Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Körössy-villa

Budapest

A Szecesszió Világnapja mindjárt érkezik – közeleg június eleje.
A honlapon tisztelgő emlékezést szeretnék tenni a legnagyobb alkotó művészek felé, a szecesszió rangos művészeire.
Mindezt a Körössy villa képsor szépségeivel (Körössy Albert és Sebestyén Artúr 1899), részleteivel, külső és belső fotóival gazdagon).
Épület, üvegablak, motívumok, részletek, kovácsoltvas és Zsolnai porcelán.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Tisztelgő emlékezés Kossuth Lajosra, Ónix és mozaik

Budapest

Budapest – Kozma utcai zsidó temető a Schmidl család sírboltjával

Budapest

Budai vár – Szent István terem különleges értékei

Budapest

A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.

https://szentistvanterem.hu/hu/a-tortenete

Budapest – a közkedvelt muzeális Hauer cukrászda 1899.

Budapest
A hazai cukrászdák sorozatomhoz…HAUER.  A finom sütit és gőzölgő illatos kávét gondoljuk hozzá. Azonban érdemes felkeresni is és elmélyedni a boldog békeidők hangulatában, nyugalmában.
Bagyinszki Zoltán

Budapest – Budai várpalota, gótikus szobrok

Budapest

1974-ben a királyi palota előtti polgárházak egyik betömött pincéjéből került napvilágra az a több mint hatvan összeállítható szobortorzóból és több ezer kisebb-nagyobb töredékből álló gótikus szoborlelet, amely alapvetően kitágította ismereteinket Zsigmond király korának udvari művészetéről. Az egyházi és világi témákat egyaránt ábrázoló, részben festett szobrok Európa különböző régióiból érkezett elsőrangú mesterek alkotásai, amelyek a szobrászműhely felbomlása után több esetben még félkészen földbe kerültek máig tisztázatlan körülmények között.

A budai szobrok rendkívüli művészi értékűek, mestereik nem egyszerűen másolták a kor szokásos ábrázolási formáit, hanem éppen ők alakítottak ki új művészi megoldásokat. Művészetük eredetét a francia királyi udvar szobrászai által a 14. század végén kialakított stílusban találhatjuk meg. Luxemburgi Zsigmond király (1387–1437), a budai középkori királyi palota egyik legnagyobb építtetője a korszak európai királyi rezidenciáival vetekedő épületegyüttest hozott létre az 1400-as évek első negyedében. Az általa emelt impozáns épületek méltó keretet nyújthattak a szobrok számára.

https://www.varmuzeum.hu/gotikus-szobrok-a-budai-kiralyi-palotabol.html

Budapest – Mátyás templom 2022. II. és III. Béla király síremléke

Budapest

A budavári Nagyboldogasszony-templom, ismertebb nevén Mátyás-templom, ritkábban budavári koronázótemplom Budapest I. kerületében, a Szentháromság téren álló, nagy történelmi múltra visszatekintő műemlék épület. Két uralkodói párt koronáztak meg falai között: Ferenc Józsefet és Erzsébetet, valamint IV. Károlyt és Zitát. Mátyás király, uralkodása alatt kétszer is megnősült, esküvői a Mátyás-templomban zajlottak. Emlékkönyvében többek között olvasható Akihito japán császár, George Walker Bush amerikai elnök, Diána walesi hercegné, V. Harald norvég király és Margaret Thatcher aláírása. „A Mátyás-torony teljes magassága a templom padozatától 78,16 méter, a járda szintjétől 76,57 méter. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelynek magassága 46,73 méter, és amelyre 197 lépcsőn lehet feljutni.”

Az egyházi hagyomány szerint eredetileg román stílusban építették, és szentelték fel Szent István király parancsára 1015-ben, de 1241-ben a mongol invázió során megsemmisült, bár erre kevés utalás található. A jelenlegi épület késő gótikus stílusban épült a 14. század második felében, a 19. század végén pedig alapos átépítésen esett át. Ez volt a Középkori Buda második legnagyobb temploma és a középkori Magyar Királyság hetedik legnagyobb temploma. Helyszíne volt a „Mária-csodának”. 1686-ban, amikor a Szent Liga megostromolta az akkor török kézen lévő Budát, a templom fala ledőlt az ágyútűz miatt. Kiderült, hogy mögé egy régi fogadalmi Madonna-szobor volt elrejtve. Amint Szűz Mária szobra megjelent az imádkozó muszlimok előtt, a helyőrség morálja összeomlott, és a város még aznap újra a keresztények kezére került.

Az évszázados oszmán megszállás alatt az egyházi kincstárt többször átmenekítették Pozsonyba, majd Buda elfoglalása (1541) után a templomot a fővárosi mecsetté alakították át, melynek során a templomon belüli késő gótikus freskók megsemmisültek. Buda felszabadulása után megkezdődött a barokk stílusú restaurálás, de 1874–1896 között, Schulek Frigyes tervei szerint a 13. századi gótikus állapotára állították vissza. A második világháborúban Budapest ostroma alatt a németek, majd a szovjetek is táborként használták 1944–1945-ben Magyarország szovjet megszállása alatt. A templomot 1950 és 1970 között a magyar kormány finanszírozásával nagyrészt felújították. A harangtornyot helyreállították, a belső festmények és freskók felújításával együtt. A háború alatt megsemmisült ötmanuálos orgonát 1984-ben újították és szentelték fel.

A templom alatt és mellette fekvő temető területén, mintegy 300 m2-en gépház gondoskodik a nagy turistaforgalmat lebonyolító épület szellőzéséről. A templomban található az Egyházművészeti múzeum, amely a középkori kriptában kezdődik és a Szent István-kápolnánál fejeződik be. Számos szent ereklyét és középkori kőfaragványt, valamint a Szent Korona és koronaékszerek másolatait őrzi.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Magyar Zene Háza, külső hangulatok I.

Budapest


A városligeti díjnyertes szuper épület tervezője, a Japán Fujimoto Szoszuke. Már látogatható és megtekinthető díjmentesen a modern zenepalota.

A Magyar Zene Háza hármas osztatú, mind az épületet, mind az intézményi felépítést tekintve. A föld alatti térben egy állandó és egy időszaki kiállítótér kap helyet több mint 2000 négyzetméteren. A park szintjén kialakított két belső terem élőzenei programok, koncertek és workshopok szervezésére ad lehetőséget, míg a tó melletti szabadtéri kerthelyiségben baráti beszélgetések mellett élvezhetjük a szabadtéri színpad koncertjeit, előadásait. Az épület emeleti szintje az elmélyüléshez, a tanuláshoz és az oktatáshoz kínál könyvtárat és klubot elsősorban a populáris zene világából, illetve a zenepedagógiai termekben foglalkozásokkal viszi közelebb a fiatalokat a zenéhez.

https://magyarzenehaza.com/bemutatkozunk

Budapest – Magyar Nemzeti Múzeum – Nyírbátori stallum / 1511 reneszánsz

Budapest

A történelmi Magyarországról származó legjelentősebb fennmaradt gótikus stallum a bártfai és a nyírbátori, melyeket az Itálián kívüli reneszánsz bútorművesség első alkotásai között tartanak számon.
Mátyás király udvarának reneszánsz pompája ösztönözte a nagyhatalmú Báthori család tagjait, hogy nyírségi birtokuk központjában rangjukhoz méltó környezetet teremtsenek. Az 1479. évi törökök felett aratott kenyérmezei győzelem emlékére Nyírbátorban két templomot építtettek. A templomok berendezése, díszítése a legigényesebb műhelyek mestereinek keze munkája.
A XV. század végén, a XVI. század elején Toscana városának, kolostoraiban dolgozott egy sokoldalú művész – építész, szobrász, bronzöntő, intarziakészítő -, Giovanni da Verona olivetánus szerzetes. Az ő műhelyének díszítő eljárásait, mintakincsét fedezhetjük fel a nyírbátori stallumokon. A firenzei Via de’ Servi XV. századi nagyhírű asztalosműhelyeinek művészi gyakorlatát követő és továbbfejlesztő mester legjelentősebb tanítványa szerzetestársa, Roberto Marone volt, a festői hatású intarziaművészet kiváló képviselője.
A nyírbátori stallum egyik berakásos tábláján ábrázolt könyv metszésén F. MARONE felirat olvasható. Az F betű FECIT (készítette), vagy FRATER (szerzetestestvér) rövidítése lehet. A más itáliai mesterekkel együtt feltehetőleg Mátyás király udvarába hívott Maronic mester azonos lehet Giovanni da Verona említett tanítványával, Roberto Maronéval, esetleg testvéreinek egyikével, akik szintén ismert nevű művészek voltak. A nyírbátori stallum részeinek kidolgozásában valószínűleg részt vettek a helyi ferences kolostor asztalosai is.
A berendezések nagy része a XVI-XVII. században elpusztult, de a bútorzat egykori gazdaságát jól mutatja az a két kóruspad, amely a Szent György-templomban és a Nemzeti Múzumban fennmaradt. A padok tölgyfából készültek és a templom szentélyrészében egymással szemben kerültek felállításra. Mindkét padsor két üléssorból állt. A hátsó sorban 12 üléses hátaspad állt, amelyhez derékszögben kétüléses rövid szakasz csatlakozott. Előtte könyöklővel összeépített, átjáróval kettéosztott üléssor húzódott imapaddal, könyvtámasszal. A két stallum eredetileg 25-25, azaz 50 ülőhelyes volt.
1933-ban a Magyar Nemzeti Múzeum a megmaradt és hiányos „templombútort” megvásárolta és megkezdődött a helyreállítás. A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításában látható mellett, a másik un. „csonka stallum” 22 üléssel vált bemutathatóvá 1963-tól Nyírbátorban.

https://mult-kor.hu/20140523_a_nyirbatori_stallum

Budapest – Az európai szecessziós város

Budapest

Budapest sok szempontból méltó a z említésre igazi jellegzetes metropolisz, a magyar kultúra, művészet, történelem, építészet, műemlékek, értékek, paloták tárháza- a sok külföldi jó vélemény is alátámasztja ezt.
Sok sok fotósétám, értékkeresésem volt az elmúlt 30 évben – mostanság nem szívesen megyek “hozzá”: nem lehet megállni parkolni, kezd piszkossá válni, no meg a közlekedés sem nagy élmény a városban.
A napi lehangoló események sem vonzzák a fényképezőgépem optikáját. A valós ügyek fájdalmasak számomra…..hála Isten van miből válogatnom, nagy a képi adatbank ebből – készült a mostani értékes sokszínű
szecessziós válogatás.A képekhez odaírtam a pontos megnevezésüket is.
Mindig nagy fájdalom és több körös nekifutás a pár felvétel, a lényeg- melyik épület kerül be az anyagba és melyik fotó legyen hozzá. Jelenleg ezeket gondoltam!
Nagy Budapest és a java sorozat, talán látható ahogy 120 éve milyen sok szép és értékes – művészi alkotás készült a fővárosban- milyen igényesek voltak a megrendelők. JA és persze milyen felkészült és kiváló tervezők műépítészek álltak csatasorba. Az európai hírű iparművészek társaságával együtt. Igen, még bővebben a most megjelent Bagyinszki Zoltán fotóalbum oldalain láthatóak.( Szecesszió c. Libri boltokban)
A képek önmagukért beszélnek ,de álljon itt néhány épület csak röviden, amelyek azonos rangot képviselnek a legjobb európai értékekkel.
Néhány emblematikus épület: Postatakarékpénztár, Földtani Intézet, Iparművészeti Múzeum, Kőbányai templom, Dob utcai iskola, a Vakok intézete, Parisiana mulató, egykori Belvárosi Takarékpénztár, Hungária fürdő, Gellért szálló és fürdő, Philanthia virágbolt, Napóleon udvar, Körössy villa és még többbb 100 épület.

Bagyinszki Zoltán