Kategória Archívum: Fotóim

Gyula – Szent Miklós Katedrális

Gyula városa

A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít. A szentképek Arsa Teodorovici alkotásai, az ikonokat fából faragott arannyal bevont rózsamotívum díszíti. A bejáratnál álló 3 m magas kereszt, 1869-óta Lazar Bogdan emlékét hivatott őrizni. A templombelsőt 1928-ban Predmerszky Béla festő újította fel. A templom klasszicista, késő barokk stílusú műemlék.

http://www.visitgyula.com/latnivalok-adatlap/szent-miklos-katedralis

Jungfer Gyula – műlakatos egykori vasüzeme

Budapest


Nagy tisztelője vagyok a híres budapesti szakembernek, a vas művészének a műlakatos alkotásainak – Budapest legszebb eklektikus és a szecessziós épületei vas részleteinek Ő volt a mestere – a “kovácsa”.
Nemzetközi rangú alkotásaiból 2 példa: a Gresham Biztosító palota – ma szálloda pávás dísze és a Wenckheim palota kapuja mutatja a kiváló példákat munkásságáról.
Mottója a a szakma lényege: “Észnek hódol az érc” olvasható a ház homlokzatán, precíz igényessége mellett – kreatív, változatos formagazdagsága biztosította a rengeteg megrendelést számára.
Budapesten fotó- sétálva, véletlen találtam rá az egykori Mű és Épületlakatos Iparművészeti Fémárugyár épületére – emléktáblájára. Mint ahogyan pár éve a temetőben a síremlékére is.
Szeretnék ezzel a pár képpel is tisztelegni Jungfer Gyula a nagy mester munkássága előtt, aki évtizedeken át működöt a Berzsenyi u 6 szám alatt . ( Lásd az emléktábla szövegét.)

Bagyinszki Zoltán

Gyula – Szecessziós magazin

Gyula városa

http://www.szecessziosmagazin.com/buek2018/index.php?id=bzo

Szekszárd – Német Színház

Határon belül - 93.000 km2

Káldi Gyula üzleti vállalkozásának beindulását nagy érdeklődés kísérte, 1913 október 29-én nyitott meg és némafilmekkel szórakoztatta a lelkes közönséget. A mozi kívülről belülről igen impozáns képet mutatott, a berendezése kimondottan pazar volt, a tükrökkel díszített előcsarnok már elvarázsolta a mozilátogatót, innen nyílt a ruhatár és a pénztár. A mozi nézőtere 30×8 méteres volt, a vetítővászon, pedig 6×5 méteres. A fűtött nézőtér 465 férőhelyes volt és igen elegáns plüssel bevont páholyokból is lehetett élvezni a filmvilága nyújtotta szórakozási lehetőséget. A filmszínház télikertjében a közönséget büfé is fogadta. 1930-ban vetítettek itt első alkalommal hangosfilmet, a Világ Mozgóképszínház nem csupán mozi volt, hanem teret adott prózai és pódiumműsoroknak.
A legnépszerűbb szórakozóhely volt Szekszárdon egészen addig, míg 1986. májusában a tűz áldozata nem lett. Ugyan felújították, de már csak pár évig működött benne mozi, 1991-ben bezárt. De ekkor már rég működött a Panoráma Filmszínház is, így a Szekszárdiak nem maradtak filmkultúra nélkül.
Német Színház 1982 óta működik, de akkor még a Babits Mihály Művelődési Ház kamaratermében adtak színházi előadásokat. A színház Magyarország egyetlen professzionálisan működő, német nyelvű színháza, és Tolna megyében sincs más színház. A magyar nyelvű szinkrontolmácsnak köszönhetően a német nyelven nem értő közönség is élvezheti a színházi élményt.

http://szekszard.varosom.hu/latnivalok/kulturalis-intezmenyek/Szekszardi-Nemet-Szinhaz.html

Guttenberg Otthon

Budapest

A Gutenberg-otthon Budapest–Józsefvárosban, a Gutenberg téren található, műemlékvédelem alatt álló szecessziós épület.
A hatezernyi taggal rendelkező Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete 1905 áprilisában döntött egy egyesületi bérház építéséről. Még ugyanazon év szeptember 27-én döntés született az akkori Gyöngytyúk (ma Gyulai Pál) utcai 620 négyszögöles telek megvásárlásáról, de a terület borsos ára miatt végül a Sándor (ma Gutenberg) tér 4. szám alatti telekre esett a választás. A kiírt tervpályázatra beérkező művek közül Vágó László és Vágó József műépítészek tervét fogadta el az egyesület közgyűlése. Az építkezést 1906. május 3-án kezdték meg a régi épület lebontásával. A folyamatos építőmunkássztrájkok miatt a munkálatok csak vontatottan haladtak, így az átadás eredetileg kitűzött időpontja öt hónapos késedelmet szenvedett. Az egyesületi székház, a Gutenberg-otthon ünnepélyes felavatására 1907. október 13-án került sor, az építési költségek 939 000 koronát emésztettek fel.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gutenberg-otthon

Műegyetemi Könyvtár

Budapest


Budapest- 1909 őszén elkészült a Lágymányoson a Pecz Samu által tervezett könyvtárépület, amely hosszú évtizedekre biztosított kényelmes helyet a könyvtárnak.
Karácsony MihályKarácsony Mihály (1800-1869) Jogot végzett a pesti egyetemen, 1832-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, részt vett az ipartanoda szervezésében. A József-ipartanoda első igazgatója volt, ő intézte a könyvtári ügyeket, minden lehetőséget megragadott annak érdekében, hogy az intézetet szakkönyvekkel és folyóiratokkal lássák el. 1846-ban az intézet ideiglenes, 1847-től kinevezett igazgatója lett. Az 1846. november 1-én, az ipartanoda megnyitóján, – ahol Széchényi István is megjelent, – Karácsony Mihály mondta az avatóbeszédet.
Az intézmény megnyitását követően, 1846. december 18-án folyamodványt írt a helytartótanácshoz. A Magyar Királyi Helytartótanács válaszában “képzendő ipartanodai könyvtár”-ról beszélt és engedélyezte a tanulók számára az Egyetemi Könyvtár látogatását. A kért folyóiratok beszerzését kettő kivételével engedélyezték ugyan, de a vásárláshoz szükséges keretet nem biztosították. Így Karácsony a növendékeket egy forint befizetésére kötelezte a könyvtár létesítéséhez szükséges pénzösszeg előteremtése céljából. A továbbiakban az előkészítő osztály hallgatóitól egy, a felsőbb osztályok tanulóitól pedig 2 forintban állapították meg a beíratási díjat. Az így befolyt pénz azonban így is kevés volt könyvtár alapításához. Karácsony a könyvek beszerzését saját feladatának érezte, de a tanári kar javaslatait elfogadta. 1847 végére az intézet már rendelkezett könyvekkel, bár ezt a pár tucat könyvet könyvtárnak még nem lehetett nevezni.
1848. március 2-án kelt újabb beadványában megfogalmazta, hogy a könyvtáralapítás halaszthatatlan.
1848. április 9-én kiadták “Az összes ipartanodai hallgatóság kívánatai”-t összegző 12 pontot, melyben a 4. pont szövege: “Az öszműegyetem igényeinek megfelelő könyvtár, s ennek tanulók általi használhatása” volt.

http://mek.oszk.hu/08100/08131/html/fejezet-2.html

Nagykanizsa – Városi színház

Határon belül - 93.000 km2

Medgyaszay István felkérés alapján 1925-ben kezdett hozzá a nagykanizsai Városi Színház – ­moziépület tervezéséhez. Az épület ünnepélyes megnyitása 1927. március 15-én volt, amikor is a nemzeti színház művészei Szigeti József által írt Rang és mód című háremfelvonásos színművét adták elő Hevesi Sándor (Nagykanizsa szülötte), a Nemzeti Színház akkori igazgatója rendezésében.
A későbbiekben a Pécsi Nemzeti Színház együttese a második világháborúig rendszeresen tartott előadásokat az épületben, de többségében mozielőadások töltötték ki a ház műsorát. A hatvanas években a színházi előadások teljesen megszűntek. Az államosított Apolló Filmcentrum jóvoltából üzemelő mozi 1992-ben végelszámolással megszűnt. Az elöregedett, felújításra szoruló épület hasznosítására 2003-ban nyílt lehetőség, amikor is a belügyminisztérium biztosította az objektum bővítéses felújítására a munka fedezetét.

http://epiteszforum.hu/volt-varosi-szinhaz-moziepulet-boviteses-rekonstrukcioja-nagykanizsa

Pencz József – halászháló készítő népi iparművész

Határon belül - 93.000 km2


Ezelőtt 2 és fél évvel az Isten háta mögötti település szélén a Duna mentén találkoztam a szimpatikus fiatalemberrel, Ő talán egyik utolsóként űzi e népi kézműves mesterséget hazánkban.
A szakma ismerete az anyag és a halászat szeretete tarja még a pályán – hiszen ebből megélni nem igazán lehet…….
Kicsit nehezen indult a beszélgetésünk – hiszen mielőtt a képek elkészülnek hasznos pár szót váltani, megismerni az alkotó ügyes kezű népi iparművészt. Miről is diskuráltunk – egykori horgászként, a vízről, halról, halászatról és a dunai halászléről.
A múzeumnak is beillő otthon – lakás- műhely a népi kultúra tárgyi emlékeivel van tele. A halászat, a hal, a víz szeretete családi hagyomány – a nagypapától, édesapjától származik.

Megtekinthettem a már kész eszközöket a tárgyakat- a csendes nyugodt lakókörnyezetet is. Rögtönzött kiállítás segítette a felvételek elkészítését, amit egy macska megjelenése tett humorossá. A régi régi kókányolt tapogató halfogó kosár áldozata lett…. Most csak pár képpel szeretném beavatni, motiválni a látogatót a kihalóban lévő halászmesterség régi eszköztárának megtekintésére.
József a képek okán azonnal be is mutatta hogyan készül a háló milyen mozdulatok által válik a “ madzag” halfogást segítő eszközzé , kiváló zsűrizett műalkotássá. Nekem leginkább az ólomsúlyokkal kiegészített kerek dobóháló tetszett a legjobban.
Dunafalván, 60 körül itt láttam, hogy a varsa hogyan működik ,! ?
Hihetetlen gyorsasággal készült el a munka, jó volt nézni az ujjak játékát ahogyan a rutinos mozdulatok segítségével bővült a háló mérete, alakultak a szemek- rögzültek a “ görcsök “ egymás után. Ezt inkább mozgófilm segítségével lehetet volna jobban demonstrálni.
Nem is gondoltam volna, sokféle szerszám készült, készül Pencz József ügyes mozdulatainak segítségével. Ma már csak múzeumok számára , hiszen mint oly sok mesterség a modern világunkban ez is kihalásra ítéltetett.
Bejelentkezés után barátsággal fogadja látogatóit , sőt meg is mutatja számukra a hálókészítés technikáját.

Bagyinszki Zoltán

Ezer éves szirtek – várdombok hazánkban

Határon belül - 93.000 km2


Várcsodáink, romjaink a történelem tanúi az “egekben”.
Megszenvedtük- szenvedjük ősapáink helyfoglalását.
Néhány extra várhegy, szirt ahová eleink építkeztek .
MEGMÁSZNI, LEGYŐZNI A SZINTKÜLÖNBSÉGET, FELMENNI ODA, NEM CSAK A TÖRÖKNEK VOLT FELADAT- EZ A TURISTA SZÁMÁRA IS TELJESÍTMÉNY.

Egy rangsor, szubjektív válogatás a történelmi Magyarország területéről:
ÁRVA, FŰZÉR, OROSZLÁNKŐ, SZTRECSNÓ, TRENCSÉN, DÉVA, DÉVÉNY, BOLONDÓC, SOMLÓ, SIROK
VISEGRÁD, FRAKNÓ , NÉMETÚJVÁR, SÜMEG, KRASZNAHORKA, CSOBÁNC, BARCAROZSNYÓ, LEDNIC.

Kolozsvár – Kakasos templom, télen – nyáron

Erdély - Partium

Kakasos templom (Kolozsvár)

A kolozsváriak Kakasos templom néven ismerik a Monostori úton elhelyezkedő, nemzeti szecessziós stílusban épült Felsővárosi református templomot.

A templom helyén a 19. század elejéig puszta telkek voltak. A gróf Nemes család Népkert néven a telek egy részét megnyitotta a nagyközönségnek. Az 1840-es években szabadtéri színházi előadásokat is tartottak itt. 1903-ban a Nemes-kert nagyobbik részét a református egyház vette meg. A tervezéssel Spáda János helyi építőmestert bízták meg,

akinek a tervét a presbitérium 1908. május 22-én elfogadta, azzal a megkötéssel, hogy a tervből törölni kell mindent, ami a kálvinista egyszerűséggel nem fér össze, csökkentve ezáltal az építési költségeket is. A módosított tervet és költségvetést a presbitérium 1910. június 8-án fogadták el, de elbukott a felsőbb hatóság előtt. Közben a parochiális tanács kifogást emelt a terv stílusával kapcsoaltban, ezért átadták bírálatra és módosításra Kós

Károlynak. Kós Károly tervét 1913. február 11-én a presbitérium egyhangú határozattal elfogadta, az építéssel Spáda Jánost bízták meg. Az építkezést 1913. június 1-jén kezdték el, az elkészült templomot 1914. március 22-én szentelték fel. Az építkezés mintegy 100 000 koronába került.

A templom alaprajza hasonlít a román stílusú bazilikákhoz. A templom belsejét kalotaszegi motívumok díszítik: a mennyezete festett kazettás. A kazetták tervezője Muhits Sándor iparművészeti tanár, a festőjük Szántó Gergely volt.

A templom déli oldalán levő torony csúcsán kakas van; innen ered a templom neve.

Adatok és elérhetőségek:

Felsővárosi református templom

Felekezet: református

Egyházmegye: Kolozsvár-Külső Egyházmegye

Egyházközség: Kolozsvár-Felsővárosi Református Egyházközség

Lelkész: dr. Pap Géza

Segédlelkész: Kerékgyártó Zsolt

Építési adatok:

Építése: 1913–1914

Stílus: szecessziós

Tervezője: Kós Károly

Felszentelés: 1914. március 22.

Elérhetőség:

Lelkészi Hivatal és templom

Cluj/Kolozsvár/Klausenburg

str. Moţilor 84,

RO-400370, jud. Cluj

tel/fax: +40-264-594 040

dr. Pap Géza lelkipásztor

kakasostemplom@yahoo.com

Honlap: www.kakasos.ro

————————————–

A Főtérről a Monostori negyedbe vezető úton, a Mócok útja jobb oldalán. Autók számára parkolási lehetőség a Déva utcában és a Munkaügyi Hivatal előtt, a Coşbuc (Bem) utcában. Nagyvárad felől a Monostori tömbháznegyed után, a Sörgyár után 200 méterrel, a Mócok útja baloldalán.

forrás: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából és www.kakasos.ro