Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Sárbogárd – Tájház

Határon belül - 93.000 km2

Sárbogárdon egy tájház várja azokat a látogatókat, akik érdeklődnek a helyi paraszti kultúra és a település helytörténete iránt. A népművészeti kiállítás hátteréül korabeli bútorok szolgálnak.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/sarbogardi_tajhaz/

Szirák – Teleki-Degenfeld kastély

Határon belül - 93.000 km2

Bp-től 75 km-re, Nógrád megyében, Szirákon épült fel kb 1748–ra a Sziráki Kastély, melynek helyén már II. Géza idejében erődítmény jellegű ispotály állt.
A mai kastélyszállót – a természet lenyűgöző és kikapcsoló közelségén, valamint a számtalan programlehetőségen kívül – különlegessé teszi, hogy valaha a Teleki család tulajdonában állt. A kastélyt egy öt hektáros őspark veszi körül. Bejárata felett jól olvasható egy latin felirat, mely szerint a XVIII. században Roth Tamás és felesége, Wattay Borbála emelte.
Nem sokkal később a háborús időszakban egy tűzvész romba döntötte, de királyfalvi Roth Tamás újjáépíttette és bővíttette. 1762-ben leánya hozományaként a Teleki család birtokába került. A századfordulón a Degenfeldeké volt. A 2. világháborúban (főleg a fosztogatások miatt) jelentősen megrongálódott. 1945 után a Sziráki Állami Gazdaság tulajdonába került; ezután állapota jelentősen tovább romlott. 1985-ben állította helyre a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet, azóta szálloda.
Ma 4 csillagos wellness kastélyszálló. Sok növényritkaságot felvonultató parkja védett. Az épület romantikus hangulata ideális helyszínt adhat esküvőknek, családi rendezvényeknek, de ha csupán a hétvégi kirándulásunkhoz keresünk egy kellemes szállást, akkor is érdemes ide ellátogatni, ugyanis a park területén lovagló-, tenisz-, teke- és lőpálya várja az itt megszálló vendégeket. A kastélyt övező hatalmas, öthektáros ősparkban pedig kellemes sétákat tehetünk, vagy az előbb említett szabadidős tevékenység valamelyikének hódolhatunk.

Kastélytörténet: Az első írásos emlékek 1219-ből valók, mely okmányokban arról olvashatunk , hogy ezen a helyen egykor a Johannita lovagok ispotálya állt. Az ispotály erődítmény jellegű lehetett, amely 300 éven keresztül működött. Ezt igazolja a kastély alatt húzódó, részben feltáratlan pincerendszer, a már feltárt, részben jól felismerhető zömök falak és alacsony boltívek.

http://www.elmenyekvolgye.hu/kastelyok/177-sziraki-teleki-degenfeld-kastely

Bercel – Bercel kastély,volt Kállay rezidencia

Határon belül - 93.000 km2

A délnémet neogót stílusú épület 1890-ben nyerte el végleges formáját. Ezzel az évszámmal azonban a településen utolsóként épült kastély lett. 1906-ban Kállay Béniné Bethlen Vilma vásárolta meg, aki a híres Kállay Benjamin özvegye volt. Halála után két lánya 1945-ben díjtalanul felajánlotta a kastélyt a falunak.

A Bercel Kastély Budapesttől 65 km-re, a Cserhát lábánál, gyönyörű erdős-dombos, nyugodt és csendes környezetben található. A kastély a Kállay család tulajdonában volt a századfordulón. A Kállay család egykori kastélyában a helyi önkormányzat évtizedeken keresztül általános iskolát működtetett, majd 10 éve, egy francia és magyar magánszemélyekből álló társaság álmodta meg a zártkörű tréninghelyszín gondolatát, mely máig töretlen sikerrel működik.

https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=553

Derecskei Almáskert – tavasz, szépség, természet

Határon belül - 93.000 km2


Fotóséta a derecskei almáskert virágzó alma és meggy fái között.

Bagyinszki Zoltán

Celldömölk – Vulkán fürdő

Határon belül - 93.000 km2

Vulkán Gyógy- és Élményfürdő Celldömölkön található, Szombathelytől 45 km-re és Pápától 30 km-re. 2005 őszén nyitotta meg kapuit.
A fürdőt zöld övezet veszi körül, hátterében a vulkanikus Ság hegy látható.
A gyógyvíz összetétele: nátrium-hidrogénkarbonátos-, kloridos típusú lágy víz, kis mennyiségű kalciumot, magnéziumot és magas fluorid tartalmú kissé szulfidos meleg víz. A víz mozgásszervi panaszok enyhítésére és betegségek kezelésére alkalmas.
A fürdő külső medence parkját szeretné a város bővíteni kültéri, különféle szolgáltatásokkal felszerelt élménymedencékkel. A fürdőt körülvevő területen szeretnének létesíteni kemping övezetet és szállodaláncot éttermekkel és szórakoztatási lehetőséget biztosító létesítményekkel.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A közeli vulkánok – egykor és ma aktívan működő belső lávaképződés biztosítja a minősített GYÓGYVIZÉT.
A nagy mélységből érkező természetes 38 fokos gyógyvíz kedvelt a vendégek körében. Az 1600 m2 vízfelület a kültéri és beltéri medencék (8 db.) a szép faborítás családias hangulatot biztosít.
A meleg “beszélgetős” medencék mellett természetesen az uszoda is rendelkezésre áll. A Vulkánban a fiatalok kedvére-igényéra a csúszdák is rendelkezésre állnak.

Bagyinszki Zoltán

Békéssámsoni “Török- híd”

Határon belül - 93.000 km2

A 300 éves körüli Dél – békési műemlék híd 3 évszázada dacol az idővel . A Száraz – ér felett ível át a 2 ívnyílású műszaki létesítmény, a megye egyik legértékesebb és egyik-talán legrégebbi téglaboltozatos emlékünk.
A település határában található híd a térség fontos átkelőhelyeként biztosította a mindenkori átjárást a nehezen járható útviszonyok közepette. A “Török- híd” építése valószínű nem kapcsolható a török muszlim egykori jelenléthez, a megye újratelepítéséhez inkább, az élet megindulásának idején készülhetett. A burkolata már a modernebb időket idézi, mint ahogyan a vasbeton megerősítés is- sajnos. Az építtetőjéről és az építőmesterről sajnos nem maradt fenn használható hiteles forrásunk.
Három régi 200 éves híd még Gyulán említhető és megtekinthető: a Kapus híd, a Bárdos híd és a várhoz vezető Kishíd v. Szigeterőd hídja. Ezen túl még néhány híd itt ott fiatalabb régiek is megtekinthetőek a megyében.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Hermina kápolna

Budapest

A Hermina-kápolnát, amely Zugló legrégibb szakrális épülete, József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina Amália főhercegnő tiszteletére építette. Hermina apáca volt, aki egy prágai kolostor főapátnőjeként fiatalon hunyt el. A főhercegnő jótékonyságáról volt közismert. A kápolna alapkövét 1842-ben rakták le, építését 1843-ban kezdték meg, de az építkezés az 1848-49-es szabadságharc miatt sokáig elhúzódott. Így az épületet csak 1856. szeptember 8-án szentelte fel Scitovszky János esztergomi érsek. A felszenteléskor Liszt Ferenc vezényelte a férfikórust.
A főhercegnő halála után 1842-ben a pesti polgárok Tomola Ferdinánd műlapkereskedő által szervezett közadakozásából rendelkezésre állt akkora összeg, amelyből lehetővé vált, hogy a város Hild József tervei alapján 1842-ben megkezdhesse az emlékkápolna megépíttetését. Az alapkövet 1842. október 10-én rakták le azon a telken, amelyet a Heinrich-fivérek adományoztak az építkezés céljára. A kivitelezésben közreműködött Zitterbarth Nepomuki János kőfaragómester, az oltárkép festője Novotny János volt, a harangot Schaudt András öntötte, közreműködött továbbá Mauer Károly gipszszobrász és Szabó István asztalos. Kuhinka Ferenc vasgyára szállította a vaskorlátokat. A falak dekorációs festését Wnedlandt János végezte, míg a színes üvegablakok Krausz Jánosnál készültek. A belső tér díszítésére Johann Meixner bécsi szobrász készített hat szobrot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Budapest – Városligeti műjégpálya

Budapest

A Városligeti Műjégpálya még 1870. január 29-én nyílt meg, amikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit a korcsolyázni vágyó tömeg előtt. A megnyitást a Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, ugyanis hosszas közbenjárás után engedélyt kaptak a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén telente korcsolyapályát alakítsanak ki, amin mindenki díjtalanul élvezheti a korcsolyázás örömeit.
Az első „csarnokot” a tó partján felállított két helyiségből álló fabódé jelentette, ami 1874-ben sajnálatos módon leégett. Ezt követően a városvezetés végre megadta a végleges engedélyt egy új épület megépítésére, ami pár éven belül el is készült, méghozzá Lechner Ödön építész tervei alapján.
Az ünnepélyes megnyitó után nagy lendülettel vetették bele magukat az emberek a téli sport örömeibe. A főépület csodás nagyterméből páratlanul szép kilátás nyílt. Az alsó szinten működött a korcsolyakötő helység, fent pedig a melegedő és a zenekari terem kapott helyet. Hatalmas volt a budapestiek lelkesedése a korcsolyázást illetően, így a megnyitás utáni hetedik évben már felmerült a bővítés gondolata az illetékesekben.
A kivételesnek számító érdeklődést az indokolta, hogy ekkoriban még sehol a világon nem volt ekkora összefüggő és egyben nyitott jégpálya, mint a fővárosban a Városligetben található.

https://www.varosligetcafe.hu/anno-a-varosligeti-mujegpalya.html

Budapest – Bálna a szárazon

Budapest


Fotó: Bagyinszki Zoltán és Bagyinszki János

Budapest – Városliget: a világ legszebb körhintája–épülete/1906

Budapest