Kategória Archívum: Gyula városa

Gyula – Szentháromság temető Hősei

Gyula városa


Képriport az avató ünnepségről – június 28.

Bagyinszki Zoltán

Gyula Szecessziós térképe

Gyula városa

A következő linkre kattintva elérhető a térkép:
http://www.szecessziosmagazin.com/gyulaterkep.php

Kreatív képes ismertető a város 1900 körüli építészetéről.
Bagyinszki Zoltán – Bálint Imre – Fodor György

Gyula -leg-leg Páfrányfenyő / Gingko biloba a kórház udvarán.

Gyula városa

Mészáros Kálmán – Afrika vadász, 125 éve született Gyulán.

Gyula városa


Gyulán a híres vadász emlékművénél tisztelgő koszorúzást szerveztünk a jubileum kapcsán. A szűk baráti körben zajlott megemlékezés a 4 oroszlánt 1 perc leforgása alatt lőtte le a múlt század közepén Mészárosa Kálmán.
A híres gyulai személyiség szakírói és orvosi tevékenységet is folytatott Etiópiában és Magyarországon.
A legnagyobb tisztelettel a baráti vadászok nevében is:

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Nagybányáról, Véső Ágoston Munkácsy díjas festőművész kiállítása Gyulán.

Gyula városa

A 88 éves mester elhozta Nagybánya levegőjét városunkba. Az “utolsó Mohikán….” aki életében végig küzdött- küzd É-Erdély városában az egykori világhírű művésztelep megmaradásáért/ sajnos valószínű csatavesztéssel.
A hírnév megtartásáért évtizedek óta nemzetközi festőtelepet is szervezett – kiváló alkotásokkal, Magyarlápos és Felsőbánya csodás környezetében.
Elismerés és köszönet a kitartó művészeti alkotó életmű és a küzdelem okán.
Véső Ágoston évtizedek óta baráti és művészeti kapcsolatokat ápol városunk alkotóival, művésztelepünk tagjaival és a kiállításokat szervező szakemberekkel, intézményvezetőkkel.
Szia Guszti bácsi, további jó egészséget és még kiváló műveket, sikeres kiállításokat kívánok, barátsággal:

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Báró Harruckern Ferenc síremléke

Gyula városa

Gyulai Nádi Boldogasszony plébániatemplom rejti a nagyon értékes és szép műalkotást – Báró Harruckern Ferenc síremlékét. 1777
Elöl jobbra a szentély mellett lévő műemlék síremléket Martin Schmidt bécsi szobrász készítette- egyébként a báró egy bécsi temetőben nyugszik.
Igényes szép részlettekkel készült a fehér márvány szobrászati munka. A dombormű Johann Martin Fischer szobrászművész a bécsi akadémia tanára alkotása.
az alatta lévő latin szöveget Anton Migazzi váci püspök fogalmazta. Mellette látható Boldog Apor Vilmos oltára.
A látogatás kapcsán érdemes egy két pillantást vetni a múlt század végén készült gyulai történelmi eseményeket –történelmi személyeket ábrázoló seccokra is.
Majd félezer négyzetméter területen (Patay László festőművész 1987) mélyedhetünk el a múltunkban.

Bagyinszki Zoltán

Gyula – 203 éves Kapus–híd az Ó-Körösön, védett műemlék

Gyula városa

A 203 éves Kapus-híd a folyó városi szakszán több mint 20 hídjából a „numeróegy”. fontos, öreg, szép, arányos, biztonságos, nélkülözhetetlen és népszerű, itt minden turista többször is megfordul aki a városba érkezik. Délelőttönként szolid forgalommal, esténként viszont valódi tömeg hömpölyög rajta végig.
A Kossuth teret a Városház utcával összekötő híd a helyi turizmus egyik központi eleme: igen népszerű séta, vendéglátós és fotótéma a városban. Kevesen gondolják kiváló kilátóhely is egyben. Az Ó-Körösi szökőkutak a vadkacsák és a galambok, a csónakázó és vízibicajozó vendégek a vidáman hangoskodó fiatalok remek látványával. Ami nem veszélytelen a sok suhanó biciglis és a gyorsan korcsolyázó ifjúság….
Alattunk és mellettünk az éttermek, fagyizók, sörözők, kávézók kellemes zaja hallataszik, néha egy egy vándorzenész muzsikája is hallható.
Alulról, a vízről, csónakból kenuból igazán szép a látvány, ez a városi műemlék. Egyre többen szállnak vízre, kedvelik a belváros vízi útját és nézelődve eveznek , vagy tréningezve teljesítenek, vagy a vízre szervezik a randevút, a családi programot.
Összességében elmondható hogy a téglahíd a Bárdos híddal közösen különleges és értékes építészeti alkotás – megtekintésre érdemes, szelfizni sem utolsó háttérkép amely bekerült a Városi Értéktárba is.
Gyere evezz te is Gyulán az Élővíz -csatornán a Kapus – híd alatt, csak vigyázz a közeli szökőkutak vízsugarától nehogy csupa víz….legyél.
Méretei impozánsak, egy-egy nyílás 12,00 m méretű. Ez a nyílásméret jelenleg Magyarországon a régi hidak között a legnagyobb. A híd teljes hossza 30 méter, szélessége 8,60 méter. A boltozatok szélessége 8,60 m volt.
Terveit: Bodoky Mihály mérnök készítette el.

Bagyinszki Zoltán

Gyula a Virágok Városa

Gyula városa

Gyulai Városháza/Megyeháza új köntösben

Gyula városa

Megnyitották A gyulai városháza, Békés vármegye egykori megyeházának története című kiállítást február 5-én a helyi polgármesteri hivatal ovális termének előterében. A megnyitón közreműködött Bogdán Gábor, majd köszöntőt mondott Görgényi Ernő polgármester, Kovács József országgyűlési képviselő, valamint Takács Árpád kormánymegbízott.
Ez a kiállítás nem csupán történetiséget, hanem a gyulai korszellemet is közvetíti számunkra, amely védi, óvja és élteti épített, természeti, valamint kulturális értékeinket – kezdte köszöntőjét Görgényi Ernő.
Mint mondta, ez nem volt mindig így. A polgármester felidézett egy negyvenöt esztendővel ezelőtti történetet: az akkori szocialista városvezetés egy olyan fejlesztési tervvel állt elő akkoriban, amely valójában rombolás lett volna, hiszen le akarták bontani a történelmi épületeket, a belvárost pedig toronyházakkal és tömblakásokkal szerették volna beépíteni. A tervekről egy makett is készült, amelyet az egyik belvárosi üzlet kirakatában helyeztek el.

https://www.gyulaihirlap.hu/124006-megnyitottak-a-megyehaza-epuletenek-tortenetet-bem

Házi disznóvágás – feldolgozás – ízesítés Békésben 2.

Gyula városa

A disznótor, disznóvágás vagy disznóölés a háznál nevelt sertés hagyományos levágása, a hús feldolgozása, és az ezt követő hagyományos disznótoros hurka, kolbász, töltött káposzta fogásokból rendezett vacsora. Magyarországon a rendszerint télen, a karácsony előtti, illetve a januári hideg napokban a parasztháztartások egyik legnépszerűbb tradíciója, amely manapság a városi emberek számára népszerű turisztikai és hagyományőrző élménnyé vált.
A magyar falusi népszokások közül a legtöbb embert megmozgató egyik közösségi esemény volt. Általában a disznóhizlalás befejezését a hideg téli időszakra időzítették, hiszen a romlékony hús feldolgozása ilyenkor a legegyszerűbb, és hogy a késztermékek egy részét lefagyasztva, más részét sózással vagy füstöléssel tartósítva hosszabb ideig eltarthassák.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A disznóölést követő vacsora, a disznótor a magyar nyelvterületen mindenütt jeles alkalom volt az adománygyűjtésre, köszöntésre, alakoskodó játékok bemutatására. András-naptól (nov. 30.), Disznóölő Szent András napjától, a hideg idő beálltától kezdődtek a disznótorok.
A vacsora ideje alatt jártak a kántálók. Hasznoson erre fiúk vállalkoztak. Többen összeverődtek, és a disznótoros házak ablaka előtt rákezdtek:

Látom az ablakon,
Málé az asztalon.
Nem köll nekem málé,
Legyen a gazdáé.
Köll nekem rétes,
Az is legyen mézes,
Hosszú nagy szál kolbász,
Vastag sült hurka,
Jó darab szalonna.

http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/172.html#179