Kategória Archívum: Fotóim

Trencsén – Jezsuita templom (Xavéri Szent Ferenc plébániatemplom)

Felvidék


Egy hazai csoda a Felvidékről – valódi művészettörténeti kuriózum, kiemelt szakrális emlékünk!

Az impozáns barokk templom Trencsén belvárosának főterén található. Belső tere pazar gazdagságot mutat, a rendház és a refektórium pedig hitelesen fennmaradt adatokkal és alkotói nevekkel is dokumentálható. Íme, bemutatom számotokra is!

1653–1657 között épült Pietro Spazzo tervei alapján, a jezsuiták megbízásából. Az épület 1708-ban leégett, majd 1714-ben újra felépítették és berendezték.

A templom barokk belső díszítése – stukkók, freskók, festések – a tűzvész után Christoph Tausch mester munkája. A refektórium fa díszítései és bútorai szintén a jezsuiták alkotásai: Vanossi Antal rendházfőnök idején Strassilovszky János asztalos és Paumgartner Bernát fafaragó készítették. Mindketten a rend laikus testvérei voltak, és 1732–1733-ban novícius éveiket töltötték a trencséni rendházban.

1776-tól az épületegyüttes a piaristák kezébe került. A refektórium berendezését később a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum vásárolta meg.

Tizenkét évvel ezelőtt magam is lefotóztam ezt a kiemelkedő magyar értéket a nagytétényi kastélymúzeumban. Sajnos ma már ott sem látogatható, nem tekinthető meg.

Meglepetésemre – és egyben örömömre – később itthon fedeztem fel, hogy a két szál most összeért.

Bagyinszki Zoltán

 

Szigetvári hőseinkre emlékezve

Határon belül - 93.000 km2


Kedves Magyar Szívű Barátaim! – Tudjuk, Magyarországon bőséggel akadtak dicső magyar hősök!
(Aztán jöttek helyettük a Habsburgok, Cilleiek, Tótok, Dákók, Németek, Szovjetek…)
Ne csak a szomorúságot hangsúlyozzuk, mint a tudományos szocializmus idején!

1566. szeptember 7-én halt hősi halált a rommá lőtt Szigetvárból kirohanó védők élén Zrínyi Miklós gróf.
Szigetvár ostroma összességében 2 500 magyar és 25 000 török életét követelte.
Akkor két irányból támadt a hatalmas török–muszlim sereg, a világ legerősebb tüzérségével és katonáival: Gyula, illetve Szigetvár felé meneteltek.
Harcoltunk, ellenálltunk, végsőkig küzdöttünk a bőséges túlerővel szemben – érdemi európai segítség nélkül –, s a történelem csak tragédiát és országvesztést írt számunkra.

Mi, magyarok, évszázadokon át küzdöttünk a muszlimok ellen. Ma pedig hihetetlen módon Európa kedvesen invitálja őket, és ingyen kapnak toleranciát, megértést, fizetést, segélyt, állást, lakhatási lehetőséget – ellentételezés nélkül.

Bagyinszki Zoltán

 

Svájc – Fel a Pilátus-hegyre a világ legmeredekebb vasútján II.

A nagyvilágról

A világ legmeredekebb fogaskerekű vasútján utaztunk fel a Pilátus-hegyre.
Nyáron a félelmetes és egyben izgalmas pályán, panorámás hegyi vonattal kapaszkodtunk fel a Luzern melletti Esel-nyeregbe.

A legmagasabb pont, a 2132 méteres Tomlishorn, még egy kicsit felettünk magasodott.

Az út felénél a hegy már igazán meredekké vált – egyes szakaszokon 45 fokos, a végén pedig 48 fokos emelkedőn haladtunk felfelé (és később lefelé is), lassan, de biztosan.

Örök élmény volt látni, ahogy előttünk a piros szerelvény a sziklafalban kanyarog, majd eltűnik egy alagútban.

A ferde kabinban érezni lehetett a gravitáció erejét, miközben a panorámaablakokon át sorra készültek a fotók.

A végállomás, körülbelül 2000 méteres magasságban, biztonságot és persze csodás panorámát nyújtott – igazi fotótéma. A helyi tehenek is megmutatták különleges képességüket: még a nagyon meredek lejtőkön is békésen legeltek a friss, tiszta levegőn (talán a két alsó lábuk hosszabb volt…).

Szerencsénkre az időjárás is kedvezett: tiszta, napos, bár szeles napunk volt. Ide egyébként turistaútvonalon is fel lehet jutni, vagy akár kabinos felvonóval.

Elgondolkodtató és tiszteletre méltó a technika, a gépészet és a svájci precizitás: ez a világhírű pálya ugyanis több mint 130 éve üzemel folyamatosan.

Bagyinszki Zoltán

Svájc – Fel a Pilátus-hegyre a világ legmeredekebb vasútján I.

A nagyvilágról


A világ legmeredekebb fogaskerekű vasútján utaztunk fel a Pilátus-hegyre.
Nyáron a félelmetes és egyben izgalmas pályán, panorámás hegyi vonattal kapaszkodtunk fel a Luzern melletti Esel-nyeregbe.

A legmagasabb pont, a 2132 méteres Tomlishorn, még egy kicsit felettünk magasodott.

Az út felénél a hegy már igazán meredekké vált – egyes szakaszokon 45 fokos, a végén pedig 48 fokos emelkedőn haladtunk felfelé (és később lefelé is), lassan, de biztosan.

Örök élmény volt látni, ahogy előttünk a piros szerelvény a sziklafalban kanyarog, majd eltűnik egy alagútban.

A ferde kabinban érezni lehetett a gravitáció erejét, miközben a panorámaablakokon át sorra készültek a fotók.

A végállomás, körülbelül 2000 méteres magasságban, biztonságot és persze csodás panorámát nyújtott – igazi fotótéma. A helyi tehenek is megmutatták különleges képességüket: még a nagyon meredek lejtőkön is békésen legeltek a friss, tiszta levegőn (talán a két alsó lábuk hosszabb volt…).

Szerencsénkre az időjárás is kedvezett: tiszta, napos, bár szeles napunk volt. Ide egyébként turistaútvonalon is fel lehet jutni, vagy akár kabinos felvonóval.

Elgondolkodtató és tiszteletre méltó a technika, a gépészet és a svájci precizitás: ez a világhírű pálya ugyanis több mint 130 éve üzemel folyamatosan.

Bagyinszki Zoltán

 

Budapest – Pesti bérház – Hajós utca 32.

Budapest


Nem megtagadva önmagam… A napokban Pesten fotóztam, kedden a kora délutáni órákban, szecessziós értékeinket.

Ez egy igazán különleges, hétköznapi bérház – a BÉRHÁZ! (Igényes kereskedő építtette: Szedő Gáspár, a tulajdonos igénye szerint.) Valódi, ízig-vérig szecesszió – a magyar igényesség mintaképe anno. Pedig ez „csak egy bérház”… A valódi, rejtett kincsek egyike!

Szedő Gáspár háza – Hajós utca 32.
Immár másodszor jártam itt, vissza kellett mennem Róth Miksához külön is, mert anno belülre nem jutottam be.

Lehet, hogy összeválogatok már egy Róth Miksa-gyűjteményt – bőven van anyag a gépemben. Erről is most olvastam, hogy Ő készítette.

A lépcsőház rejtett ólomüveg csodái és az üvegcsempék a nagy mester művei voltak. Csoda, hogy az előző szocialista-kommunista világban nem rabolták le őket!

A magyaros (virágos) szecesszió budapesti gyöngyszeme, művészi részletekben gazdag érték. Fiatal tervezők munkája: Málnai Béla és Román Miklós, 1903-ból.

Az utca első ilyen épülete volt (Terézváros). A kovácsoltvas kapu, a lépcsőkorlát sem akármilyen, a festett virágok pedig egyediek – ilyet még nem láttam!

Legfelül a kék részlet: egy fotóműtermet rejtett.

Szerencsésnek mondhatja magát az épület – a közelmúltban megtörtént a rekonstrukció. A belső, a lépcsőház sajnos még fájdalmas képet mutat, de reméljük, hogy hamarosan ezt is felújítják – mert a Róth Miksa-értékek ezt megkövetelik!

Bagyinszki Zoltán

 

Gyulai Történelmi Íjász Világbajnokság

Gyula városa

Törökbálint – Róth Miksa (1865–1944) síremlék

Határon belül - 93.000 km2


Ez a kis ékszerdoboz a Walla család és a Róth család tagjainak földi maradványait őrzi.

Természetesen díszes Róth Miksa-ablakokkal ékesítve áll, a központban lévő régi temetői emlékpark közepén.

A Walla név ismert volt hazánkban: a századforduló idején a család egyik tagja építőipari cementgyáros vállalkozóként tevékenykedett.

Igazán nagy tisztelője vagyok az üvegfestő és mozaikkészítő mesternek, aki a 19. és 20. században alkotott. A nemzetközi hírű művész a historizmus és a szecesszió kiemelkedő, termékeny alkotója volt. Munkássága gazdagon bemutatásra került a budapesti Róth Miksa Emlékházban.

Honlapomon gazdag anyag található Róth Miksa műveiből és értékeiből: Budapest számos középülete, temploma, kastélya és villája, valamint alkotások Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Temesvárról, Szabadkáról, Pozsonyból, Grácból és más városokból.

Megtekintésre tisztelettel ajánlom:

Bagyinszki Zoltán

 

Tisza-tó Tündérfátyol – virágszőnyeg

Határon belül - 93.000 km2

Kufstein – Habsburg várbörtön

Várvidék


Kufstein szikláin, az Inn folyó mellett, 100 méter magasan a város fölé emelkedik az impozáns középkori vár, amely sok magyar számára a börtön és a tragédia helyszíne volt. Valódi isteni csoda, hogy néhányan túlélték ezt a borzalmas időszakot.

Sokat hallottunk róla, sokat emlegeti történelmünk is – de látni a börtönzárkákat személyesen, az valóban megrázó „élmény” volt. Hős magyarok, szabadságunkért küzdő hazafiak állomása, sokaknak végállomása is volt ez a hely.

A ma már múzeumként működő egykori várbörtönben raboskodott – de milyen alapon??? – többek között Kazinczy, Batsányi, Wesselényi, Lövey, Teleki Blanka, a híres betyár Rózsa Sándor, és még sokan mások, magyarok és más nemzetiségűek, akik itt töltötték életük egy részét.

Méltó kiállítás és több tisztelgő emléktábla emlékezik meg róluk a vár központjában, a Császártorony emeletein.

Bagyinszki Zoltán

 

Budapest – Belvárosi Szent Anna-templom, Szervita téri barokk templom (1725–1732)

Budapest