Kategória Archívum: Felvidék

Késmárk – Evangélikus fatemplom

Felvidék

Pozsony – Hunyadi Mátyás alapította egyetem / Istropolitana- 1465

Felvidék

Fotó: junior Bagyinszki  Zoltán

1465. május 19-én kelt II. Pál pápának azon bullája, melyben engedélyezte Hunyadi Mátyás király (ur. 1458-1490) számára egy magyarországi egyetem megalapítását.
Korábban Nagy Lajos király (ur. 1342-1382) 1367-ben, Pécsett, illetve Luxemburgi Zsigmond (ur. 1387-1437) 1395-ben, Óbudán hozott létre felsőoktatási intézményeket, ezek azonban a legjóindulatúbb becslések szerint is 1410 körül befejezték működésüket. Hunyadi Mátyással 1458-ban egy bőkezű mecénás került a magyar trónra, akit humanista műveltségű bizalmasai, köztük az esztergomi érsekké tett Vitéz János kancellár is ösztönöztek arra, hogy a korábban Itáliából szerzett tudást – megsokszorozva a magyar diákok számát – Magyarországon is elérhetővé tegye.
Az 1465. május 19-i bulla felhatalmazta Mátyást, hogy egy tetszése szerint kijelölt helyen alapítson egyetemet, szabadon választott fakultásokkal, annak tanárait pedig lássa el rendszeres fizetéssel. A bolognai egyetem mintájára szervezett és berendezett intézményt Vitéz János saját érseki székhelyén akarta elhelyezni, ám mivel Gmaintl István pozsonyi polgár a kincstárra hagyta vagyonát, az Academia Istropolitania –Istropolis Pozsony ógörögösített neve volt – 1467-ben ebben a városban nyitotta meg kapuit.
Az egyetem legfőbb szervezője a magánvagyonából bőkezűen adakozó Vitéz lett, aki német mintára – kancellárként – az intézmény vezetését is elvállalta. Mátyás hívására számos nemzetközi hírű oktató jött Magyarországra tanítani, megfordult Pozsonyban például Regiomontanus, a kopernikuszi világkép egyik előfutára, a lengyel Ilkusz Márton csillagász vagy az itáliai Johannes Gattus teológiaprofesszor is. A királyi támogatás az oktatók finanszírozásában mutatkozott meg, ezenfelül Taddeo Ugoleto, a Corvinák felügyelője még könyvtárat is szervezett az egyetem számára.
Az intézmény fénykora az 1467-70-es esztendőkre tehető; miután Mátyás viszonya megromlott összeesküvést szervező kancellárjával, az Academia Istropolitana csillaga is leáldozott. Vitéz János 1472-ben bekövetkező halálával a hírneves oktatók elhagyták Pozsonyt, Mátyás uralkodása után pedig hivatalosan is megszűnt az oktatás. II. Ulászló (ur. 1490-1516) idejéből már arra találunk forrásokat, hogy az egyetem épületét fegyvertárnak használták, tetőcserepeit pedig elhordták. Pozsony városában ezután évszázadokig nem volt felsőoktatási intézmény: bár II. Ferdinánd (ur. 1619-1637) tervbe vette egy új egyetem alapítását, az csak II. József (ur. 1780-1790) 1784-es rendeletével nyithatta meg újra kapuit.

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1465_majus_19_a_pozsonyi_egyetem_szuletese/

Pozsony – Szegner kúria

Felvidék

Pozsony, a történelmi Magyarország egykori fővárosa sok városi palotával, igényes polgárházakkal, kúriákkal büszkélkedhet.
A Szegner kúria egy tehetős kereskedő család impozáns pozsonyi palotája. Amely a belvárosi sétáló utca elején a St. Mihály kapuhoz közel épült.
A késő reneszánsz úri lak anno 1648-as évszámot mutat a kapu feletti szövegben. A 4 szintes műemlék épületben született a híres feltaláló Johann Andreas Segner.
Pozsonyi városlátogató programjaim alkalmával- ez más a sokadik mindig felkeresem és megcsodálom a középkori Magyarország, a Felvidék egyik legszebb épületét.
Különös tekintettel a díszes címeres kapubejáróra. Reménykedem, a következő alkalommal egy pár belső felvétellel is gazdagodik a képgyűjteményem.
Sajnálatos, tragikus hogy a Trianoni békediktátum Pozsony városát is határainkon kívül rekesztette.

Bagyinszkli Zoltán

Kassa – 120 éve született Márai Sándor–Márai hét Gyulán

Felvidék

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ezt nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének köszönhette, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek az eszményeknek hangot adjon műveiben.

Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újrakiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.

Forrás: wikipédia

Pozsony – Pálffy palota, Mozart ház

Felvidék

A palota a Ventur és Zöldszoba utcák sarkán található. A több korábbi, középkori telket elfoglaló ház utcafronton, zárt sorú beépítésben áll. A szabálytalan saroktelekhez alkalmazkodó négyszög alaprajzú, három szintes, nyeregtetős, belül udvart közrezáró palota 1747-ben épült, barokk stílusban. 10 tengelyes, Ventur utcai főhomlokzatának közepén nyílik a kőfaragványokkal különösen gazdagon díszített, reprezentatív főkapu. Ennek kapu feletti mezejében látható hadi jelvények gróf Pálffy Lipótra, Mária Terézia királynő sikeres tábornokára, a palota építtetőjére és első tulajdonosára utalnak. A kapuzat fölött a család szintén kőből faragott címere látható.
A házon találunk még egy szlovák nyelvű emléktáblát, mely szerint e házban koncertezett 1762-ben az ekkor hat éves zenész- és zeneszerző zseni, W. A. Mozart. (Más források szerint a koncertre nem ebben, hanem a város másik Pálffy-palotájában került sor.)
A palota rekonstrukciója kapcsán végzett kutatások a pinceszinten kelta és római kori leleteket tártak fel. Az épület belsejében végzett falkutatás megtalálta a korábban itt állt, gótikus stílusú városi ház felmenő falainak – a jelenlegi épületbe foglalt – maradványait.
Ma a házban Ausztria nagykövetsége működik.

http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/palffy-palota/

Pozsony – Színház és a Vigadó épülete

Felvidék

Színház:
A mai színház helyén eredetileg egy 1776-ban épült faszínház volt, amelyet Csáky György gróf kezdeményezésére a pozsonyi arisztokrácia emeltetett. A régi faépület állítólag olyan előkelő volt, hogy még a város polgármesterének és bírájának is csak a karzaton adtak helyet.
Az eredeti faépületet helyére kőszínház került
1884-ben aztán úgy határozott Pozsony város képviselőtestülete, hogy lebontja az öreg „mágnás-színház” faépületét, és helyére újat épít. Ezt az elhatározást a bécsi Ringtheater épületében történt szörnyű katasztrófa után fogadta el a pozsonyi tanács.
1881-ban egy előadás során tűz ütött ki az említett bécsi operaszínházban. A magas és kevés menekülő kijárattal rendelkező épületben mintegy 400 ember égett halálra. A tragikus eset után több óvintézkedést is bevezettek világszerte a színházakban. Többek között a vasfüggöny kötelező használatát, amely tűz esetén elzárja egymástól a színpadot és a nézőteret.
Az új pozsonyi színház építése alatt egy ideiglenes színháztermet létesítettek a Kecske-kapu melletti Pálffy-teremben. A színház két év alatt el is készült az akkoriban világszerte ismert bécsi építészpáros – Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján. Historizáló stílusuk a megrendelők körében a maga korában igen divatos volt.

https://ma7.sk/tajaink/133-eve-nyilt-meg-a-pozsonyi-varosi-szinhaz

Vigadó:
A város 1906-ban pályázatot írt ki a Vigadó épületének terveire, melyet Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek munkája nyert el. Az építkezés 1911-1915-ös évek között zajlott le, de némely dekorációs munka a háború miatt csak 1919-ben fejeződhetett be. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton szerkezetekből építettek fel. Kezdetben az épület számos társadalmi és kulturális esemény színhelye volt, mozi is működött benne és otthont adott néhány szervezetnek is. A második világháborút követően államosított épületet a Szlovák Filharmónia vette birtokba. Hangversenytermében számos kiváló hazai és külföldi zenei együttes, szólisták és a komolyzenei élet kiválóságai léptek fel. A hangversenyidény csúcspontja az őszi Pozsonyi Zenei Ünnepségek.
Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású és – társadalmi, földrajzi értelemben egyaránt – legszélesebb hatókörű képviselői. Terveztek a párizsi világkiállításra és Nišbe, az egykori szerb fővárosba. Legismertebb műveik a mai országhatárokon túl álnak, s a Dél-vidékre vagy Erdélybe utazóknak alighanem legnagyobb élményei közé tartozik a szabadkai palota, a magyar művészet sajátos és lenyűgöző alkotásai. A Komor-Jakab-épületek a határon túli városok magyar nemzeti kultúrát hordozó és megtartó szimbólumaivá váltak, miközben a helyi többség is büszkén vallja őket saját öröksége értékeinek. Enteriőrjeik – kivételes épségben maradtak fenn. Szabadka és Marosvásárhely így a magyar századfordulós építészet alkotóerejének, művészi színvonalának legteljesebb példáit őrzi. Közös életművükben – a szabadkai zsinagógától a marosvásárhelyi Kultúrpalotáig – a gyakran burjánzó gazdag népies ornamentikába öltöztetett épületek felszíne mögött a huszadik század első másfél évtizedében végbemegy a korra jellemző rendkívül gyors technikai és hangsúlybeli átalakulás a historizáló jellegtől a szerkezeti-funkcionális gondolkodás kifejezésének igényéig.

http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/varosi-vigado-es-zenepalota/

Nagyugróc – Zay-Keglevich várkastély

Felvidék


VÁLTOZÁS REKONSTRUKCIÓ, ISMÉT EGY SZÉP MAGYAR TÖRTÉNELMI ÉPÜLET MEGÚJULT ( KÖSZÖNJÜK ÍGY ILLIK…..) TALÁN MANAPSÁG ISKOLA MŰKÖDIK A FALAI KÖZÖTT.
Tervezem ismét meglátogatni visszatérni a helyszínre egy szép sorozattal emlékezni a fotós múlt sikereire. Kaland volt annak idején Szlovákiában bejutni és a pár fotót elkészíteni a kastélykönyv lapjai számára.
Pár gondolat az épületről, a rezidencia adatai a fotón látható, olvasható.

Párizsi kiállításomon gr. Károlyi Györgyöt kértem fel az egykori kastélyos album- Mikes Kiadó -előszó megírására (Fehérvárcsurgói kastély, Ybl csodálatos alkotása KGY. jelenlegi 2. otthona)
Jó visszaemlékezni a tárlatra, a fotós körútra, a szöveg anyagának összeállítására. A felvételek akkor még diákra készültek- a képek másolt inkább dokumentatív jelleggel élvezhetőek, a könyv még antikváriumban kapható. 1998 a dátum –jó 20 éve már.
akkor nagyon fájt a szívem az épület állapotát illetően, de a sokadik épület, egykori magyar főúri lak ébred fel Északon Csipkerózsika álmából. Fotogén,igazán szép hófehér neogótikus várkastély, érdemes felkeresni.
Múlt, jelen, jövő talán a Visegrádi 4-ek közössége újabb motivációkat generál.

Bagyinszki Zoltán

Duna – Pozsonytól É- felé

Felvidék

Dévényi vár

Felvidék

A település már a kőkorszak óta lakott volt. Dévény várának múltja egészen a római korig nyúlik vissza, az alsó vár dombján álltak Kr. u. a II.-IV. században a Limes Romanus őrhelyei. Már a korai időkben is komoly védelmi szerepet töltött be az itt futó Borostyánkő-út és szentföldi zarándokutak miatt, a térség bástyájaként a zivataros történelmi időkben birtokosának lenni komoly fegyvertényként számított. A vár tulajdonosa, s ezzel együtt külseje is gyakran változott, II. Ottokár, I. Károly, III. Frigyes, őket Mátyás király követi, akinek ajándékaként (1460) a tekintélyes Bazini és Szentgyörgyi famíliák tulajdona, ekkor épül ki a nagy kiterjedésű alsóvár. A XVI. század jórészében az ecsedi Báthoryak magánvára, ügyes politikájuknak köszönhetően a Bécsnek vonuló törökök és Bocskai hajdúi is elkerülik. Az ezt követő korszak szintúgy kedvez a büszke sasfészeknek, a dúsgazdag Pálffy grófok mintegy 300 esztendőnyi birtoklása és császárhűsége érintetlenül kíméli meg falait. A kuruc háborúk után vesztett jelentőségéből, és lassan tönkrement. A lassú enyészetnek Napóleon katonái vetnek véget, 1809-ben megszállják és indokolatlanul felrobbantják a várat. Azóta rom, a magas sziklaszirten mégis lenyűgöző látvány nyújt, uralja környezetét. Már a háború előtt is folytattak itt régészeti ásatásokat és napjainkig folynak rekonstrukciós munkálatok.

https://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/deveny-var

Pozsony II.

Felvidék


Pozsony kiemelt – kötelező úti cél mindenki számára – nekem is az volt, sokszor jártam az annó történelmi fővárosunkban, az ódon épületek, a magyar história kiemelt helyszínén, a hangulatos utcácskákon, a sok ismert hazai arisztokrata család palotája előtt tisztelegve.
Ja és a várban a vár külső védműveit, falait is számolva. A még rekonstrukció előtti várudvar és a lépcsőház- a régebbi évtizedeket idézi: 2 kép.
Szépül a város a műemlékek jó állapotban hívogatják a nemzetközi tömeges turizmus tagjait, csoportjait. Bratislava nagyon kinőtte magát, felturbózták, jól csinálják el kell ismernünk. Tisztelet érte.
A VÁR látványa a Dunáról – hajóról igazán csodás. ( sem a várudvar, sem a belső, sem a kiállítás nem különösebb attrakció- számunkra. ) A karcolásért bocsi a tájékoztató táblán , biztosan vélemény lehet…….
A fehér színt pedig már végképp nem értem, véleményem szerint az avítt régi, idő vasfoga színvilág sokkal jobb volt a 4 saroktornyos impozáns műemlék számára.
Pozsony mindenképpen érdemes a látogatásra, jó utat kívánok hozzá Dévénnyel együtt javaslom, a vízi úton közelítve hozzá. Immár 30 éve szabadon tekinthetjük meg értékeinket, azért ez nagyszerű dolog.
Hamarosan jön még hozzá a dévényi fotósorozat.

Bagyinszki Zoltán