Kategória Archívum: Felvidék
Dévényi vár
A település már a kőkorszak óta lakott volt. Dévény várának múltja egészen a római korig nyúlik vissza, az alsó vár dombján álltak Kr. u. a II.-IV. században a Limes Romanus őrhelyei. Már a korai időkben is komoly védelmi szerepet töltött be az itt futó Borostyánkő-út és szentföldi zarándokutak miatt, a térség bástyájaként a zivataros történelmi időkben birtokosának lenni komoly fegyvertényként számított. A vár tulajdonosa, s ezzel együtt külseje is gyakran változott, II. Ottokár, I. Károly, III. Frigyes, őket Mátyás király követi, akinek ajándékaként (1460) a tekintélyes Bazini és Szentgyörgyi famíliák tulajdona, ekkor épül ki a nagy kiterjedésű alsóvár. A XVI. század jórészében az ecsedi Báthoryak magánvára, ügyes politikájuknak köszönhetően a Bécsnek vonuló törökök és Bocskai hajdúi is elkerülik. Az ezt követő korszak szintúgy kedvez a büszke sasfészeknek, a dúsgazdag Pálffy grófok mintegy 300 esztendőnyi birtoklása és császárhűsége érintetlenül kíméli meg falait. A kuruc háborúk után vesztett jelentőségéből, és lassan tönkrement. A lassú enyészetnek Napóleon katonái vetnek véget, 1809-ben megszállják és indokolatlanul felrobbantják a várat. Azóta rom, a magas sziklaszirten mégis lenyűgöző látvány nyújt, uralja környezetét. Már a háború előtt is folytattak itt régészeti ásatásokat és napjainkig folynak rekonstrukciós munkálatok.
Pozsony II.
Pozsony kiemelt – kötelező úti cél mindenki számára – nekem is az volt, sokszor jártam az annó történelmi fővárosunkban, az ódon épületek, a magyar história kiemelt helyszínén, a hangulatos utcácskákon, a sok ismert hazai arisztokrata család palotája előtt tisztelegve.
Ja és a várban a vár külső védműveit, falait is számolva. A még rekonstrukció előtti várudvar és a lépcsőház- a régebbi évtizedeket idézi: 2 kép.
Szépül a város a műemlékek jó állapotban hívogatják a nemzetközi tömeges turizmus tagjait, csoportjait. Bratislava nagyon kinőtte magát, felturbózták, jól csinálják el kell ismernünk. Tisztelet érte.
A VÁR látványa a Dunáról – hajóról igazán csodás. ( sem a várudvar, sem a belső, sem a kiállítás nem különösebb attrakció- számunkra. ) A karcolásért bocsi a tájékoztató táblán , biztosan vélemény lehet…….
A fehér színt pedig már végképp nem értem, véleményem szerint az avítt régi, idő vasfoga színvilág sokkal jobb volt a 4 saroktornyos impozáns műemlék számára.
Pozsony mindenképpen érdemes a látogatásra, jó utat kívánok hozzá Dévénnyel együtt javaslom, a vízi úton közelítve hozzá. Immár 30 éve szabadon tekinthetjük meg értékeinket, azért ez nagyszerű dolog.
Hamarosan jön még hozzá a dévényi fotósorozat.
Bagyinszki Zoltán
Pozsonyi vár I.
A koronázási város erődítményének már a honfoglalás korában is kulcsfontosságú szerep jutott – akkor a Nagy Morva Birodalom központja -, történelmünk során ez védte az ország nyugati kapuját. Számtalan csata és offenzíva mementója, egykori erejét jelzi, hogy a tatárjárás idején bevehetetlennek bizonyult az ostromló sereg számára. Az első írásos emlék 907-ből származik (Fuldai évkönyv), mely a vár helyét említi a legendás pozsonyi csata kapcsán. Kezdetben fagerendavázas földvárként áll, várépítő királyunknak, IV. Bélának köszönhető kővárrá való átépítése.
A legjelentősebb fejlesztések Luxemburgi Zsigmond, aki gótikus stílusúvá, és Habsburg Ferdinánd, aki reneszánsz palotává építtette, nevéhez köthetőek, de a vár igazi fénykorát Mária Terézia idején élte. Uralkodása alatt, a XVIII. században barokk-rokokó stílusú külsőt nyert a várkastély.
Buda elfoglalása után, 1552-től a vár egyik tornyában, az ún. Koronatoronyban őrizték a magyar Szentkoronát egészen 1784-ig, mikor is papnevelde lett az eredeti funkcióját elvesztő várból. A később laktanyaként szolgáló vár sorsa az 1811-es hatalmas tűzvészben pecsételődött meg, a porig égett vár 150 évig romokban hevert, bár voltak kezdeményezések az újjáépítésre a XX. század elején, arra mégis csak az 1950-es évektől kerül sor. Az évtizednyi munkálatoknak köszönhetően körvonalazódik a régmúlt, ma látható rendezett formáját azonban csak a 2008-ban indult, mind a mai napig tartó hatalmas beruházási projektnek köszönheti.
Pozsony – rokokó ház, Óramúzeum
Rokokó stílusban, a 18. század második felében, 1760-65 között építette a helybéli Matthew Höllrigl építőmester, aki öt évvel később a Mirbach-palota kivitelezésében is részt vett.
A sajátos hangulatú negyed a karakterét a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja építése során, az 1960-as években veszítette el, amikor a környező történelmi városrészt lebontották. A kevés megmenekült épület egyike a Várhegyre felkanyarodó utcák elején álló Jó Pásztor háza.
A négyszintes palotácskát – a szlovák főváros egyik legszebb rokokó emlékét – az utcák nyomvonala által kijelölt keskeny, trapéz alakú saroktelken emelték, így ennek megfelelően déli oldala mindössze 1 szoba + 1 lépcsőháznyi szélességű. Nevét a ház délkeleti sarkán, az első emelet magasságban elhelyezett szoborról kapta, amely Jézus Krisztust ábrázolja mint Jó Pásztort. Az épület földszintjén kereskedések kaptak helyet, míg emeleti helyiségeit lakás céljára használták. Különösen szépek vakolatdíszei és kovácsolt vas ablakrácsai.
1975-ös műemléki helyreállítása óta a Pozsonyi Városi Múzeum használja: az új korban igen híres és fejlett, pozsonyi órás mesterségről szóló állandó kiállítás látható benne. Keleti, földszinti termeiben, illetve pincéjében étterem működik. Az épület gyalogosan leginkább a Várhegyről leereszkedve közelíthető meg.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borsi – Rákóczi várkastély II.
Haladnak a Rákóczi várkastély rekonstrukciójával. Az álom beteljesül. A szép tető már a helyén van, a cserepezés is befejeződött. Elmentem megnézni – minden okés. köszönjük a szakemberek munkáját, II. Rákóczi Ferenc nevében is.
Tető képriport: 2019. május 10.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Csorba-tó – Grand Hotel Kempinski 2.
Csodás várakozás, csodás belépő, csodás épület, csodás környezet – téli napsütéssel.
Köszönjük.
Bagyinszki Zoltán
Virágvölgy – Poprád Róth villa
Poprád határában található az út mellett a fachwerk stílusú villa, amely kedvenc épülete az arra kirándulóknak. A viharvert, de szép villát ideális környezetű erdő keríti.
A 3 szintes épület / mozgalmas tetővel rekonstrukciója elkezdődött. A kapuzata stílszerűen alkalmazkodik a z épület homlokzatához.
Az üdülő település központjában további hasonló épületek találhatóak amelyeket szintén felújítanak.
Kicsit tovább haladva közeledünk a közkedvelt Hernád áttörés különleges természeti szépségeihez-a szikla völgyek- katlanok és vízfolyások, a létrás vízesések világához .
Bagyinszki Zoltán
Lice – Czékus kastély
Az Árpád-kori eredetű faluról, a mely a gömöri várbirtok része volt, az első írott forrás a 13. században emlékezik meg. A fontos út mellett, a Murány völgyében létesült település életét a középkorban nagyban befolyásolta a határában kitermelt majd feldolgozott vasérc.
A faluban a Czékus család a 18. században szerzett birtokot. Kastélyuk, melyet a helybeliek “Alsó-kastélynak” is neveznek, a 18. század végén épült, későbarokk-klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, földszintes épületet magas, barokk manzárdtető fedi. Legnívósabb műrészlete a homlokzatból előreugró középrizalit fölé emelkedő timpanon pazar vakolatreliefje, amely ma még restaurálható állapotban van. Ugyancsak szépek az ablakok körüli vakolatdíszek, ill. a bejárati ajtó kőkerete.
Az épület az 1990-es évek eleje óta egy drogfüggő fiatalokkal foglalkozó alapítvány tulajdonában van – ők küzdenek a ház helyrehozatalával.
A kastélyhoz egykor nívós, értéket képviselő gazdasági melléképületek is tartoztak, de ezek mára tönkrementek, eltűntek. A kastélyt egykor szép park övezte, de ebből néhány ősfát kivéve mára semmi sem maradt.
Csetnek – Evangélikus templom
Gömör legrégebbi műemlékei közül Szlovákia legrégebbi orgonáját birtokló evangélikus templom nemzeti kulturális műemlék tűnik ki.
Eredetileg ez egy 14. századi gótikus építmény volt. Legrégebbi fennmaradt részei a templomhajó nyugati részén lévő kerületi fal és a régi sekrestye. A 16. század felétől evangélikus templomként szolgált.
A templom változásai folyamán az evangélikusok eltakarták a történelmi falfestményeket, amelyeket aztán S. Groh és K. Divald 1908-1909-ben újból felfedett. A falfestmények három különböző időszakból – a 14. és 15. század utolsó harmadából és a 16. század kezdetéből származnak. A legrégebbi – olasz falciklusok alapján készült – festményeken kívül újabb alkotások is léteznek, amelyek a cseh-német festészet hatásáról árulkodnak.
A falfestményeken kívül kitűnik az 1454-ből száramzó gótikus bronz keresztelőkút, az 1636-ból származó reneszánsz-barokk oltár és az 1693-ban befejezett újbarokk szószék. A templom belsejében reneszánsz-barokk padok sorakoznak, amelyek több híres csetneki céhhez tartoztak. A templom értékét növelik a fennmaradt értékes reneszánsz-barokk és korabarokk sírfeliratok is.
A templomban sírkőtáblák is vannak, pl. az 1594-ből származó Stefan Bebek sírkőtáblája. A székesegyház hátsó részében egy 1723-ból való kőből készült kórus és a hozzá tartozó orgona áll.