Kategória Archívum: Várvidék

12►

1209-ben „Zarán” néven említik először. A honfoglalás után besenyő határtelepülés, nevét is besenyő személynévből származtatják. 1399-ben vásártartási jogot kapott, a 14–15. században királyi város („Civitas Zarand”) és határátkelő. Kiváltságait 1642-ben III. Ferdinánd megerősítette. Jelentőségét később elvesztette, egy 1555-ös oklevél már csak faluként említi. 1529-ben és 1683-ban a törökök lerombolták.
1910-ben 2132, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

Az 1660-as években épült barokk kastély egy korábbi udvarház helyén (a befejezés dátuma 1668 körül). Eredetileg négyszögletes alaprajzú, fülesbástyás külső erődítés és vizesárok övezte az U-alaprajzú, nyitott belső udvaros kétemeletes épületet. A török Bécs elleni hadjárata során 1683-ban felégették, újjáépítésére 1726-tól, majd az 1730-as években került sor barokk stílusban.
Építésekor a Liszty-, majd az Esterházy-család tulajdona. A 19. század utolsó harmadában lett a Batthyányaké, 1921-ig Batthyány-Strattmann László kórháza működött benne.
A kert főbejáratának vasrácsos kapuja eredetileg az osztrák pavilont díszítette a párizsi világkiállításon 1900-ban.

http://muemlekem.hu/hatareset/Batthyany-Strattmann-kastely-Kopcseny-299

12►

A település története 7500 évre nyúlik vissza, ekkor már emberi település állt itt. A falutól keletre van híres kőbányája, melyet már a rómaiak is használtak. A XV. római légió kőbe vésett nyomai még mindig láthatók a sziklafalakon.
A települést 1232-ben “Mayad” néven említik először. Egykori vaslelőhely. Vára 1273-ban súlyosan megrongálódott, ma nyoma sincsen. 1276-ban „Sancta Margareta” néven említik. 1277-ben említik monostorát is. Plébániáját 1300 körül alapították, templomát 1359-ben Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték. A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. 1605-ben Bocskai hajdúi, 1705 és 1709 között a kurucok dúlták fel. A 17. századtól birtokosa az Esterházy család volt. A bányájában kitermelt kiváló minőségű mészkőből épült fel a 19. században a bécsi nagykörút a Ring számos meghatározó épülete, a városi operaház a Staatsoper, a Hofburg, a várszínház a Burgtheater és a Szent István dóm a Stephansdom épülete.

Vályi András szerint „SZENT MARGITA. Szent Margaréta, Margaretten. Német Mezőváros Sopron Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 1 6/8 mértföldnyire; nevezetesíti híres kőbányája, mellyből oszlopok, ’s egyebek készíttetnek, ’s Bétsbe, és más helyekre is elhordattatnak; 2 nyomásbéli határja nagy, és térséges; búzát, és egyebet is terem, borai jók, és egésségesek, réttyei a’ Városhoz képest kevesek, piatza Sopronban.”

1910-ben 2141, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-ben Ausztriához csatolták. 1989. augusztus 19-én a Páneurópai piknik keretében történt magyar határnyitást követőn több mint 600 keletnémet menekült érkezett ide és egy ideig itt szállásolták el őket.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Magyar emlékek a Bécsi Kincstárban
Ezer év történelmébe kaphat bepillantást, aki felkeresi a bécsi Schatzkammer, vagyis a Kincstár állandó kiállítását. Az osztrák és a magyar történelem évszázadok óta szorosan összefonódik. Nem véletlen tehát, hogy a Schatzkammer kincsei között is számos olyan található, amely szorosan kötődik a magyar történelemhez.

http://volksgruppenv1.orf.at/magyarok/aktualis/stories/174780.html

12►

Burgenland tartományban, Kismartontól 16 km-re délre fekszik a Fertő tó partján. Eredeti magyar neve Szil volt, évtizedek óta híres szőlőtermelő és halászvároska.
Rusztot a városban fészkelő gólyák nagy száma miatt a gólyák városának is hívják. A gólyák olyannyira jól érzik itt magukat, hogy télen is itt vannak, nem költöznek.
Rusztot legelőször 1317-ben említik okiratokban. A Soproni birodalmi gyűlésen 1681-ben I. Lipót császár szabad királyi város rangra emelte. 1876-ban elveszítette több évszázados kiváltságait, és Sopron vármegyéhez csatolták. 1921-ben a trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében Ausztriához csatolták. Ma Ausztria legkisebb önálló közigazgatási egysége.

http://www.ausztriainfo.com/burgenland/ruszt

Felsőőr a Felső-Őrség kulturális életének központja, járási székhely Dél-Burgenlandban a Pinka-folyó partján található.

A honfoglalást követően, a gyepűrendszer kialakulásakor, a XI. században a határ védelmére alakult ki a település, a szomszédos Alsóőrrel és Őriszigettel  együtt. A régi őrhely után nevezik a Pinka völgyének középső részét ma is Őrvidéknek,  ritkábban Őrségnek.

Az eredetileg tiszta magyar településben ma a magyarság kisebb számban van. 1910-ben még több mint háromezer magyar és 800 német ajkú lakosa volt, ma alig másfélezer a magyar anyanyelvűek száma. A csökkent szám ellenére is, együtt Alsóőrrel és Őriszigettel a legjelentősebb magyar nyelvi központja Burgenlandnak.

A város legrégibb része Fölszeg, amely ma is jellegzetesen magyar, az utcák vonalvezetésében, a házak jellegében, elrendezésében.

Híresek továbbá a felsőőri kirakodóvásárok, ilyenkor a főutca nagy részét elfoglalják az árusok.

http://www.hatartalan.net/

Alsó-Ausztriában ott tisztelegnek Joseph Haydn előtt, ahol született és ahol korai gyermekkorát töltötte – a rohraui Haydn-szülőházban, ahol a zeneszerző 1732. március 31-én, második gyermekként (a később 12 gyermekes családban) világra jött. A nádfedeles parasztház szobái és füstös konyhája szinte kézzelfoghatóvá teszik a légkört, amelyben Haydn első lépéseit megtette és gyermekéveit töltötte. Itt énekelt édesapjával a bognárműhelyben és itt falatozott édesanyjával, aki a grófi kastélyban volt szakácsnő. Ezek az idők nem múltak el nyomtalanul: a zene iránti elkötelezettség mellett a gasztronómia iránt érzett vonzalom is végigkísérte Haydn életét. A szülőház barokk szobájában, az eredeti bútorok mellett áll egy felújított kalapácszongora is, amelyen állítólag Joseph Haydn maga is játszott.

A Haydn-rajongóknak 2009 májusától októberig hat alkalommal nyílik lehetőségük rá, hogy a történelmi hangszer különleges hangvilágát exkluzív körben élvezhessék, a többi között a 6. Haydn-napok alatt a rohraui kastélyban. Ezenkívül (június 26–28. között) a Bálház Clarissa-termében kamarazenei koncertre kerül sor, amelyet felolvasásokkal tarkítanak Joseph Haydn visszaemlékezéseiből és számtalan leveléből idézve.

Barátjával, Mozarttal ellentétben Haydn nem volt csodagyerek. „Egy zseni fejlődésének évei” címmel zenei karrierjének korai éveiről tudhatnak meg érdekességeket a látogatók a Hainburg an der Donau városában található Kulturfabrikban. Itt lépésről lépésre bemutatják Haydn zenei előmenetelét: hogyan kezdett hatévesen a hainburgi rokonnál kórusban énekelni és hogyan jutott mindössze két évvel később a Bécsi Fiúkórusba. A „Haydn-jelenség” című kiállítássorozat (június 1.–december 31.) alsó-ausztriai része Fejlődésben címmel ábrázolja, milyen nehezek is a világhír felé vezető első lépések, és milyen meghatározó szerepet tud játszani ezen az úton a népzene.

http://infovilag.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”f26a91f5″ width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kismarton, Ausztria{}music_classical.png{}Kismarton, Ausztria” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Kismartonban található a Bergkirche. A Hegytemplom (Bergkirche) legrégibb része az a kápolnarendszer, amit Nierinck Felix ferences szerzetes építtetett Esterházy Pál herceg megbízásából 1701 és 1711 között. A folyosókkal összekötött kápolnákban életnagyságú szobrok jelenítik meg Krisztus szenvedéseit. A Hegytemplom központi részét a Sarlós-Boldogasszony templomot 1803-ban építették. A templomból nyíló 1923-ban épített mauzóleumban van eltemetve Joseph Haydn zeneszerző.

http://austria2012a.blogspot.hu
[google-map-v3 shortcodeid=”efec7aff” width=”350″ height=”350″ zoom=”12″ maptype=”roadmap” mapalign=”center” directionhint=”false” language=”default” poweredby=”false” maptypecontrol=”true” pancontrol=”true” zoomcontrol=”true” scalecontrol=”true” streetviewcontrol=”true” scrollwheelcontrol=”false” draggable=”true” tiltfourtyfive=”false” enablegeolocationmarker=”false” enablemarkerclustering=”false” addmarkermashup=”false” addmarkermashupbubble=”false” addmarkerlist=”Kismarton, Ausztria{}chapel-2.png{}Kismarton, Ausztria” bubbleautopan=”true” distanceunits=”miles” showbike=”false” showtraffic=”false” showpanoramio=”false”]

Az ausztriai Ruszton, a Fertő tó menti városban nemzetközi Borakadémia működik télen-nyáron, ahová a hallgatók a világ minden tájáról érkeznek.

Pont egy éve írták alá az ausztriai Ruszt Szabad Város és Tokaj partnervárosi szerződést. Már az aláírás alkalmával is számos gesztus tettek a házigazdák a tokajiaknak. Elhelyezték a város főterén, Tokaj bronzba öntött címerét, felette a tokaji lobogóval.

Az egyéves évforduló alkalmával a Városi Múzeum alatti pincét újították fel, külön tokaji pavilont helyeztek el a pince leglátványosabb helyén, azaz a turista el sem kerülheti a tokaji borokat.

Imádom Rusztot ezt a pici ékszerdobozt, a minta települést az idegenforgalom egyik komoly, sajnos ma odaáti városát, a határ másik oldalán. Egykori legnyugatibb hazai borvidékünk boros települését, ahol aszú bort is készítettek- ma is készítenek.

Visszatérő fotózó vendég vagyok már 3 alkalommal jártam e kisvárosban, a gólyák és a bor városában. Igazán vonzó reneszánsz- barokk belváros kicsi utcákkal, gótikus templomokkal, hatalmas főtérrel rengeteg bicikliző, bort fogyasztó turistával.

Azért a lényeg a bor és a borakadémia ahol presztízs és szakmai érdek a jelenlét, ide el kell jönni – a képzésen a szakmai grémiumnak részt kell venni, az oklevelet meg kell szerezni – pedig ez nem olcsó mulatság…

A műemlék épület, az intézmény a város keleti részén közel a tó partján található.

Komoly rangja van, jönnek az érdeklődők, a szakemberek, a bort jobban megismerni vágyó közönség. Az itt megszerzett tudás és kapcsolat kamatozik.

Jövetben érdemes megállni és megtekinteni a pár km- re lévő kastélycsodát Kismartonban. Hazánk történetének, kultúrájának fontos állomása a hatalmas kismartoni Eszterházy kastély reneszánsz-barokk- klasszicista épületegyüttes.
Kismarton és Ruszt Sopronból gépkocsival 15 perc alatt, kerékpárral 35 perc alatt elérhető.

Forrás: Bagyinszki Zoltán