Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2
Széchenyi Zsigmond a vadász és író
Széchenyi Zsigmond a vadász és író. A kiváló magyar vadászt kiállítások által könyvei által, a remek vadásztörténetein keresztül ismerhettük, ismerhetjük meg.
Én éppen 3 helyszínt mondhatok magamnak Tőle, általa. Az elmúlt pár évben Hatvanban jártam és megtekintettem a szépen felújított Grassalkovich-kastélyt 1754, 1763-1764 és kiállításait. A régebbi Budapesti Vadászati Világkiállítás értékeit, trófeáit és a kastély berendezéseit, továbbá a Széchenyi Zsigmond-vadászati múzeum gazdag anyagát is. Dokumentumai, trófeái, archív fotói, használati tárgyai könyvei, szobra gazdagon beszél Róla. Széchenyi az egyik legnagyobb magyar vadász volt, aki a nagyvilág – a földrészek javát bejárta, kalandos vadászataival és sikeres trófeáival ismereteivel gazdagította az itthoni múzeumokat.
Érdekes élmény volt Sepsiszentgyörgyön járva, megtekinteni a Bene házat, az ottani remek vadászati anyagot – a KÁRPÁTOK világa vadászemlékeit. Itt volt kiállítva a legnagyobb magyar vadászok informatív roll-kiállítása, ahol természetesen Széchenyi Zsigmond világa is látható, fotózható volt.
Több könyvet írt, Én most legutóbb újra olvastam a kiváló Elefántország c. könyvét, amit nem lehetett letenni.
A veszélyes afrikai nagyvadak elejtése, becserkészése, bizony szaktudást, kitartást és bátorságot feltételeztek nála. Olvasásra érdemes mű.
Tiszteletem jeléül online formában megkoszorúztam síremlékét, megkérve János testvéremet, Budapesten fotózza le Nekem a híres vadász síremlékét!
Bagyinszki Zoltán
Jókai 200 – bicentenárium
200 éve született a híres nagy magyar író-géniusz jókai Mór, Tisztelet jár neki általam is.
Szerettem Őt, sokat olovastam tőle, felkerestem életének ikonikuis emlékeit, emlékhelyeit.
Révkomárom – szülőhelyén lévő múzeumot és emlékművét.
Balatonfüred, ahol a Jókai emlékház, múzeum található.
Budapest, ahol a Fiumei úti temetőben az impozáns méltó síremléke hívogatja tisztelőit.
Ez a képsor, a gazdag balatonfüredi kiállítást mutatja be, az anno kedvenc tartózkodási helyén…
Szerintem ez a múzeum az idén komoly zarándokhelyé válik, szerintem jogosan.
Sok sok műve közül leginkább az Aranyember c. könyv és film volt rám nagy hatással.
Bagyinszki Zoltán
Budapest – Normafa környéke
Fotó: Bagyinszki János
Budapest, Normafa környéke, ma délelőtti gyalogtúra… mai frisss hóval, Hahó a hóból, erdőből… kis téli ajéndékba megy Mindenkinek a Budai – hegyek fehér havas hangulata.
Most küldte a képsort Jancsi tesóm, délelőtt arrafelé túráztak, egészségükre.
Kicsit irigyeltem őket, Gyulán talán 1 cm volt a reggeli hó, színezte a tetőket, zöld parkokat és már olvadt is!
Bagyinszki Zoltán
Budapest – 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia
20
Egy magyar tudományos társaság alapításának gondolatához már az 1700-as évek második felében Bél Mátyás evangélikus lelkész és polihisztor is eljutott. Néhány évtized múlva, 1781-ben Bessenyei György pedig papírra is vetette saját elképzelését. Az 1791. évi országgyűlés tudományi bizottsága felvette programjába a katonai és képzőművészeti akadémián kívül egy magyar tudományos akadémia felállítását, ám a tervek megvalósítása végül I. Ferenc uralkodásának első három évtizedében elmaradt.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen (a követek november 2-ai és 3-ai kerületi ülésén) ennek eszméjét ismét fölelevenítették. Már az első gyűlésen, november 2-án, szóvá tette egy magyar tudományos intézet felállításának szükségességét Máriássy Sáros vármegyei követ. Másnap, 1825. november 3-án Felsőbüki Nagy Pál különösen gyújtó hatású beszédet mondott, amelyben hevesen kikelt azon elkorcsosodó főurak ellen, akik elhanyagolják nemzetünk és nyelvünk érdekeit. Ezután tette meg sorsfordító, emlékezetes felajánlását gróf Széchenyi István. Széchenyi bár a felsőtáblához tartozott, ekkor éppen az alsóházi követek ülésén foglalt helyet. Felsőbüki szónoklatát követően a jelenlévők meglepetésére Széchenyi váratlanul szót kért, és felszólalásában felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására.
A társaság létrehozását más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták: Vay Ábrahám (8000), Andrássy György gróf (10 000), Károlyi György gróf (40 000) és még többen. Hamarosan József nádor 10 000 forinttal, Teleki József – a Társaság későbbi első elnöke – pedig családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához. 1825. november 8-án a Széchenyi, Károlyi, Andrássy és Vay a nádorhoz, az alsó- és felső táblához már írásban is benyújtotta ajánlatát, november 21-én pedig az alakítandó tudós társaság épülete tervének alaprajzát. József nádor bizottságot nevezett ki az alaprajz megtárgyalására, s ebben Széchenyi is aktívan részt vett. 1827. augusztus 18-án a bizottság munkálatai – nem kis részben József nádor kitartó lobbi munkájának köszönhetően – a királyi szentesítést is elnyerték. Az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés ebben a törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.
A homlokzati szobrokat Emil Wolff, az alapítást ábrázoló bronz domborművet Holló Barnabás készítette. A díszterem freskói Lotz Károly alkotásai. Ligeti Antal tájképei ékesítik a kis üléstermet. A székház Budapest V. kerületében, a Széchenyi István tér 9. alatt található.
A gyönyörű olasz reneszánsz stílusú eklektikus székház terveit Friedrich August Stüler készítette,Ybl Miklós képviselte az akadémiát a munkálatok során, 1865- decemberében került sor az ünnepélyes átadásra.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AZ MTA székháza. Az Akadémia megalapítása a 19. század első felében kibontakozó magyar nemzeti törekvések egyik jelentős, jelképértékű nyitómozzanata.
200 éve történt. 2025. a Bicentenárium éve. Képes előzetes a Magyar Tudományos Akadémia létrejötte – megalapítása témakörhöz.
Az Képgaléria a Magyar Tudományos Akadémia SzékházárólAkadémia megalapítására az 1825–27-es országgyűlésen került sor Magyarország akkori fővárosában, Pozsonyban.
Az országgyűlésen 1825. november 3-án Széchenyi István (1791–1860) felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét egy magyar tudós társaság megalakítására.
Ezután indult meg a “szervezés”, több helyen – több épület is ideiglenes otthont adott anno a tudós társaságnak.
Maga a reneszánsz stílusú palota, az intézménynek otthont adó épület jóval később – amikor a politikai viszonyok, és az anyagiak is megengedték – épülhetett fel a Duna mentén, a Széchenyi lánchíd mellett.
Bagyinszki Zoltán
Zemplénben jártunk, Rákóczi – kastély
Mád – Tálya – Szerencs – Sátoraljaújhely
Sokadszor kirándulunk Zemplénben. A természet, a történelmi városok, a borkülönlegességek mindig visszahívnak minket.
E mellett mindig akad újabb attrakció, látnivaló (most a világszám SUH.i függőhíd volt a fő vonzerő-hamarosan a honlapon is megtekinthető).
Újhely felé azért betértünk Tolcsvára egy körre: volt pincelátogatás és ráakadtunk még egy reprezentatív rekonstruált kis kastélyra a település végén.
A Rákócziak keze nyoma – építkezései szinte minden településen tetten érhető. Itt Tolcsván amit a kastélyok – udvarházak városaként is lehetne említeni egy igényes manzard tetős, emeletes késő barokk , alig díszes épületet emeltek. Sajnos bejutni nem volt módunk, de kívülről elképzeltük a szépséges belső tereket is hozzá.
Az érték a Grand Tokaj Borászatnak is köszönheti megszépülését. A tábla informál a bejutás kapcsán.
Bagyinszki Zoltán
Budapest – Budai anno Pénzügyminisztérium palotája
Másodjára is elkészült Fellner Sándor tervei szerint épült 1901-04. várbeli palota! Érdekes változó életű és visszaépült különleges szépséges neogótikus palota a Hilton hotel és a Mátyás templom szomszédságában.
Lehet hogy már sok is a díszítés,a motívum rajta…?!
Gondoltam szegény főtemplomunk meg is sértődött már, mivel lehet látványosabb figyelemre méltóbb az egykori épület mint Ő!!!!!!
Ottjártamkor is rengeteg turista inkább a palotát fotózta, készítette a selfieket.
A csipkés homlokzata, az ornamens gazdagsága lenyűgöző, több ciklusban fotózott épület, a dísztelen rekonstrukció a szocializmus műve.
Pár fotó a belső gazdagságot is reprezentálja.
Bagyinszki Zoltán
Havazás 1014 m-en a Mátrában
Kedves és Tisztelt Hölgyem, Uram! – A Bagyi honlap látogatója.
Advent 4. vasárnapján Kedves Barátom, Bencz Laci örvendeztetett meg engem egy kis téli hangulatú Mátrával, fotóival. A Kékestetőn jártak, a képsor így most mindenki örömére -honlapomon hoz egy kis fehér karácsony előtti hangulatot. Sajnos Gyulán a szürke ködös tél, a havazás mentes december a jellemző időjárás.
Köszönjük Lacinak.
Bagyinszki Zoltán