millenniumi emlékművön Budapest XIV. kerületében, továbbá nevezetes lovasszobra látható Pécsett. A Magyar Televízióban és Rádióban minden délben felhangzó harangszó is Hunyadi nándorfehérvári diadalára emlékeztet. Minden évben május 21-én, a Honvédelem Napján adják át a róla elnevezett Hunyadi János-díjat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Atlétikai Stadion (VB-2023.)

Budapest


Fotó: Bagyinszki János

Budapest – madártávlati képélmények a Bazilika tetejéről

Budapest

A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legjelentősebb egyházi épülete, és idegenforgalmi nevezetessége.
A neoreneszánsz templom névadója az államalapító Szent István király, magassága 96 méter, hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. Befogadó képessége nyolcezer fő.
Építését Hild József tervei szerint 1851. augusztus 14-én kezdték el. Hild 1867-ben bekövetkezett halálát követően Ybl Miklóst kérték fel a munkálatok vezetésére. 1868. január 22-én a már felfalazott kupola és kupoladob, kivitelezési- és anyaghibák miatt, beomlott. Ekkor Ybl az eredeti, Hild által klasszicista stílusú terveket a szerkezet, és a megjelenés tekintetében is neoreneszánsz stílusban dolgozta át. Ybl Miklós halála után végül az épület belső és díszítési munkái Kauser József vezetésével fejeződtek be1905-ben, ekkor került sor a templom felszentelésére.
A második világháború alatt az épület jelentős károkat szenvedett, a teljes tetőszerkezet cserélni kellett. 1982-ben egy vihar a nagykupola lemezfedését lesodorta, az épület életveszélyessé vált.
A bazilika teljes felújítása 1983-ban kezdődött és 2003. augusztus 14-én fejeződött be. Ez alatt nem csak az épületet, hanem a templom valamennyi műtárgyát restaurálták, a kupolában pedig körkilátót létesítettek, ahova nem csak lépcsőn, hanem lifttel is fel lehet jutni.
A bazilika képzőművészeti alkotásokban gazdag, megtekinthető itt többek között Székely Bertalan, Than Mór és Benczúr Gyula mozaikjai, Senyei Károly Szent István-domborműve, Mayer Ede bronz domborműsorozata és Stróbl Alajos Szent István szobra is.
Bejárhatjátok a három teremből álló kincstárat, amely Mindszenty József bíboros, hercegprímás hagyatéka mellett Erzsébet királyné kézi hímzését és számos miseruhát is bemutat budavári királyi palotatemplom örökségéből.
A bazilika Szent Jobb-kápolnájában őrzik a magyar nemzeti és katolikus ereklyét, Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot.
A nyári időszakban hazai és külföldi orgonaművészek adnak itt hangversenyt.

https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/templom/szent-istvan-bazilika-erseki-tarsszekesegyhaz-lipotvarosi-plebaniatemplom-/22680616/

Budapest – Ráth György különleges síremléke

Budapest

A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.

https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke

Puskás sikerei – az Aranycsapatban és a Real Madridban.

Budapest

Tények- talán a legnagyobb, leismertebb magyar eseménysor ezen világon, a borzasztó Rákosi komm. diktatúrában létrejött siker.
Ami Sebes Gusztávnak (jó kommunista volt) és főleg Puskás Öcsinek, no meg néhány társának volt köszönhető.
Olimpiai bajnokok, VB. ezüstérmesek, Magyar – Angol csodamérkőzés a 6-3, az Ő idejükben a Magyar válogatott nem talált legyőzőre.
A legismertebb magyar személy vitathatatlan hogy Puskás Ferenc volt: a nemzet sportolója, labdarúgó – majd edző és az aranycsapat kapitánya.
Nem mellesleg a REÁL MADRID világsztár játékosa, gólvágója – lásd a szöveges 4. képet hozzá.
Daniel Entrialgo- spanyol író első regénye. Lehet nincsenek véletlenek, most olvastam ki a Puskás. c. regényét / második élet- Számára megadatott, de tett is érte… valódi magyar sikertörténet – világsiker volt…..extra egyedi hungarikum.
A kispesti srác- Purzeld, Öcsi, Pancho a koronázatlan király nem könnyű életének története. Sporttörténelem.(1927-2006 Budapest Szent István- bazilika) és rá egy hétre láthattam a valós tényeket, relikviákat Békéscsabán kiállítva.
Köszönöm a szervezőknek, gyűjtőknek a csapat tagjainak, a Teremtőnek.

Bagyinszki Zoltán. aki ismét szurkol a magyar foci felemelkedéséért.

Budapest – Széna téri 56-os emlékmű

Budapest

Készítette: Árvai Ferenc, Bakos Géza (építész)
2001

Nagy méretű, lyukas zászlót jelképező alkotás, előtte férfialak. Mindez krómacélból.

https://www.kozterkep.hu/~/5086/szena_teri_1956_os_emlekmu_budapest_arvai_ferenc_2001.html

Ez az emlékmű már az új évezredre kikristályosodó ’56-os szimbólumokat használja: elsősorban a lyukas zászlót. Amit egy forradalmár tart. Vagy éppen ejt ki a kezéből, halálos lövést kapva? Vagy a ráfonódott szalagok szorításából szabadulna? Védelmezi? Mutatja? Esetleg már egy elesett férfit látunk, a földre dobott véres zászlón feküdni (illetve mindezt függőlegesre vetítve), hiszen az alak lebeg, mintha a zászló tartaná inkább őt? És tulajdonképpen ki volna ez a 25 év körüli, csukott szemű, szenvedélyes tekintetű, atletikus alak, sok réteg gyűrött ruhában? Pesti srácnak mindenesetre egy kicsit öreg is, egy kicsit előkelő is. És alakja nem nagyon köthető a helyszínhez, ahol elsősorban nem zászlós felvonulás volt, hanem fegyveres ellenállás, szovjetek ellen vívott egyenlőtlen, de hősies harc.

http://pestbuda.hu/cikk/20161013_az_emlekezes_retegei_a_szena_ter_56_os_emlekmuvei

Budapest – Petőfi család együtt – Fiumei úti temető, rekonstruált síremlék

Budapest

A Petőfi Társaság 1908. nov.-ben egy sírba gyűjtötte össze a költő legközelebbi rokonai.
A család sírboltban nyugszik: Petrovics István (1791. aug. 15. Kartal, Pest vármegye – 1849. márc. 21. Pest): mészáros mester, a költő édesapja; Petrovics Istvánné Hrúz Mária (1791. aug. 26. Necpál, Turóc vármegye – 1849. máj. 17. Pest): a költő édesanyja; Petőfi István; Petrovics István (1825. aug. 18. Szabadszállás, Pest vármegye – 1880. ápr. 30. Csákó, Békés vm.): uradalmi gazdatiszt, költő, író, a költő testvére; Szendrey Júlia; Petőfi Sándorné, Horvát Árpádné (1828. dec. 29. Keszthely, Zala vármegye – 1868. szept. 6. Pest): író, költő, műfordító, a költő hitvese és Petőfi Zoltán (1848. dec. 15. Debrecen – 1870. nov. 5. Pest): költő, író, műfordító, segédszínész, Petőfi Sándor fia.
A Petőfi Társaság Bory Jenőt bízta meg a Petőfi család síremlékének elkészítésével. A társaság szerette volna már 1910-ben felállítani az alkotást, amelyet azonban csak 1911. okt. 29-én leplezték le. A síremlék rendkívüli: 4 méter magas, a 2 méter magas haraszti kő posztamensen 2 méteres bronz turulmadár látható. A talapzat alsó részén látható koszorút 1913-ban készítette Bory Jenő, ekkor is helyezték el. A síremlék talapzatába beépítették a Petőfi-szülők eredeti sírkövét. A posztamens felirata: A legszeretettebb anya. A koszorún a következő települések nevei szerepelnek: Nezsider, Újpest, Debrecen, Veszprém, Győr, Árva, Sárvár, Pozsony, Kecskemét, Brassó, Szatmár, Szeged, Németújvár, Budapest, Miskolcz, Egyháza, Arad.

https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/petofi-csalad-siremleke/

Budapest – Körössy-villa

Budapest

A Szecesszió Világnapja mindjárt érkezik – közeleg június eleje.
A honlapon tisztelgő emlékezést szeretnék tenni a legnagyobb alkotó művészek felé, a szecesszió rangos művészeire.
Mindezt a Körössy villa képsor szépségeivel (Körössy Albert és Sebestyén Artúr 1899), részleteivel, külső és belső fotóival gazdagon).
Épület, üvegablak, motívumok, részletek, kovácsoltvas és Zsolnai porcelán.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Tisztelgő emlékezés Kossuth Lajosra, Ónix és mozaik

Budapest

Budapest – Kozma utcai zsidó temető a Schmidl család sírboltjával

Budapest