Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Nagyatádi Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

Nagyatádon a Széchényi tér parkjában található termál- és gyógyfürdő a gyógyulni vágyók ezreit csalogatja a parkok, szobrok és fürdők városába, ahol a kellemes, nyugodt kisvárosi környezet megfelelő légkört biztosít a kikapcsolódni és felépülni vágyóknak.

A város központjában működő fürdő 1906-ban nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt. A 410 méteres mélységből feltörő gyógyvíz, fürdő- illetve ivókúrára egyaránt alkalmas. A város szívében található gyógyfürdő vize Magyarország egyik legjobb hatású minősített gyógyvizei közé tartozik. Főleg reumatikus panaszok enyhítésére, csonttörések utókezelésére, ízületi panaszok gyógyítására és nőgyógyászati betegségek kezelésére javasolják a fürdő használatát, de az ivókúrát gyomorbántalmakkal küszködőknek valamint mindennapos fogyasztásra is ajánlják.

2007-ben a fürdő elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse címet.

A létesítmény a környezet védelméhez is hozzájárul: egy közeljövőbeli fejlesztés révén ugyanis az elfolyó termálvizének hőjével fogják fűteni a nagyatádi városházát, a helyi kulturális központot, a turisztikai központot, a Baross Irodaházat és magának a gyógyfürdőnek az épületeit is.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kalocsa – Érseki palota és a könyvtár II.

Határon belül - 93.000 km2

A kalocsai egyházmegye érseki székhelyén kezdetben erődített várkastély állott, majd a 18. században alakult át barokk kastéllyá. A kétemeletes, klasszicista elemeket is hordozó épületet 1775-ben Batthyány József érsek, későbbi bíboros kezdte meg, de mai kinézetét báró Patachich Ádám kalocsai érseknek, korábbi nagyváradi püspöknek köszönheti, aki 1776-ban a váradi palotájának mintájára terveztette meg „U” alaprajzú, középrizalitos főhomlokzatú érseki rezidenciáját, mely a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött.

A keleti szárny díszes könyvtártermében Patachich Ádám érsek közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára különleges könyvpéldányokkal ma látogatható. A magánkápolna és a díszterem freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette.
A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. sz. elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.

Az érseki kastély mögötti Érsekkertet 1790-ben gróf Kollonich László érsek terveztette és kezdte kialakítani, majd Haynald Lajos érsek csodálatos parkká alakíttatta, gazdag kertkultúrával.
1930-ban e történeti kert nagy részét Kalocsa város lakóinak használatába adták, pihenő parkként, mely ma a francia és angol kertépítészet hagyományaira emlékezteti a benne sétálót.

http://www.astriceum.hu/erseki-kastely-es-erseki-konyvtar

Kalocsa – Érseki palota és a könyvtár I.

Határon belül - 93.000 km2

A kalocsai egyházmegye érseki székhelyén kezdetben erődített várkastély állott, majd a 18. században alakult át barokk kastéllyá. A kétemeletes, klasszicista elemeket is hordozó épületet 1775-ben Batthyány József érsek, későbbi bíboros kezdte meg, de mai kinézetét báró Patachich Ádám kalocsai érseknek, korábbi nagyváradi püspöknek köszönheti, aki 1776-ban a váradi palotájának mintájára terveztette meg „U” alaprajzú, középrizalitos főhomlokzatú érseki rezidenciáját, mely a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött.

A keleti szárny díszes könyvtártermében Patachich Ádám érsek közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára különleges könyvpéldányokkal ma látogatható. A magánkápolna és a díszterem freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette.
A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. sz. elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.

Az érseki kastély mögötti Érsekkertet 1790-ben gróf Kollonich László érsek terveztette és kezdte kialakítani, majd Haynald Lajos érsek csodálatos parkká alakíttatta, gazdag kertkultúrával.
1930-ban e történeti kert nagy részét Kalocsa város lakóinak használatába adták, pihenő parkként, mely ma a francia és angol kertépítészet hagyományaira emlékezteti a benne sétálót.

http://www.astriceum.hu/erseki-kastely-es-erseki-konyvtar

Budapest – Széna téri 56-os emlékmű

Budapest

Készítette: Árvai Ferenc, Bakos Géza (építész)
2001

Nagy méretű, lyukas zászlót jelképező alkotás, előtte férfialak. Mindez krómacélból.

https://www.kozterkep.hu/~/5086/szena_teri_1956_os_emlekmu_budapest_arvai_ferenc_2001.html

Ez az emlékmű már az új évezredre kikristályosodó ’56-os szimbólumokat használja: elsősorban a lyukas zászlót. Amit egy forradalmár tart. Vagy éppen ejt ki a kezéből, halálos lövést kapva? Vagy a ráfonódott szalagok szorításából szabadulna? Védelmezi? Mutatja? Esetleg már egy elesett férfit látunk, a földre dobott véres zászlón feküdni (illetve mindezt függőlegesre vetítve), hiszen az alak lebeg, mintha a zászló tartaná inkább őt? És tulajdonképpen ki volna ez a 25 év körüli, csukott szemű, szenvedélyes tekintetű, atletikus alak, sok réteg gyűrött ruhában? Pesti srácnak mindenesetre egy kicsit öreg is, egy kicsit előkelő is. És alakja nem nagyon köthető a helyszínhez, ahol elsősorban nem zászlós felvonulás volt, hanem fegyveres ellenállás, szovjetek ellen vívott egyenlőtlen, de hősies harc.

http://pestbuda.hu/cikk/20161013_az_emlekezes_retegei_a_szena_ter_56_os_emlekmuvei

Szentes – Református imaház

Határon belül - 93.000 km2

Az egyházi és társasági élet élénkítésére, valamint a műveltségi szint emelésére Futó Zoltán (1863–1921) református lelkész társaskör alakítását kezdeményezte. Az 1900. november 25-én tartott egyházi értekezleten kimondták a Szentesi Református Kör megalakítását. Az 1902 januárjában elkészült alapszabály négy szakosztály szervezését irányozta elő: fölolvasási, könyvtári és társadalmi szakosztály, valamint a szeretet és könyörületesség szakosztálya. Vasárnaponként a város különböző részein fölolvasó esteket szerveztek, melyek rövid idő alatt népszerűekké váltak. A felsőpárti vegyes iskola egyik termét könyvtári olvasóteremmé alakították, ahol a kör tagjai könyvek és folyóiratok olvasásával tölthették szabadidejüket.

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/CSMEE/Magyar/html/Szentes2.html

Az egyházi és társasági élet élénkítésére, valamint a műveltségi szint emelésére Futó Zoltán (1863– 1921) református lelkész társaskör alakítását kezdeményezte.
Az 1900. november 25-én tartott egyházi értekezleten kimondták a Szentesi Református Kör megalakítását. Az 1902 januárjában elkészült alapszabály négy szakosztály szervezését irányozta elő: fölolvasási, könyvtári és társadalmi szakosztály, valamint a szeretet és könyörületesség szakosztálya.
Vasárnaponként a város különböző részein fölolvasó esteket szerveztek, melyek rövid idő alatt népszerűekké váltak. A felsőpárti vegyes iskola egyik termét könyvtári olvasóteremmé alakították, ahol a kör tagjai könyvek és folyóiratok olvasásával tölthették szabadidejüket.
Bzoli: Bagyinszki Zoltán Gerle János könyvéből, Alföldi szecesszió Tórh kiadó: A földszintes szép szecessziós épület az Alföld egyik értékes legtisztább arányos-tornyos, kisvárosi református közösségi építménye.
Vakolat és téglaarchitektúra jellemzi, 1906- ban épült Borsos József alkotásaként. Pályája sorsa az Alföldhöz köti az építészt. A Református Kör épülete középrizalitjának hármas ablaka jelzi a mintát. Hódmezővásárhely-kaszinója.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Budafoki-óriáshordó

Budapest

Tizennyolc tonna súlyú, több mint hat méter széles, és tölgyfából készült harminc éve. A világ legnagyobb boroshordója egy budafoki pincében áll, 120 ezer liter fehérborral teletöltve.

A budafoki borospincék teljes hosszát senki sem ismeri. Akár több tíz kilométernyi ismeretlen járat is húzódhat a föld alatt.

– Abban a csaknem 100 kilométer hosszú, kanyargós pincerendszerben, amelyet több mint 350 éve ma is használnak, a teljes magyarországi fehérborkészlet körülbelül tíz százalékát tárolják – avat be a hihetetlen számokba Bognár Jenő, a pincerendszert és a hozzá tartozó éttermeket üzemeltető Palace Catering üzletvezetője.

A világ legnagyobb boroshordója is itt van. Csodájára járnak magyar és külföldi turisták egyaránt. Szélessége 6,14 méter, abroncsa 4 tonna súlyú. Az óriás tölgyfa hordó üresen 18 tonnát nyom. Ahhoz, hogy beférjen, ki kellett mélyíteni a sziklába vájt barlang egyik ágát. A terem falát évtizedek óta nemespenész borítja.

– A hordót 1974-ben készítették Csepelen. Igaz ugyan, hogy a világon van ennél nagyobb is, azt azonban nem használják, csak dísz. Ez a hordó viszont él”. Most is fel van töltve borral: 120 ezer liter rizling van benne – magyarázza Bognár Jenő. Nem is állhat üresen, az tönkretenné a fát.

A hordó előlapján hatalmas dombormű mutatja be a borkészítés fázisait a kötözéstől a szüretig. A hatalmas faragványt a Kossuth-díjas Szabó István készítette, aki magát is megörökítette a bort préselő munkások között.

A budafoki borászatot még Mária Terézia korában honosították meg az ide települő svábok. Aztán egy járvány elpusztította az összes szőlőt, a pincerendszer azonban megmaradt. Többször keresett és talált itt menedéket a polgári lakosság a háborúk idején. Mivel a mészkőbe vájt alagútrendszer egyenletes, 14-16 fokos hőmérsékletet biztosít télen-nyáron, ma is bor tárolására és gombaszaporításra használják. Etyeki és balatoni borokat tárolnak itt, aztán palackozzák, és innen kerül a boltokba. Pezsgőt is készítenek az itt tárolt nedűkből.

Forrás: blikk.hu

Fotó : Bagyinszki Zoltán junior

Kápolnapusztai – bivalyrezervátum

Határon belül - 93.000 km2

Itt él hazánk legnagyobb látogatható bivalycsordája. Az állatok megfigyelésében távcső segíti a látogatót, amellyel a szerencsések a dagonyázó, legelésző bivalyok mellett a fürgén futkározó ürgéket is láthatják. Téli időszakban a bivalyok az istállóban és az akörüli karámban vannak, közelről megfigyelhetők. Az egész évben nyitva tartó rezervátumon kitáblázott sétaút vezet végig, a kicsiket játszótér és állatsimogató várja. Az istállóban régi fotográfiák és a hagyományos bivalytartás eszközei tekinthetők meg. A fogadóépületben berendezett tárlat a Kis-Balaton gazdag élővilágát mutatja be.

https://www.bfnp.hu/hu/kapolnapusztai-bivalyrezervatum-kis-balaton

Székesfehérvár – Palotavárosi Skanzen-kalapkészítő műhely

Határon belül - 93.000 km2

A Palotavárosi Skanzenben a Rác utca 11. számú házban 1988-ban “Palotavárosi emlékek, Székesfehérvár- Palotaváros története és néprajza” című állandó kiállítást nyitottunk .
A kiállítás bemutatja, hogy a lebontott Palotaváros a 18. század óta milyen szerepet játszott
Székesfehérvár életében. Az épület belső berendezését, bútorait, szentképeit az utolsó tulajdonostól, Csikós Danicától már a kutatás során, 1981-ben megvásároltuk a Szent István Király Múzeum számára. Az épületet 1986-ban az Ikarus székesfehérvári gyára a korábbi felmérések, fényképek alapján újjáépítette, majd átadta a múzeumnak. Újjáépítésekor megbizonyosodhattunk róla, hogy hátsó végfala vastag, tölgyfa talpgerendára épült.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/palotavarosi_skanzen_szekesfehervar/

Budapest – Zala György műteremvillája

Budapest

1899-ben Zala György szobrászművész műteremházának épült ez a villa.

Tervezte: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos (Lechner Ödön eredeti tervei után)

A kerítés oszlopainak eozinos, virág alakú záródísze, a kapubejárat, az Ajtósi Dürer sor felőli oldalon az ablakok keretezése, a homlokzat terrakotta betétei, valamint Zala György 1900-ban mintázott, nagyméretű, színes mázú kerámia féldomborműve – Vénusz ünneplése az olümposzon – a Zsolnay-gyárak terméke, a magyar szecessziós épületplasztika egyik legszebb alkotása.

Az egykori műteremház sajnos nem középület, pedig szívem szerint belülről is megnéztem volna. Kívülről is egy csoda, kár, hogy a körülötte növő fák miatt nem tudtam jól lefényképezni a ház díszeit, pedig van rajta bőven a kerítéstől egészen a tornyának csúcsáig Zsolnay.

https://multmento.blog.hu/2012/08/21/zala_gyorgy_muteremhaza

Erdélyi templomok

Erdély - Partium

Szubjektív válogatás az erdélyországi szakrális épületekből. II.
(részben az Erdélyi templomok c. könyvből – Tóth Kiadó Debrecen)
képes fotóséta: Bagyinszki Zoltán