Kategória Archívum: Fotóim

12►

Kicsit jubileum, kicsit nosztalgia számomra.

Iregszemcsén Dél – Dunántúl szép angolparkos kastélya. A Viczay – Kornfeld főúri családhoz + még másokhoz is köthető. Alapból klasszicista, de átalakítva, több mint 100 éve nyerte el mai romantikus formáját a 2 szintes táglány alaprajzú épület. Elöl hátul erkély és kocsifelhajtó is található. Nem látogatható oktatási intézmény, amelyet a zárt díszes, kovácsoltvas főkapu is bizonyít.
Pont 20 éve jártam ott, akkor diaképek készültek a ma már múzeuminak számító PENTAX gépemmel a Tóth Kiadóval készítettük a 3. Bagyinszki kastélykönyv anyagát.(három nyelvű keménytáblás fotóalbum, 100 magyar kastély címmel, a történelmi Magyarország területéről válogatva.)
Jó volt elővenni, megnézegetni a régi fotókat a könyvet fellapozni a bemutatott 100 kastély rövid történetével. A könyv előszavát Batthyany Bálint írta, akinek köszönöm a szimpatikus barátságát.
Régi és új fotók összevetése is érdekes az elején, a park az intézmény dicséretesen szép és hangulatos a diákok számára – gratulálok hozzá. Látszik értő gazdája van az egykori rezidenciának. A különleges és értékes növények, a hatalmas faegyedek talán a legszebbek közül valóak a Dél-Dunántúl természetvédelmi területeire vonatkozóan.

Bagyinszki Zoltán

12►

Körmenden, a Batthyány-kastély mellett terül el a Várkert, Magyarország legnagyobb kiterjedésű összefüggő kastélyparkja, amely Körmend és vonzáskörzete lakossága számára örök élmények helyszíne. Köszönhető ez elsősorban a park déli részén található juharlevelű platánfának is amelynek kerülete 7,8 m, magassága 35 m, koronaátmérője 45 m. A fát az 1820-as években ültették. Túlélte kortársait, az évszázadok során megfürdött több rábai árvízben, tanúja volt a gát építésének, a Batthyány-család körmendi tevékenységének, valamint megszámolhatatlan helyi rendezvények. A körmendiek csak „Nagy Platánnak” hívják, sokan idevonulnak a hétköznapok problémái elől, de terebélyes lombkoronájának köszönhető hűsítő árnya a nyári hétvégi piknikek miatt is közkedvelt helyszín. A fa ültetőjéről nincsenek adatok (valószínűleg egy Batthyány-család alkalmazásában álló kertésznek köszönhetjük), azonban a helyi hagyomány szerint e platánfa előtti területen történt 1664.augusztus 10-én – a győztes körmendi és szentgotthárdi csaták után – Reininger Simon császári megbízott és Köprili Ahmed nagyvezér között a szégyenletes vasvári békekötést megelőző első tárgyalás. Szinte minden civil szervezet vagy intézmény köthet valami emléket ehhez a Nagy Platánhoz: ilyen a sportolók számára az alapozáskor megszokott monoton futást megtörő lélegzetvételnyi szünet, a művészek számára új alkotások ihlető forrása, az iskolásoknak pedig rengeteg kirándulás és iskolai vetélkedő helyszíne.

https://evfaja.okotars.hu/fa/2017/200-eves-kormendi-juharlevelu-platan

1234►

A nagy forróságban kitűnő-hűtött képriport. Egy jól sikerült, gyönyörű idővel megsegített családi kirándulás volt János tesó segítségével a a közeli Dobogókő környéki havas völgyeiben.
A hideg napsütés a legjobb a téli túra kapcsán. Mindenki remekül érezte magát kisebb nagyobb nagyobb esések csúszkálás közepette,a közben az aprónép szánkózott is a lejtőkön.
A családi találkozó végén finom forralt bor enyhítette a fáradtságot- jövőre is jövünk mivel a hegy, Dobogókő különleges erővel értékkel is bír..

Bagyinszki Zoltán

A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa. A 19. század végen vált népszerű úticéllá.
A hasonló nevű Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik.

A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. A 19. század végén a Magyar Turista Egyesület Thirring Gusztáv és Téry Ödön vezetésével elkezdte a turistautak kijelölését a környéken, mely a fővároshoz közeli fekvésének, a változatos erdei utaknak és a panorámának köszönhetően alkalmas kirándulóhely volt. Dobogó-kőn épült az ország egyik első turistaháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. A faház mellett 1906-ban felépült a nagyobb kőépület.
A trianoni békeszerződést követően, 1923-ban Dobogó-kőn hozták létre a mai Magyarország első sípályáját.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az első zsidók a XVIII. század 80-as éveiben költöztek a városba. A legkorábbi írásos emlék 1794-ből való. 1846-47-ben 49, 1851-ben 840, 1941-ben 470 a zsidó lakosok száma.
Ma is működik a hitközség, fenntartja templomát, imaházát, hitközségi létesítményeit, rendezett temetőjét.

Zsinagóga (Rákóczi u. 21.). Molnár Lajos tervei alapján készült 1925-ben. Mellette áll a hitközség háza és az egykori zsidó iskola, melynek falán a gettó emlékére állított tábla látható. A Rákóczi és Patay utca sarkán álló eklektikus épület több építészeti stílus ízléses felhasználásával készült. A főhomlokzat jellegzetessége a hármas tagolás, az erős kiülésűn pártázatos főpárkány, a főbejárat feletti szamárhátíves mélyített faltükör és kétoldalt az emeleti karzatra vezetőlépcsőházak sztalaktit motívumos díszítése. Az utcával párhuzamos oldalhomlokzaton szamárhátíves falmezőben két szinten három-három ablak és sztalaktit díszítésű bejáratok. A tetőzet csúcsán tetődísz. A templombelső hagyományos kialakításún igényes kivitelezésű.

http://www.zsido.hu/synagogue/nagykoros.htm