Kategória Archívum: Felvidék

123►

Az Alacsony-Tátra lábánál, Felső-Garammente egyik községe – Zólyomlipcse – fölött áll Szlovákia egyik épségben megmaradt vára – a Zólyomlipcsei vár.
A vár története a 13. századba nyúlik vissza. A vár a magyar királynők hagyományának részét alkotta. A vadakkal teli terjedelmes erdők közelében való kedvező fekvésének köszönhetően gyakran látogatta az uralkodó. 1620-ban a Széchy család birtokává vált. Wesselényi magyar nádor Széchy Máriával kötött házassága által azt nászajándékként megszerezte.
Annak ellenére, hogy azt az egyik Habsburg-ellenes rendi felkelés vezére székhelyévé tette, a császár haragjában nem rombolta le annak falait és a vár nagyon jó állapotban megmaradt.
A 19. században a Magyar Állam tulajdona lett és 1873-ban árvaházat rendeztek be falai között, később szerzetes apácák székhelye volt.

https://slovakia.travel/hu/a-zolyomlipcsei-var

A gótikus és reneszánsz várépülethez később barokkos palotaépületet kapcsoltak, ennek a sarkánál található a 750 éves hárs
amely a történelmi Magyarortszág egyik leghíresebb dendrológiai értéke.
A felső reneszánsz várudvar és a várkút külön érdekesség- a vödör felvonó rendszere sem akármi – a mélysége több mint 60 m volt.
Igazi fotográfiai élményt nyújtott az egykori történelmi értékünk, a sok szép részlet megörökítése. A szerény lapidárium néhány régi szoborral és ágyúgolyókkal büszkélkedik.
A zólyomlipcsei vár állapota majdnem kiváló, de még sok helyen folyik a renoválása.É-i szomszédunk jó munkát végzett a szocializmus után (a vonzó műemlék nem Zólyom mellett található).

Bagyinszki Zoltán

123►

Az Alacsony-Tátra lábánál, Felső-Garammente egyik községe – Zólyomlipcse – fölött áll Szlovákia egyik épségben megmaradt vára – a Zólyomlipcsei vár.
A vár története a 13. századba nyúlik vissza. A vár a magyar királynők hagyományának részét alkotta. A vadakkal teli terjedelmes erdők közelében való kedvező fekvésének köszönhetően gyakran látogatta az uralkodó. 1620-ban a Széchy család birtokává vált. Wesselényi magyar nádor Széchy Máriával kötött házassága által azt nászajándékként megszerezte.
Annak ellenére, hogy azt az egyik Habsburg-ellenes rendi felkelés vezére székhelyévé tette, a császár haragjában nem rombolta le annak falait és a vár nagyon jó állapotban megmaradt.
A 19. században a Magyar Állam tulajdona lett és 1873-ban árvaházat rendeztek be falai között, később szerzetes apácák székhelye volt.

https://slovakia.travel/hu/a-zolyomlipcsei-var

A gótikus és reneszánsz várépülethez később barokkos palotaépületet kapcsoltak, ennek a sarkánál található a 750 éves hárs
amely a történelmi Magyarortszág egyik leghíresebb dendrológiai értéke.
A felső reneszánsz várudvar és a várkút külön érdekesség- a vödör felvonó rendszere sem akármi – a mélysége több mint 60 m volt.
Igazi fotográfiai élményt nyújtott az egykori történelmi értékünk, a sok szép részlet megörökítése. A szerény lapidárium néhány régi szoborral és ágyúgolyókkal büszkélkedik.
A zólyomlipcsei vár állapota majdnem kiváló, de még sok helyen folyik a renoválása.É-i szomszédunk jó munkát végzett a szocializmus után (a vonzó műemlék nem Zólyom mellett található).

Bagyinszki Zoltán

12►

A Felvidéken, a középső rész legszebb városában jártam a napokban. Besztercebányáról hoztam a sorozatot – eddig ismeretlen csoda -részemre amit ott találtam, 1620-ban itt választották királlyá a főrendek Bethlen Gábor Erdélyi fejedelmet. Nem semmi a Felvidéken. Aki egyébként a koronát viselni nem óhajtotta.
Demonstrálni a fejedelem szobrot azt Nagyenyedről kölcsönöztem. Persze erről nem sok információt találtam ott. A szépséges reneszánsz kapun lévő évszám 1610, valószínű az építés dátuma lehet.
Jelenleg múzeum – galéria működik a magyar történelem egyik fontos épületében (kortárs modern kiállítást láttam ott, amit próbáltam befogadni, de nem sikerült.)
Sajnos nálunk a reneszánsz értékekből nem sok látható, hiszen a török alapos pusztítást végzett, ill. az építkezési kedv sem volt a magaslatokban… Főleg- Felvidék, Erdély, és Burgenland rejti ezen értékeket. Igazán érdemes megtalálni őket, a 400-500 éves művészeti alkotásainkat.
Maga a város is rendben van / rekonstruálva, szépen megcsinálták vagy 6 reneszánsz palota és polgári ház van a városban – lehet hogy 10….majdnem itáliai szint- bocsi. A középkori bányászatnak főleg a rézércek bőséges jelenléte biztosította a látható gazdagságot-a réz világ fővárosaként is emlegették. Múzeumi kiállítások szépen bemutatják azt a nagyon nehéz életet ami a bányászok részére adatott meg.,azért 2 név említendő a Thurzók és a Fuggerek akik szervezték egykor a helyi gazdaságot és a gazdagodást. Persze a hangulatos főtér a vendéglátás-a turizmus, a finom sörök központja is.

Bagyinszki Zoltán

123►

Újra megnyitotta kapuit a szépségében megújult Rákóczi-kastély Borsiban. A határ szlovák oldalán, Sátoraljaújhelytől alig 5 kilométerre álló kastély, amelyet 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány emelt, pompás várkastéllyá Lorántffy Zsuzsanna és I. Rákóczi György fejedelem építtette át. Az épület történelmi jelentőségét ma is az adja, hogy 1676-ban itt látta meg a napvilágot a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc.

A borsi kastély a magyar reneszánsz építészet egyik gyöngyszeme, mostantól újra méltó állapotban várja a fejedelem tisztelőit, turistákat, érdeklődőket. Vendégeinket a fejedelem korát megidéző élményekkel és kiállítással, szállodával, étteremmel és borkóstolóval várjuk kastélyunkban.

https://www.borsikastely.eu/

12►

A gútori román stílusú templomocska a műemléki felújítás után is megőrizte emberi, reális léptékét, amely a román kor szakrális építészetét jellemezte. A templom kiegyensúlyozott tömegszerkezete és a belső tér egyaránt különleges, harmonikus benyomást kelt, Dél-Szlovákia legjelentősebb román kori szakrális épített emlékei közé emelve a Szent Kereszt templomot.

https://sacravelo.eu/szent-kereszt-templom-2

12►

A Kis-Kárpátok hegyei közt megbújó, Pozsonytól 40 km-re fekvő, pazar bútorgyűjteményéről méltán híres, teljesen épen fennmaradt Vöröskő vára a régió egyik húzóneve, leglátogatottabb turisztikai célpontja, mely pávákkal benépesített ősparkjával kifogástalan állapotban élte túl a történelem sokszor kíméletlen évszázadait.

A XIII. századi eredetű vár a Magyar Királyságot védő, Pozsonytól Zsolnáig húzódó nyugati védelmi vonal szerves része volt. A jelenleg látható Vöröskő várát középkori elődjére (melyet állítólag III. Béla leánya, Konstancia hercegnő emeltetett) a német bankár-kereskedő Fugger család építtette a XVI. században, azzal a kevésbé nemes, ám annál gyakorlatiasabb céllal, hogy tárhelyül szolgálhasson a környező országokból ki és befutó nagymennyiségű portékának, elsősorban a bányavárosokból áramló nagy mennyiségű réz és ezüst tárolásának.
A vár alatt Európa legkiterjedtebb pincerendszere épült így ki, ami később főleg bor raktározására szolgált. A hagyomány szerint a vár 1536-os reneszánsz stílusú átépítésénél, tervezőként Albrecht Dürer is közreműködött. 1588-ban vette feleségül Pálffy Miklós Fugger Máriát, s hozománykényt kapta Vöröskő várát. Egészen 1945-ig maradt a vár a Felvidék legbefolyásosabb családja, a Pálffyak birtokában. Egy 1645-ös tűzvész után ők alakítják át a várat kora barokk stílusú, kényelmes kastéllyá.

https://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/vorosko-vara

Beckó vára, Stiborici II. Stibor kapitány részlet gazdag, vörös márvány síremléke, aki 1423 – ban halt meg. 1434. a síremlék dátuma.
Értékes középkori gótikus műalkotásunk. Édesapja erdélyi vajda volt. Lengyel származású vitéz – Vágvölgyi kapitány.
A síremlék fedlapja a Budapesti Történeti Múzeumban található.

Bagyinszki Zoltán

Egy felvidéki fotós program keretében régebben készült sorozat a szépséges “ismeretlen” reneszánsz kastélyról. Most fekete-fehérben látható (így talán nem fáj annyira nekünk!)
Sajnos nagyon leharcolt állapotban volt, van – Tudjuk a millió Felvidéki magyar kastélyból kúriából – legtöbb jó állapotban, sok kiválóan megőrizte önmagát…..
Micsoda örökség került odaátra – Trianon.
Sok viszont lepusztult, pusztulóban van lehet persze tudatosan. A Besztercebányához közeli sárga színű épület is ebben a kategóriába tartozik.
Az Árpádkori település Radvánszky kastély (1600 körül épült) belső udvarába a jellegzetes reneszánsz kapun keresztül lehetett bejutni – nekünk ez nem sikerült.
A udvar közel négyszögletes formát mutat, az emelet egyik oldalán szemrevaló oszlopokra támaszkodó loggia fut végig.
A nagyméretű rezidencia hatalmas gondozatlan –megcsonkított- park közepén található, igazán szépséges vörösbarna árnyalatú vastag lombszőnyeg kerítette a fotózás idején.

Bagyinszki Zoltán

A rárósmúlyadi Szent Erzsébet templom Medgyaszay István tervei szerint épült a gróf Kőrfy Rudolf kezdeményezésére 1909-1910-ben, aki a falu számára templomot, családja számára pedig temetkezési helyet szeretett volna emelni. A templomépítető 1906-ban hunyt el és 120.000 koronát hagyott hátra az épület megépítésére. A tervezést 1908-ban kezdte Medgyaszay. Az épület merész újításokat alkalmazott: ez volt Magyarország első vasbeton temploma. A templom római katolikus. A mai Magyarország területén a kerekegyházi templom számít a legidősebb vasbeton-templomnak (1913-ból).

A templom szecessziós stílusban épült. Az épület nyolcszögletű alaprajzzal rendelkezik, melyen az oltárrész egy külön kitüremkedő szárat képez. A templom a hajó oldalán helyezkedik el, a bejárat fölött egy sgrafittó freskót láthatunk. A kupola kerülete mentén nyolc angyal szobra (kerubok szobrai) látható, melyeket íves tartóelemek kötnek össze. Az angyalszobrok Sidló Ferenc művei. A kupola gömbcikkely alakú, előre gyártott elemekből lett a helyszínen összebetonozva vasbeton koszorúval. A templomhoz kapcsolódik a karcsú harangtorony nyitott árkáddal, a torony keresztmetszete felfelé szűkül. A tornyot az erdélyi építészet, pontosabban a körösfői templom tornya ihlette. Az ablakrések kialakítása gótikus hatást mutat. A belső térbe lépve, elhagyva a kis méretű fogadócsarnokot, jutunk az oktogonális kupolacsarnokba. Bal oldalon láthatjuk a szinteltolással épült orgonát és kórust, mely a belső tér és a torony közötti kapcsolatot képezi, alatta a sekrestyébe vezető ajtót. A sekrestye, mely szintén a toronyhoz kapcsolódik, egyenes mennyezetű. A sekrestyeajtó mellett látható a fa szószék. Az oltár két oldalán egy-egy ajtó vezet le a családi sírboltba, ahol Kőrfy Rudolf szüleivel és nővérével nyugszik. Az oltár kialakítását Tihanyi Lajos végezte a szecessziós neogótika stílusában. Az oltárkép egy festett dombormű, mely a Szent Erzsébet legenda egy mozzanatát örökíti meg, amikor Erzsébet kenyeret visz a szegényeknek, de amikor lelepleződne, a kenyérdarabok rózsacsokorrá változnak a kötényében. Az eredeti berendezés a mainál jóval egyszerűbb volt, a falak belső festése később készült el, a szentek szobrai pedig a hívek ajándékai.

Medgyaszay ezen művében elérte a modern vasbeton összekapcsolását és a hagyományos népművészeti elemekkel, így:
“a templom egyszerre meghökkentő, tekintélyt parancsoló, népies, meseszerű és formabontó.”

Medgyaszay 1908-ban a bécsi építész konferencián saját művészi hitvallását is megadta, amely erre a templomra is jellemző:
“Törekedjünk arra, hogy az új anyagok szilárdsági viszonyait minél világosabban jellemezzük, műveink a mi népünk formanyelvén beszéljenek, és azokban a mi korunk gyermekeinek lelke, a mi világnézetünk tükröződjék.”

Forrás: wikipédia