Kategória Archívum: Felvidék
Magyar fotográfia napja – augusztus 29.
Petzval József (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.
Az Institutum Geometricumban (Mérnöki Intézet), a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjében szerzett mérnöki oklevelet, de később matematikából is bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1828-tól 1835-ig Pest város mérnökeként dolgozott az építési osztályon. 1832-től műegyetemi tanár, majd 1836-tól 1877-ig a Bécsi Egyetemen oktatott matematikát. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (1849) és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1873).
Munkássága kiterjedt a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika, az optika és a hangtan területére is. A fényképezés terén kifejtett munkássága úttörő volt, mivel ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetriai méréseket végzett. Több más nagyszerű találmánya mellett optikai kísérleteinek lett az eredménye, hogy megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magas-Tátra – út a Fátyol vízeséshez
A Fátyol-vízesés vagy Szkok-vízesés a Magas-Tátrában, Szlovákiában található, a Malompataki-völgyben, 1720 méteres tengerszint feletti magasságban.
A völgy alsó, erdős részét magas harántfal választja el a felsőtől, ezen hull alá a vízesés. Csorbatótól északi irányban kb. 4 km-re található, kényelmes sétával 1 óra 45 perc alatt érhető el a sárga jelzésen. A vízesésig az út télen is járható.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Késmárk – Thököly vár és múzeum
A Tátra alatti város látványossága a késmárki vár, amely a tátrai turizmusba mint a Tátrába irányuló első ismert turistakirándulás kiindulópontja írta be magát.
A városi típusú várkomplexum a város védelmének céljából 1463-ban a középkori Szent Erzsébet település romjain jött létre. A vár legrégibb külseje gótikus stílusú volt, amit Zápolyai Jánostól és Imrétől kapott. A jelenlegi, többnyire reneszánsz külsőt a késmárki vár az 1572-1624-es években végrehajtott terjedelmes többszakaszos átalakítás révén szerezte. A vár utolsó átalakításait a Thökölyi család biztosította, amely olasz kőfaragókat, kőműveseket és festőket hívott Késmárkra, hogy az eredetileg védvárat reprezentációs családi lakhellyé alakítsák. A várudvaron levő épületek reneszánsz árkádokat kaptak, az emeleten levő pompás termek falfestményekkel lettek kidíszítve és a várkápolna belseje korabarokk stílusban volt felújítva.
Történelmi cselekedettel tette híressé a várat Lasky Beáta a vár úrnője, aki 1565-ben néhány késmárki nemes társaságában kirándulni ment a Havas hegységbe, amelyet ma Tátrának hívnak. Amikor három nap múlva a hercegnő a Zöld tótól hazatért, Lasky Albert várúr, a haragos férj büntetésből a vártoronyba záratta, ahol zord körülmények között hat hosszú évig börtönözte. Egyetlen irgalom a szerencsétlen hercegnő számára a két ablak volt, az egyik az imádott Havas hegységre nézett, a másikon az ételt kapta.
1931-ben a várkomplexum egy részében megnyitották a regionális múzeum első kiállítását. A vár generáljavítása után az 1962-1985-ös években a múzeumi gyűjtemények állaga kiszélesedett és jelenleg a látogatóknak több tárlat megtekintésére van lehetőségük, a nyári szezonban az éjszakai várlátogatások alkalmával színpadi előadásokat is megtekinthetnek.
https://slovakia.travel/hu/a-kesmarki-var
A Késmárki várban a következő kiállítások láthatók:
– Késmárk és környékének őskori és középkori benépesítése
– A Thököly család emlékének szentelt kiállítás
– A késmárki zsidó közösség számára szentelt kiállítás
– Céhek és mesterségek
– Városházi helység
– Történelmi fegyverek
– Vadász Egyesület
– Szepesi orvosok és gyógyszerészek Egyesülete
– MUDr. V. Alexander élete és munkássága
– Kilátótorony
– Késmárk történelme a 19. század felétől
– Szakrális művészetek kiállítása
– A múzeum gyűjteményének történelmi portréi
– Várkápolna
– Késmárk és a Tátra
Önálló kiállítás (nem képezi a múzeum szokásos megtekintésének a részét)
– Történelmi járművek kiállítása
Gömör-Szepesi Karszt, Kemence-szurdok, létrás túra
Egy bátorságpróbának (számomra) beillő programot szervezett a tesó, János a jelentkező túratázók számára. /Köszönöm a pár db. vendégfotót is tőle.
A Hernád- völgyében, remek időben üres patakmederben, csordogáló vízesések mellet bandukoltunk a kavicsokon a folyamatosan emelkedő erdei úton, a túrajelzést követve.
Egyre közelítve a nagy függőleges – létrás bevezetőt. Amikor megláttam azért elgondolkoztam: tényleg itt most nekem fel kell menni a 15 m magas keskeny, majdnem függőleges vaslétrán? – kénytelen voltam, de nem örömmel tettem-vitt a közösség. Lépdeltem, kapaszkodtam csak előre (sem alulra, sem felfelé, sem oldalra) a létra fokokat néztem.
Akkor még nem tudtam, hogy van még hátra vagy 35-40 szerényebb főleg vizes csúszós fa-létra a meredek szurdokvölgyben – a kb 1000 m magasság eléréséig.
Ott viszont a medvés tábla késztette gondolkozásra az ehhez nem szokott szabadidős látogatót. A végéig, az alaposan megizzasztó 21 km került a lábunkba, kellő fáradtsággal.
Felérve vízszintesen jó egy óra menetelés még várt ránk. Mint ahogyan a Klastrom -réten egy nagy pohár hideg sör is /amely + erősÍtette az elfogyott energiabázist.
Sajnos a cipőm gondoskodott a kellemetlen fájdalmas közérzetről. A lábam tiltakozott minden megtett további méter közben, pedig az intenzív lefelé irány még hátra volt.
A legvégén a Hernád szépséges szűk, sziklás völgyét is megtaláltuk. Megkönnyebbülést az autóbusz megpillantása és a kényelmes beülés hozott – de valódi sikerélmény volt.
Gondoltam a Sonyra, a sok szép felvételre, a természet csodáira is közben. (meg az egészségre, a mozgás örömére és a régen teljesített 21 km lépésszámára, tudom megérte).
Bagyinszki Zoltán
Késmárk – Szent Kereszt templom / bazilika
A Szent Kereszt templom alapjai és eredete visszanyúlik egészen a korai román, 13. századi időszakba. A mai pompás gótikus templom 1444 és 1498 között épült. Az átépítést a Szapolyai urak, valamint a város támogatta. Mindkettő „mecénás“ megörökítette saját címerét a templom kis bejáratánál. A belső térben három különböző boltozat található: hálózatos a templom oldalsó hajó részében, csillagos a fő hajóban, valamint keresztes a templom sekrestyéjében. Felséges gótikus a templom belső tere, mint ahogyan az oldalsó oltárok is (Apostolok oltára, Martírium, Szűz Mária koronázása), ugyancsak a főoltár és az 1472-ből származó keresztelőmedence.
A karzat alatt elhelyezkedő reneszánsz padok 1518-ból származnak. Ezeket a helyeket a misén a szolgabírók és a városi tanács tagjai foglalták el.
A templom különlegessége a két orgona. A kis orgona 1651-ből származik, Szlovákia legöregebb működőképes, játszó orgonája. A legértékesebb művészeti emlék a főoltáron lévő felfeszített Jézus. A 15. és 16. század derekán készítette Stwosz Vít (Stozorai Vít) mester a saját műhelyében.
A reformáció utáni időszakban, amikor a német lakosok java része protestánssá vált, 1531–1673, 1678–1687, valamint 1705–1709 között a templom az evangélikus egyház része volt. 1997-ben II. János Pál pápa szentelte fel bazilikává.
https://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/kesmarki-szent-kereszt-templom/
A késmárki gótikus reneszánsz bazilika a történelmi Magyarország egyik legértékesebb megőrzött, középkori értéke.
A jelzett epitáfiumok közül a vörös márvány faragott oroszlános monogramos vitéz Varkóczi Kristóf 1591-ben készült el teljesen.
Külön is figyelemre méltó a reneszánsz felvidéki jellegzetes pártázatos sgraffitós harangtorony -1586. A templom tornya is reneszánsz motívumokkal díszített.
Bagyinszki Zoltán
Besztercebánya – a reneszánsz város III.
Sokadik felvidéki utamon “vettem észre” Besztercebánya újjászületett jelentős értékeit, a gazdag bányaváros látványos reneszánsz palotáit.
A főtéri épületek, gazdag díszes polgárházak, egy kicsi helyen ennyi érték, amik 4-500 évesek, a török ide már nem jutottak fel rombolni pusztítani.
Csak érdekességként arany – ezüst, de főleg rézércbányászat és kohászat gazdagította a várost és lakóit-600 éven át.
a “réz világ fővárosának” is hívták! Ebből is látszik országunk nemzetünk szorgalma középkori gazdagsága. EURÓPAI méretben is kiemelkedő.
Hála ebből adódóan legalább tíz 2-3 szintes reneszánsz épület került kamerám elé, kiemelésre érdemes faragott erkélyekkel, szépséges homlokzattal-színes sgraffitókkal, címerekkel, oszlopaikkal, loggiákkal, egyedi kapuzatukkal, rekonstruált boltozatos belső terekkel-azok freskóival. A legtöbbjük kávézó, söröző, étterem, szálloda, múzeum-ként funkcionál. A védett műemlékek előterében jó volt múlatni az idő, jó társaságban, finom kávéval, hideg sörökkel, hagyományos ételekkel.
Régi városháza, Mátyás-ház, Barbakán, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Királyválasztó palota, Ébner-ház és a polgárházakból még 3-4 szépség.
Bagyinszki Zoltán – igyekeztem a teljesség igényével bemutatni őket.
Besztercebánya – a reneszánsz város II.
Sokadik felvidéki utamon “vettem észre” Besztercebánya újjászületett jelentős értékeit, a gazdag bányaváros látványos reneszánsz palotáit.
A főtéri épületek, gazdag díszes polgárházak, egy kicsi helyen ennyi érték, amik 4-500 évesek, a török ide már nem jutottak fel rombolni pusztítani.
Csak érdekességként arany – ezüst, de főleg rézércbányászat és kohászat gazdagította a várost és lakóit-600 éven át.
a “réz világ fővárosának” is hívták! Ebből is látszik országunk nemzetünk szorgalma középkori gazdagsága. EURÓPAI méretben is kiemelkedő.
Hála ebből adódóan legalább tíz 2-3 szintes reneszánsz épület került kamerám elé, kiemelésre érdemes faragott erkélyekkel, szépséges homlokzattal-színes sgraffitókkal, címerekkel, oszlopaikkal, loggiákkal, egyedi kapuzatukkal, rekonstruált boltozatos belső terekkel-azok freskóival. A legtöbbjük kávézó, söröző, étterem, szálloda, múzeum-ként funkcionál. A védett műemlékek előterében jó volt múlatni az idő, jó társaságban, finom kávéval, hideg sörökkel, hagyományos ételekkel.
Régi városháza, Mátyás-ház, Barbakán, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Királyválasztó palota, Ébner-ház és a polgárházakból még 3-4 szépség.
Bagyinszki Zoltán – igyekeztem a teljesség igényével bemutatni őket.
Besztercebánya – a reneszánsz város I.
Sokadik felvidéki utamon “vettem észre” Besztercebánya újjászületett jelentős értékeit, a gazdag bányaváros látványos reneszánsz palotáit.
A főtéri épületek, gazdag díszes polgárházak, egy kicsi helyen ennyi érték, amik 4-500 évesek, a török ide már nem jutottak fel rombolni pusztítani.
Csak érdekességként arany – ezüst, de főleg rézércbányászat és kohászat gazdagította a várost és lakóit-600 éven át.
a “réz világ fővárosának” is hívták! Ebből is látszik országunk nemzetünk szorgalma középkori gazdagsága. EURÓPAI méretben is kiemelkedő.
Hála ebből adódóan legalább tíz 2-3 szintes reneszánsz épület került kamerám elé, kiemelésre érdemes faragott erkélyekkel, szépséges homlokzattal-színes sgraffitókkal, címerekkel, oszlopaikkal, loggiákkal, egyedi kapuzatukkal, rekonstruált boltozatos belső terekkel-azok freskóival. A legtöbbjük kávézó, söröző, étterem, szálloda, múzeum-ként funkcionál. A védett műemlékek előterében jó volt múlatni az idő, jó társaságban, finom kávéval, hideg sörökkel, hagyományos ételekkel.
Régi városháza, Mátyás-ház, Barbakán, Thurzó-ház, Beniczky-ház, Királyválasztó palota, Ébner-ház és a polgárházakból még 3-4 szépség.
Bagyinszki Zoltán – igyekeztem a teljesség igényével bemutatni őket.