Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország

MS mester középkori csodája, Mária látogatása Erzsébetnél

Határon belül - 93.000 km2

Igazi műélvezet volt Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménynek becses darabjának megtekintése. Ismerve az alkotást a művészeti albumokból -igazi élmény volt a “személyes találkozás” a rácsodálkozás.
Elhelyezkedve a képpel szemben jó 20 percig csodáltam a félezer éves anno selmecbányai festményt talán mondhatom minden részletét beszippantottam. (Közben -gondolom az ismerethiány okán- sokan csak elsétálva rápillantottak az értékes magyar műalkotásra.)

Bagyinszki Zoltán

Elhunyt Finta József akadémikus, Kossuth és Ybl-díjas építőművész

Határon belül - 93.000 km2

Elhunyt Finta József a Nemzet Művésze, akadémikus, Kossuth és Ybl díjas építőművész-tervező. Az MMA és a MTA tagja.
A közismert alkotó jelentősebb munkái Budapesten: Kongresszusi Központ, “Rendőrpalota”, Westend Bevásárlóközpont, Kempinski Hotel Corvinus Budapest, Ibis Hotel, Duna Intercontinental Hotel, Bankcenter, Nemzetközi Kereskedelmi Központ, Aquasziget Esztergom.
Néhány tisztelgő városunkhoz is kapcsolódó gondolat a szomorú halálhír kapcsán.
Makovecz Imre és Finta József két kiváló magyar alkotóművész a XX. század végének, a XXI. század elejének nemzetközileg is elismert „városformáló szakemberei” tervezői voltak.
Mindkettő járt Gyulán az Erkel Ferenc Művelődési Központban, ezelőtt kb. 30 éve történt az alábbi helytörténeti művészettörténeti esemény. Itt találkozott a gyulai, hazai és határon túli diákokkal egy nemzetközi építőművészeti vetélkedő keretében Finta József, aki a zsűri elnöke volt. (Nem mellékesen gyulai diákok nyerték meg a versenyt, a Karácsonyi János Kat. Gimnázium csapata.)
Finta József feleségével együtt szívesen jött városunkba, tetszett neki a város, a 2 napos gyulai építészeti művészeti esemény. Megtisztelő volt az aktuális kiállításom megnyitója részéről.
A magyar építőművészet – Budapest arculatát formáló rangos művésze távozott körünkből.

Tisztelettel emlékezve rá:

Bagyinszki Zoltán fotográfus a vetélkedő szervezője

Hazai tükörfürdőinkből

Határon belül - 93.000 km2

Évekkel ezelőtt fotóztam a hazai fürdőket, gyógyfürdőket, szép kaland volt bejárni a több mint 100 vizes-csodát megtéve hozzá néhány 1000 km-t.
Igazán gazdag-vonzó és esztétikus a magyar fürdőállomány, egyre jobb minőségi gyógyító szolgáltatással.
A király természetesen a HÉVÍZI-tó és az erre települt sok sok szálloda. Bükk, Tapolca, Gyula, Hajdúszoboszló, Sárvár, Harkány, Igal, Balf, Eger, Makó, Zalakaros és az egyedi 500 éves török fürdők sora, plusz még vagy 100 ismert, kevésbé ismert gyógyító víztükrökkel.
Budapest egy külön non + ultra, hiszen nincs még egy főváros a világon ahol ennyi fürdő, gyógyfürdő üzemelne, két közkedvelt extrával a Gellért szecessziós értékünk és az eklektikus csoda a Széchenyi gyógyfürdő.
A több 1000 felvételből most válogattam néhány tükörképes érdekességet – csak ezek bemutatása következik, nevük településük a képekhez kapcsolva olvasható.

Jó szórakozást kívánok – egyben javaslom felkeresni a jó 100 hazai gyógyfürdő egyikét – itt ebben a gondolatkörben a sok termálvizes spa nem is szerepel.

Bagyinszki Zoltán

Nagyenyedi román pogrom a magyarok ellen II.

Erdély - Partium

Nagyenyeden ismét emlékeztünk és koszorút helyeztünk el-a borzalmas pogrom-népirtás emlékművénél.
A még mindig “semmilyen” emlékműnél, mert szégyenteljes dolog történt anno 1849-ben (Amiről sem írni, sem beszélni nem lehetett.) és a szomszédunk hozzáállása miatt semmi infó nincs egy pici tábla jelzi a dátumot 1849. január 8. a várfali emléknél.
De igen tudjuk a tragédia részleteit.
Axente Sever- róla még utca, falu is van elnevezve… fiatal román gaztett, osztrák háttérrel történt a gyilkolás. Döbbenetes, közel 2000 embert öltek meg itt és persze felgyújtották kirabolták az iskolavárost is. A közeli Zalatnán pedig 645 emberélet esett áldozatul.
Emlékműkép itt is. Továbbá az abrudbányai magyarok egy része is hasonlóan tragikusan járt. Koszorúval emlékezzünk, tudjuk, ismerjük a tényszerű történelmet!

Bagyinszki Zoltán

Nagyszeben az 1500-1600-as években

Erdély - Partium

Nagyszebent alaposan akkor jártam be (ismertem meg jobban) amikor Európa Kult. Fővárosa volt,
akkor kiemelt fejlesztést – renoválást kapott. Büszkén említhetjük, akkor magyar szakember volt a város alkotó főépítésze.
Erdély egyik legszebb metropolisza – a Szászföld fővárosaként is emlegetik. Gazdasági kulturális központ is egyben.
Komoly értékekkel látnivalókkal- persze a középkori régi királyi magyarországi értékekkel a gótika, a reneszánsz és a kora barokk stílus idejéből. Említendő az alkotó erdélyi fejedelmek sora történelmünkből.
Hozzá fogható jelentőségű volt Kolozsvár és Beszterce városa, valamint Nagyvárad és Fogaras vára.
Többször is megfordultam a városban fényképezőgépemmel. Legutóbb tavaly, a jelenlegi nagyszebeni képsor a 400-500 évvel ezelőtti reneszánsz periódusra fókuszál. A szorgalmas szászok központja impozáns városfalakkal bástyákkal védte magát és értékit a török -tatár pusztításaitól. A helyi polgárság, iparosok, kereskedők, politikusok, egyházi vezetők igényes márvány síremlékei, epitáfiumai egyedi látnivalói az ev. püspöki székesegyháznak. A gyűjtemény igazi kuriózum a történelmi Magyarországon. Szeben polgárságát több polgári ház és azok díszesen faragott ajtó és ablakkeret is reprezentálja.
A középkori városházája az egyik legkorábbi volt a történelmi Magyarországon.
Megemlítem a képsoron elöl látható Haller Péter polgármester főtéri rezidenciáját. Valamennyi fotó alatt olvasható a kapcsolódó pontos információ. Most csak a reneszánsz értékekre fókuszáltam – érdemes megtekinteni a virágzó középkor értékeit a város kiemelt fél évezredes épített örökségét. Természetesen sokkal több bemutatandó értékünk volt, de ennyi maradt a látogató számára.

Bagyinszki Zoltán

Alsólendva – szárnyas oltár

Határon belül - 93.000 km2

Angyali üdvözlet és Jézus születése szárnyas oltár táblaképei, fafaragás az egykori Zala vármegyéből.
A település a határ mellett található a szlovén oldalon – a kellemes kisváros fölé magasodik az impozáns várkastélya.
Itt a honlapon ez is megtekinthető.
A képek a csodálatos művészi kézművesmunkát ábrázolják, az oltárszárny ünnepi oldala 1500-1510 körül készült.

Budapest Magyar Nemzeti Galéria Gyűjteményéből

Reneszánsz kapuk Erdélyből, digitális tárlat keretében

Erdély - Partium

Advent 4. vsárnapja-Szenteste következik sokunk örömére.
A kellemes karácsony része lehet talán egy kis erdélyi ajándék képsor a csodálatos és változatos RENESZÁNSZ KAPUK-ból, az 500 éves magyar reneszánsz értékeiből válogattam.
Erősítve a tudott történelmi gondolatot a magyarság több mint 1000 éves erdélyi jelenlétéhez, a jelenlét teljes jogához! Tény, hogy van mire büszkének lennünk ott is!
Íme a képsor, a magyar kultúra, sok helyen kőbe vésve a kapukon az eredeti dátummal. A válogatás a várakhoz, erődtemplomokhoz, várkastélyokhoz, templomokhoz, erődítményekhez kapcsolódik… ezek is Erdély valódi, letisztult reneszánsz értékei. Jó olvasni a települések neveit, a történelmi családok neveit / Apafi, Bethlen, Haller, Bánffy, Kornis, Lónyai, Mikes, Martinuzzi, Wolphardt, Rákóczi, Kakas stb.
Adott egy kis művészeti hangulat, lépjünk most egy fél évezredet vissza az időben. A változtosság hihetetlen, nincs két egyforma kapu, azonos faragott dísztőelem, de a virágmotívum rendre visszatér a kőkeretes kapukon. (A közelmúlban nyílt meg a Kolozsvári Töténeti Múzeum remek középkori kállítása a témához is kapcsolódva).
A közelmúltban válogattam a tárlat képeit a gépem wincheste: a több mint 100 épületet, műemléket, érték, egyedi részletet 1000 fotóval Erdélyből.
Szerintem érdemes átlépni ezeken a kapukon, amelyek a történelmi Erdélybe viszik gondolatainkat Karácsonykor is.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Fővárosunk 150 éve jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesülésével.

Budapest

Az alábbi képsor fotóival, a dátumhoz közeli időben készült emblematikus épületekkel, műalkotásokkal, ismert tervezőivel, szerzőikkel. Kiemelkedik a sorból a „mester „ YBL MIKLÓS munkássága. Azóta folyamatos a fejlődés, a világ egyik legszebb fővárosaként emlegetik Budapestet, a közelmúlttól még a XX. század barbár rombolásait is visszapótoljuk! Lásd a Budai vár rekonstrukcióját (Hauszmann terv). Gr. Széchenyi István már évtizedekkel ezelőtt javasolta ezt a megvalósult nevet és formációt. Az első polgármester Kamermayer Károly volt. Még báró Podmaniczky Frigyes író, politikus, MTAI., kiemelkedő városszervező neve illeszkedik e gondolatok közé.

Vigadó 1864. Feszl Frigyes. Pest
Magyar Tudományos Akadémia 1865. F. Stühler. Pest.
Szent István bazilika 1868-1902. Ybl Miklós. Pest
Margitszigeti gyógyfürdő- gyógyszálló 1869. Ybl Miklós.
Nemzeti Színház átépítése Pesten/ lebontva. Szkalnitzky Antal 1973-76.
Egyetemi Könyvtár 1872. Szkalnitzky Antal. Pest
Harrer Pál polgármester szobra, Óbuda pm. e 1872-1873. Óbuda
Az egyesülés, fővárosunk létrejötte: 1873. november 17.
Új Városháza 1875. Steindl Imre. Pest
Fővámház 1876. Ybl Miklós. Pest
Várkert bazár 1878. Ybl Miklós. Buda
Óbudai panoráma a Dunáról 1878. archív – Fortepan. Óbuda
Budai-kioszk 1879. Ybl Miklós. Buda
Wenckheim-palota 1887. Meining Artúr. Pest

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Erzsébet-híd

Budapest

Helyreállítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került volna sor. Sok vitát szült, hogy érdemes-e helyreállítani a régi hidat a régi helyen, vagy esetleg egy teljesen új hidat építsenek más vonalvezetéssel, végül Sávoly Pál modern külsejű, de az eredeti pilléreket hasznosító terve alapján, 1961 és 1964 között történt meg az újjáépítés. Sávolyék az új Erzsébet híd tervezése előtt az 1929-ben épült, majd 1951-ben újjáépült köln-mülheimi Rajna-hidat tanulmányozták a helyszínen, és a méretezési elvekről konzultáltak annak építőivel. Végül a magyar híd 63 méterrel hosszabb lett, azonos szélesség mellett.
Az eredeti megnyitási időpont 1964. november 7. lett volna, de végül november 21-én adták át a forgalomnak. A megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat; az eseményt a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette.
A 6300 tonnás acélhíd 29 darab, egyenként 90 tonnás hídtagból áll, ezt a terhet alig több mint ezertonnányi kábel tartja. A kábeleket a Ganz–MÁVAG alvállalkozójaként a Magyar Kábel Művek gyártotta kelenföldi (Bp. XI., Budafoki út 60.) gyáregységében. Az új híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, ugyanis a járdákat a függesztőkábeleken kívülre helyezték. Eredetileg 2×2 sávos volt, két oldalon szintben elkülönített járdával, középen két sínpárral, jelentős villamosforgalommal.
A villamosok dinamikus hatása miatt azonban a híd lemezei elkezdtek repedezni, főleg emiatt szüntették meg a villamosforgalmat rajta a 2-es metró elkészülte után.
1972 során folyamatosan vágták vissza a járatokat: a 44-es és 67-es villamos csak a Keleti pályaudvartól indult, a 60-as villamos megszűnt, a 68-as is csak a Keleti pályaudvarhoz ment, és a 19-es villamos sem ment már át a hídon, helyette a Batthyány tér lett az új végállomás. December 31-én haladt át az utolsó villamos, 1973-tól már nem járt egy sem. 1975-ben távolították el végleg a vágányokat, ekkor kapott új szigetelést és felületvédelmet is a híd.
További felújítások voltak 1985-ben (új dilatáció, új kopóréteg, korlát-átalakítás), 1990-ben (járdaátépítés, külső kezelőjárda kiépítése, kábelbilincs-ellenőrzés és -csere, merevítőtartó külső mázolása), 1992-ben (kopóréteg-csere a teljes pályán), 1997-ben (kábelek és kapuzat felületvédelme), 1998-ban (szélső sávban új kopóréteg) és 2001-ben (mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat). A híd a villamos megszüntetése óta irányonként három sávos, a két oldalon szintben elkülönített járdával.
A híd későbbi díszkivilágítása 2009. október elején készült el,[4] és 2009. november 17-én, a főváros napján adták át hivatalosan. A japán nép ajándékaként a költségek felét Japán állta, a kidolgozást Isii Motoko japán tervezőnő végezte.
A fővárosi hőgyűrű kialakításának részeként 2018–2020 között távhővezetéket szereltek a híd aljára.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Sóshartyán – Falumúzeumi gyűjtemény

Határon belül - 93.000 km2