Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Lajta Béla: Budapest Vas utcai – Felsőkereskedelmi iskola – 1912, amely egy európai hírű építőművészeti alkotás.

Budapest


A sötét bordó(barna) klinkertégla burkolatú –“egyszerű“ homlokzat mégis impozáns és monumentális – jellegzetes iskolaépület. (bagoly) Építészettörténetünk sikeres műalkotása.
Sokan, tévesen mai is az utóbbi évtizedek épületeként emlegetik, pedig már több mint 100 éve épült. A folytatás elmaradt, jött az Első világháború és a neobarokk időszaka.
Modern, a szecesszió idejéből származik – népművészeti részletekkel, érdekes motívumokkal, domborművekkel.
A belsők és az udvari homlokzatok fotózása még ezután következik…….e feladat igazi fotós csemegeként várat magára.
( tornaterem, a kilincs, az ajtók, a belső színvilág a lift megannyi érdekesség ). A Magyar építészet c. könyvsorozat ( Kossuth Kiadó) fotósának nem volt szerencséje, több alkalommal jártam az iskolát megcsodálni és lefotózni, de mindig zárva találtam.
Híres és fontos budapesti L alaprajzú iskolaépület Lajta Béla európai hírű, már modernista alkotása. A szűk utcában kissé eldugott oktatási intézmény a belvárosban található, sajnos sokan elmennek mellette.
Pedig ha tudnák , hogy alapmű a XX. század elején-lévő századforduló idejéből, biztosan megállna az érdeklődő turista is. Úttörő formavilág jellemzi az egész épületet, a két szélső rizalittal tervezett homlokzat
alig fér bele a fényképezőgép objektívébe, képkivágásába.
A szakemberek ismerik keresik csodálják, a felújítása már szükségszerű – sokáig nem várat magára.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Budapest – Múzeum kávéház / étterem

Budapest


A Múzeum Kávéház és Étterem, mely 1885-ös megnyitása óta nemzeti kincsnek számít, megújított magyaros ételekkel és minőségi borokkal várja vendégeit. Lotz Károly gyönyörű mennyezetfreskójában és a Zsolnay porcelángyár csodálatos fali csempéiben gyönyörködhet a betérő vendég. Vacsora alatt élő zongoramuzsika teremt bensőséges hangulatot. Az újonnan felújított kávézó könnyű ételválasztékkal várja a vendégeket.

http://www.muzeumkavehaz.hu/?page=information

 

Budapest – volt FŐVÁMHÁZ majd, KÖZGÁZ egyetem

Budapest


Ma a  Corvinus Egyetem található a falai között.

1869-ben Lónyay Menyhért pénzügyminiszter mozdította ki a holtpontról az ügyet: megbízta Ybl Miklóst a Schopper-Platzra építendő vámház tervének kidolgozásával. Ybl 1870-ben mutatta be a kész tervet Pest város Építési Bizottmányának ülésén. A városatyák azonban városrendezési okokra hivatkozva visszautasították. Ezután a Vámház építésének terve a minisztertanácsot is megjárta. Andrássy Gyula miniszterelnök elfogadta a város érvelését, hajlandónak mutatkozott beszüntetni a már megkezdett építkezést a Schopper-Platzon, ha a Budapest az Alsó-Dunaparton telket biztosít a Sótér – a mai Fővám tér – közelében, ahol a vámház és a hozzá kapcsolódó vasúti forgalom a város fejlődését nem akadályozza. Ybl két hét alatt elkészítette új tervét, amelyet a kisajátítási eljárás miatt nem lehetett megvalósítani így szükségessé vált a harmadik, immár végleges terv elkészítése.

Ezt 1870. július 19-én hagyták jóvá, miközben július 4-én már megkezdődtek a földmunkák. Magáról az építkezésről keveset tudunk, mivel a vonatkozó pénzügyminisztériumi iratok elvesztek. A Vasárnapi Újság tudósított időnként a munkálatokról. Az építkezést Wechselmann Ignác vezette, 400-500 munkás dolgozott kezdetben az épületen. Az építkezéshez szükséges anyagokat (követ, márványt) hajón szállították és az akkor kiépített partszakaszon rakodták ki. Gránitból és márványból nem sikerült eleget beszerezni, a nagyszabású budapesti építkezések miatt kevés kőfaragót tudtak fogadni. Ezért a márványokkal együtt kőfaragókat is hozattak Carrarából. Az építkezésen kiváló cégek és iparosok dolgoztak, így a Schlick vasgyár, a Neuschloss cég; a szobrokat Sommer Ágoston, a lépcsőházi vasdíszítményeket Jungfer Gyula, a belső falak festését Scholz Róbert, az üvegezést pedig Róth Márk végezte.

Az épület 1874 május 1-jére készült el. Alapterülete több, mint 9500 négyzetméter. Főhomlokzata a Dunára néz. Sajátossága a hosszoldali homlokzatból kiemelkedő középrizalit és a sarkokon egybekapcsolt sarokpavilon. Az egész épület méltóságteljes, visszafogott ünnepélyességet és harmóniát sugall. A részletek megoldása itáliai, tömegalkotása és tagolása bécsi mintát követ. Az ünnepélyes megjelenés megfelelő belső tartalmat kívánt: a díszudvar (aula), az előcsarnok és a díszlépcső, valamint a belső terek ünnepélyessége méltó a külső emelkedettséghez. A dunai homlokzat erkélyére antik istenek vasutat, gőzhajózást, festészetet és szobrászatot szimbolizáló szobrai kerültek. Az északi homlokzaton erény allegóriák, a délin pedig magyar ősfoglalkozások alakjai láthatók. A két tér felé eső homlokzatokra a világtájakat jelképező domborművek kerültek. Ybl Miklós alkotása a neoreneszánsz historizmus egyik fő műve.

https://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=p100012

 

Budapest – Jungfer Gyula – műlakatos egykori vasüzeme

Budapest


Nagy tisztelője vagyok a híres budapesti szakembernek, a vas művészének a műlakatos alkotásainak – Budapest legszebb eklektikus és a szecessziós épületei vas részleteinek Ő volt a mestere – a “kovácsa”.
Nemzetközi rangú alkotásaiból 2 példa: a Gresham Biztosító palota – ma szálloda pávás dísze és a Wenckheim palota kapuja mutatja a kiváló példákat munkásságáról.
Mottója a a szakma lényege: “Észnek hódol az érc” olvasható a ház homlokzatán, precíz igényessége mellett – kreatív, változatos formagazdagsága biztosította a rengeteg megrendelést számára.
Budapesten fotó- sétálva, véletlen találtam rá az egykori Mű és Épületlakatos Iparművészeti Fémárugyár épületére – emléktáblájára. Mint ahogyan pár éve a temetőben a síremlékére is.
Szeretnék ezzel a pár képpel is tisztelegni Jungfer Gyula a nagy mester munkássága előtt, aki évtizedeken át működöt a Berzsenyi u 6 szám alatt . ( Lásd az emléktábla szövegét.)

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Guttenberg Otthon

Budapest

A Gutenberg-otthon Budapest–Józsefvárosban, a Gutenberg téren található, műemlékvédelem alatt álló szecessziós épület.
A hatezernyi taggal rendelkező Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete 1905 áprilisában döntött egy egyesületi bérház építéséről. Még ugyanazon év szeptember 27-én döntés született az akkori Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcai 620 négyszögöles telek megvásárlásáról, de a terület borsos ára miatt végül a Sándor (ma Gutenberg) tér 4. szám alatti telekre esett a választás. A kiírt tervpályázatra beérkező művek közül Vágó László és Vágó József műépítészek tervét fogadta el az egyesület közgyűlése. Az építkezést 1906. május 3-án kezdték meg a régi épület lebontásával. A folyamatos építőmunkássztrájkok miatt a munkálatok csak vontatottan haladtak, így az átadás eredetileg kitűzött időpontja öt hónapos késedelmet szenvedett. Az egyesületi székház, a Gutenberg-otthon ünnepélyes felavatására 1907. október 13-án került sor, az építési költségek 939 000 koronát emésztettek fel.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gutenberg-otthon

Budapest – Műegyetemi Könyvtár

Budapest


Budapest- 1909 őszén elkészült a Lágymányoson a Pecz Samu által tervezett könyvtárépület, amely hosszú évtizedekre biztosított kényelmes helyet a könyvtárnak.
Karácsony MihályKarácsony Mihály (1800-1869) Jogot végzett a pesti egyetemen, 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, részt vett az ipartanoda szervezésében. A József-ipartanoda első igazgatója volt, ő intézte a könyvtári ügyeket, minden lehetőséget megragadott annak érdekében, hogy az intézetet szakkönyvekkel és folyóiratokkal lássák el. 1846-ban az intézet ideiglenes, 1847-től kinevezett igazgatója lett. Az 1846. november 1-én, az ipartanoda megnyitóján, – ahol Széchényi István is megjelent, – Karácsony Mihály mondta az avatóbeszédet.
Az intézmény megnyitását követően, 1846. december 18-án folyamodványt írt a helytartótanácshoz. A Magyar Királyi Helytartótanács válaszában “képzendő ipartanodai könyvtár”-ról beszélt és engedélyezte a tanulók számára az Egyetemi Könyvtár látogatását. A kért folyóiratok beszerzését kettő kivételével engedélyezték ugyan, de a vásárláshoz szükséges keretet nem biztosították. Így Karácsony a növendékeket egy forint befizetésére kötelezte a könyvtár létesítéséhez szükséges pénzösszeg előteremtése céljából. A továbbiakban az előkészítő osztály hallgatóitól egy, a felsőbb osztályok tanulóitól pedig 2 forintban állapították meg a beíratási díjat. Az így befolyt pénz azonban így is kevés volt könyvtár alapításához. Karácsony a könyvek beszerzését saját feladatának érezte, de a tanári kar javaslatait elfogadta. 1847 végére az intézet már rendelkezett könyvekkel, bár ezt a pár tucat könyvet könyvtárnak még nem lehetett nevezni.
1848. március 2-án kelt újabb beadványában megfogalmazta, hogy a könyvtáralapítás halaszthatatlan.
1848. április 9-én kiadták “Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatai”-t összegző 12 pontot, melyben a 4. pont szövege: “Az öszműegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók általi használhatása” volt.

http://mek.oszk.hu/08100/08131/html/fejezet-2.html

Budapest – felirat a Hősök terén

Budapest

Budapest – József Attila

Budapest


A szobor Varga Imre szobrászművész alkotása.

József Attila: A Dunánál

A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.
Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.

Mint az izmok, ha dolgozik az ember,
reszel, kalapál, vályogot vet, ás,
úgy pattant, úgy feszült, úgy ernyedett el
minden hullám és minden mozdulás.
S mint édesanyám, ringatott, mesélt
s mosta a város minden szennyesét.

És elkezdett az eső cseperészni,
de mintha mindegy volna, el is állt.
És mégis, mint aki barlangból nézi
a hosszú esőt – néztem a határt:
egykedvü, örök eső módra hullt,
szintelenül, mi tarka volt, a mult.

A Duna csak folyt. És mint a termékeny,
másra gondoló anyának ölén
a kisgyermek, úgy játszadoztak szépen
és nevetgéltek a habok felém.
Az idő árján úgy remegtek ők,
mint sírköves, dülöngő temetők.

Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,
öltek, öleltek, tették, ami kell.
S ők látják azt, az anyagba leszálltak,
mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Enyém a mult és övék a jelen.
Verset irunk – ők fogják ceruzámat
s én érzem őket és emlékezem.

Anyám kún volt, az apám félig székely,
félig román, vagy tán egészen az.
Anyám szájából édes volt az étel,
apám szájából szép volt az igaz.
Mikor mozdulok, ők ölelik egymást.
Elszomorodom néha emiatt –
ez az elmulás. Ebből vagyok. „Meglásd,
ha majd nem leszünk!…” – megszólítanak.

Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős –
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!

A világ vagyok – minden, ami volt, van:
a sok nemzedék, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa –
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel – mai magyarok!

… Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vivtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.

1936. június

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/jozsefa/adunanal.htm

Budapest – Lukács Gyógyfürdő

Budapest

A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán.
A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. Budapesten 1979-ben a Lukács Fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg (komplex fürdőgyógyászati osztály). 1999-ben került sor az uszodai szabadtéri medencék korszerűsítésére. Ennek során az addig alig használt ún. iszaptó helyére élménymedence került, melyben megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár, whirlpool, buzgárok, pezsgőágy és még sok más, eddig kevésbé ismert szolgáltatás. A fürdő másik udvarában levő két különböző hőmérsékletű úszómedence is szűrőforgató-berendezéssel épült újjá.

http://www.lukacsfurdo.hu/tortenet

Budapest – Magyar Tudományos Akadémia , Díszterem

Budapest

Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ. Másnap, 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.

A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták: Vay Ábrahám (8000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen. Hamarosan József nádor 10 000 forinttal, Teleki József – a Társaság későbbi első elnöke – pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. 1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett. 1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.

A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.
A gyönyörű olasz reneszánsz stílusú eklektikus székház terveit Friedrich August Stüler készítette,Ybl Miklós képviselte az akadémiát a munkálatok során, 1865- decemberében került sor az ünnepélyes átadásra.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából