Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Napóleon-udvar

Budapest

Az Operaház mögött található, kevéssé ismert Napóleon-udvar a főváros legszebb épületei közé tartozik. A Hajós és a Zichy Jenő utca sarkán álló hatalmas bérház Fodor Gyula tervei alapján, 1906-ban készült el. A hosszú évek óta felújításra váró épület bejárata a néhány éve sétálóutcává alakított Hajós utca 25-ös szám alatt található. Az 1997 óta műemléki védettségű, lövésnyomokkal tarkított hatalmas lakóház a hozzá hasonló budapesti épületek szinte valamennyi problémáját magán viseli.

A ház előtti keskeny utcában sétálók között sokszor hallani francia szót, amint csodálják a kapu feletti falfülkében álló egyetlen budapesti Napóleon-szobrot. Pedig a ház és a nevét kölcsönző államférfi kapcsolata nem hétköznapi történet. Már a Hajós utca is – az egykor a Drechsler-palota és az Opera helyén működő, majd később – a Teleki térre költözött ócskapiacnak köszönheti nevét. Itt állt ugyanis a Hajóshoz címzett sörház. Az épület elnevezését szintén vendéglátó-ipari helyiség, a sarki Café Napoleon szolgáltatta. Kis szépséghibája a dolognak, hogy a kávézót nem Korzika híres szülöttjéről, hanem az 1870-es évek Magyarországán népszerű III. Napóleonról nevezték el. Róla azonban a bérház építtetője mit sem tudott, így kerülhetett az épület homlokzatára a világverő Napóleon Bonaparte szobra.

http://www.kitervezte.hu/epuletek/tarsashaz/napoleon-udvar-budapest

Budapest – Magyar Nemzeti Bank épülete

Budapest

Budapesten a Szabadság téri épületek talán legszebbike – de mindenképpen a legdíszesebb historizáló épülete, amely a leggazdagabb belső művészeti értékkel bír!
Évekkel ezelőtt fotóztam egy Banképítészet könyv kapcsán. Nem is értem ez a muzeális szépség eddig miért bujkált a gépemben?
Az épület Alpár Ignác tervei szerint épült, 1905-ben készült el. Érdekes újítás volt a föld alól, a pincéből először hozták föl a trezorokat a földszintre.
A belső különleges szecessziós részleteket Maróti Gézának köszönhetjük, a hatalmas üvegablakokat Róth Miksa készítette.
Az impozáns épület belső udvarral rendelkezik, a homlokzatán Róna József, Senyei Károly és Markup Béla szobrászművészek fríze látható.

A Bank építőművészet Magyarországon c. könyvből idézve.

Fotó: Bagyinszki Zoltán

Budapest – Szevera-ház

Budapest


A Kiskörúton az Astoria és a Deák tér között a Szevera-ház (V. kerület, Károly körút 14.) egy gótikus elemeket hordozó eklektikus stílusú épület készült 1900 körül.
Ötszintes, üzletportálos belvárosi bérpalota csodálatos kupolát kapott, amely igazi mestermunka. A ház építtetője a szalámi készítéssel foglalkozó, olasz származású Szevera Károly volt.
A tervező, Schannen Ernő (1853 – 1916), aki kezdetben Ybl Miklós, később Kallina majd Hauszmann Alajos munkatársa is volt, önállóan, majd a fiával dolgozik később. A XX.század elején saját verskötete is megjelent. A homlokzati négy évszak mozaikot többen is a Róth Miksa műhelyhez kötik, de ez csak valószínűsíthető.

Szöveginfó: Bálint Imre – köszönöm!

Budai várnegyed – polgárházak és paloták.

Budapest

Budapest – Király fürdő

Budapest

A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben és utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. A Király Gyógyfürdőnek nem volt és ma sincs közvetlen melegvízbázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. Vizét akkor is és ma is a jelenlegi Lukács Fürdő környékéről biztosították.
Buda visszafoglalását követően, 1796-ban, a fürdő a König család birtokába került, ők építették át mai formájára ötvözve a régit az újjal, megőrizve műemlék-voltát. A fürdő magyarosított nevét is a családról kapta.
A II. világháborúban a fürdő megrongálódott. Teljes felújítására 1950-ben került sor.

http://www.kiralyfurdo.hu/tortenet

Budapest – Budavári Palota II.

Budapest

Budapest – Nemzeti Összetartozás Emlékműve I.

Budapest

fotó: Junior Bagyinszki Zoltán –Budapest.

Az emlékmű-árok a Parlamenttel szemben, az Alkotmány utca végénél kapott helyet és száz méter hosszan, lejtősen vezet le a trianoni öröklánghoz. Két oldalában gránitfalon sorakoznak a Trianon előtti utolsó statisztika szerinti összeírásnak megfelelően a települések nevei. Az 1913-as listában szereplő 12,485 település nevét úgy vésték fel a falakra, hogy azok különböző betűméretéből tudni lehet, a nagyobb betűvel írott települések nagyobb lélekszámúak voltak. Az elhelyezésnél csak arra figyeltek, hogy egymáshoz közeli települések ne kerüljenek a falra egymás mellé és egyforma „sorsolási” eséllyel kerüljön a falra határon inneni és túli név is.
Mivel az Országházat a Kossuth téren semmilyen építmény nem „veszélyeztetheti” láthatóságában, árnyékolással vagy arról való figyelemeltereléssel ezért az emlékhely egyáltalán nem emelkedik ki a földszintből, hanem onnan indulva lehet lesétálni az öt méter mélyen elhelyezkedő, majdnem kocka alakú gránittömbhöz, annak belsejében ég az örökláng. A gránittömb hét részre van szétvágva, de ha ezt előre nem tudja, magától nem veszi észre a látogató; csak azt, hogy pici réseken tud bekukucskálni a lánghoz. A hét rész a hét jelen szomszédot jelképezi, a közép és az örökláng pedig Magyarországot. A gránitkockát körül lehet sétálni, majd újbóli százméteres séta és falnézegetés után elérjük a földszintet. A felszínen kétoldalt egy-egy sávban remélhetőleg tuják fognak nőni, az emlékhely végénél, ahol a mélyben az örökláng van, a felszínen egy összevissza tördelt macskakő borítású „tető” zárja le a kompozíciót.
Az emlékhely a Trianon100 eseménysorozathoz kapcsolódóan került kialakításra, lényegében ez lett volna a korona a rendezvények és alkotások sorában. Az építmény el is készült június 4-re, de a vírushelyzet miatt nem adták át, elhalasztották azt augusztus 20-ra. A mai ünnepélyes megnyitón Orbán Viktor mondott beszédet.
Történészek még sokáig fognak vitatkozni azon, hogy ez az 1913-as településnév-gyűjtemény mennyire helyénvaló. A VálaszOnline-nak nyilatkozó történész szerint 1913 előtt az Országos Községi Törzskönyvbizottság a történeti Magyarország településneveit hatalmi szóval magyarította. Ezzel azt az érzetet keltették, mintha a magyar etnikum lett volna domináns a Kárpát-medence minden szegletében a történelem folyamán.
A sokszor indokolatlan (helyenként erőszakos) magyarítás több kárt okozott, mint hasznot, ugyanis a trianoni döntés után „vissza is kaptuk” azt keményen az új szomszédoktól. Az utódállamok felhatalmazva érezhették magukat, hogy saját nyelvükre fordítsák a települések nevét, vagy rosszabb esetben töröljék, átírják azokat.
Az emlékhely mai látogatói, úgy tűnik, igen keveset foglalkoznak a történelemmel és csak nézelődnek. Néhányuk megjegyezte, hogy „Orbán megint átadott valami trianonost”, egy kisfiú pedig hiába kérdezgette apukáját, hogy egy-egy település hol van, az nemigen tudott válaszolni. A külföldieknek gőze nincs, hogy éppen egy vadiúj emlékműbe sétáltak be, sehol, semmilyen tájékoztató nincs kihelyezve, semmilyen nyelven (talán később). Van ugyan egy applikáció, amellyel kikereshető, hol és melyik település neve található meg a falakon, de azt is annyira elrejtették a földön a bejárat jobbján, hogy előre tudni kell, hol keresse az ember.

www.szabadmagyarszo.com/2020/08/20/atadtak-a-nemzeti-osszetartozas-emlekhelyet-budapesten

Budapest – Szent István Bazilika és a Szent jobb ereklye – Aug.20.

Budapest

A Szent Jobb magyar nemzeti és katolikus ereklye, amely feltételezhetően Szent István magyar király természetes úton mumifikálódott jobb keze. 1083. augusztus 20-án Székesfehérváron felbontották Szent István kősírját, amelyben a király földi maradványai „balzsamillatú” vízben úsztak. A katolikus legenda szerint Szent László magyar király, az időközben ellopott ereklyét 1084. május 30-án (ez a nap a Szent Jobb megtalálásának emléknapja) szerezte vissza. A jobbkéz azonosítási jele, István király gyűrűje volt, amely a kezet díszítette. Az ereklyét a budapesti Szent István-bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik. Tisztelete a magyar történelemben folyamatos, leginkább a Szent István-napi körmenetben nyilvánul meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – A nemzet vértanúinak emlékműve 1918-1919.

Budapest

A most újraalkotott Nemzeti Vértanúk Emlékművét, – Füredi Richárd szobrászművésznek és Kismarty-Lechner Jenő építésznek a vörösterror áldozataira emlékező alkotását – először 1934. március 18-án avatták fel Budapesten a Vértanúk terén, majd 1945 szeptemberében ledöntötték.
A talapzaton álló pillér két oldalán látható az emlékmű két szobra, a Hungária női, és a sárkánnyal küzdő férfi alakja. Talapzatán ez olvasható: „A nemzet vértanúinak 1918-1919”
Tetején egy honfoglaláskori motívumokkal díszített kőkoporsó helyezkedik el. Az oszlopra 1936-ban települések szerint rendezett névsorban vésték fel 497 vértanú nevét, majd 1942-ben az elcsatolt, és az első és második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerült területek áldozatainak nevét is. A neveket még nem vésték fel az új emlékműre.
A sárkánnyal küzdő férfi alakja alatt a következő felirat áll, ami eltér az eredeti felirattól: „A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben.”
A Nemzeti Vértanúk Emlékműve a második világháborút követő politikai fordulat után az emlékezetrombolás áldozata lett. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1945. április 16-i ülésén eltávolításáról döntött és az alkotást 1945. szeptember 23-án a budapesti spontán szobordöntögetések során elpusztította.
Egy előre megszervezett és kitervelt akcióval ledöntötték az alakokat, szétverték a talapzatot. A Nemzeti Vértanúk Emlékműve teljes egészében megsemmisült, egykori létét több évtizedes csend vette körül.
A teret később átalakították, egy vízmedencét helyeztek el szökőkúttal és új nevet is kapott, 1951-ben Ságvári Endréről nevezték el. A rendszerváltozáskor a tér visszakapta eredeti nevét.
A medence fölé 1996-ban egy japán fahidat idéző bronz szerkezet építettek, amelyre Varga Tamás alkotását, Nagy Imre szobrát állították 1996. június 6-án. 2018. december 28-án vitték elvitték szobrot, majd új helyén, a Jászai Mari téren állították fel.
Az Országgyűlés 2011-ben döntött a Kossuth tér rekonstrukciójáról, hogy a következő évben megkezdődhessen az az átépítés, amelynek célja a tér két világháború közötti állapotának visszaállítása.
Az 1934-től mindössze 11 évig álló Nemzeti Vértanúk Emlékművét korabeli fotók, dokumentumok alapján alkotta újra Elek Imre szobrászművész. Az 1919. március 21-én deklarált magyarországi Tanácsköztársaság diktatúrája alatt elhurcolt áldozatoknak, elhunytaknak, valamint az 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István miniszterelnöknek emléket állító alkotás teljes építészeti újratervezését elvégezte.
Az átépített Vértanúk tere a gyalogosoké lett, kényelmes padokat is kihelyeztek, növényeket ültettek.
Az emlékművet Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László avatta fel 2019. október 31-én.

http://pestbuda.hu/cikk/20191031_pestbuda_hu_ujra_felavattak_a_nemzeti_vertanuk_emlekmuvet

Buda – Palota főőrség épülete-Visszaépült!

Budapest

A Várpalota Hunyadi-udvarában sétálgatva rögtön ott a Főőrség épülete, amely sokáig kordonok mögött állt, de most már szabadon szemügyre vehető, és hamarosan fel is kereshetjük a benne létrehozott látogatóközpontot. Emeleti kiállítóterében a 260 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Testőrség történetét mutatják be, míg egy különteremben a teljes magyar történelmen átívelő 3D-s vetítést nézhetünk majd. Lesz ajándékboltja is, a földszinten pedig kávéház várja a látogatókat, melynek a neve is ismert: a Royal Guard Caféban a cukrászda mellett melegkonyha is működik majd, várhatóan a tavasz végétől.
Az alatta található teraszon még zajlik a Csikós udvar tereprendezése, az ott újjáépített Lovarda így csak jövőre nyitja meg kapuit.
A Hauszmann Alajos tervei alapján a századfordulón épült Királyi Lovarda és a testőrség szálláshelyéül szolgáló Főőrség épülete a II. világháború idején rongálódott meg, a szocializmus idején pedig teljesen elbontották őket. A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy a Várban visszaállítsa az eredeti állapotokat, ezért is indult útjára a Hauszmann-terv, ami kapcsán azóta is sok vitára ad okot, hogy van-e értelme teljesen megsemmisült épületeket rekonstruálni a semmiből, hatalmas költségekkel. A tervezés idején különösen az váltott ki kritikus hangokat, hogy a Lovardába a kormány annak eredeti funkcióját is visszaállította volna lovakkal, istállókkal, lovasprogramokkal együtt. Utólag módosult a terv, a lovarda „21. századi multifunkcionális rendezvénytér” lesz, lovak nélkül.
Ha lovak nem is, több régi elem visszakerült a Csikós udvarba, például a csarnok elé visszahelyezték Vastagh György restaurált Csikós-szobrát is, ami korábban a Hunyadi-udvarban állt. Visszaépítették továbbá a Stöckl-lépcsőt; mellette az eredeti Hauszmann-rámpa kötné össze a Palotát az udvarral. Ha minden jól megy, a fejlesztéseknek köszönhetően megoldódhat a turistabuszok ügye: építenének két nagy kapacitású liftet, amelyek a Palota útról akár egész buszos csoportokat fel tudnak juttatni a Csikós udvarba, valamint további liftekkel a Királyi Palotába.
A Lovarda mögött Törökkert néven kialakítanának egy új zöldfelületet is. Az udvart a tereprendezés után, 2021 második felében tervezik megnyitni a területet a látogatók előtt, akik így nyugati irányból, a Tabán felől is feljöhetnek majd a Várba.

https://welovebudapest.com/cikk/2020/3/9/hirek-a-budai-varbol-hamarosan-latogathato-lesz-a-foorseg-epulete-1