Kategória Archívum: Gyula városa

Gyula – Végre szobor született

Gyula városa


175 – éve született meg Kölcsey Ferenc költeménye alapján Erkel Ferenc zeneszerző műveként is a nemzeti imádságunk !
Gyulán, a szülővárosban ismét érdemben került sor a jubileum megünneplésére. Koncert programra és szobor avatásra is sor került.
VÉGRE ELKÉSZÜLT, ELSŐKÉNT EURÓPÁBAN A ZENESZERZŐ ERKEL FERENC EGÉSZALAKOS KÖZTÉRI SZOBRA , SZŐKE SÁNDOR SZOBRÁSZMŰVÉSZ ALKOTÁSAKÉNT.
A szülőváros és a Gyulai Várfürdő finanszírozása tette lehetővé a program megvalósulást. A gyönyörű park hatalmas tölgyfájának árnyékában egy padon ülve fogadja a látogatókat Erkel Ferenc.
Biztosan sikerre számíthat a zeneszerző. A fotózást, a divatos selfie készítést segíti a padon ülő bronz alkotás. Kezében borospohár, utalva az operában is elhangzó Bordalra / ölében a Bánk bán opera kottája látható.
Ünnepélyes program keretében került sor a mű avatására, leleplezésre—valószínű egyedi módon a közönség az érdeklődő zenekedvelő vendégek fürdőruha jelmezt használtak.
A város polgármestere Dr. Görgényi Ernő mellett megtisztelte az eseményt Somogyvári Ákos Erkel leszármazott karnagy, Ő vezényelte a Erkel Ferenc Vegyeskar zenei programját. A szoboravatás ünnepén az operaház jelenlegi
fő-direktora Ókovács Szilveszter is érdekes figyelemkeltő gondolatokkal köszöntötte az érdeklődőket. Köszöntő szavakat hallhattunk még Kiss B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia alelnökétől.
A lepel eltávolítását követően azonnal érdeklődő tekintetek keresték Erkel arcvonásait és szűnni nem akaró fotós program vette kezdetét. – lásd a felvételeket.
Gratulálva a szoborhoz meggyőződésem ,hogy a népszerű Gyulai Várfürdő újabb érdekes vonzó műalkotással gyarapodva várja jövőbeni vendégeit- selfiező fiataljait.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Gyula – Himnusz született

Gyula városa


Erkel Ferenc Gyulán-Németvárosban született a fotósorozta részeként látható épületben, a kántorlakban 1810 november 7-én. A várost erről is azonosítják (a kolbász és a fürdő ill. a vár mellett).
Gyula a Kultúra Magyar Városa a szobrok városa is egyben. több mint 40 szobor és közel 300 emléktábla található városunkban. A zene is kiemelkedik mindennapi kultúránkból. Erkel Ferenc zeneszerzőre rendezvényekkel,
koncertekkel és az évente születésnapjához kötődve koszorúzás keretében emlékezünk a rekonstruált szülőháza emléktáblájánál. A város és polgárai és fotósai büszkék a magyar nemzeti opera megteremtőjére, a Himnusz zeneszerzőjére
amelynek a megszületését ünnepelve készült ez a szubjektív képsor a fotográfus képei-utazásai –élményei alapján.
A képekhez tartozó informatív képaláírások segítik a 2 mappában található rövidített “ képes Erkel élettörténet jobb megértést. 175 éve van az országnak nemzeti himnusza, amely nagy szülötte által Gyulához kapcsolódik,
alkotó folyamatának fontos állomásaival –Pozsony, Kolozsvár, Budapest városával is találkozhat a látogató. Büszkeség Gyulaiak számára az is, hogy Budapest mellett csak Gyula város közönsége láthatta élőben az összes Erkel operát.
A másik “Erkel” település Budakeszi zenei eseményeire is utalnak a felvételek. Színezik a sorozatot a z archív képek az egykori plakátok és a legértékesebb relikvia: a gyémántokkal ékesített 24 karátos aranykoszorú.
Nagyon megtisztelő a fotográfus számára hogy 44 éve itt élhet dolgozhat Erkel Ferenc szülővárosában és munkája, szerevező feladatai kapcsán rengeteg Erkel programot, kiállítást szervezett, ill. közreműködött a város kapcsolódó eseményein,
ebből kiemelkedik a 2010. év Erkel Bicentenáriumi eseménysorozata.
A mai szobor avatás fotóival zárva egy tisztelt és elismert zeneszerzői élet képes zenei utazását. Külön köszöni Szőke Sándor barátjának és Kun Miklós direktornak hogy a 175. év jubileumán már végre létezik ez a szobor.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Gyula – Szentháromság temető Hősei

Gyula városa


Képriport az avató ünnepségről – június 28.

Bagyinszki Zoltán

Gyula Város Szecessziós térképe

Gyula városa

A következő linkre kattintva elérhető a térkép:
http://www.szecessziosmagazin.com/gyulaterkep.php

Kreatív képes ismertető a város 1900 körüli építészetéről.
Bagyinszki Zoltán – Bálint Imre – Fodor György

Gyula -leg-leg Páfrányfenyő / Ginko biloba a kórház udvarán.

Gyula városa

Mészáros Kálmán – Afrika vadász, 125 éve született Gyulán.

Gyula városa


Gyulán a híres vadász emlékművénél tisztelgő koszorúzást szerveztünk a jubileum kapcsán. A szűk baráti körben zajlott megemlékezés a 4 oroszlánt 1 perc leforgása alatt lőtte le a múlt század közepén Mészárosa Kálmán.
A híres gyulai személyiség szakírói és orvosi tevékenységet is folytatott Etiópiában és Magyarországon.
A legnagyobb tisztelettel a baráti vadászok nevében is:

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Nagybányáról, Véső Ágoston Munkácsy díjas festőművész kiállítása Gyulán.

Gyula városa

A 88 éves mester elhozta Nagybánya levegőjét városunkba. Az “utolsó Mohikán….” aki életében végig küzdött- küzd É-Erdély városában az egykori világhírű művésztelep megmaradásáért/ sajnos valószínű csatavesztéssel.
A hírnév megtartásáért évtizedek óta nemzetközi festőtelepet is szervezett – kiváló alkotásokkal, Magyarlápos és Felsőbánya csodás környezetében.
Elismerés és köszönet a kitartó művészeti alkotó életmű és a küzdelem okán.
Véső Ágoston évtizedek óta baráti és művészeti kapcsolatokat ápol városunk alkotóival, művésztelepünk tagjaival és a kiállításokat szervező szakemberekkel, intézményvezetőkkel.
Szia Guszti bácsi, további jó egészséget és még kiváló műveket, sikeres kiállításokat kívánok, barátsággal:

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Báró Harruckern Ferenc síremléke

Gyula városa

Gyulai Nádi Boldogasszony plébániatemplom rejti a nagyon értékes és szép műalkotást – Báró Harruckern Ferenc síremlékét. 1777
Elöl jobbra a szentély mellett lévő műemlék síremléket Martin Schmidt bécsi szobrász készítette- egyébként a báró egy bécsi temetőben nyugszik.
Igényes szép részlettekkel készült a fehér márvány szobrászati munka. A dombormű Johann Martin Fischer szobrászművész a bécsi akadémia tanára alkotása.
az alatta lévő latin szöveget Anton Migazzi váci püspök fogalmazta. Mellette látható Boldog Apor Vilmos oltára.
A látogatás kapcsán érdemes egy két pillantást vetni a múlt század végén készült gyulai történelmi eseményeket –történelmi személyeket ábrázoló seccokra is.
Majd félezer négyzetméter területen (Patay László festőművész 1987) mélyedhetünk el a múltunkban.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – 203 éves Kapus–híd az Ó-Körösön, védett műemlék

Gyula városa

A 203 éves Kapus-híd a folyó városi szakszán több mint 20 hídjából a „numeróegy”. fontos, öreg, szép, arányos, biztonságos, nélkülözhetetlen és népszerű, itt minden turista többször is megfordul aki a városba érkezik. Délelőttönként szolid forgalommal, esténként viszont valódi tömeg hömpölyög rajta végig.
A Kossuth teret a Városház utcával összekötő híd a helyi turizmus egyik központi eleme: igen népszerű séta, vendéglátós és fotótéma a városban. Kevesen gondolják kiváló kilátóhely is egyben. Az Ó-Körösi szökőkutak a vadkacsák és a galambok, a csónakázó és vízibicajozó vendégek a vidáman hangoskodó fiatalok remek látványával. Ami nem veszélytelen a sok suhanó biciglis és a gyorsan korcsolyázó ifjúság….
Alattunk és mellettünk az éttermek, fagyizók, sörözők, kávézók kellemes zaja hallataszik, néha egy egy vándorzenész muzsikája is hallható.
Alulról, a vízről, csónakból kenuból igazán szép a látvány, ez a városi műemlék. Egyre többen szállnak vízre, kedvelik a belváros vízi útját és nézelődve eveznek , vagy tréningezve teljesítenek, vagy a vízre szervezik a randevút, a családi programot.
Összességében elmondható hogy a téglahíd a Bárdos híddal közösen különleges és értékes építészeti alkotás – megtekintésre érdemes, szelfizni sem utolsó háttérkép amely bekerült a Városi Értéktárba is.
Gyere evezz te is Gyulán az Élővíz -csatornán a Kapus – híd alatt, csak vigyázz a közeli szökőkutak vízsugarától nehogy csupa víz….legyél.
Méretei impozánsak, egy-egy nyílás 12,00 m méretű. Ez a nyílásméret jelenleg Magyarországon a régi hidak között a legnagyobb. A híd teljes hossza 30 méter, szélessége 8,60 méter. A boltozatok szélessége 8,60 m volt.
Terveit: Bodoky Mihály mérnök készítette el.

Bagyinszki Zoltán

Gyula a Virágok Városa

Gyula városa