Kategória Archívum: Felvidék

Igló – Vigadó

Felvidék

1899-1902 között szecessziós stílusban épült. Felépítése majd fél millió koronába került és hihetetlenül nagy csodálatnak örvendett. A „szépség, jóság és igazság szentélyének” tartották. A mai felvidék területén nyolc ilyen történelmi szempontból is értékes színházépület maradt fenn.
Az utolsó ilyen stílusban épült színházak egyike felvidéken.
Gerster Kálmán építész úgy tervezte az épületet, hogy a színházon kívül egy szállodának, koncertteremnek és kávéháznak is helyt adott. A történelmi leírás szerint a termeket fehér és arany díszek ékesítik, ill. 235 férőhelyről is szó esik.
A Vigadó háromszintes épülete hosszanti alaprajzú, négy sátortetős, hasáb alakú saroktornyát pedig díszkupolák- és lámpák ékesítik. A kupolán hagyma alakú tetők, szélein pedig lángokra emlékeztető vázák találhatók. Az északi és déli homlokzatot rizalit (az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész) díszíti. A Vigadó főbejárata előtt két ión oszlopfővel díszített előcsarnok található, melynek tetejét balusztrádos erkélyre építették át. Az előcsarnok alatt egy út maradt fenn, ahol régen a kocsikkal közlekedtek. A gyalogosoknak lépcsőket alakítottak ki. A koncertterem pontosan az épület közepén található. Az épület fő díszítőeleme Igló város hattyút ábrazoló címere, mely az ének és költészet jelképe. Az ősi mondák szerint a hattyú szereti a zenét és halálakor gyönyörűen énekel. A Vigadó épületének földszinti és emeleti részén éttermek, kávézók és a szálloda található.

https://navstevnik.spisskanovaves.eu/hu/latnivalok/muemlekek/vigado/

Szepesváralja romvára

Felvidék

Szepes vára Európa legnagyobb kiterjedésű várai közé tartozik, egyben a legterjedelmesebb vár felvidék területén. Méretei impozánsak, több mint 41 ezer m2 területen fekszik. Építése a XII. sz.-ban kezdődött és mintegy 600 évig tartott.
A várat először 1120-ban említik, az ásatások azonban bizonyították, hogy a várdomb már az i.e. IV. sz.-ban lakott volt. A széleskörű kutatások, az állagmegőrzés (konzerválás) és a tárlatok kialakítása lehetővé tették, hogy a vár egész területe látogathatóvá váljon a nagyközönség számára. Az UNESCO 1993-ban bejegyezte a várat és a közeli műemlékeket (Szepesváralja, Szepeskáptalan, Zsigra település gótikus Szentléleki templomával) a Világörökség listájára. Ennek köszönhetően a világ legjelentősebb műemlékei között tartják számon.
A látogatók számára a legnagyobb attrakciót a korabeli fegyveres harcok és a solymászok bemutatói jelentik. A vár több film forgatásának helyszíne volt (pl. a Sárkányszív címűé).

https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/spissky-hrad_22_1.html

Késmárk – Evangélikus Gimnázium

Felvidék

Magas- Tátra, Csorba- tó

Felvidék

A Csorba tó (1346 m) a legismertebb és a leglátogatottabb Tátrai tengerszem. A történelmi Csorba község határában található, innen neve. Először 1644-ben Frölich Dávid említi a Bibliotheca seu Cynosura Peregrinantium című művében. Az id. Buchholtz György 1719-ben említést tesz az erdő széli cirbolyafenyő és törpefenyő olajának desztillálásáról. A Csorba tót és környékét a szénégetők, vadászok, favágók és a gyógynövénygyűjtők a már a turizmus fellendülése előtt is ismerték. A Csorba község lakosai fenyegetőztek és 1860-ban meg próbálták leereszteni a Csorba tót, hogy az “értéktelen pocsolya” helyén értékes legelőt nyerhessenek. 1901-ig a Szentiványi család tulajdona volt, akkor a kincstár felvásárolta tőlük.
A tóba a XIX. szádad végéig mesterségesen halakat telepítettek és télen a jegét kitermelték (a jege különösen tiszta volt, ezért nagy volt iránta az igény – Budapestre, Berlinbe és Bécsbe hordták).

http://www.vysoketatry.com/ciele/jspleso/hu.html

Bártfa – Lábas ház a középkorból

Felvidék

A bártfai Lábas ház zömök oszlopokkal rendelkező egykori polgári épület , a 2 szintes kontyolt tetővel rendelkező lakóház földszintjén boltíves folyosón jutunk a kicsit rendetlen hátsó udvarba.
A ma fotóstúdiónak helyet adó sárga épület a főtér sarkánál, a Ferenc – rendi templom előtt található. A lábas ház az egyetlen amely más homlokzati formát képvisel, hiszen a Fő tér 46 egykori polgári 2 szintes házai ( gótikus reneszánsz és barokk épületek) egységes arculattal és díszes kapubejáróval rendelkeztek. Szinte valamennyi építmény alsó szintjén üzlethelyiséget alakítottak ki,az emelet szolgált a család lakótere számára.
A városközpont főterét biztonságos városfal és bástyák vették körbe – talán a történelmi Magyarország legnagyobb, legteljesebb épségben megmaradt rekonstruált városfala bástyái találhatók e szepességi városkában.
A legutóbbi látogatásom óta egy –turistavonzó- bakó szobor “ékesíti” a gyönyörű, épségben megmaradt polgárházakkal övezett Bártfa főterét. A felvidék egyik kötelező programjaként ajánlom Bártfa város megtekintését.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Szepeshely – Püspöki székesegyház – Zápolya kápolna

Felvidék

Szepeshely speciális módon csak a káptalan épületeiből álló, egyutcás település, melyet a 17. sz-ban ma is álló fallal és bástyákkal erősítettek meg. Legfontosabb épülete a templom román kori eredetű, három hajós székesegyház, NY-i homlokzatán két jelentős toronnyal. A Szent Márton társaskáptalan prépostja először 1209-ben tűnik fel írott forrásban. A templom építését ennek megfelelően a 11-12. sz. fordulóján kezdhették meg. 1382-ben déli oldalához egy Krisztus Teste kápolnát emeltek, melynek helyén ma az 1488-93 között épült Szapolyai-kápolnát építették fel. Ebben a régió és az ország történetében jelentős szerepet játszó család tagjainak temetkezései, díszes sírkövei láthatóak. A templomot 1433-1478 között későgótikus csarnoktemplommá építették át, ekkor készült mai szentélye is. A felvidék egyik leggazdagabb, 8 db-ot számláló, középkori oltár-készletével rendelkező templom belsejének további értékei a középkori freskói. Ezek egyikén Károly Róbert király látszik, amint térden állva felajánlja koronáját Szűz Máriának.
A káptalan a középkor folyamán jelentős hiteleshelyi (kb. közjegyzői) tevékenységet folytatott, az itt keletkezett iratok a korszak kiemelten fontos forrásai.
Szepeshelyen a templomon kívül – az egyetlen utcában – a papi szeminárium klasszicista épülete (eredetileg 17. sz-i jezsuita kolostor) és a kanonokok házai állnak. Innen is páratlan kilátás nyílik a szepesi várra.
Szepeshely a közeli szepesi várral együtt 1993. óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

http://muemlekem.hu/hatareset/Szent-Marton-szekesegyhaz-Szepeshely-675

Márkusfalva – Máriássy kastély-zenepavilon

Felvidék

Szepes déli részének egyik legmutatósabb építménye a kelet-szlovákiai Márkusfalván (Markušovce) álló kastély.
A kastélyt a 17. század derekán építették, eredetileg erődítményszerű jelleggel. Az eredeti reneszánsz erődítményszerű formáját a sarkokon elhelyezett körtornyokkal 1773-ban változtatta meg – rokokó stílusú nagy átalakítás.
Röviddel ezután Máriássy Wolfgang II. József császár közelgő megérkezésének alkalmából a kastély kertjében felépíttette a Dardanela nyári rezidenciát.Az objektumok műemlék-felújítása után (1984-1994) a kastélyban Kelet-Szlovákia több objektumából származó gyűjteményekkel kiegészítve, történelmi bútorok kiállítása kapott helyet.
A nyári rezidenciában az iglói (Spišská Nová Ves) székhelyű Honismereti Múzeum billentyűs hangszerek kiállítását hozták létre. Az impozáns freskókkal díszített nyári rezidencia gyönyörű reprezentációs terme koncertteremként szolgál.

http://slovakia.travel/hu/markusfalvi-kastely

Nagyőr: Horváth – Stansith kastély

Felvidék

Kelet-Szlovákiában, Szepesbéla (Spišská Belá) helyi részében Nagyőr (Strážky) néven áll egy kastély, amely Szlovákiában a reneszánsz építőművészet dísze. A kastély gótikus vár alapjaira épült, amely állítólag egy templomos kolostor romjain keletkezett és Szlovákia legrégibb kastélyai közé tartozik. A későbbi tulajdonosok, a jelentős horvát nemesi családból származó Horváth-Stansith családok gótikus várukat fokozatosan reneszánsz kastéllyá alakították át.
Gregor Horváth-Stansith 1588-ban a családi székhelyen jelentős humanitárius iskolát alapított és az 1618. – 1628. közötti években folytatta a kastély átalakítását, amely abban az időben szerezte mai külsejét. Az eredetileg háromszárnyas épületet az 1708. évi tűzvész után kiegészítették egy negyedik szárnnyal, ezzel egy tipikus, belső udvarral ellátott négyszögletes alaprajz alakult ki.
1862-ben a nagyőri kastélyba költözött Mednyánszky Eduárd báró. Beckóról (Beckov) magával hozta 10 éves László nevezetű fiát Szepesre (Spiš), akiből később európai formátumú festő lett. A Tátra lábánál levő családi fészekben eltöltött néhány tartózkodása alatt ez a jelentős festőművész több csodálatos, eredeti szociális komponensekkel kiegészített tájképet festett.
A kastély varázslatos szépségét megsokszorosítja a 19. századból származó angolpark. A kastélyban az értékes történelmi könyvtáron kívül megtalálhatók Mednyánszky László festményei és a Beckó várából származó Ctibor kőcímer. A rekonstrukció után a kastély a Szlovák Nemzeti Galériának szolgál, amely itt több kiállítást rendez – történelmi bútorok és beltéri kiegészítők, Mednyánszky László és Nagyőr (a festő, aki itt gyakran tartózkodott és
alkotott), történelmi könyvtár és iparművészeti gyűjtemény.

http://slovakia.travel/hu/a-nagyori-kastely

Igló – Tartományi ház–múzeum

Felvidék

Az Árpád-kori eredetű település ma a Szepesség egyik legnagyobb városa. Számos más szepességi várossal együtt még Zsigmond király zálogosította el Lengyelországnak az 1400-as évek elején. Mikor Mária Terézia királynő e területeket ismét Magyarországhoz csatolta, a szász/cipszer terület központjául Iglót jelölte ki. 1778-tól egészen 1876-ig (a szász önkormányzat megszűntéig) formálisan is a terület igazgatási központja volt.
Az épület az 1760-as években épült fel, korábbi, középkori és reneszánsz épületek alapjain. (A korábban itt állt, gótikus házban kötött békét egymással I. Ulászló király és Giskra huszita vezér 1443-ban.) 1777-78-tól itt működött a szepesi szász városok önkormányzata, itt székelt elöljárójuk, a szepesi gróf, vagyis a provinciális. (Innen ered a ház neve.) A ház homlokzatán kivételesen gazdag, rokokó stílusú stukkódíszek láthatóak: tájképek, allegórikus alakok.
Az épületben 1954. óta a Szepesi Múzeum működik.

http://muemlekem.hu/hatareset/Provincialis-haz-Iglo-432

Szepesbéla – Petzval József természettudós szülőháza

Felvidék

Petzval József (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.
Az Institutum Geometricumban (Mérnöki Intézet), a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjében szerzett mérnöki oklevelet, de később matematikából is bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1828-tól 1835-ig Pest város mérnökeként dolgozott az építési osztályon. 1832-től műegyetemi tanár, majd 1836-tól 1877-ig a Bécsi Egyetemen oktatott matematikát. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (1849) és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1873).
Munkássága kiterjedt a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika, az optika és a hangtan területére is. A fényképezés terén kifejtett munkássága úttörő volt, mivel ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetriai méréseket végzett. Több más nagyszerű találmánya mellett optikai kísérleteinek lett az eredménye, hogy megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából