Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Kilincsek 2019.

Határon belül - 93.000 km2


A kilincsek vonzó világa.
Cseh, osztrák, izraeli, felvidéki erdélyi és magyar kilincsek néhány extra kopogtatóval kiegészítve.
Érdekes különleges –állandó fotótéma a nyitott szemű fotósok számára a bejutás eszköze. Hihetetlen gazdag formavilág jellemzi őket, főleg a régi épületekre vonatkozóan
– anno adtak még erre is. Az első találkozás a belépés előtt ahová bejutni szeretnénk, ahová a meghívást kaptuk. Valóban sok minden kiolvasható egy kilincs külleméből.
Egy egy iparművészeti csoda, műalkotás, vagy kovácsmesteri remekmű is látható a szellemes küllem és forma mellett.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Nagykőrösi polgárházak, szecessziós megújulás 100 év távlatában

Határon belül - 93.000 km2


Szeretek és van lehetőségem Gyuláról – Nagykőrösön sétálgatni. Arany János irodalmi pedagógiai munkássága, református főiskolája mellett talán a szecessziós építészet sok sok alkotása ami extra a városban.
Ezt valóban kevesen tudják, talán segít a honlapom /eddigi könyveim, könyveink is a változtatásban. Érdemes felkeresni a várost, sétálgatni a a központban- kellemes hangulatos település amit ajánlok Önöknek.
Érződik sok mindenben Kecskemét közelsége, ebben is- köztudott Kecskemét az Alföld meghatározó szecessziós városa. Szerintem Nagykőrös is az – másképpen.
A Postapalota, a Gaál- kúria, a zsinagóga mellett a sok, legalább 15-20 nagyobb polgárház – villaépület fotózható séta közben, viszonylag kis helyen sűrűn egymáshoz közel.
Sok épületet renováltak, vonzóak szépek a részleteik. Ablakok, homlokzat díszek, kapuk, ajtók, változatos formaviláguk, élénk színeik az egykori tehetősebb és igényes református és zsidó polgárok építészeti kultúráját dicsérik.
A város a magyaros szecesszió – az Alföldi szecesszió egyik központja.
Ugyanakkor fájdalmas nézni a ma még leromlott, omladozó szecessziós házak homlokzatát- amit nem szívesen fotózik az ember. Lelki fájdalom találkozni ezekkel.
Most kivételt tettem. “Egyiknek sikerül, a másiknak nem.” (remélem még nem ! és mielőbb) Ma találtam 2 épületet aminek a tervezője, a mestere biztosan ugyan az lehetett. Előbb a leromlott épület vonzotta autóm kerekeit a hidegben.
Az öreg ház még így is lenyűgözött-a kapu sem akármi…… akkor még nem tudtam a rekonstruált párjáról. Mentem tovább 2 –3 utcával beljebb bepillantok, nem hiszek a szememnek. Ugyan az a kicsi testvér
abban a stílusban, díszítéssel, részletekkel szép sárga köntösben világít a szikrázó napsütésben. A hideg szél sem számított, kiugrottam a kocsiból és készítettem pár felvételt hogy az értékes esztétikus ellentétpárt megoszthassam Önökkel.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Budapest – Művészetek Palotája

Budapest

Budapest és Magyarország vezető kulturális intézménye, a Müpa megnyitása hazánk elmúlt százéves kultúrtörténetének egyik legkiemelkedőbb eseménye volt, hiszen ilyen összetett kulturális rendeltetésű épületegyüttes előkép nélküli a 20. századi magyar építészetben.
A Közép-Európában is egyedülálló létesítmény megteremtőit – a fejlesztő Trigránit Zrt., a generálkivitelező Arcadom Építőipari Zrt. és a tervező Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda – az a gondolat vezette, hogy a magyar fővárosban, az UNESCO Világörökség-listáján is szereplő Duna-part részeként megszülető Millenniumi Városközpontban álljon Európa egyik új kulturális központja. Olyan létesítmény, amelynek megjelenése, funkciói, a kivitelezés kiváló minősége és a 21. századi technikai háttér lehetővé teszi bármilyen magas minőségű és nagyméretű produkció befogadását, és képes arra, hogy a legkülönfélébb művészeti ágakat együtt, egy helyen vonultassa fel.
A 28 hónap alatt felépített komplexum három fő egysége a Duna felőli oldalon, önálló intézményként a Ludwig Múzeum, középen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem valamint a keleti szárnyban a Fesztivál Színház, de az épületben találhatók a Nemzeti Filharmonikusok próbatermei is.
Az épület egész struktúráját és külső megjelenését a belső tartalom határozza meg. Jelentőségét mindenek előtt a kulturális életben betöltött, hiánypótló szerepe adja, technikai színvonala a hazai és nemzetközi építészetben egyaránt kiemelkedő alkotássá avatja. Ezért is nyerte el az építészeti, illetve ingatlanfejlesztési Oscar-díjként számon tartott „FIABCI Prix d’Excellence 2006” kitüntetést az úgynevezett „specialized” kategóriában, amelyben a nagyközönségnek termékeket és szolgáltatásokat kínáló épületeket – oktatási és közművelődési intézményeket, könyvtárakat, repülőtereket, stb. – díjazzák. A publikum is tetszéssel fogadta ezt az egyedinek számító kulturális komplexumot, amely 2007-ben a FIABCI közönségdíját is elnyerte.

https://www.mupa.hu/rolunk/az-epuletrol

Budapest – Állatbarát család-ZOO café

Budapest


Luca napon egy extra téma – extra képsor és extra gyerkőcök számára, de nekem is nagyon tetszett a dolog.
Félszegen bátortalanul indult az ismerkedés, aztán nem győztük félbehagyni a testközeli barátkozást a 10 féle különleges állattal.
De a torta és a tea is nagyon finom volt.
Érdekes volt ahogyan a a süti és az ital között “felszolgálták az állatokat” közben folyamatosan. Az különösen élmény volt ahogyan mászkáltak rajtunk.
Fotósélmény számomra: a kígyó, ami csak óriáskígyó még fiatal változatban ahogyan a száját nekem egy pillanatra kitárta, nem semmi…..  vagy a végén megnyugodva Nimród fején megpihent szépen a kaméleon. A sok mosolygós gyermekarc –a kicsit/ nagyon sötét helyiségben, sajnos vakuzni nem volt lehetőség.
Igazi kellemes gyerekprogram keretében szórakoztunk a hétvégén Budapesten.
A résztvevő közreműködő csapat tagjai, neveik szerint:
– szakállas agáma
– görög teknős
– királypiton
– kaméleon
– tengeri malac
– törpenyúl
– fehérhasú sün
– kakadu
– óriás macskák….
– tarantella pók , csak üveg mögül.
És egyéb gyíkféle szépségek az állatok világából.

Bagyinszki Zoltán

Szarvas – Kákafoki holtág és a Csáky-Bolza kastély

Határon belül - 93.000 km2

Budapest – Árkád Bazár

Budapest

A fotográfus Bálint Imre barátjával Mikulás után Karácsony előtt stílszerűen az Árkád Bazár épületének kicsit eldugott, Európa egykori legnagyobb játék áruházának képeit mutatja be a honlapon. Bizony több mint 100 éve ilyen is volt Budapesten. Alul áruház, felül bérlakások okosan kitalálták.
Az egykori Metró Klub épülete (de volt párt és szakszervezeti székház autójavító és galéria is.) kiváló alkotás amely a magyar szecessziós építészet egyik remeke. Alkotójuk a közismert szecessziós mesterek: Vágó László és Vágó József. Homlokzatán értékes Zsolnay majolikából készült cégfelirat látható. 1908- boldog békeidőkben készült.  Sajnos-egyenlőre a kiváló kovácsoltvas művészek neveit nem találtam meg. Még keresem, várom az információt hozzá.
Érdekes visszatérni a korabeli fotós életem helyszíneire, 15 -16 évvel ezelőtt több kiállításom és könyvbemutatóm volt a a szemben Libriben- köszönettel Kégl Miklós barátomnak. A könyváruház vezetőinek, munkatársainak a hangulatos könyves –művészeti programokat.
Az első emeleti kiállítótér és a cukrászda ablakaiból-közelről láttam a “Bazárt”, de akkor még nem értékeltem eléggé a szecessziós épületeinket.

Az árkád Bazár udvari homlokzatát- udvarbelsőt újították fel és az erkélyrácsokat is. Ezekről küldök képeket. A különleges egyedi korlátok figuráiból több is látható a vendégfotókon.

A lépcsőház még kicsit romos állapotban, arról, az ott levő lépcsőrácsról is egy képet. Az előcsarnokban több gyermekkép – azt sem újították fel még, de jobban bírja magát- dacol az idővel.

archív:
A korabeli képeken látható, a tetőn hajókorlát, alatta dekoratív sorozat volt hasonló játékos jelenetekkel. Ezek a Magyar Építőművészet, 1909, 7 évfolyam, 10 számából másolva – még az OSZK könyvtárból.BI.

Kreatív különleges képi élmény: A szürke 5. emeleti csúnya díszítés nélküli homlokzatrész összevethető az archív kép csodálatos részleteivel, amely a II. világháborús bombázások áldozatává vált.
Budapest még mindig értékes és vonzó látnivaló , gondoljunk bele az ostrom és 56- harcai micsoda értékes szépségekkel csökkentették a városképet a műemlékeink számát.

Bagyinszki Zoltán

Pocsaj – Tájház és kukorica góré

Határon belül - 93.000 km2

Pocsajban először a 70-es évek közepén kezdtek lelkes helyi tanítók, pedagógusok a hagyományos paraszti életmód, valamint a település és lakóinak történetét bemutató tárgyi eszközök gyűjtésébe.
A 80-as évek elejére már közel 300 darabos gyűjtemény gyűlt össze, mely jórészt néprajzi emlék volt: paraszti gazdálkodás eszközei, bútorok, mindennapi használati tárgyak, szakrális kisemlékek. E gyűjteményből időszakosan a Művelődési Ház 1988-ig tematikus kiállítást rendezett.
A vertfalú, csonkakontyos, nádfedeles, hagyományosan háromosztatú ház nyári konyhájával, góréjával 2009-ben nyerte el végleges alakját, melyben a XX. század elejének életmódját mutatják be.A ház tisztaszobája a korábban betelepített görög-katolikus vallású román lakosság szobaberendezését tükrözi. Az épület mögötti nyári konyhában a kenderfeldolgozás, valamint az állattartás és gazdálkodás eszközeit láthatjuk.

http://debrecen.imami.hu/allando-programok/pocsaj-latnivaloi

Pécs – Püspökvár és a középkori városfalak

Határon belül - 93.000 km2

A Székesegyház nyugati oldalán álló terület már a XII. században kiépült a püspökség központjaként. A Püspökvárnak is nevezett komplexum külön várfalat kapott, az évszázadok folyamán több átalakításon is átesett, a középkori jellegre leginkább az épületegyüttes délkeleti oldalán álló Barbakán bástyája emlékeztet.

A középkori eredet látható formáit a későbbi átépítések szinte teljesen eltüntették. A reneszánsz korban a palotát jelentősen átalakították és kibővítették, a XVIII. század második felében Klimó György püspök az egész épületet teljesen átépítette, egységes barokk homlokzatot kaptak az épületek.

A palota ma is látható arculata a XIX. században alakult ki, Scitovszky püspök megbízásából 1838-52 között végezték el az utolsó nagyobb átalakítást, ekkor építették át a tér felé néző homlokzatot neoreneszánsz stílusúvá.

A jelenleg is a Pécsi Püspökség központjaként, a püspök úr rezidenciájaként és munkahelyeként funkcionáló épületegyüttes egy részét 2015-ben nyitották meg az érdeklődők előtt.

http://kirandulastippek.hu/pecs-baranya/pecsi-puspoki-palota

Cserkeszőlő – Gyógyfürdő

Határon belül - 93.000 km2

1942-ben történt, hogy a Cserkeszőlő határában olajat kerestek, de helyette 92 Celsius fokos hévíz tört föl a mélyből, melyet akkor le is zártak, mondván, hogy értéktelen és motorban nem használható folyadék. Az itt lakók fantáziáját azonban erősen ösztökélte a forró víz jelenléte – ami az ország legmelegebb hévize volt sokáig-, így a kutat kinyitották 1948-ban, de visszazárni már nem tudták.
A kútfej olyan szőlőterület és gyümölcsfák közepén helyezkedett el, ahol a forró víz kipusztította volna a kultúrnövényeket, így a gazdák hetekig ástak egy árkot, ahol a vizet elvezették a szőlő és gyümölcsfás területekről.

Az árkot folyamatosan ásók között sok olyan ember akadt, akiknek fájt a lába, a dereka, reuma, vagy izületi betegség kínozta. Néhány dolgos nap után, – amit a kiömlő vizes sárban töltöttek-, azt tapasztalták, hogy megszűntek a fájdalmaik. Az első megfigyelések arról, hogy gyógyvíz folyhat itt ki, ezek voltak.
Később a fő meder mentén, illetve kanális mellett kis teknőket ástak a földbe, amibe beleengedték a vizet, majd mikor kihűlt, beleültek és így váltak ők az első fürdőzőkké.

A „cserkei” víz gyorsan népszerű lett az emberek között. Széles körből érkeztek egyre többen pihenni, kirándulni, gyógyulni. Később felfigyeltek a környező településeken arra, hogy Cserkeszőlőre milyen sokan látogatnak – a nagyszerű adottságú és tartalmú gyógyvíz miatt. Az akkori Szolnok Megyei Tanács segítségével 1955. május 1-jén 3 medencével, valamint női-férfi vállfás öltözővel, az akkori időknek megfelelő elvárási szinten megnyitották a cserkeszőlői Fürdőt.

A rendszerváltást követően a cserkeszőlői fürdő 1992-ben Önkormányzat tulajdonába került. A lepusztult medencék, öltözők felújítására 1998-ig nemigen fordítottak gondot.
1998 őszén azonban az önkormányzat a kor kihívásainak megfelelő fürdő építéséről döntött és nagy tervekkel vágott bele a fürdő és a turizmus fejlesztésébe. Ennek eredménye ma már a több hektáros, gondozott park, a kb 20 medence, élményelem, és a folyamatosan bővülő wellness- és gyógykínálat, minden korosztály számára!

https://www.cserkeszoloapartman.hu/A-furdo-tortenete-aloldal-4.html

Szentes – Kálvária temető kápolnája

Határon belül - 93.000 km2

Özv. Rekettyés Istvánné 1908 tavaszán alapítványt tett a szentesi római katolikus egyháznál, hogy kápolna épüljön a Kálvária nagytemetőben. Az egyháztanács tervpályázatát ifjú Bene István szentesi építész nyerte.

A toronnyal ellátott, gúlatetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kiképzett épület az év végére elkészült. A harang fölszerelése, az oltár és a belső berendezés adományokból csak évekkel később készült el. A temetőkápolna szecessziós vonalvezetésű építészeti elemei, falfelületei kecsesek, minden oldalról látványos hatást keltenek a síremlékek övezetében.

https://szentes.utisugo.hu/latnivalok/szecesszios-temetokapolna-szentes-87141.html

A régóta esedékes rekonstrukció a végénél tart- lásd a fotósorozatot.
Rögtön kész a szentesi szecessziós ékszerdoboz a faszobrokkal, amely kívül belül megszépült.
A város ékessége építészeti értéke sajnos “szinte társasjátékként-eldugva nagyon kell akarni megtalálni” megnézni a város szélén, de érdemes. Keressék Önök is, Én megtaláltam.

Bagyinszki Zoltán