Halálának 150. évfordulója tiszteletére.
Az természetesen nem Burgenland!
Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, a „legnagyobb magyar”, közlekedési miniszter, eszméi, működése és hatása által a modern, az új Magyarország egyik megteremtője, polihisztor, közgazdász. Talán a magyar politika legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény névadója.
Gróf Széchenyi István „A legnagyobb magyar” életútjának fontosabb állomásai:
1791. szeptember 21-én Bécsben, a Herrengasse 5. sz. házban született.
1808-ban katona lett, részt vett az utolsó nemesi felkelésben. A lipcsei csatában kitüntette magát.
1818-ban megjelenik első értekezése.
1825-ben egyévi jövedelmét felajánlja a Magyar Tudós Társaság céljára.
1827-ben szervezi a pesti lóversenyt és kaszinót.
1828-ban megjelenik a „Lovakrul”, majd
1830-ban a „Hitel” című könyve. Tanulmányozza a Duna-szabályozás lehetőségét.
1831-ben megjelenik a „Világ” című könyve
1832-ben alelnökévé választja a megalakuló Budapesti Hídegylet
1833-ban az Al-Duna-szabályozás királyi biztosa lett. A cenzúrát megkerülve, Lipcsében kinyomtatja „Stádium” című könyvét.
1834-ben „Néhány szó a Duna-hajózás körül” címmel cikksorozatot indít a „Társalkodó” c. lapban.
1836. Hídtörvény
1840. Kossuth „a legnagyobb magyar”-nak nevezi.
1841-ben megjelenik a „Kelet népe” című könyve.
1842 A Lánchíd alapkőletétele.
1845-ben a Helytartótanács közlekedési bizottságának elnöke lett. Tisza-szabályozás
1847-ben megjelenik a „Politikai programm töredékek” c. röpirata.
1848-ban megjelenik a „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről”. Batthyányi Lajos felkéri Széchenyit a közlekedési minisztérium vezetésére. Szeptember 5-én idegösszeroppanást kap, és a döblingi elmegyógyintézetbe kerül.
1857-ben megkezdi „Önismeret” címmel a Bach-rendszer bírálatát.
1859-ben Londonban megjelenik névtelenül, német nyelven Bach Sándor belügyminisztert erkölcsileg megsemmisítő könyve, a „Blick”.
1860 Házkutatás az elmegyógyintézetben és munkatársainál.
Április 8-án hajnalban karosszékében holtan találják szétlőtt koponyával.
Forrás: wikipédia, Bozóky Mária : Széchenyi Hite c. könyvből
