Kategória Archívum: Fotóim
Kupolák, csúcsok, toronydíszek. Madártávlatból az erdélyi tetőkön.
Csodáljuk az elődeinket: Erdélyi szec. mesterek munkáit, a bádog mint magyar “szobrászati tényező”.
Az MTV-ben egy műsor az Innsbrucki bádogos szakma, FIATAL TETŐFEDŐ VB. világverseny 2024. nov. 13-15.
eseményét-eredményeit mutatja, ahol két magyar fiatal Bacsi Áron és ifj. Márk András alkotta csapat világbajnok lett!!!
Szuperek, extra szép munkával és megadott időn belül dolgoztak.
No jött a gyors kihívás számomra és leválogattam egy csokrot… 1 óra alatt, 30 extra bádogos mesteri alkotást a közel 10.000 fotóból. Csak Erdély és csak szecesszió, a készülő erdélyi szec. digit. építőművészeti témakörből.
Jó látni együtt a csodákat mi mindenre voltak képesek anno a kreatív mester elődeink. Sajnos név nélkül.
Elismerésem jeléül számukra, az aranyérmes két fiatalnak küldöm a képsort – Gyuláról.
Gratula Mindenkinek!
Bagyinszki Zoltán
Marosvásárhely – Kallós Ede szobrászművész kézjegye bronzból, a Kultúrpalota homlokzatán
Kallós Ede(1866-1950) szobrászművész készítette az általam 4 alkalommal fotózott marosvásárhelyi Kultúrpalota homlokzatán lévő négy csodálatos bronz domborművet- lásd a fotókat.
Az épület nimbusza és a belsők mindig elvonták a figyelmemet, a kamera optikáját- most alaposabban megnéztem és fotóztam is a magyar kultúra és történelem e négy kiemelkedő epizódját, személyiségét – a részletesebb infó a szöveges képen olvasható, kiket láthatunk a fotókon.
A főhomlokzat igazán látványos összművészeti alkotás, rajta a mozaikokkal, a bronz domborművekkel és a bejárati kapukkal, ja és felette a Zsolnay tető.
Kallós Ede népszerű művész, több műve ismert ( Erkel Ferenc, Vörösmarty M., Kölcsey F., Kossuth L., Árpád vezér, Bessenyei Gy. Ráth Károly ), de ez a marosvásárhelyi talán kevésbé – most pótoltam, javaslom az érdeklődők alaposabb figyelmébe.
Bagyinszki Zoltán
Marosvásárhely – Kultúrpalota, Maros megyei Könyvtár
A Marosvásárhelyen épült Kultúrpalota részekén-épületében jött létre a Maros megyei Könyvtár.
A szecessziós városban volt, van már korábban is egy késő-barokk impozáns könyvtár a Teleki Téka, amely Teleki ajándékkönyvtár – értékes kulturális örökség az erdélyi Kancellárhoz Teleki Sámuelhez köthetően, 1802-ből.
A könyvtárak talán mondhatjuk a világtörténelem legkorábbi kulturális intézményei voltak. Hazánk is rendelkezik jó néhány fontos történelmi könyvtárral.
Pannonhalma, Zirc, Gyöngyös, Sárospatak, Pest, Debrecen, Pápa… stb. Már többször jártam a szépséges Kultúrpalota csodájában, (amelynek létrejöttét dr. Bernády György kiváló polgármesternek köszönhetjük) a könyvtárig nem jutottam – most helyi segítséggel O. János barátom által tudtam megtekinteni a szecessziós könyvtárépületrészt. A visszafogott elegáns belső díszítésével, famunkáival, remek kovácsoltvas értékeivel, falfestéseivel, olvasótermével. Külön érdemes kiemelni a népm. motívumokkal rendelkező főbejáratot.
Az érdeklődési középpontba ritkábban kerülő közművelődési-közgyűjteményi (könyvtári) intézmény-épületét, hangulatát most a fotók segítségével Önök is láthatják.
Tisztelettel:
Bagyinszki Zoltán
Felcsút – Puskás Akadémia Pancho Aréna
Fotó: Bagyinszki János
Felcsút 1800 lelkes település a Váli völgyben, Budapesttől – Magyarország fővárosától – 40 km-re nyugatra. Itt alakult meg 2004-ben Magyarország első számú labdarúgó utánpótlás-nevelő intézménye, mely 2006-ban vette fel a világ egyik legnagyobb futball-legendájának a nevét.
Puskás Ferenc olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes és világbajnoki ezüstérmes, a magyar válogatott kapitányaként 1953-ban megnyerte “Az Évszázad Mérkőzését” Anglia ellen (6:3), majd emigránsként a Real Madriddal újabb évtizedig ejtette ámulatba a világot: 3-szor nyert BEK-et (a BL elődje), csapatával megnyerte az első Világkupát, 4-szer volt spanyol gólkirály. Dolgozott a világ minden kontinensén, és Ausztráliától Chilén, Egyiptomon, Kanadán és Szaúd-Arábián át Görögországig mindenütt rajongtak kedves, vidám és lenyűgözően nagyvonalú egyéniségéért.
Puskás “Pancho” – ahogy csapattársai a Real Madridban becézték – kivételes odafigyeléssel és nagylelkűséggel foglalkozott a fiatalokkal, és ugyanezt a nemes hagyományt kívánta folytatni a róla elnevezett Labdarúgó Akadémia, amikor 2008-ban belevágott nagyratörő építési terveinek megvalósításába.
Temesvár – Millenniumi rk. templom
Ez Temesvár legnagyobb római katolikus temploma. 1896-1901 között építették, a magyarok e vidéki letelepedésének 1000 éves évfordulója tiszteletére. Ez a gyárnegyedi parókia második római katolikus temploma. Az első régebbi, 1726 körül épült a sörgyár közelében. Az új templom felavatásával egyidőben, a régit átadták a görög katolikus egyháznak, mert abban az időben híveik számára nem tudtak egy megfelelő templomot biztosítani. A hatalmas millenniumi templom neo-román és neo-gótikus stílusban épült Ybl Lajos tervei alapján. Tornyai 65 m magasak, a központi kupola 45 m, a legnagyobb harang 2 420 kg, orgonáját pedig Leopold Wegenstein temesvári mester készítette. A templom befogadó képessége 3000 lélek.
https://www.welcometoromania.eu/Timisoara/Timisoara_Catedrala_Millennium_m.htm
Budapest – Fiumei úti temető, Maróti Géza síremléke
Az ismert mondás szerint, ha az építészet megfagyott zene – ahogy azt Goethe állította –, akkor az építészek a megfagyott muzsikusok. Megfagyott Muzsikus nevet kapta a Műegyetem legrégebbi diáklapja is, melynek támogatója a századelőn az építészhallgatóknak mintázást tanító Maróti Géza volt.
A magyar szecesszió kiemelkedő alakjának – a szobrász, építész, iparművész, látványtervező – Maróti Gézának (1875–1941) nemcsak az életműve, hanem a síremléke is figyelemre méltó és különleges. A Fiumei úti Sírkert egy elhagyatott, ligetes részén található síron egy szárnyas női aktot ábrázoló nagyméretű márvány relief emelkedik, mely a művész saját alkotása. Lánya Bródy-Maróti Dóra visszaemlékezése szerint a nagyalakú relief sokáig a Lendvay utca műteremben állt. „Papa Szférák zenéjének nevezte. Később, anyám kívánságára ez lett a Papa síremléke”.
Maróti 1941-ben az Országos Magyar Iparművészeti Társulat kezdeményezésére a Székesfővárostól kapott díszsírhelyet a Kerepesi úti temető 32-es számú parcellájában. A síremlék felirata: Itt nyugszik Maróti Géza 1875–1941. Szerette a szépet, kereste a jót, Sokat küzdött, sokat dolgozott, Nagy sikerek, nagy csalódások után, Csendesen megpihent, De a lelke és munkája öröké él.
A sír felirata szerint itt nyugszik még a „Mama” – azaz a művész anyósa, Fritz Mihályné (1860–1917) –, valamint a felesége, Fritz Leopoldina (1879–1967) is, akit azonban a felirat nem jelez.
https://ludwigmuseum.blog.hu/2020/03/07/egy_megfagyott_muzsikus_siremleke