Kategória Archívum: Budapest

Magyarország fővárosa

Budapest – Fiumei úti temető, Maróti Géza síremléke

Budapest

Az ismert mondás szerint, ha az építészet megfagyott zene – ahogy azt Goethe állította –, akkor az építészek a megfagyott muzsikusok. Megfagyott Muzsikus nevet kapta a Műegyetem legrégebbi diáklapja is, melynek támogatója a századelőn az építészhallgatóknak mintázást tanító Maróti Géza volt.

A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.

Maróti 1941-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kezdeményezésére a Székesfővárostól kapott díszsírhelyet a Kerepesi úti temető 32-es számú parcellájában. A síremlék felirata: Itt nyugszik Maróti Géza 1875–1941. Szerette a szépet, kereste a jót, Sokat küzdött, sokat dolgozott, Nagy sikerek, nagy csalódások után, Csendesen megpihent, De a lelke és munkája öröké él.

A sír felirata szerint itt nyugszik még a „Mama” – azaz a művész anyósa, Fritz Mihályné (1860–1917) –, valamint a felesége, Fritz Leopoldina (1879–1967) is, akit azonban a felirat nem jelez.

https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke

Budapest – A monumentális 1956-os emlékmű

Budapest

2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritika érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi.
Anyaga: vas (rozsda) és nemesebb fém, saválló acél – bazalt kockakővel.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Nyolcvan esztendeje hunyt el a híres üvegművész, Róth Miksa (1944. június 14.)

Budapest

Fotó : junior Bagyinszki Zoltán

Ez az épület Róth Miksa (1865. december 26. Pest-1944. június 14. Budapest) lakóháza volt 1911 és 1944 között. Róth Miksát a magyar üvegfestészet és mozaik művészet legjelentősebb alkotójaként tartjuk számon. A Nefelejcs utcai épület eredetileg Gelb Sámuel bútorgyárosé volt. Miután Róth Miksa 1911-ben megvásárolta, Petz Samu építész tervei alapján építtette át. Ekkor épült az udvar túloldalán a (felújítás előtt álló) három emeletes épület, ami az üvegfestő és mozaik készítő műhelynek adott helyet.

(tovább…)

Válaszd a szecessziót!

Budapest

A Szecesszió Világnapja június 10. Budapest

Magar javslatra ünnepeljük meg a szecessziós stílus, ill a szec. művészeit – alkotásait. Lechner Ödön és Anatoni Gaudi (június 10-e) halálának a napja is egyben. A korszerű építészeti törekvések európai rangú, iskolateremtő képviselői voltak.
A legnagyobb elismerés jár számukra munkásságuk kapcsán. Lechner Ödön több épülete és munkássága megtekinthető a honlapon: www.bagyinszki.eu

Budapestről, Vakok Intézete-Nádorterem egy szép sikeres SZECESSZIÓS nap ill. konferencia program után vagyunk. (lásd Nádor terem plakát-meghívót) .
Nagyon köszönjük Bálint Imrének a szervezést, hogy az érdekes és hasznos előadások után sikeresen bemutatkozott az Erdély szecessziós építészete
c. projekt tervezetünk: a szakma és a közönség számára. Tartalmas képes szöveges információk, érdekességek, történetek a témáról B. Zoltán által.

A gyulai szecessziós programokat érthető okokból a Pfaff emléktábla avatással együtt Október elejére halasztottuk, az Építészet Világnapjára tervezzük.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Kossuth tér, Kossuth szoborcsoport

Budapest

2011-ben a magyar Országgyűlés a 61/2011 (VII. 13.) számú határozatában döntést hozott az Országházat körülölelő Kossuth Lajos tér átalakításáról. A rekonstrukciós munkákat a Steindl Imre Program (SIP) foglalta magában. A 2012–2014 között lezajlott térrekonstrukció közel hét és fél hektárnyi terület megújítását és új funkciókkal történő ellátását eredményezte.

Sor került a tér 1944 előtti képzőművészeti arculatának visszaállítására is. Gróf Andrássy Gyula teljesen megsemmisült bronz lovas szobrát, illetve gróf Tisza István emlékművét korabeli fotók és dokumentumok alapján alkották újra. A Kossuth Lajos-szoborcsoport alakjait pontos másolatok készítését követően újrafaragták. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát elbontották és darabonként restaurálták, majd a korábbi helyétől kicsivel távolabb állították vissza. A program keretében a főbejáratot őrző bronzoroszlánok felújítása, illetve a Nagyatádi Szabó István-szobor elveszett bronzreliefjének rekonstruálása, visszahelyezése ugyancsak megtörtént. A II. világháború után a téren felállított szobrok felújítva más fontos közterületekre kerültek.

https://www.parlament.hu/web/orszaghaz/a-kossuth-ter-rekonstrukcioja

Budapest – Zwack Unicum múzeum és gyárlátogatás

Budapest

Zwack József 1840-ben alapította a gyárat, amely 1892-ben költözött a Duna-partra, a Soroksári úti telekre, ahol ma is található. A gyár, leszámítva a kommunizmus több mint 40 évét, mindig is a család tulajdonában állt. Dr. Zwack ötödik generációs örököse, Zwack Péter 1988-ban tért vissza Magyarországra, és rövidesen visszavásárolta a gyárat partnerével, az Underberg családdal együtt.

Zwack Péter 2012-ben hunyt el, de már előtte átadta a részvénytársaság Igazgatóságának elnöki tisztjét – melyet 1992-től töltött be – legfiatalabb fiának, Sándornak, ezzel egyidejűleg lánya, Izabella is az Igazgatóság tagja lett. Zwack Péter első házasságából származó öt gyermeke az Amerikai Egyesült Államokban él, a legidősebb fia az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka.

Sándor és Izabella aktív szerepet játszik a vállalat életében. Mindketten sokat utaznak, az Unicum globális márkanagyköveteként az export szempontjából fontos országokba, ahol az Unicum, Unicum Szilva és az Unicum Next vagy, ahogy az USA-ban hívják: a Zwack Liqueur forgalmazásán dolgoznak.

https://unicumhaz.hu/a-zwack-csalad/

A Zwack Unicum keserű likőr több mint negyven hazai, valamint a világ minden tájáról érkező fűszer és gyógynövény kivonatából, illetve párlatából készül. Az italt először a Zwack család egyik őse, Zwack doktor készítette gyógyszerként II. József Habsburg császárnak 1790-ben. A császár, megkóstolva azt, így szólt: „Das ist ein Unicum!”, ezzel rögtön nevet is adva a később összetéveszthetetlen gömbölyű üvegbe palackozott gyógynövényitalnak.

Az Unicum hungarikum, Magyarország nemzeti italaként ismerik. A receptje hétpecsétes családi titok, az eszerint elkészített Unicumot hat hónapon keresztül tölgyfahordóban érleljük a Soroksári úti gyár pincéjében. 2012-ben vezettük be a piacra az Unicum Szilvát, a világ első gyümölcságyon, tölgyfahordóban érlelt keserű likőrjét. Az Unicum Szilva ugyanazon recept alapján készül, mint az Unicum, míg az aszaltszilva-ágyon történő érlelésnek köszönheti egyedi ízét és bársonyosságát, s eközben megőrzi az Unicum erős karakterét is.

Zwack József 1840-ben alapította a gyárat, amely 1892-ben költözött a Duna-partra, a Soroksári úti telekre, ahol ma is található. A gyár, leszámítva a kommunizmus több mint 40 évét, mindig is a család tulajdonában állt. Dr. Zwack ötödik generációs örököse, Zwack Péter 1988-ban tért vissza Magyarországra, és rövidesen visszavásárolta a gyárat partnerével, az Underberg családdal együtt.

Zwack Péter 2012-ben hunyt el, de már előtte átadta a részvénytársaság Igazgatóságának elnöki tisztjét – melyet 1992-től töltött be – legfiatalabb fiának, Sándornak, ezzel egyidejűleg lánya, Izabella is az Igazgatóság tagja lett. Zwack Péter első házasságából származó öt gyermeke az Amerikai Egyesült Államokban él, a legidősebb fia az amerikai hadsereg nyugalmazott tábornoka.

Az Unicumot a világ minden részébe exportálják, különösen Olaszországba, Németországba és a környező országokba, de nemrég a kínai piacra is bevezetésre került.

A Zwack Unicum Nyrt. Magyarország vezető szeszesital és likőr gyártója, valamint forgalmazója. Legfontosabb termékén, az Unicumon túlmenően olyan jól ismert márkái vannak, mint a Fütyülős, a híres gyümölcslikőr, a Vilmoskörte specialitás, a St. Hubertus keserű narancs likőr és a Kalinka vodka.

https://unicumhaz.hu/a-zwack-tortenet/

Budapest – Fővárosunk 150 éve jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével.

Budapest

Az alábbi képsor fotóival, a dátumhoz közeli időben készült emblematikus épületekkel, műalkotásokkal, ismert tervezőivel, szerzőikkel. Kiemelkedik a sorból a „mester „ YBL MIKLÓS munkássága. Azóta folyamatos a fejlődés, a világ egyik legszebb fővárosaként emlegetik Budapestet, a közelmúlttól még a XX. század barbár rombolásait is visszapótoljuk! Lásd a Budai vár rekonstrukcióját (Hauszmann terv). Gr. Széchenyi István már évtizedekkel ezelőtt javasolta ezt a megvalósult nevet és formációt. Az első polgármester Kamermayer Károly volt. Még báró Podmaniczky Frigyes író, politikus, MTAI., kiemelkedő városszervező neve illeszkedik e gondolatok közé.

Vigadó 1864. Feszl Frigyes. Pest
Magyar Tudományos Akadémia 1865. F. Stühler. Pest.
Szent István bazilika 1868-1902. Ybl Miklós. Pest
Margitszigeti gyógyfürdő- gyógyszálló 1869. Ybl Miklós.
Nemzeti Színház átépítése Pesten/ lebontva. Szkalnitzky Antal 1973-76.
Egyetemi Könyvtár 1872. Szkalnitzky Antal. Pest
Harrer Pál polgármester szobra, Óbuda pm. e 1872-1873. Óbuda
Az egyesülés, fővárosunk létrejötte: 1873. november 17.
Új Városháza 1875. Steindl Imre. Pest
Fővámház 1876. Ybl Miklós. Pest
Várkert bazár 1878. Ybl Miklós. Buda
Óbudai panoráma a Dunáról 1878. archív – Fortepan. Óbuda
Budai-kioszk 1879. Ybl Miklós. Buda
Wenckheim-palota 1887. Meining Artúr. Pest

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Erzsébet-híd

Budapest

Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került volna sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel, végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés. Sávolyék az új Erzsébet híd tervezése előtt az 1929-ben épült, majd 1951-ben újjáépült köln-mülheimi Rajna-hidat tanulmányozták a helyszínen, és a méretezési elvekről konzultáltak annak építőivel. Végül a magyar híd 63 méterrel hosszabb lett, azonos szélesség mellett.
Az eredeti megnyitási időpont 1964. november 7. lett volna, de végül november 21-én adták át a forgalomnak. A megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat; az eseményt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette.
A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több mint ezertonnányi kábel tartja. A kábeleket a Ganz–MÁVAG alvállalkozójaként a Magyar Kábel Művek gyártotta kelenföldi (Bp. XI., Budafoki út 60.) gyáregységében. Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Eredetileg 2×2 sávos volt, két oldalon szintben elkülönített járdával, középen két sínpárral, jelentős villamosforgalommal.
A villamosok dinamikus hatása miatt azonban a híd lemezei elkezdtek repedezni, főleg emiatt szüntették meg a villamosforgalmat rajta a 2-es metró elkészülte után.
1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keleti pályaudvartól indult, a 60-as villamos megszűnt, a 68-as is csak a Keleti pályaudvarhoz ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. December 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973-tól már nem járt egy sem. 1975-ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd.
További felújítások voltak 1985-ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990-ben (járdaátépítés, külső kezelőjárda kiépítése, kábelbilincs-ellenőrzés és -csere, merevítőtartó külső mázolása), 1992-ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997-ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998-ban (szélső sávban új kopóréteg) és 2001-ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat). A híd a villamos megszüntetése óta irányonként három sávos, a két oldalon szintben elkülönített járdával.
A híd későbbi díszkivilágítása 2009. október elején készült el,[4] és 2009. november 17-én, a főváros napján adták át hivatalosan. A japán nép ajándékaként a költségek felét Japán állta, a kidolgozást Isii Motoko japán tervezőnő végezte.
A fővárosi hőgyűrű kialakításának részeként 2018–2020 között távhővezetéket szereltek a híd aljára.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Időutazás a Budai vár történelmi műemlékeinek rekonstrukciója közben II.

Budapest
Nemzeti Hauszmann Program: közelmúltbeli restaurálás és visszaépítés folyamatában. Buda, főleg a Budavári palotanegyed újraépítve, képek a romoktól az átadás utánig. Mindezt egy fotóséta keretében…
Az elmúlt 15-20 évben készült felvételekből válogattam, amikor a Budai-várban sétálgattam, nézelődtem és csodáltam – rögzítettem a változás valóságát. A Hitleri német csapatok és a szovjetek – a történelmi értékeinket, csodás kultúránkat, értékes sokszáz éves épületegyüttesünket dúlták szét, lőtték rommá Budán. (Amire egyébként katonai szempontból semmi szükség nem volt.) Majd jött a kommunisták rombolása, pusztító bontó stratégiával – a múltat végképp eltörölni, elfeledtetni…
Megszokva az több évtizedes szomorú valóságot, a pusztulást most érzékeljük igazán, ahogy szinte hetente változik a kép és a több mint 10 épület, palota, hivatal, rezidencia hamarosan elkészül – visszaépül, megszépül mindenki örömére a várban. Igazán van mire büszkének lenni, a világon hasonló rekonstrukciós sorozatról nem nagyon hallottam.
Igazán, ha kész a projekt felzárkózunk Bécs és Prága mellé a szépséges várpalota és egyéb értékeink alapján. Az egyre vonzóbbá váló Budapesttel, hihetetlen és méltatlan, de 80 évig kellett a II. világháború romjait kerülgetni az ország kiemelten frekventált területén.
Köszönet  Mindenkinek a budai változásokhoz, az újra álmodóknak és a Hauszmann programnak, természetesen a kreatív művészeknek, tervezőknek, szakembereknek. munkásoknak is (és akik a pénzt a sok-sok milliárdot biztosítják hozzá).
Egy év múlva a most még épülő értékeink is fotogén állapotban lesznek a budai városkép látványát, szépségét emelve.  A bemutatott képek / 107, épületek sorrendi megnevezése:
(A fotósorozat a teljesség igénye nélkül készült, saját örömömre- örömünkre)
1.+Várkert Bazár, ami kissé kilóg a sorból
2. Pénzügyminisztérium
3. Vöröskereszt székháza
4-5. Miniszterelnöki palota – Karmelita-kolostor
6. Honvéd főparancsnokság neoren.épülete
7. József főherceg egykori palotája
8. Csikós udvar, Nemzeti lovarda
9. Főőrség palotája
10. Mátyás-kút
11. Szent István – terem
12. Falak, bástyák változásai és láthatón már a Várpalota is sorra került…
Bagyinszki Zoltán

Budapest – Időutazás a Budai vár történelmi műemlékeinek rekonstrukciója közben I.

Budapest

Nemzeti Hauszmann Program: közelmúltbeli restaurálás és visszaépítés folyamatában. Buda, főleg a Budavári palotanegyed újraépítve, képek a romoktól az átadás utánig. Mindezt egy fotóséta keretében…
Az elmúlt 15-20 évben készült felvételekből válogattam, amikor a Budai-várban sétálgattam, nézelődtem és csodáltam – rögzítettem a változás valóságát. A Hitleri német csapatok és a szovjetek – a történelmi értékeinket, csodás kultúránkat, értékes sokszáz éves épületegyüttesünket dúlták szét, lőtték rommá Budán. (Amire egyébként katonai szempontból semmi szükség nem volt.) Majd jött a kommunisták rombolása, pusztító bontó stratégiával – a múltat végképp eltörölni, elfeledtetni…
Megszokva az több évtizedes szomorú valóságot, a pusztulást most érzékeljük igazán, ahogy szinte hetente változik a kép és a több mint 10 épület, palota, hivatal, rezidencia hamarosan elkészül – visszaépül, megszépül mindenki örömére a várban. Igazán van mire büszkének lenni, a világon hasonló rekonstrukciós sorozatról nem nagyon hallottam.
Igazán, ha kész a projekt felzárkózunk Bécs és Prága mellé a szépséges várpalota és egyéb értékeink alapján. Az egyre vonzóbbá váló Budapesttel, hihetetlen és méltatlan, de 80 évig kellett a II. világháború romjait kerülgetni az ország kiemelten frekventált területén.
Köszönet Mindenkinek a budai változásokhoz, az újra álmodóknak és a Hauszmann programnak, természetesen a kreatív művészeknek, tervezőknek, szakembereknek. munkásoknak is (és akik a pénzt a sok-sok milliárdot biztosítják hozzá).
Egy év múlva a most még épülő értékeink is fotogén állapotban lesznek a budai városkép látványát, szépségét emelve. A bemutatott képek / 107, épületek sorrendi megnevezése:

(A fotósorozat a teljesség igénye nélkül készült, saját örömömre- örömünkre)
1.+Várkert Bazár, ami kissé kilóg a sorból
2. Pénzügyminisztérium
3. Vöröskereszt székháza
4-5. Miniszterelnöki palota – Karmelita-kolostor
6. Honvéd főparancsnokság neoren.épülete
7. József főherceg egykori palotája
8. Csikós udvar, Nemzeti lovarda
9. Főőrség palotája
10. Mátyás-kút
11. Szent István – terem
12. Falak, bástyák változásai és láthatón már a Várpalota is sorra került…

Bagyinszki Zoltán