Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Vajta – Zichy kastély

Határon belül - 93.000 km2

Arcok – hazai alkotóművészek, népi iparművészek I.

Határon belül - 93.000 km2

Munka közben alkotás közben átszellemülve dolgozik a mester. / A képek alatt olvasható a mesterségük, művészetük.
A lélek a szem, a kéz harmónikusan együtt van, legtöbbször hagyományos módon készülnek a csodálatos tárgyak a kézművesek által.
Számukra ilyenkor megszűnik a külvilág, egy fotós számára különleges élmény belekerülni az aurájukba – lehetőséget kapva bemutatni őket.
(A nevük szándékosan hiányzik, az arc, a szem többet mond el róluk.) A következő képsorozat, a 2. rész ami bemutatja őket csak a kezüket a tárgyformáló készítő “szerszámot” ábrázolja majd.
A kreatív mesterek dolgoznak az anyaggal , nézem őket beszélgetünk, hallgatunk nagyokat, kattog a fényképezőgép. Nagyon érdekes a téma , öröm számomra az új terület, portrékat készíteni róluk.
Elismert szakemberek akik belefeledkeznek a munkába- készülnek a remekművek, változatos világ nincs két egyforma műalkotás, kiállítási tárgy, vagy piaci áru?!
Köszönöm a találkozásokat és hogy mindenkinek volt egy egy érdekes , vagy fájdalmas története is.

További sok sikert kívánva számukra:

Bagyinszki Zoltán

Buda – Királyi palota-lovarda (visszaépült!)

Határon belül - 93.000 km2

A munkálatokat a Nemzeti Hauszmann Program keretében, a Várkapitányság NZrt. megrendelésére a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezte
Befejeződtek az építési munkálatok, teljesen újjáépült a világháborúban megsérült Lovarda, valamint az egykori Főőrség épülete és Stöckl-lépcső is a Budai Várnegyedben. Ahogy azt korábban megírtuk, a beruházás egyik különlegessége az volt, hogy a teljes rekonstrukció érdekében olyan alapanyagokat használtak a szakemberek, melyeket legalább száz éve nem alkalmaz már az építőipar.
A Lovarda 21. századi multifunkcionális rendezvénytérként működik majd, a Főőrségben pedig étterem és kiállítótér várja a látogatókat.
A Budai Várban zajló Nemzeti Hauszmann Program első szakasza a sétányok, utak, lépcsők és a kertek rendbetételéről, kialakításáról szól, valamint befejeződött a Lovarda és a Főőrség épület rekonstruálása, amit a Várkapitányság megrendelésére a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezett. Emellett további, hajdanán történelmi okokból lerombolt épületeket terveznek újra és építenek vissza.

Többek közt újjászületik:

-József főherceg 1968-ban felrobbantott palotája,
-az egykori Honvéd Főparancsokság eredeti magasságban épül újjá, látogatóközpont és kiállítótér kap majd helyet benne,
-valamint az egykori Vöröskereszt Székház épülete, ami modern irodaépületként funkcionál majd.

https://magyarepitok.hu/mi-epul/2020/02/ujjaszuletett-a-lovarda-es-a-foorseg-a-budai-varban

Arad – Gyula, szecessziós építészet a Világnaphoz.

Határon belül - 93.000 km2

További érdekességek a Szecesszió Világnap kapcsán.
Szecessziós Magazin honlapot beírni, menü balra, Arad- Gyula legalul katt.
sok sok érdekesség, igényes prezentáció gazdagon a megvalósult programok- sok sok fotóval.

Alföldi szecessziós  építészet, internetes szavazás – kakukktojás- játék.
fotó: Bagyinszki  Zoltán
Sorsolás a beérkezett helyes megfejtők közül :  Gyula, Komló Hotel 2020. június 10. 11.00
A sajtót, a meghívott vendégeket köszöntötte Kónya  István alpolgármester és Rapport  István ügyvezető.
sorsolás:

1. Corso Boutique Hotel **** szállás voucher 2 fő részére – nyertes: Koszecz Ildikó, Gyula

2. Komló Hotel **** Gyula 10 000 Ft értékű étkezési utalvány 2 fő részére – nyertes: Somogyiné Lukács Gizella, Érd

3. Bagyinszki  Zoltán, Gerle  János: Alföldi szecesszió c. művészeti albuma – nyertes: Petrás Lászlóné, Gyula

Gratulálunk, köszönjük a játékot, a nyertesek ma kiértesítésre kerültek.

Zsigmond Ágnes – Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft és Tourinform Iroda

 

Íme a beérkezett szavazatok épületenként:

1. volt 1-es iskola épülete, Gyula 103 like

2. Almásy-kastély, Gyula 90 like

3. Raichle-palota, Szabadka 34 like

4. Városháza, Szabadka 32 like

5. Reök-palota, Szeged 32 like

6. Fekete Sas palota, Nagyvárad 25 like

7. Cifra palota, Kecskemét 25 like

8. Tűzoltóság, Zenta 18 like

9. Városháza, Nagyszalonta 16 like

10. Városháza, Kiskunfélegyháza 15 like

11. Kultúrpalota, Arad 14 like

12. Vármegyeháza, Debrecen 11 like

13. Lloyd palota, Temesvár 11 like

14. Zsinagóga, Hódmezővásárhely 10 like

15. Bácskai Kultúrpalota, Baja 9 like

16. Iparbank egykori épülete, Cegléd 9 like

17. Ruzsonyi-villa egykori épülete, Nyíregyháza 9 like

18. Petőfi Szálló, Szentes 8 like

19. Városháza, Törökszentmiklós 8 like

20. Polgári Lakóház, Nagykikinda 8 like

Elérés: 7.544 – ennyi személyhez jutott el a játék

Aktivitás: 1.017 – ők azok, akik valamilyen formában bekapcsolódtak

Like a képekre összesen: 489 – ennyien szavaztak a legszebb épületre!

Like a posztra: 82 – ők nyilvánítottak véleményt arról, hogy tetszik nekik a kezdeményezés

Hozzászólás: 128 – ők tippeltek a kakukktojásra is.

Megosztás: 54 – ők segítettek nekünk abban, hogy a játék másokhoz is eljuthasson

A sajtó révén a Facebook segítségével, www.bagyinszki.eu honlap, a Szecessziós Magazin honlap által valószínű 15.000-20.000 játékos érdeklődő került közelebb a szecessziós építészethez.

Valamennyi közreműködő Barátunk, Kollégánk segítségét köszönjük.

Bagyinszki Zoltán

Drégelypalánk – Várrom, fekete zászlóval-2020. június 4.

Határon belül - 93.000 km2


Trianon áldozatainak, elszakított országrészeink magyarjainak tiszteletére, a kis fekete kendővel. A panoráma kép a közeli Északi 100 éves államhatárt mutatja.
Budapesttől jó egy óra kocsival. és + gyalogséta az erdőben. Mindenkinek ajánlom Szondi és 150 katonája históriáját, ami 468 éve történt.
Az Ő haditettük, bátorságuk igazán elismerésre méltó, küzdelmük jelképes is lehet. Arany Jánost is megihlették, Szondi két apródja műve irodalmunk egyik legszebb balladája. melyet most 50 év után ismét meghallgattam Sinkovits Imre előadásában.
Gyuláról a D-K –i határtól a 100. évfordulóhoz kapcsolódó fotós programunk így adta ki számunkra a fekete Június 4-.ét! Természetesen mécsest is gyújtottunk Szondi György tiszteletére és a Trianoni tragédiánkra emlékezve.
Drégely kicsi vár romosan , de a történelmünk- a középkor kiemelt eseménye zajlott itt a támadó török ellen ! A Börzsöny É- K-i szélén, emléktáblákkal domborművekkel.
A program folytatásaként Acsára autóztunk ahol a Prónay reneszánsz barokk 4 saroktornyos kastély fotós programja következett- hamarosan a honlapon is megtekinthetően.

Bagyinszki Zoltán

Tura – Schossberger kastély

Határon belül - 93.000 km2

A Schossberger-kastély, más néven Turai-kastély, Tura város nevezetessége Pest megyében, az Aszódi járásban. Bukovics Gyula tervei alapján épült. Megjelenésében a kastély a francia Loire menti kastélyokat idézi és a magyarországi kastélyok egyik gyöngyszemeként tekinthetünk rá. Az épület különlegessége abban áll, hogy építésekor kora legfejlettebb építési technológiáit és technikáit alkalmazták, így már akkor rendelkezett pl. központi fűtéssel, villanyárammal, egyedi szigeteléssel, a természetes fény pedig tüköraknás fénycsapdákon jutott le az épület alsó helyiségeibe. Különleges még az épület meredek tetejét borító természetes pala, mely Franciaországból származik.

Tura helység területe 1873-ig az Esterházy család birtokában volt, akiktől a bárói rangot kapott Schossberger Zsigmond vásárolta meg. A báró a kastélyt nyári tartózkodás céljára, vadászkastélynak szánta. A kastélyt 1883-ban kezdték el építeni, amely dátumot az északi tornyon lévő szélzászlón is megfigyelhetjük. Hosszú ideig az a hiedelem járta, hogy Ybl Miklós volt az építésze, de a Vasárnapi Újság 1885-ben megjelent egyik közleményében már Bukovics Gyulát jelölték meg építésznek, amit Ybl Miklós nem cáfolt meg. A félreértésre valószínűleg az is okot adhatott, hogy egyes építészeti elemeiben hasonlít az Ybl Miklós által tervezett Operaházhoz, ezért az “Operaház kistestvéreként” is szokták emlegetni. A kastély “előképének” azonban nem az Operaház tekinthető, hanem a buckinghamshire-i Halton House, amely Alfred de Rothchild számára készült William Rogers tervei alapján 1881–1883-ig.

A második világháborúban előbb német, majd szovjet főhadiszállás, később kórház lett. A kastélyt az államosítást követően 1973-ig iskolaként használták, majd egy állami vállalat kezelésébe került és állapotát elhanyagolták. Műemlékké 1958. január elsején nyilvánították. Az épület felújítása 2005-ben kezdődött és 2019 első negyedévére fejeződik be. A BOTANIQ Turai Kastély néven tovább üzemelő kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként működik majd, esküvőknek és kulturális programoknak ad majd helyet. A felújítást követően előre meghatározott nyílt napokon lesz látogatható az épület és a park.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szabadkígyóson, a zöld parkban

Határon belül - 93.000 km2

A tervek alapján jövőre megnyitják a felújítás alatt álló szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt. Jelenleg közel ötvenszázalékos a készültség. A park és a kert azonban mától kezdve a nagyközönség számára ismét látogatható.
Dr. Virág Zsolt ismertette a szabadkígyósi kastély kiállítási tematikáját, amely a Vendégségben Wenckheiméknél címet viseli, és a historizmus korának, a 19. század második felének főúri életformáját mutatja be. A miniszteri biztos hangsúlyozta, a Nemzeti Kastélyprogram keretében megújuló épületeket – a szemléltetés hagyományos eszközei mellett – interaktív módon mutatják be a látogatóknak. A vendégek VR szemüveg használatával átélhetik a repülés élményét, kipróbálhatják a személyzeti hívócsengő-rendszert, korabeli képeslapot készíthetnek egy preparált íróasztalon, illetve könyvajánló installáció is készül, de a korabeli divat világáról és a gasztronómiáról is érdekes információkat kaphatnak a látogatók – hívta fel a figyelmet.

Glázer Tamás szólt arról, hogy az évszázados múltra visszatekintő szabadkígyósi Wenckheim-kastély és a védett kastélypark építészeti-műszaki megerősítésével a mai kornak megfelelő turistafogadás feltételei és egy egyedi turisztikai kínálat biztosítása valósul meg. Ennek eredményeként tovább erősödik a térség turisztikai vonzereje, ami hozzájárul annak gazdasági fellendüléséhez – tette hozzá a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft. ügyvezető igazgatója.

www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/jovore-nyitja-ki-kapuit-a-szabadkigyosi-kastely-2705841

 

Csongrád – Nagyboldogasszony templom

Határon belül - 93.000 km2

A város főterén emelkedő, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1762-1769 között épült barokk stílusban, galériás tornya 1785-ből való. Az főoltár képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata.
A templom homlokzati fülkéiben Nepomuki Szent János és Szent Antal szobrai állnak. Kapuja fölött istenszem-motívum és a Károlyiaknak, a templom kegyurainak címere látható. Belsejében figyelmet érdemel a négy evangélista szobrával díszített szószék és a fekete márványból készült főoltár, amelynek képe Tiziano Mária mennybemenetele című velencei oltárképének másolata (Tari Lajos, 1917). A mellékoltárok Szent Anna és Nepomuki Szent János tiszteletére készültek. Az oldalkápolnák bejárata melletti oltárok képeit (Fájdalmas Szűzanya, Szent Kereszt) Piroska János festette. A mennyezet freskói az Angyali üdvözletet, Krisztus születését, Mária látogatását Erzsébetnél, József és Mária eljegyzését és Szent István koronafelajánlását ábrázolják (Lohr Ferenc és Tari Lajos, 1914).

https://miserend.hu/templom/1634

Békésszentandrás – Hármas-Körös duzzasztómű és zsilip

Határon belül - 93.000 km2

A békésszentandrási duzzasztó és hajózsilip, más néven békésszentandrási vízlépcső, régebbi nevén Horthy István zsilipmű a Hármas-Körösön, Békésszentandrás és Mezőtúr határában, Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán lévő duzzasztómű és hajózsilip, ami 1936 és 1942 között épült. A duzzasztómű mellé épített vízierőmű átadása 2013. szeptember 12-én volt, a 2 MW teljesítményű kisvízerőmű körülbelül 3000 háztartás energiaigényét képes biztosítani.

A duzzasztó egyike a kevés megvalósult vízügyi beruházásoknak, ami a két világháború között zajlott Magyarországon. Építése 1936-tól 1942-ig tartott. A vízlépcső fő szakértője a később világhírnévre emelkedett Mosonyi Emil volt. Többes célt szolgált, egyrészt a hajózás biztosítását, de szintén fontos ok volt az öntözés. Ezt csak elősegítette, hogy Horthy Miklós személyes álma volt a magyarországi rizstermelés beindítása is, amihez elengedhetetlenül szükséges a folyamatos vízborítottság. Szarvas környékén napjainkban is termesztenek rizst.

A duzzasztót 1994 és 1998 között felújították.

Még 2005-ben napvilágot látott, hogy egy energetikai cég erőműként hasznosítaná a meglévő duzzasztót. Az eredeti tervek szerint kb. 2 milliárd forintért egy 2 MW teljesítményű turbina került volna az egyik kapuba. Azonban később a terveket felülvizsgálták, és arra jutottak, hogy célszerűbb egy új csatornát ásni a Körösnek, és oda telepíteni az erőművet.

A feledésbe merült erőmű témája 2011-ben újra napvilágot látott, és bejelentették, hogy egy osztrák tulajdonban lévő kisvízierőmű-építő cég megépíti, mely uniós támogatást nyert a fejlesztéshez. Az építkezés 2011-ben kezdődött meg, és 2013-ban fejeződött be. Ezzel a megújuló energiát hasznosító beruházással évente mintegy 8 ezer tonna széndioxid-kibocsátás kerülhető el.

Érdekességek:
-Személyesen Horthy Miklós avatta fel 1942-ben az új duzzasztót és zsilipet, melyet a nem sokkal azelőtt elhunyt kormányzóhelyettes Horthy Istvánról neveztek el.
-A Dögös-Kákafoki holtág, mint Magyarország 4. legnagyobb állóvize, a vízlépcső felett ágazik ki a Körösből, és az alvíznél, már a duzzasztás alatt folyik vissza, amit zsilipekkel szabályoznak. Mivel az alvíz és felvíz között nyáron 4,85 méter a szintbeli eltérés, így gravitációs úton folyik a vízcsere, ami ritkaság hazánkban. Az alvíznél való kivezetésnél emiatt a holtág utolsó 30–40 méteres szakasza meglehetősen hegyi jellegű, nagy eséssel, zúgókkal.
-A vízlépcső után rengeteg horgász található nyáron, „villantóznak”.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Orosháza – jubileum 275

Határon belül - 93.000 km2

Kovács Júlia Ferenczy Noémi díjas üvegtervező iparművész, aki a szegedi Tömörkény István Gimnázium kerámia szakának elvégzése után az Iparművészeti Főiskola üveg tanszékén szerzett diplomát 1972-ben. 1972 és 1979 között a Nagykanizsai, majd a Salgótarjáni Üveggyár tervezője lett, 1980-tól önálló alkotó. Férje, Szilágyi András szintén üvegtervező iparművész, akivel Dömsödön élnek.
Az Orosháza újratelepítése című üvegplasztika Európában is egyedülállónak számít ötméteres magasságával, a kompozíció esténként fény- és hangjátékkal teszi különlegessé a város új főterének hangulatát.
Annak, hogy éppen egy körtefa készült el üvegből a város legfrekventáltabb pontjára, szimbolikus oka van. Maga az alapanyag arra utal, hogy a modern Orosháza egyik fundamentuma éppen az üveg, hiszen az üveggyári beruházások alapozták meg azt a gazdasági fejlődést, melyen a város átment az utóbbi évtizedekben. A körtefa pedig egy korabeli legendára utal: az 1744-ben az orosházi pusztára érkező zombai telepesek Szent György napján érkeztek meg új földesuruk hívására, s egy hatalmas körtefa fogadta őket, melyhez kiköthették lovaikat.
Így aki elzarándokol a főtérre egyszerre kap képet a korabeli és a jelenlegi Orosházáról a műalkotás segítségével.

https://gyoparosfurdo-oroshaza.hu/programok/uveg-kortefa