Kategória Archívum: Felvidék

Kassa – Nagy kaszinó épülete

Felvidék

A napokban Kassán is jártunk, kiemelten a Tátra túrák voltak terveinkben…
Hazafelé egy nagy kört tettünk az egykori csodás ÉK-i nagyvárosunkban. A fontos látnivalók mellett “észrevettük” e különleges értékes épületet is.
A jelenlegi fotótéma a 20. század elejéről származik. Eredetileg a Nagykaszinó foglalt benne helyet, ahol a város polgárainak felső rétege találkozott.
A kaszinót később a Tivoli mozi váltotta fel, ami aztán a kommunista Partizán nevet kapta. Csak a múlt évszázad 80-as éveiben szerezhette meg a Nemzeti Színház.
Jelenleg a Kassai Nemzeti Színház Kisszínpadának épülete és egy remek vendéglátóhely is egyben.
Az épület helyén egykor az Arany csillag fogadó állt. Sok szép Bzoli fotóval visszafoglalva!
Az épület 30 évet várt az átalakításra. Felújítását csak a 2013-as Kassa az Európai unió kulturális fővárosa projekt keretében sikerült megvalósítani.
Építészeti stílusa a mai napig megmaradt. Impozáns homlokzata látványos változatos ablakokkal, arany növényi motívumokkal van díszítve.
Répászky Gyula építőművész alkotása, amely 1903-ban készült el eklektikus- szecessziós stílusban. Városközpont – Főtér Hlavná tér utca 76.

Bagyinszki Zoltán

Besztercebánya – Óratorony és a főtér

Felvidék

Mint egy néma őr áll az SNP (a Szlovák Nemzeti Felkelés rövidítése) Tér felett az óratorony. Karcsú, gyönyörű, fenséges… uralja a teret és mintha óvná a „falai alatti téren” zajló életet.
A zöldnek, mázsálónak és legújabban ferde toronynak is nevezett Óratorony a besztercebányai SNP Tér felső végén áll. A torony a város történelmi magjának hátterét alkotó látványosságok közé tartozik.
A torony kezdetben a toronyóra hordásán kívül őrfunkciót is betöltött. A toronyból kapcsolatot lehetett teremten a Vartovka és a Šachtičky őrtornyaival, amelyekről a várost fenyegető esetleges veszedelmet jelentették. A toronyban a trombitások laktak, akik tűzvész esetén kimentek a torony körfolyosójára, és riadót fújtak.
Mivel a városi mázsa épülete mellett állt, az óratornyotmázsáló toronynak is nevezték. Az óratorony alatt városi kínzókamra és börtön volt. Felépítése óta a torony többször leégett, több módosításon és átalakításon esett át. A 20. század kezdetétől fogva a torony fokozatosan elhajlik tengelyétől, ami szabad szemmel is látható. Ma a torony már 68 cm-rel ferdébb. Egy ősi legenda arra is magyarázatot talál, hogy miért ferde a torony: A tornyot az éjszaka azok az arra szálló angyalok billentették meg, akik a torony felett összeütköztek, és beleakadtak annak csúcsába.
Az óratorony jelenleg a nyilvánosság számára is nyitva áll, a tetejére 101 fából készült lépcsőfokon lehet feljutni. A torony körfolyosójáról csodálatos kilátás nyílik a lent elterülő város egész területének panorámájára és a távolban a Körmöci-hegység vagy az Alacsony-Tátra hegycsúcsaira.

https://slovakia.travel/hu/a-besztercebanyai-ferde-torony-sikma-veza-v-banskej-bystrici

Besztercebánya – IV. Béla királyunk szobra a történelmi városközpontban

Felvidék

Szádelői-kanyon, Gömör-Tornai-karszt 2022. nyarán

Felvidék

Magyar fotográfia napja – augusztus 29.

Felvidék

Petzval József (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.
Az Institutum Geometricumban (Mérnöki Intézet), a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjében szerzett mérnöki oklevelet, de később matematikából is bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1828-tól 1835-ig Pest város mérnökeként dolgozott az építési osztályon. 1832-től műegyetemi tanár, majd 1836-tól 1877-ig a Bécsi Egyetemen oktatott matematikát. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (1849) és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1873).
Munkássága kiterjedt a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika, az optika és a hangtan területére is. A fényképezés terén kifejtett munkássága úttörő volt, mivel ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetriai méréseket végzett. Több más nagyszerű találmánya mellett optikai kísérleteinek lett az eredménye, hogy megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magas-Tátra – út a Fátyol vízeséshez

Felvidék

A Fátyol-vízesés vagy Szkok-vízesés a Magas-Tátrában, Szlovákiában található, a Malompataki-völgyben, 1720 méteres tengerszint feletti magasságban.
A völgy alsó, erdős részét magas harántfal választja el a felsőtől, ezen hull alá a vízesés. Csorbatótól északi irányban kb. 4 km-re található, kényelmes sétával 1 óra 45 perc alatt érhető el a sárga jelzésen. A vízesésig az út télen is járható.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Késmárk – Thököly vár és múzeum

Felvidék

A Tátra alatti város látványossága a késmárki vár, amely a tátrai turizmusba mint a Tátrába irányuló első ismert turistakirándulás kiindulópontja írta be magát.
A városi típusú várkomplexum a város védelmének céljából 1463-ban a középkori Szent Erzsébet település romjain jött létre. A vár legrégibb külseje gótikus stílusú volt, amit Zápolyai Jánostól és Imrétől kapott. A jelenlegi, többnyire reneszánsz külsőt a késmárki vár az 1572-1624-es években végrehajtott terjedelmes többszakaszos átalakítás révén szerezte. A vár utolsó átalakításait a Thökölyi család biztosította, amely olasz kőfaragókat, kőműveseket és festőket hívott Késmárkra, hogy az eredetileg védvárat reprezentációs családi lakhellyé alakítsák. A várudvaron levő épületek reneszánsz árkádokat kaptak, az emeleten levő pompás termek falfestményekkel lettek kidíszítve és a várkápolna belseje korabarokk stílusban volt felújítva.
Történelmi cselekedettel tette híressé a várat Lasky Beáta a vár úrnője, aki 1565-ben néhány késmárki nemes társaságában kirándulni ment a Havas hegységbe, amelyet ma Tátrának hívnak. Amikor három nap múlva a hercegnő a Zöld tótól hazatért, Lasky Albert várúr, a haragos férj büntetésből a vártoronyba záratta, ahol zord körülmények között hat hosszú évig börtönözte. Egyetlen irgalom a szerencsétlen hercegnő számára a két ablak volt, az egyik az imádott Havas hegységre nézett, a másikon az ételt kapta.
1931-ben a várkomplexum egy részében megnyitották a regionális múzeum első kiállítását. A vár generáljavítása után az 1962-1985-ös években a múzeumi gyűjtemények állaga kiszélesedett és jelenleg a látogatóknak több tárlat megtekintésére van lehetőségük, a nyári szezonban az éjszakai várlátogatások alkalmával színpadi előadásokat is megtekinthetnek.

https://slovakia.travel/hu/a-kesmarki-var

A Késmárki várban a következő kiállítások láthatók:
– Késmárk és környékének őskori és középkori benépesítése
– A Thököly család emlékének szentelt kiállítás
– A késmárki zsidó közösség számára szentelt kiállítás
– Céhek és mesterségek
– Városházi helység
– Történelmi fegyverek
– Vadász Egyesület
– Szepesi orvosok és gyógyszerészek Egyesülete
– MUDr. V. Alexander élete és munkássága
– Kilátótorony
– Késmárk történelme a 19. század felétől
– Szakrális művészetek kiállítása
– A múzeum gyűjteményének történelmi portréi
– Várkápolna
– Késmárk és a Tátra

Önálló kiállítás (nem képezi a múzeum szokásos megtekintésének a részét)
– Történelmi járművek kiállítása

https://slovakia.travel/hu/muzeum-kesmarkon

Gömör-Szepesi Karszt, Kemence-szurdok, létrás túra

Felvidék

Egy bátorságpróbának (számomra) beillő programot szervezett a tesó, János a jelentkező túratázók számára. /Köszönöm a pár db. vendégfotót is tőle.
A Hernád- völgyében, remek időben üres patakmederben, csordogáló vízesések mellet bandukoltunk a kavicsokon a folyamatosan emelkedő erdei úton, a túrajelzést követve.
Egyre közelítve a nagy függőleges – létrás bevezetőt. Amikor megláttam azért elgondolkoztam: tényleg itt most nekem fel kell menni a 15 m magas keskeny, majdnem függőleges vaslétrán? – kénytelen voltam, de nem örömmel tettem-vitt a közösség. Lépdeltem, kapaszkodtam csak előre (sem alulra, sem felfelé, sem oldalra) a létra fokokat néztem.
Akkor még nem tudtam, hogy van még hátra vagy 35-40 szerényebb főleg vizes csúszós fa-létra a meredek szurdokvölgyben – a kb 1000 m magasság eléréséig.
Ott viszont a medvés tábla késztette gondolkozásra az ehhez nem szokott szabadidős látogatót. A végéig, az alaposan megizzasztó 21 km került a lábunkba, kellő fáradtsággal.
Felérve vízszintesen jó egy óra menetelés még várt ránk. Mint ahogyan a Klastrom -réten egy nagy pohár hideg sör is /amely + erősÍtette az elfogyott energiabázist.
Sajnos a cipőm gondoskodott a kellemetlen fájdalmas közérzetről. A lábam tiltakozott minden megtett további méter közben, pedig az intenzív lefelé irány még hátra volt.
A legvégén a Hernád szépséges szűk, sziklás völgyét is megtaláltuk. Megkönnyebbülést az autóbusz megpillantása és a kényelmes beülés hozott – de valódi sikerélmény volt.
Gondoltam a Sonyra, a sok szép felvételre, a természet csodáira is közben. (meg az egészségre, a mozgás örömére és a régen teljesített 21 km lépésszámára, tudom megérte).

Bagyinszki Zoltán

Késmárk – Szent Kereszt templom / bazilika

Felvidék

A Szent Kereszt templom alapjai és eredete visszanyúlik egészen a korai román, 13. századi időszakba. A mai pompás gótikus templom 1444 és 1498 között épült. Az átépítést a Szapolyai urak, valamint a város támogatta. Mindkettő „mecénás“ megörökítette saját címerét a templom kis bejáratánál. A belső térben három különböző boltozat található: hálózatos a templom oldalsó hajó részében, csillagos a fő hajóban, valamint keresztes a templom sekrestyéjében. Felséges gótikus a templom belső tere, mint ahogyan az oldalsó oltárok is (Apostolok oltára, Martírium, Szűz Mária koronázása), ugyancsak a főoltár és az 1472-ből származó keresztelőmedence.
A karzat alatt elhelyezkedő reneszánsz padok 1518-ból származnak. Ezeket a helyeket a misén a szolgabírók és a városi tanács tagjai foglalták el.
A templom különlegessége a két orgona. A kis orgona 1651-ből származik, Szlovákia legöregebb működőképes, játszó orgonája. A legértékesebb művészeti emlék a főoltáron lévő felfeszített Jézus. A 15. és 16. század derekán készítette Stwosz Vít (Stozorai Vít) mester a saját műhelyében.
A reformáció utáni időszakban, amikor a német lakosok java része protestánssá vált, 1531–1673, 1678–1687, valamint 1705–1709 között a templom az evangélikus egyház része volt. 1997-ben II. János Pál pápa szentelte fel bazilikává.

https://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/kesmarki-szent-kereszt-templom/

A késmárki gótikus reneszánsz bazilika a történelmi Magyarország egyik legértékesebb megőrzött, középkori értéke.
A jelzett epitáfiumok közül a vörös márvány faragott oroszlános monogramos vitéz Varkóczi Kristóf 1591-ben készült el teljesen.
Külön is figyelemre méltó a reneszánsz felvidéki jellegzetes pártázatos sgraffitós harangtorony -1586. A templom tornya is reneszánsz motívumokkal díszített.

Bagyinszki Zoltán

Besztercebánya – a reneszánsz város III.

Felvidék

Sokadik felvidéki utamon “vettem észre” Besztercebánya újjászületett jelentős értékeit, a gazdag bányaváros látványos reneszánsz palotáit.
A főtéri épületek, gazdag díszes polgárházak, egy kicsi helyen ennyi érték, amik 4-500 évesek, a török ide már nem jutottak fel rombolni pusztítani.
Csak érdekességként arany – ezüst, de főleg rézércbányászat és kohászat gazdagította a várost és lakóit-600 éven át.
a “réz világ fővárosának” is hívták! Ebből is látszik országunk nemzetünk szorgalma középkori gazdagsága. EURÓPAI méretben is kiemelkedő.
Hála ebből adódóan legalább tíz 2-3 szintes reneszánsz épület került kamerám elé, kiemelésre érdemes faragott erkélyekkel, szépséges homlokzattal-színes sgraffitókkal, címerekkel, oszlopaikkal, loggiákkal, egyedi kapuzatukkal, rekonstruált boltozatos belső terekkel-azok freskóival. A legtöbbjük kávézó, söröző, étterem, szálloda, múzeum-ként funkcionál. A védett műemlékek előterében jó volt múlatni az idő, jó társaságban, finom kávéval, hideg sörökkel, hagyományos ételekkel.

Régi városháza, Mátyás-ház, Barbakán, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Királyválasztó palota, Ébner-ház és a polgárházakból még 3-4 szépség.

Bagyinszki Zoltán – igyekeztem a teljesség igényével bemutatni őket.