Kategória Archívum: Fotóim

Boldogkőváralja – vár

Határon belül - 93.000 km2

A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár. A miocénben keletkezett andezittufa Bodókő-hegy, melyen a vár áll, a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. A táj szépsége, illetve a vár viszonylagosan jó állapota miatt kedvelt túracélpont, mely az Országos Kéktúra egyik állomása.

A vár legkorábbi része (egy védművel körülvett öregtorony) valószínűleg a tatárjárás után keletkezett, és vagy a Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán, vagy Aba Amadé országbíró emelte. Amikor Anjou Károly Róbert elkergette az Abákat, a vár a hozzá hű Drugeth családhoz, majd később Czudar Péter korábbi bánhoz került. A 15. században István és György szerb fejedelmek tulajdona, majd a Szapolyai-családé lett. A török időkben a császár és a király közti intenzív csatározások egyik színhelyeként gyakran cserélt gazdát. 1666-ban a hódító Rákóczi György szerezte meg, később a kuruc időkben is több ízben fontos szerephez jutott, de még a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben lakhatatlanná tették a császáriak. A romot a 18. században a jezsuiták vették birtokba, akik gabonaraktárnak alkalmazták. Később a Péchy, majd a Zichy családé lett, akik azonban már nem laktak a kényelmetlenné vált erődben, helyette a jobbágyfalu területén épült barokk kastélyt használták. A császári katonák robbantása és az azt követő pusztító századok ellenére egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori váraink egyike.

Az 1945-től állami tulajdonban levő épületegyüttesen 1963-ban Végh Katalin régész vezetésével kutatás indult, melyet a következő évtizedek során több ízben folytattak. Az értékmentés is több ütemben zajlott, a tornyok védőtetőt kaptak, 2009 után pedig európai uniós támogatással több épületrészt helyreállítottak. Korszerűsítették a kiállítótereket, így ma megtekinthető többek között a vár egyedülálló ipartörténeti jelentőségű emléke, a 16. századi kohó, melyet egykor pénzhamisításhoz szükséges bronz előállítására használtak.

A vár legrégebbi részei valószínűleg már 1280-ban is álltak, a Tomaj nemzetség valamelyik tagja, egyes feltevések szerint maga Tyba építtette a tatárjárás utáni kővárépítések időszakában. Azonban az sem zárható ki, hogy az Aba nemzetség egy tagja, közülük is elsősorban az abaúji területeken a 13. század végén és a 14. század elején nagy befolyással rendelkező Aba Amadé építhette.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Szecesszió Világnapja Gyulán

Gyula városa

Kedves Gyulai Művészetbarátok!

Gyulai filmes meghívó, szecessziós séta 2018 májusában.
A Szecesszió világnapja program a városi könyvtárban, péntek délután 16.00 órakor.
Várunk Téged is , ez egy igazi művészeti csemege – érdemes eljönni.
Közreműködők: Bálint Imre, Rusznyák Csaba, Fodor György – házigazda Bagyinszki Zoltán
A vendégeket köszönti Kónya István alpolgármester úr.
Tehát holnap délután, várunk egy jó társaságba.

“Egyben elsőfilmes bemutatkozás.”- a Kultúra Magyar Városának alig ismert arca.
Kattttttt és indul a film 12 perc.

Az alábbi linken lehet elérni a kisfilmet:

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Parisiana mulató -ma Új színház

Budapest

A színház épülete Budapest Szívében, az Opera és a volt Balettintézet szomszédságában áll.
Nézőtere három fő részből állt: a földszinti, asztalokkal és székekkel berendezett kő- és faburkolatos nagyteremből, egy emeleti télikertből és egy keskeny karzatból.
A nagyterem oldalfalaihoz hasonlóan homlokzatát is szürke márványburkolat fedte, a bejárati kapuk anyaga alumínium- és rézlemezburkolat, az attika kerubfigurái vörösrézből domborítottak és részben aranyozottak. Az épület hosszúkás, 11 méter belmagasságú, 330 fős nézőtérrel. Az emeleten a kabaré-előadásoknak kialakított pódium kapott helyet. Kívül a geometrikusan stilizált, leegyszerűsített formák, az exkluzivitást sugalló, gazdag anyaghasználat és a keleties összhatás már az 1920-as évek art déco stílusát előlegezi.
A 6. kerületi, Paulay Ede utca 35. szám alatti épület Lajta Béla tervei alapján épült 1908-09-ben. Első célja a tervleírás alapján: „művészi táncok bemutatása, a tánc művészetének nemesebb értelemben való kultiválása, a hatodik művészetnek minálunk is az őt megillető magaslatra való emelése” volt. A városligeti Ős- Budavára szórakozónegyed korábbi bérlője, Friedmann Adolf felesége, Schwarz Amália úrnő nevén építtette a Szerecsen utca 35. szám alatt. A Parisiana Orfeum 1909. február 13-án nyithatta meg kapuit. Az első nagyobb változtatásokra Vágó László tervei alapján 1921-ben került sor. Ekkor már a színházi igényeknek megfelelő belső térrendszer alakult ki. A falakra-mennyezetekre színekben bővelkedő neoempire-neobarokk díszítés került. Az ötvenes-hatvanas években előbb Cléve Ervin, Vági Oszkár, majd P. Müller Éva tervei szerint a szocreál ízléshez igazították a homlokzatot. 1962-ben felkerült az épületre Budapest első függönyfala: eltüntették a pártázatot, sárga-kék üveglapokból álló szerkezettel takarták el az egész homlokzatot, a bejáratra pedig fémszerkezetet került. 1988–1991 között az épületet átalakították, a nagyszínpad mellett kialakítottak egy kamaratermet is. 1989-ben Kőnig Tamás és Wagner Péter, Dávid Ferenc művészettörténész segítségével rekonstruálta az 1909-es Lajta- homlokzatot.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

dr. Mészáros Kálmán orvos és Afrika vadász fotókon és bronzba öntve.

Gyula városa


Életének 3 fontos állomását mutatom be a kedves látogatóknak :
1. Gyulát, az utcát emléktáblájával ahol született. A bronz emléktábla tiszteleg egykori szülőháza utcájában, a volt / már elbontott házuk előtt. Köszönjük családjának és a Békés megyei Vadászkamarának az elhelyezést.
2. Afrika – Etiópia szavannáit ahol császári és katona orvosként dolgozott és szabadidejében rendszeresen vadászott –nagy sikerrel és elismeréssel.
Én csak kiragadtam egy szubjektív témát – gyulai jellege miatt mivel Mészáros Kálmán nagyszerű gyulai születésű híres vadász ( író is egyben aki trófea gyűjteményét később a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta).
bemutatásával. A legnagyobb poén kedves fiatalok, hogy Mészáros Kálmán a világ talán legügyesebb és leggyorsabb vadásza volt aki 1 perc leforgása alatt 4 oroszlánt terített le Etiópiában, NÉGYET!
Mindezt a valóságban, nem virtuális módon mint sokan közületek.
Ő tudta csak egy élete volt –amire nagyon vigyázott…… az interneten keressetek rá és olvassatok róla, érdekes és megéri.
3. Továbbá Érdet ahol “utóélete zajlik” a múzeumi tablókon-fotókon, a látogatók örömére.

Az érdi Földrajzi Múzeum meghitt csendes kertjében csodálatos magyar emberek, utazók, kutatók, tudósok – ( pl Kőrösi Csoma Sándor ) vadászok, tisztelgő bronzba öntött és kőbe vésett remek szobrai láthatóak.
A múzeum tartalmas és látványos kiállítása megtekintésre érdemes , sőttttt kötelező – a gyerekek , diákok imádják – imádnák. De jó is annak akit nagypapája, szülei, remek tanárai elviszik ezt a tárlatot – múzeumot megtekinteni. Ők irigylésre méltó gyerkőcök ,hogy a vonzó és bénító kütyü nyomkodása helyett megismerhetik a legbátrabb legkitartóbb magyar embereket, utazókat, vadászaink életét Guines rekordba illő extra teljesítményét.
Köszönjük nekik, hogy magyarként öregbítették a nemzet hírnevét.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Trianoni emlékmű Nagykanizsán

Határon belül - 93.000 km2

A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű, Nagykanizsán az Eötvös-téren áll. Irredenta-szobornak és Trianon-emlékműnek is nevezik, mivel a trianoni békeszerződéssel elcsatolt országrészekre, és az egykor volt történelmi Magyarországra emlékeztet.
(tovább…)

Gyulai szecessziós részletek – meghívóval.

Gyula városa

Magas – Tátra, Csorba- tó Nagyszálló

Felvidék


Az egykori impozáns szecessziós szállodánk a tó partján épült 1907- ben adták át a forgalomnak. Az Első világháborút követően bővítették a terjedelmét.
Tragikus számunkra hogy a nagy fejlesztések, tátrai szállodaépítkezéseket-infrastruktúra fejlesztéseket követően a színvonalas “kész-t” vitték-vették el a trianoni diktátumot követően.
idős Szentiványi József 1817-1906 hazafias érzelmű földbirtokosnak köszönhetően, budapesti műépítész tervei alapján a fachwerk szép példája, amely 54 szobával rendelkezett. A tornyos villácska is figyelemre méltó a hotel aurájában. Jelenleg a Kempinsky szállodalánc egyik – (egyetlen 5 csillagos turisztikai központja a Magas- Tátrában ) tagjaként üzemel. Talán a legszebb fekvéssel- látvánnyal büszkélkedhetett a történelmi Magyarország területén. Mind a tóról, mind a tóra nézve csodálatos. Dicséretes az épület megmentése, kiváló állapota.
Tervezői: Hoepfner Guido, Györgyi Géza

Köszönettel:
Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Szent-Anna tó nyáron

Erdély - Partium

A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység (Hargita megye) egyik  kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába. A  másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.

A tó felszíne 0,22 km2, alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.

A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal, főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén. A csapadékmennyiség a tónál 600–700 mm/év, a lejtőkről lefolyó víz 1000–1500 mm, a víz párolgása pedig 500 mm körüli. Ezek szerint a vízszintnek évi 0,5 milliméterrel növekednie kellene, de a föld alatti lefolyás miatt csökken. 1867-ben a legnagyobb mélység 12 m volt, 1907-ben 8,5 m, jelenleg pedig 7 m. Ezt a folyamatot a meder feltöltődése és a növényzet terjedése okozza. Néhány évtized múlva, előreláthatólag az egykori Mohos-tó sorsára jut, helyén nem marad más, csak egy láp.

A tóban általánosságban fürödni 2018 áprilisa óta tilos , ez alól engedélyhez kötötten versenyek és speciális rendezvények képezhetnek kivételt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Csíksomlyó 2018.

Erdély - Partium

Csíksomlyó: Székely gyors – magyar zarándoklat 2018 májusában.
Össznemzeti különvonat a búcsúba- 900 fővel a Székelyföldre.

Nagyvárad – Kolozsvár- Gyergyószentmiklós- Csíksomlyó – Csíkszentsimon – Nagykároly
településeken felemelő ünnepi fogadtatásban részesültünk, “ nagy szívvel, lelkesen “ fogadták a magyarokat.
köszönjük szépen.
képi élmények : Bagyinszki Zoltán fotográfus

Csíkszereda – Márton Áron Gimnázium

Erdély - Partium

A Márton Áron Főgimnázium Csíkszereda legimpozánsabb épülete, a Szék útja és a hajdani Rákóczi utca (ma Márton Áron utca) találkozásának közelében található, szecessziós stílusban épült 1909 és 1911 között.

Csíkszereda állami működtetésű középiskolája a Márton Áron Főgimnázium. 1990. május 25-én került sor az iskola névadó ünnepségére, Csíkszereda legjelentősebb magyar tannyelvű középiskolája egykori diákja, Márton Áron püspök nevét vette fel. 1992-től kezdve, a régi hagyományt felújítva – az iskola minden évben megjelenteti az előző tanévre vonatkozó Évkönyvét. Az utóbbi évek iskolatörténetének legfontosabb forrásai az Évkönyvek. 1991 óta ebben az épületben kapott helyet a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, amely a főgimnázium 1940-44 közötti megnevezését vette fel. A gimnázium napjainkban is Csíkszereda és Csík egyik legszebb épülete, megjelenésében érvényesülnek a 19-20. század fordulóján hódító szecesszió gazdag magyaros majolikaelemei.
A gimnázium kápolnája 2008-ban visszanyerte patinája egy részét azáltal, hogy elkészültek új festett üvegablakai. A régi vitrailok töredékei, valamint a hajdani diákok visszaemlékezései alapján Nagy Ödön és Vorzsák Gyula művészek készítették el az új vitrailokat, amelyeknek magassága 3,25, illetve 2,80 méter. Az alkotók teljesen új vitrailt készítettek, amely színvilágában újszerű, a monumentalitásra törekszik. A három nagyméretű ablak önállóan is egy-egy jelenetet ábrázol, ugyanakkor összeköti őket a középsőn megjelenő, Máriát körülvevő fénysugár. A Márton Áron Gimnázium főbejárata feletti középső üvegablak Máriát ábrázolja, karján Jézussal. Jobboldalt a koronát Máriának felajánló Szent István alakja, míg a bal oldali ablakon Szent Imre, a liliomos herceg látható. 2015-2016-os tanévben a neve átmódosult Márton Áron Gimnázium névről Márton Áron Főgimnázium névre.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Tervezői: Alpár Ignác  és  Pápai Sándor voltak.