Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Atlétikai Stadion (VB-2023.)

Budapest


Fotó: Bagyinszki János

Budapest – madártávlati képélmények a Bazilika tetejéről

Budapest

A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legjelentősebb egyházi épülete, és idegenforgalmi nevezetessége.
A neoreneszánsz templom névadója az államalapító Szent István király, magassága 96 méter, hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. Befogadó képessége nyolcezer fő.
Építését Hild József tervei szerint 1851. augusztus 14-én kezdték el. Hild 1867-ben bekövetkezett halálát követően Ybl Miklóst kérték fel a munkálatok vezetésére. 1868. január 22-én a már felfalazott kupola és kupoladob, kivitelezési- és anyaghibák miatt, beomlott. Ekkor Ybl az eredeti, Hild által klasszicista stílusú terveket a szerkezet, és a megjelenés tekintetében is neoreneszánsz stílusban dolgozta át. Ybl Miklós halála után végül az épület belső és díszítési munkái Kauser József vezetésével fejeződtek be1905-ben, ekkor került sor a templom felszentelésére.
A második világháború alatt az épület jelentős károkat szenvedett, a teljes tetőszerkezet cserélni kellett. 1982-ben egy vihar a nagykupola lemezfedését lesodorta, az épület életveszélyessé vált.
A bazilika teljes felújítása 1983-ban kezdődött és 2003. augusztus 14-én fejeződött be. Ez alatt nem csak az épületet, hanem a templom valamennyi műtárgyát restaurálták, a kupolában pedig körkilátót létesítettek, ahova nem csak lépcsőn, hanem lifttel is fel lehet jutni.
A bazilika képzőművészeti alkotásokban gazdag, megtekinthető itt többek között Székely Bertalan, Than Mór és Benczúr Gyula mozaikjai, Senyei Károly Szent István-domborműve, Mayer Ede bronz domborműsorozata és Stróbl Alajos Szent István szobra is.
Bejárhatjátok a három teremből álló kincstárat, amely Mindszenty József bíboros, hercegprímás hagyatéka mellett Erzsébet királyné kézi hímzését és számos miseruhát is bemutat budavári királyi palotatemplom örökségéből.
A bazilika Szent Jobb-kápolnájában őrzik a magyar nemzeti és katolikus ereklyét, Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot.
A nyári időszakban hazai és külföldi orgonaművészek adnak itt hangversenyt.

https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/templom/szent-istvan-bazilika-erseki-tarsszekesegyhaz-lipotvarosi-plebaniatemplom-/22680616/

Budapest – Ráth György különleges síremléke

Budapest

A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.

https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke

Puskás sikerei – az Aranycsapatban és a Real Madridban.

Budapest

Tények- talán a legnagyobb, leismertebb magyar eseménysor ezen világon, a borzasztó Rákosi komm. diktatúrában létrejött siker.
Ami Sebes Gusztávnak (jó kommunista volt) és főleg Puskás Öcsinek, no meg néhány társának volt köszönhető.
Olimpiai bajnokok, VB. ezüstérmesek, Magyar – Angol csodamérkőzés a 6-3, az Ő idejükben a Magyar válogatott nem talált legyőzőre.
A legismertebb magyar személy vitathatatlan hogy Puskás Ferenc volt: a nemzet sportolója, labdarúgó – majd edző és az aranycsapat kapitánya.
Nem mellesleg a REÁL MADRID világsztár játékosa, gólvágója – lásd a szöveges 4. képet hozzá.
Daniel Entrialgo- spanyol író első regénye. Lehet nincsenek véletlenek, most olvastam ki a Puskás. c. regényét / második élet- Számára megadatott, de tett is érte… valódi magyar sikertörténet – világsiker volt…..extra egyedi hungarikum.
A kispesti srác- Purzeld, Öcsi, Pancho a koronázatlan király nem könnyű életének története. Sporttörténelem.(1927-2006 Budapest Szent István- bazilika) és rá egy hétre láthattam a valós tényeket, relikviákat Békéscsabán kiállítva.
Köszönöm a szervezőknek, gyűjtőknek a csapat tagjainak, a Teremtőnek.

Bagyinszki Zoltán. aki ismét szurkol a magyar foci felemelkedéséért.

Budapest – Széna téri 56-os emlékmű

Budapest

Készítette: Árvai Ferenc, Bakos Géza (építész)
2001

Nagy méretű, lyukas zászlót jelképező alkotás, előtte férfialak. Mindez krómacélból.

https://www.kozterkep.hu/~/5086/szena_teri_1956_os_emlekmu_budapest_arvai_ferenc_2001.html

Ez az emlékmű már az új évezredre kikristályosodó ’56-os szimbólumokat használja: elsősorban a lyukas zászlót. Amit egy forradalmár tart. Vagy éppen ejt ki a kezéből, halálos lövést kapva? Vagy a ráfonódott szalagok szorításából szabadulna? Védelmezi? Mutatja? Esetleg már egy elesett férfit látunk, a földre dobott véres zászlón feküdni (illetve mindezt függőlegesre vetítve), hiszen az alak lebeg, mintha a zászló tartaná inkább őt? És tulajdonképpen ki volna ez a 25 év körüli, csukott szemű, szenvedélyes tekintetű, atletikus alak, sok réteg gyűrött ruhában? Pesti srácnak mindenesetre egy kicsit öreg is, egy kicsit előkelő is. És alakja nem nagyon köthető a helyszínhez, ahol elsősorban nem zászlós felvonulás volt, hanem fegyveres ellenállás, szovjetek ellen vívott egyenlőtlen, de hősies harc.

http://pestbuda.hu/cikk/20161013_az_emlekezes_retegei_a_szena_ter_56_os_emlekmuvei

Budapest – Petőfi család együtt – Fiumei úti temető, rekonstruált síremlék

Budapest

A Petőfi Társaság 1908. nov.-ben egy sírba gyűjtötte össze a költő legközelebbi rokonai.
A család sírboltban nyugszik: Petrovics István (1791. aug. 15. Kartal, Pest vármegye – 1849. márc. 21. Pest): mészáros mester, a költő édesapja; Petrovics Istvánné Hrúz Mária (1791. aug. 26. Necpál, Turóc vármegye – 1849. máj. 17. Pest): a költő édesanyja; Petőfi István; Petrovics István (1825. aug. 18. Szabadszállás, Pest vármegye – 1880. ápr. 30. Csákó, Békés vm.): uradalmi gazdatiszt, költő, író, a költő testvére; Szendrey Júlia; Petőfi Sándorné, Horvát Árpádné (1828. dec. 29. Keszthely, Zala vármegye – 1868. szept. 6. Pest): író, költő, műfordító, a költő hitvese és Petőfi Zoltán (1848. dec. 15. Debrecen – 1870. nov. 5. Pest): költő, író, műfordító, segédszínész, Petőfi Sándor fia.
A Petőfi Társaság Bory Jenőt bízta meg a Petőfi család síremlékének elkészítésével. A társaság szerette volna már 1910-ben felállítani az alkotást, amelyet azonban csak 1911. okt. 29-én leplezték le. A síremlék rendkívüli: 4 méter magas, a 2 méter magas haraszti kő posztamensen 2 méteres bronz turulmadár látható. A talapzat alsó részén látható koszorút 1913-ban készítette Bory Jenő, ekkor is helyezték el. A síremlék talapzatába beépítették a Petőfi-szülők eredeti sírkövét. A posztamens felirata: A legszeretettebb anya. A koszorún a következő települések nevei szerepelnek: Nezsider, Újpest, Debrecen, Veszprém, Győr, Árva, Sárvár, Pozsony, Kecskemét, Brassó, Szatmár, Szeged, Németújvár, Budapest, Miskolcz, Egyháza, Arad.

https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/fiumei-uti-temeto/petofi-csalad-siremleke/

Budapest – Körössy-villa

Budapest

A Szecesszió Világnapja mindjárt érkezik – közeleg június eleje.
A honlapon tisztelgő emlékezést szeretnék tenni a legnagyobb alkotó művészek felé, a szecesszió rangos művészeire.
Mindezt a Körössy villa képsor szépségeivel (Körössy Albert és Sebestyén Artúr 1899), részleteivel, külső és belső fotóival gazdagon).
Épület, üvegablak, motívumok, részletek, kovácsoltvas és Zsolnai porcelán.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Tisztelgő emlékezés Kossuth Lajosra, Ónix és mozaik

Budapest

Budapest – Kozma utcai zsidó temető a Schmidl család sírboltjával

Budapest

Budai vár – Szent István terem különleges értékei

Budapest

A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A helyiség berendezésén dolgozott mások mellett Thék Endre, Strobl Alajos és Jungfer Gyula is, a helyiség központi eleme, a monumentális pirogránit kandalló pedig Zsolnay Vilmos gyárában készült.

https://szentistvanterem.hu/hu/a-tortenete