Kassa, Szent Mihály temetőkápolna a Dóm mellett található- oldalain régi sírkövekkel.
Az egykori temető közepén lévő, méreteiben ugyan nem túl nagy, viszont stílusjegyeiben lenyűgözően szép és tiszta épület a mai Szent Mihály-kápolna, amely feltételezhetően az első gótikus plébániatemplommal egyidős lehet, a kassai műemlékek nagy tudorának, Wick Béla kanonoknak leírása szerint román stílusjegyeket is tartalmaz, de építésének ideje legvalószínűbben a 13. század végére és a 14. század elejére tehető. Tájolása a szokványos: kelet felé irányul a szentélye, bejárata nyugat felől nyílik, kicsi, homlokzatba simuló tornya van nyugat felől. A kápolna gótikus támpillérjei robusztus méretűek, szinte a tető párkányáig felérnek, a belső boltozat boltívei ezekre támaszkodnak, építészeti szempontból mértéktartó és méretei ellenére légies alkotás ez a szakrális építmény. A Szent Mihály-kápolna építőanyaga némi vizsgálódás után azt mutatja, több helyről származik és más összetételű, mint a dómé. A kápolna szinte teljes alapterülete alatt altemplomot alakítottak ki, ahol máig az egykori előkelő kassai polgári családok és egyházi személyiségek földi maradványait őrző kripták vannak. Külső falán is régi sírkövek láthatók, ezek a régi temetőből kerültek részben ide, részben az Orbán-torony vagy a dóm falába. A Szent Mihály-kápolna északi falán van a legrégebbi sírkő, amely bizonyos Jakab polgár anyjának családjegyes síremléke 1375-ből. A bejárat fölötti timpanonban egy érdekes dombormű látható, amely a védőszentet, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja úgynevezett lelkeket mérlegelő ábrázolásban. A védőszentről azt kell tudni, hogy ő a „lelkek fejedelme” a katolikusok hite szerint, más néven, még mint „a mennyei paradicsom feje” és halottak patrónusa néven is illetik Szent Mihály arkangyalt, akinek attribútumai közt a sátánt legyőző hatalmas pallost és a halottak lelkének mérlegelésére szolgáló mérleget szokták besorolni.
UJSZO.COM – Szászi Zoltán írásából.