Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Felcsút – Puskás Akadémia Pancho Aréna
Fotó: Bagyinszki János
Felcsút 1800 lelkes település a Váli völgyben, Budapesttől – Magyarország fővárosától – 40 km-re nyugatra. Itt alakult meg 2004-ben Magyarország első számú labdarúgó utánpótlás-nevelő intézménye, mely 2006-ban vette fel a világ egyik legnagyobb futball-legendájának a nevét.
Puskás Ferenc olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes és világbajnoki ezüstérmes, a magyar válogatott kapitányaként 1953-ban megnyerte “Az Évszázad Mérkőzését” Anglia ellen (6:3), majd emigránsként a Real Madriddal újabb évtizedig ejtette ámulatba a világot: 3-szor nyert BEK-et (a BL elődje), csapatával megnyerte az első Világkupát, 4-szer volt spanyol gólkirály. Dolgozott a világ minden kontinensén, és Ausztráliától Chilén, Egyiptomon, Kanadán és Szaúd-Arábián át Görögországig mindenütt rajongtak kedves, vidám és lenyűgözően nagyvonalú egyéniségéért.
Puskás “Pancho” – ahogy csapattársai a Real Madridban becézték – kivételes odafigyeléssel és nagylelkűséggel foglalkozott a fiatalokkal, és ugyanezt a nemes hagyományt kívánta folytatni a róla elnevezett Labdarúgó Akadémia, amikor 2008-ban belevágott nagyratörő építési terveinek megvalósításába.
Budapest – Fiumei úti temető, Maróti Géza síremléke
Az ismert mondás szerint, ha az építészet megfagyott zene – ahogy azt Goethe állította –, akkor az építészek a megfagyott muzsikusok. Megfagyott Muzsikus nevet kapta a Műegyetem legrégebbi diáklapja is, melynek támogatója a századelőn az építészhallgatóknak mintázást tanító Maróti Géza volt.
A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.
Maróti 1941-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kezdeményezésére a Székesfővárostól kapott díszsírhelyet a Kerepesi úti temető 32-es számú parcellájában. A síremlék felirata: Itt nyugszik Maróti Géza 1875–1941. Szerette a szépet, kereste a jót, Sokat küzdött, sokat dolgozott, Nagy sikerek, nagy csalódások után, Csendesen megpihent, De a lelke és munkája öröké él.
A sír felirata szerint itt nyugszik még a „Mama” – azaz a művész anyósa, Fritz Mihályné (1860–1917) –, valamint a felesége, Fritz Leopoldina (1879–1967) is, akit azonban a felirat nem jelez.
https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke
Lakitelek – Nemzeti Művelődési Intézet palotája
A Nemzeti Művelődési Intézetet a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hozta létre. A Nemzeti Művelődési Intézet egy országos közművelődési szervezet, amely a hazai művelődési házak szakmai munkájához nyújt módszertani segítséget. Többek között képzésekkel, kutatásokkal, szakmai konferenciákkal és kiadványokkal segíti a művelődési házakban dolgozó szakembereket. Tevékenysége és szolgáltatásai a Kárpát-medencei szervezetek számára is elérhetőek.
A Nemzeti Művelődési Intézet központja 19 megyei igazgatósággal rendelkezik. Épülete 2020 tavaszán készült el a Magyar Kormány támogatásával és 2020. október 3-án került sor az ünnepélyes átadására. Közel négyezer négyzetméter hasznos alapterületű székház, mely harmonikusan illeszkedik az alföldi tájba és a Hungarikum Liget épületegyütteséhez. A székház stílusa, díszítése egyfajta tisztelgés elődeink előtt. Egy olyan kor előtt, amikor a kultúra és a mindennapi élet elválaszthatatlanul egybeforrott. A ház a szerves műveltség értékeit, szimbólumait hordozza. A magyar műveltségre utaló jelképek a házat kívülről és belülről is körbeveszik, megjelennek a homlokzaton, a ház külső falain, a padlón, a függönyökön, a belső burkolaton, sőt az ember és a természet harmóniáját jelképező teraszon is.
A homlokzatán látható díszítés a magyarság történetét és Krisztus életének legfontosabb eseményeit örökíti meg Makoldi Sándor festőművész műve alapján. Tetőteraszán található az Emlékezet Tornya a Magyarság Harangjával. A harangszentelésre és első megszólaltatására 2020. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján került sor.
Budapest – A monumentális 1956-os emlékmű
2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritika érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi.
Anyaga: vas (rozsda) és nemesebb fém, saválló acél – bazalt kockakővel.
Bagyinszki Zoltán
Cegléd – Klasszicista templombelső a Református Nagytemplomban
Cegléd városa, Kossuth városa is egyben, de ezt követően a híres Református Nagytemplom a meghatározó következő érték, vonzerő.
Hild József a klasszicista építészet nagy mesterének monumentális alkotása 1834 után lett kész, Közép EU. egyik legnagyobb temploma. 60 m magas a kupola, a tornyai 48 m magasságig nyúlnak, bennük 4 harang lakik. Magyarországon a Debreceni Nagytemplom után következik.
A görög kereszt alaprajzú szakrális épület valódi puritán alkotás, belül egyszerű szinte díszítés nélkül, fehér színével mutatja magát a híveknek és a látogatóknak.
A főtéri Nagytemplom hatalmas belsejében 5000 ember számára van hely, a fele a padokban foglalhat helyet. Egy régebbi és egy újabb orgona szolgáltatja a zenét.
A fotósok számára érdemes felmenni a karzatra, az emeletre persze még a toronyba is (erre most sajnos nem volt idő.)
Református újságban olvastam ma ! Százéves harangok ünnepe a Kárpát-medencében rendezvénysorozatról, Cegléden lesz hamarosan az első alkalom, a Ref. Nagytemplomban szept. 15-én.
Reformátusok lapja, Joó István tollából, részlet a cikkből: – kérdéseire válaszol: Millisits Máté ref. művészettörténész (és Bajkó Ferenc harangkutató)
A toronyban lévő Ref. nagyharang Magyarország legnagyobb -3128 kg-os magyar mester által öntött harangjaként készült a Szlezák László harangöntő műhelyben a két világháború között.
A debreceni nagyobb, de az a bécsújhelyi műhely alkotása. A legkorábbi harangunk Csolnok község határában / Dorog mellett a földből került elő, XI. századi csodakén önthették.
Az esztergomi múzeumban látható. A harangok kiemelkedő szakrális emlékeink, amelyek a megmaradásunkat is szimbolizálják. A keresztyén hitéletünk mindennapjainak meghatározói is egyben.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Balatonfüreden a hiányt pótló Zsdrál Art
A balatoni utazásaink során modern kortárs képzőművészeti galéria csak Balatonfüreden található.
Érdemes itt megállni a csendet és a modern épületet, továbbá persze a műalkotásokat megtekinteni.
A füredi sétáló utcán a Halászcsárda mellett kedvesen fogadják a látogatót és elmerülhetünk/hettünk Pinczehelyi Sándor újrégi festmények és zománcok tárlatán látható érdekes, egyedi alkotások látványában is.
Bagyinszki Zoltán
Tótkomlós – látnivalók és értékek a Békési kisvárosban
Turistakánt, fotósként több alkalommal jártam e kisváros központjában, több érdekesség is megkapó volt számomra, megosztom Önökkel a kisváros értékeit, kultúráját és a látnivalókat, persze ez csak a java, van még itt felfedezésre váró érdekesség.
Tótkomlós a szlovák gyökerű kisváros érdemes uticél az utazók számára.
Sajnos a Komlós-hotel anno, ma Kult. központ éppen zárva volt számunkra, viszont finom kézműves fagyit és remek rántott szeletet ebédeltünk éttermükben.
A fotókon bemutatott érdekességei: kiemelt értékei az Ev. nagytemplom, a Rózsa – (gyógy) fürdő és a Szlovák tájház.
További fotótémák voltak: 56-os emlékmű, I-II. világháborús emlékművek, St. István emlékmű, parkjai, Fúvószenekari fesztiválja, Városháza épülete, Szlovák betelep. emlékműve, Szlovák néprajzi gyűjteménye, Komló szálloda, Valastyán Pál szobra.
Bagyinszki Zoltán
Kaszaper kisvasút – állomás, múzeum
Békéscsaba és Békéssámson között 1899-től 1972-ig közlekedett a kisvasút, melynek egyik megállója Kaszaper volt. Ennek emlékét őrzi a Géza megállóhely nagyjából 100 éves egykori állomásépületében berendezett kiállítás. Az épület falára kihelyezett nagy méretű fényképek a település vasúthoz kötődő korabeli életet mutatják be. A helyi lakosok összegyűjtötték a kisvasúttal kapcsolatos tárgyi emlékeiket, a MÁV alapítványa pedig számos relikviával gazdagította az itt látható kiállításon bemutatott ereklyék sorát.
2010-ben tovább bővült a látnivalók sora, hiszen Kecskemétről egy C-50-es mozdonyt és néhány vasúti kocsit szállítottak Kaszaperre, melyeket az állomás mellett állítottak ki.