Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

Mezőhegyesi lovas VB. Fogathajtó verseny – megnyitó

Határon belül - 93.000 km2

Hét ország negyvenhárom versenyzője indul a fiatal fogatlovak idei, már negyedik világbajnokságán Mezőhegyesen a jövő héten, szerdától vasárnapig.
Az Ausztriából, Lengyelországból, Luxemburgból, Németországból, Olaszországból, Romániából és Magyarországról érkező versenyzők egyes, kettes és négyes fogatokkal mérkőznek meg egymással.
A házigazda ménesbirtok Papp János kettesfogathajtó magyar bajnokkal indul, aki nonius fajtát hajt, de a magyar történelmi lófajták közül indulnak például lipicaiak is.
Az egyértelmű favorit Németország, hiszen versenyzői az elmúlt három évben tizenkét érmet gyűjtöttek be, közöttük hat aranyat. Erősnek számít ebben a kategóriában Lengyelország is a hét érmével.
A hajtók közül a legnagyobb név a lengyel egyesfogat-hajtó világbajnok Bartlomiej Kwiatek, aki húgával, Weronikával negyedszer indul Mezőhegyesen.
A magyar fogatok Mezőhegyesen és Füzesgyarmaton készültek a világbajnokságra a német Peter Fischer kapitány segítségével, aki a szervezők szerint a magyar lovak és hajtók fejlődését tapasztalta, a mezőhegyesi adottságokat szupernek nevezte és a magyaroktól az idén vb-érmet vár.

http://www.nemzetisport.hu/egyeb_egyeni/lovassport-fiatal-fogatlovak-vb-je-mezohegyesen-2655461

Vésztő – 56-os emlékmű

Határon belül - 93.000 km2

A szoborról: koncepció és alkotás : Molnár Sándor és Borbás Márton

A nagy kőszikla a szovjet hatalmat szimbolizálja, ahogyan lánctalpakon tiporja el a kis kősziklát, mely hazánkat jelképezi.
Útjában áll az a szellemiség és az ország értelmisége és minden szabadságra vágyó polgára, amit egy Sinka verssel szimbolizáltunk.
A kis kősziklában egy zászlótartó rúd helyének kivájt lyuk található, amibe az ünnep alkalmával egy lyukas nemzeti zászló szokott kerülni.
Szintén a kis sziklán kaptak helyet a koszorú tartó vas szegek és az áldozataink nevét tartalmazó tábla. A nevek sziklába vésését tervezzük még a tábla helyett.
Az emlékmű tetején három galamb szimbolizálja a szabadságba vetett hitet, a reményt és az összetartó szeretetet.
(Ahogyan Pál apostol a szeretet himnuszában írta: “Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.“)
Sajnos a lánctalpak nem eredeti orosz tankról származnak, bár nagyon igyekeztünk. Egy régi munkagépét sikerült megszerezni.
A környező macskakő a pesti utcákat szimbolizálja.

A verset szándékosan csak tükörből lehet elolvasni, ezzel jelképezve Pál apostol isteni kinyilatkozását, ami jól jellemzi azt az igazságot, amit évtizedeken át fordítva hallhattunk.
“Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.“

Bagyinszki Zoltán

A Sinka idézet: Egyik legismertebb 56-os verse olvasható fordított nézetben a lemezen.

Sinka István: Üdv néked Ifjúság!

Üdv néked Ifjúság! Üdvözlégy magyar nép,
ki lángban és vérben születtél meg újra
három nagy éjszakán vad ágyúdörgésben!
Melyik nép írta fel mostanában nevét
így, hogy aranyat adott kezébe Isten ujja?
S mely nép beszélt így az önmaga nevében,
mint angyal, mikor a harsonát fújja?
Bús igájának fájára írja hát,
s mint annyiszor a megsárgult ezer évben
vérrel és vassal tanítja zsarnokát.

Buda, 1956. október 26.

Magas-Tátra – Fehér patak mentén

Felvidék

Lendva – Bánffy–Esterházy várkastély

Horvátország, Szlovénia

A kastély első említése egy 12. század végi forrásban lelhető fel, amely a Bánffy család tulajdonaként nevezi meg az épületet. Mintegy szűk 5 évszázadon keresztül, egészen a 17. századig nem cserélt gazdát a kastély, majd a jelzett évszázad derekán, egy rövid időszakra a Nádasdy családé lett a tulajdonlás joga. Ezt követően a 18. századtól már az Esterházy család birtokai közé tartozott a lendvai kastély. Összefoglalván az állapítható meg, hogy ugyan nem a térség legnagyobb, legékesebb kastélyai közé sorolandó a lendvai, de ahhoz kétség sem férhet, hogy jelentős kulturális színtér. Amennyiben tehát, Lendva városának kulturális sokszínűségével szeretnék megismerkedni, mindenképpen érdemes felkeresni a kastély különböző kiállításait.

http://minihungary.eu/makett/lendvai-banffy-esterhazy-kastely/

fotó:  Junior  B.Zoli

Kazincbarcika kolorban – osztálytalálkozónk, 50.évfordulónk emlékére

Határon belül - 93.000 km2


Néhány gondolat, néhány szubjektív emlék, néhány fotó nyugdíjas osztálytársaimat köszöntve.
Stílszerűen 2018. szeptember 1-én találkozunk és nosztalgiázunk Kazincbarcikán a színes városban( végre kolorban ). Sajnos az 50. városi születésnapi évfordulóra készült Kazincbarcika városismertető albumban ezek még nem kerülhettek be…..
A sikeres és kreatív átváltozás fotóit és a névsorunkat tisztelettel ajánlom volt osztálytársaim Barcikán, a Központi suliban végzett egykori 1954-es diákok figyelmébe.
Egy kis reklám a népszerűsítés gondolatával városunknak és Önmagunknak. Feleségem Zsóka gimnáziumi osztályát mindig irigyeltem az 5 évenkénti hangulatos találkozásaik kapcsán. Mi nagyon ritkán jöttünk össze, igazán örülök a mostani együttlét
lehetőségének – Én örömmel készülök remélem minél többen eljönnek majd szombaton 16.00 –kor. G Y E R T E K !

Én már korán az érettségit követően elkerültem a városból , több varga betűt leírva a déli végeken, Gyulán állapodtam meg ahol boldog családi élettel 2 fiúval, ma már + 2 unokával büszkélkedve, sikeres kulturális művészeti aktív élet után már nyugdíjasként emlékezem.
Az iskolát, az életindulást, a várost természetesen sokszor említettem az elmúlt évtizedekben: A focikat, a kokikat és pajeszhúzásokat – a porosz utas nevelést. / amit akkor normálisnak és eredményesnek vélek. Kibírtuk …..kiharcoltuk.
Az épülő alakuló várost, az iskolai ünnepségeket a sok orgonával, a lányokat a tükrös “kíváncsiskodásainkat” feléjük, a napközis programokat, a tökfőzeléket a mézes kenyereket, a matek szenvedést Köves tanár úrral, a törtek nehézségeit-korrepetálásaimat vele. Az alsós városi rajzversenyeket , a téli nagy havakat, a korizásokat a dombokon. Nagy tisztelettel Munkácsy Dezső bát- a birkózó edzésekkel, a homokbányai erdei csavargásainkkal, a Tavasz u 9. sz bérházat, a karbidos robbantásokat, a lépcsőházi programokkal az első cigi rágóval.
Az Ibolyás – völgy vonzó kirándulásait, szalonnasütéseit fakaruszos buszok majd a legendás farmotorosok segítségével. Ja még a kisvonatra is emlékszem.
A férfias csatákat a libalegelői fiúkkal, a Sajón és a bányatavakban történő kutyaúszásos első vizes próbálkozásainkat, a kukoricalopások sütések élményeit, az utcákat ahol mi felnőttünk. A kezdetleges első zenés bulikkal- Fügével, Ágival, Kőcit, Dancs Pistát és Kiss Gyuszit sem hagynám ki.
Emlékeim szerint nem volt legendás a 8 b., rend volt működött az egyenlősdi, de voltak kiváló tanulók közöttünk akiket akkor is már tiszteltünk, viszont jó tanárinkat mint Bedécs tanár úr, Agárdy tanár úr vagy Mezei tanár úr és kedves Helycsi osztályfőnökünk megmaradtak a lelkemben.
Immár eltelt fél évszázad. Köszönet szüleinknek, pedagógusainknak, a korai városnak örülve , hogy közben megváltozott a világ, a mi világunk, életterünk is. Hogy színesebb lett a lassan változó település Kazincbarcika is. Érdemes volna aktívan folytatni a kolor programot és tovább színezni a szobrok városát, a város életét minden területen.

És baráti tisztelettel külön köszönet a szervezőknek, SZIASZTOK: Bagyinszki Zoli (www.bagyinszki.eu) az osztálynévsor elejéről, az irigyelt nyugodt mobil és kütyümentes gyerekkori egészséges életünkkel, ma már fényképezőgéppel.

Bagyinszki Zoltán

Lőcse – reneszánsz városháza

Felvidék

A templom mellett a város másik jellegzetes épülete a tér közepén álló régi városháza, melyben egészen 1955-ig működött Lőcse város tanácsa. 1550 körül épült, leégett elődjének helyére, annak egyes részeit felhasználva. Mai árkádsoros, erkélyes külsejét 1615-ben alakították ki, a tetőből kiemelkedő, díszes emeletrész pedig Schulek Frigyes tervei alapján a XIX. század végén épült.

A külső falon látható XVII. századi óriási allegorikus freskók az öt polgári erényt ábrázolják, a mértékletességet, az elővigyázatosságot, a derekasságot, türelmet és az igazságosságot, persze mindezt latin felirattal. Az épület eredetileg reneszánsz tornyát a XVIII. században barokkosították.

Az épületben jelenleg a Szepesi Múzeum várostörténeti kiállítását láthatjuk. Az első emeleti gótikus nagyterem ajtaján a Jókai regényéből ismert lőcsei fehér asszonyt, Korponayné Géczy Juliannát ismerhetjük fel, amint titkon a labancokat hívja. A városháza legszebb része az innen nyíló reneszánsz díszítésű, keresztgerendás mennyezetű tanácsterem, melynek falain Habsburg uralkodók és hajdani lőcsei polgármesterek arcképei lógnak.

http://kirandulastippek.hu/szlovak-paradicsom-szepesseg/locse

Erdély -Székelyföld – Csatószeg : Öreg székely porta

Erdély - Partium


Erdély – Székelyföld még sok ilyen, de még több már elbontott hasonló autentikus épülettel rendelkezik.
jellegzetes sajnos már lakatlan, 100 évtől idősebb székely parasztház Csíkszentsimon közelében. A jellegzetes faragott díszes székelykapus bejáróval.
A belső sajnos lerobbant állapotban volt – nem fotogén. Két kis szoba konyha előtér takaros beosztással. Alul pince is található.
Igazán elgondolkoztató a változás: a nép a tömeg ebben – ehhez hasonló épületben élte mindennapi életét, feltehetően boldogan….Holt tartunk ma már ettől?!
Látható a tetőt már rendbe hozták – talán folytatódik a rekonstrukció és ismét élet költözik a házba.

Bagyinszki Zoltán fotográfus 2018.

Apatelek – Solymossy-kastély

Erdély - Partium

A település látványossága az 1834-ben klasszicista stílusban épült kastély, amely egykori tulajdonosa, báró Solymossy László után Solymossy-kastélyként él a köztudatban. Az épületet egy hat hektáros park, arborétum veszi körül. Sajnos az épület nem látogatható, ugyanis abban pszichiátria működik, Arad egész területéről érkeznek ide mentális betegségekben szenvedők.

http://www.kastelyerdelyben.ro/solymosy-kastely-apatelek-.html

Igló – Szűz Mária Mennybemenetele templom

Felvidék

A szepesváradi tér jellegzetessége a rómaikatolikus Szűz Mária mennybemenetele templom.
Egy 13. századi templom helyére építették a 14. század második felében. Az új templomhoz 1395-ben a máig is fennmaradt gótikus Szent Mihály kápolnát építettek. Barokk változtatásokon 1742 és 1772 között esett át.
A nagyszabású háromhajós bazilika kiemelkedő része atorony, amely 87 m magas és Szlovákia legmagasabb tornya. A gótikus díszkapu a templom déli részén helyezkedik el és Szepes legszebb kapui közé tartozik. A templom belsejét értékes művek díszítik. A legértékesebb a lőcsei Pál mester műhelyéből származó Kalvária csoport 1520-ból és Martin mester táblafestményei 1490 környékéről.

http://slovakia.travel/hu/szuz-maria-mennybemenetele-templom-szepesvarad

Mikófalva – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

Fésűs beépítésű, előkertes, földszintes, nyeregtetős épület, udvari homlokzatán tornác, falazott mellvéddel, fejezetes oszlopokon szegmentíves áthidalással. Alagsorban kovácsműhely. Építtette Göböly József a mikófalvi nemesek kovácsmestere. Népi műemlék.
Lejtős területen, fésűs, előkertes beépítésű, földszintes, nyeregtetős lakóház. Udvari homlokzatán tornác, falazott mellvéddel, fejezetes oszlopokon szegmensíves áthidalással.
Alagsorban kovácsműhely.

http://www.muemlekem.hu/muemlek/show/5793