Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Párizsi udvar

Budapest

A felújítások 2014-ben indultak, ekkor készítette el az Archikon építészstúdió az első terveket (ekkor még nem tudták, majd hány újra- és újratervezés vár rájuk, ahogy fokozatosan halad előre a munka, és derülnek ki a turpisságok az épület kapcsán), és megindult az építkezés a Market Építő Zrt. kivitelezésében.
A rekonstrukció során eredeti terveket és levéltári forrásokat is felhasználtak, ám sok váratlan meglepetéssel így is csak a bontás során találkoztak: sokszor a valóságban a századforduló munkásai itt-ott kicsit eltértek attól, ami a tervekben szerepelt, és mivel ez az egyik legkorábbi vasbeton szerkezetű épület is a fővárosban, a technika messze nem volt tökéletes.
A Schmahl Henrik által tervezett, 1912-13-ban átadott Belvárosi Takarékpénztár épületében nyíló szálloda a párizsi Hôtel du Louvre után Európában másodikként a Hyatt „The Unbound Collection by Hyatt” brand részeként nyílt meg, a Mellow Mood Hotels üzemeltetésében.
A kívülről több százezer kerámialappal és dísszel burkolt épület homlokzati felújítása 2018 nyarára készült el, a belső munkálatok pedig mostanra érnek lassan a végére. Egy százévesnél is idősebb műemléki épületet restaurálni már önmagában nagy kihívás, hát még ha a helyzetet bonyolítja az évtizednyi elhanyagoltság és önkényes átalakítások sora. Így történhetett meg, hogy a kitűzött dátumhoz képest némi csúszással, 2019 tavaszán nyithatta meg a kapuit az épület a nagyközönség előtt. Bejárva a Párisi udvart, azt kell mondjuk, megérte várni rá.
Az épületnek nem ez volt az első felújítása, az 56-os harcok után az alsó szintek igencsak megsérültek, akkor sok helyreállítási munkát végeztek, de a korszakra sajnos néha jellemző olcsóbb megoldásokkal. Az 1976-os műemlékké nyilvánítás után is voltak felújítások, de a rohamtempó és slendriánság nem tett túl jót a munkáknak.
A volt Jégbüfének is helyet adó épületet legtöbben talán a csodás üvegkupolás passzázsáról ismerik, ami – a legendás hologramos bolt kiköltözése után – évekig állt üresen, a titkos városi felfedezők legnagyobb örömére. A felújítás előtt félhomályos és elhagyatott átjáró most szinte ragyog. A két hatalmas kupolát darabjaira szedve tisztították meg és helyezték vissza. A Ferenciek tere felé néző elektroüveg mennyezet (ami koszosan inkább fafaragásnak tűnt lentről) Magyarországon egészen biztosan, de feltehetően világszerte egyedülálló különleges formájával.

www.welovebudapest.com/2019/05/31/kivul-belul-regi-pompajaban-ragyog-a-parisi-udvar-bejartuk-a-probauzemben-mukodo-hotelt

Centrál Kávéház szecessziós asztaltársasággal 2019.

Budapest

A Centrál kávéházat 1887-ben nyitották meg. A XIX. és XX. században a különböző magyar szellemi irodalmi, tudományos áramlatok központja volt. 1890 és 1945 között a Centrálban összegyűlő neves írók, költők, mecénások irodalmi lapokat szerkesztettek itt, valamint tudósok, zeneszerzők, képzőművészek, tartottak benne találkozókat.
A II. világháború utáni helyreállítás után 1953-ban folytatta a vendéglátást, egyetemisták részére volt menza és esti diák klub, szórakozóhely, ahol koncerteket szerveztek a diákok számára.
2000-ben nyitott újra a patinás kávéház, hogy ismét elfoglalja kitüntetett helyét Budapesten és a gasztronómiában. Küldetése, hogy a felújított és újrainduló Centrál Kávéház az 1887-ben megnyílt történelmi Centrál Kávéház életének méltó folytatója legyen. Megvalósítja a kávéház kettős funkcióját: jó színvonalú és népszerű vendéglátóhely és közkedvelt társasági és kulturális programok helyszíne.
A 132 éves Centrál kávéház azt a korszakot szeretné visszaidézni, amelyet a hazai gasztronómia aranykoraként emlegetnek. Ezek azok az évek, melyek hagyományait a mai napig érezzük ételeink ízében, illatában.

http://centralkavehaz.hu/rolunk/

A Szecesszió Világnapja 2019. június 8. Budapest

Budapest


Vakok Intézete-Nádor terem – képriport B. Zoltán és B. Imre

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Komor Marcell Jakab Dezső bérháza

Budapest

Budapest – Hermina kápolna

Budapest

A Hermina-kápolnát, amely Zugló legrégibb szakrális épülete, József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina Amália főhercegnő tiszteletére építette. Hermina apáca volt, aki egy prágai kolostor főapátnőjeként fiatalon hunyt el. A főhercegnő jótékonyságáról volt közismert. A kápolna alapkövét 1842-ben rakták le, építését 1843-ban kezdték meg, de az építkezés az 1848-49-es szabadságharc miatt sokáig elhúzódott. Így az épületet csak 1856. szeptember 8-án szentelte fel Scitovszky János esztergomi érsek. A felszenteléskor Liszt Ferenc vezényelte a férfikórust.
A főhercegnő halála után 1842-ben a pesti polgárok Tomola Ferdinánd műlapkereskedő által szervezett közadakozásából rendelkezésre állt akkora összeg, amelyből lehetővé vált, hogy a város Hild József tervei alapján 1842-ben megkezdhesse az emlékkápolna megépíttetését. Az alapkövet 1842. október 10-én rakták le azon a telken, amelyet a Heinrich-fivérek adományoztak az építkezés céljára. A kivitelezésben közreműködött Zitterbarth Nepomuki János kőfaragómester, az oltárkép festője Novotny János volt, a harangot Schaudt András öntötte, közreműködött továbbá Mauer Károly gipszszobrász és Szabó István asztalos. Kuhinka Ferenc vasgyára szállította a vaskorlátokat. A falak dekorációs festését Wnedlandt János végezte, míg a színes üvegablakok Krausz Jánosnál készültek. A belső tér díszítésére Johann Meixner bécsi szobrász készített hat szobrot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Városligeti műjégpálya

Budapest

A Városligeti Műjégpálya még 1870. január 29-én nyílt meg, amikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit a korcsolyázni vágyó tömeg előtt. A megnyitást a Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, ugyanis hosszas közbenjárás után engedélyt kaptak a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén telente korcsolyapályát alakítsanak ki, amin mindenki díjtalanul élvezheti a korcsolyázás örömeit.
Az első „csarnokot” a tó partján felállított két helyiségből álló fabódé jelentette, ami 1874-ben sajnálatos módon leégett. Ezt követően a városvezetés végre megadta a végleges engedélyt egy új épület megépítésére, ami pár éven belül el is készült, méghozzá Lechner Ödön építész tervei alapján.
Az ünnepélyes megnyitó után nagy lendülettel vetették bele magukat az emberek a téli sport örömeibe. A főépület csodás nagyterméből páratlanul szép kilátás nyílt. Az alsó szinten működött a korcsolyakötő helység, fent pedig a melegedő és a zenekari terem kapott helyet. Hatalmas volt a budapestiek lelkesedése a korcsolyázást illetően, így a megnyitás utáni hetedik évben már felmerült a bővítés gondolata az illetékesekben.
A kivételesnek számító érdeklődést az indokolta, hogy ekkoriban még sehol a világon nem volt ekkora összefüggő és egyben nyitott jégpálya, mint a fővárosban a Városligetben található.

https://www.varosligetcafe.hu/anno-a-varosligeti-mujegpalya.html

Budapest – Bálna a szárazon

Budapest


Fotó: Bagyinszki Zoltán és Bagyinszki János

Budapest – Városliget: a világ legszebb körhintája–épülete/1906

Budapest

Budapest – Vakok Intézete

Budapest

Mozgásjavító Általános Iskola, teljes nevén Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon egy Budapest 14. kerületében működő intézmény. Épülete a régi Zsidó Vakok Intézete.
1903-ban a zsidó származású gyermektelen Lovag Wechselmann Ignác építész feleségével, Neuschloss Zsófiával végrendeletet tett egy gyengénlátó gyermekek tanítását és gondázását végző intézmény számára. Wechselmann meghagyta, hogy a létrejövő intézetnek fele-fele arányban kell felvennie zsidó és nem-zsidó származású rászorultakat.
A Zsidó Vakok Intézetének – részben szecessziós, részben art décóra jellemző – vörös téglaépülete Lajta Béla (1873–1920) tervei szerint 1908-ban készült el. A Galambos Jenő készítette két kovácsoltvas oszlopfő eredetileg örökmécsesként szolgált. A bal oldali (‘kosos’) oszlopfő belső oldalán a felirat: „A vak gondolatát égi atyjára irányítsa”, a jobb oldalon lévő (‘halas’) oszlopfőn ugyanez: „Isten adja a szemnek a látást”. Galambos munkája a kovácsoltvas dísz is, így az állatmotívumokkal, Braille-írásos bibliai és klasszikus magyar idézet-táblákkal díszített kerítést.
Az épület az 1920-as évektől a siketnémák intézete lett. 1944-ben gettó volt, a háború után pedig egy általános iskolát telepítettek a falai közé. Az 1950-es években néhány évig itt működött az Idegen Nyelvek Főiskolája, 1956 után fokozatosan a Mozgásjavító Iskola kapott benne helyet. Az eredeti épület háta mögé az 1960-as években hozzátoldott tömböt a 2000-es években elbontották, és egy modern, az épülettől építészetileg is függetlenül álló építményre cserélték. Az egész Lajta-épület felújítása még várat magára.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Vas utcai Felső kereskedelmi iskola II. szec. építészeti részletek

Budapest

A Vas utcai volt a főváros nagyszabású lakás- és iskolaépítési programja keretében emelt legnagyvonalúbb költségvetésű épület. A telek kedvezőtlen adottságai, a szűk utca miatt már az 1909. júliusi vázlattervek is olyan L alaprajzú épületet mutatnak, amelynek utcai homlokzata a széleken emelkedő két lépcsőházi tömb közötti részen hátra van húzva, hogy több fény jusson az alsó szintek termeibe. Itt még a jobb oldali lépcsőházi tömeg az erőteljesebb, mert ez foglalta volna magában az egyaránt két emelet belmagasságú tornatermet és dísztermet is.
Az 1909. szeptemberi tervváltozat már nagyjából a megépült változat tömegét mutatja, de a két lépcsőtorony közül a bal oldalit bagolyfigurákkal övezett kupola, a jobb oldalit pedig földgolyó koronázza. Az 1910 júliusában jóváhagyott változat már egészen közel áll a megvalósulthoz. Az ez évben megkezdett építkezés 1912-re jórészt be is fejeződött, de kisebb belső munkák még a használatbavételi engedély 1913. januári kiadása után is folytak.
A homlokzat középrésze az AEG Peter Behrens tervei szerint 1909–1911 között épült berlini Kismotorgyárának hatását mutatja. A függőleges hangsúlyt erősítik a lépcsőtornyok állóhasábjain és azok hosszú ablaksávjain túl a berlini mintára manzárdemelettel lezárt középrész négy szintet átfogó, lépcsőzetesen előreugró tégla lizénái is.
A lépcsőtornyok aljában nyílik az ókori Kelet építészete által ihletett, bélletes fő- és mellékbejárat. A sima kőfelületeket népművészeti inspirációjú domborműsávok ellenpontozzák, amelyekben a kereskedelem, a közlekedés és az ipar néhány modern jelképe is feltűnik. A belső részleteket, így az előcsarnok és a lépcsőház díszítőfestését, a folyosók falait burkoló terazzó lapok mintáit, a ruhatári rácsok és a meg nem valósult ivókút motívumait vagy a tantermek ajtóinak festett díszítését a népművészet ihlette.

http://lajtaarchiv.hu/muvek/fovarosi-viii-keruleti-felso-kereskedelmi-iskola-1909-1913/