Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Budapest – Parisiana mulató -ma Új színház

Budapest

A színház épülete Budapest Szívében, az Opera és a volt Balettintézet szomszédságában áll.
Nézőtere három fő részből állt: a földszinti, asztalokkal és székekkel berendezett kő- és faburkolatos nagyteremből, egy emeleti télikertből és egy keskeny karzatból.
A nagyterem oldalfalaihoz hasonlóan homlokzatát is szürke márványburkolat fedte, a bejárati kapuk anyaga alumínium- és rézlemezburkolat, az attika kerubfigurái vörösrézből domborítottak és részben aranyozottak. Az épület hosszúkás, 11 méter belmagasságú, 330 fős nézőtérrel. Az emeleten a kabaré-előadásoknak kialakított pódium kapott helyet. Kívül a geometrikusan stilizált, leegyszerűsített formák, az exkluzivitást sugalló, gazdag anyaghasználat és a keleties összhatás már az 1920-as évek art déco stílusát előlegezi.
A 6. kerületi, Paulay Ede utca 35. szám alatti épület Lajta Béla tervei alapján épült 1908-09-ben. Első célja a tervleírás alapján: „művészi táncok bemutatása, a tánc művészetének nemesebb értelemben való kultiválása, a hatodik művészetnek minálunk is az őt megillető magaslatra való emelése” volt. A városligeti Ős- Budavára szórakozónegyed korábbi bérlője, Friedmann Adolf felesége, Schwarz Amália úrnő nevén építtette a Szerecsen utca 35. szám alatt. A Parisiana Orfeum 1909. február 13-án nyithatta meg kapuit. Az első nagyobb változtatásokra Vágó László tervei alapján 1921-ben került sor. Ekkor már a színházi igényeknek megfelelő belső térrendszer alakult ki. A falakra-mennyezetekre színekben bővelkedő neoempire-neobarokk díszítés került. Az ötvenes-hatvanas években előbb Cléve Ervin, Vági Oszkár, majd P. Müller Éva tervei szerint a szocreál ízléshez igazították a homlokzatot. 1962-ben felkerült az épületre Budapest első függönyfala: eltüntették a pártázatot, sárga-kék üveglapokból álló szerkezettel takarták el az egész homlokzatot, a bejáratra pedig fémszerkezetet került. 1988–1991 között az épületet átalakították, a nagyszínpad mellett kialakítottak egy kamaratermet is. 1989-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter, Dávid Ferenc művészettörténész segítségével rekonstruálta az 1909-es Lajta- homlokzatot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Trianoni emlékmű Nagykanizsán

Határon belül - 93.000 km2

A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű, Nagykanizsán az Eötvös-téren áll. Irredenta-szobornak és Trianon-emlékműnek is nevezik, mivel a trianoni békeszerződéssel elcsatolt országrészekre, és az egykor volt történelmi Magyarországra emlékeztet.
(tovább…)

Magas – Tátra, Csorba- tó Nagyszálló

Felvidék


Az egykori impozáns szecessziós szállodánk a tó partján épült 1907- ben adták át a forgalomnak. Az Első világháborút követően bővítették a terjedelmét.
Tragikus számunkra hogy a nagy fejlesztések, tátrai szállodaépítkezéseket-infrastruktúra fejlesztéseket követően a színvonalas “kész-t” vitték-vették el a trianoni diktátumot követően.
idős Szentiványi József 1817-1906 hazafias érzelmű földbirtokosnak köszönhetően, budapesti műépítész tervei alapján a fachwerk szép példája, amely 54 szobával rendelkezett. A tornyos villácska is figyelemre méltó a hotel aurájában. Jelenleg a Kempinsky szállodalánc egyik – (egyetlen 5 csillagos turisztikai központja a Magas- Tátrában ) tagjaként üzemel. Talán a legszebb fekvéssel- látvánnyal büszkélkedhetett a történelmi Magyarország területén. Mind a tóról, mind a tóra nézve csodálatos. Dicséretes az épület megmentése, kiváló állapota.
Tervezői: Hoepfner Guido, Györgyi Géza

Köszönettel:
Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Szent-Anna tó nyáron

Erdély - Partium

A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik  kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A  másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.

A tó felszíne 0,22 km2, alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.

A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. A csapadékmennyiség a tónál 600–700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz 1000–1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a vízszintnek évi 0,5 milliméterrel növekednie kellene, de a föld alatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 m volt, 1907-ben 8,5 m, jelenleg pedig 7 m. Ezt a folyamatot a meder feltöltődése és a növényzet terjedése okozza. Néhány évtized múlva, előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.

A tóban általánosságban fürödni 2018 áprilisa óta tilos , ez alól engedélyhez kötötten versenyek és speciális rendezvények képezhetnek kivételt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csíksomlyó 2018.

Erdély - Partium

Csíksomlyó: Székely gyors – magyar zarándoklat 2018 májusában.
Össznemzeti különvonat a búcsúba- 900 fővel a Székelyföldre.

Nagyvárad – Kolozsvár- Gyergyószentmiklós- Csíksomlyó – Csíkszentsimon – Nagykároly
településeken felemelő ünnepi fogadtatásban részesültünk, “ nagy szívvel, lelkesen “ fogadták a magyarokat.
köszönjük szépen.
képi élmények : Bagyinszki Zoltán fotográfus

Csíkszereda – Márton Áron Gimnázium

Erdély - Partium

A Márton Áron Főgimnázium Csíkszereda legimpozánsabb épülete, a Szék útja és a hajdani Rákóczi utca (ma Márton Áron utca) találkozásának közelében található, szecessziós stílusban épült 1909 és 1911 között.

Csíkszereda állami működtetésű középiskolája a Márton Áron Főgimnázium. 1990. május 25-én került sor az iskola névadó ünnepségére, Csíkszereda legjelentősebb magyar tannyelvű középiskolája egykori diákja, Márton Áron püspök nevét vette fel. 1992-től kezdve, a régi hagyományt felújítva – az iskola minden évben megjelenteti az előző tanévre vonatkozó Évkönyvét. Az utóbbi évek iskolatörténetének legfontosabb forrásai az Évkönyvek. 1991 óta ebben az épületben kapott helyet a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, amely a főgimnázium 1940-44 közötti megnevezését vette fel. A gimnázium napjainkban is Csíkszereda és Csík egyik legszebb épülete, megjelenésében érvényesülnek a 19-20. század fordulóján hódító szecesszió gazdag magyaros majolikaelemei.
A gimnázium kápolnája 2008-ban visszanyerte patinája egy részét azáltal, hogy elkészültek új festett üvegablakai. A régi vitrailok töredékei, valamint a hajdani diákok visszaemlékezései alapján Nagy Ödön és Vorzsák Gyula művészek készítették el az új vitrailokat, amelyeknek magassága 3,25, illetve 2,80 méter. Az alkotók teljesen új vitrailt készítettek, amely színvilágában újszerű, a monumentalitásra törekszik. A három nagyméretű ablak önállóan is egy-egy jelenetet ábrázol, ugyanakkor összeköti őket a középsőn megjelenő, Máriát körülvevő fénysugár. A Márton Áron Gimnázium főbejárata feletti középső üvegablak Máriát ábrázolja, karján Jézussal. Jobboldalt a koronát Máriának felajánló Szent István alakja, míg a bal oldali ablakon Szent Imre, a liliomos herceg látható. 2015-2016-os tanévben a neve átmódosult Márton Áron Gimnázium névről Márton Áron Főgimnázium névre.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Tervezői: Alpár Ignác  és  Pápai Sándor voltak.

Komárom – Monostori erőd

Határon belül - 93.000 km2

A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén. A bal parton lévő erődrendszer felújításáért 1994-ben Europa Nostra-díjat kaptak.

A történelmi Komárom helyén már a Római Birodalom idején, a Pannonia provinciához tartozó Brigetio városban stratégiai fontosságú erődítmény állt. A Duna bal partján (ma Komárom, Szlovákia), a Duna és Vág folyók közötti keskeny félszigetet a honfoglaló magyarok is védelmi célokra kiválóan alkalmas helyszínnek találták. Itt épült fel a középkori komáromi vár, majd az Öregvár, a török elleni küzdelmek fontos helyszíne. Az Öregvár nyugati bővítményét, elővédművét alkotta az 1664 után létesített Újvár, a császári csapatok jelentős támaszpontja, Bécs előretolt bástyája. Az 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő eseménye volt az Óvár és Újvár hősies védelme és a három komáromi csata. Ezt követően a Duna két partján a Habsburg Birodalom legerősebb katonai erődrendszere épült ki, amely 200 000 fős hadsereg befogadására is alkalmas volt. A balparti várakkal szemben, Szőny mellett (ma Komárom, Magyarország) felépült a Csillagerőd, a Monostori erőd és az Igmándi erőd. Az így kialakult hatalmas erődrendszer a 20. századra azonban elvesztette stratégiai jelentőségét. 1945–1991 között a magyarországi oldalon a monostori erőd szovjet fegyverraktárként, a csehszlovákiai oldal várai pedig szovjet laktanyaként szolgáltak. A rendszerváltás óta a magyar oldalon múzeum nyílt az erődrendszer részeiben.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fűzérradvány – Károlyi kastély, belsők II.

Határon belül - 93.000 km2

A kastély első ránézésre a romantika stílusát tükrözi, ám belülről igazi itáliai reneszánsz ejti ámulatba a látogatókat. A kastély épülete átmenet a neoreneszánsz és a romantika között. Az F alaprajzú épület déli és keleti szárnya emeletes, északi keresztszárnya földszintes, ezek határolják a kőmellvéddel elzárt díszudvart.

A kastély legjellegzetesebb része a park felé néző keleti oldal főhomlokzata, mely középen loggiával és Károlyi Ede által tervezett nyolcszög alaprajzú, vékony, magas toronnyal van ellátva.

A kastély nyolc termét nyitották meg a látogatók előtt, melyeket vezetéssel lehet látogatni. A földszinti termekben a főúri világ hangulatát élhetjük át, megcsodálhatjuk az egykori könyvtárszobát, a grófi szalont, a hálószobát, az ebédlőt és a márványmedencés fürdőszobát. Történelmi érdekesség az a hatalmas íróasztal, melyen Károlyi Sándor kuruc tábornok aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben.

http://kirandulastippek.hu/zemplen/fuzerradvany-karolyi-kastely

Fűzérradvány – Károlyi kastély, külső képek I.

Határon belül - 93.000 km2

A kastély első ránézésre a romantika stílusát tükrözi, ám belülről igazi itáliai reneszánsz ejti ámulatba a látogatókat. A kastély épülete átmenet a neoreneszánsz és a romantika között. Az F alaprajzú épület déli és keleti szárnya emeletes, északi keresztszárnya földszintes, ezek határolják a kőmellvéddel elzárt díszudvart.
A kastély legjellegzetesebb része a park felé néző keleti oldal főhomlokzata, mely középen loggiával és Károlyi Ede által tervezett nyolcszög alaprajzú, vékony, magas toronnyal van ellátva.
A kastély nyolc termét nyitották meg a látogatók előtt, melyeket vezetéssel lehet látogatni. A földszinti termekben a főúri világ hangulatát élhetjük át, megcsodálhatjuk az egykori könyvtárszobát, a grófi szalont, a hálószobát, az ebédlőt és a márványmedencés fürdőszobát. Történelmi érdekesség az a hatalmas íróasztal, melyen Károlyi Sándor kuruc tábornok aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben.

A Károlyi kastély különleges klímájú angolparkja igazán mesés, és nem mellesleg 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. A 140 hektáros park több száz éves faóriásairól híres, látunk itt 250-300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerűbb fa az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi platán a kastélyparkban csordogáló patak mellett. Közvetlenül mellette egy másik impozáns platánt is láthatunk. Ezek a különleges fák, az ország legnagyobb példányai közé tartoznak. A XIX-XX. században változatos összetételű fenyőcsoportokkal ültették be a kastélykert külső részeit, és a teraszos franciakert is ekkor épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a parkra.

http://kirandulastippek.hu/zemplen/fuzerradvany-karolyi-kastely

Megyer- hegyi tengerszem

Határon belül - 93.000 km2

A 324 méter magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor, középső-miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves – kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel.
A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra. Az emberek itt bányászták ki a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit egészen a 15. századtól. A bányászmunkások kisebb fülkéket vájtak maguknak a bánya falába, és itt is laktak. A malomkövek fejtését és kidolgozását több évszázadon át szinte ugyanolyan technikával, szerszámokkal és kézi munkával végezték.
Az egykori bánya fejtési gödrében mára jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt fel. Így keletkezett a napjainkban is megtalálható állandó vizű tó, melynek össztömege 4000 köbméter, legmélyebb pontja 6,5 méter. Azonban az akkumulálódott víz eltávolítására elvezető csatornákat alakítottak ki.
A bányát 1907-ben zárták be a termelés folyamatos csökkenése miatt. Az egykori bányaudvaron jelenleg is megfigyelhető néhány félig kész malomkő, valamint a kőfaragó tevékenység melléktermékei.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából