Kategória Archívum: Felvidék

Sajógömör III. Czinka Panna szülőhelye, emlékműve

Felvidék

Sajógömörön született Czinka Panna virtuóz magyar cigányzenész, legendás cigányprímás, sírja is a faluban van.
Zenészcsaládból származott, nagyapja és apja II.Rákóczi Ferenc fejedelem udvarának muzsikusai voltak.
Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szép reményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott megfelelően kiképezzék a hegedűjátékban. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett muzsikája. Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn játszó cigány zenészhez, és annak két fivérével megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigányegyüttes, amelyben két hegedűs (egyik közülük a prímás, a másik a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Cigányzenekaruk híre napról-napra terjedt, ünnepségek alkalmával 20-30 mérföldet is utaztak. Ez az első ismert híressé vált magyar cigányzenekar.
A közvéleményben gyakran úgy él a neve, hogy II. Rákóczi Ferenc zenésze volt. Ez Jókai Mórnak ‘köszönhető’, aki Szeretve mind a vérpadig c. regényében így szerepelteti, pedig csak 1711-ben született, 1772-ben halt meg. Viszont kuruc egyenruhában Európa szerte terjesztette a kurucdalokat.
Halálának 220. évfordulóján, 1992-ben szép ünnepség keretében szobrot állítottak neki Gömörön, a kastéllyal szemben, ahol Petőfi 1845. május 28-án megszállt.

https://www.kozterkep.hu/~/15448/Czinka_Panna_Sajogomor_1992.html

Betlér Andrássy kastély II. Emlékezés

Felvidék

Immár sokadik alkalommal voltam Betlérben, vagy Betlér felé….. Most a fények rám köszöntöttek és ismét megállásra kényszerítettek a kék ég háttérrel együtt, végre elkészülhetett a főhomlokzati Betlér fő képe. Az egykori diaképek sajnos elhasználódtak és tönkrementek.
Nekem a “kastélyokkastélyamúzeumrezidencianumeróegycsodatörténelemaminden” a témában.
2019. március közepén egy órát töltöttem, töltöttünk a tesóval a parkban, körbejárva az épületet a régi fotós és múzeumi, ágyús élményeket felelevenítve.
Emlékezve a z indulásra, valószínű itt érintett meg a témakör, itt Betléren és Krasznahorkán fél évszázada dőlt el a kastély és várfotós Bagyinszki Zoli élete, életútja, kötelezettsége.
Talán a gyökeres impozáns öreg fa a legjellegzetesebb emlék marad számomra a 65. életévemhez közeledve. Köszönjük- köszönöm!

Bagyinszki Zoltán

Pelsőc – Tűztorony

Felvidék

Süvete – rotunda

Felvidék

Maga a település valószínűleg az északi gyepűvidék fokozatos kiterjesztésekor lett állandóan lakottá. Annyi bizonyos, hogy a 13. században vára is állott, a falutól északra lévő Mutyen-hegy egyik gerincén, Múrik néven tartja számon a szakirodalom. Birtoklásáért a vidék urai, a Záchok és az Ákosok nemzetsége között évekig harc folyt, végül 1272-ben a Záchok kapták meg a birtokjogot. Valószínűleg ekkorra datálható a süvétei körtemplom, a rotunda építésének kezdete is. A szakirodalom szerint 1280 és 1290 közt festhették ki. Még az sem kizárt, hogy a Zách család alapította, s talán az ő temetkezőhelyükként is szolgált, de erre egyelőre nincs bizonyíték.
Az Arany János által balladában is megírt Zách Feliciánnak Károly Róbert király ellen elkövetett merénylete után a birtokokat elkobozták, és Jolsva vára tartozékaiként a király rendelkezett velük. Hogy ebben az időben történt-e az az átépítés, melynek eredményeként a süvétei rotunda európai ritkasággá vált, kérdéses, de nagyon valószínű. Talán az eredeti alapítványozó minden emlékét el kellett tüntetni, és emiatt építették át a templomot. Az égetett téglából készült, a falu akkori lakosságához képest nagy méretű körtemplom belső terét egy gótikus boltívvel osztották ketté, egyedülálló belső teret alakítva ki ezáltal.

https://ujszo.com/regio/suvete-rotunda-a-falu-folott

A belső fotókat a felvidéki Görföl Jenő fotográfustól kaptuk. köszönjük.

Magas – Tátra, Csorba-tó télen II.

Felvidék

Borsi várkastély 2019. – II. Rákóczi Ferenc szülőhelye

Felvidék

A határ mentén Borsi település II. Rákóczi Ferenc szülőhelyeként ismert, a várkastély a Bodrog mellett található.
Emlékezzünk mi is – EMLÉKÉV az idei !
ÉPÜL- SZÉPÜL- RENOVÁLJÁK. BOCSI- BORSI, RENOVÁLJUK a kiemelt történelmi műemlékünket.
Ami sajnos szintén a határ túloldalán maradt !
Ez nézőpont kérdése, még jó hogy hagyják – gondolom a Visegrádi négyek miatt, hiszen bevettük őket – ennyi akkor jár nekünk is.Köszönjük.

Talán átadásra kerül az idén – megszépül a várkastély dolgoznak rajta a magyar szakemberek- tudtommal magyar finanszírozással.
A mai technológiák segítségével szerintem 1 év és kész ,továbbá még egy év a belső design, a múzeum berendezése, ezt is mi megcsináljuk majd, de honnan szerezzük be az eredeti, eredetinek tűnő emlékeket , tárgyakat ??? no mindegy megoldjuk, ez a mi problémánk- remek szakembereink vannak.

Február végén jártam ismét Borsiban 3-4. alkalommal – örömmel láttam a munkásokat “Dobri Gyen”- t köszönve hangosan, igazán kellemetlen volt mert ők magyarul köszöntek vissza.
Részemről bocsánatkérések közepette szégyenkezve informálódtam. Éppen ebédszünet volt – szerencsémre kaptam lehetőséget pár képet készíteni, amit örömmel tettem, láttam halad a dolog .
Hamarosan a cserepezik az egyik legfontosabb reneszánsz Rákóczi emlékünket, még nem fotogén, az idő se kedvezett a fotográfus számára, de alakul formálódik a középkori értékünket.
A csodálatos ( viharos sorsú szobor ) Rákóczi emlékmű teljes pompájában a helyén van, a kő talapzata-posztamense jó szándékú magyar vállalkozók segítségével szépült meg.- köszönjük. / Tisztelegve, koszorúkkal díszítve.
Szeretném hinni hogy a sok eltérítő XXI. századai technika, az idegenszívű médiák és az érdektelenség ellenére lesznek majd látogatói.
Tokajból a borvidékről csak egy ugrás, néhány km és már a határ mentes Borsiban van a Kedves Honfitársam. Égészségére a 6 puttonyos Bor-si-t, mindkettő nagy érték!

Bagyinszki Zoltán

Eperjes – Szent Miklós templom

Felvidék

Eperjes központi jellegzetessége a 14. századi nagyszabású Szent Miklós templom a magas zömök toronnyal együtt.
A háromhajós gótikus templom építését 1515-ben fejezték be.
Építészetében az építészeti javítások és az 1788-as tűzvész ellenére is több eredeti gótikus jegy maradt fenn, pl. a hálózati boltozatok, ablakok és kapuk.
Az 1696-ból származó Szent Miklós templom főoltárán a gótika és a barokk összhangja érzékelhető. A 16. század eleji, lőcsei Pál mester műhelyéből származó angyalszobrok gótikus stílusúak.

http://slovakia.travel/hu/szent-miklos-templom-eperjes

Bártfa – Nyáridőben

Felvidék

Nemcsak Sáros, de egész Szlovákia büszkesége az egyik kétségtelenül legszebb szlovák város, az ódon Bártfa. Joggal sorolták be 2000-ben az UNESCO természeti és kulturális örökségének jegyzékébe.
Bártfáról az a hír járja, hogy Szlovákia leggótikusabb városa. Történelmi magjának központi tere a jellegzetes homlokzatú oromzatos kontytetős ódon polgári házsorral szegélyezett téglalap alakú tér.
A tér közepén áll a 16. századból származó volt városháza épülete. A városháza értékes termeiben a honismereti múzeum legértékesebb tárgyai vannak kiállítva. A múzeum további tárgyait a tér délnyugati sarkában álló, reneszánsz árkádos, eredetileg gótikus polgári Gantzughof-házban helyezték el.
A tér legjelentősebb műemléke az annak északi részében álló római katolikus Szent Egyed bazilika (Bazilika minor sv. Egídia). A 15. század elején kezdték építeni és fokozatosan nagyvonalú háromhajós gótikus bazilika alakot kapott. A belső részben figyelemreméltó a 15. századból származó 11 későgót szárnyas oltár-együttes, melyek közül néhány plasztika az európai fafaragás csúcspontját jelenti.
Egyedülálló kilátást nyújt madártávlatból Bártfára a hatalmas újgót stílusú templomtorony körfolyosója.
A város dísze a ferences kolostor és templom. A kolostor a városi erődítmény védőfalai közelében áll, amely Szlovákia legsértetlenebb állapotban fennmaradt középkori védőrendszere. A kőből készült védőfalakon kívül 3 kaput és 10 bástya maradt fenn.

http://slovakia.travel/hu/bartfa

Magas – Tátra, Zöld tó a hegyek karéjában

Felvidék

A Zöld-tavi-völgyben a Zöld-tó keleti partján lévő ház (1551 m) turisták, bringázók, hegymászók, síelők kedvelt célja, mivel a felsorolt sportokhoz rendkívül kedvező környezetben van.
A Zöld-tó első látogatói csak a csillagok alatt vagy az Elülső-Rézaknák völgyében a Rókusi-réten található juhásztanyákon éjszakázhattak. 1876-ban a Rókusi-réten építettek fel az első menedékkunyhót, ez volt az Egyed-kunyhó. Ezt 1887-ben áthelyezték a Zöld-tó déli partjára, de 1890- ben leégett. 1897-ben a tó északi partján építették fel az új menedékházat, a Frigyes-menedékházat, amelyből az 1924-es és a II. világháború utáni bővítésekkel jött létre a mai menedékház.
A házat 1950-ben Albert Brncal testnevelési tanár, az IAMES tátrai hegymászók klubjának neveltje emlékére átnevezték Brncal-háznak. Brncal hegymászó oktatóként veszítette életét 1950.08.01-én a Karbunkulus-csorba alatt a Kis-Papirusz-völgyben. A ház mai neve Zöld-tavi-ház.
A ház gondnoka ma Juraj Gantner.

http://www.vysoketatry.com/chaty/chpzplese/hu.html

Napsütésből szürkületbe.

A Zöld tó sajnos nem fogadott a kegyibe, igen rossz idő, szemerkélő eső, fénytelen világ fogadott minket. Haragszom rá!
Sajnos ilyen színek fények nélküli, kellemetlen képsorozatot tudtam készíteni, de megérte a szenvedés, az a szűk karéj, a hatalmas sziklák, amelyek a tavat körbefogták, páratlan látványt nyújtottak, de az üdítő várva várt sör is jól esett a Menedékház vendéglőben.
A vonzó pihenési lehetőség űberelte a következő szintmagasság megmászását, így azt jövőre halasztottuk.
Csalódás, de lefele sem volt rövidebb és könnyebb.

Bagyinszki Zoltán

Késmárk – Thököly várkastély

Felvidék

Késmárk alapítása a II. Géza által betelepített szász telepesekhez köthető a XII. században. A kőfallal körülvett város északi szélén épült az erődítmény, mely később a keresztes lovagok tulajdonába került. 1441-ben a husziták foglalták el, majd Mátyás király a Szapolyai családnak adományozta, akik egy gótikus külsejű várkomplexummá bővítették az erődöt. 1579-ben a Laszkyaktól vásárolta meg a várat a dúsgazdag kereskedő Thököly Sebestyén.

Napjainkig megőrzött túlnyomórészt reneszánsz külsejét a Thököly családnak köszönheti, 1596-1601 között építtették át a gótikus várat reneszánsz stílusú kastéllyá, családi székhelyükké téve azt. Messze földről érkeztek olasz kőfaragók, kőművesek és festők, az udvaron reneszánsz árkádokat kialakítva, gazdagon díszített termeit falfestményekkel látták el. Híres fejedelmünk, Thököly Imre is a városban született. A kuruc felkelés bukása után a bécsi udvar lefoglalta a várat, fényűző berendezését Bécsbe szállíttatta.

A vár a város birtokába került, volt benne kaszárnya, raktár, de még műhímző gyár is az idők során. A XVIII. században többször is tűz pusztított falai közt. 1931-ben múzeumot nyitottak benne, majd teljes körű renováláson ment át (1962-1985), ennek következtében tárlatainak sora jelentősen kibővült.

http://kirandulastippek.hu/szlovak-paradicsom-szepesseg/kesmark-thokoly-var