Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Szépművészeti Múzeum, Román csarnok

Budapest

A budapesti Szépművészeti Múzeum 1906. december 1-jén, Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Története ekkor már bő egy évszázados múltra tekintett vissza, hiszen az 1896-ban elhatározott múzeumalapítással a magyar főúri és egyházi gyűjtőknek a 18-19. században kialakított kol­lekcióit egyesítették az új múzeumépületben.

A Szépművészeti Múzeum nemzeti gyűjtemény, és története szo­rosan összefügg a magyarországi műgyűjtés történetével. Szemben a szerencsésebb nemzetek nagy közgyűjteményeivel, amelyeket többnyire uralkodók évszázadok alatt felhalmozott műkincsei alapoztak meg, ez a múzeum a magyar nemességnek köszönheti létét. A bécsi császári és királyi gyűjteményekből csupán kevés mű jutot­t ide: 1848-ban, Kossuth Lajos rendeletére a budai kamaraelnöki lakást díszítő dara­bokból köztulajdonba vett festmények között volt például Dürer Férfíképmása. A magyar főúri gyűjtemények közül a legjelentősebb az Ester­házy-gyűjtemény volt, amelyet 1870-71-ben vásárolt meg a ma­gyar állam. Ez a kollekció alapozta meg az Országos Képtárat, a Szépművészeti Múzeum közvetlen elődjét. Az Esterházyaktól származó rajzok és fest­mények között voltak Leonardo, Raffaello, Correggio, Rembrandt és Tiepolo művei, több száz holland és flamand kép, valamint jónéhány kiemelkedő spanyol festmény: Ribera, Murillo, Goya alkotásai.

http://www.szepmuveszeti.hu/muzeum_tortenete

A csaknem 900 négyzetméter alapterületű, egy középkori bazilika belső terét megidéző terem falfestményeinek megújításán egy éven át mintegy 70 restaurátor dolgozott, akik 2500 négyzetméter falfelületet varázsoltak újjá. A munkálatok során 1500 liter konzerválóanyagot és csaknem 100 kilogramm különböző színű pigmentet, valamint 5,5 kilogramm aranyat használtak fel. Ezek mellett a múzeumi tér korszerű hűtési-fűtési, valamint modern világítási rendszert is kapott. A múzeum átfogó felújítása 14 ezer négyzetmétert érint, ami az épület alapterületének mintegy negyven százaléka.

www.cultura.hu/kultura/megnyilik-a-szepmuveszeti-roman-csarnoka

Budapest- Parlament, egy kávé a Vadászteremben

Budapest

Köztudottan kávé ínyenc vagyok- szeretem a jó kávét a finom illatát és a kapcsolódó extra
környezetet hozzá – híres helyszínt hozzá – ez is nagyon fontos. Immár 2 hete az Astóriában kávéztam az is méltó, kiváló környezet volt – ja és fotóztam is természetesen.
– a képek a honlapon láthatóak.
Térjünk vissza a világ egyik legszebb országházába. Annak is a Vadász termébe- a korabeli 1902-BEN KÉSZÜLT MŰVÉSZET-Lyka Károly írásából idézek:

“ AZ ÚJ MAGYAR ORSZÁGHÁZA FALFESTMÉNYEI”

Hosszú esztendők művészi munkája áll immár készen a Dunaparton: a magyar országháza, a mely nagyvonalú, nyugodt, imponáló alakjával uralkodik a hosszú Dunasoron. Sok-sok hullám hömpölygött lefelé, mióta e nagyarányú gót palota alapjait lerakták. Sok munkás kéz működött közre, hogy elkészüljön. Szépítették, csinosították, miként az oltár elé induló fehér menyasz-szonyt. S most, hogy végre elkészült, egyik elsőrendű látnivalója a fővárosnak.

Szívesen üdvözöljük azokat, a kik e Steindl mester alkotta nagy palota szépítésén sikerrel fáradoztak, így első sorban a freskófestő gárdát, s élükön a nemes művészi munkában megőszült Lotz Károly mestert, – a kik művészetük egész erejét idehozták, íme a névsor : Dudits, Jantyik, Krenner, Kriesch, Lotz, Spányi, Vajda. E hét művész mindegyike nagy falterületet kapott, hogy rája fessék a magyar nemzeti múlt egy-egy fényes jelenetét. Ha végig sétálunk a főbb helyiségeken, mindenütt találkozunk keze járásukkal.”

Meghívást kaptam egy konferenciára. Most úgy gondoltam pihenek figyelek, nem viszek magammal fényképezőgépet. Szerencsére a történelmi konferencia büfé szünete itt volt kitalálva , nagyon helyesen. Kedves barátom hozta magával a kis gépét, kapacitál, hogy fotózzak nyugodtan- kijelentettem – köszönöm nem, ma nem szeretnék- tanulni informálódni jöttem. Az elhatározás csak addig tartott amíg megittam a kávét, közben nézelődtem és átkoztam magam, hogy nem hoztam a gépet magammal. így kénytelen voltam elkérni Tőle és egy ismeretlen kis géppel automata üzemmóddal – rossz fényviszonyokkal párosulva nagyon gyorsan felvételeket készíteni – mert a program folytatódott. – ezt tudtam kihozni….. és otthon a program segítségével megjavítgatni, “megvilágosítani”- így sikerült a talán bemutatható állapotot.

Igazán fotós élmény – valódi trófea volt a Vadászterem gazdagon díszített terme, a történelmi nemzeti kultúránkból vett részletekkel , híres várainkkal a balatoni halászattal és a budai vadászattal. A hatalmas falképek lenyűgözőek – főleg, hogy egy kivételével mindegyik helyen megfordultam, fotóztam.

A falakon lévő hatalmas képek mellet értékes a kézzel készült csodás falburkolat- a nemes fa beépítése, a az ólomüvegablakok továbbá a világítótestek sokasága, szépsége. Az egész terem (az egész Parlament)olyan volt mint egy igazi múzeum. Talán eddigi képalkotó pályafutásom leggyorsabb feladatmegoldását sikerült realizálnom.

Egy igazán finom fekete- kávé kíséretében.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Astória kávéház és étterem

Budapest

Az Astoria Szálló Budapest legrégebbi eredeti formájában megmaradt szállodája, Az 1914-ben megnyíló hotel a legelegánsabb, drága, exkluzív szállodák közé számított, többször volt történelmi események helyszíne. Jelenleg is Budapest egyik legpatinásabb szállodája, főleg külföldi turisták a vendégei. Az Astoria (hivatalos nevén: Danubius Hotel Astoria City Center) a Danubius Hotels Group szállodalánc tagja.
Az Astoria szálloda története a XVIII. század elejére nyúlik vissza. Unger Benedek kovácsmester törekvő ember volt, de akkoriban még ő sem sejthette, milyen helyesen dönt, amikor a mai Kossuth Lajos utca és Múzeum körút kereszteződésénél, a Hatvani kapu szomszédságában megnyitotta műhelyét. Az Unger család is gyarapodni kezdett, amikor Nádasdy Ferenc királyi biztos 1808-ban lebontatta a kaput és a városfal egy részét, és az így megürült térre kávéházat, fogadót, istállót, kocsiszínt építettek. Napjainkban a szálloda melletti Magyar utca neve emlékeztet az Unger családra. Miután a Hatvani kaput lebontották, mellette 1824-ben megnyílt a mai szálloda elődje, a Zrínyi Kávéház és Vendégfogadó, mely a pesti irodalmi élet egyik központjává vált, politikusok, művészek találkozóhelyévé. Állandó vendég volt Petőfi Sándor is, aki a fogadó melletti házban lakott 1844 októbere és 1845 januárja között. Itt írta meg János vitéz találkozását az óriásokkal, amelyről az Astoria falán ma emléktábla tanúskodik.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Astoria mindig is emblematikus hely volt, és maga az állam reklámozta napi szinten azzal, hogy a Déli Krónika utáni sokmilliós hallgatottságú sávban minden hétköznap innen közvetítették a Ki nyer ma? zenei vetélkedőt, egészen 2007-ig.

https://nullahategy.hu/jatek-muzsikaszo-es-kaveporkoles-tiz-percben-az-astoria-kavehazrol/

Budapest – Szabadság – híd a Dunán

Budapest


A Szabadság-híd (Ferencz József-híd, Fővám téri-híd) Budapest legrövidebb hídja, amit 1896-ban, a főváros negyedik hídjaként és harmadik közúti átkelőjeként adtak át.
A XI. kerületi Szent Gellért tér és az V. – IX. kerületi Fővám tér között vezet át a Dunán, a Kiskörút folytatásaként. Az átkelő az Erzsébet-hídtól délre, a Petőfi-hídtól északra található, a Duna 1645,3 folyamkilométerénél.
A Margit-híd 1872-es átadása után a hídvámokból származó bevételek tovább növekedtek. Az 1885. évi XXI. törvénycikk alapján, amikor a hídvámokból befolyó éves bevétel meghaladja a 650 000 forintot, a többletet negyedik híd építésére kell fordítani (a harmadik fővárosi híd az Összekötő Vasúti híd volt). Ez 1890-ben következett be, majd 1893-ban a XIV. törvénycikk végül további két híd, a Fővám téri (a mai Szabadság-híd) és az Eskü téri (a régi Erzsébet-híd) hidak építését rendelte el.

http://legjobb.network.hu/blog/legjobb-klub-blogja/a-szabadsag-hid-tortenete

 

Budapest – Dohány utcai Zsinagóga II. belső képek-részletek

Budapest


A zsinagóga építésére – másfél évszázaddal ezelőtt – pályázatot írtak ki, amelyre a kor olyan legjelesebb mérnökei, mint pl. Hild József klasszicista stílusban nyújtották be javaslatukat. Végül – ma sem tudni, pontosan milyen megfontolásból – Ludwig Förster (1797–1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig öt esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott az 1991-ben kezdődött, és 1996-ban lényegében lezárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828–1903) volt, aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. (Nem véletlen, hogy 2009-ben a templom születésnapját is éppen szeptember 6-án ünnepelték meg.) A Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi és kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben (helyén épült a Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója. Emléktáblája a múzeum lépcsőfordulójában található. Az elülső árkádsor lebontásával képzett kis tér az ő nevét viseli. A zsinagóga falai között a magyar történelem örömteli és szomorú eseményei is visszhangra találtak. A nemzeti évfordulókat, elsősorban március 15-ét rendszeresen megünnepelték. Gyászistentiszteletet tartottak a nagy magyar államférfiak elhunyta alkalmából is. A zsinagógában a rendszeres istentiszteleteken kívül, több kiemelkedő eseményre is sor került. 1860. december 20-án „zsidó–magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen államférfiak, tudósok, írók, művészek jelentek meg, s ekkor első ízben felhangzott zsidó templomban a Szózat. 1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Budapest – egykori Modern és Breitner áruház

Budapest


Tervezők: Révész Sámuel és Kollár József – 1912.

Amikor még Bruckgasse 679 házszámot viselte a telek, akkor Eger városa 1842-ben építtette fel az emeletes házra a második emeletet Pollack Mihály építésszel. A Heves megye „fővárosától” 1891-ben vette meg a házat Unger Gyula nagykereskedő.
1891-ben pár hónapig itt élt dr. Jaroszinsky Witold (1836-1898) orvos, író, a Gazety Polskiej újságírója, dr. Thomka Samu (1866-1902) fülspecialista orvos, aki saját kezével vetett véget emeleti lakásában az életének, valamint Diamant Samu szűcs és szőrmekereskedő, akinek Dánra átkeresztelt gyermekei 1929-ben alapították meg a világhírű újpesti Pannónia Báránybőr-nemesítő és Kereskedelmi Rt.-t. A cég híres szabadalma volt a Pannofix.
Szintén az emeletes házban élt Samek Sámuel óranagykereskedő és Vértessy Ferenc miniszteri titkár, a Mátrai Helyi Érdekű Vasút Rt. képviselője. A Ház aljában működött 1912-től 1928-ig Wikus Károly cukrászüzlete. Miután Ebner József eladta tulajdonát 1908-ban Stern Alfréd, Modern Móric és Breitner L. Zsigmond (1862-1914) posztó-nagykereskedőknek, ők 1910-1912 között egy 5 illetve egy 6 emeletes szecessziós stílusú üzlet és lakóházat építtettek fel a ház helyére Révész Sámuel és Kollár József terve alapján.

http://urbface.com/budapest/a-modern-es-breitner-uzlet–es-berhaz

 

Budapest – Gresham palota 2. rész

Budapest


Four Seasons Hotel Gresham Palace

Az 1906-ban épült és 2004-ben teljesen felújított Four Seasons Hotel Gresham Palace Budapest szálláshelye páratlan helyen, a Lánchíddal szemben található. Vendégeit luxus szállásokkal, feszített víztükrű medencével, fitneszteremmel, valamint egy étterem és bárral várja.
A szobákban és a tágas lakosztályokban iPod-dokkoló, műholdas TV, vezetékes és vezeték nélküli internet-hozzáférés, valamint tágas káddal vagy zuhanykabinnal ellátott, márvány fürdőszoba szolgálja a kényelmet. A legtöbb szobában egy további vendégfürdőszoba is rendelkezésre áll, illetve néhányhoz erkély is tartozik, panorámás kilátással a Dunára és a budai várra.

https://www.booking.com/hotel/hu/four-seasons-gresham-palace-budapest.hu.html

 

Budapest – Lajta Béla: Budapest Vas utcai – Felsőkereskedelmi iskola – 1912, amely egy európai hírű építőművészeti alkotás.

Budapest


A sötét bordó(barna) klinkertégla burkolatú –“egyszerű“ homlokzat mégis impozáns és monumentális – jellegzetes iskolaépület. (bagoly) Építészettörténetünk sikeres műalkotása.
Sokan, tévesen mai is az utóbbi évtizedek épületeként emlegetik, pedig már több mint 100 éve épült. A folytatás elmaradt, jött az Első világháború és a neobarokk időszaka.
Modern, a szecesszió idejéből származik – népművészeti részletekkel, érdekes motívumokkal, domborművekkel.
A belsők és az udvari homlokzatok fotózása még ezután következik…….e feladat igazi fotós csemegeként várat magára.
( tornaterem, a kilincs, az ajtók, a belső színvilág a lift megannyi érdekesség ). A Magyar építészet c. könyvsorozat ( Kossuth Kiadó) fotósának nem volt szerencséje, több alkalommal jártam az iskolát megcsodálni és lefotózni, de mindig zárva találtam.
Híres és fontos budapesti L alaprajzú iskolaépület Lajta Béla európai hírű, már modernista alkotása. A szűk utcában kissé eldugott oktatási intézmény a belvárosban található, sajnos sokan elmennek mellette.
Pedig ha tudnák , hogy alapmű a XX. század elején-lévő századforduló idejéből, biztosan megállna az érdeklődő turista is. Úttörő formavilág jellemzi az egész épületet, a két szélső rizalittal tervezett homlokzat
alig fér bele a fényképezőgép objektívébe, képkivágásába.
A szakemberek ismerik keresik csodálják, a felújítása már szükségszerű – sokáig nem várat magára.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Budapest – Múzeum kávéház / étterem

Budapest


A Múzeum Kávéház és Étterem, mely 1885-ös megnyitása óta nemzeti kincsnek számít, megújított magyaros ételekkel és minőségi borokkal várja vendégeit. Lotz Károly gyönyörű mennyezetfreskójában és a Zsolnay porcelángyár csodálatos fali csempéiben gyönyörködhet a betérő vendég. Vacsora alatt élő zongoramuzsika teremt bensőséges hangulatot. Az újonnan felújított kávézó könnyű ételválasztékkal várja a vendégeket.

http://www.muzeumkavehaz.hu/?page=information

 

Budapest – volt FŐVÁMHÁZ majd, KÖZGÁZ egyetem

Budapest


Ma a  Corvinus Egyetem található a falai között.

1869-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter mozdította ki a holtpontról az ügyet: megbízta Ybl Miklóst a Schopper-Platzra építendő vámház tervének kidolgozásával. Ybl 1870-ben mutatta be a kész tervet Pest város Építési Bizottmányának ülésén. A városatyák azonban városrendezési okokra hivatkozva visszautasították. Ezután a Vámház építésének terve a minisztertanácsot is megjárta. Andrássy Gyula miniszterelnök elfogadta a város érvelését, hajlandónak mutatkozott beszüntetni a már megkezdett építkezést a Schopper-Platzon, ha a Budapest az Alsó-Dunaparton telket biztosít a Sótér – a mai Fővám tér – közelében, ahol a vámház és a hozzá kapcsolódó vasúti forgalom a város fejlődését nem akadályozza. Ybl két hét alatt elkészítette új tervét, amelyet a kisajátítási eljárás miatt nem lehetett megvalósítani így szükségessé vált a harmadik, immár végleges terv elkészítése.

Ezt 1870. július 19-én hagyták jóvá, miközben július 4-én már megkezdődtek a földmunkák. Magáról az építkezésről keveset tudunk, mivel a vonatkozó pénzügyminisztériumi iratok elvesztek. A Vasárnapi Újság tudósított időnként a munkálatokról. Az építkezést Wechselmann Ignác vezette, 400-500 munkás dolgozott kezdetben az épületen. Az építkezéshez szükséges anyagokat (követ, márványt) hajón szállították és az akkor kiépített partszakaszon rakodták ki. Gránitból és márványból nem sikerült eleget beszerezni, a nagyszabású budapesti építkezések miatt kevés kőfaragót tudtak fogadni. Ezért a márványokkal együtt kőfaragókat is hozattak Carrarából. Az építkezésen kiváló cégek és iparosok dolgoztak, így a Schlick vasgyár, a Neuschloss cég; a szobrokat Sommer Ágoston, a lépcsőházi vasdíszítményeket Jungfer Gyula, a belső falak festését Scholz Róbert, az üvegezést pedig Róth Márk végezte.

Az épület 1874 május 1-jére készült el. Alapterülete több, mint 9500 négyzetméter. Főhomlokzata a Dunára néz. Sajátossága a hosszoldali homlokzatból kiemelkedő középrizalit és a sarkokon egybekapcsolt sarokpavilon. Az egész épület méltóságteljes, visszafogott ünnepélyességet és harmóniát sugall. A részletek megoldása itáliai, tömegalkotása és tagolása bécsi mintát követ. Az ünnepélyes megjelenés megfelelő belső tartalmat kívánt: a díszudvar (aula), az előcsarnok és a díszlépcső, valamint a belső terek ünnepélyessége méltó a külső emelkedettséghez. A dunai homlokzat erkélyére antik istenek vasutat, gőzhajózást, festészetet és szobrászatot szimbolizáló szobrai kerültek. Az északi homlokzaton erény allegóriák, a délin pedig magyar ősfoglalkozások alakjai láthatók. A két tér felé eső homlokzatokra a világtájakat jelképező domborművek kerültek. Ybl Miklós alkotása a neoreneszánsz historizmus egyik fő műve.

https://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=p100012