Kategória Archívum: Gyula városa

Gyula – 203 éves Kapus–híd az Ó-Körösön, védett műemlék

Gyula városa

A 203 éves Kapus-híd a folyó városi szakszán több mint 20 hídjából a „numeróegy”. fontos, öreg, szép, arányos, biztonságos, nélkülözhetetlen és népszerű, itt minden turista többször is megfordul aki a városba érkezik. Délelőttönként szolid forgalommal, esténként viszont valódi tömeg hömpölyög rajta végig.
A Kossuth teret a Városház utcával összekötő híd a helyi turizmus egyik központi eleme: igen népszerű séta, vendéglátós és fotótéma a városban. Kevesen gondolják kiváló kilátóhely is egyben. Az Ó-Körösi szökőkutak a vadkacsák és a galambok, a csónakázó és vízibicajozó vendégek a vidáman hangoskodó fiatalok remek látványával. Ami nem veszélytelen a sok suhanó biciglis és a gyorsan korcsolyázó ifjúság….
Alattunk és mellettünk az éttermek, fagyizók, sörözők, kávézók kellemes zaja hallataszik, néha egy egy vándorzenész muzsikája is hallható.
Alulról, a vízről, csónakból kenuból igazán szép a látvány, ez a városi műemlék. Egyre többen szállnak vízre, kedvelik a belváros vízi útját és nézelődve eveznek , vagy tréningezve teljesítenek, vagy a vízre szervezik a randevút, a családi programot.
Összességében elmondható hogy a téglahíd a Bárdos híddal közösen különleges és értékes építészeti alkotás – megtekintésre érdemes, szelfizni sem utolsó háttérkép amely bekerült a Városi Értéktárba is.
Gyere evezz te is Gyulán az Élővíz -csatornán a Kapus – híd alatt, csak vigyázz a közeli szökőkutak vízsugarától nehogy csupa víz….legyél.
Méretei impozánsak, egy-egy nyílás 12,00 m méretű. Ez a nyílásméret jelenleg Magyarországon a régi hidak között a legnagyobb. A híd teljes hossza 30 méter, szélessége 8,60 méter. A boltozatok szélessége 8,60 m volt.
Terveit: Bodoky Mihály mérnök készítette el.

Bagyinszki Zoltán

Gyula a Virágok Városa

Gyula városa

Gyulai Városháza/Megyeháza új köntösben

Gyula városa

Megnyitották A gyulai városháza, Békés vármegye egykori megyeházának története című kiállítást február 5-én a helyi polgármesteri hivatal ovális termének előterében. A megnyitón közreműködött Bogdán Gábor, majd köszöntőt mondott Görgényi Ernő polgármester, Kovács József országgyűlési képviselő, valamint Takács Árpád kormánymegbízott.
Ez a kiállítás nem csupán történetiséget, hanem a gyulai korszellemet is közvetíti számunkra, amely védi, óvja és élteti épített, természeti, valamint kulturális értékeinket – kezdte köszöntőjét Görgényi Ernő.
Mint mondta, ez nem volt mindig így. A polgármester felidézett egy negyvenöt esztendővel ezelőtti történetet: az akkori szocialista városvezetés egy olyan fejlesztési tervvel állt elő akkoriban, amely valójában rombolás lett volna, hiszen le akarták bontani a történelmi épületeket, a belvárost pedig toronyházakkal és tömblakásokkal szerették volna beépíteni. A tervekről egy makett is készült, amelyet az egyik belvárosi üzlet kirakatában helyeztek el.

https://www.gyulaihirlap.hu/124006-megnyitottak-a-megyehaza-epuletenek-tortenetet-bem

Házi disznóvágás – feldolgozás – ízesítés Békésben 2.

Gyula városa

A disznótor, disznóvágás vagy disznóölés a háznál nevelt sertés hagyományos levágása, a hús feldolgozása, és az ezt követő hagyományos disznótoros hurka, kolbász, töltött káposzta fogásokból rendezett vacsora. Magyarországon a rendszerint télen, a karácsony előtti, illetve a januári hideg napokban a parasztháztartások egyik legnépszerűbb tradíciója, amely manapság a városi emberek számára népszerű turisztikai és hagyományőrző élménnyé vált.
A magyar falusi népszokások közül a legtöbb embert megmozgató egyik közösségi esemény volt. Általában a disznóhizlalás befejezését a hideg téli időszakra időzítették, hiszen a romlékony hús feldolgozása ilyenkor a legegyszerűbb, és hogy a késztermékek egy részét lefagyasztva, más részét sózással vagy füstöléssel tartósítva hosszabb ideig eltarthassák.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A disznóölést követő vacsora, a disznótor a magyar nyelvterületen mindenütt jeles alkalom volt az adománygyűjtésre, köszöntésre, alakoskodó játékok bemutatására. András-naptól (nov. 30.), Disznóölő Szent András napjától, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok.
A vacsora ideje alatt jártak a kántálók. Hasznoson erre fiúk vállalkoztak. Többen összeverődtek, és a disznótoros házak ablaka előtt rákezdtek:

Látom az ablakon,
Málé az asztalon.
Nem köll nekem málé,
Legyen a gazdáé.
Köll nekem rétes,
Az is legyen mézes,
Hosszú nagy szál kolbász,
Vastag sült hurka,
Jó darab szalonna.

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/172.html#179

Házi disznóvágás – feldolgozás – ízesítés Békésben 1.

Gyula városa


A fotók önmagukért és a helyi “mesterekért” beszélnek.
Bagyinszki Zoltán

A disznóölést követő vacsora, a disznótor a magyar nyelvterületen mindenütt jeles alkalom volt az adománygyűjtésre, köszöntésre, alakoskodó játékok bemutatására. András-naptól (nov. 30.), Disznóölő Szent András napjától, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok.
A vacsora ideje alatt jártak a kántálók. Hasznoson erre fiúk vállalkoztak. Többen összeverődtek, és a disznótoros házak ablaka előtt rákezdtek:

Megdöglött-e az a disznó, akit megöltek?
Maradt-e a hurkájából, adjanak egyet!
Mer holnap péntek lesz,
a maradék nem jó lesz.
Fülét, farkát a papoknak,
Hurkáját a diákoknak,
adjanak egyet!

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/172.html#179

Gyula – A régi Gyula és a régi művészeink alkotásai

Gyula városa

Kónya István elmondta, hogy három évvel ezelőtt gondoltak először arra Durkó Károly képviselővel, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnökével, hogy életet kell lehelni a Kohán Képtárba, hiszen egy képtárnak üzenetet kell közvetítenie.

Mint mondta, akkor hozták létre a Kohán György Alapítványt, amelynek az egyik első ülésén beszélték meg, hogy vissza kell térni a gyökerekhez, be kell mutatni a gyulaiaknak a gyulai alkotókat, és meg kell ismertetni velük a régi fürdővárosi alkotókat is.

Az alpolgármester sorra vette, hogy 2016 óta milyen tárlatok voltak a képtárban: bemutatkoztak a gyulai művésztanárok, a József Dezső Szakkörnek jubileumi kiállítása volt, az érdeklődők megnézhették Szilágyi István – vagy ahogy mindenki ismerte: Kis Szilágyi – képeit, de ott volt a Kohán 50 és a Székelyhidi Attila műveit bemutató tárlat is. Így jutottunk el a kilencven esztendővel ezelőtt alakult, első gyulai művésztelephez.

A kiállítást Szilágyi András művészetfilozófus, művészetíró nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy Gyula városához több olyan jeles képzőművész kapcsolódik, aki alkotásaival gazdagította a magyar képzőművészetet.

https://www.gyulaihirlap.hu/123109-a-gyulai-muvesztelep-elmult-kilencven-eve-elevened

Gyula – Adventi fények 2018

Gyula városa

Szőke Sándor – szobrászművész

Gyula városa


Sándor alkotásai között- képriport Szőke Sándor barátomról, tisztelettel a legszerényebb alkotó akit pályám során megismertem és megszerettem Gyulán.
A megyei alkotóművész Ő. és szervező aki egyben a Gyulai Művésztelep tagjaként is dolgozik évtizedek óta.

Bagyinszki Zoltán

GYULAI EMLÉKEZŐK – GYULAI EMLÉKMŰVEK, 100 ÉVE ÉRT VÉGET AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ.

Gyula városa


2018. november 11-e százéves jubileum. Közel 1000 gyulai hős katona emlékére is (összesen 1918 katona és polgári áldozat számára) készült a Göndöcs – kerti XX. századi, Kohán emlékmű.
Gyulán 7 helyen található még emlékmű vagy emléktábla – továbbá 3 hősi temető is az Első világháború gyulai hősi halottaira – elhunyt katonáira emlékezve. A sírokat és emlékművek környezetét minden évben
a Szeretethíd keretében – méltó módon önkéntesek takarítják. A Hősök napján város-vezetői szinten koszorúzzák. A Gyulaváriban vagy a Göndöcs – kertben található igényes, művészi értékű emlékműveket az ország egyik legszebbjeként tartják, tartjuk nyilván.

Virtuális emlékezés Gyulán az első világháborús emlékműveknél. Az idén pályázati támogatás révén már elkészült a gyulai, Szentháromság temető közel 200 kő-síremléket felújító projektje.
Az ünnepélyes átadása, a tisztelgő koszorúzás sajnos elcsúszik – csak jövőre várható.

fotó- képválogatás: Bagyinszki Zoltán
Javaslom, aki teheti itt a Göndöcs – kertben a városi közös emlékműnél virággal, kiskoszorúval, mécses gyújtásával tisztelegjen egykori hős katonáink emléke előtt……….

Bagyinszki Zoltán

Gyula: A szecessziós Bagolyvár

Gyula városa


Állj meg rohanó vándor, vess egy / két pillantást a tisztelet jegyében erre az érdekes szecessziós épületre.
A híres Stéberl család – a kiváló polgár, a MESTER és családjának élettere a Béke sugárúton egy takaros kis villaépület az általa létrehozott kolbász – gyár közvetlen szomszédságában.
Annó a nagy sikerek helyszíne mellett. A második fotó Brüsszelben azt a világkiállítási pavilont ábrázolja ahol az aranydiplomát, a szakmai elismerést átvehette.
Az elismerés, a siker a mai gyulai szakemberek – az utódok által is folytatódik a piacokon és Brüsszelben egyaránt. (Gyulahús Kft)
A sárga 2 szintes, asszimetrikus homlokzatú épület / díszes kovácsoltvas részleteivel, a csúcson a bagollyal része a város értékes szecessziós épületegyüttesének. Értéke és egykori tulajdonosa okán mielőbbi felújítása- érdemi hasznosítása nagyon indokolt lenne. A XX. század elején készült Béke sugárúti villa tervezője egyenlőre számomra ismeretlen. Galbáts Imre (1864-1917) képesített kőműves építette.

Pár fotóval szeretnék tisztelegni Stéberl András városunkat is támogató nagysága előtt. Azért tegyük hozzá, szerintem a város még mindig a Gyulai Kolbász révén “azonosítható” talán a legismertebb Gyulaiságunk.

Bagyinszki Zoltán