Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Királyi Palota-Habsburg Nádori kripta

Budapest

A Nádori Kriptát az 1769-ben befejezett új Szent Zsigmond templom (Vártemplom) alatt alakították ki. Bejárat a sírboltba csak a királyi palotából volt, bár eredetileg a kórus alatti részről induló keskeny lépcsővel tervezték a lejáratot, mégsem az valósult meg. A kriptába a palotából a Szent Jobb-kápolna mellett a szögletes belső udvaron át, vagy kívülről az oroszlános udvarról ugyancsak a belső udvaron át lehetett bejutni. A plébánia első fennállásának idején, 1777-ig 10 anyakönyvi bejegyzés történt a halottak rovatába. A sírbolt első lakója egy gyermek, Affolter Péternek, a palota felügyelőjének csecsemő lánya, a második Hoffmann János, az új királyi palota Bécsből küldött kapusa volt. Utána Pitroff Károly következett, a második plébános, majd Affolter Péter első felesége. Őt követte Pfiszterer udvari tisztviselő húszéves fia, végül az új kapus, Kubesch Mátyás négy piciny gyermeke. A gyermekeket a kripta aljába ásták be, a felnőtteket oldalüregekbe falazták el. A kripta 1777-től újra használaton kívül állott.
A „nádori sírbolt” első lakója József nádor és harmadik felesége Mária Dorottya főhercegnő első gyermeke az 1820. augusztus 23-án 23 napos korában elhunyt Erzsébet Karolina főhercegnő volt. 1837. november 12-én hunyt el a nádor 13 éves fia, Sándor Lipót főherceg. Őt is a Zsigmond-kápolna alatti kriptában temették el a nyilvánosság teljes kizárásával.József nádor e két temetés után határozott a családi sírbolt kialakításáról. Engedélyt kért Ferdinánd császártól, hogy az udvari szokásoktól eltérően a Zsigmond-kápolna kriptáját családi temetkezőhellyé alakíttathassa át. A beleegyező választ után József nádor megbízta Franz Hüppmann építészt a tervek elkészítésével.
Az átépítés során 1838. március 23-án a korábban itt eltemetett közrendű halottakat a földbe ásták, és nevüket a két belső terem közötti átjáró falába süllyesztett réztáblára írták fel.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Művészetek Palotája

Budapest

Budapest és Magyarország vezető kulturális intézménye, a Müpa megnyitása hazánk elmúlt százéves kultúrtörténetének egyik legkiemelkedőbb eseménye volt, hiszen ilyen összetett kulturális rendeltetésű épületegyüttes előkép nélküli a 20. századi magyar építészetben.
A Közép-Európában is egyedülálló létesítmény megteremtőit – a fejlesztő Trigránit Zrt., a generálkivitelező Arcadom Építőipari Zrt. és a tervező Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda – az a gondolat vezette, hogy a magyar fővárosban, az UNESCO Világörökség-listáján is szereplő Duna-part részeként megszülető Millenniumi Városközpontban álljon Európa egyik új kulturális központja. Olyan létesítmény, amelynek megjelenése, funkciói, a kivitelezés kiváló minősége és a 21. századi technikai háttér lehetővé teszi bármilyen magas minőségű és nagyméretű produkció befogadását, és képes arra, hogy a legkülönfélébb művészeti ágakat együtt, egy helyen vonultassa fel.
A 28 hónap alatt felépített komplexum három fő egysége a Duna felőli oldalon, önálló intézményként a Ludwig Múzeum, középen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem valamint a keleti szárnyban a Fesztivál Színház, de az épületben találhatók a Nemzeti Filharmonikusok próbatermei is.
Az épület egész struktúráját és külső megjelenését a belső tartalom határozza meg. Jelentőségét mindenek előtt a kulturális életben betöltött, hiánypótló szerepe adja, technikai színvonala a hazai és nemzetközi építészetben egyaránt kiemelkedő alkotássá avatja. Ezért is nyerte el az építészeti, illetve ingatlanfejlesztési Oscar-díjként számon tartott „FIABCI Prix d’Excellence 2006” kitüntetést az úgynevezett „specialized” kategóriában, amelyben a nagyközönségnek termékeket és szolgáltatásokat kínáló épületeket – oktatási és közművelődési intézményeket, könyvtárakat, repülőtereket, stb. – díjazzák. A publikum is tetszéssel fogadta ezt az egyedinek számító kulturális komplexumot, amely 2007-ben a FIABCI közönségdíját is elnyerte.

https://www.mupa.hu/rolunk/az-epuletrol

Budapest – Állatbarát család-ZOO café

Budapest


Luca napon egy extra téma – extra képsor és extra gyerkőcök számára, de nekem is nagyon tetszett a dolog.
Félszegen bátortalanul indult az ismerkedés, aztán nem győztük félbehagyni a testközeli barátkozást a 10 féle különleges állattal.
De a torta és a tea is nagyon finom volt.
Érdekes volt ahogyan a a süti és az ital között “felszolgálták az állatokat” közben folyamatosan. Az különösen élmény volt ahogyan mászkáltak rajtunk.
Fotósélmény számomra: a kígyó, ami csak óriáskígyó még fiatal változatban ahogyan a száját nekem egy pillanatra kitárta, nem semmi…..  vagy a végén megnyugodva Nimród fején megpihent szépen a kaméleon. A sok mosolygós gyermekarc –a kicsit/ nagyon sötét helyiségben, sajnos vakuzni nem volt lehetőség.
Igazi kellemes gyerekprogram keretében szórakoztunk a hétvégén Budapesten.
A résztvevő közreműködő csapat tagjai, neveik szerint:
– szakállas agáma
– görög teknős
– királypiton
– kaméleon
– tengeri malac
– törpenyúl
– fehérhasú sün
– kakadu
– óriás macskák….
– tarantella pók , csak üveg mögül.
És egyéb gyíkféle szépségek az állatok világából.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Árkád Bazár

Budapest

A fotográfus Bálint Imre barátjával Mikulás után Karácsony előtt stílszerűen az Árkád Bazár épületének kicsit eldugott, Európa egykori legnagyobb játék áruházának képeit mutatja be a honlapon. Bizony több mint 100 éve ilyen is volt Budapesten. Alul áruház, felül bérlakások okosan kitalálták.
Az egykori Metró Klub épülete (de volt párt és szakszervezeti székház autójavító és galéria is.) kiváló alkotás amely a magyar szecessziós építészet egyik remeke. Alkotójuk a közismert szecessziós mesterek: Vágó László és Vágó József. Homlokzatán értékes Zsolnay majolikából készült cégfelirat látható. 1908- boldog békeidőkben készült.  Sajnos-egyenlőre a kiváló kovácsoltvas művészek neveit nem találtam meg. Még keresem, várom az információt hozzá.
Érdekes visszatérni a korabeli fotós életem helyszíneire, 15 -16 évvel ezelőtt több kiállításom és könyvbemutatóm volt a a szemben Libriben- köszönettel Kégl Miklós barátomnak. A könyváruház vezetőinek, munkatársainak a hangulatos könyves –művészeti programokat.
Az első emeleti kiállítótér és a cukrászda ablakaiból-közelről láttam a “Bazárt”, de akkor még nem értékeltem eléggé a szecessziós épületeinket.

Az árkád Bazár udvari homlokzatát- udvarbelsőt újították fel és az erkélyrácsokat is. Ezekről küldök képeket. A különleges egyedi korlátok figuráiból több is látható a vendégfotókon.

A lépcsőház még kicsit romos állapotban, arról, az ott levő lépcsőrácsról is egy képet. Az előcsarnokban több gyermekkép – azt sem újították fel még, de jobban bírja magát- dacol az idővel.

archív:
A korabeli képeken látható, a tetőn hajókorlát, alatta dekoratív sorozat volt hasonló játékos jelenetekkel. Ezek a Magyar Építőművészet, 1909, 7 évfolyam, 10 számából másolva – még az OSZK könyvtárból.BI.

Kreatív különleges képi élmény: A szürke 5. emeleti csúnya díszítés nélküli homlokzatrész összevethető az archív kép csodálatos részleteivel, amely a II. világháborús bombázások áldozatává vált.
Budapest még mindig értékes és vonzó látnivaló , gondoljunk bele az ostrom és 56- harcai micsoda értékes szépségekkel csökkentették a városképet a műemlékeink számát.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Széna téri 56-os emlékmű

Budapest

Készítette: Árvai Ferenc, Bakos Géza (építész)
2001

Nagy méretű, lyukas zászlót jelképező alkotás, előtte férfialak. Mindez krómacélból.

https://www.kozterkep.hu/~/5086/szena_teri_1956_os_emlekmu_budapest_arvai_ferenc_2001.html

Ez az emlékmű már az új évezredre kikristályosodó ’56-os szimbólumokat használja: elsősorban a lyukas zászlót. Amit egy forradalmár tart. Vagy éppen ejt ki a kezéből, halálos lövést kapva? Vagy a ráfonódott szalagok szorításából szabadulna? Védelmezi? Mutatja? Esetleg már egy elesett férfit látunk, a földre dobott véres zászlón feküdni (illetve mindezt függőlegesre vetítve), hiszen az alak lebeg, mintha a zászló tartaná inkább őt? És tulajdonképpen ki volna ez a 25 év körüli, csukott szemű, szenvedélyes tekintetű, atletikus alak, sok réteg gyűrött ruhában? Pesti srácnak mindenesetre egy kicsit öreg is, egy kicsit előkelő is. És alakja nem nagyon köthető a helyszínhez, ahol elsősorban nem zászlós felvonulás volt, hanem fegyveres ellenállás, szovjetek ellen vívott egyenlőtlen, de hősies harc.

http://pestbuda.hu/cikk/20161013_az_emlekezes_retegei_a_szena_ter_56_os_emlekmuvei

Budapest – Budafoki-óriáshordó

Budapest

Tizennyolc tonna súlyú, több mint hat méter széles, és tölgyfából készült harminc éve. A világ legnagyobb boroshordója egy budafoki pincében áll, 120 ezer liter fehérborral teletöltve.

A budafoki borospincék teljes hosszát senki sem ismeri. Akár több tíz kilométernyi ismeretlen járat is húzódhat a föld alatt.

– Abban a csaknem 100 kilométer hosszú, kanyargós pincerendszerben, amelyet több mint 350 éve ma is használnak, a teljes magyarországi fehérborkészlet körülbelül tíz százalékát tárolják – avat be a hihetetlen számokba Bognár Jenő, a pincerendszert és a hozzá tartozó éttermeket üzemeltető Palace Catering üzletvezetője.

A világ legnagyobb boroshordója is itt van. Csodájára járnak magyar és külföldi turisták egyaránt. Szélessége 6,14 méter, abroncsa 4 tonna súlyú. Az óriás tölgyfa hordó üresen 18 tonnát nyom. Ahhoz, hogy beférjen, ki kellett mélyíteni a sziklába vájt barlang egyik ágát. A terem falát évtizedek óta nemespenész borítja.

– A hordót 1974-ben készítették Csepelen. Igaz ugyan, hogy a világon van ennél nagyobb is, azt azonban nem használják, csak dísz. Ez a hordó viszont él”. Most is fel van töltve borral: 120 ezer liter rizling van benne – magyarázza Bognár Jenő. Nem is állhat üresen, az tönkretenné a fát.

A hordó előlapján hatalmas dombormű mutatja be a borkészítés fázisait a kötözéstől a szüretig. A hatalmas faragványt a Kossuth-díjas Szabó István készítette, aki magát is megörökítette a bort préselő munkások között.

A budafoki borászatot még Mária Terézia korában honosították meg az ide települő svábok. Aztán egy járvány elpusztította az összes szőlőt, a pincerendszer azonban megmaradt. Többször keresett és talált itt menedéket a polgári lakosság a háborúk idején. Mivel a mészkőbe vájt alagútrendszer egyenletes, 14-16 fokos hőmérsékletet biztosít télen-nyáron, ma is bor tárolására és gombaszaporításra használják. Etyeki és balatoni borokat tárolnak itt, aztán palackozzák, és innen kerül a boltokba. Pezsgőt is készítenek az itt tárolt nedűkből.

Forrás: blikk.hu

Fotó : Bagyinszki Zoltán junior

Budapest – Zala György műteremvillája

Budapest

1899-ben Zala György szobrászművész műteremházának épült ez a villa.

Tervezte: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos (Lechner Ödön eredeti tervei után)

A kerítés oszlopainak eozinos, virág alakú záródísze, a kapubejárat, az Ajtósi Dürer sor felőli oldalon az ablakok keretezése, a homlokzat terrakotta betétei, valamint Zala György 1900-ban mintázott, nagyméretű, színes mázú kerámia féldomborműve – Vénusz ünneplése az olümposzon – a Zsolnay-gyárak terméke, a magyar szecessziós épületplasztika egyik legszebb alkotása.

Az egykori műteremház sajnos nem középület, pedig szívem szerint belülről is megnéztem volna. Kívülről is egy csoda, kár, hogy a körülötte növő fák miatt nem tudtam jól lefényképezni a ház díszeit, pedig van rajta bőven a kerítéstől egészen a tornyának csúcsáig Zsolnay.

https://multmento.blog.hu/2012/08/21/zala_gyorgy_muteremhaza

Óbudai Zsinagóga

Budapest

Az Óbudán letelepült zsidókról, 1349-től vannak először értesülések. Ennek a magyar zsidóságnak alig vannak építészeti emlékei, elpusztultak az évszázadok alatt.
Először a XVIII. század elején kaptak engedélyt a zsidók kőtemplom építésére. Ez az épület azóta elpusztult.
Mária Terézia, Habsburg uralkodó rendelkezései a város perifériájára kényszerítették a zsidókat. Így például itt, Óbudán a földesurak védelme alatt fejlődtek az újkori zsidó közösségek.
Az új, ma is álló zsinagógát 1821. július 20-án avatták fel. A templomot 1900-ban restaurálták, ekkor kapta meg mai szecessziós formáját. A Habsburg Birodalomban a maga korában a legnagyobb zsinagóga volt.
A II. világháború pusztításai elérték ezt a templomot is. 1945-öt követően menedékháznak, múzeumnak és a Magyar Állam által működtetett TV stúdiónak is helyet adott már az épület.
http://zsido.com/obudaizsinagoga/

 

Budapest – Óbuda Krúdy negyed

Budapest

Ha Krúdyról beszélünk Óbudán, akkor ezen intézmények közül három fontos szerepet játszott az író életében, életrajzilag hiteles környezetet adnak, így méltán viselheti a Krúdy-negyed nevet a Kiskorona és Mókus utca által határolt tömb. Hiszen utolsó otthona a ma Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumként működő lakóházban volt, kedvenc törzshelyei közé tartozott a Kéhli Vendéglő és az Óbudai Társaskör épületében egykor működő Korona Kávéház, ahogy ez olvasható Márainál, Tersánszkynál.
A Mókus Sörkert és Étterem pedig a régi óbudai vendéglátást keltve életre, közkedvelt hellyé vált. Szinte látjuk magunk előtt, hogy a kert fái alatt az író szívesen elüldögélt volna.
Ebben a ma is hiteles környezetben található Gyenes Tamás szobrászművész Krúdy Gyula írót ábrázoló mellszobra is.

https://obudaitarsaskor.hu/index.php/hu/component/jem/event/30022-krudy-negyed

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum alapítását több kísérlet előzte meg. A gasztronómia-történeti múzeumok létrehozásának gondolata a 19. század végétől követhető nyomon. Glück Frigyesnek (1858-1931), a magyar szálloda- és vendéglátóipar egyik vezető képviselőjének a magángyűjteménye mellett, az I. világháború után a Szállodások és Vendéglősök Ipartestülete vendéglátóipari felszerelésekből, ét- és menülapokból, fényképekből álló, jelentős gyűjteményt őrzött egy létesítendő múzeum részére.

http://www.museum.hu/muzeum/52/Magyar_Kereskedelmi_es_Vendeglatoipari_Muzeum

Budapest, Óbudai Református parókia

Budapest

A reformáció hatása korán eljutott Óbudára, ahol már 1566-ban gyülekezet szerveződött Szováthi Gáspár prédikátor vezetésével.
A 17. század végéig a helység eredeti lakosai református magyarok voltak, akik a város egyetlen templomát, a korábban nekik adományozott mai Szent Péter és Pál főplébánia templom elődjét használták a török hódoltság egész tartama alatt. 1698-ban Óbuda akkori földesura, ifjabb Zichy István, több mint ötven német katolikus családot költöztetett a városba, akik részére visszavette a templomot a kálvinistáktól.

Az 1838-as árvíz mintegy 2 méter magasan öntötte el a templomot, komoly károkat okozva. A reformkor és az iparosodás hatására jelentősen fejlődő település gyülekezete is tovább gyarapodott: 1848-ban orgonát építtettek, 1853-ban pedig az 1791-es régi helyett egy új iskolaépületet emeltek. A templomtorony sisakja 1878-ban készült. Az 1796-ban épült parókiát 1908-1909-ben Kós Károly 1904-ben készített terveivel és felügyeletével újjáépítették, azonban az épületet a két világháború között gyülekezeti terem és irodai célokat szolgáló helyiségek kialakítása miatt átalakították, megbontva az eredeti épületegyüttes szépségét.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából