Kategória Archívum: Felvidék

12►

Fotó: Bagyinszki János

Ősi kolostora a karthauziaknak épült 1319-ben. A Berzeviczy család őse, Kakas fia Rikolf alapította a Dunajec jobb partján, saját birtokán. Mivel a kolostor vörös téglákból épült, ezért a helyiek Vöröskolostornak nevezték el. A kolostor széles körű kiváltságokkal rendelkezett, volt malma, sörfőzdéje, halászati joga. Ezeken kívül kiterjedt birtokok, köztük számos falu biztosították a jövedelmét.

A falut 1344-ben „Uyvagas” néven említik először. Szent Antal templomát 1360-ban kezdték el építeni. 1431-ben egy huszita csapat dúlta fel, több szerzetest megölve. 1563-ig volt a szerzetesek birtokában, majd számos tulajdonosa volt. A 15. századtól erődítményként a Lengyelországba vezető utat ellenőrizte. Többször zaklatták Szapolyai János és I. Ferdinánd katonái is. 1545-ben Nedec várának alárendeltségébe tartozott. Végül 1563-ban – miután a szerzetesek Lengyelországba menekültek – a kolostort bezárták, birtokait pedig a szepesi káptalan vette át. 1569-ben Magócsi Gáspár, később Thököly István, majd 1612-ben Horváth-Palocsay György, 1625-ben Rákóczi Pál volt a birtokosa. 1699-ben Matyasovszky László nyitrai püspök vette meg, majd 1705-ben kamalduli szerzeteseknek ajándékozta, akik 1747-re helyreállították a templomot és a kolostort. Itt született a Biblia első szlovák nyelvű fordítása 1750-ben és az első latin-szlovák szótár 1763-ban. 1786-ban a rend megszűntével az eperjesi görögkatolikus püspökségé lett, amely 1848-ban eladta. Nagy értékű könyvtára Budapestre, míg művészi értékű kincsei a lengyelországi Muszynába kerültek. Területe 1920-ig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

1907-ben csaknem teljesen leégett. 1948-ban egyesítették Alsólehnic, Vöröskolostor és Koronahegyifürdő településeket egy közigazgatási egységbe.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A napokban éppen erre jártunk, az egykori sóút mentén, érintve Podolin városát is.
A Felvidéken, a keleti részen a szász alapítású városfalakkal övezett kisváros látnivalója, értéke.
Az 1400-as évek közepén készült “képes biblia” a szentélyben igazán nagy értéke a kisvárosnak.
Podolini rk.templom/ főtéri házak közepette gótikus freskókkal, reneszánsz jellegzetes-pártázatos harangtoronnyal készült.
Itt nem, vagy alig járt pusztítani a török szultán ármádiája.
Mind a főtér, mind a templom szépen rendbe hozva várja látogatóit, mint ahogyan a Podolini kísértet is a szakrális épülettel szemben a padon (Krúdy Gyula író műveként vált ismertté).

Bagyinszki Zoltán

A magyar múzeumügy leghosszabb ideig tartó restaurálása ért véget: a kisszebeni főoltárt 1944-ben, Budapest bombázásakor bontották szét és rejtették el, helyreállításának 1954-ben fogtak hozzá. A 6,6 méter széles főoltár és a két, szintén a kiállításon látható mellékoltár egy tűzvész utáni újjáépítés során készültek a Bártfa és Kassa közt fekvő Kisszebenben, befejezését 1496-ra datálják. A késő gótikus műalkotás bezárt szárnyai a Hiszekegy „képregényszerű” ábrázolását mutatják, ünnepi, azaz kinyitott állapotban pedig Keresztelő Szent János életének állomásai láthatók a főoltár táblaképein.

A főoltár egykor több emelet magas oromzattal rendelkezett, ennek azonban csak romjai maradtak fenn, ezért hitelesen csak az oromzat egy része volt helyreállítható – mondta el az MTI-nek Poszler Györgyi. A remekművet csak a XIX. század második felében fedezte fel a nagy nyilvánosság: a három kisszebeni oltárt – főoltár és a két legimpozánsabb mellékoltár – 1896-ban, a millenniumi ünnepségekre szállították Budapestre, először az Iparművészeti, majd később a Szépművészeti Múzeumba.

Az 1990-es évek végéig végezték el a szobrok és táblaképek nagy részének restaurálását, de a teljes főoltár felújítása csak most fejeződött be. A hosszan tartó, szakaszokban végzett restaurálás végén került sor az oltár szerkezeti elemeinek összeépítésére, a szükségessé vált acélváz tartó megtervezésére is.

Noha a főoltár több eleme az évszázadok folyamán súlyosan károsodott, számos darab meglepően jó állapotban maradt fenn, ezért a helyreállítás során az eredeti részekhez hasonló aranyozással készítették el a kiegészítéseket. A szárnyas oltár végleges otthona a jövőben a Szépművészeti Múzeum lesz, hiszen ez az épület ad otthont a Magyar Nemzeti Galériával újraegyesült gyűjtemény 19. század előtti részének.

https://welovebudapest.com/cikk/2020/09/28/75-ev-utan-ujra-teljes-pompajaban-lathato-a-kisszebeni-fooltar-az-magyar-nemzeti-galeriaban/

12►

Tisztelt Barátaim Lőcsén vagyunk éppen, az egyik legszebb felvidéki épületben.
Nehéz szívvel mutatom, ezen remekmű épületünk-odaát… Borzalom miket veszítettünk.
A gépemből találtam egy 20 éve készült lepukkant kapufotót is, lásd a végén, gondold el milyen lehetett, de hála renoválták.
Azért a reneszánsz építészet az egyik csodánk volt 400-500 éve, Lőcse tobzódik ebben, íme az impozáns Spillenberg ház, ide kötődik anno a “lőcsei fehér asszony”, aki itt e házban, palotában lakott. Extra különleges a kapuja és a hosszú nyitott reneszánsz folyosója. Jó visszaemlékezni látni a képeken a díszes főhomlokzatot.
A közelmúltban az írek megvették (működik az EU-biztosan nem tudják hogy a magyarok építették…) és renoválták, ma szálloda, ott csodáljuk-csodáltuk a városházával szemben, amikor szólt a hangulatos zene az erkélyről. A palota látogatásunk előtt, most sikerült feljutnunk a gótikus templomunk kilátójába-extra élmény volt a panoráma és Lőcse városa madártávlatból, ne hagyd ki.

Bagyinszki Zoltán

12►

Kassa, Szent Mihály temetőkápolna a Dóm mellett található- oldalain régi sírkövekkel.

Az egykori temető közepén lévő, méreteiben ugyan nem túl nagy, viszont stílusjegyeiben lenyűgözően szép és tiszta épület a mai Szent Mihály-kápolna, amely feltételezhetően az első gótikus plébániatemplommal egyidős lehet, a kassai műemlékek nagy tudorának, Wick Béla kanonoknak leírása szerint román stílusjegyeket is tartalmaz, de építésének ideje legvalószínűbben a 13. század végére és a 14. század elejére tehető. Tájolása a szokványos: kelet felé irányul a szentélye, bejárata nyugat felől nyílik, kicsi, homlokzatba simuló tornya van nyugat felől. A kápolna gótikus támpillérjei robusztus méretűek, szinte a tető párkányáig felérnek, a belső boltozat boltívei ezekre támaszkodnak, építészeti szempontból mértéktartó és méretei ellenére légies alkotás ez a szakrális építmény. A Szent Mihály-kápolna építőanyaga némi vizsgálódás után azt mutatja, több helyről származik és más összetételű, mint a dómé. A kápolna szinte teljes alapterülete alatt altemplomot alakítottak ki, ahol máig az egykori előkelő kassai polgári családok és egyházi személyiségek földi maradványait őrző kripták vannak. Külső falán is régi sírkövek láthatók, ezek a régi temetőből kerültek részben ide, részben az Orbán-torony vagy a dóm falába. A Szent Mihály-kápolna északi falán van a legrégebbi sírkő, amely bizonyos Jakab polgár anyjának családjegyes síremléke 1375-ből. A bejárat fölötti timpanonban egy érdekes dombormű látható, amely a védőszentet, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja úgynevezett lelkeket mérlegelő ábrázolásban. A védőszentről azt kell tudni, hogy ő a „lelkek fejedelme” a katolikusok hite szerint, más néven, még mint „a mennyei paradicsom feje” és halottak patrónusa néven is illetik Szent Mihály arkangyalt, akinek attribútumai közt a sátánt legyőző hatalmas pallost és a halottak lelkének mérlegelésére szolgáló mérleget szokták besorolni.

UJSZO.COM – Szászi Zoltán írásából.

123►

Kedves Felvidéket szerető Barátom!

Megint egy kis LŐCSEI úti élmény. Sziasztok Mindenkinek. Világörökségi érték látnivaló.
www.bagyinszki.eu Felvidék Lőcse Szent Jakab templom + ott a templom belső fotói – érdemes rákeresni ránézni!
Most a Lőcsi Szent Jakab templom 70 m magas tornyában vagyunk. – Remek a panoráma, érdemes volt felmenni, az élményt megosztom veletek is.
Amikor lejöttünk a gótikus historizáló templom torony kilátóból körbesétáltuk a történelmi Magyarország talán legszebb városi főterét: valódi gótikus, reneszánsz, barokk polgárházakkal, csodálatos faragott kapukkal és persze a városháza épületével, ami szintén külön is megtekinthető a honlap Felvidéki képanyagánál.

Bagyinszki Zoltán

12►

„Nem az idő halad: mi változunk, / Egy század, egy nap szinte egyre megy.” 200 éve született Madách Imre, Az ember tragédiájának megalkotója.

Madách Imre 1823. január 20-án Alsósztregován. Kisnemesi családból származott, nagyapja a Martinovics-per vádlottjainak védője, apja vezető közéleti személyiség volt Nógrád megyében. Az ő korai halálát követően szigorú és kemény akaratú édesanyja egyedül nevelte Imrét és négy testvérét. A kisfiúkorától fogva tüdőbajjal, köszvénnyel és szívbetegséggel küszködő fiú magánúton tanult, vizsgáit a piaristák váci gimnáziumában tette le, több nyelvet sajátított el és betekintést nyert a klasszikus és a modern irodalom világába.
1837-től a pesti egyetemen filozófiát, majd jogot hallgatott. Ekkor már verselgetett, 1840-ben Lantvirágok címmel kötete is megjelent, korai szentimentális líráján Kölcsey hatása érezhető. A negyvenes években írta a Csák végnapjai, a Férfi és nő, a Csak tréfa című drámákat, a Csák végnapjai akadémiai dicséretben is részesült. Tanulmányait befejezve Nógrád megyében aljegyzőséget vállalt, 1842-ben ügyvédi vizsgát tett, de betegsége miatt egy évvel később lemondott az aljegyzői tisztségről. Néhány ifjúkori fellobbanást követően megismerkedett Fráter Erzsébettel, egy bihari nemesi család szabad szellemű és szabados viselkedésű lányával, akit anyja akarata ellenére vett el 1845-ben. Az anyós és menye közt feszülő feloldhatatlan ellentét, a sorozatos otthoni problémák elől Madách az írásba menekült. Madách 1848 júliusában jelentkezett a nemzetőrségbe, a harcokban rossz egészségi állapota miatt nem vehetett részt. 1852-ben Kossuth személyi titkárának rejtegetése miatt letartóztatták, s Pozsonyban, majd a pesti Újépületben raboskodott. 1853-as szabadulása után házassága megromlott, s 1854. július 25-én közös megegyezéssel aláírták elváltak. Madách ezt követően három gyermekükkel visszaköltözött anyjához, Sztregovára. Ezután irodalommal foglalkozott, ekkoriban született a Bach-rendszert gúnyoló szatíra, A civilizátor, és kezdte el Mózes című drámáját. 1861-ben visszatért a közéletbe: országgyűlési képviselő lett.
Az írót beválasztották a Kisfaludy Társaságba, 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, főműve bemutatását azonban már nem élhette meg, 1864. október 5-én hunyt el Alsósztregován. Az ember tragédiáját először 1883. szeptember 21-én vitte színre a Nemzeti Színház Paulay Ede rendezésében, a darab 1500. előadására 2000. április 7-én került sor. A Duna partján felépült új Nemzeti Színház 2002. március 15-én szintén Az ember tragédiája díszbemutatójával nyitotta meg kapuit.

www.cultura.hu/kultura/200-eve-szuletett-madach-imre

A napokban Kassán is jártunk, kiemelten a Tátra túrák voltak terveinkben…
Hazafelé egy nagy kört tettünk az egykori csodás ÉK-i nagyvárosunkban. A fontos látnivalók mellett “észrevettük” e különleges értékes épületet is.
A jelenlegi fotótéma a 20. század elejéről származik. Eredetileg a Nagykaszinó foglalt benne helyet, ahol a város polgárainak felső rétege találkozott.
A kaszinót később a Tivoli mozi váltotta fel, ami aztán a kommunista Partizán nevet kapta. Csak a múlt évszázad 80-as éveiben szerezhette meg a Nemzeti Színház.
Jelenleg a Kassai Nemzeti Színház Kisszínpadának épülete és egy remek vendéglátóhely is egyben.
Az épület helyén egykor az Arany csillag fogadó állt. Sok szép Bzoli fotóval visszafoglalva!
Az épület 30 évet várt az átalakításra. Felújítását csak a 2013-as Kassa az Európai unió kulturális fővárosa projekt keretében sikerült megvalósítani.
Építészeti stílusa a mai napig megmaradt. Impozáns homlokzata látványos változatos ablakokkal, arany növényi motívumokkal van díszítve.
Répászky Gyula építőművész alkotása, amely 1903-ban készült el eklektikus- szecessziós stílusban. Városközpont – Főtér Hlavná tér utca 76.

Bagyinszki Zoltán

12►

Mint egy néma őr áll az SNP (a Szlovák Nemzeti Felkelés rövidítése) Tér felett az óratorony. Karcsú, gyönyörű, fenséges… uralja a teret és mintha óvná a „falai alatti téren” zajló életet.
A zöldnek, mázsálónak és legújabban ferde toronynak is nevezett Óratorony a besztercebányai SNP Tér felső végén áll. A torony a város történelmi magjának hátterét alkotó látványosságok közé tartozik.
A torony kezdetben a toronyóra hordásán kívül őrfunkciót is betöltött. A toronyból kapcsolatot lehetett teremten a Vartovka és a Šachtičky őrtornyaival, amelyekről a várost fenyegető esetleges veszedelmet jelentették. A toronyban a trombitások laktak, akik tűzvész esetén kimentek a torony körfolyosójára, és riadót fújtak.
Mivel a városi mázsa épülete mellett állt, az óratornyotmázsáló toronynak is nevezték. Az óratorony alatt városi kínzókamra és börtön volt. Felépítése óta a torony többször leégett, több módosításon és átalakításon esett át. A 20. század kezdetétől fogva a torony fokozatosan elhajlik tengelyétől, ami szabad szemmel is látható. Ma a torony már 68 cm-rel ferdébb. Egy ősi legenda arra is magyarázatot talál, hogy miért ferde a torony: A tornyot az éjszaka azok az arra szálló angyalok billentették meg, akik a torony felett összeütköztek, és beleakadtak annak csúcsába.
Az óratorony jelenleg a nyilvánosság számára is nyitva áll, a tetejére 101 fából készült lépcsőfokon lehet feljutni. A torony körfolyosójáról csodálatos kilátás nyílik a lent elterülő város egész területének panorámájára és a távolban a Körmöci-hegység vagy az Alacsony-Tátra hegycsúcsaira.

https://slovakia.travel/hu/a-besztercebanyai-ferde-torony-sikma-veza-v-banskej-bystrici