Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés 2020-at a magyar költő, hadvezér és hattudós születésének négyszázadik évfordulója alkalmából.
Padányi József vezérőrnagy, Zrínyi-kutató a Kossuth Rádió Napközben című műsorában felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékév az 1620-ban született hadvezér, író, politikus Zrínyi Miklósnak állít emléket, és nem dédnagyapjának a szigetvári hősnek.
A tizenhetedik század, sőt a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja
„Az emlékév lehetőséget ad arra, hogy bemutassuk Zrínyi Miklós nagyságát papírra vetett gondolatai és tettei által” – mondta a vezérőrnagy. Hozzátette, Zrínyi a tizenhetedik század, sőt a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja.
Nemcsak költészetével, hanem politikusi és katonai tevékenységével is marandót alkotott.
Zrínyi Miklós végvári katona volt, nem vezérelt nagy seregeket, viszont a rá bízott küldetéseket, mint a harmincéves háborút is igazi profizmussal hajtotta végre – tette hozzá Padányi József. Egy nagyon kiemelkedő tette a téli hadjárat idejére tehető, 1664 január végén–február elején huszonötezer katonával kétszáznegyven kilométerre hatolt be a törökök által megszállt országrészbe, elfoglal négy helyőrséget, és megsemmisítette az eszéki hidat, ezzel lassítva a törököket abban, hogy tavasszal megkezdhessék vonulásukat Magyarország irányába.
Kategória Archívum: Horvátország, Szlovénia
Zrínyi emlékév 2020 – Csáktornya, rezidencia
Lendva – Bánffy–Esterházy várkastély
A kastély első említése egy 12. század végi forrásban lelhető fel, amely a Bánffy család tulajdonaként nevezi meg az épületet. Mintegy szűk 5 évszázadon keresztül, egészen a 17. századig nem cserélt gazdát a kastély, majd a jelzett évszázad derekán, egy rövid időszakra a Nádasdy családé lett a tulajdonlás joga. Ezt követően a 18. századtól már az Esterházy család birtokai közé tartozott a lendvai kastély. Összefoglalván az állapítható meg, hogy ugyan nem a térség legnagyobb, legékesebb kastélyai közé sorolandó a lendvai, de ahhoz kétség sem férhet, hogy jelentős kulturális színtér. Amennyiben tehát, Lendva városának kulturális sokszínűségével szeretnék megismerkedni, mindenképpen érdemes felkeresni a kastély különböző kiállításait.
http://minihungary.eu/makett/lendvai-banffy-esterhazy-kastely/
fotó: Junior B.Zoli
Fiume – szecessziós épületek (Horvátország)
Fiumét mondják a szecesszió városának is, készülve a fotós kereső feladatra végigjártam a belvárost keresve a szép és jellegzetes épületeket, hát…… a korzón és a belső személy- kikötőnél találtam 3 látványosabb ( egy igazán ) szép épületet. Ugye van a halpiaci rész, a vasútállomás környékén még ráakadtam a szerényebbekből 2-re és a kikötő előtt egy lepusztult hatalmas régi bérházat fotózhattam. A hálás részletek jó fotótémát jelentettek optikámnak. Nekem ennyi sikerült az inkább olasz és osztrák szecessziót képviselő műalkotásokból – bérpalotákból hazahoznom és honlapon bemutatni a szecessziót kedvelők táborának. Összességében az eklektikus városkép igazán vegyes benyomást kelt, az épületek sok helyen elhanyagolt állapotban vannak – a korzó az szép, tudjuk van néhány extra palota is Fiumében. A kikötő az mindig élmény a tenger, a magyar feliratú öntöttvas gombákkal, a hajók látványával, számomra város-a kötelező látogatás kissé csalódást jelentett. Lassan megismerem a hatalmas területen található várost. Igazán nem gondolom, hogy az egykori magyar település is az európai szecessziós városok sorába tartozik.
Bagyinszki Zoltán
Fiume – Trsat vára (Horvátország)
Trsat várát a Frangepánok építették a 13. században. 1449-ig az egységes Frangepán birtok része volt, majd a birtokfelosztáskor Novival, Bribirrel, Kotorral és Bakarral együtt Frangepán Márton kapta meg és a család ún. trsati ágának székhelye lett. 1490-ben III. Frigyes német-római császár foglalta el, de fia Miksa visszaadta a Frangepánoknak. 1508-ban rövid időre a velenceiek foglalták el, akik ekkor Fiumét is lerombolták. Frangepán Bernát hamarosan visszafoglalta és haláláig 1529-ig meg is tartotta. Tőle Frangepán István örökölte meg. 1544-ben Zrínyi Miklós és Frangepán István egyezséget kötöttek arra vonatkozóan, hogy ha bármelyikük örökös nélkül halna meg a birtokait a másik örökli. Miután 1577-ben Frangepán István örökös nélkül halt meg birtokai a Zrínyieké lettek. A vár azonban mint stratégiai fontosságú erődítmény ténylegesen császári kézben volt a katonai határőrvidék részeként a zenggi kapitányoknak alárendelve. A török veszély elmúltával katonai fontosságát elveszítette és 1826-ban gróf Laval Nugent vásárolta meg, aki 1827-től kezdődően Pavonuzzi olasz építész tervei szerint kényelmes várkastéllyá építtette át. Az átépítés során a vár minden középkori jellegzetességét elveszítette. 1843-ban a várban megnyílt a Nugent múzeum az akkori Horvátország első múzeuma.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fiume – halpiac (Horvátország)
A Nemzeti Színház és a kikötő között lévő piacon reggelenként nagyon jó a hangulat. Az autentikus, pezsgő piacon friss halat, húst, zöldséget és gyümölcsöt vásárolhatunk. Csodálatos art nouveau épületei miatt is érdekes, melyek közül a legszebb a halpiacé, ami a tengerhez a legközelebb van. A halpiac épülete 1904-1914 között épült, a másik két épület 1880-ban nyílt.
Fiume – Villa Giuseppe (Horvátország)
A kormányzói palota szomszédságában terül el József főherceg gyönyörű kertje; benne nyaralója, a Villa Giuseppe. A főherceg, mint híres és szakavatott botanikus, ebből a kertből valóságos mintatelepet és paradicsomot alkotott. Nagyszerű a pálmaháza. De nemcsak a pálmák remek példányai ragadhatják el a szakértőt és műkedvelőt egyaránt, hanem a tropikus növényzet számtalan fajtája is, melyek némelyikét a főhercegnek nagy áldozattal és gondossággal sikerült meghonosítani fiumei kertjében. A villa, melyhez legújabban toldalékszárnyat építettek, az utcáról nem látható, mert a kert növényzete eltakarja szemünk elől. Hajdan a híres velencei dogaressáé, Capello Biankáé volt, a kinek mellszobra ma is látható a kertben. Idők jártával a Ciotta-család birtokába került s ettől vette meg a főherceg. A főhercegi park előtt egy kis befásított nyilvános tér terül el, a Stajo vecchio.
KEVÉS AZ INFORMÁCIÓ AZ EGYKORI SZÉP ÚRI LAKRÓL.
SAJNOS JELENLEG AZ ÉPÜLET LAKATLANNAK TŰNIK, JÓ ÁLLAPOTBAN LÁTOGATHATÓ – FOTÓZHATÓ KÍVÜLRŐL. A HISTORIZÁLÓ NEORENESZÁNSZ FŐÚRI PALOTA.
(NÉHÁNY SZOBOR ÉS TORZÓ DÍSZÍTI A PARK TERÜLETÉT.)
BAGYINSZKI ZOLTÁN
Nekcse – Pejacsevics kastély
A nagy kastélyt Nekcsében 1811-1812 között építtette fel gróf Pejácsevich Vencel. Az épületet már az 1817. májusi földrengés után is fel kellett újítani. 1865-ben Pejácsevich Ferdinánd Károly Reiner gróf a kastélyt átépíttette: az alaprajzában úgy megnagyobbították, a csatlakozó szárnyak rizalitjait, kupolás tetőszerkezettel, teljesen toronyszerűre alakították át, az erkély helyén egy mélyebb rizalitot alakítottak ki, volutával díszített zárófejezettel, balusztrádos (bábos) korláttal és órával, a tetőzetet manzárdossá változtatták.
Ma a kastélyban a helyismereti múzeum és képtár várja az érdeklődőket.
http://muemlekem.hu/hatareset/Pejacsevich-kastely-(Nagykastely)-Nekcse-1267
Eszék – Szent Péter és Pál Nagytemplom
Eszék – Régióközpontunk egyik jelképe a vörös téglás neogótikus épület, amelyet egyetlen Eszékre látogató turista sem hagyhat ki. A katedrális építtetője Josip Juraj Strossmayer püspök volt.
Eszék már a római időkben is jelentős keresztény központnak számított. I. u. 100 körül itt prédikált I. Kelemen pápa, egyben megalapította a település püspöki székhelyét. Az V. században az avarok feldúlták a várost. Az eszéki kereszténység csak Szent István király idején indul ismét fejlődésnek. 1332-ben már plébánia működött a településen, amely a pécsi püspökséghez tartozott. 1525-ben a várost a törökök foglalták el. Csupán 1687-től, a török kiűzésétől lehet nyomon követni egy folyamatos fejlődést a város egyházi életében. A település ekkor az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartozott, majd később a đakovo-szerémségi püspökséghez került. A felsővárosi plébániát az Óvárostól nyugatra alapították meg, itt épült az első plébániatemplom 1732-ben, amely a 19. századra az egyre növekvő gyülekezet miatt túl kicsinek bizonyult.
A terebélyes vörös téglás épületet és a 90 méter magas tornyát Franz Langenberg tervezte. A város fejlődésében jelentős szerepe volt Josip Juraj Strossmayernek, Đakovo, illetve Bosznia-Szerémség püspökének, a székesegyház építtetőjének. Strossmayer püspök 1866-ban kezdeményezte egy új templom építését. Ezt követően megkezdődött a pénzgyűjtés, de a pályázatot csak 1892-ben írták ki, amelynek győztese a német építész, Franz Langenberg lett. Az építkezés 1894-ben kezdődött meg a lebontott régi templom helyén, amit egy váratlan esemény szakított félbe: elhunyt az építész. A munkálatok irányítását Richard Jordan építész vette át, betartva az 1898-as befejezési határidőt. Ezt követően kezdődött meg a belső tér kialakítása. A felszentelést 1900. május 20-án Strossmayer püspök végezte. A templom falai 3 millió vörös dísztéglából és kőből állnak. A piros téglák miatt a környékbeli magyar lakosság egyszerűen csak „vörös templomként” emlegeti a katedrálist. Az alaprajz egy keresztet formál, belülről pedig három szárnyra tagolódik. A harangtorony 90 méter magas, négy harang található benne. Az ötödik, legkisebb harang a torony legtetején van. A templom főoltára Strossmayer püspök ajándéka. A keleti oldalon három bejárat található, felettük díszes domborművek vannak, ezek Ivan Novotny alkotásai. A templomnak összesen 33 színes üvegablaka van. A gótikus stílusú templomok belső tereit általában nem díszítik festmények, az eszéki templomban azonban mégis vannak. A festőnek, Mirko Račkinak az volt a feladata, hogy olyan képeket készítsen, amelyek nem csak összhangban vannak az építészeti stílusjegyekkel, de ki is emelik azokat.
Az 1991-92-es szerb ostrom idején a templom jelentős károkat szenvedett. Felújítása még ma sem fejeződött be. A katedrális különleges szépsége miatt a mai napig az egyik legkedveltebb helyszíne a házasulandó pároknak.
http://www.huncro.hr
[google-map-v3 shortcodeid=”2c657eac” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Horvátország, Eszék{}moderntower.png{}Horvátország, Eszék” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]
Zára – Madárlátta a toronyból
A dalmáciai régió székhelyeként szolgáló háromezer éves Zára városa, amely olyan kulturális-építészeti örökséggel dicsekedhet, mint az Adria ezen oldalának legnagyobb feltárt római fóruma, a lenyűgöző román kori Szent Donát és Szent Anasztázia templomok bármely könyvnél élvezetesebben mesél a horvát kulturális örökség forrásairól.
Pontos feljegyzések nincsenek az építéséről, de valamikor a IX. században foghattak hozzá az akkori építőmesterek. Ezt onnan feltételezik a történészek, hogy az első írásos említése a X. századból való. Az 1400-as évekig Szentháromság temploma nevet viselte, ezután kapta a Szent Donát temploma nevet. Mára már a város szimbóluma lett, a legtöbb zárai szuveníren megjelenik valamilyen formában, és természetesen a képeslapokról sem hiányozhat.
A Szent Donát templom Zára történelmi óvárosában szinte majdnem a tengerparton a Római Fórum északkeleti részén helyezkedik el. Az elmúlt 10 évben a templomot és a mellette lévő harangtornyot teljesen felújították. Dalmáciában ez a legrégebbi templom, ami fennmaradt és ezért is lett a város egyik szimbóluma.
A Fórum
A Szent Donát körtemplom előtt tárták fel az Adria keleti oldalának legnagyobb római kori fórumát. Ez a tér Kr.e. 1. században épült Augustus császár idejében. Nagyon szépen feltárt építmény, teljesen kivehetőek a korabeli épületek alapjai. Oldalait egykor márványból készült oszlopok szegélyezték, valamint kis szobrok is álltak a téren. Az egyik oszlopot nevezik a Szégyen oszlopának, mert a középkorban ehhez láncolták a bűnözőket és alázták meg az egész város szeme láttára.
http://viriinfo.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”4e6893e7″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Zadar, Horvátország{}bigcity.png{}Zadar, Horvátország” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]