Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Az első igazi aréna: a Fradinak adatott meg.

Budapest

A Groupama Aréna Európa egyik legmodernebb multifunkciós létesítménye, amely alkalmas sport-, kulturális, üzleti és magánrendezvények lebonyolítására is. Az aréna a Ferencvárosi Torna Club (FTC) otthona, amely az Albert Flórián Stadion helyén épült, nemzetközi futballmérkőzések és több tízezer fős koncertek helyszíne.

A Groupama Aréna UEFA 4-es kategóriájú stadion, alkalmas bajnoki- és kupamérkőzések, Eb-, vb-selejtező mérkőzések, Eb-csoportmérkőzések, továbbá BL csoport- és kieséses mérkőzések lebonyolítására a negyeddöntőkig, valamint helyszíne lehet U19, U21 vb-döntő mérkőzéseknek is.

A Groupama Aréna befogadóképessége OTP Bank Liga és Magyar Kupa mérkőzéseken 23 800 fő, míg az UEFA vagy a FIFA által rendezett mérkőzéseken 22 000 fő. A különbség abból adódik, hogy a hazai rendezésű összecsapásokon a B-középben illetve a vendégszektorban állóhelyeket alakítanak ki.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Budapest – Wenckheim palota, Jungfer Gyula művészi kapujával

Budapest

Budapest – Rózsavölgyi Ház és Zeneműbolt

Budapest

A Rózsavölgyi-házat Lajta Béla (1873-1920) , a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb építésze tervezte.

Az 1910-1912 között megvalósult épület tagolása követi a többcélú, tipikusan belvárosi felhasználást. Az üzletház- irodaház- lakóház funkciók az épület homlokzatán is világosan elkülönülnek. A földszinti üzletek nagy üvegportált kaptak, míg az első és a második emeleti irodák külső falát a függőleges tagolás jellemzi. Az elválasztó elemek elliptikus keresztmetszetű oszlopok Zsolnay-féle pirogránit borítással. A fennmaradt első tervváltozatból kitűnik, hogy az építész eredeti elképzelése a lakószinteken hét homlokzati oszlop elhelyezése lett volna, ezek közül háromnak vonalát a földszinti tagolás folytatta volna. Az egész kompozíciót a függőleges vonalak uralták. A megvalósult épületen azonban már jól elválik a lakószintek vízszintes hangsúlyozása az alsóbb szintek függőleges hangsúlyaitól. Az építész az 1910-es évek elején készült más épületein ( pl. a Vas utcai iskolánál) sajtolt téglaborítást alkalmazott, ennek az épületnek a homlokzatán a tégla mindenütt fehér színt kapott, Zsolnay-gyártmányú mázas zománctégla alkalmazásával. Az alsó-, a kereskedelmi szinteket- nem a tégla, hanem az üveg uralja. A Zsolnay-féle pirogránit elemek népművészeti ihletésű, stilizált motívumai Lajta korábbi néprajzi gyűjtésének anyagából indulnak ki. A stilizált motívumok fő témáját a geometrizált virágok adják. A Zsolnay-kerámia a vízszintes síkok hangsúlyozására szolgál, az épület homlokzatán a keresztbe futó frízekbe rendeződik.

F: Millisits Máté / varosvedo.hu /

Budapest – Bud Spencer színészlegenda szobra

Budapest

Budapest – Rk. Szent Anna barokk templom, Szervita tér. 2021. Húsvét hétfőn.

Budapest

Budapest – Óriáskerék

Budapest

Budapest legmagasabb épülete, már 100 m felett – MOL torony

Budapest

A Foster + Partners által tervezett irodaház lesz a MOL cégcsoport új székháza. A torony 28 emeletes, legmagasabb ember által igénybevehető része 120 méter magasságban lesz, erre fog ráépülni az épület teteje az antennákkal és egyéb műszaki részekkel együtt.

Így a torony körülbelül 143 méterrel a föld felett fogja súrolni az eget, ezzel Magyarország legmagasabb épülete lesz, habár a világon még nem számít hivatalosan felhőkarcolónak, csak az az épület, ami eléri a minimális 150 méteres magasságot, a tornyot legfeljebb mini-felhőkarcolónak lehet majd nevezni világ- és Európaszinten.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Napóleon-udvar

Budapest

Az Operaház mögött található, kevéssé ismert Napóleon-udvar a főváros legszebb épületei közé tartozik. A Hajós és a Zichy Jenő utca sarkán álló hatalmas bérház Fodor Gyula tervei alapján, 1906-ban készült el. A hosszú évek óta felújításra váró épület bejárata a néhány éve sétálóutcává alakított Hajós utca 25-ös szám alatt található. Az 1997 óta műemléki védettségű, lövésnyomokkal tarkított hatalmas lakóház a hozzá hasonló budapesti épületek szinte valamennyi problémáját magán viseli.

A ház előtti keskeny utcában sétálók között sokszor hallani francia szót, amint csodálják a kapu feletti falfülkében álló egyetlen budapesti Napóleon-szobrot. Pedig a ház és a nevét kölcsönző államférfi kapcsolata nem hétköznapi történet. Már a Hajós utca is – az egykor a Drechsler-palota és az Opera helyén működő, majd később – a Teleki térre költözött ócskapiacnak köszönheti nevét. Itt állt ugyanis a Hajóshoz címzett sörház. Az épület elnevezését szintén vendéglátó-ipari helyiség, a sarki Café Napoleon szolgáltatta. Kis szépséghibája a dolognak, hogy a kávézót nem Korzika híres szülöttjéről, hanem az 1870-es évek Magyarországán népszerű III. Napóleonról nevezték el. Róla azonban a bérház építtetője mit sem tudott, így kerülhetett az épület homlokzatára a világverő Napóleon Bonaparte szobra.

http://www.kitervezte.hu/epuletek/tarsashaz/napoleon-udvar-budapest

Budapest – Magyar Nemzeti Bank épülete

Budapest

Budapesten a Szabadság téri épületek talán legszebbike – de mindenképpen a legdíszesebb historizáló épülete, amely a leggazdagabb belső művészeti értékkel bír!
Évekkel ezelőtt fotóztam egy Banképítészet könyv kapcsán. Nem is értem ez a muzeális szépség eddig miért bujkált a gépemben?
Az épület Alpár Ignác tervei szerint épült, 1905-ben készült el. Érdekes újítás volt a föld alól, a pincéből először hozták föl a trezorokat a földszintre.
A belső különleges szecessziós részleteket Maróti Gézának köszönhetjük, a hatalmas üvegablakokat Róth Miksa készítette.
Az impozáns épület belső udvarral rendelkezik, a homlokzatán Róna József, Senyei Károly és Markup Béla szobrászművészek fríze látható.

A Bank építőművészet Magyarországon c. könyvből idézve.

Fotó: Bagyinszki Zoltán

Budapest – Szevera-ház

Budapest


A Kiskörúton az Astoria és a Deák tér között a Szevera-ház (V. kerület, Károly körút 14.) egy gótikus elemeket hordozó eklektikus stílusú épület készült 1900 körül.
Ötszintes, üzletportálos belvárosi bérpalota csodálatos kupolát kapott, amely igazi mestermunka. A ház építtetője a szalámi készítéssel foglalkozó, olasz származású Szevera Károly volt.
A tervező, Schannen Ernő (1853 – 1916), aki kezdetben Ybl Miklós, később Kallina majd Hauszmann Alajos munkatársa is volt, önállóan, majd a fiával dolgozik később. A XX.század elején saját verskötete is megjelent. A homlokzati négy évszak mozaikot többen is a Róth Miksa műhelyhez kötik, de ez csak valószínűsíthető.

Szöveginfó: Bálint Imre – köszönöm!