Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – egykori Modern és Breitner áruház

Budapest


Tervezők: Révész Sámuel és Kollár József – 1912.

Amikor még Bruckgasse 679 házszámot viselte a telek, akkor Eger városa 1842-ben építtette fel az emeletes házra a második emeletet Pollack Mihály építésszel. A Heves megye „fővárosától” 1891-ben vette meg a házat Unger Gyula nagykereskedő.
1891-ben pár hónapig itt élt dr. Jaroszinsky Witold (1836-1898) orvos, író, a Gazety Polskiej újságírója, dr. Thomka Samu (1866-1902) fülspecialista orvos, aki saját kezével vetett véget emeleti lakásában az életének, valamint Diamant Samu szűcs és szőrmekereskedő, akinek Dánra átkeresztelt gyermekei 1929-ben alapították meg a világhírű újpesti Pannónia Báránybőr-nemesítő és Kereskedelmi Rt.-t. A cég híres szabadalma volt a Pannofix.
Szintén az emeletes házban élt Samek Sámuel óranagykereskedő és Vértessy Ferenc miniszteri titkár, a Mátrai Helyi Érdekű Vasút Rt. képviselője. A Ház aljában működött 1912-től 1928-ig Wikus Károly cukrászüzlete. Miután Ebner József eladta tulajdonát 1908-ban Stern Alfréd, Modern Móric és Breitner L. Zsigmond (1862-1914) posztó-nagykereskedőknek, ők 1910-1912 között egy 5 illetve egy 6 emeletes szecessziós stílusú üzlet és lakóházat építtettek fel a ház helyére Révész Sámuel és Kollár József terve alapján.

http://urbface.com/budapest/a-modern-es-breitner-uzlet–es-berhaz

 

Budapest – Gresham palota 2. rész

Budapest


Four Seasons Hotel Gresham Palace

Az 1906-ban épült és 2004-ben teljesen felújított Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest szálláshelye páratlan helyen, a Lánchíddal szemben található. Vendégeit luxus szállásokkal, feszített víztükrű medencével, fitneszteremmel, valamint egy étterem és bárral várja.
A szobákban és a tágas lakosztályokban iPod-dokkoló, műholdas TV, vezetékes és vezeték nélküli internet-hozzáférés, valamint tágas káddal vagy zuhanykabinnal ellátott, márvány fürdőszoba szolgálja a kényelmet. A legtöbb szobában egy további vendégfürdőszoba is rendelkezésre áll, illetve néhányhoz erkély is tartozik, panorámás kilátással a Dunára és a budai várra.

https://www.booking.com/hotel/hu/four-seasons-gresham-palace-budapest.hu.html

 

Budapest – Lajta Béla: Budapest Vas utcai – Felsőkereskedelmi iskola – 1912, amely egy európai hírű építőművészeti alkotás.

Budapest


A sötét bordó(barna) klinkertégla burkolatú –“egyszerű“ homlokzat mégis impozáns és monumentális – jellegzetes iskolaépület. (bagoly) Építészettörténetünk sikeres műalkotása.
Sokan, tévesen mai is az utóbbi évtizedek épületeként emlegetik, pedig már több mint 100 éve épült. A folytatás elmaradt, jött az Első világháború és a neobarokk időszaka.
Modern, a szecesszió idejéből származik – népművészeti részletekkel, érdekes motívumokkal, domborművekkel.
A belsők és az udvari homlokzatok fotózása még ezután következik…….e feladat igazi fotós csemegeként várat magára.
( tornaterem, a kilincs, az ajtók, a belső színvilág a lift megannyi érdekesség ). A Magyar építészet c. könyvsorozat ( Kossuth Kiadó) fotósának nem volt szerencséje, több alkalommal jártam az iskolát megcsodálni és lefotózni, de mindig zárva találtam.
Híres és fontos budapesti L alaprajzú iskolaépület Lajta Béla európai hírű, már modernista alkotása. A szűk utcában kissé eldugott oktatási intézmény a belvárosban található, sajnos sokan elmennek mellette.
Pedig ha tudnák , hogy alapmű a XX. század elején-lévő századforduló idejéből, biztosan megállna az érdeklődő turista is. Úttörő formavilág jellemzi az egész épületet, a két szélső rizalittal tervezett homlokzat
alig fér bele a fényképezőgép objektívébe, képkivágásába.
A szakemberek ismerik keresik csodálják, a felújítása már szükségszerű – sokáig nem várat magára.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Budapest – Múzeum kávéház / étterem

Budapest


A Múzeum Kávéház és Étterem, mely 1885-ös megnyitása óta nemzeti kincsnek számít, megújított magyaros ételekkel és minőségi borokkal várja vendégeit. Lotz Károly gyönyörű mennyezetfreskójában és a Zsolnay porcelángyár csodálatos fali csempéiben gyönyörködhet a betérő vendég. Vacsora alatt élő zongoramuzsika teremt bensőséges hangulatot. Az újonnan felújított kávézó könnyű ételválasztékkal várja a vendégeket.

http://www.muzeumkavehaz.hu/?page=information

 

Budapest – volt FŐVÁMHÁZ majd, KÖZGÁZ egyetem

Budapest


Ma a  Corvinus Egyetem található a falai között.

1869-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter mozdította ki a holtpontról az ügyet: megbízta Ybl Miklóst a Schopper-Platzra építendő vámház tervének kidolgozásával. Ybl 1870-ben mutatta be a kész tervet Pest város Építési Bizottmányának ülésén. A városatyák azonban városrendezési okokra hivatkozva visszautasították. Ezután a Vámház építésének terve a minisztertanácsot is megjárta. Andrássy Gyula miniszterelnök elfogadta a város érvelését, hajlandónak mutatkozott beszüntetni a már megkezdett építkezést a Schopper-Platzon, ha a Budapest az Alsó-Dunaparton telket biztosít a Sótér – a mai Fővám tér – közelében, ahol a vámház és a hozzá kapcsolódó vasúti forgalom a város fejlődését nem akadályozza. Ybl két hét alatt elkészítette új tervét, amelyet a kisajátítási eljárás miatt nem lehetett megvalósítani így szükségessé vált a harmadik, immár végleges terv elkészítése.

Ezt 1870. július 19-én hagyták jóvá, miközben július 4-én már megkezdődtek a földmunkák. Magáról az építkezésről keveset tudunk, mivel a vonatkozó pénzügyminisztériumi iratok elvesztek. A Vasárnapi Újság tudósított időnként a munkálatokról. Az építkezést Wechselmann Ignác vezette, 400-500 munkás dolgozott kezdetben az épületen. Az építkezéshez szükséges anyagokat (követ, márványt) hajón szállították és az akkor kiépített partszakaszon rakodták ki. Gránitból és márványból nem sikerült eleget beszerezni, a nagyszabású budapesti építkezések miatt kevés kőfaragót tudtak fogadni. Ezért a márványokkal együtt kőfaragókat is hozattak Carrarából. Az építkezésen kiváló cégek és iparosok dolgoztak, így a Schlick vasgyár, a Neuschloss cég; a szobrokat Sommer Ágoston, a lépcsőházi vasdíszítményeket Jungfer Gyula, a belső falak festését Scholz Róbert, az üvegezést pedig Róth Márk végezte.

Az épület 1874 május 1-jére készült el. Alapterülete több, mint 9500 négyzetméter. Főhomlokzata a Dunára néz. Sajátossága a hosszoldali homlokzatból kiemelkedő középrizalit és a sarkokon egybekapcsolt sarokpavilon. Az egész épület méltóságteljes, visszafogott ünnepélyességet és harmóniát sugall. A részletek megoldása itáliai, tömegalkotása és tagolása bécsi mintát követ. Az ünnepélyes megjelenés megfelelő belső tartalmat kívánt: a díszudvar (aula), az előcsarnok és a díszlépcső, valamint a belső terek ünnepélyessége méltó a külső emelkedettséghez. A dunai homlokzat erkélyére antik istenek vasutat, gőzhajózást, festészetet és szobrászatot szimbolizáló szobrai kerültek. Az északi homlokzaton erény allegóriák, a délin pedig magyar ősfoglalkozások alakjai láthatók. A két tér felé eső homlokzatokra a világtájakat jelképező domborművek kerültek. Ybl Miklós alkotása a neoreneszánsz historizmus egyik fő műve.

https://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=p100012

 

Budapest – Jungfer Gyula – műlakatos egykori vasüzeme

Budapest


Nagy tisztelője vagyok a híres budapesti szakembernek, a vas művészének a műlakatos alkotásainak – Budapest legszebb eklektikus és a szecessziós épületei vas részleteinek Ő volt a mestere – a “kovácsa”.
Nemzetközi rangú alkotásaiból 2 példa: a Gresham Biztosító palota – ma szálloda pávás dísze és a Wenckheim palota kapuja mutatja a kiváló példákat munkásságáról.
Mottója a a szakma lényege: “Észnek hódol az érc” olvasható a ház homlokzatán, precíz igényessége mellett – kreatív, változatos formagazdagsága biztosította a rengeteg megrendelést számára.
Budapesten fotó- sétálva, véletlen találtam rá az egykori Mű és Épületlakatos Iparművészeti Fémárugyár épületére – emléktáblájára. Mint ahogyan pár éve a temetőben a síremlékére is.
Szeretnék ezzel a pár képpel is tisztelegni Jungfer Gyula a nagy mester munkássága előtt, aki évtizedeken át működöt a Berzsenyi u 6 szám alatt . ( Lásd az emléktábla szövegét.)

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Guttenberg Otthon

Budapest

A Gutenberg-otthon Budapest–Józsefvárosban, a Gutenberg téren található, műemlékvédelem alatt álló szecessziós épület.
A hatezernyi taggal rendelkező Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete 1905 áprilisában döntött egy egyesületi bérház építéséről. Még ugyanazon év szeptember 27-én döntés született az akkori Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcai 620 négyszögöles telek megvásárlásáról, de a terület borsos ára miatt végül a Sándor (ma Gutenberg) tér 4. szám alatti telekre esett a választás. A kiírt tervpályázatra beérkező művek közül Vágó László és Vágó József műépítészek tervét fogadta el az egyesület közgyűlése. Az építkezést 1906. május 3-án kezdték meg a régi épület lebontásával. A folyamatos építőmunkássztrájkok miatt a munkálatok csak vontatottan haladtak, így az átadás eredetileg kitűzött időpontja öt hónapos késedelmet szenvedett. Az egyesületi székház, a Gutenberg-otthon ünnepélyes felavatására 1907. október 13-án került sor, az építési költségek 939 000 koronát emésztettek fel.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gutenberg-otthon

Budapest – Műegyetemi Könyvtár

Budapest


Budapest- 1909 őszén elkészült a Lágymányoson a Pecz Samu által tervezett könyvtárépület, amely hosszú évtizedekre biztosított kényelmes helyet a könyvtárnak.
Karácsony MihályKarácsony Mihály (1800-1869) Jogot végzett a pesti egyetemen, 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, részt vett az ipartanoda szervezésében. A József-ipartanoda első igazgatója volt, ő intézte a könyvtári ügyeket, minden lehetőséget megragadott annak érdekében, hogy az intézetet szakkönyvekkel és folyóiratokkal lássák el. 1846-ban az intézet ideiglenes, 1847-től kinevezett igazgatója lett. Az 1846. november 1-én, az ipartanoda megnyitóján, – ahol Széchényi István is megjelent, – Karácsony Mihály mondta az avatóbeszédet.
Az intézmény megnyitását követően, 1846. december 18-án folyamodványt írt a helytartótanácshoz. A Magyar Királyi Helytartótanács válaszában “képzendő ipartanodai könyvtár”-ról beszélt és engedélyezte a tanulók számára az Egyetemi Könyvtár látogatását. A kért folyóiratok beszerzését kettő kivételével engedélyezték ugyan, de a vásárláshoz szükséges keretet nem biztosították. Így Karácsony a növendékeket egy forint befizetésére kötelezte a könyvtár létesítéséhez szükséges pénzösszeg előteremtése céljából. A továbbiakban az előkészítő osztály hallgatóitól egy, a felsőbb osztályok tanulóitól pedig 2 forintban állapították meg a beíratási díjat. Az így befolyt pénz azonban így is kevés volt könyvtár alapításához. Karácsony a könyvek beszerzését saját feladatának érezte, de a tanári kar javaslatait elfogadta. 1847 végére az intézet már rendelkezett könyvekkel, bár ezt a pár tucat könyvet könyvtárnak még nem lehetett nevezni.
1848. március 2-án kelt újabb beadványában megfogalmazta, hogy a könyvtáralapítás halaszthatatlan.
1848. április 9-én kiadták “Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatai”-t összegző 12 pontot, melyben a 4. pont szövege: “Az öszműegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók általi használhatása” volt.

http://mek.oszk.hu/08100/08131/html/fejezet-2.html

Budapest – felirat a Hősök terén

Budapest

Budapest – József Attila

Budapest


A szobor Varga Imre szobrászművész alkotása.

József Attila: A Dunánál

A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.

Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.

És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt – néztem a határt:
egykedvü, örök eső módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.

A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.

Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk – ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.

Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt –
ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!…” – megszólítanak.

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős –
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!

A világ vagyok – minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa –
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel – mai magyarok!

… Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.

1936. június

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/adunanal.htm