Kategória Archívum: Határon belül – 93.000 km2

Itthon maradt értékeink

Felcsút – Puskás Akadémia Pancho Aréna

Határon belül - 93.000 km2

Fotó: Bagyinszki János

Felcsút 1800 lelkes település a Váli völgyben, Budapesttől – Magyarország fővárosától – 40 km-re nyugatra. Itt alakult meg 2004-ben Magyarország első számú labdarúgó utánpótlás-nevelő intézménye, mely 2006-ban vette fel a világ egyik legnagyobb futball-legendájának a nevét.
Puskás Ferenc olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes és világbajnoki ezüstérmes, a magyar válogatott kapitányaként 1953-ban megnyerte “Az Évszázad Mérkőzését” Anglia ellen (6:3), majd emigránsként a Real Madriddal újabb évtizedig ejtette ámulatba a világot: 3-szor nyert BEK-et (a BL elődje), csapatával megnyerte az első Világkupát, 4-szer volt spanyol gólkirály. Dolgozott a világ minden kontinensén, és Ausztráliától Chilén, Egyiptomon, Kanadán és Szaúd-Arábián át Görögországig mindenütt rajongtak kedves, vidám és lenyűgözően nagyvonalú egyéniségéért.

Puskás “Pancho” – ahogy csapattársai a Real Madridban becézték – kivételes odafigyeléssel és nagylelkűséggel foglalkozott a fiatalokkal, és ugyanezt a nemes hagyományt kívánta folytatni a róla elnevezett Labdarúgó Akadémia, amikor 2008-ban belevágott nagyratörő építési terveinek megvalósításába.

https://puskasakademia.hu/?q=static/pancho_arena#

Budapest – Fiumei úti temető, Maróti Géza síremléke

Budapest

Az ismert mondás szerint, ha az építészet megfagyott zene – ahogy azt Goethe állította –, akkor az építészek a megfagyott muzsikusok. Megfagyott Muzsikus nevet kapta a Műegyetem legrégebbi diáklapja is, melynek támogatója a századelőn az építészhallgatóknak mintázást tanító Maróti Géza volt.

A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.

Maróti 1941-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kezdeményezésére a Székesfővárostól kapott díszsírhelyet a Kerepesi úti temető 32-es számú parcellájában. A síremlék felirata: Itt nyugszik Maróti Géza 1875–1941. Szerette a szépet, kereste a jót, Sokat küzdött, sokat dolgozott, Nagy sikerek, nagy csalódások után, Csendesen megpihent, De a lelke és munkája öröké él.

A sír felirata szerint itt nyugszik még a „Mama” – azaz a művész anyósa, Fritz Mihályné (1860–1917) –, valamint a felesége, Fritz Leopoldina (1879–1967) is, akit azonban a felirat nem jelez.

https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke

Lakitelek – Nemzeti Művelődési Intézet palotája

Határon belül - 93.000 km2

A Nemzeti Művelődési Intézetet a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hozta létre. A Nemzeti Művelődési Intézet egy országos közművelődési szervezet, amely a hazai művelődési házak szakmai munkájához nyújt módszertani segítséget. Többek között képzésekkel, kutatásokkal, szakmai konferenciákkal és kiadványokkal segíti a művelődési házakban dolgozó szakembereket. Tevékenysége és szolgáltatásai a Kárpát-medencei szervezetek számára is elérhetőek.

A Nemzeti Művelődési Intézet központja 19 megyei igazgatósággal rendelkezik. Épülete 2020 tavaszán készült el a Magyar Kormány támogatásával és 2020. október 3-án került sor az ünnepélyes átadására. Közel négyezer négyzetméter hasznos alapterületű székház, mely harmonikusan illeszkedik az alföldi tájba és a Hungarikum Liget épületegyütteséhez. A székház stílusa, díszítése egyfajta tisztelgés elődeink előtt. Egy olyan kor előtt, amikor a kultúra és a mindennapi élet elválaszthatatlanul egybeforrott. A ház a szerves műveltség értékeit, szimbólumait hordozza. A magyar műveltségre utaló jelképek a házat kívülről és belülről is körbeveszik, megjelennek a homlokzaton, a ház külső falain, a padlón, a függönyökön, a belső burkolaton, sőt az ember és a természet harmóniáját jelképező teraszon is.

A homlokzatán látható díszítés a magyarság történetét és Krisztus életének legfontosabb eseményeit örökíti meg Makoldi Sándor festőművész műve alapján. Tetőteraszán található az Emlékezet Tornya a Magyarság Harangjával. A harangszentelésre és első megszólaltatására 2020. június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján került sor.

https://nepfolakitelek.hu/nemzeti-muvelodesi-intezet

Budapest – A monumentális 1956-os emlékmű

Budapest

2006. október 23-án, a forradalom meggyalázott hatvanadik évfordulóján avatták fel az 56-os emlékművet, az i-ypszilon csoport alkotását, a Sztálin-szobor helyén, a platán-rondó közepén. Az emlékmű 2006 fémoszlopa a tömeget kívánta jelképezni, amint felszakítja az elnyomást jelképező járdát. Az művet sok kritika érte, főleg az ötvenhatosok részéről, szerintük az ék a szovjet csapatokat, vagy a november 4-e után felállított (és ék alakban menetelő) Munkásőrséget idézi.
Anyaga: vas (rozsda) és nemesebb fém, saválló acél – bazalt kockakővel.

Bagyinszki Zoltán

Majs – Baranya vármegye, falusi szecesszió, Fő utca 347.

Határon belül - 93.000 km2


Fotó: junior Bagyinszki Zoltán

Cegléd – Klasszicista templombelső a Református Nagytemplomban

Határon belül - 93.000 km2

Cegléd városa, Kossuth városa is egyben, de ezt követően a híres Református Nagytemplom a meghatározó következő érték, vonzerő.
Hild József a klasszicista építészet nagy mesterének monumentális alkotása 1834 után lett kész, Közép EU. egyik legnagyobb temploma. 60 m magas a kupola, a tornyai 48 m magasságig nyúlnak, bennük 4 harang lakik. Magyarországon a Debreceni Nagytemplom után következik.
A görög kereszt alaprajzú szakrális épület valódi puritán alkotás, belül egyszerű szinte díszítés nélkül, fehér színével mutatja magát a híveknek és a látogatóknak.
A főtéri Nagytemplom hatalmas belsejében 5000 ember számára van hely, a fele a padokban foglalhat helyet. Egy régebbi és egy újabb orgona szolgáltatja a zenét.
A fotósok számára érdemes felmenni a karzatra, az emeletre persze még a toronyba is (erre most sajnos nem volt idő.)

Református újságban olvastam ma ! Százéves harangok ünnepe a Kárpát-medencében rendezvénysorozatról, Cegléden lesz hamarosan az első alkalom, a Ref. Nagytemplomban szept. 15-én.
Reformátusok lapja, Joó István tollából, részlet a cikkből: – kérdéseire válaszol: Millisits Máté ref. művészettörténész (és Bajkó Ferenc harangkutató)
A toronyban lévő Ref. nagyharang Magyarország legnagyobb -3128 kg-os magyar mester által öntött harangjaként készült a Szlezák László harangöntő műhelyben a két világháború között.
A debreceni nagyobb, de az a bécsújhelyi műhely alkotása. A legkorábbi harangunk Csolnok község határában / Dorog mellett a földből került elő, XI. századi csodakén önthették.
Az esztergomi múzeumban látható. A harangok kiemelkedő szakrális emlékeink, amelyek a megmaradásunkat is szimbolizálják. A keresztyén hitéletünk mindennapjainak meghatározói is egyben.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Balatonfüreden a hiányt pótló Zsdrál Art

Határon belül - 93.000 km2

A balatoni utazásaink során modern kortárs képzőművészeti galéria csak Balatonfüreden található.
Érdemes itt megállni a csendet és a modern épületet, továbbá persze a műalkotásokat megtekinteni.
A füredi sétáló utcán a Halászcsárda mellett kedvesen fogadják a látogatót és elmerülhetünk/hettünk Pinczehelyi Sándor újrégi festmények és zománcok tárlatán látható érdekes, egyedi alkotások látványában is.

Bagyinszki Zoltán

Tótkomlós – látnivalók és értékek a Békési kisvárosban

Határon belül - 93.000 km2

Turistakánt, fotósként több alkalommal jártam e kisváros központjában, több érdekesség is megkapó volt számomra, megosztom Önökkel a kisváros értékeit, kultúráját és a látnivalókat, persze ez csak a java, van még itt felfedezésre váró érdekesség.
Tótkomlós a szlovák gyökerű kisváros érdemes uticél az utazók számára.
Sajnos a Komlós-hotel anno, ma Kult. központ éppen zárva volt számunkra, viszont finom kézműves fagyit és remek rántott szeletet ebédeltünk éttermükben.
A fotókon bemutatott érdekességei: kiemelt értékei az Ev. nagytemplom, a Rózsa – (gyógy) fürdő és a Szlovák tájház.
További fotótémák voltak: 56-os emlékmű, I-II. világháborús emlékművek, St. István emlékmű, parkjai, Fúvószenekari fesztiválja, Városháza épülete, Szlovák betelep. emlékműve, Szlovák néprajzi gyűjteménye, Komló szálloda, Valastyán Pál szobra.

Bagyinszki Zoltán

Kaszaper kisvasút – állomás, múzeum

Határon belül - 93.000 km2

Békéscsaba és Békéssámson között 1899-től 1972-ig közlekedett a kisvasút, melynek egyik megállója Kaszaper volt. Ennek emlékét őrzi a Géza megállóhely nagyjából 100 éves egykori állomásépületében berendezett kiállítás. Az épület falára kihelyezett nagy méretű fényképek a település vasúthoz kötődő korabeli életet mutatják be. A helyi lakosok összegyűjtötték a kisvasúttal kapcsolatos tárgyi emlékeiket, a MÁV alapítványa pedig számos relikviával gazdagította az itt látható kiállításon bemutatott ereklyék sorát.
2010-ben tovább bővült a látnivalók sora, hiszen Kecskemétről egy C-50-es mozdonyt és néhány vasúti kocsit szállítottak Kaszaperre, melyeket az állomás mellett állítottak ki.

https://www.kisvasut.hu/showgallery.php?a=1979&i=12211

Már látom a fától az erdőt is.

Határon belül - 93.000 km2

Az elmúlt években sokat járok-jártam a természet szépségeit, a csendet, a mozgást, a jó levegőt keresve-sikerrel.
Nem csak az épített környezet és a művészet van rám motiváló hatással. A rendkívül színes érdekes világ kiváló fotótéma is egyben.
A képsoron elsősorban hazai – magyar hegyek, völgyek, alföldek, erdők, vízpartok, kastélyparkok, út menti fasorok, temetőkertek védett természeti értékek – fák láthatóak.
Több 100 éves matuzsálemek, különlegességek, esztétika és formai élményt nyújtva – vagy egy egy érdekes, nem mindennapi időjárási körülményt is megtapasztalva. Több impozáns platán, koros tölgy, bükk, vérbükk, hárs, fűz, nyár, fenyő, gingko biloba, vadkörte, mocsári ciprus, mamutfenyő élő vagy már kidőlt meghalt FÁVAL találkozhattam. Vannak közöttük leg-leg példányok is.
Ezek az élőlények koruknál, méretüknél, szépségüknél, színeiknél fogva rendkívül nagy vonzerőt, tiszteletet, odafigyelést és védettséget érdemelnek.
A teljesség igénye nélkül néhány fa-fotó helyszín, település: Gyula, Doboz, Szabadkígyós, Szarvas, Bihar- hg., Szombathely-Bogát, Jászó, Tátra, Székelyföld, Gerla, Fáspuszta, Körmend, Bélmegyer, Körösök mente, Bélmegyer, Mezőhegyes, Budapest, Betlér, Gemenc, Fűzérradvány és a többi.

Bagyinszki Zoltán