Kategória Archívum: Felvidék

Márkusfalva – Máriássy kastély

Felvidék

Az egész Észak-Magyarországon komoly birtokokkal rendelkező, a szászok közül egyedül bárói rangig emelkedő, Márkusfalvát már évszázadok óta birtokló Másiássy család jeles tagja, Máriássy Ferenc a 17. században építette a négy kerek sarokbástyával rendelkező, szabályos téglalap alaprajzú reneszánsz kastélyt. A 18. században felújították, illetve rokokó stílusban átépítették. Ekkor kapta homlokzata a gazdag stukkódíszítést. Műemléki felújítása 1984-1994 között zajlott. A kastélyban megtekinthetjük az igen gazdag történelmi bútorgyűjteményt, amely Kelet-Szlovákia több kastélyának bútorait is tartalmazza.

http://www.muemlekem.hu/hatareset/Mariassy-kastely-Markusfalva-359

Révkomárom Jókai emlékmű – A magyar széppróza napja 2018. 02.18.

Felvidék

A Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén ezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját. A rendezvénysorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A február 12. és 23. között zajló több mint száz program szervezésében több mint ötven magyarországi és határon túli kulturális intézmény és szervezet vesz részt, köztük a Fiatal Író Szövetsége (FISZ), a József Attila Kör (JAK), a kárpátaljai Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája.
cultura.hu/aktualis/a-magyar-szepproza-napja-2018/

 

Harangok 2. a határon túli templomokból

Felvidék


Bim- bam, bim – bammmmm, B. Zoli fotográfus harangélményeiről.
Az utóbbi 10 évben három alkalommal szólalt meg a harang tőlem kb. 2-3 méterre- pedig figyelmeztettek ennek lehetőségére.
Harangfotózás  ill. toronyból panorámafotózáson voltam Diósgyőrben,  Nagybányán és Munkácson éppen. A tornyokból csodálatos a kilátás, fantasztikus panoráma tárul a képalkotó elé időjárástól, napszaktól, felekezettől függetlenül.
Igazi fotós élmény madárlátta képeket készíteni, erre kevesen vállalkoznak – macerás dolog ennek a megvalósítása.
Mindhárom helyre nehéz a bejutás, feljutás- lift sehol: vállalkozni, próbálkozni, kérni, bejutni majd a bizonytalan foknélküli vastag és friss galambsz…. s létrán, lépcsőn felmenni az ismeretlenbe egy kézzel, másikban a gép– többször teljes sötétségben, egyedül.
Wágner Attila barátom Sepsiszentgyörgyről, a hegymászó-kalandpark vállalkozó is büszke lehetne rám a magasság és nehézség leküzdését  vállalva.
Nem volt gyerekjáték, veszélyes és saját felelősségre történik, ezt mindig hozzátették a helyiek.Voltak ritka kivételek: Debrecen, Nagyszeben, Nagyszalonta, Kassa, Szeged biztonságos tiszta  közlekedés lehetőségére.
Miután kellően fényeztem magam – és feljutottam a harangok emelkedett világába nekem is sok minden eszembe jutott akkor a magányomban –  a harang sokkal több mint a déli harangszó! Igazi élmény látni, megörökíteni – megmutatni őket. Csoda hogyan került a helyére ? és hogy tud ott megmaradni az állandó soktonnás mozgó tömegével. A budapesti nagyharang súlya majdnem 10 tonna a Szent István Bazilika tornyában. Komoly technikai feladat lehet odavarázsolni a torony szűk ablakán keresztül, főleg ezelőtt 4-500  évvel, amely igazán bravúros teljesítmény – technika lehetett / talán csak kreatív egyszerűség.
Szóval a dolog elintézve, a Debreceni  Nagytemplomi toronyról “másolt”nagybányai Ref. torony 40 – méteres magasságában, a harangtérben megcsodálom a bronz részleteket, olvasom a szövegeit. Részlet: Budapesten öntötte Walser Ferenc 1892-ben, 2229 kg súlyú – míves népművészeti motívumos, virágdíszes, olvasmányos műalkotás. Belefeledkezve keresem a jó beállítást ami legtöbbször ugye nem is lehetséges a doboznyi térben.  A nagy látószögű objektív természetesen lent maradt az autóban, de már nem megyek vissza érte.
A megvilágítás esetleges – közben repülnek a galambok  és hullik a nyakamba a toll, a por és az ürülék….. emlegetem a Jézus Krisztust is. Lassan teljessé válik a csend- szűk a tér, itt ott szürkeség, de inkább mindenütt, ránézek az órámra……
Koncentrálok, emelem a gépet, megvan a képkivágás-levegővételem leáll, exponálok. Abban a pillanatban mozgást, zajt észlelek, mozdul valami, halkan megszólal a harang (néha éppen akrobata módon betámasztva  tartom magam a létra és az ablakpárkány között- a Munkácsi várat   vagy a Diósgyőri várat fotózva)majd egyre inkább őrült hangerővel  ismétlődik.
Talán soha nem lesz vége, de nincs hová menekülni a mély hang úgy tűnik  még inkább erősödik és folyamatosan zúg. Erre éppen lehetne , lehetett volna számítani , de igazából nem lehetett rá felkészülni.
Őszintén mondom, félelmetes különleges élmény volt – emlékszem  Nagybányán a környező festői hegyek és a fő tér épületei a Zazar partja miatt elszámolt az időérzékem- tudtam késő, nem érek le, gondoltam mindegy……. jön a harangszó és jött.
Rendkívül erős hanghatás volt  nagyon hosszan – kicsit pánikba is estem. Adrenalin, félelem, menekülési kényszer……Alig készült pár felvétel a Református templom tornyában “lakó” harangról. lásd a képek között.
Látom magam, szerencsétlenkedve eredménytelenül próbáltam a befogni a fülem, rejtekhelyet keresve forgolódtam – csoda hogy a dobhártyám bírta a kiképzést. Pedig tudom, megtanultam a kéz nem ér semmit nem szigetel, ilyenkor nyitva kell tartani a szánkat és majd befejeződik az égi koncert. Amikor vége volt, a harangzúgást – fülcsengést még hosszú percekig hallottam belülről, majd nagy örömmel elindultam lefelé a csendes templomhajó padsorába. A szép fotók így utólag megérték: Nagybánya a lehangoló Festőtelep, Véső Ágoston festőmű- vész barátsága mellett a templom óriás harangjával, hanghatásával is örökre belém vésődött.
Valószínű a jövőben inkább a  földről hallgatom Gyulán a Németváros Szent József, a Petőfi téri Református és a Belvárosi  Rk. templomaink hosszú déli harangszavát-ismert dallamukat. Amikor is mindig eszembe jut majd a rendkívüli hadvezérünk Hunyadi János Nándorfehérvári diadala ( az 1456-os győzelemre nagyon büszke vagyok – most olvasom Bán Mór műveként a hőstetteit, életét bemutató kiváló könyvsorozatot).
Bagyinszki Zoltán

 

Zsolna – szecessziós hangulat

Felvidék

Oroszvári Zichy kastély

Felvidék

Kastélyát 1841 és 1844 között gróf Zichy Emánuel építtette. 1872-ben Hugo Henckel vásárolta meg. 1876-ban a település alsó része leégett. 1906-ban a kastélyt gróf Lónyay Elemér vásárolta meg. Neve arra utal, hogy Árpád-kori várát orosz határőrnépek védték, melyeket Taksony fejedelem telepített ide. A település területén a bronzkorban a wieselburgi kultúra települése állt. Területén a római korban egy Gerulata nevű település állt. E vidéket a honfoglalás után orosz határőrnépek védték, melyeket Taksony fejedelem telepített ide, valószínűleg egykori várát is ő építtette 947 és 970 között. A várnak már nyoma sincs, mivel 1271-ben Ottokár cseh király leromboltatta. A 14. században bukkan fel német neve először “Kerselburch” alakban. 1410-ban “Orozwar” néven említik. A 16. században a török elöl menekülő horvátok telepedtek le itt, majd németek és magyarok érkeztek. 1646-ban Zichy István birtoka lett.
1910-ben 1802, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Trianon után is Magyarország része maradt. A település 1947-ben a párizsi békeszerződés értelmében került az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott. A II. világháború után itt nyitották meg Csehszlovákia első magyar tanítási nyelvű alapiskoláját, amely a hatvanas években beolvadt a helyi szlovák iskolába. Ezt követően az oroszvári magyar gyerekek a pozsony-belvárosi Duna utcai iskolában tanultak, de a kilencvenes évek kezdetétől már nem jár oroszvári gyerek magyar iskolába.

http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=2157

Megy- ment a vita az OROSZVÁRI ZICHY KASTÉLYRÓL a SZÉP MAGYAR ÉPÜLETRŐL amely a Pannonhalmi Apátságot illetné meg a magyar és belga hercegi pár ajándékaként….. jogtalanság és lélekbánat mert szép és hatalmas az oroszvári határ menti romantikus műemlék – hófehér, az angol windsori kastély volt a mintája , U alaprajzú épületről van szó. Az 1800-aas évek közepén épült, 1844-ben készült el, Franz Beer tervei szerint neogótikus stílben. Természetesen gyönyörű és változatos angolpark tartozott hozzá, mint rendesen minden főúri rezidenciához. A parkban hasonló stílusú Szent Vid kápolna épült. A rekonstrukció talán folyamatban van.
Érdemes megállni és megpróbálni a bejutást, a belsők megtekintését kieszközölni, mert valódi szépségek, gazdag díszített enteriőrök, csúcsíves nyílászárók a jutalom.
(a lépcsőház, a díszterem , a freskók, a festmények, falfestések, fafaragások … nem tudom, sajnos ide még nekem sem sikerült bemenni pedig márt 4 alkalommal próbálkoztam, de nem adom fel). Több alkalommal volt borús időm a kerítés tövében, amit most fekete fehér fotókkal demonstrálok.
Kedves honfitársam ha Bécs felé autózol, vagy Pozsonyba készülsz egy kitérő igazán megéri hiszen az egyik leg leg magyar főúri lak az, ami a kerítés mögötti parkban látható.

Bagyinszki Zoltán

Felvidéki kastélyok, paloták

Felvidék

TISZTELT LÁTOGATÓK !
FELVIDÉKI KASTÉLYOK, PALOTÁK

SOK SZÉP ÉS JÓ ÁLLAPOTÚ TÖRTÉNELMI ÉPÍTMÉNY LÁTHATÓ A LEGÚJABB FELVIDÉKI KÉPI KASTÉLYTÚRÁM KERETÉBEN.
A VÁRAK ÉS A A KASTÉLYOK SOROZATOK KÉPEIHEZ CSAK A TELEPÜLÉSEK NEVEIT JELÖLTEM, TUDATOSAN.
NINCS TÖBB INFORMÁCIÓ, KICSIT TÖBB KÉPI BARANGOLÁST – INFORMÁLÓDÁST JAVASLOK, KÉSZTETEK HA….
KÉREM- JAVASLOM AZ INTERNET SEGÍTSÉGÉVEL A KÉPEKHEZ RENDELT INFORMÁCIÓKAT KERESSÉK MEG, KINEK TÖBB- KINEK KEVESEBB SZÜKSÉGES.
A LEGTÖBBRŐL ITT A HONLAPON IS TOVÁBBI KÉPEK SZÖVEGEK OLVASHATÓAK, KÜLÖN KÜLÖN IS.
A FELVIDÉK TALÁN A LEGGAZDAGABB, VONZÓ TÖRTÉNELMI MAGYAR EMLÉKEKBEN, JÓ UTAT HOZZÁ.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Felvidéki várak

Felvidék

Gimesi képek, ahol a Gimes zenekar megalakult

Felvidék

Nyitrától 14 km-re, északkeletre található. A Tribecs délkeleti lejtői, valamint a Zsitva-menti dombság határolják. A község a Gímes-patak völgyében fekszik.

1226-ban II. András király a birtokot a Hont-Pázmány nemzetség Nyitra megyei ágához tartozó Ivánkának adja. (F.III-2.93.) Várát Ivánka fia, a Hontpázmány nembeli András koronaőr (1247), főtárnok-mester (1249), a Forgách család őse (ki az 1241-es sajómezei Muhi csatában a menekülő királynak saját lovát átengedte) építtette 1265 táján, a Nyitra és Bars közötti út ellenőrzésére. 1273-ban András és fiai hősiesen megvédték a várat II. Ottokár cseh király ostromától, így a vár a Hont-Pázmány (Hunt-Paznan) nemzetség birtokában maradt. 1295-ben a települést két faluként (Alsó- és Felső-Gímes) említik, melyeket egy erdő választott el egymástól. A szőlőtermesztésnek ekkor már több évszázados hagyományai voltak a vidéken.[forrás?] 1303 után ezt a területet is Csák Máté szerezte meg, akinek Detre nevű megbízottja igazgatta az uradalmat és csak halála után, 1321-ben került királyi kézre a vár.[forrás?] A település 1350-ben piactartási jogot kapott, 1356-tól királynéi birtok. 1386-ban Mária királynő örök adományul Forgách Balázsnak és rokonainak adta. 1430-ban a Forgáchok lecsapoltatták a falu alatti mocsarat és a várat kibővítették.
Az első török támadás 1530-ban érte a települést, amely egy 1570-es feljegyzés szerint már a töröknek fizetett adót. 1576-ban a török mégis megtámadta a falut és a várat is felgyújtotta. 1610-ben lakói fellázadtak az adózási terhek ellen. A Forgáchok 1613-ban kijavíttatták a sérült várat, melynek Nyitra eleste után lett komolyabb szerepe, a 17. század elején épültek külső védművei. 1663-ban Nyitra várának eleste után a török ismét felégette a falut, melynek lakói ezután újra a töröknek adóztak. 1715-ben szőlőkert és 18 adózó háztartás volt a községben. 1722-ben felépült a község temploma. 1726-ban vásártartási jogot kapott a község. 1752-ben 80 család lakta. 1787-ben 138 házában 1023 lakos élt.
A várat 1712-ben és 1755-ben is újjáépítették a Forgáchok és a várban barokk kápolnát alakítottak ki. 1885-ig használták illetve lakták a várat, de mivel nem felelt meg a kor követelményeinek és az átalakítás hatalmas összeget emésztett volna fel, így végleg a faluban álló 18. századi barokk kastélyba költöztek. A vár elhanyagolt állapotba került és pusztulásnak indult.
1828-ban 134 háza volt 939 lakossal. 1833-ban Forgách Károly cukorgyárat alapított itt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Bajmóc – művészi Pálffy kandallók

Felvidék

Nagyszombat – Szent Miklós templom

Felvidék

Nagyszombatban a Szent Miklós téren egy 14. századi román templom helyén (a legősibb településhelyen) áll a híres gótikus örökség – a plébánusi Szent Miklós Bazilika. Az esztergomi érsek székesegyházi temploma volt 1543 és 1820 között.
A Szent Miklós Bazilika egy háromhajós bazilika, későgótikus stílusban épült ún. dunántúli stílusban. Az építmény 60 m hosszú, 31 m széles, főhajója 18 m magas, presbitériumával kelet felé irányul.
A templom eredeti tiszta gótikus jellegét 1618 és 1630 között veszítette el, amikor Pázmány Péter bíboros a gótikus háromhajós templom bővítését szorgalmazta, mégpedig oldalsó barokk kápolnákat, talaj-, pad- és szószékcserét javasolt. Végül ugyanebben az időben megépült a barokk kórus és az orgona, néhány új oltár és megváltozott a templom külső sziluettje is.
Később 1739 és 1741 között az északi részt nyolcsarkas barokk kápolnával egészítették ki, amelyben a „kegyelmes nagyszombati Szűz Máriaként“ ismert áldó Szűz Mária képe látható.
A Szent Miklós Bazilika nemcsak plébániatemplom, hanem a város vallási-kulturális életének központja is. Ismertségét az évente augusztus és szeptember fordulóján megrendezésre kerülő Nagyszombati Orgona Napok nemzetközi fesztiválnak is köszönheti.

http://slovakia.travel/hu/szent-miklos-bazilika-nagyszombat