Kategória Archívum: Felvidék

Magas – Tátra, Zöld tó a hegyek karéjában

Felvidék

A Zöld-tavi-völgyben a Zöld-tó keleti partján lévő ház (1551 m) turisták, bringázók, hegymászók, síelők kedvelt célja, mivel a felsorolt sportokhoz rendkívül kedvező környezetben van.
A Zöld-tó első látogatói csak a csillagok alatt vagy az Elülső-Rézaknák völgyében a Rókusi-réten található juhásztanyákon éjszakázhattak. 1876-ban a Rókusi-réten építettek fel az első menedékkunyhót, ez volt az Egyed-kunyhó. Ezt 1887-ben áthelyezték a Zöld-tó déli partjára, de 1890- ben leégett. 1897-ben a tó északi partján építették fel az új menedékházat, a Frigyes-menedékházat, amelyből az 1924-es és a II. világháború utáni bővítésekkel jött létre a mai menedékház.
A házat 1950-ben Albert Brncal testnevelési tanár, az IAMES tátrai hegymászók klubjának neveltje emlékére átnevezték Brncal-háznak. Brncal hegymászó oktatóként veszítette életét 1950.08.01-én a Karbunkulus-csorba alatt a Kis-Papirusz-völgyben. A ház mai neve Zöld-tavi-ház.
A ház gondnoka ma Juraj Gantner.

http://www.vysoketatry.com/chaty/chpzplese/hu.html

Napsütésből szürkületbe.

A Zöld tó sajnos nem fogadott a kegyibe, igen rossz idő, szemerkélő eső, fénytelen világ fogadott minket. Haragszom rá!
Sajnos ilyen színek fények nélküli, kellemetlen képsorozatot tudtam készíteni, de megérte a szenvedés, az a szűk karéj, a hatalmas sziklák, amelyek a tavat körbefogták, páratlan látványt nyújtottak, de az üdítő várva várt sör is jól esett a Menedékház vendéglőben.
A vonzó pihenési lehetőség űberelte a következő szintmagasság megmászását, így azt jövőre halasztottuk.
Csalódás, de lefele sem volt rövidebb és könnyebb.

Bagyinszki Zoltán

Késmárk – Thököly várkastély

Felvidék

Késmárk alapítása a II. Géza által betelepített szász telepesekhez köthető a XII. században. A kőfallal körülvett város északi szélén épült az erődítmény, mely később a keresztes lovagok tulajdonába került. 1441-ben a husziták foglalták el, majd Mátyás király a Szapolyai családnak adományozta, akik egy gótikus külsejű várkomplexummá bővítették az erődöt. 1579-ben a Laszkyaktól vásárolta meg a várat a dúsgazdag kereskedő Thököly Sebestyén.

Napjainkig megőrzött túlnyomórészt reneszánsz külsejét a Thököly családnak köszönheti, 1596-1601 között építtették át a gótikus várat reneszánsz stílusú kastéllyá, családi székhelyükké téve azt. Messze földről érkeztek olasz kőfaragók, kőművesek és festők, az udvaron reneszánsz árkádokat kialakítva, gazdagon díszített termeit falfestményekkel látták el. Híres fejedelmünk, Thököly Imre is a városban született. A kuruc felkelés bukása után a bécsi udvar lefoglalta a várat, fényűző berendezését Bécsbe szállíttatta.

A vár a város birtokába került, volt benne kaszárnya, raktár, de még műhímző gyár is az idők során. A XVIII. században többször is tűz pusztított falai közt. 1931-ben múzeumot nyitottak benne, majd teljes körű renováláson ment át (1962-1985), ennek következtében tárlatainak sora jelentősen kibővült.

http://kirandulastippek.hu/szlovak-paradicsom-szepesseg/kesmark-thokoly-var

Szepességi faszobrok a zólyomi vár kiállításán – másolatok

Felvidék

A magyarországi késő gótikus szobrászat legkiemelkedőbb alkotója, akiről az első adatok 1503-ból származnak. Stílusa valószínűsíti, hogy Veit Stoss krakkói műhelyében tanult. Korai műve lehet a besztercebányai plébániatemplom Szent Borbála-oltára (1509). Bizonyosan ő faragta a galgóci Betlehemnek nevezett Jézus születése csoportot. Fő műve a lőcsei Szent Jakab plébániatemplom 1508–17 között faragott és festett főoltára, amelynek külső képei a Káposztafalvi mestertől származhatnak. Hitelesen kevés mű kapcsolható nevéhez, tevékenysége egy népes műhely élén azonban meghatározó befolyást gyakorolt a Felvidék szobrászatára.

https://artportal.hu/lexikon-muvesz/pal-mester-locsei/

Márkusfalva 3. Máriássy kastély – belsők

Felvidék

Szepes déli részének egyik legmutatósabb építménye a kelet-szlovákiai Márkusfalván álló kastély.
A kastélyt a 17. század derekán építették, eredetileg erődítményszerű jelleggel. Az eredeti reneszánsz erődítményszerű formáját a sarkokon elhelyezett körtornyokkal 1773-ban változtatta meg – rokokó stílusú nagy átalakítás.
Röviddel ezután Máriássy Wolfgang II. József császár közelgő megérkezésének alkalmából a kastély kertjében felépíttette a Dardanela nyári rezidenciát.
Az objektumok műemlék-felújítása után (1984-1994) a kastélyban Kelet-Szlovákia több objektumából származó gyűjteményekkel kiegészítve, történelmi bútorok kiállítása kapott helyet.
A nyári rezidenciában az iglói székhelyű Honismereti Múzeum billentyűs hangszerek kiállítását hozták létre. Az impozáns freskókkal díszített nyári rezidencia gyönyörű reprezentációs terme koncertteremként szolgál.

http://slovakia.travel/hu/markusfalvi-kastely

Márkusfalva 2. Máriássy kastély – külsők

Felvidék

Szepes déli részének egyik legmutatósabb építménye a kelet-szlovákiai Márkusfalván álló kastély.
A kastélyt a 17. század derekán építették, eredetileg erődítményszerű jelleggel. Az eredeti reneszánsz erődítményszerű formáját a sarkokon elhelyezett körtornyokkal 1773-ban változtatta meg – rokokó stílusú nagy átalakítás.
Röviddel ezután Máriássy Wolfgang II. József császár közelgő megérkezésének alkalmából a kastély kertjében felépíttette a Dardanela nyári rezidenciát.
Az objektumok műemlék-felújítása után (1984-1994) a kastélyban Kelet-Szlovákia több objektumából származó gyűjteményekkel kiegészítve, történelmi bútorok kiállítása kapott helyet.
A nyári rezidenciában az iglói székhelyű Honismereti Múzeum billentyűs hangszerek kiállítását hozták létre. Az impozáns freskókkal díszített nyári rezidencia gyönyörű reprezentációs terme koncertteremként szolgál.

http://slovakia.travel/hu/markusfalvi-kastely

Magas – Tátra – Fehér patak mentén

Felvidék

Lőcse – reneszánsz városháza

Felvidék

A templom mellett a város másik jellegzetes épülete a tér közepén álló régi városháza, melyben egészen 1955-ig működött Lőcse város tanácsa. 1550 körül épült, leégett elődjének helyére, annak egyes részeit felhasználva. Mai árkádsoros, erkélyes külsejét 1615-ben alakították ki, a tetőből kiemelkedő, díszes emeletrész pedig Schulek Frigyes tervei alapján a XIX. század végén épült.

A külső falon látható XVII. századi óriási allegorikus freskók az öt polgári erényt ábrázolják, a mértékletességet, az elővigyázatosságot, a derekasságot, türelmet és az igazságosságot, persze mindezt latin felirattal. Az épület eredetileg reneszánsz tornyát a XVIII. században barokkosították.

Az épületben jelenleg a Szepesi Múzeum várostörténeti kiállítását láthatjuk. Az első emeleti gótikus nagyterem ajtaján a Jókai regényéből ismert lőcsei fehér asszonyt, Korponayné Géczy Juliannát ismerhetjük fel, amint titkon a labancokat hívja. A városháza legszebb része az innen nyíló reneszánsz díszítésű, keresztgerendás mennyezetű tanácsterem, melynek falain Habsburg uralkodók és hajdani lőcsei polgármesterek arcképei lógnak.

http://kirandulastippek.hu/szlovak-paradicsom-szepesseg/locse

Igló – Szűz Mária Mennybemenetele templom

Felvidék

A szepesváradi tér jellegzetessége a rómaikatolikus Szűz Mária mennybemenetele templom.
Egy 13. századi templom helyére építették a 14. század második felében. Az új templomhoz 1395-ben a máig is fennmaradt gótikus Szent Mihály kápolnát építettek. Barokk változtatásokon 1742 és 1772 között esett át.
A nagyszabású háromhajós bazilika kiemelkedő része atorony, amely 87 m magas és Szlovákia legmagasabb tornya. A gótikus díszkapu a templom déli részén helyezkedik el és Szepes legszebb kapui közé tartozik. A templom belsejét értékes művek díszítik. A legértékesebb a lőcsei Pál mester műhelyéből származó Kalvária csoport 1520-ból és Martin mester táblafestményei 1490 környékéről.

http://slovakia.travel/hu/szuz-maria-mennybemenetele-templom-szepesvarad

Késmárk – Városháza

Felvidék

Késmárk belvárosának egésze műemléki védelem alatt áll. A városháza 1461-ben gótikus stílusban épült, majd 1515-ben egy tűzvész során egy része megsemmisült. 1553-ig tartott, még reneszánsz stílusban újjáépítették.
A ma látható épületet a XVIII.században emelték. A tornya barokk stílusú. Elsőre könnyen összetéveszthető egy templommal az épület, merthogy tornya van. De ez itt errefelé így volt szokás.
A városról szóló wikipédiás oldalon van egy kép 2005-ből. Ott még nem állt a toronyban a tüzeket vizsgálgató szoboralak, a város bronz éjjeliőre.

https://www.kozterkep.hu/~/7555/Kesmarki_varoshaza_toronydiszito_szobra_Kesmark_2006.html

Igló – Vigadó

Felvidék

1899-1902 között szecessziós stílusban épült. Felépítése majd fél millió koronába került és hihetetlenül nagy csodálatnak örvendett. A „szépség, jóság és igazság szentélyének” tartották. A mai felvidék területén nyolc ilyen történelmi szempontból is értékes színházépület maradt fenn.
Az utolsó ilyen stílusban épült színházak egyike felvidéken.
Gerster Kálmán építész úgy tervezte az épületet, hogy a színházon kívül egy szállodának, koncertteremnek és kávéháznak is helyt adott. A történelmi leírás szerint a termeket fehér és arany díszek ékesítik, ill. 235 férőhelyről is szó esik.
A Vigadó háromszintes épülete hosszanti alaprajzú, négy sátortetős, hasáb alakú saroktornyát pedig díszkupolák- és lámpák ékesítik. A kupolán hagyma alakú tetők, szélein pedig lángokra emlékeztető vázák találhatók. Az északi és déli homlokzatot rizalit (az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész) díszíti. A Vigadó főbejárata előtt két ión oszlopfővel díszített előcsarnok található, melynek tetejét balusztrádos erkélyre építették át. Az előcsarnok alatt egy út maradt fenn, ahol régen a kocsikkal közlekedtek. A gyalogosoknak lépcsőket alakítottak ki. A koncertterem pontosan az épület közepén található. Az épület fő díszítőeleme Igló város hattyút ábrazoló címere, mely az ének és költészet jelképe. Az ősi mondák szerint a hattyú szereti a zenét és halálakor gyönyörűen énekel. A Vigadó épületének földszinti és emeleti részén éttermek, kávézók és a szálloda található.

https://navstevnik.spisskanovaves.eu/hu/latnivalok/muemlekek/vigado/