Kategória Archívum: Várvidék

Ruszt – Halásztemplom

Várvidék

A Halásztemplom 1400 előtt épült a korábbi, 12. századi templom felhasználásával épült. A hagyomány szerint a szentély melletti kápolnát még Anjou Mária királynő építtette hálából annak emlékére, hogy a Fertő-tóból halászok kimentették. A szentély déli oldalán álló Pongrác-kápolna 1400 körül épült gótikus stílusban. 1529-ben a törökök felgyújtották. Ezután bővítve építették újjá. A szentély és a kápolna elő új kereszthajót emeltek. 1580 körül az evangélikusoké lett, a katolikusok 1649-ben kapták vissza. Anyakönyveit 1658-tól vezetik. 1938-ban itt fedezték fel Burgenland legrégibb középkori freskóit, melyeket 1949 és 1954 között restauráltak. A templomot a 17. században épített lőréses erődfal veszi körül. A templomban a nyári hónapokban koncerteket is rendeznek.

Forrás: wikipédia

Németújvár – Draskovich-kastély

Várvidék

Időgép Németújváron

Egy meglepő-igaz történet, az egykori kastélyfotók készítése közben.
A mai Ausztria területén, Burgenlandban/a Várvidékünkön találtam meg közel 10 éve az egyetlen eredeti, magyar kastélyt fotós életemben, a kb. 1000-ből: ahol minden (majdnem minden) eredeti formájában került az optikám elé!

Csak az ország neve változott meg közben. A MAGYAR KIRÁLYSÁG HELYETT AUSZTRIA LETT.
Talán még a Betléri kastélyt említeném, de ott már sajnos szlovák a nyelvhasználat.

Mint utólag kiderült Gróf Batthyány Zsigmond tulajdonaként egy eredeti, igazán jó állapotú (nem tönkrevert…) grófi, magyar grófi, magyarul  is beszélő igazi Batthyány tulajdonú reprezentatív, parkkal övezett  főúri lak volt. A fényűző belső berendezése, muzeális értékű – tele családi és történelmi, egykori császári relikviákkal. Ámulva jártam körbe és készítettem a felvételeket, amelyek a Mikes kiadó által  kiadott magyar kastélyokat felvonultató 2. KASTÉLYKÖNYVEM – egyik legfontosabb, legérdekesebb épülete volt (a szó végi VEM azért is igaz mert e könyv szövegét – kutatómunkáját is magam végeztem).

A történet:
Akkori úti célom a határon túli Németújvár fantasztikus fekvésű, igazi festői vára – várkastélya volt. A magasból a Batthyány család ősi fészkéből a roppant erődítményből pásztáztam a horizontot, csodáltam a kilátást – a belsők, a szobák, a kiállítás megtekintését követően. Észrevettem a távolban, a fák között egy: SÁRGA, FEHÉR SZÍNŰ KICSI  FORMÁS ÉPÜLETET,  KISZÚRTAM EGY  ISMERETLEN KASTÉLYT…..gondoltam.

A teleobjektívem segítségével azonnal bizonyítottam, elhatározva rögtön felkeresem és még egy trófeával  gazdagabban indulhatok tovább.
A gondolatot tett követte, a várból legyalogoltam a sok sok kapun át. Ritka érdekes megoldás ez a középkori erődítési forma kapuk egymást követően a Güsszingi várhegyen. A parkolóból odagurultam a kastély bejárathoz, ahol egy “idegeneknek belépni tilos” tábla várt, magyar és német nyelven. No megint a lehetetlen fotózás- gondoltam. Ott szabódok,  hogyan tovább, miképpen lehetne bejutni legalább pár külső képet készíteni.

Megint jött a segítség…
EKKOR ODAGÖRDÜL EGY IDŐSEBB ÚR TEREPJÁRÓVAL MELLÉM, KÖSZÖN (NÉMETÜL) RÁM KÉRDEZ: MIT ÓHAJTOK? MIT SEGÍTHET?

Válaszolok németül, fotózni szeretnék ha lehetséges? Örömömre szolgálna  bejutni a kastélyba – Méregetett, majd mondja menjek nyugodtan utána. Fölmentem az udvaron, bizonytalanul kerestem az irányt, nézelődve vártam a kutyákat,  a biztonsági embereket, valami segítséget- de semmi.
Idővel találtam egy díszesebb ajtót, becsöngetek. Kijött egy idősebb néni – az alkalmazott lehetett, elmondom,  hogy egy idősebb úr küldött és a kastélyt megnézhetem fotózok, pár képet készítek az épületről, belülről is ha lehet ?! – mindezt kellő bizonytalansággal tettem – magyarul, hiszen a néni is magyarul kérdezett engem.

Az előtérben állva, szerencsétlenkedek- pár percet nézelődöm, pakolom a fotós felszerelést, és közben -örömömre- újra jön az előbbi idős úr felém , MOSOLYOGVA ÜDVÖZÖL ÉS MONDJA, HOGY KÖVESSEM ŐT – AKI EGY FÉL ÓRÁT SZÁNVA RÁM bemutatta  a kastély szobáit, termeit, ereklyéit, látnivalóit.
Tulajdonképpen mindent ami érdekes volt egy magyar fotós számára. Sokkal többet kaptam mint remélni lehetett. Tájékoztattam közben:  készül egy magyar kastélyos könyv már a 2. , ahhoz csinálom a felvételeket, a Magyar Történelmi Családok Egyesület  tiszteletbeli tagjaként. (az előző évben megjelent nagy sikerű kastélykönyv okán e tagsági címem)

Szép egyedi dolgokat láttam,  izgalmas volt belülről egy ilyen történelmi levegőt árasztó otthont megtekinteni, váratlan különleges fotósélményt kaptam, érzem ez a választékosan beszélő úr nem akárki lehet itt a határon túl. Varázslatos pillanatok, mintha egy valódi régiségboltba csöppentem volna, egy profi „eladó társaságával”. Festmények, remek bútorok és szőnyegek, igazi gazdag könyvtár, szép csillárok, ezüstművek, egységes hangulatban.

A kedves idegenvezető öreg úr a program végeztével odalépett hozzám – én hálálkodva köszöntem meg a segítséget – ahogy illik rendesen bemutatkoztam, kezet nyújtva egymásnak. Ő csak ennyit mondott magyarul:
– Szevasz öcsém, én Gróf Batthyány Zsiga vagyok.

Ennyi a történet röviden – akkor készültek a felvételek a parkról ősszel, majd egy év múlva nyáron meglátogatva felkerestem újra a Gróf urat- akkor a zöld felvétel sorozatot fotóztam. Amikor a nyomdából kikerült a könyv, természetes volt számomra vittem neki a kész könyvet nagy örömmel és tisztelettel, azonban az a találkozás sajnos sikertelken volt. (Ő Bécsben élt és ritkán, inkább nyári lakként használta e vidéki kastély épületét)

Emlékeztetőül e pár fotó- kettő ugyan arról a helyről készült- az akkori időutazás kedves pillanatait megidézve.

Bagyinszki Zoltán

Németújvár kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban. A Németújvári járás székhelye.

A Draskovich-kastély 1804-ben épült klasszicista stílusban, kápolnájában 1469-ben készített gótikus szárnyasoltár áll.

Forrás: wikipédia

Fraknó – Vár

Várvidék

Fraknó avagy Fraknóváralja község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Fraknó várát 1346-ban “castrum Faruhno” néven említik először. 1370-ben “Castrum Frohno”, 1398-ban “Frahtno”, 1400-ban “Castrum Frathnaw”, 1434-ben “Castrum Frahthnow” néven szerepel a korabeli forrásokban, és csak 1441-ben jelenik meg a német “Forchtenstejn”, 1447-ben “Forthenstain alias Frathno”, 1451-ben “Castrum Vorchtenstain”, majd 1478-ban a magyar “Castrum Frakno” elnevezés.

A templom mögötti hegyen a Hausbergen nagyméretű 13. századi vár nyomai látszanak, melyet a hainburgi béke értelmében rombolhattak le a 13. század végén. Ez a vár lehetett az aragóniai eredetű Nagymartoni grófok első vára.

Fraknó (Forchtenstein) várát 1317 után építették a Nagymartoni grófok. 1398-ban Luxemburgi Zsigmond hűtlenség miatt elvette és a Kanizsaiaknak adta. 1400-ban már újra a Nagymartoni grófoké volt. 1445-ben Nagymartoni Vilmos gróf Albert osztrák hercegnek adta zálogba, aki aztán az örökösöktől a tulajdonát is megszerezte, így a Habsburgoké lett. Mátyás 1488-ban visszaszerezte. 1491-ben a pozsonyi béke Ausztriához csatolta, s csak 1626-ban került vissza. 1605-ben Bocskai és 1619-ben Bethlen hadai is sikertelenül ostromolták. 1622-óta az Eszterházy család birtoka. Eszterházy Miklós és Pál 1635 és 1660 között a régi falakat elbonttatta és helyére kétemeletes várpalotát építtetett. Csak az öregtorony maradt meg a régi várból, amelyre emeletet húztak. Az Eszterházy család később a kényelmesebb kismartoni kastélyba költözött, bár a vár mai is a család birtoka.

Fraknóváralját valószínűleg a 14. században alapították a vár szolgálófalujaként.

Fraknó vára 1317-ben épült. 1635 és 1660 között Esterházy Miklós teljesen átépíttette, a régi várból csak az öregtorony maradt meg. A belső vár kétemeletes, négyszögű épülettömbjét sokszögű olaszbástyás védőfal övezi. A vár kápolnáját 1642-ben szentelték fel, a Szűzanya ősi kegyképét 1656-ban Boldogasszony templomába vitték, helyette 1687-ben a vár elé építtetett Eszterházy Pál nádor egy Immaculata szobrot, ma ez a búcsújáróhely. A vár mai is teljes épségben áll, az Esterházy család tulajdona. A várnak látogatható kiállításai, kincstára, panoptikuma, fegyvergyűjteménye, levéltára van.

Forrás: wikipédia

Madeira – Monte – IV. Károly magyar király szobra és a Miasszonyunk temploma (Portugália)

Várvidék, A nagyvilágról

IV. (Boldog) Károly (Persenbeug, Ausztria, 1887. augusztus 17. – Funchal, Madeira szigete, 1922. április 1.), teljes nevén Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Habsburg-Lothringen a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven a Habsburg Birodalom és egyben az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. Két évi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta, mely az eckartsaui nyilatkozatban olvasható. 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a trónra, sikertelenül.

Monte egy Funchallal gyakorlatilag egybeépült falu Madeira szigetének Funchal járásában, a főváros fölötti hegyoldalon.

A funchali kikötőből is jól látható Miasszonyunk templomának egyik oldalkápolnájában temették el IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt és osztrák császárt, akit azóta boldoggá avattak – Károly családostól itt, a Quinta do Monte villában töltötte élete utolsó fél évét.

Forrás: wikipédia

Németújvár – Batthyany vár

Várvidék

Németújvár kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban. A Németújvári járás székhelye.

1157-ben “Kiscen” 1198-ban “Novum Castrum”, 1263-ban “Wywar” néven említik. A Héder nembeli Wolfer I. Géza király és Gervasius győri püspök beleegyezésével 1157-ben kezdett favárat és bencés monostort építeni a mai Várhegyen. A monostort ellátta föld- és szőlőbirtokokkal és a pannonhalmi apát alá rendelte. Várát III. Béla király kezdte építeni 1180 körül a régi favár és kolostor helyén a nyugati határ védelmére, ezért a szerzeteseket eltávolította. A vár védelmet nyújtott a tatárok ellen. A 13. században a Németújvári grófok birtoka volt. 1289. november 1-jén Albert osztrák herceg foglalta el. 1459-ben itt találkoztak a Mátyás ellen összeesküvő főurak. 1495-ben a királyi seregek ostromolták, mire az meghódolt. 1524-től II. Lajos király adományából a Batthyány család birtoka. A török harcokban fontos szerepe volt, a 18. századra azonban jelentősége megszűnt és 1778-tól falait bontani kezdték.

A vár alatti települést 1427-ben “Civitas Wywar” alakban már városként említik.

A tájból kiemelkedő vulkanikus eredetű hegyen álló vára az egész környéket uralja impozáns látványával. A vármúzeumban 400 év történetét bemutató kiállítás látható.

Forrás: wikipédia

Kabold – Vizivár

Várvidék

Kabold mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.

Kabold vidéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az i. e. 1. században az itt élő kelták már intenzív vasművességgel foglalkoztak. Az 1. és 4. század között területe Pannónia tartomány része volt. A népvándorlás korában germán törzsek után avarok, szlávok éltek ezen a vidéken, majd Nagy Károly frank birodalmának keleti tartományához tartozott. 860-ban Német Lajos király Adalwin salzburgi érseknek küldött adománylevelében többek között szerepel egy “Kundpoldersdorf” nevű település is, melyet többen a mai Kaboldnak tartanak.

A település ma is álló váráról híres, melyet 1222 és 1229 között a soproni Botus fia Pósa comes építtetett. 1482-ben a Weißpiach család bővítette és gótikus stílusban építette át. 1529-ben lerombolta a török, ezután reneszánsz stílusban építették újjá. 1654 és 1656 között a Kéry család barokk várkastéllyá építtette át. A török 1683-ban újra lerombolta. Az Esterházyak építtették újjá 1704 után. A súlyos állapotban levő várnak már lebontását tervezték, amikor 1963-ban megvásárolta a Bolldorf-Reitstätter család, akik eredeti állapotában építették újjá. Legértékesebb része a 13. századi eredetű várkápolna, melyben 1430 körül készített gótikus freskókat tártak fel. Itt található az a címer ábrázolás, melyből a mai tartományi címert megalkották. A kápolnát 1482-ben gótikus stílusban építették át. A 16. század második felében az evangélikusoké lett, akik a kor szokásának megfelelően galériát építettek benne. Ezt az ellenreformáció során a 17. században eltávolították, a gótikusbejáratot elfalazták és új korabarokk kaput építettek. A 18. században az Esterházyak barokk stílusban építtették át.

Forrás: wikipédia

Vasvörösvár – Erdődy-kastély

Várvidék

A csodálatos, romantikus stílusú kastély- államhatárunk közelében- renoválása végre folyamatban van ,
ezek a felvételek 2011. nyarán készültek! Remélem hamarosan látogatható az épület

Az első kastélykönyvemhez készült diák hasonló állapotot mutattak, kb. 15 évvel ezelőtt jártam Vasvörösvár településen- e piciny falucskában.

Mai kastélyának elődje egy középkori vizivár volt, melyet a Pinka vize vett körül és 1540 körül pusztult el. Helyette az Erdődyek a 17. században építették fel a régi kastélyt, melyet 1810-ben bontottak le. 1860-ban gróf Erdődy István először Ybl Miklóst bízta meg az új kastély tervezésével, aki azt nem fogadta el. Végül 1862 és 1864 között épült fel a mai kastély Weber Antal tervei szerint bizánci-mór stílusban. A kastély 1971-óta a tartomány birtoka.

Forrás: Bagyinszki Zoltán, Wikipédia

Féltorony – Harrach-Habsburg kastély

Várvidék

Féltorony község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban. Nezsidertől 14 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.

Harrach-kastély: a lerombolt vadászkastély helyén 1711-ben épült Johann Lucas von Hildebrandt tervei szerint későbarokk (más néven copf, vagy klasszicizáló későbarokk) stílusban. A kastély a barokk világi építészet egyik kiemelkedő alkotása.

Mária Terézia a Habsburg–Lotharingiai család magánrezidenciájává tette. 1949-ben leégett, csak a középső terem maradt sértetlen, melyet helyreállítottak.

Mennyezetfreskóját Maulbertsch festette 1765-ben. Ma Paul Waldbott-Bassenheim bárónak a császári család egyik leszármazottjának magánbirtoka. A kastély a nyilvánosság előtt is nyitva áll, kiállításokat, koncerteket tartanak benne, egy része pedig múzeumként szolgál. A volt gazdasági udvarból nyíló barátok pincéje vendéglátóhelyként működik. Ugyanitt panzió is található.

Forrás: wikipédia

Fertőszéleskút – Török torony

Várvidék

Fertőszéleskút mezőváros Ausztriában Burgenland tartományban a Kismartoni járásban.

A falu közepén látható a Török-torony a 17. század második felében épült. A 32 méter magas toronyból messze lehetett látni a környező síkságon és időben lehetett jelezni közeledő ellenséget. Harangja a veszélyre figyelmeztetett. 1681-ben a Szent Koronát is őrizték benne. Itt látható Burgenland legrégibb toronyórája is. Aljában börtön volt. Ma múzeum van benne. A toronnyal szembeni vendéglő épületében szállt meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben bécsi hadjárata során. A torony mellett látható a város kalodája.

Forrás: wikipédia

Borostyánkő – Várkastély

Várvidék

Borostyánkő (németül Bernstein) mezőváros Ausztriában, Burgenland (magyarul Felsőőrvidék) tartományban, a Felsőőri járásban.

Borostyánkő vára a 13. század elején épült. A vár legrégibb része a sziklára épült északi szárny, ahol egy befalazott román kapu nyomai is felfedezhetők. A török veszély közeledtére a haditanács a vár megerősítését rendelte el. A bástyák építését az olasz építész, Francesco Pozzo tervei szerint 1546-ban kezdték meg. 1617-ben a várat súlyos károk érték, amikor felrobbant a lőportorony és a vár nagy része elpusztult. Az északi szárny romos épületrészeit 1625 és 1627 között építették újjá. A nyugati szárnyat a 17. század végén Batthyány Ádám építette. Az eredetileg egyemeletes várkastélyra a barokk korban építettek rá egy újabb szintet. 1953 óta szálloda működik az épületben. (tovább…)