Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Fővárosunk 150 éve jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével.

Budapest

Az alábbi képsor fotóival, a dátumhoz közeli időben készült emblematikus épületekkel, műalkotásokkal, ismert tervezőivel, szerzőikkel. Kiemelkedik a sorból a „mester „ YBL MIKLÓS munkássága. Azóta folyamatos a fejlődés, a világ egyik legszebb fővárosaként emlegetik Budapestet, a közelmúlttól még a XX. század barbár rombolásait is visszapótoljuk! Lásd a Budai vár rekonstrukcióját (Hauszmann terv). Gr. Széchenyi István már évtizedekkel ezelőtt javasolta ezt a megvalósult nevet és formációt. Az első polgármester Kamermayer Károly volt. Még báró Podmaniczky Frigyes író, politikus, MTAI., kiemelkedő városszervező neve illeszkedik e gondolatok közé.

Vigadó 1864. Feszl Frigyes. Pest
Magyar Tudományos Akadémia 1865. F. Stühler. Pest.
Szent István bazilika 1868-1902. Ybl Miklós. Pest
Margitszigeti gyógyfürdő- gyógyszálló 1869. Ybl Miklós.
Nemzeti Színház átépítése Pesten/ lebontva. Szkalnitzky Antal 1973-76.
Egyetemi Könyvtár 1872. Szkalnitzky Antal. Pest
Harrer Pál polgármester szobra, Óbuda pm. e 1872-1873. Óbuda
Az egyesülés, fővárosunk létrejötte: 1873. november 17.
Új Városháza 1875. Steindl Imre. Pest
Fővámház 1876. Ybl Miklós. Pest
Várkert bazár 1878. Ybl Miklós. Buda
Óbudai panoráma a Dunáról 1878. archív – Fortepan. Óbuda
Budai-kioszk 1879. Ybl Miklós. Buda
Wenckheim-palota 1887. Meining Artúr. Pest

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Erzsébet-híd

Budapest

Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került volna sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel, végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés. Sávolyék az új Erzsébet híd tervezése előtt az 1929-ben épült, majd 1951-ben újjáépült köln-mülheimi Rajna-hidat tanulmányozták a helyszínen, és a méretezési elvekről konzultáltak annak építőivel. Végül a magyar híd 63 méterrel hosszabb lett, azonos szélesség mellett.
Az eredeti megnyitási időpont 1964. november 7. lett volna, de végül november 21-én adták át a forgalomnak. A megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat; az eseményt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette.
A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több mint ezertonnányi kábel tartja. A kábeleket a Ganz–MÁVAG alvállalkozójaként a Magyar Kábel Művek gyártotta kelenföldi (Bp. XI., Budafoki út 60.) gyáregységében. Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Eredetileg 2×2 sávos volt, két oldalon szintben elkülönített járdával, középen két sínpárral, jelentős villamosforgalommal.
A villamosok dinamikus hatása miatt azonban a híd lemezei elkezdtek repedezni, főleg emiatt szüntették meg a villamosforgalmat rajta a 2-es metró elkészülte után.
1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keleti pályaudvartól indult, a 60-as villamos megszűnt, a 68-as is csak a Keleti pályaudvarhoz ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. December 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973-tól már nem járt egy sem. 1975-ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd.
További felújítások voltak 1985-ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990-ben (járdaátépítés, külső kezelőjárda kiépítése, kábelbilincs-ellenőrzés és -csere, merevítőtartó külső mázolása), 1992-ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997-ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998-ban (szélső sávban új kopóréteg) és 2001-ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat). A híd a villamos megszüntetése óta irányonként három sávos, a két oldalon szintben elkülönített járdával.
A híd későbbi díszkivilágítása 2009. október elején készült el,[4] és 2009. november 17-én, a főváros napján adták át hivatalosan. A japán nép ajándékaként a költségek felét Japán állta, a kidolgozást Isii Motoko japán tervezőnő végezte.
A fővárosi hőgyűrű kialakításának részeként 2018–2020 között távhővezetéket szereltek a híd aljára.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Időutazás a Budai vár történelmi műemlékeinek rekonstrukciója közben II.

Budapest
Nemzeti Hauszmann Program: közelmúltbeli restaurálás és visszaépítés folyamatában. Buda, főleg a Budavári palotanegyed újraépítve, képek a romoktól az átadás utánig. Mindezt egy fotóséta keretében…
Az elmúlt 15-20 évben készült felvételekből válogattam, amikor a Budai-várban sétálgattam, nézelődtem és csodáltam – rögzítettem a változás valóságát. A Hitleri német csapatok és a szovjetek – a történelmi értékeinket, csodás kultúránkat, értékes sokszáz éves épületegyüttesünket dúlták szét, lőtték rommá Budán. (Amire egyébként katonai szempontból semmi szükség nem volt.) Majd jött a kommunisták rombolása, pusztító bontó stratégiával – a múltat végképp eltörölni, elfeledtetni…
Megszokva az több évtizedes szomorú valóságot, a pusztulást most érzékeljük igazán, ahogy szinte hetente változik a kép és a több mint 10 épület, palota, hivatal, rezidencia hamarosan elkészül – visszaépül, megszépül mindenki örömére a várban. Igazán van mire büszkének lenni, a világon hasonló rekonstrukciós sorozatról nem nagyon hallottam.
Igazán, ha kész a projekt felzárkózunk Bécs és Prága mellé a szépséges várpalota és egyéb értékeink alapján. Az egyre vonzóbbá váló Budapesttel, hihetetlen és méltatlan, de 80 évig kellett a II. világháború romjait kerülgetni az ország kiemelten frekventált területén.
Köszönet  Mindenkinek a budai változásokhoz, az újra álmodóknak és a Hauszmann programnak, természetesen a kreatív művészeknek, tervezőknek, szakembereknek. munkásoknak is (és akik a pénzt a sok-sok milliárdot biztosítják hozzá).
Egy év múlva a most még épülő értékeink is fotogén állapotban lesznek a budai városkép látványát, szépségét emelve.  A bemutatott képek / 107, épületek sorrendi megnevezése:
(A fotósorozat a teljesség igénye nélkül készült, saját örömömre- örömünkre)
1.+Várkert Bazár, ami kissé kilóg a sorból
2. Pénzügyminisztérium
3. Vöröskereszt székháza
4-5. Miniszterelnöki palota – Karmelita-kolostor
6. Honvéd főparancsnokság neoren.épülete
7. József főherceg egykori palotája
8. Csikós udvar, Nemzeti lovarda
9. Főőrség palotája
10. Mátyás-kút
11. Szent István – terem
12. Falak, bástyák változásai és láthatón már a Várpalota is sorra került…
Bagyinszki Zoltán

Budapest – Időutazás a Budai vár történelmi műemlékeinek rekonstrukciója közben I.

Budapest

Nemzeti Hauszmann Program: közelmúltbeli restaurálás és visszaépítés folyamatában. Buda, főleg a Budavári palotanegyed újraépítve, képek a romoktól az átadás utánig. Mindezt egy fotóséta keretében…
Az elmúlt 15-20 évben készült felvételekből válogattam, amikor a Budai-várban sétálgattam, nézelődtem és csodáltam – rögzítettem a változás valóságát. A Hitleri német csapatok és a szovjetek – a történelmi értékeinket, csodás kultúránkat, értékes sokszáz éves épületegyüttesünket dúlták szét, lőtték rommá Budán. (Amire egyébként katonai szempontból semmi szükség nem volt.) Majd jött a kommunisták rombolása, pusztító bontó stratégiával – a múltat végképp eltörölni, elfeledtetni…
Megszokva az több évtizedes szomorú valóságot, a pusztulást most érzékeljük igazán, ahogy szinte hetente változik a kép és a több mint 10 épület, palota, hivatal, rezidencia hamarosan elkészül – visszaépül, megszépül mindenki örömére a várban. Igazán van mire büszkének lenni, a világon hasonló rekonstrukciós sorozatról nem nagyon hallottam.
Igazán, ha kész a projekt felzárkózunk Bécs és Prága mellé a szépséges várpalota és egyéb értékeink alapján. Az egyre vonzóbbá váló Budapesttel, hihetetlen és méltatlan, de 80 évig kellett a II. világháború romjait kerülgetni az ország kiemelten frekventált területén.
Köszönet Mindenkinek a budai változásokhoz, az újra álmodóknak és a Hauszmann programnak, természetesen a kreatív művészeknek, tervezőknek, szakembereknek. munkásoknak is (és akik a pénzt a sok-sok milliárdot biztosítják hozzá).
Egy év múlva a most még épülő értékeink is fotogén állapotban lesznek a budai városkép látványát, szépségét emelve. A bemutatott képek / 107, épületek sorrendi megnevezése:

(A fotósorozat a teljesség igénye nélkül készült, saját örömömre- örömünkre)
1.+Várkert Bazár, ami kissé kilóg a sorból
2. Pénzügyminisztérium
3. Vöröskereszt székháza
4-5. Miniszterelnöki palota – Karmelita-kolostor
6. Honvéd főparancsnokság neoren.épülete
7. József főherceg egykori palotája
8. Csikós udvar, Nemzeti lovarda
9. Főőrség palotája
10. Mátyás-kút
11. Szent István – terem
12. Falak, bástyák változásai és láthatón már a Várpalota is sorra került…

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Budai Mária Magdolna Torony, gótikus kilátó

Budapest


Fotó: Bagyinszki János és Bagyinszki Zoltán

Budapest – Hunyadi János a törökverő hadvezér emléke és tisztelete 2023.

Budapest

567 éve történt a hatalmas török sereg legyőzése Nándorfehérvárnál és az oszmánok több évtizedes visszavonulása a déli történelmi magyar határ mellől.

Hősök tere, Hunyadi János (1446 -1452.) szobor a Millenniumi emlékművön. Margó Ede alkotása 1905.

Margó Ede eredeti nevén Morgenstern 1872. május 8-án született Budapesten. Budapesten és Párizsban tanult. A Műcsarnokban először Hannele (1900) című finoman mintázott domborművével aratott sikert, amely előzőleg Párizsban is elismerést szerzett számára. Az 1900-as évi Párizsi világkiállításon a Bányászati pavilon díszítésére a Martin-acél sorozatot mintázta. Legismertebb alkotásai: Pósa Lajos (1930) szobra Budapesten, Dankó Pista (1912) Szegeden. Az aradi és debreceni Kossuth – szobrot (1910) Pongrácz Szigfriddel együtt készítette. A Millenniumi emlékműn (jobb oldali oszlopcsarnok, balról az első szobor) Hunyadi Jánost és I. Ferdinándot ábrázoló (már nincs meg) szobrait mintázta. Margó Ede 1942-ben halt meg Budapesten, de maradványait a zamárdi temetőben helyezték örök nyugalomba.

Hunyadi János 1407 körül született Zimonyban a feltételezhetően kun származású Vajk havaselvi bojár és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fiaként.

1409-ben a család megkapta Luxemburgi Zsigmondtól Hunyadvárt és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve. Katonai pályafutását apródként kezdte, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált.
1430-ban Luxemburgi Zsigmond király szolgálatába lépett, s idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. A királyt elkísérte Rómába, Bázelbe, majd Csehországba. 1432-ben kötött házasságot Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1433) és Mátyás (1443) született.

1439-től szörényi bán, majd 1441-től erdélyi vajda és temesi bán lett. Habsburg Albert király halála után Jagelló Ulászló megválasztásáért harcolt. A lovagkirály bizalmasa lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét.

Az V. László és I. Ulászló hívei között zajló belháború 1440-ben kezdődött és gyakorlatilag csak Ulászló halálával ért véget. A belháború egyetlen jelentős csatáját 1441. január elején, Bátaszék mellett vívták, ahol a Hunyadi János vezette csapatok döntő győzelmet arattak Garai László serege felett. Ulászló hívei ezután kisebb ütközetekben fokozatosan szorították vissza a Habsburg-barát erőket. Mivel az elhúzódó harcok nem hoztak eredményt, a felek 1442. december 14-én békét kötöttek.

A belháborúkban szerzett érdemei elismeréseként Ulászló 1440 végén erdélyi vajdává, temesi ispánná és Nándorfehérvár főkapitányává nevezte ki Hunyadi Jánost.

Hunyadi ezzel párhuzamosan 1441-ben megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget. 1442-ben egymás után több ragyogó győzelmet aratott a törökök ellen: Marosszentimrénél, majd Nagyszeben közelében, illetve a Vaskapunál. Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmán hatalom összezúzását.

1443 őszén Ulászló és Hunyadi együtt vezette azt a sikeres hadjáratot, amelyet a történetírás hosszú hadjáratnak nevez, s amelyben a győztes hadak Szófiáig jutottak. A jelentős győzelmek felébresztették a törökök elleni döntő csapás reményét. A II. Murád szultánnal 1444. június 12-én Drinápolyban kötött béke ellenére az Ulászló és Hunyadi János vezette had 1444. szeptember 22-én támadást indított a törökök ellen. II. Murad azonban 1444. november 10-én a várnai csatában döntő vereséget mért a támadókra. A csatában életét vesztette Ulászló király is.

1444-ben, a várnai csatában Vlad havasalföldi vajda elfogta Hunyadi Jánost, majd a nádor háborús fenyegetésére szabadon bocsátja. 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig a kiskorú V. László király mellé kormányzóvá választották.

1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lett. 1448 februárjában hercegi címet kapott, amivel sohasem élt. 1448-ban – győzelmi sorozata után – az árulás következtében elvesztett rigómezei ütközetben kétszer is fogságba került, s csak megalázó feltételekkel bocsátották szabadon. Akkora már negyvenezres sereg követte parancsait.

Hazatérve az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul; törekvésében Vitéz János volt a segítőtársa.

1450-ben, a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét. 1453-ban az országgyűlésen lemondott kormányzói tisztségéről, de országos főkapitányi tisztségét és temesi ispánságát megtartotta. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grójává tette, címerét pedig kibővítette az ún. besztercei oroszlánokkal. 1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét verte meg, majd javaslatot tett egy százezer harcosból álló sereg megszervezésére, illetve törökök Európából való kiűzésére, ám támogatókra nem lelt.

1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárt. Július 21-22-én Hunyadi János saját seregével – mely 200 hajóval is rendelkezett – és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet aratott a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.

Az elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem már Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa szerte meghúzzák a harangokat. A déli harangszó elrendelése azonban szűk egy hónappal megelőzte Hunyadi győzelmét, amelyet eredetileg a pápa által elveszettnek hitt, csatában elhunyt keresztények iránti tisztelgésként rendeltek el. A győzelem emlékére vezette be III. Kallixtus pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban.

Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, mivel Kapisztrán Jánossal együtt áldozatául esett a táborukban kitört pestisjárványnak. Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el.

Emlékét számos utca és tér neve őrzi Magyarországon (pl. Budapest I. kerületében). Szobra áll a Millenniumi emlékművön Budapest XIV. kerületében, továbbá nevezetes lovasszobra látható Pécsett. A Magyar Televízióban és Rádióban minden délben felhangzó harangszó is Hunyadi nándorfehérvári diadalára emlékeztet. Minden évben május 21-én, a Honvédelem Napján adják át a róla elnevezett Hunyadi János-díjat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Atlétikai Stadion (VB-2023.)

Budapest


Fotó: Bagyinszki János

Budapest – madártávlati képélmények a Bazilika tetejéről

Budapest

A budapesti Szent István Bazilika hazánk egyik legjelentősebb egyházi épülete, és idegenforgalmi nevezetessége.
A neoreneszánsz templom névadója az államalapító Szent István király, magassága 96 méter, hossza 87,4 méter, szélessége 55 méter. Befogadó képessége nyolcezer fő.
Építését Hild József tervei szerint 1851. augusztus 14-én kezdték el. Hild 1867-ben bekövetkezett halálát követően Ybl Miklóst kérték fel a munkálatok vezetésére. 1868. január 22-én a már felfalazott kupola és kupoladob, kivitelezési- és anyaghibák miatt, beomlott. Ekkor Ybl az eredeti, Hild által klasszicista stílusú terveket a szerkezet, és a megjelenés tekintetében is neoreneszánsz stílusban dolgozta át. Ybl Miklós halála után végül az épület belső és díszítési munkái Kauser József vezetésével fejeződtek be1905-ben, ekkor került sor a templom felszentelésére.
A második világháború alatt az épület jelentős károkat szenvedett, a teljes tetőszerkezet cserélni kellett. 1982-ben egy vihar a nagykupola lemezfedését lesodorta, az épület életveszélyessé vált.
A bazilika teljes felújítása 1983-ban kezdődött és 2003. augusztus 14-én fejeződött be. Ez alatt nem csak az épületet, hanem a templom valamennyi műtárgyát restaurálták, a kupolában pedig körkilátót létesítettek, ahova nem csak lépcsőn, hanem lifttel is fel lehet jutni.
A bazilika képzőművészeti alkotásokban gazdag, megtekinthető itt többek között Székely Bertalan, Than Mór és Benczúr Gyula mozaikjai, Senyei Károly Szent István-domborműve, Mayer Ede bronz domborműsorozata és Stróbl Alajos Szent István szobra is.
Bejárhatjátok a három teremből álló kincstárat, amely Mindszenty József bíboros, hercegprímás hagyatéka mellett Erzsébet királyné kézi hímzését és számos miseruhát is bemutat budavári királyi palotatemplom örökségéből.
A bazilika Szent Jobb-kápolnájában őrzik a magyar nemzeti és katolikus ereklyét, Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot.
A nyári időszakban hazai és külföldi orgonaművészek adnak itt hangversenyt.

https://www.termeszetjaro.hu/hu/poi/templom/szent-istvan-bazilika-erseki-tarsszekesegyhaz-lipotvarosi-plebaniatemplom-/22680616/

Budapest – Ráth György különleges síremléke

Budapest

A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.

https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke

Puskás sikerei – az Aranycsapatban és a Real Madridban.

Budapest

Tények- talán a legnagyobb, leismertebb magyar eseménysor ezen világon, a borzasztó Rákosi komm. diktatúrában létrejött siker.
Ami Sebes Gusztávnak (jó kommunista volt) és főleg Puskás Öcsinek, no meg néhány társának volt köszönhető.
Olimpiai bajnokok, VB. ezüstérmesek, Magyar – Angol csodamérkőzés a 6-3, az Ő idejükben a Magyar válogatott nem talált legyőzőre.
A legismertebb magyar személy vitathatatlan hogy Puskás Ferenc volt: a nemzet sportolója, labdarúgó – majd edző és az aranycsapat kapitánya.
Nem mellesleg a REÁL MADRID világsztár játékosa, gólvágója – lásd a szöveges 4. képet hozzá.
Daniel Entrialgo- spanyol író első regénye. Lehet nincsenek véletlenek, most olvastam ki a Puskás. c. regényét / második élet- Számára megadatott, de tett is érte… valódi magyar sikertörténet – világsiker volt…..extra egyedi hungarikum.
A kispesti srác- Purzeld, Öcsi, Pancho a koronázatlan király nem könnyű életének története. Sporttörténelem.(1927-2006 Budapest Szent István- bazilika) és rá egy hétre láthattam a valós tényeket, relikviákat Békéscsabán kiállítva.
Köszönöm a szervezőknek, gyűjtőknek a csapat tagjainak, a Teremtőnek.

Bagyinszki Zoltán. aki ismét szurkol a magyar foci felemelkedéséért.