Kategória Archívum: Fotóim

Szerbia – Al-Duna, Szendrői vár

A nagyvilágról

A végvárat, melyet Vég-Szendrőnek (Végszendrőnek) is neveztek, először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után Brankovics György szerb despota itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte. 1454-ben Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül ostromolta.

1688-ban Habsburg kézre jutott, amikor Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Köprülü Musztafa pasa nagyvezér. 1789. október 13-án a császári sereg foglalta vissza. (Német neve Semendria volt). Az első szerb felkelés idején, 1806-ban a szerbek ostrommal vették be. 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben szultáni rendelettel került végképp a Szerb Fejedelemséghez.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Európa egyik legnagyobb erődítménye a Déli – Duna mentén található, egykoron 28 bástya biztosította védelmét.
a legtöbb hatalmas méretű, mint egy 10 emeletes bérház.
A Galambóci várhoz közel sokat szerepelt a középkori magyar történelemben. – többször volt magyar tulajdonban is.
Valószínű a közeljövőben megtörténik a rekonstrukciója.

Bagyinszki Zoltán

Iregszemcse – nosztalgia jubileum

Határon belül - 93.000 km2

Kicsit jubileum, kicsit nosztalgia számomra.

Iregszemcsén Dél – Dunántúl szép angolparkos kastélya. A Viczay – Kornfeld főúri családhoz + még másokhoz is köthető. Alapból klasszicista, de átalakítva, több mint 100 éve nyerte el mai romantikus formáját a 2 szintes táglány alaprajzú épület. Elöl hátul erkély és kocsifelhajtó is található. Nem látogatható oktatási intézmény, amelyet a zárt díszes, kovácsoltvas főkapu is bizonyít.
Pont 20 éve jártam ott, akkor diaképek készültek a ma már múzeuminak számító PENTAX gépemmel a Tóth Kiadóval készítettük a 3. Bagyinszki kastélykönyv anyagát.(három nyelvű keménytáblás fotóalbum, 100 magyar kastély címmel, a történelmi Magyarország területéről válogatva.)
Jó volt elővenni, megnézegetni a régi fotókat a könyvet fellapozni a bemutatott 100 kastély rövid történetével. A könyv előszavát Batthyany Bálint írta, akinek köszönöm a szimpatikus barátságát.
Régi és új fotók összevetése is érdekes az elején, a park az intézmény dicséretesen szép és hangulatos a diákok számára – gratulálok hozzá. Látszik értő gazdája van az egykori rezidenciának. A különleges és értékes növények, a hatalmas faegyedek talán a legszebbek közül valóak a Dél-Dunántúl természetvédelmi területeire vonatkozóan.

Bagyinszki Zoltán

Dévényi vár

Felvidék

A település már a kőkorszak óta lakott volt. Dévény várának múltja egészen a római korig nyúlik vissza, az alsó vár dombján álltak Kr. u. a II.-IV. században a Limes Romanus őrhelyei. Már a korai időkben is komoly védelmi szerepet töltött be az itt futó Borostyánkő-út és szentföldi zarándokutak miatt, a térség bástyájaként a zivataros történelmi időkben birtokosának lenni komoly fegyvertényként számított. A vár tulajdonosa, s ezzel együtt külseje is gyakran változott, II. Ottokár, I. Károly, III. Frigyes, őket Mátyás király követi, akinek ajándékaként (1460) a tekintélyes Bazini és Szentgyörgyi famíliák tulajdona, ekkor épül ki a nagy kiterjedésű alsóvár. A XVI. század jórészében az ecsedi Báthoryak magánvára, ügyes politikájuknak köszönhetően a Bécsnek vonuló törökök és Bocskai hajdúi is elkerülik. Az ezt követő korszak szintúgy kedvez a büszke sasfészeknek, a dúsgazdag Pálffy grófok mintegy 300 esztendőnyi birtoklása és császárhűsége érintetlenül kíméli meg falait. A kuruc háborúk után vesztett jelentőségéből, és lassan tönkrement. A lassú enyészetnek Napóleon katonái vetnek véget, 1809-ben megszállják és indokolatlanul felrobbantják a várat. Azóta rom, a magas sziklaszirten mégis lenyűgöző látvány nyújt, uralja környezetét. Már a háború előtt is folytattak itt régészeti ásatásokat és napjainkig folynak rekonstrukciós munkálatok.

https://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/deveny-var

Pozsony II.

Felvidék


Pozsony kiemelt – kötelező úti cél mindenki számára – nekem is az volt, sokszor jártam az annó történelmi fővárosunkban, az ódon épületek, a magyar história kiemelt helyszínén, a hangulatos utcácskákon, a sok ismert hazai arisztokrata család palotája előtt tisztelegve.
Ja és a várban a vár külső védműveit, falait is számolva. A még rekonstrukció előtti várudvar és a lépcsőház- a régebbi évtizedeket idézi: 2 kép.
Szépül a város a műemlékek jó állapotban hívogatják a nemzetközi tömeges turizmus tagjait, csoportjait. Bratislava nagyon kinőtte magát, felturbózták, jól csinálják el kell ismernünk. Tisztelet érte.
A VÁR látványa a Dunáról – hajóról igazán csodás. ( sem a várudvar, sem a belső, sem a kiállítás nem különösebb attrakció- számunkra. ) A karcolásért bocsi a tájékoztató táblán , biztosan vélemény lehet…….
A fehér színt pedig már végképp nem értem, véleményem szerint az avítt régi, idő vasfoga színvilág sokkal jobb volt a 4 saroktornyos impozáns műemlék számára.
Pozsony mindenképpen érdemes a látogatásra, jó utat kívánok hozzá Dévénnyel együtt javaslom, a vízi úton közelítve hozzá. Immár 30 éve szabadon tekinthetjük meg értékeinket, azért ez nagyszerű dolog.
Hamarosan jön még hozzá a dévényi fotósorozat.

Bagyinszki Zoltán

Körmend az Év fája, a 200 éves Óriásplatán

Határon belül - 93.000 km2

Körmenden, a Batthyány-kastély mellett terül el a Várkert, Magyarország legnagyobb kiterjedésű összefüggő kastélyparkja, amely Körmend és vonzáskörzete lakossága számára örök élmények helyszíne. Köszönhető ez elsősorban a park déli részén található juharlevelű platánfának is amelynek kerülete 7,8 m, magassága 35 m, koronaátmérője 45 m. A fát az 1820-as években ültették. Túlélte kortársait, az évszázadok során megfürdött több rábai árvízben, tanúja volt a gát építésének, a Batthyány-család körmendi tevékenységének, valamint megszámolhatatlan helyi rendezvények. A körmendiek csak „Nagy Platánnak” hívják, sokan idevonulnak a hétköznapok problémái elől, de terebélyes lombkoronájának köszönhető hűsítő árnya a nyári hétvégi piknikek miatt is közkedvelt helyszín. A fa ültetőjéről nincsenek adatok (valószínűleg egy Batthyány-család alkalmazásában álló kertésznek köszönhetjük), azonban a helyi hagyomány szerint e platánfa előtti területen történt 1664.augusztus 10-én – a győztes körmendi és szentgotthárdi csaták után – Reininger Simon császári megbízott és Köprili Ahmed nagyvezér között a szégyenletes vasvári békekötést megelőző első tárgyalás. Szinte minden civil szervezet vagy intézmény köthet valami emléket ehhez a Nagy Platánhoz: ilyen a sportolók számára az alapozáskor megszokott monoton futást megtörő lélegzetvételnyi szünet, a művészek számára új alkotások ihlető forrása, az iskolásoknak pedig rengeteg kirándulás és iskolai vetélkedő helyszíne.

https://evfaja.okotars.hu/fa/2017/200-eves-kormendi-juharlevelu-platan

Pozsonyi vár I.

Felvidék

A koronázási város erődítményének már a honfoglalás korában is kulcsfontosságú szerep jutott – akkor a Nagy Morva Birodalom központja -, történelmünk során ez védte az ország nyugati kapuját. Számtalan csata és offenzíva mementója, egykori erejét jelzi, hogy a tatárjárás idején bevehetetlennek bizonyult az ostromló sereg számára. Az első írásos emlék 907-ből származik (Fuldai évkönyv), mely a vár helyét említi a legendás pozsonyi csata kapcsán. Kezdetben fagerendavázas földvárként áll, várépítő királyunknak, IV. Bélának köszönhető kővárrá való átépítése.

A legjelentősebb fejlesztések Luxemburgi Zsigmond, aki gótikus stílusúvá, és Habsburg Ferdinánd, aki reneszánsz palotává építtette, nevéhez köthetőek, de a vár igazi fénykorát Mária Terézia idején élte. Uralkodása alatt, a XVIII. században barokk-rokokó stílusú külsőt nyert a várkastély.

Buda elfoglalása után, 1552-től a vár egyik tornyában, az ún. Koronatoronyban őrizték a magyar Szentkoronát egészen 1784-ig, mikor is papnevelde lett az eredeti funkcióját elvesztő várból. A később laktanyaként szolgáló vár sorsa az 1811-es hatalmas tűzvészben pecsételődött meg, a porig égett vár 150 évig romokban hevert, bár voltak kezdeményezések az újjáépítésre a XX. század elején, arra mégis csak az 1950-es évektől kerül sor. Az évtizednyi munkálatoknak köszönhetően körvonalazódik a régmúlt, ma látható rendezett formáját azonban csak a 2008-ban indult, mind a mai napig tartó hatalmas beruházási projektnek köszönheti.

https://kirandulastippek.hu/pozsony-es-kornyeke/pozsony-var

Pozsony – rokokó ház, Óramúzeum

Felvidék

Rokokó stílusban, a 18. század második felében, 1760-65 között építette a helybéli Matthew Höllrigl építőmester, aki öt évvel később a Mirbach-palota kivitelezésében is részt vett.

A sajátos hangulatú negyed a karakterét a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja építése során, az 1960-as években veszítette el, amikor a környező történelmi városrészt lebontották. A kevés megmenekült épület egyike a Várhegyre felkanyarodó utcák elején álló Jó Pásztor háza.

A négyszintes palotácskát – a szlovák főváros egyik legszebb rokokó emlékét – az utcák nyomvonala által kijelölt keskeny, trapéz alakú saroktelken emelték, így ennek megfelelően déli oldala mindössze 1 szoba + 1 lépcsőháznyi szélességű. Nevét a ház délkeleti sarkán, az első emelet magasságban elhelyezett szoborról kapta, amely Jézus Krisztust ábrázolja mint Jó Pásztort. Az épület földszintjén kereskedések kaptak helyet, míg emeleti helyiségeit lakás céljára használták. Különösen szépek vakolatdíszei és kovácsolt vas ablakrácsai.

1975-ös műemléki helyreállítása óta a Pozsonyi Városi Múzeum használja: az új korban igen híres és fejlett, pozsonyi órás mesterségről szóló állandó kiállítás látható benne. Keleti, földszinti termeiben, illetve pincéjében étterem működik. Az épület gyalogosan leginkább a Várhegyről leereszkedve közelíthető meg.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Közös téli boldogság – Dobogókő

Határon belül - 93.000 km2

A nagy forróságban kitűnő-hűtött képriport. Egy jól sikerült, gyönyörű idővel megsegített családi kirándulás volt János tesó segítségével a a közeli Dobogókő környéki havas völgyeiben.
A hideg napsütés a legjobb a téli túra kapcsán. Mindenki remekül érezte magát kisebb nagyobb nagyobb esések csúszkálás közepette,a közben az aprónép szánkózott is a lejtőkön.
A családi találkozó végén finom forralt bor enyhítette a fáradtságot- jövőre is jövünk mivel a hegy, Dobogókő különleges erővel értékkel is bír..

Bagyinszki Zoltán

A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa. A 19. század végen vált népszerű úticéllá.
A hasonló nevű Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik.

A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. A 19. század végén a Magyar Turista Egyesület Thirring Gusztáv és Téry Ödön vezetésével elkezdte a turistautak kijelölését a környéken, mely a fővároshoz közeli fekvésének, a változatos erdei utaknak és a panorámának köszönhetően alkalmas kirándulóhely volt. Dobogó-kőn épült az ország egyik első turistaháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. A faház mellett 1906-ban felépült a nagyobb kőépület.
A trianoni békeszerződést követően, 1923-ban Dobogó-kőn hozták létre a mai Magyarország első sípályáját.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagykőrös – Zsinagóga

Határon belül - 93.000 km2

Az első zsidók a XVIII. század 80-as éveiben költöztek a városba. A legkorábbi írásos emlék 1794-ből való. 1846-47-ben 49, 1851-ben 840, 1941-ben 470 a zsidó lakosok száma.
Ma is működik a hitközség, fenntartja templomát, imaházát, hitközségi létesítményeit, rendezett temetőjét.

Zsinagóga (Rákóczi u. 21.). Molnár Lajos tervei alapján készült 1925-ben. Mellette áll a hitközség háza és az egykori zsidó iskola, melynek falán a gettó emlékére állított tábla látható. A Rákóczi és Patay utca sarkán álló eklektikus épület több építészeti stílus ízléses felhasználásával készült. A főhomlokzat jellegzetessége a hármas tagolás, az erős kiülésűn pártázatos főpárkány, a főbejárat feletti szamárhátíves mélyített faltükör és kétoldalt az emeleti karzatra vezetőlépcsőházak sztalaktit motívumos díszítése. Az utcával párhuzamos oldalhomlokzaton szamárhátíves falmezőben két szinten három-három ablak és sztalaktit díszítésű bejáratok. A tetőzet csúcsán tetődísz. A templombelső hagyományos kialakításún igényes kivitelezésű.

http://www.zsido.hu/synagogue/nagykoros.htm

Székelykeve – A legdélibb magyar településünk

Délvidék

Székelykeve falu Szerbiában, a Vajdaság Dél-bánsági körzetében. Közigazgatásilag Kevevára községhez tartozik.
Székelykeve a magyar nyelvterület legdélebbi, többségében magyarok által lakott települése.
Az Al-Duna közelében, Kevevárától 6 km-re nyugatra, Pancsovától 30 km-re, Belgrádtól 46 km-re délkeletre fekszik.
1869-1886. között Beresztóc és a Duna közötti területen létezett egy Gyurgyova nevű falu, melynek 1869-ben 396 fő lakosa volt. Első lakói magyar palócok voltak, akik Újfaluról, Ürményházáról, Sándorfalváról, Szeged környékről, Óbesenyőről, és Szőlősudvarnokról jöttek. 1883-ban bukovinai székelyek érkeztek a faluba, összesen 645 család (kb. 2000 telepes). Gyurgyova lakói hamarosan átköltöztek a mai Székelykeve területére, mivel a Duna áradásai rendszeresen elöntötték a vidéket és a termőföldeket, így az ott lakók élete is állandó veszélyben volt. 1892-ben Torontáltól Temes vármegye fennhatóságába került.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából