Kategória Archívum: Gyula városa

Kónya István elmondta, hogy három évvel ezelőtt gondoltak először arra Durkó Károly képviselővel, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnökével, hogy életet kell lehelni a Kohán Képtárba, hiszen egy képtárnak üzenetet kell közvetítenie.

Mint mondta, akkor hozták létre a Kohán György Alapítványt, amelynek az egyik első ülésén beszélték meg, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, be kell mutatni a gyulaiaknak a gyulai alkotókat, és meg kell ismertetni velük a régi fürdővárosi alkotókat is.

Az alpolgármester sorra vette, hogy 2016 óta milyen tárlatok voltak a képtárban: bemutatkoztak a gyulai művésztanárok, a József Dezső Szakkörnek jubileumi kiállítása volt, az érdeklődők megnézhették Szilágyi István – vagy ahogy mindenki ismerte: Kis Szilágyi – képeit, de ott volt a Kohán 50 és a Székelyhidi Attila műveit bemutató tárlat is. Így jutottunk el a kilencven esztendővel ezelőtt alakult, első gyulai művésztelephez.

A kiállítást Szilágyi András művészetfilozófus, művészetíró nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy Gyula városához több olyan jeles képzőművész kapcsolódik, aki alkotásaival gazdagította a magyar képzőművészetet.

https://www.gyulaihirlap.hu/123109-a-gyulai-muvesztelep-elmult-kilencven-eve-elevened

Sándor alkotásai között- képriport Szőke Sándor barátomról, tisztelettel a legszerényebb alkotó akit pályám során megismertem és megszerettem Gyulán.
A megyei alkotóművész Ő. és szervező aki egyben a Gyulai Művésztelep tagjaként is dolgozik évtizedek óta.

Bagyinszki Zoltán

2018. november 11-e százéves jubileum. Közel 1000 gyulai hős katona emlékére is (összesen 1918 katona és polgári áldozat számára) készült a Göndöcs – kerti XX. századi, Kohán emlékmű.
Gyulán 7 helyen található még emlékmű vagy emléktábla – továbbá 3 hősi temető is az Első világháború gyulai hősi halottaira – elhunyt katonáira emlékezve. A sírokat és emlékművek környezetét minden évben
a Szeretethíd keretében – méltó módon önkéntesek takarítják. A Hősök napján város-vezetői szinten koszorúzzák. A Gyulaváriban vagy a Göndöcs – kertben található igényes, művészi értékű emlékműveket az ország egyik legszebbjeként tartják, tartjuk nyilván.

Virtuális emlékezés Gyulán az első világháborús emlékműveknél. Az idén pályázati támogatás révén már elkészült a gyulai, Szentháromság temető közel 200 kő-síremléket felújító projektje.
Az ünnepélyes átadása, a tisztelgő koszorúzás sajnos elcsúszik – csak jövőre várható.

fotó- képválogatás: Bagyinszki Zoltán
Javaslom, aki teheti itt a Göndöcs – kertben a városi közös emlékműnél virággal, kiskoszorúval, mécses gyújtásával tisztelegjen egykori hős katonáink emléke előtt……….

Bagyinszki Zoltán

Állj meg rohanó vándor, vess egy / két pillantást a tisztelet jegyében erre az érdekes szecessziós épületre.
A híres Stéberl család – a kiváló polgár, a MESTER és családjának élettere a Béke sugárúton egy takaros kis villaépület az általa létrehozott kolbász – gyár közvetlen szomszédságában.
Annó a nagy sikerek helyszíne mellett. A második fotó Brüsszelben azt a világkiállítási pavilont ábrázolja ahol az aranydiplomát, a szakmai elismerést átvehette.
Az elismerés, a siker a mai gyulai szakemberek – az utódok által is folytatódik a piacokon és Brüsszelben egyaránt. (Gyulahús Kft)
A sárga 2 szintes, asszimetrikus homlokzatú épület / díszes kovácsoltvas részleteivel, a csúcson a bagollyal része a város értékes szecessziós épületegyüttesének. Értéke és egykori tulajdonosa okán mielőbbi felújítása- érdemi hasznosítása nagyon indokolt lenne. A XX. század elején készült Béke sugárúti villa tervezője egyenlőre számomra ismeretlen. Galbáts Imre (1864-1917) képesített kőműves építette.

Pár fotóval szeretnék tisztelegni Stéberl András városunkat is támogató nagysága előtt. Azért tegyük hozzá, szerintem a város még mindig a Gyulai Kolbász révén “azonosítható” talán a legismertebb Gyulaiságunk.

Bagyinszki Zoltán

Egy kávé egy bon-bon valódi műemléki környezetben.

Az ország talán legszebb, eredeti formájában, értékével megmaradt 2. legrégebbi cukrászdája a polgári Gyulán található. A képek önmagukért beszélnek. A megóvott történelmi hangulatú polgárház, a vendéglátóhely a következő helyszínekkel,
vonzó érdekességekkel várja vendégeit: kerthelység – kereskedelmi előtér- szalon I.- szalon II. – fagylaltozó – időszaki kiállító tér- cukrászati múzeum- alkalmanként a belső rendezvény udvar. A szalonok a rendszerváltás körül színházként is szolgáltak, a szépséges falfestés a bútorzat, a parketta, a tükrök és festmények a zenegéppel együtt valódi múzeummá avatják a város egyik legfontosabb látnivalóját.
Az épület, a cukrászda “készül” a Gyulai, majd reményeink szerint a z Országos Értéktárba. A közelmúltban került az olvasók kezébe egy könyv Árpási Zoltán tollából – amely a vendégek véleményét a környezetről, az elfogyasztott finomságokról, az értékes műemlékről, szerelmekről szalvéta üzeneteken keresztül mutatja be.
A másik különlegesség a finom sütemények és fagylaltok mellett, a z egyedi manufaktúrális csemege, a helyi bon-bon, Balogh László mestercukrász munkája révén.
Még fokozhatjuk a vonzerőt, egy csodálatos festmény segítségével( Polgármesteri iroda előtere)Balogh Gyula festőművész alkotása Osi bácsiról a legutolsó, két évtizede még alkotó, kiszolgáló cukrászmesterről . Továbbá a Simonyi Imre gyulai költő bronztáblája, aki sokat üldögélt a Reinhardtban itt vetette papírra költeményei többségét.
A város különleges időutazást biztosít Önöknek, hiszen a múzeum és cukrászda múlt századi egyediségével – remek állapotával történeti kapcsolatban van a Süvegcukor Boltmúzeummal és a Húsipari Gyűjteménnyel, amelyek szintén Gyula városában találhatóak. Önt is várja a Ruszwurm és a Gerbaud után a legismertebb hazai cukrászda és a finom kávét követően, közvetlen mellette a Ladics ház polgári élettér múzeum.

Bagyinszki Zoltán

Kevesen tudják hogy sokáig 1918-1941-ig Gyulán szolgált a szegények megsegítőjeként Báró Apor Vilmos plébános. Innen került Győrbe, ahol püspöki rangban folytatta tevékenységét- és vált az élete tragikussá a II. világháború végén 1945-ben.
Azt viszont sokan tudják, hogy Győrben a püspökvárban apácákát mentett meg a szovjet katonák erőszakos cselekedetétől, miközben azok kegyetlen módon lelőtték az ellenálló határozott segítőként fellépő egyházi vezetőt.
A mártírhalált halt Báró Apor Vilmosra emlékezve Gyulán hamarosan / jubileuma kapcsán méltó emlékünnepséget szervez a város. Ennek eseményei most hétvégén zajlanak a Városháza dísztermében és egyéb városi intézményekben, közösségekben.
A képek a 100 éve Gyulán kinevezett és itt szolgáló plébános életének fontosabb helyszíneit és a templomunk előtti szobrát mutatják be. Érdekesség a pár db. archív fotó a belvárosi rk. templomban zajló esküvői ceremónián egy Almásy esküvő kapcsán.
Ennek időpontja: 1938. augusztus 23. “A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset”. Boldoggá avatásának időpontja: 1997. november 9. II. János Pál pápa által.
A fotográfus számára megadatott, hogy több alkalommal is találkozott (miközben megörökítette a család reneszánsz kúriáját – honlapomon megtalálható) Apor Csabával a család akkor még Altorján élő – a birtokot visszaszerző nagyon szimpatikus Székelyföldi családtaggal.

Bagyinszki Zoltán

A város és az alföldi régió egyetlen római kori, közgyűjteményi szobrát állították fel a napokban az Almásy-kastély előtt – tudtuk meg Dombi Ildikótól, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetőjétől és Liska Andrástól, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetőjétől.
Liska András elmondta, a II-III. századból származó, római hivatalnokot ábrázoló szobor Hunyad vármegyében, egy Déva melletti községben, az egykori Dacia provincia területén került elő 1874-ben. Ugyanebben az évben Mogyoróssy János számolt be arról a Békés című lapban, hogy a terület tulajdonosa, egy nemes hölgy, Tóti Eperjesy Ignáczné szül. Borbátvizi Bája Petronela ajánlotta fel az újonnan alakult Békés megyei múzeumegyletnek az emléket.

https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/az-alfold-egyetlen-romai-kori-szobrat-allitottak-fel-gyulan-1467931/

Nagyon kár ,hogy elbontva átalakítva látható a mai Erkel Ferenc Zeneiskola kiváló kulturális intézménye. A sikeres zeneiskola évente több 100 diáknak jelenti a zenetanulás, a bemutatkozás lehetőségét. A zenetermek, próbahelyek mellett egy 250 személyes nagyterem a koncertek helyszíne.

Az épület elődje egy zsinagóga épület volt- a jelentős gyulai zsidóság szakrális életének helyszíne. A 2 tornyú, régi szép zsinagóga eklektikus épülete – szecessziós részletekkel látható a régi muzeális képeslapokon. A főhomlokzat emléktábláján olvasható néhány történelmi információ. A tudós pap dr. Adler Ignác munkásságával. Az izraelita temetőben holocauszt emlékmű és sok szép családi síremlék is megtekinthető, érdemes oda is kilátogatni. 1882-és 83 között épült, amelyet Gyula városa megvásárolt és 1963-ban átalakíttatta, városi zenei központ céljára. A régi épület – tornyok nélküli és “ modern “ egyszerű 2 szintes kiegészítést, bővítést kapott.
Magas kéménye a gólyák visszatérő szálláshelyeként is közismert.

Lásd a fotókat: Bagyinszki Zoltán

archív képek : BTP