Kategória Archívum: Fotóim

12►

49 000 m2 területen 1100 szoba. A fő nézőtér 1364 ülőhelyes, a fő színpad 16 méter széles és 40 méter hosszú. Az épület szögletes külső felületeit, amit jéghegynek is hívnak, carrarai márvány és fehér gránit borítja. Látványra úgy tűnik, mintha emelkedne ki a vízből, ami igaz is, mert az épület egy része tengerszint alatt található. Az egyedülálló megoldásokkal teli építkezésben ez jelentette a legnagyobb kihívást. A kikötő talaját meg kellett tisztítani és ki kellett szárítani az alapozáshoz, majd a 2,5 méter átmérőjű, sós tengernek is ellenálló cölöpöket 60 méter mélyre kellett a földbe fúrniuk. Az épület teljes tetőtere közösségi élettér és kilátó a városra. Ez a legnagyobb kulturális épület Norvégiában azóta, hogy a Nidaros katedrális 1300 körül elkészült. 2008-as megnyitásáig Norvégia egyike volt azon keveseknek, akiknek nem volt saját operaházuk.

A kívülről hideg hangulatú épület belül meleg hatásúra vált a tölgyfa burkolatoktól, amik a viking ősök hajóit idézve kellemes kontrasztot jelentenek. Az 500 millió eurós beruházás világhírű művészek munkáit is magában foglalja, akik a belső tereken dolgoztak. Alkotásaik beleolvadnak a belsőépítészeti látványba, különleges atmoszférát teremtve akár egy különleges színpadi függönnyel vagy fallal. Simon Rattle, a Berlini Filharmonikusok vezetője akusztikai szempontból is a világ egyik legjobb operaházának nevezte.

Nemcsak sétálhatunk az oslói Operaház tetején, de mellette a tengerbe is ugorhatuk. A nem túl régi Sørenga negyedben, ahol főleg otthonok és éttermek találhatók, úszó fürdőszigeteket hoztak létre. Búvárdeszka, gyermekbarát homokos strand és szabadtéri zuhanyzó is rendelkezésre áll. Természetesen hihetetlenül népszerű forró nyári napokon.

Ugyancsak itt található a legnagyobb szabadtéri szórakozóhely, a SALT Art & Music, amiről már mutattunk videókat, illetve a Barcode Project. A korábbi dokkot és ipari területeket építették be ezekkel a modern és sokak szerint túl magas, túl keskeny, túl sűrű lakóépületekkel. Heves viták voltak nemcsak a méretéről, de arról is, hogy maga a dizájn elfogadható-e, illeszkedik-e a városképbe. Oslo lakosságának 71 százaléka ellenezte a projektet. Mindegyik épület utal valamilyen formában a szomszédos fjordokra (amire több lakás is néz) vagy a gleccserekre – ellenzők szerint kaotikus a látvány, csak egy gát a város és a fjordok között. A támogatók elsősorban azt értékelték, hogy a gyorsan növekvő várost úgy tudták lakóingatlanokkal fejleszteni, hogy a meglévő zöld területeket nem kellett csökkenteni. Az épületeken az üvegfelületek, tükröződő panelek döntöttek, ami segíti a fényáteresztést, átláthatóságot, így nyitottabb hatású belső tereket eredményez.

https://nordicmood.hu/blog/az-osloi-operahaz

12►

Fotó : Pete István

Az artstetteni kastély egy parkkal körülvett kastély Alsó-Ausztriában, Artstetten-Pöbring községben (Melki járás). A középkori eredetű, többször átépített és gazdát cserélt kastély 1823-ban került a Habsburg-család birtokába. 1889-től Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös tulajdonába került, akit 1914-ben feleségével, Chotek Zsófiával együtt Szarajevóban meggyilkoltak. A kastélyt az ő gyermekeik, a Hohenberg hercegi család tagjai örökölték. 1938-ban a nácik elkobozták, az osztrák állam 1949-ben szolgáltatta vissza a családnak. Jelenlegi tulajdonosa (2003 óta) a Hohenberg családi alapítvány. Egyik toldaléképületében működik Ferenc Ferdinánd főherceg emlékmúzeuma.

A kastélyhoz épített toldaléképületben működik a Ferenc Ferdinánd főherceg-múzeum  mely évente változó témájú időszaki kiállításokkal várja az érdeklődőket. Az első kiállítás címe „Mayerlingtől Szarajevóig” (Von Mayerling bis Sarajewo),, a másodiké „Trón vagy szerelem” (Thron oder Liebe) volt. A 2018-as kiállítás címe „Ferenc Ferdinánd főherceg és az első világháború” (Erzherzog Franz Ferdinand und der 1. Weltkrieg), a 2019 évi kiállításé „Szívvel és kézzel alpesi országunkért” (Mit Herz und Hand fürs Alpenland). (A német nyelvű közbeszédben „Alpenland” Ausztriát jelenti.)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

Kasprowy-csúcs a képeken ill. a környezete (majd Zakopánéből néhány felvétel a hegykoszorú szépséges panorámájáról).
A közel 2000 m magas népszerű hegycsúcs volt a társaságunk és a kamera célpontja aug. végén.
Fölfelé kabinos felvonó könnyítette az alföldi gyerek szenvedését, mert lefelé a végén közelítve a 10 km-t, a csúszós és meredek
köves része feladta a leckét számomra – aznap 14 km lett a kötelező penzumom. A másnapi séták bizony éreztették a tegnapi megerőltetést számomra.
De persze ahogyan pár nappal később készítem a honlapra az anyagot ezen már túl vagyok. Felejtős a dolog és szép élménnyel lettem gazdagabb.
A Kasprowy és a körülötte lévő csúcsok, völgyek, gerincek 1987 m magasságban-ból hol megmutatták magukat, hol tejfehér felhőbe vagy szürkés átláthatatlan párába burkolóztak – érdemes volt korán felmenni, a látvány -a remek fotótéma kárpótolt minket.

Bagyinszki Zoltán

A Gáspár-csúcs vagy Kasprowy-csúcs a Liptói-havasok 1987 méter magas csúcsa, amely Zakopane közelében, a lengyel-szlovák határ lengyel oldalán található. 1938-ban meteorológiai és csillagászati obszervatóriumot építettek a csúcsra. A hegycsúcs alatti lejtőkön sípályák üzemelnek télen. A csúcsra kötélpálya vezet.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából