Petzval József (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) cipszer származású magyar mérnök-matematikus, egyetemi tanár és feltaláló. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.
Az Institutum Geometricumban (Mérnöki Intézet), a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődjében szerzett mérnöki oklevelet, de később matematikából is bölcsészdoktori oklevelet kapott. 1828-tól 1835-ig Pest város mérnökeként dolgozott az építési osztályon. 1832-től műegyetemi tanár, majd 1836-tól 1877-ig a Bécsi Egyetemen oktatott matematikát. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (1849) és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja (1873).
Munkássága kiterjedt a matematikán kívül a mechanika, a ballisztika, az optika és a hangtan területére is. A fényképezés terén kifejtett munkássága úttörő volt, mivel ő a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetriai méréseket végzett. Több más nagyszerű találmánya mellett optikai kísérleteinek lett az eredménye, hogy megalkotta a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszórót.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából