Kategória Archívum: Budapest

A Hermina-kápolnát, amely Zugló legrégibb szakrális épülete, József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina Amália főhercegnő tiszteletére építette. Hermina apáca volt, aki egy prágai kolostor főapátnőjeként fiatalon hunyt el. A főhercegnő jótékonyságáról volt közismert. A kápolna alapkövét 1842-ben rakták le, építését 1843-ban kezdték meg, de az építkezés az 1848-49-es szabadságharc miatt sokáig elhúzódott. Így az épületet csak 1856. szeptember 8-án szentelte fel Scitovszky János esztergomi érsek. A felszenteléskor Liszt Ferenc vezényelte a férfikórust.
A főhercegnő halála után 1842-ben a pesti polgárok Tomola Ferdinánd műlapkereskedő által szervezett közadakozásából rendelkezésre állt akkora összeg, amelyből lehetővé vált, hogy a város Hild József tervei alapján 1842-ben megkezdhesse az emlékkápolna megépíttetését. Az alapkövet 1842. október 10-én rakták le azon a telken, amelyet a Heinrich-fivérek adományoztak az építkezés céljára. A kivitelezésben közreműködött Zitterbarth Nepomuki János kőfaragómester, az oltárkép festője Novotny János volt, a harangot Schaudt András öntötte, közreműködött továbbá Mauer Károly gipszszobrász és Szabó István asztalos. Kuhinka Ferenc vasgyára szállította a vaskorlátokat. A falak dekorációs festését Wnedlandt János végezte, míg a színes üvegablakok Krausz Jánosnál készültek. A belső tér díszítésére Johann Meixner bécsi szobrász készített hat szobrot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Városligeti Műjégpálya még 1870. január 29-én nyílt meg, amikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit a korcsolyázni vágyó tömeg előtt. A megnyitást a Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, ugyanis hosszas közbenjárás után engedélyt kaptak a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén telente korcsolyapályát alakítsanak ki, amin mindenki díjtalanul élvezheti a korcsolyázás örömeit.
Az első „csarnokot” a tó partján felállított két helyiségből álló fabódé jelentette, ami 1874-ben sajnálatos módon leégett. Ezt követően a városvezetés végre megadta a végleges engedélyt egy új épület megépítésére, ami pár éven belül el is készült, méghozzá Lechner Ödön építész tervei alapján.
Az ünnepélyes megnyitó után nagy lendülettel vetették bele magukat az emberek a téli sport örömeibe. A főépület csodás nagyterméből páratlanul szép kilátás nyílt. Az alsó szinten működött a korcsolyakötő helység, fent pedig a melegedő és a zenekari terem kapott helyet. Hatalmas volt a budapestiek lelkesedése a korcsolyázást illetően, így a megnyitás utáni hetedik évben már felmerült a bővítés gondolata az illetékesekben.
A kivételesnek számító érdeklődést az indokolta, hogy ekkoriban még sehol a világon nem volt ekkora összefüggő és egyben nyitott jégpálya, mint a fővárosban a Városligetben található.

https://www.varosligetcafe.hu/anno-a-varosligeti-mujegpalya.html

Fotó: Bagyinszki Zoltán és Bagyinszki János

Mozgásjavító Általános Iskola, teljes nevén Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon egy Budapest 14. kerületében működő intézmény. Épülete a régi Zsidó Vakok Intézete.
1903-ban a zsidó származású gyermektelen Lovag Wechselmann Ignác építész feleségével, Neuschloss Zsófiával végrendeletet tett egy gyengénlátó gyermekek tanítását és gondázását végző intézmény számára. Wechselmann meghagyta, hogy a létrejövő intézetnek fele-fele arányban kell felvennie zsidó és nem-zsidó származású rászorultakat.
A Zsidó Vakok Intézetének – részben szecessziós, részben art décóra jellemző – vörös téglaépülete Lajta Béla (1873–1920) tervei szerint 1908-ban készült el. A Galambos Jenő készítette két kovácsoltvas oszlopfő eredetileg örökmécsesként szolgált. A bal oldali (‘kosos’) oszlopfő belső oldalán a felirat: „A vak gondolatát égi atyjára irányítsa”, a jobb oldalon lévő (‘halas’) oszlopfőn ugyanez: „Isten adja a szemnek a látást”. Galambos munkája a kovácsoltvas dísz is, így az állatmotívumokkal, Braille-írásos bibliai és klasszikus magyar idézet-táblákkal díszített kerítést.
Az épület az 1920-as évektől a siketnémák intézete lett. 1944-ben gettó volt, a háború után pedig egy általános iskolát telepítettek a falai közé. Az 1950-es években néhány évig itt működött az Idegen Nyelvek Főiskolája, 1956 után fokozatosan a Mozgásjavító Iskola kapott benne helyet. Az eredeti épület háta mögé az 1960-as években hozzátoldott tömböt a 2000-es években elbontották, és egy modern, az épülettől építészetileg is függetlenül álló építményre cserélték. Az egész Lajta-épület felújítása még várat magára.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Vas utcai volt a főváros nagyszabású lakás- és iskolaépítési programja keretében emelt legnagyvonalúbb költségvetésű épület. A telek kedvezőtlen adottságai, a szűk utca miatt már az 1909. júliusi vázlattervek is olyan L alaprajzú épületet mutatnak, amelynek utcai homlokzata a széleken emelkedő két lépcsőházi tömb közötti részen hátra van húzva, hogy több fény jusson az alsó szintek termeibe. Itt még a jobb oldali lépcsőházi tömeg az erőteljesebb, mert ez foglalta volna magában az egyaránt két emelet belmagasságú tornatermet és dísztermet is.
Az 1909. szeptemberi tervváltozat már nagyjából a megépült változat tömegét mutatja, de a két lépcsőtorony közül a bal oldalit bagolyfigurákkal övezett kupola, a jobb oldalit pedig földgolyó koronázza. Az 1910 júliusában jóváhagyott változat már egészen közel áll a megvalósulthoz. Az ez évben megkezdett építkezés 1912-re jórészt be is fejeződött, de kisebb belső munkák még a használatbavételi engedély 1913. januári kiadása után is folytak.
A homlokzat középrésze az AEG Peter Behrens tervei szerint 1909–1911 között épült berlini Kismotorgyárának hatását mutatja. A függőleges hangsúlyt erősítik a lépcsőtornyok állóhasábjain és azok hosszú ablaksávjain túl a berlini mintára manzárdemelettel lezárt középrész négy szintet átfogó, lépcsőzetesen előreugró tégla lizénái is.
A lépcsőtornyok aljában nyílik az ókori Kelet építészete által ihletett, bélletes fő- és mellékbejárat. A sima kőfelületeket népművészeti inspirációjú domborműsávok ellenpontozzák, amelyekben a kereskedelem, a közlekedés és az ipar néhány modern jelképe is feltűnik. A belső részleteket, így az előcsarnok és a lépcsőház díszítőfestését, a folyosók falait burkoló terazzó lapok mintáit, a ruhatári rácsok és a meg nem valósult ivókút motívumait vagy a tantermek ajtóinak festett díszítését a népművészet ihlette.

http://lajtaarchiv.hu/muvek/fovarosi-viii-keruleti-felso-kereskedelmi-iskola-1909-1913/

Az 1880-as évek végén Korb Flóris és Giergl Kálmán is Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, majd 1894-től 1906-ig társulva közösen terveztek számos épületet. Legjelentősebbnek ezek közül a budapesti Zeneakadémiát tartják. A szecesszió újításaival kapcsolatba hozható első épületük a Morlin üzlet- és bérház, amelynek kétszintes üvegportálja mögött az utcára néző üzletek nyíltak. A tervezők a főhomlokzat második és harmadik emeleti részén aszimmetriát hoztak létre a bal oldali falszakasz közepének hátratolásával. Ezáltal a homlokzat síkjában két oldalon keretező pillérek, felül boltív jött létre. Az aszimmetriát a bal oldali részt lezáró torony hangsúlyozza, amelynek oromzata a szecesszióhoz köthető kialakítású. A visszafogott Zsolnay-kerámia díszítés a szerkezeti elemek vonalát követi.

https://gyujtemeny.imm.hu/szecesszios-epiteszet/morlin-haz-budapest-kossuth-lajos-utca-10/695?sa=1

Az első Auguszt cukrászda 1870-ben nyílt a mai Dózsa György téren, majd az alapító 1881-es halála után az özvegy vezette a családi vállalkozást, amelyet 1901-ben fia, Auguszt József vett át. Ő nyitotta meg 1907-ben a Krisztina téri főüzletet, ahol a selyemtapéták, velencei csillárok, vörös márvány lapú mahagóni bútorok között fogyaszthatta a közönség a finom teákat, süteményeket, drazsékat, pralinékat, csokoládékat, a télen is árusított fagylaltokat. A Hidegkúti úton nyitott, japánkerttel ellátott teraszos Auguszt Pavilon Budapest kedvelt uzsonnázó-vacsorázó helye volt a nyári szezonban a húszas-harmincas években.

A cukrászda a háborúban súlyosan megrongálódott, az újjáépített helyiségekben Auguszt Elemér folytatta az ipart 1947-től az 1951-es államosításig. Helyén a mai napig az önkormányzati tulajdonban lévő, bérlő által üzemeltetett Déryné cukrászda működik. Auguszt Elemér 1956-ban a Fény utcában nyitott újra önálló kis cukrászdát, amely az utóbbi években kibővült, és ifj. Auguszt József vezetésével viszi tovább a családi hagyományokat. 1993-ban Auguszt Olga kikölcsönözte a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumtól a Krisztina téri egykori üzlet megmaradt berendezését, amely ma a Kossuth Lajos utcai cukrászdájában látható.

https://hvg.hu/magyarmarka/20050325auguszt

A Corvinák kiállítás ritka és értékes darabjai kerültek – talán véletlen, talán tudatosan a honlapom értékei közé. Elérve ezzel a jubileumi 50.000. kép – fotográfia bemutatását.
A kódexek csodálatos fejedelmi ajándékok voltak, bőr vagy bársony csattos külsővel – művészi színes “festményeivel” miniatúráival, szépen formált betűivel és tartalmas, értékes belsőkkel (történelmi kultúrtörténeti vallási stb. témakörökkel) Ezek ma a könyvtárak és magángyűjtemények féltett, óvott kincsei.
Több mint 500 éve bizonyítékai a rangos magyar kultúra európaiságának, értékének, jelenlétének.
Több mint 2000 kódex készült a középkorban, ebből kb. 200 maradt az utókorra, amelyből 50 körüli jelenleg is Magyarországon található.
Több mint 50.000 fotó a bagyinszki.eu honlapon reprezentálja a nagyvilág felé is a magyar értékeket, látnivalókat, történelmi értékeinket, épített és természeti környezetünket.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

A műhely működésének magas színvonalát jelzi, hogy különleges, eddig egyöntetűen itáliainak tartott kódexekről derült ki a budai eredet. Ilyen például a Pietro Ranzano magyar történetét tartalmazó corvina, amelyet eddig nápolyi munkának tartott a kutatás. A korábban ismertnél jóval árnyaltabban lehet bemutatni, hogy hogyan és milyen mértékben támaszkodtak a királyi könyvtár létrehozói a korábbi tudós főpapi generáció, Vitéz János, Handó György és Janus Pannonius gyűjteményeire.

A budai műhely azonban nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, hiszen – követve a király példáját – magas rangú főpapok is megbízóik közé tartoztak. A tárlaton számos darab látható a nekik készült kódexek közül. Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost három díszkódexét is kiállították: a magyar múlt egyik legszebb kódexe, a Budapesten őrzött breviárium mellett megtekinthető a főpap Párizsban őrzött imakönyve, valamint a new york-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt hazai kiállításon.

https://www.magyarkurir.hu/hirek/szenzacios-kiallitas-budai-varban-vatikani-konyvtar-ritkasaga-is-bemutatasra-kerult

Végre, elkészült Budán a Várnegyedben, a visszafogott XXI. századi épületegyüttes. Sorban látjuk életre kelni a rekonstruált régi, szép magyar hatalmi és kormányzati épületeinket.
Az egykori Carmelita kolostorban, a (volt Várszínház épületében) került kialakításra a megújuló várnegyed történelmi épületeinek sorában.
Szép, fotós szemmel is vonzó, jó színvilágú igazán impozáns az épület. Az időjárás, a fények lehettek volna kedvezőbbek is…… A turizmus szempontjából is fontos ( látványos) kívül, belül méltó épülettel gazdagodott a főváros.
Tisztelettel gratulálok az alkotó tervező művészek és a kivitelezők csapatának. Jó volna – talán lesz rá mód belülről is megtekintve- pár szép felvétellel teljessé tenni e rövid kis sorozatot.
Az előtérben lévő Gróf Bethlen István miniszterelnöki szobor azonnali megtisztítást igényel- méltatlan dolog….az állapota, Én a technika segítségével igyekeztem megtisztítani.

Bagyinszki Zoltán fotográfus