Kategória Archívum: Gyula városa

12►

Átadták a 108 millió forintból megújult Erkel teret november 7-én, Erkel Ferenc születésének 210. évfordulóján Gyulán. Az európai uniós, kormányzati és önkormányzati forrásból megvalósult beruházás keretében kicserélték a zeneszerző mellszobra körüli térburkolatot, rekonstruálták a környező területeket, és új fákat, növényeket telepítettek.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere beszédében úgy fogalmazott: a templom és iskola által övezett Erkel tér egyszerre jeleníti meg a keresztény-nemzeti kultúrát és a gyulaiságot, az ott található, 1801 és 1803 között épült Százéves cukrászda pedig „az alkotó polgári szellemiség egyik legszebb és legismertebb szimbóluma”. Felidézte: az ország második legrégebbi, eredeti berendezéseivel folyamatosan működő cukrászdája megnyitása, 1840 óta Gyula ikonikus vendéglátóhelye, amely a fürdőváros egyik legismertebb turisztikai látványosságává vált.
A városvezető kijelentette: könnyebben megközelíthetővé és jól láthatóvá szerették volna tenni a Dél-Alföld legrégebbi és legértékesebb emeletes városi polgárházát, melyet eltakart a környezetbe nem illő növényzet. Emlékeztetett: a tér és a környező területek felújítási munkálatai idén júliusban kezdődtek el Bozó András építész tervei alapján.
Kifejtette: a megújult tér egy versenyzongora alakját ölti magára, a gránitburkolat körüli közlekedőfelület pedig egy angyalt formáz meg. Elmondta: a felújítás során az Erkel-szobor körüli gránitburkolatot tizenhat szegmensre osztották fel, arra utalva, hogy a Himnusz kottája négy sorból és soronként négy ütemből áll, így összesen tizenhat ütemosztót tartalmaz. Mint ismertette, a burkolat világító kockaelemei a Himnusz kottáját jelenítik meg, ez a hangjegyekből álló „Himnusz-csillagkép” éjszakánként körülragyogja a zeneszerző alakját. Jelezte: a szobor köré visszakerült az eredeti kovácsoltvas kerítés.
A téren egy gránit sakkasztal is helyet kapott, jelezve, hogy Erkel Ferenc ismert sakkozó és az 1864-ben létrejött Pesti Sakk-kör egyik alapítója volt.

https://www.gyulaihirlap.hu/134570-atadtak-a-megujult-gyulai-erkel-teret-amely-egy-ve

Tudjuk számára csak a színház, a sok sok remek előadás létezett, mindent feladott értük. Napjait, életét a színpad mellett töltötte.
-Köszönjük!
Őszinte barátsággal emlékezünk ismét a legendás Gyulai Várszínház igazgatójának sikereire, munkásságára, harcaira, keménységére.
Mindenszentek Napján gyertyát gyújtottunk a z Ő barátai és közönsége nevében is. Szervusz Józsi, Zsóka és Zoli.
Emlékezzünk közösen, aki teheti látogasson el hozzá egy szál virággal a Szentháromság temetőbe.

Bagyinszki Zoltán

1234►

Anno, egy sikeres civil est a Városháza Dísztermében.
Ünnepélyes kertetek között adták át a 10 ével ezelőtti gyűjtőmunka – szervezés – sponzori támogatás révén a város Steinway zongoráját.
Az est főszereplője a zongora volt, a koncert keretében közreműködött Szecsődi Ferenc Liszt – díjas hegedűművész és Körmendi Klára Liszt –díjas zongoraművész.
A program műsorvezetője, a gyűjtés szervezője Bagyinszki Zoltán (társszervező Kósa Zsuzsa) volt,a díszteremben lezajlott eseményt állófogadás zárta.
A fő támogató az Opera Zongoraterem-Budapest/ Cseke László és Gábor volt, a legnagyobb anyagi segítséget M. Szabó András nyújtotta. A támogatók emléklapot és
egy valódi zongorabillentyűt kaptak emlékbe, valamit egy “aranylemezen “ és az Erkel Ferenc Művelődési Központ első emeletén a nevük is megörökítésre került.
2011. óta az eltelt évtizedben a városházi koncerteken és rendezvényeken a Steinway zongora hangjait hallhatjuk.
A jubileum évében szeretnénk ismét megköszönni az egykori nagylelkű támogatók segítségét. KÖSZÖNJÜK!

Bagyinszki Zoltán

123►

Pár személyes gondolat az Október 6-i ARADI VÉRTANÚK, kiváló tábornokok- vértanú katonák tragédiájához.

Annó részletesen és kedvvel tanultuk és rögzítettük a hazai történelmi eseményeket – a tényeket. Jó tanáraim voltak.
A vágyott szabadságért való küzdelmeinket, (1000 év sikereit kevésbé – kudarcainkat, tragédiáinkat inkább).
így hozta a Magyar Haza számára a történelem valósága. Viszont most szabadon, a szabadság – demokrácia birtokában telik az életünk.
Ezt én értékelem- sokfelé járva , megtekintve a hősi emlékműveinket, igen van mire büszkének lennünk.

Még a rendszerváltás előtti szomorú emlékek – az aradi közelség és magyar lélek hatására többször próbálkoztunk Aradra eljutni egy koszorúval őszintén tisztelegni. A hátáron a románok mindent megtettek, később az időt is húzva sumákoltak, akadékoskodtak hogy ez ne sikerüljön.
Majd a közelmúlt nemzetközi kapcsolatai Gyula város – Arad város testvéri együttműködése és Gyula város 1848-49 évi szerepe, a felemelő koszorúzások itthon és Aradon igényessé tettek, munkám révén magam is szervezhettem a közelmúlt városi tisztelgő, koszorúzó rendezvényét- ami nagyon megtisztelő volt számomra.

Természetesen mint magánember , fotós a tegnapi programon is részt vettem- jelzem megelégedve! Számomra ma is érthetetlen hogy a magánember, a Gyulai Polgár több 100, netán 1000 miért nem látogat ki egy szál virággal ezekre az eseményekre/ évente 3-4 alkalomról van szó?!
Egy kevésbé ismert érdekességgel, relikviával zárom hozzászólásomat. Ami tovább emeli a gyulai impozáns Honvédtiszti emlékművünk értékét, a múlt század végén az eredeti aradi szürke gránit Szabadság emlékmű talapzatából egy lepattant sarokrészt átcsempésztek Gyulára, amit beépítettek az emlékművel szemben lévő kerítés falába. Utolsó képkocka- megtekinthető a helyszínen.

Bagyinszki Zoltán

A GÓLYÁHOZ.

Megenyhült a lég, vídul a határ,
S te ujra itt vagy, jó gólya-madár!
Az ócska fészket megigazgatod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.

Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsúgár és siró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van s megdermedett.

Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóba, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet:
Tüzes üszökbe léphetsz, ugy lehet.

Házamról jobb ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbesést ne hallanál alól
S nem félhetnél az ég villámitól?

Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted,
Nekünk csak egy – volt! az is elveszett!

Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk …!

Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk: járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél és sirván, megyen
Uj hont keresni túl a tengeren.

A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.

Beszéld el, ah …! hogy … gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik …
Honfira, honfi ki vádaskodik.

A honfi honfira vádaskodik.

*

Testvér testvér, apát fiu elad …
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy, ki távol sír e nemzeten,
Megútálni is kénytelen legyen!

www.youtube.com/watch?v=YQ7IxZCeB0Y

12►

A magyar mezőgazdaságban mindennap azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk ne csak a ma, de a jövő számára is. Ehhez szükség van a hagyományok megőrzésére és továbbvitelére – hangsúlyozta dr. Nagy István agrárminiszter csütörtökön délután Gyulán, ahol leleplezték a helyi nagyüzemi kolbászgyártás megteremtőjéről, Stéberl Andrásról készült szobrot.

Dr. Görgényi Ernő polgármester elmondta, a fiatal, mindössze 24 esztendős hentessegéd 1912 őszén a Felvidékről nagy reményekkel és kevés pénzzel érkezett Gyulára.

– Később hentesüzletet nyitott városunkban, elindította a hentesáruk kisüzemi termelését – mutatta be Stéberl András tevékenységét. – Termékeit megismerték határainkon túl is. Gyulai kolbásza 1935-ben a brüsszeli világkiállítás aranydiplomás győztese lett. Elindította és felvirágoztatta a gyulai nagyüzemi kolbászgyártást. A Gyulai Evangélikus Egyházközség mecénását, közösségi ügyek támogatóját tisztelték benne, aki dolgozóit ajándékokkal is megbecsülte. Vállalkozása túlélte a második világháborút, és ismét talpra állt. Üzemét 1948-ban a kommunisták államosították.

Hangsúlyozta, a szoborral tisztelegnek a gyulai húsipar dicsőséges múltja és mindazon hentesmesterek előtt is, akik hozzájárultak a gyulai termékek sikeréhez.
– Emellett elismerjük a ma élő, dolgozó húsipari szakemberek munkáját, és kifejezzük a gyulai húsipar jövőjébe vetett hitünket – tette hozzá.

www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/szoborral-emlekeznek-a-husipar-hosere-gyulan-2914667

12►

Megszakításokkal, de készül a Gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház gyönyörű zárt parkjának fotózása.
A megye 2. legszebb és legnagyobb dendrológiai gyűjteménye minden évszakban másik arcát mutatja, igazán jó fotótéma.
A hatalmas terület a kórháztömb épületei között rengeteg különlegességet is tartogat a látogató – nem csak a beteglátogató számára.
A szép park növényei, hatalmas öreg fái mellet cserjék, szökőkutak, szobrok, kápolna jelenti a változatosságot.
A fák tiszta levegőt és madárfüttyöt is szolgáltatnak Mindenki számára.
Egy kedves fa a Himalájai selyemfenyő valódi ritkaság és szépség a kórház kert egyedei között, a jó fényviszonyok segítették a fotós munkáját a bemutatása kapcsán.

Bagyinszki Zoltán

30 m magasra növő, nyitott kúp koronájú fa. Sötét hamuszürke vagy barna kérge sokáig sima és fényes marad, majd sekélyen berepedezik. Ágai örvökben nőnek.
Kékes-hamvas, ezüstös árnyalatú, 15–20 cm hosszú, puha, csüngő, hosszú tűi ötösével nőnek. A fiatal vesszők simák, kopaszok.
14–25 cm hosszú, egyenes nyelű, általában csüngő, erősen gyantás, porzós tobozvirágzatai magányosak vagy csoportosak. A termős virágzatok párosan átellenben,
hármas vagy ötös örvekben jelennek meg már a fiatal növényeken is, és a mutatós tobozok lehúzzák az ágvégeket. A 15–25 cm hosszú, banánszerűen hajlott, világoszöld,
gyantafolyásos tobozok vége tompa. Víz- és páraigényes, a Kárpát-medencében nyáron öntözni kell. Érzékeny a száraz szélre, emellett a nagyon hideg tél és a téli napsütés is megviseli.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából