Kategória Archívum: Felvidék
Trencsén – Jezsuita templom (Xavéri Szent Ferenc plébániatemplom)
Egy hazai csoda a Felvidékről – valódi művészettörténeti kuriózum, kiemelt szakrális emlékünk!
Az impozáns barokk templom Trencsén belvárosának főterén található. Belső tere pazar gazdagságot mutat, a rendház és a refektórium pedig hitelesen fennmaradt adatokkal és alkotói nevekkel is dokumentálható. Íme, bemutatom számotokra is!
1653–1657 között épült Pietro Spazzo tervei alapján, a jezsuiták megbízásából. Az épület 1708-ban leégett, majd 1714-ben újra felépítették és berendezték.
A templom barokk belső díszítése – stukkók, freskók, festések – a tűzvész után Christoph Tausch mester munkája. A refektórium fa díszítései és bútorai szintén a jezsuiták alkotásai: Vanossi Antal rendházfőnök idején Strassilovszky János asztalos és Paumgartner Bernát fafaragó készítették. Mindketten a rend laikus testvérei voltak, és 1732–1733-ban novícius éveiket töltötték a trencséni rendházban.
1776-tól az épületegyüttes a piaristák kezébe került. A refektórium berendezését később a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum vásárolta meg.
Tizenkét évvel ezelőtt magam is lefotóztam ezt a kiemelkedő magyar értéket a nagytétényi kastélymúzeumban. Sajnos ma már ott sem látogatható, nem tekinthető meg.
Meglepetésemre – és egyben örömömre – később itthon fedeztem fel, hogy a két szál most összeért.
Bagyinszki Zoltán
Jolsva – Koháry-Coburg kastély
A Jolsva városában található Koháry–Coburg-kastély a 18. század végén épült klasszicista stílusban. A kastélyt a Koháry család emeltette, akik jelentős magyar főnemesi családnak számítottak. Később a híres Coburg család tulajdonába került, miután Koháry Mária Antónia feleségül ment Ferdinánd Szász–Coburg–Gothai herceghez. Az épület egykor a család jolsvai birtokközpontja volt, gazdasági és kulturális központként is funkcionált. A kastélyt egykor angolpark vette körül, és híres volt könyvtáráról, valamint értékes berendezési tárgyairól. A Coburgok sokat tettek a helyi ipar, különösen a vasfeldolgozás fejlesztéséért. A kastélyt a 20. század folyamán államosították, majd különböző célokra – például iskolaként – hasznosították. Ma az épület részben felújítás alatt áll, és törekvések vannak arra, hogy turisztikai és kulturális szerepét visszanyerje. Az egykor fényűző kastély mára történelmi emlékhely, amely a régió arisztokratikus múltját idézi. A kastély története szorosan összefonódik a magyar és szlovák történelemmel.
Tóth, G. (2004). Magyar kastélylexikon 2. Gömör megye kastélyai. Castellum Kiadó.
Slovakia.travel: Jolsva – Coburg Castle. https://slovakia.travel/en/jelsava-coburg-castle
A kastély fájdalmas képei mellett látható még a garamszentbenedeki bencés apátságban gróf Koháry István, Hont vármegye főispánjának díszes síremléke.
Fotó: Pásztor Péter
A halhatatlan gróf Koháry István a törökök elleni, véres, de győztes csatában, roham közben vesztette életét Szentbenedeknél, 1664-ben.
A befolyásos arisztokrata családi kriptája a főhajó alatti altemplomban került kialakításra.
Bagyinszki Zoltán – köszönet Péternek a Koháry-síremlékről készült képekért.
Nemesváralja – Osztroluczky-kastély
Kétszintes, U alaprajzú kastély a Felvidéken, közel Beckó várához.
Az úrilak főhomlokzata egyedi megoldású: hangsúlyos ion oszlopsor díszíti, két szélén kupolával. Anno reneszánsz stílusban épült, később klasszicista stílusban alakították át.
A jó állapotú, nem látogatható műemléket szép angolpark övezi.
Kutatásaim során először Legeza–Szacsvay szerzőpáros Felvidéki utakon című, többkötetes, kiváló albumában találkoztam a kastély képeivel.
Bagyinszki Zoltán
Nagybiccse – Thurzó Nászpalota, Belső képek – Értékek II.
Az előzőekben részletesen bemutatásra került Thurzó György nádori várkastélya (nem Juraj – nem!), valamint a reneszánsz Nászpalota külső része.
Az épületet 1601-ben építtette hét leánya számára – méltó családi ünnepekre és a folyamatos, nagyszabású főúri lakodalmi eseményekre. Leányainak nevei a 11. fotón olvashatók!
A Teremtő azonban egy fiúgyermekkel is megajándékozta őt.
A felújított belső terek két szinten láthatók – ma időszaki kiállítótérként és házasságkötő teremként működnek.
Bagyinszki Zoltán
Révkomárom – Jókai (200) és Klapka emlékművek
Barátaimmal koszorúzni mentünk Komáromba, a híresebb, északi városrészbe.
A Jókai-jubileum, a bicentenárium minket is tisztelgésre késztetett. Jókai Mór, az írófejedelem volt a kiemelt célunk, de a másik óriás – a kiváló katona, Klapka György – is megérdemelte figyelmünket.
Egy nagyobb felvidéki fotósprogram végén érkeztünk meg a két ikonikus magyar személyiség emlékművéhez – természetesen koszorúkkal.
Jó érzés volt megállni és emlékezni az író és a tábornok bronzszobra előtt. Köszönet illeti a szobrok felállítását kezdeményező, szervező és adakozó egykori polgárokat.
Mindkét alkotás remekmű – méltó az ő nagyságukhoz és életművükhöz egyaránt. A szobrokat Berecz Gyula és Róna József szobrászművészek készítették.
Tisztelettel:
Zoli, Feri, Gyuri és Gyurika
A nagybiccsei Thurzó-nászpalota
Szerintem ez egy a világon is egyedülálló magyar művészeti érték! A külső homlokzat a rengeteg stukkó és sgrafittó hatására olyan, mintha „tetoválva” lennének a középkori mulatóhely falai.
Különösen díszes a bejárati kapu. A magyar Felvidék reneszánsz építészetének egyik gyöngyszeme, amelyet a közelmúltban felújítottak. Csodaszép lett! Harminc év után tértem vissza fotózni – és most be is jutottam.
A hatalmas, kétszintes nagybiccsei nászpalotát Thurzó György főispán építtette, mivel hét leányát kellett férjhez adnia – a lakodalmi ünnepségek céljára. Volt olyan lakodalom, amely egy évig tartott, bőséges dőzsöléssel.
Volt miből… A dúsgazdag gróf Thurzó György, aki nádor és főispán is volt, 1601-ben alkotta meg ezt a reneszánsz műemléket.
Az épület a négysarokbástyás, emeletes, impozáns tornyokkal rendelkező reneszánsz várkastély közvetlen közelében található, mintegy 50–60 méterre tőle.
Bagyinszki Zoltán
Nagybiccse – Thurzó-várkastély
Nagybiccsén fotózva a teljes Thurzó-kollekció.
Thurzó György négy sarokbástyás, tornyos reneszánsz várkastélya 1571–1605-ből.
A mai fotók mellett az archív képek bemutatják az alaprajzot és a belső, zárt udvar (amely nem látogatható!) emeletes, szépséges, oszlopos hangulatát. A külső sgraffitó díszítés anno különleges értéket képviselt.
Fotók: Gerevich Tibor Magyarország művészeti emlékei című, szépséges könyvéből repróztam – köszönettel.
Magyar kastélyok rész, 1939-ből – érdemes elolvasni a rövid leírást is hozzá.
A ma is fennmaradt, értékes, 400 éves műemléket itáliai mesterek munkájának köszönhetjük.
A Nagybiccse Thurzó várkastély udvar belső oszlopos képek a Várlexikon honlap ajándéka – fotója.
Bagyinszki Zoltán
Vágbeszterce – Podmaniczky Rafael (1558), hadvezér, trencséni főispán síremléke
Gyuláról barátaival a Felvidékre látogatott a Podmaniczky-díjas fotós a múlt héten.
Reneszánsz magyar értékeket, várakat és kastélyokat keresve 12 település volt az úticéljuk.
(Tavaly kapta meg a díjat, és úgy gondolta, aktuális lenne felkeresni a névadó „kiválóság” felmenőit.)
A cseh határ közelében, a vágbesztercei templomban felkereste a nagy múltú, történelmi magyar család egyik legértékesebb emlékét: Podmaniczky Rafael 1558-ból származó vörös márvány síremlékét.
Ismét sikerült bejutnia egy olyan templomba, amely magyar értéket rejt – olyan helyre, ahová fotós korábban alig-alig jutott be.
Valószínűleg ez egy kevéssé ismert, de annál fontosabb kincse a magyar kultúrtörténetnek – íme.
Bagyinszki Zoltán