Kategória Archívum: Felvidék

Pozsony – Pálffy palota, Mozart ház

Felvidék

A palota a Ventur és Zöldszoba utcák sarkán található. A több korábbi, középkori telket elfoglaló ház utcafronton, zárt sorú beépítésben áll. A szabálytalan saroktelekhez alkalmazkodó négyszög alaprajzú, három szintes, nyeregtetős, belül udvart közrezáró palota 1747-ben épült, barokk stílusban. 10 tengelyes, Ventur utcai főhomlokzatának közepén nyílik a kőfaragványokkal különösen gazdagon díszített, reprezentatív főkapu. Ennek kapu feletti mezejében látható hadi jelvények gróf Pálffy Lipótra, Mária Terézia királynő sikeres tábornokára, a palota építtetőjére és első tulajdonosára utalnak. A kapuzat fölött a család szintén kőből faragott címere látható.
A házon találunk még egy szlovák nyelvű emléktáblát, mely szerint e házban koncertezett 1762-ben az ekkor hat éves zenész- és zeneszerző zseni, W. A. Mozart. (Más források szerint a koncertre nem ebben, hanem a város másik Pálffy-palotájában került sor.)
A palota rekonstrukciója kapcsán végzett kutatások a pinceszinten kelta és római kori leleteket tártak fel. Az épület belsejében végzett falkutatás megtalálta a korábban itt állt, gótikus stílusú városi ház felmenő falainak – a jelenlegi épületbe foglalt – maradványait.
Ma a házban Ausztria nagykövetsége működik.

http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/palffy-palota/

Pozsony – Színház és a Vigadó épülete

Felvidék

Színház:
A mai színház helyén eredetileg egy 1776-ban épült faszínház volt, amelyet Csáky György gróf kezdeményezésére a pozsonyi arisztokrácia emeltetett. A régi faépület állítólag olyan előkelő volt, hogy még a város polgármesterének és bírájának is csak a karzaton adtak helyet.
Az eredeti faépületet helyére kőszínház került
1884-ben aztán úgy határozott Pozsony város képviselőtestülete, hogy lebontja az öreg „mágnás-színház” faépületét, és helyére újat épít. Ezt az elhatározást a bécsi Ringtheater épületében történt szörnyű katasztrófa után fogadta el a pozsonyi tanács.
1881-ban egy előadás során tűz ütött ki az említett bécsi operaszínházban. A magas és kevés menekülő kijárattal rendelkező épületben mintegy 400 ember égett halálra. A tragikus eset után több óvintézkedést is bevezettek világszerte a színházakban. Többek között a vasfüggöny kötelező használatát, amely tűz esetén elzárja egymástól a színpadot és a nézőteret.
Az új pozsonyi színház építése alatt egy ideiglenes színháztermet létesítettek a Kecske-kapu melletti Pálffy-teremben. A színház két év alatt el is készült az akkoriban világszerte ismert bécsi építészpáros – Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján. Historizáló stílusuk a megrendelők körében a maga korában igen divatos volt.

https://ma7.sk/tajaink/133-eve-nyilt-meg-a-pozsonyi-varosi-szinhaz

Vigadó:
A város 1906-ban pályázatot írt ki a Vigadó épületének terveire, melyet Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek munkája nyert el. Az építkezés 1911-1915-ös évek között zajlott le, de némely dekorációs munka a háború miatt csak 1919-ben fejeződhetett be. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton szerkezetekből építettek fel. Kezdetben az épület számos társadalmi és kulturális esemény színhelye volt, mozi is működött benne és otthont adott néhány szervezetnek is. A második világháborút követően államosított épületet a Szlovák Filharmónia vette birtokba. Hangversenytermében számos kiváló hazai és külföldi zenei együttes, szólisták és a komolyzenei élet kiválóságai léptek fel. A hangversenyidény csúcspontja az őszi Pozsonyi Zenei Ünnepségek.
Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású és – társadalmi, földrajzi értelemben egyaránt – legszélesebb hatókörű képviselői. Terveztek a párizsi világkiállításra és Nišbe, az egykori szerb fővárosba. Legismertebb műveik a mai országhatárokon túl álnak, s a Dél-vidékre vagy Erdélybe utazóknak alighanem legnagyobb élményei közé tartozik a szabadkai palota, a magyar művészet sajátos és lenyűgöző alkotásai. A Komor-Jakab-épületek a határon túli városok magyar nemzeti kultúrát hordozó és megtartó szimbólumaivá váltak, miközben a helyi többség is büszkén vallja őket saját öröksége értékeinek. Enteriőrjeik – kivételes épségben maradtak fenn. Szabadka és Marosvásárhely így a magyar századfordulós építészet alkotóerejének, művészi színvonalának legteljesebb példáit őrzi. Közös életművükben – a szabadkai zsinagógától a marosvásárhelyi Kultúrpalotáig – a gyakran burjánzó gazdag népies ornamentikába öltöztetett épületek felszíne mögött a huszadik század első másfél évtizedében végbemegy a korra jellemző rendkívül gyors technikai és hangsúlybeli átalakulás a historizáló jellegtől a szerkezeti-funkcionális gondolkodás kifejezésének igényéig.

http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/varosi-vigado-es-zenepalota/

Nagyugróc – Zay-Keglevich várkastély

Felvidék


VÁLTOZÁS REKONSTRUKCIÓ, ISMÉT EGY SZÉP MAGYAR TÖRTÉNELMI ÉPÜLET MEGÚJULT ( KÖSZÖNJÜK ÍGY ILLIK…..) TALÁN MANAPSÁG ISKOLA MŰKÖDIK A FALAI KÖZÖTT.
Tervezem ismét meglátogatni visszatérni a helyszínre egy szép sorozattal emlékezni a fotós múlt sikereire. Kaland volt annak idején Szlovákiában bejutni és a pár fotót elkészíteni a kastélykönyv lapjai számára.
Pár gondolat az épületről, a rezidencia adatai a fotón látható, olvasható.

Párizsi kiállításomon gr. Károlyi Györgyöt kértem fel az egykori kastélyos album- Mikes Kiadó -előszó megírására (Fehérvárcsurgói kastély, Ybl csodálatos alkotása KGY. jelenlegi 2. otthona)
Jó visszaemlékezni a tárlatra, a fotós körútra, a szöveg anyagának összeállítására. A felvételek akkor még diákra készültek- a képek másolt inkább dokumentatív jelleggel élvezhetőek, a könyv még antikváriumban kapható. 1998 a dátum –jó 20 éve már.
akkor nagyon fájt a szívem az épület állapotát illetően, de a sokadik épület, egykori magyar főúri lak ébred fel Északon Csipkerózsika álmából. Fotogén,igazán szép hófehér neogótikus várkastély, érdemes felkeresni.
Múlt, jelen, jövő talán a Visegrádi 4-ek közössége újabb motivációkat generál.

Bagyinszki Zoltán

Duna – Pozsonytól É- felé

Felvidék

Dévényi vár

Felvidék

A település már a kőkorszak óta lakott volt. Dévény várának múltja egészen a római korig nyúlik vissza, az alsó vár dombján álltak Kr. u. a II.-IV. században a Limes Romanus őrhelyei. Már a korai időkben is komoly védelmi szerepet töltött be az itt futó Borostyánkő-út és szentföldi zarándokutak miatt, a térség bástyájaként a zivataros történelmi időkben birtokosának lenni komoly fegyvertényként számított. A vár tulajdonosa, s ezzel együtt külseje is gyakran változott, II. Ottokár, I. Károly, III. Frigyes, őket Mátyás király követi, akinek ajándékaként (1460) a tekintélyes Bazini és Szentgyörgyi famíliák tulajdona, ekkor épül ki a nagy kiterjedésű alsóvár. A XVI. század jórészében az ecsedi Báthoryak magánvára, ügyes politikájuknak köszönhetően a Bécsnek vonuló törökök és Bocskai hajdúi is elkerülik. Az ezt követő korszak szintúgy kedvez a büszke sasfészeknek, a dúsgazdag Pálffy grófok mintegy 300 esztendőnyi birtoklása és császárhűsége érintetlenül kíméli meg falait. A kuruc háborúk után vesztett jelentőségéből, és lassan tönkrement. A lassú enyészetnek Napóleon katonái vetnek véget, 1809-ben megszállják és indokolatlanul felrobbantják a várat. Azóta rom, a magas sziklaszirten mégis lenyűgöző látvány nyújt, uralja környezetét. Már a háború előtt is folytattak itt régészeti ásatásokat és napjainkig folynak rekonstrukciós munkálatok.

https://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/deveny-var

Pozsony II.

Felvidék


Pozsony kiemelt – kötelező úti cél mindenki számára – nekem is az volt, sokszor jártam az annó történelmi fővárosunkban, az ódon épületek, a magyar história kiemelt helyszínén, a hangulatos utcácskákon, a sok ismert hazai arisztokrata család palotája előtt tisztelegve.
Ja és a várban a vár külső védműveit, falait is számolva. A még rekonstrukció előtti várudvar és a lépcsőház- a régebbi évtizedeket idézi: 2 kép.
Szépül a város a műemlékek jó állapotban hívogatják a nemzetközi tömeges turizmus tagjait, csoportjait. Bratislava nagyon kinőtte magát, felturbózták, jól csinálják el kell ismernünk. Tisztelet érte.
A VÁR látványa a Dunáról – hajóról igazán csodás. ( sem a várudvar, sem a belső, sem a kiállítás nem különösebb attrakció- számunkra. ) A karcolásért bocsi a tájékoztató táblán , biztosan vélemény lehet…….
A fehér színt pedig már végképp nem értem, véleményem szerint az avítt régi, idő vasfoga színvilág sokkal jobb volt a 4 saroktornyos impozáns műemlék számára.
Pozsony mindenképpen érdemes a látogatásra, jó utat kívánok hozzá Dévénnyel együtt javaslom, a vízi úton közelítve hozzá. Immár 30 éve szabadon tekinthetjük meg értékeinket, azért ez nagyszerű dolog.
Hamarosan jön még hozzá a dévényi fotósorozat.

Bagyinszki Zoltán

Pozsonyi vár I.

Felvidék

A koronázási város erődítményének már a honfoglalás korában is kulcsfontosságú szerep jutott – akkor a Nagy Morva Birodalom központja -, történelmünk során ez védte az ország nyugati kapuját. Számtalan csata és offenzíva mementója, egykori erejét jelzi, hogy a tatárjárás idején bevehetetlennek bizonyult az ostromló sereg számára. Az első írásos emlék 907-ből származik (Fuldai évkönyv), mely a vár helyét említi a legendás pozsonyi csata kapcsán. Kezdetben fagerendavázas földvárként áll, várépítő királyunknak, IV. Bélának köszönhető kővárrá való átépítése.

A legjelentősebb fejlesztések Luxemburgi Zsigmond, aki gótikus stílusúvá, és Habsburg Ferdinánd, aki reneszánsz palotává építtette, nevéhez köthetőek, de a vár igazi fénykorát Mária Terézia idején élte. Uralkodása alatt, a XVIII. században barokk-rokokó stílusú külsőt nyert a várkastély.

Buda elfoglalása után, 1552-től a vár egyik tornyában, az ún. Koronatoronyban őrizték a magyar Szentkoronát egészen 1784-ig, mikor is papnevelde lett az eredeti funkcióját elvesztő várból. A később laktanyaként szolgáló vár sorsa az 1811-es hatalmas tűzvészben pecsételődött meg, a porig égett vár 150 évig romokban hevert, bár voltak kezdeményezések az újjáépítésre a XX. század elején, arra mégis csak az 1950-es évektől kerül sor. Az évtizednyi munkálatoknak köszönhetően körvonalazódik a régmúlt, ma látható rendezett formáját azonban csak a 2008-ban indult, mind a mai napig tartó hatalmas beruházási projektnek köszönheti.

https://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/pozsony-var

Pozsony – rokokó ház, Óramúzeum

Felvidék

Rokokó stílusban, a 18. század második felében, 1760-65 között építette a helybéli Matthew Höllrigl építőmester, aki öt évvel később a Mirbach-palota kivitelezésében is részt vett.

A sajátos hangulatú negyed a karakterét a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja építése során, az 1960-as években veszítette el, amikor a környező történelmi városrészt lebontották. A kevés megmenekült épület egyike a Várhegyre felkanyarodó utcák elején álló Jó Pásztor háza.

A négyszintes palotácskát – a szlovák főváros egyik legszebb rokokó emlékét – az utcák nyomvonala által kijelölt keskeny, trapéz alakú saroktelken emelték, így ennek megfelelően déli oldala mindössze 1 szoba + 1 lépcsőháznyi szélességű. Nevét a ház délkeleti sarkán, az első emelet magasságban elhelyezett szoborról kapta, amely Jézus Krisztust ábrázolja mint Jó Pásztort. Az épület földszintjén kereskedések kaptak helyet, míg emeleti helyiségeit lakás céljára használták. Különösen szépek vakolatdíszei és kovácsolt vas ablakrácsai.

1975-ös műemléki helyreállítása óta a Pozsonyi Városi Múzeum használja: az új korban igen híres és fejlett, pozsonyi órás mesterségről szóló állandó kiállítás látható benne. Keleti, földszinti termeiben, illetve pincéjében étterem működik. Az épület gyalogosan leginkább a Várhegyről leereszkedve közelíthető meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Borsi – Rákóczi várkastély II.

Felvidék

Haladnak a Rákóczi várkastély rekonstrukciójával. Az álom beteljesül. A szép tető már a helyén van, a cserepezés is befejeződött. Elmentem megnézni – minden okés. köszönjük a szakemberek munkáját, II. Rákóczi Ferenc nevében is.
Tető képriport: 2019. május 10.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Csorba-tó – Grand Hotel Kempinski 2.

Felvidék


Csodás várakozás, csodás belépő, csodás épület, csodás környezet – téli napsütéssel.
Köszönjük.

Bagyinszki Zoltán