Kategória Archívum: Felvidék
Borsi várkastély 2019. – II. Rákóczi Ferenc szülőhelye
A határ mentén Borsi település II. Rákóczi Ferenc szülőhelyeként ismert, a várkastély a Bodrog mellett található.
Emlékezzünk mi is – EMLÉKÉV az idei !
ÉPÜL- SZÉPÜL- RENOVÁLJÁK. BOCSI- BORSI, RENOVÁLJUK a kiemelt történelmi műemlékünket.
Ami sajnos szintén a határ túloldalán maradt !
Ez nézőpont kérdése, még jó hogy hagyják – gondolom a Visegrádi négyek miatt, hiszen bevettük őket – ennyi akkor jár nekünk is.Köszönjük.
Talán átadásra kerül az idén – megszépül a várkastély dolgoznak rajta a magyar szakemberek- tudtommal magyar finanszírozással.
A mai technológiák segítségével szerintem 1 év és kész ,továbbá még egy év a belső design, a múzeum berendezése, ezt is mi megcsináljuk majd, de honnan szerezzük be az eredeti, eredetinek tűnő emlékeket , tárgyakat ??? no mindegy megoldjuk, ez a mi problémánk- remek szakembereink vannak.
Február végén jártam ismét Borsiban 3-4. alkalommal – örömmel láttam a munkásokat “Dobri Gyen”- t köszönve hangosan, igazán kellemetlen volt mert ők magyarul köszöntek vissza.
Részemről bocsánatkérések közepette szégyenkezve informálódtam. Éppen ebédszünet volt – szerencsémre kaptam lehetőséget pár képet készíteni, amit örömmel tettem, láttam halad a dolog .
Hamarosan a cserepezik az egyik legfontosabb reneszánsz Rákóczi emlékünket, még nem fotogén, az idő se kedvezett a fotográfus számára, de alakul formálódik a középkori értékünket.
A csodálatos ( viharos sorsú szobor ) Rákóczi emlékmű teljes pompájában a helyén van, a kő talapzata-posztamense jó szándékú magyar vállalkozók segítségével szépült meg.- köszönjük. / Tisztelegve, koszorúkkal díszítve.
Szeretném hinni hogy a sok eltérítő XXI. századai technika, az idegenszívű médiák és az érdektelenség ellenére lesznek majd látogatói.
Tokajból a borvidékről csak egy ugrás, néhány km és már a határ mentes Borsiban van a Kedves Honfitársam. Égészségére a 6 puttonyos Bor-si-t, mindkettő nagy érték!
Bagyinszki Zoltán
Eperjes – Szent Miklós templom
Eperjes központi jellegzetessége a 14. századi nagyszabású Szent Miklós templom a magas zömök toronnyal együtt.
A háromhajós gótikus templom építését 1515-ben fejezték be.
Építészetében az építészeti javítások és az 1788-as tűzvész ellenére is több eredeti gótikus jegy maradt fenn, pl. a hálózati boltozatok, ablakok és kapuk.
Az 1696-ból származó Szent Miklós templom főoltárán a gótika és a barokk összhangja érzékelhető. A 16. század eleji, lőcsei Pál mester műhelyéből származó angyalszobrok gótikus stílusúak.
Bártfa – Nyáridőben
Nemcsak Sáros, de egész Szlovákia büszkesége az egyik kétségtelenül legszebb szlovák város, az ódon Bártfa. Joggal sorolták be 2000-ben az UNESCO természeti és kulturális örökségének jegyzékébe.
Bártfáról az a hír járja, hogy Szlovákia leggótikusabb városa. Történelmi magjának központi tere a jellegzetes homlokzatú oromzatos kontytetős ódon polgári házsorral szegélyezett téglalap alakú tér.
A tér közepén áll a 16. századból származó volt városháza épülete. A városháza értékes termeiben a honismereti múzeum legértékesebb tárgyai vannak kiállítva. A múzeum további tárgyait a tér délnyugati sarkában álló, reneszánsz árkádos, eredetileg gótikus polgári Gantzughof-házban helyezték el.
A tér legjelentősebb műemléke az annak északi részében álló római katolikus Szent Egyed bazilika (Bazilika minor sv. Egídia). A 15. század elején kezdték építeni és fokozatosan nagyvonalú háromhajós gótikus bazilika alakot kapott. A belső részben figyelemreméltó a 15. századból származó 11 későgót szárnyas oltár-együttes, melyek közül néhány plasztika az európai fafaragás csúcspontját jelenti.
Egyedülálló kilátást nyújt madártávlatból Bártfára a hatalmas újgót stílusú templomtorony körfolyosója.
A város dísze a ferences kolostor és templom. A kolostor a városi erődítmény védőfalai közelében áll, amely Szlovákia legsértetlenebb állapotban fennmaradt középkori védőrendszere. A kőből készült védőfalakon kívül 3 kaput és 10 bástya maradt fenn.
Magas – Tátra, Zöld tó a hegyek karéjában
A Zöld-tavi-völgyben a Zöld-tó keleti partján lévő ház (1551 m) turisták, bringázók, hegymászók, síelők kedvelt célja, mivel a felsorolt sportokhoz rendkívül kedvező környezetben van.
A Zöld-tó első látogatói csak a csillagok alatt vagy az Elülső-Rézaknák völgyében a Rókusi-réten található juhásztanyákon éjszakázhattak. 1876-ban a Rókusi-réten építettek fel az első menedékkunyhót, ez volt az Egyed-kunyhó. Ezt 1887-ben áthelyezték a Zöld-tó déli partjára, de 1890- ben leégett. 1897-ben a tó északi partján építették fel az új menedékházat, a Frigyes-menedékházat, amelyből az 1924-es és a II. világháború utáni bővítésekkel jött létre a mai menedékház.
A házat 1950-ben Albert Brncal testnevelési tanár, az IAMES tátrai hegymászók klubjának neveltje emlékére átnevezték Brncal-háznak. Brncal hegymászó oktatóként veszítette életét 1950.08.01-én a Karbunkulus-csorba alatt a Kis-Papirusz-völgyben. A ház mai neve Zöld-tavi-ház.
A ház gondnoka ma Juraj Gantner.
http://www.vysoketatry.com/chaty/chpzplese/hu.html
Napsütésből szürkületbe.
A Zöld tó sajnos nem fogadott a kegyibe, igen rossz idő, szemerkélő eső, fénytelen világ fogadott minket. Haragszom rá!
Sajnos ilyen színek fények nélküli, kellemetlen képsorozatot tudtam készíteni, de megérte a szenvedés, az a szűk karéj, a hatalmas sziklák, amelyek a tavat körbefogták, páratlan látványt nyújtottak, de az üdítő várva várt sör is jól esett a Menedékház vendéglőben.
A vonzó pihenési lehetőség űberelte a következő szintmagasság megmászását, így azt jövőre halasztottuk.
Csalódás, de lefele sem volt rövidebb és könnyebb.
Bagyinszki Zoltán
Késmárk – Thököly várkastély
Késmárk alapítása a II. Géza által betelepített szász telepesekhez köthető a XII. században. A kőfallal körülvett város északi szélén épült az erődítmény, mely később a keresztes lovagok tulajdonába került. 1441-ben a husziták foglalták el, majd Mátyás király a Szapolyai családnak adományozta, akik egy gótikus külsejű várkomplexummá bővítették az erődöt. 1579-ben a Laszkyaktól vásárolta meg a várat a dúsgazdag kereskedő Thököly Sebestyén.
Napjainkig megőrzött túlnyomórészt reneszánsz külsejét a Thököly családnak köszönheti, 1596-1601 között építtették át a gótikus várat reneszánsz stílusú kastéllyá, családi székhelyükké téve azt. Messze földről érkeztek olasz kőfaragók, kőművesek és festők, az udvaron reneszánsz árkádokat kialakítva, gazdagon díszített termeit falfestményekkel látták el. Híres fejedelmünk, Thököly Imre is a városban született. A kuruc felkelés bukása után a bécsi udvar lefoglalta a várat, fényűző berendezését Bécsbe szállíttatta.
A vár a város birtokába került, volt benne kaszárnya, raktár, de még műhímző gyár is az idők során. A XVIII. században többször is tűz pusztított falai közt. 1931-ben múzeumot nyitottak benne, majd teljes körű renováláson ment át (1962-1985), ennek következtében tárlatainak sora jelentősen kibővült.
http://kirandulastippek.hu/szlovak-paradicsom-szepesseg/kesmark-thokoly-var
Szepességi faszobrok a zólyomi vár kiállításán – másolatok
A magyarországi késő gótikus szobrászat legkiemelkedőbb alkotója, akiről az első adatok 1503-ból származnak. Stílusa valószínűsíti, hogy Veit Stoss krakkói műhelyében tanult. Korai műve lehet a besztercebányai plébániatemplom Szent Borbála-oltára (1509). Bizonyosan ő faragta a galgóci Betlehemnek nevezett Jézus születése csoportot. Fő műve a lőcsei Szent Jakab plébániatemplom 1508–17 között faragott és festett főoltára, amelynek külső képei a Káposztafalvi mestertől származhatnak. Hitelesen kevés mű kapcsolható nevéhez, tevékenysége egy népes műhely élén azonban meghatározó befolyást gyakorolt a Felvidék szobrászatára.
Márkusfalva 3. Máriássy kastély – belsők
Szepes déli részének egyik legmutatósabb építménye a kelet-szlovákiai Márkusfalván álló kastély.
A kastélyt a 17. század derekán építették, eredetileg erődítményszerű jelleggel. Az eredeti reneszánsz erődítményszerű formáját a sarkokon elhelyezett körtornyokkal 1773-ban változtatta meg – rokokó stílusú nagy átalakítás.
Röviddel ezután Máriássy Wolfgang II. József császár közelgő megérkezésének alkalmából a kastély kertjében felépíttette a Dardanela nyári rezidenciát.
Az objektumok műemlék-felújítása után (1984-1994) a kastélyban Kelet-Szlovákia több objektumából származó gyűjteményekkel kiegészítve, történelmi bútorok kiállítása kapott helyet.
A nyári rezidenciában az iglói székhelyű Honismereti Múzeum billentyűs hangszerek kiállítását hozták létre. Az impozáns freskókkal díszített nyári rezidencia gyönyörű reprezentációs terme koncertteremként szolgál.
Márkusfalva 2. Máriássy kastély – külsők
Szepes déli részének egyik legmutatósabb építménye a kelet-szlovákiai Márkusfalván álló kastély.
A kastélyt a 17. század derekán építették, eredetileg erődítményszerű jelleggel. Az eredeti reneszánsz erődítményszerű formáját a sarkokon elhelyezett körtornyokkal 1773-ban változtatta meg – rokokó stílusú nagy átalakítás.
Röviddel ezután Máriássy Wolfgang II. József császár közelgő megérkezésének alkalmából a kastély kertjében felépíttette a Dardanela nyári rezidenciát.
Az objektumok műemlék-felújítása után (1984-1994) a kastélyban Kelet-Szlovákia több objektumából származó gyűjteményekkel kiegészítve, történelmi bútorok kiállítása kapott helyet.
A nyári rezidenciában az iglói székhelyű Honismereti Múzeum billentyűs hangszerek kiállítását hozták létre. Az impozáns freskókkal díszített nyári rezidencia gyönyörű reprezentációs terme koncertteremként szolgál.
