Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Címlap válogatás I. – www.bagyinszki.eu

Határon belül - 93.000 km2

Pozsony – Pálffy palota, Mozart ház

Felvidék

A palota a Ventur és Zöldszoba utcák sarkán található. A több korábbi, középkori telket elfoglaló ház utcafronton, zárt sorú beépítésben áll. A szabálytalan saroktelekhez alkalmazkodó négyszög alaprajzú, három szintes, nyeregtetős, belül udvart közrezáró palota 1747-ben épült, barokk stílusban. 10 tengelyes, Ventur utcai főhomlokzatának közepén nyílik a kőfaragványokkal különösen gazdagon díszített, reprezentatív főkapu. Ennek kapu feletti mezejében látható hadi jelvények gróf Pálffy Lipótra, Mária Terézia királynő sikeres tábornokára, a palota építtetőjére és első tulajdonosára utalnak. A kapuzat fölött a család szintén kőből faragott címere látható.
A házon találunk még egy szlovák nyelvű emléktáblát, mely szerint e házban koncertezett 1762-ben az ekkor hat éves zenész- és zeneszerző zseni, W. A. Mozart. (Más források szerint a koncertre nem ebben, hanem a város másik Pálffy-palotájában került sor.)
A palota rekonstrukciója kapcsán végzett kutatások a pinceszinten kelta és római kori leleteket tártak fel. Az épület belsejében végzett falkutatás megtalálta a korábban itt állt, gótikus stílusú városi ház felmenő falainak – a jelenlegi épületbe foglalt – maradványait.
Ma a házban Ausztria nagykövetsége működik.

http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/palffy-palota/

Pozsony – Színház és a Vigadó épülete

Felvidék

Színház:
A mai színház helyén eredetileg egy 1776-ban épült faszínház volt, amelyet Csáky György gróf kezdeményezésére a pozsonyi arisztokrácia emeltetett. A régi faépület állítólag olyan előkelő volt, hogy még a város polgármesterének és bírájának is csak a karzaton adtak helyet.
Az eredeti faépületet helyére kőszínház került
1884-ben aztán úgy határozott Pozsony város képviselőtestülete, hogy lebontja az öreg „mágnás-színház” faépületét, és helyére újat épít. Ezt az elhatározást a bécsi Ringtheater épületében történt szörnyű katasztrófa után fogadta el a pozsonyi tanács.
1881-ban egy előadás során tűz ütött ki az említett bécsi operaszínházban. A magas és kevés menekülő kijárattal rendelkező épületben mintegy 400 ember égett halálra. A tragikus eset után több óvintézkedést is bevezettek világszerte a színházakban. Többek között a vasfüggöny kötelező használatát, amely tűz esetén elzárja egymástól a színpadot és a nézőteret.
Az új pozsonyi színház építése alatt egy ideiglenes színháztermet létesítettek a Kecske-kapu melletti Pálffy-teremben. A színház két év alatt el is készült az akkoriban világszerte ismert bécsi építészpáros – Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján. Historizáló stílusuk a megrendelők körében a maga korában igen divatos volt.

https://ma7.sk/tajaink/133-eve-nyilt-meg-a-pozsonyi-varosi-szinhaz

Vigadó:
A város 1906-ban pályázatot írt ki a Vigadó épületének terveire, melyet Jakab Dezső és Komor Marcell budapesti építészek munkája nyert el. Az építkezés 1911-1915-ös évek között zajlott le, de némely dekorációs munka a háború miatt csak 1919-ben fejeződhetett be. A Pozsonyban levő legkorábbi épületek közül ez az egyik, amelyet modern vasbeton szerkezetekből építettek fel. Kezdetben az épület számos társadalmi és kulturális esemény színhelye volt, mozi is működött benne és otthont adott néhány szervezetnek is. A második világháborút követően államosított épületet a Szlovák Filharmónia vette birtokba. Hangversenytermében számos kiváló hazai és külföldi zenei együttes, szólisták és a komolyzenei élet kiválóságai léptek fel. A hangversenyidény csúcspontja az őszi Pozsonyi Zenei Ünnepségek.
Komor Marcell (1868-1944) és Jakab Dezső (1864-1932) a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású és – társadalmi, földrajzi értelemben egyaránt – legszélesebb hatókörű képviselői. Terveztek a párizsi világkiállításra és Nišbe, az egykori szerb fővárosba. Legismertebb műveik a mai országhatárokon túl álnak, s a Dél-vidékre vagy Erdélybe utazóknak alighanem legnagyobb élményei közé tartozik a szabadkai palota, a magyar művészet sajátos és lenyűgöző alkotásai. A Komor-Jakab-épületek a határon túli városok magyar nemzeti kultúrát hordozó és megtartó szimbólumaivá váltak, miközben a helyi többség is büszkén vallja őket saját öröksége értékeinek. Enteriőrjeik – kivételes épségben maradtak fenn. Szabadka és Marosvásárhely így a magyar századfordulós építészet alkotóerejének, művészi színvonalának legteljesebb példáit őrzi. Közös életművükben – a szabadkai zsinagógától a marosvásárhelyi Kultúrpalotáig – a gyakran burjánzó gazdag népies ornamentikába öltöztetett épületek felszíne mögött a huszadik század első másfél évtizedében végbemegy a korra jellemző rendkívül gyors technikai és hangsúlybeli átalakulás a historizáló jellegtől a szerkezeti-funkcionális gondolkodás kifejezésének igényéig.

http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/varosi-vigado-es-zenepalota/

Bihar – hegység, Hamlet–barlang

Erdély - Partium


Közös barátaimmal Imre és Gyuri vezetésével indultunk évekkel ezelőtt ezekre a szép határon túli magyar területekre- ahol már vagy a 10. témát keresetem fel.
Csodavár, Galbena, Ponor rét, Rozsdás árok, Ördögmalom vízesés, Szkerisóriai jégbarlang, Három királyok vízesés, Medve barlang, Szamos – bazár, kicsit tovább Torockó csodája.
A Bihar hegység, a Padis környéke igazán vonzó különlegességeket tartogat számunkra- Húzd a bakancsodat indulás, szenvedj meg egy kicsit érte. Majd a járvány után kötelező: szirtek, falak, szurdokok, vízesések, víznyelők, barlangok , források, lyukak, jégképződmények, madarak, e. állatok, fák, növények, hirtelen nagy esők, viharokkal. Viszonylag könnyen elérhető adrenalin bombák.
(lélegzetelállító panorámákkal!) minden csoda amit a szobában–ból nem láthatunk oda kell menni érte. A kis képernyőszínház nem ugyanaz. Közösségben még érdekesebb, és kellően biztonságos..
Szépséget, jó fotótémákat, élményeket tartogat minden turista képíró számára, ráadásul közel is van Gyulához. Talán nem véletlenül 1848 m magas a Nagy- Bihar csúcs sem.
Ez mind igaza a Hamlet barlangra és a közvetlen környezetére- említendően hozz egész Erdély egyik mega természeti képződményére a Csodavárra is. honlapomon itt látható, keressünk rá.
A Bihar hegység kiváló gyógyszer, remek terápia mindenki számára.

Bagyinszki Zoltán

Zilah

Erdély - Partium

Kolozsvártól 86 km-re északnyugatra a Zilah-patak két partján fekszik. A 20. században Vártelek falut csatolták hozzá, ma Felsőnyárló is hozzá tartozik.
A város területe már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa. A települést 1150-ben Zyloc néven említik először. A városnak 13. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el. 1876-ig Közép-Szolnok vármegye központja, 1876-tól Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítése által létrejött Szilágy vármegye és Zilahi járásának székhelye a trianoni békeszerződésig. 1940-ben a magyar bevonuláskor a román ellenállásnak román adatok szerint 21 román halálos áldozata volt.
Látnivalók:

-Református temploma 13. századi eredetű.
-Báró Wesselényi Miklós az árvízi hajós szobra – Fadrusz János alkotása – a főtér végében áll, földosztás közben ábrázolja a nagy reformkori politikust.
-Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész interaktív Ady-szobra a Wesselényi-szobor közelében
-A várostól 1,5 km-re 450 m magasan római út és 2. századi őrtorony maradványai láthatók.
-A városi múzeumban kiállítás látható az itt talált római emlékekből.
-Zilahi Elméleti Líceum Wesselényi-kollégium – “Colegiul Național Silvania” – Ady Endre egykori iskolája.
-Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Vízmértékek a vizek mentén

Határon belül - 93.000 km2

Körös-vidéken
Vízmérték …. ha beütjük a keresőbe ezt a szót, a z építkezések alumínium vízmértéke jön be.
Pedig a folyók mentén az árterekben a beton műtárgyak mentén sok helyen láthatóak a hosszanti,leginkább függőleges vagy rézsűben fektetett jelzőberendezések. Talán érdektelen, de árvízkor elengedhetetlen eszközök. Szeretem a vizeket, vizek menti természeti képeket fotózni. Azért Petőfi Sándornak van igazsága…..
Part menti tükörképek, csendes folyóvizek, holtágak vagy a csónakból készült hatalmas ártéri erdők fái mellett e “műszerek” egyszerű kevésbé tartanak igényt érdeklődésre. A sokadik fotós vízi utam során kezdtem figyelni rájuk- érdekes a képek alapján nincs 2 egyforma körülmény változatos nézőpont vizes környezet számukra- készítettem egy csokor op-art vibráló vízmértéket Önöknek.
A vízügyes, árvízvédelmi szakma számára is érdekes lehet, hiszen együtt nem igazán látnak ennyi fekete fehér speciális mérőműszert.
A képek alatt láthatóak a pontos földrajzi-vízrajzi elhelyezkedésük.

Bagyinszki Zoltán

Egyek – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

A tájház a falu központjában, a Fő utcán, a település régi építésű részén található. Tipikus gazdaparaszti lakóépület, a hozzákapcsolódó, vele egy fedél alatt lévő gazdasági épületekkel. A lakóépület építtetője több mint 10.-kh saját földön gazdálkodott az 1920-as évekig. Az épület 1895-ben a család tulajdonában lévő telekre épült. Az építtető fia mintegy 32.kh- gazdálkodó középbirtokos lett a XX. század közepére.
A lakóházat méretei, az alaprajzai tagolása, külső formai megjelenítése alkalmassá teszik arra, hogy a településen gyűjtött berendezésekből bútorokból, használati és viseleti tárgyakból olyan tájház jöjjön létre, mely a módosabb paraszti lakóházépítés, berendezés és lakás- és telekhasználat egyeki hagyományait örökítse meg.

www.facebook.com/FonixTvTiszafured/photos/a.257854167693470/257855847693302/?type=3&theater

Berettyó folyó – Berettyóújfalu, Bakonszeg, Ecsegfalva, Mezőtúr, Szeghalom

Határon belül - 93.000 km2

A Berettyó a Tiszántúl egyik kisfolyója. Romániában, a Szilágy megyei Réz-hegységben ered, 379 méteres magasságban, több patak egyesüléseként.
Útja során számos kisebb vízfolyást vesz fel, melyek közül a jelentősebbek: Toplic, Jázi, Bisztra-patak, Faneata Mare-patak, Gyepes-patak, Almás-patak, Nyulas-patak, illetve legjelentősebb mellékvizeként az Ér, mely Pocsajnál ömlik bele. A Berettyó forrása nagyon közel van a Király-hágót áttörő Sebes-Köröshöz, közöttük a Réz-hegység a vízválasztó, míg a Krasznától a Meszes-hegység választja el.
alkotott. Kiváltképp a tiszai árvizek idején, amikor egybefüggő víztömeget alkotott a Hortobágyon levonuló árhullámmal.
A Berettyó szabályozása Bodoky Károly tervei alapján történt 1858-tól, melynek legfőbb mozzanat az volt, hogy a Berettyót elzárják a Sárréttől. Új medret ástak a folyónak a Bakonszeg-Szeghalom vonalon, és így a Berettyó vize már nem a Nagy-Sárrétet táplálta, hanem a Sebes-Körösbe ömlött. Ez a változás okozta a Sárrét lassú, de biztos kiszáradását.
A folyó szabályozás előtti hossza 364 km volt, jelenleg 198 km, ebből a magyarországi szakasz 78 km. Közepes vízhozama 3,5 m³/s, de a vízjárás szeszélyessége folytán 0,5-15 m³/s közötti ingadozás is előfordul. Vízgyűjtő területe 5771 km².

http://utazik.hu/a-berettyo-folyo/

A békési vizek közül talán a legkevésbé látogatott élővíz, holott a képeken látszik a szép csendes környezet, van itt hal- érdemes a horgászprogramok szervezésére, kirándulásokra.
A hattyúk is meglepően a fotós számár üdítő képkockákat jelentettek. A víz alkotó szépsége, a vízpartok nádassal szegélyezett rengetege különösen Mezőtúr közelében volt fotogén.
Hosszú csendes délutánokon ráérve a Körös- vidék vizeit fotózva tényleg bejártam a Berettyó kanyarulatait, vizeit, nádasait-a kapcsolódó fontosabb települések képaláírásai jelzik hol merre járt a gyulai fotográfus.

Bagyinszki Zoltán.

Sátoraljaújhely – Magyar Kálvária II. Országzászló és a kápolna / Trianoni tragédiánk. I-II.

Határon belül - 93.000 km2

Egyedülálló látványosság a Sátoraljaújhely felett magasodó Szár-hegyen kialakított Magyar Kálvária, melynek stációi a trianoni békeszerződés során elszakított 38 város nevét és címerét jeleníti meg. A hegy tetején a Szentkoronát formázó Szent István-kápolna és a 100. Országzászló áll.

A trianoni béke által határszéli kisvárossá tett Sátoraljaújhelyen a korszak revíziós politikai légköre társadalmi összefogást indított el, melynek köszönhetően közadakozásból készült el a Szár-hegyen az országban egyedülálló kezdeményezés, a Magyar Kálvária. Az emlékmű előzményeként a hegyen avatták fel 1934. július 1.-én a 100. Országzászlót, amely egy hatalmas kőgúlán állva messziről hirdette, hogy újból egységes lesz egyszer az ország. Az eredeti tervek néminemű változtatásával végül 1936. október 4.-én avatták fel az emlékművet országos ünnepség keretében. A Szent István-kápolna 1938-ban készült el, teljessé téve a mementót.

A stációk a második világháború során jelentős károkat szenvedtek, majd teljes pusztulásnak indultak. Természetesen a kommunista rezsim a Kálváriát és a kápolnát nacionalistának bélyegezte, és aktívan közreműködött pusztulásában. 1989-ben a helyi városvédő egyesület kezdeményezésére elkezdték a megrongálódott emlékmű helyreállítását ismét csak társadalmi összefogásban. A Magyar Kálvária újraavatására 1990. augusztus 19-én került sor. A Szár-hegyre vezető kabinos felvonó építésekor a Szent István-kápolna és az Országzászló felújítása is elkezdődött.

https://kirandulastippek.hu/zemplen/satoraljaujhely-magyar-kalvaria

Sátoraljaújhely – Magyar Kálvária I. stációk / Trianoni tragédiánk. I-II.

Határon belül - 93.000 km2

Egyedülálló látványosság a Sátoraljaújhely felett magasodó Szár-hegyen kialakított Magyar Kálvária, melynek stációi a trianoni békeszerződés során elszakított 38 város nevét és címerét jeleníti meg. A hegy tetején a Szentkoronát formázó Szent István-kápolna és a 100. Országzászló áll.

A trianoni béke által határszéli kisvárossá tett Sátoraljaújhelyen a korszak revíziós politikai légköre társadalmi összefogást indított el, melynek köszönhetően közadakozásból készült el a Szár-hegyen az országban egyedülálló kezdeményezés, a Magyar Kálvária. Az emlékmű előzményeként a hegyen avatták fel 1934. július 1.-én a 100. Országzászlót, amely egy hatalmas kőgúlán állva messziről hirdette, hogy újból egységes lesz egyszer az ország. Az eredeti tervek néminemű változtatásával végül 1936. október 4.-én avatták fel az emlékművet országos ünnepség keretében. A Szent István-kápolna 1938-ban készült el, teljessé téve a mementót.

A stációk a második világháború során jelentős károkat szenvedtek, majd teljes pusztulásnak indultak. Természetesen a kommunista rezsim a Kálváriát és a kápolnát nacionalistának bélyegezte, és aktívan közreműködött pusztulásában. 1989-ben a helyi városvédő egyesület kezdeményezésére elkezdték a megrongálódott emlékmű helyreállítását ismét csak társadalmi összefogásban. A Magyar Kálvária újraavatására 1990. augusztus 19-én került sor. A Szár-hegyre vezető kabinos felvonó építésekor a Szent István-kápolna és az Országzászló felújítása is elkezdődött.

https://kirandulastippek.hu/zemplen/satoraljaujhely-magyar-kalvaria