Az első gyulai pálinkafőzdét Harruckern János György alapította meg 1731-ben. Az általa elindított, közel 300 éves hagyomány folytatója a Báró Harruckern Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft.
Illatos, ízes gyümölcsökből főzzük tiszta, finom, 100%-os párlatainkat, melyeknek, 20 – 22 °C fokon kóstolva, minden egyes cseppjében ott érezhető a gyümölcs bársonyos lelke.
https://palinkapont.hu/kereskedelmi-palinkafozdek/gyulai-palinka-manufaktura-kft/
A Reinhardt cukrászda, a több mint 200 éves polgári ház emeleti rekonstrukciójának a végén tartanak a szakemberek.
A Gyulán található értékes műemlék az ország legjobb eredeti közel 200 éves cukrászdáját rejti a földszinten.
Sok cukrászdát fotóztam, a Ruszvurmot is Budán, de állítom ez az első késő barokk szépség hazánkban.
Honlapomon bővebben ez is megtekinthető.
E mellett nagyon finomak a kávék, fagyik, sütemények, amit igazolnak a vendégkönyvi és a szalvéta bejegyzések is.
Különleges falfestéseket találtak a művészettörténész, műemlékes szakemberek az emeleti teremsorban.
kettőt szépen visszaálmodtak számunkra a XXI. század elején.
Az egyedi érdekességeket lefotóztam, amit szívesen közreadok az érdeklődő közönség számára, még egy megmentett értékkel gazdagodott városunk.
Köszönjük:
Bagyinszki Zoltán
Újjászületett a gyulai Máriás-ház
Július 9-én ünnepélyes keretek között adták át a teljes felújításon átesett gyulai Máriás-házat, amely a város egyik legrégebbi lakóépülete. A jövőben tájházként, a német nemzetiségi önkormányzat kulturális központjaként és közösségi házként működik majd.
Az 1775 körül, késő barokk stílusban épült műemlék lakóház Gyula Németváros részén, a Jókai Mór utca és a K. Schriffert József utca sarkán áll. Közvetlen közelében található a Szent József-templom, valamint az 2011-ben felújított Erkel Ferenc Emlékház.
A Máriás-ház szerencsésen átvészelte az 1801-ben Gyula-szerte pusztító tűzvészt, valószínűleg a csodával határos megmenekülést követően helyezték el az Apor Vilmos tér felőli homlokzaton a szoborfülkében látható Mária-szobrot – ennek köszönheti közismert nevét az épület. Az eredeti szobor ma már a házban berendezett kiállításon tekinthető meg, a felújítás során Szőke Sándor szobrászművész alkotása került a homlokzatra.
A ház első lakóinak pontos kiléte nem ismert, egy kisbirtokos, szőlészettel, növénytermesztéssel foglalkozó család tulajdonában állt az ingatlan, majd 1866-tól 1904-ig K. Schriffert József földbirtokos, országgyűlési képviselő élt benne – írja a Gyulai Hírlap. Az önkormányzat 2009-ben vásárolta meg az üresen álló, leromlott állapotú ingatlant a leszármazottaktól, azzal a szándékkal, hogy megóvja azt az enyészettől. Előbb a tetőszerkezetet állították helyre különböző pályázati forrásokból, majd 2020 nyarán megkezdődtek a teljeskörű felújítási munkálatok Ritecz László építész tervei alapján, a kivitelező a gyulai székhelyű Vizo-Épker Kft. volt. A költségeket európai uniós TOP pályázati forrásból, a német Hermann Niermann Stiftung alapítványtól, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárságától kapott támogatásokból fedezték, illetve a népi építészeti programtól és a Teleki László Alapítványtól is elnyertek 15 millió forintot az eredeti építészeti stílus visszaállítására. A tájházrészben kialakított kiállítás tárgyai részben adakozásból származnak – derült ki az MTI-n megjelent beszámolóból.
Szegeden jártunk október elején és benéztünk a Fekete-ház múzeumba.
Itt az emeleten egy teremben megláttam a lenyűgöző szecessziós cserépkályha 150 éves remekét.
Persze a csoda érthető, egy helyi porcelánkereskedő rendelte a házába stílszerűen egykoron. Hála nem dobták ki a műalkotást.
Ezt az első rész végére tettem, az a szegedi motiváló művészi érték.
Engem pedig a látvány inspirált a gyulai cserépkályhák felkutatására, bemutatására. Nem csalódtam, a polgári múlt
és a vármegyeszékhely rangja természetesen igényelte egykoron a fűtés nem csak funkcionális megoldását, hanem a művészi kivitelt is.
Ebből kerül bemutatásra a honlapon I-II. részben két sorozat. Az első részben valamennyi eredeti, persze szépen felújított állapotot kell elképzelni.
A képek alatt segítve a tájékozódást minden estben olvasható a pontos helyszín, az épület megnevezése.
A következő második részben majd a kastélymúzeumba látogatunk, ahol az emeleti termekben szobákban az egykori szépségek rekonstruált másolatai láthatóak. (Vagy a kornak megfelelő, stílusú értékek másolatai kerültek a múzeumba.) A sokféle érték, forma, szín, kivitel, szépséges részletek jogosan keltették fel a fotográfus helyi érdeklődését. Évekkel ezelőtt a magyar kastélyokban fellelhető cserépkályhákból készült már sorozat, itt a honlapon – azt is érdemes megtekinteni.
Bagyinszki Zoltán
A város kevésbé ismert temetőjében nyugszik Gr. Wenckheim József aki Gyulán született 1809-ben, meghalt Gyulán 1869-ben, Császári és királyi kamarás volt.
Nemzetőrként szolgált, támogatta az 1848-49 évi szabadságharcot is. Főrendi tagja volt az országgyűlésnek.
A Szent-kereszt temető (kolera)temető szépséges, több mint 100 éves épületét, a temetőkápolnát-melyet a Gróf építtetett felújították az idén.
A gyulai arisztokrata és Felesége feliratos, leromlott állapotú síremléke a kápolna bejáratánál látható.
A képsor bemutatja a temető ékszerdobozát a régi lepukkant állapotában kívül és belül – de az esztétikai élmény okán a mai impozáns épület fotóit az elejére tettem. Ilyen lett és ilyen volt… az elmúlt évtizedekben.
Bagyinszki Zoltán
Erkel Ferenc zeneszerző születésének 213. évfordulója következik 2023. november 7-én / 1810. november 7. Gyula.
Gyula városa és az Erkel Ferenc Társaság hagyományosan megtiszteli egy nívós zenés ünnepi műsorral és koszorúk elhelyezésével.
A www.bagyinszki.eu honlap szintén megtiszteli a mestert egy szép sorozattal.
A képek elején a szülőházról egy rövid bemutató látható, ahol a kis Erkel Ferike cseperedett itt a Németvároson a templom mögött “rúgta a labdát”- rosszalkodott.
Biztosan kicsit Ő is… az egykori kántortanítói lak előterében.
Itt tette meg első lépéseit a zene irányába Gyulán. Látható a képeken a híres gyémántokkal díszített arany koszorúja is. Érdemes felkeresni és megtekinteni a kiválóan berendezett Európai himnuszokat is tartalmazó kiállítást, akár egy osztálytalálkozó keretében.
A tavalyi évben készült temetői fotókból válogattam a ritka érdekességeket. Az ERKEL család tagjaihoz kapcsolódóan – a leszármazottak, az Erkel feliratú síremlék képeket.
Ők valamennyien akik itt a helyi temetőkben nyugszanak, alkotják talán a kisebb égi zenekart is. A fotók által virtuálisan megtekinthető az ERKELEK síremléksora Gyulán: Szentháromság, Szent-József és Szent kereszt – kolera temetőkben. Erkel Ferenc zeneszerző síremléke Budapesten található a Fiumei úti temetőben.
Egy szál virág a Gyulaiaktól – szerintem a jubileum kapcsán- jár nekik (1-2 sírra, sírhoz gondolva persze a Mindenszentek napi temetői sétát).
A síremlék képeken és alattuk is láthatóan jelezve van az eltemetett családtag-személy pontos neve.
Bagyinszki Zoltán
A legszebb nő a magyar történelemben.
Gyulán a Csiga-kertben található egy impozáns fehér márvány szobor.
Anno 1903. október 4-én kapott megbízást a várostól Felek Gyula szobrászművész, remekműve a nagyon kedvelt Erzsébet magyar királynét ábrázolja. Sok helyen, több szép Erzsébet szobrot láttam, fotóztam egészen Bécsig, egykori “fővárosunkig” bezárólag – de mindenképp a gyulait találom a legszebb alkotásnak.
Talán legkorábban 1904-ben a Göndöcs-kertben nyert elhelyezést a Sziszi szobor.
Bagyinszki Zoltán
Gyulai települési értékek meghatározó látványos területe a köztéri szobrok és emlékművek, hősi emlékművek, temetők változatos világa. Több helyen országos hírű művészek alkotásai díszítik a köztereinket, temetőinket: Ferenczy Béni, Makrisz A., Kiss György, Búza Barna, Kallós Ede, Vígh Tamás, Máté István, stb.
A városunkban található háborús hősi emlékművek, emléktáblák, temetői síregyüttesek száma több mint 40, séta közben a vendégek sűrűn találkozhatnak kőből bronzból készült műalkotásokkal, Erkel Frencet követően talán a legnépszerűbb közülük a vár mögötti Október 6-i kilenc posztamens formáció a Honvédtiszti emlékhely. Emléktáblák és sírok sora kapcsolódik az 1848-49-es Szabadságharc eseményeihez, tragédiájához.
A Göndöcs-kerti hatalmas XX. századi Hősök és áldozatok emlékműve közel 2000 gyulai név feltüntetésével- Kohán művét felhasználó mozaikkal készült, a Gyulavári Első és Második világháborús bronz hősi emlékmű talán a legszebb Békés Vármegyében/ Bay tér.
A Református újtemetőben Első világháborús síregyüttes található a kapcsolódódó Sisakos hősi emlékművel. A temető mellett a Kisökörjárási határban egy hasonló Első világháborús síregyüttes is előkerült. Mindkettőt a közelmúltban rekonstruálták.
A Református ótemetőben Második világháborús hősi emlékmű látható.
Szépen rekonstruált sírkertben (Csőke Péter kőfaragó mester munkája)a több mint 170 Első világháborús sírkövet láthatunk a Szentháromság temetőben impozáns hősi obeliszk emlékművel.
Hasonlóan szép a turulos Első világháborús emlékmű a Szent József temetőben. Emléktábla emlékezet az Első világháborúra, a hősi halottakra a M.J. Városi Könyvtár homlokzatán.
Az izraelita temető ravatalozójának falán helyezték el a zsidóság Első világháborús hőseinek emléktábláját. Mellette-előtte áll az Első világháborús síregyüttes és a Holokauszt, az elhurcoltak áldozataink névsorát tartalmazó emlékmű.
Az Implom Ált. Iskola udvarán különleges kőobeliszk emelkedik- a Második világháború fiatal cserkész diák áldozatainak emlékműve.
A XX. század borzalmaira emlékeztet az 56-os lyukas zászlót szimbolizáló gránit emlékmű az Október 23-a téren és a Gyulavári hídnál emelt 56- os kopjafa is.
A két legújabb emlékmű a gyulai németek elhurcolására a malenkíj robotra emlékezteti a gyulaiakat, sokan sajnos nem térhettek vissza családjuk körébe. A Gulág borzalmait idézi a Kommunizmus áldozatainak emlékhelye, amely a Béke sugárúton található.
A Gyulai Hadigondozottak Egyesülete tagjai és a Városháza munkatársai a Hősök napján a legtöbb emlékhelyen koszorúkkal tisztelegtek az egykori hősök, mártírok emléke előtt. A történelmi emlékezés objektumait a ”Szeretethíd” keretében civilek tartották, tartják rendben a Közüzemi Nonprofit KFT. közreműködésével.
Bagyinszki Zoltán
A fotók segítségével néhány baráti gondolattal és életéből vett pillanatokkal, továbbá alkotásainak szűk keretű bemutatásával szeretnék megemlékezni Róla.
Két dátumot szoktak jelezni egy személyiség számára ha odafigyelnek, – tisztelegnek, -emlékeznek róla.
Kiss Gyuri a jeles éremművész, festőművész, szobrászművész 1943-ban született és 2016-ban hunyt el.
Munkácsy Mihály – díjas alkotó , Gyula város díszpolgára. Szeretetreméltó barátunk gazdag életpályát tudhat maga mögött-főleg a plasztikában alkotott maradandót.
Művei mellett sok egyéni kiállítása és közös tárlata gazdagította művészeti életünket.
Emlékeim szerint 800 érem köthető a nevéhez kreatÍv fantáziájához – kezének művészi mozdulataihoz… bővebben az interneten is olvashatunk Róla.
Gyulán több művét is említhetjük, láthatjuk: Az 56 -os gránit emlékművet, a Kossuth szobrot, a Stációkat a Kálvária dombon, a Gyulavári kastélykápolna különleges szakrális alkotását, Koszta Rozália emléktábláját.
A város Szentháromság temetőjében nyugszik ahová rendszeresen viszünk virágokat, megállunk a különleges és elegáns síremléke előtt és gondolatban visszaidézzük életét, kiáll. megnyitóit, alkotásait, barátságunkat, vidám találkozásainkat.
Szervusz Gyuri – baráti tisztelettel:
Bagyinszki Zoltán
