Kategória Archívum: Erdély – Partium

Nagyvárad – Fekete Sas palota I.

Erdély - Partium

Nagyvárad a z Erurópai Szecessziós Városok tagja – rengeteg szép és híres épülettel rendelkezik, büszke a belváros értékeire- van mire maradt bőven. Végre esztétikusan, vonzóan néz ki a magyar szecessziós építészetünk egyik impozáns zászlóshajója itt a Partiumban – gratula érte. Nagyon köszönjük( ha már büszkén használja a szomszéd).
Továbbá köszönjük a szuper páros építészeink szellemi termékét a remek épülettervet a kivitelezést 100 évvel kb. előttünk. Komor Marcell és Jakab Dezső építőművészeknek is köszönjük.
Igazán kiváló alkotás sokadik alkalommal voltam ott, benne, előtte – fotóztam és csodáltam az összhatást, a részleteket is . Sok látogató – lakó vendég kávézó diskuráló fiatal nem is tudja hogy…… sajnos!

Végre jó fényekkel és kellő idővel tudtam egy szép sorozatot készíteni a Sas – palotáról, tisztelettel a részlet gazdag remekműnek: Bagyinszki Zoltán tisztelgő fotográfus közeledik a Szecesszió Világnapja 2019. június első hétvégéje. Gondoljunk a mesterekre és keressük fel palotáikat- sok helyen megtalálhatóak alkotásaik, itt a honlapon belül is bőven ismerkedhetünk műveikkel.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Moskovits palota

Erdély - Partium

A palota építtetője és első lakója Moskovits Miksa mérnök volt, aki 1904-ben, 52000 koronáért vásárolta meg a telket. Az építkezés 1904-1905 között zajlott. A budapesti mérnök, Zielinszky Szilárd egy. tan. által tervezett alapozáshoz Váradon első ízben használtak vasbeton elemeket, ún. Hennebique-lapokat. A palota Várad szecessziós építészetének egyik legkiemelkedőbb emléke, gazdag épületplasztikájának köszönhetően a stílus leglátványosabb példái közé sorolható. Paul Constantin a szecesszió müncheni irányzatához, az ún. Lilienstilhez kapcsolta. Az eklektikus palota homlokzatain a szecessziós stílusjegyek uralkodnak, a történeti stílusokból merített motívumokat is ezekhez alkalmazta az építész.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=316

Nagyváradi vár – átadás, avatás előtt

Erdély - Partium

Ezen a 150000 négyzetméteren, 9 századon át egyik itt álló építménynek sem volt nyugodt története. 1241-ben földvár állt itt, faépítményekkel. 1247-1569 között egy kör alakú kővárról tud a történelem. Mai formáját – ötszögű, a sarkokban bástyákkal, vizesárokkal 1570-1618 között építették.
Olasz építészek keze munkáját dicséri, hiszen jelenleg közép Európa legjobban megőrzött, az olasz újjászületés jegyeit magán viselő, vára. 1092-1557 között a Római katolikus püspökség fennhatósága alá tartozott, ami alatt jelentős vallási és kulturális központtá nőtte ki magát. A falakon belül könyvtár, csillagvizsgáló, nyomda és iskola is működött.
A katolikus templomában és a temetőjében nem kevesebb, mint 7 király talált örök nyugalomra: László király 1095 július 25-én halt meg Zólyomban, testét valamikor később 1130-as évek körül hozták Nagyváradra, II. Andrást 1235-ben temették el Nagyváradon, majd később átvitték Egresre, 1131-ben temették el II. István királyt, IV. László is itt talált örök nyugalomra, miután Keserüben 1290-ben meggyilkolták. Nagyváradon temették el 1319-ben Beátrix királynét is, I. Károly második feleségét, Mária királynét 1396-ban, akit férje Zsigmond király 1437-ben követett.

https://www.welcometoromania.eu/Oradea/Oradea_Cetate_m.htm

A vár nyolc épületében összesen 25 ezer 380 négyzetméteres hasznos területen 468 termet alakítottak ki és felújították a vár összesen 26 ezer 400 négyzetmétert kitevő tereit is. A munkálatok során több mint 4000 méter víz és szennyvízvezetéket, több mint 2800 méter villanyvezetéket és több mint 2000 méter fűtéscsövet fektettek le.
A felújított termekben kap helyet a vár múzeuma, a városi múzeum, a kenyérmúzeum, a kőtár, egy gasztronómiai kiállítás, valamint a céhek utcája és egy többfunkciós kulturális tér. Itt rendezkedhet be ugyanakkor több kulturális intézmény és a pazar környezetben egy házasságkötő termet is berendeztek.

https://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/57704-befejez-dott-a-nagyvaradi-var-felujitasa

Nagyvárad – 100 éve hunyt el Ady Endre

Erdély - Partium

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

100 éve halt meg Ady Endre, a nagy magyar szimbolista költő.
41 évesen 1919. január 27-én hunyt el. A Nemzeti Múzeum előcsarnokából több ezres búcsúzó tömeg kísérte utolsó útjára a Kerepesi temetőbe. Ady és eszmetársai nagyságát Nagyvárad város oly módon méltányolta, hogy a Holnap társaság néhány tagjának (Ady, Juhász Gyula, Emőd Tamás és Dutka Ákos) életnagyságú szobrait elhelyezte a hajdani EMKE kávéház előtti téren.

http://literatura.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1228463

Arad – Múzeum Görgey Arthúr tábornok-hadvezér párbaly pisztolykészlete

Erdély - Partium

Az aradi Kultúrpalota – múzeumi egységében a világosi fegyverletétel szomorú és tragikus eseményének kiállítása, eredeti tárgyai művészeti értékei sajnos ma Romániában találhatóak.
A sok érdekes és fontos történelmi relikvia-gyűjtemény egyik különlegessége a Görgey Arthúr párbaly pisztolykészlete. (a kiállítás tárgyai a honlapomon megtekinthetőek)
A gyönyörű szerkezet, kézműves remek az 1850 –es évek egyik gyöngyszeme volt. Azt nem tudjuk hogy a pisztolykészlet 2 fegyverének eredeti céljának rendeltetésének volt e valósága?!
Arad a magyar Golgota sok 48-as Szabadságharc értékkel – helyszínnel rendelkezik, érdemes meglátogatni. A múzeumi kiállítás-ereklyemúzeum, a vár, a Vesztőhely és a Szabadság szobor, ja és a köztemetők.
Világoson a Bohus kastélyban, szintén van egy szolid 48-as kiállítás-ahol az oroszokkal aláírták a fegyverletételt. Természetesen ha erre járnak, akkor magát a fegyverletétel helyszínét is “kötelező” felkeresni, az pedig
a kisvároshoz közel található egy nagy magtárépület közelében, a szőllősi mezőn.
Én nagyon tisztelem a történelmünk egyik legnagyobb magyar hadvezérét aki kiváló stratéga, bátor remek ember – jó katona volt.
Tudta ezt az orosz tábornok ellenfele is akitől ezt a szép ajándékot kapta.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Aradi Kultúrpalota megszépült – 2018

Erdély - Partium

Székelyudvarhelyi városképek

Erdély - Partium

Székelyudvarhely megyei jogú város Romániában Hargita megyében. Az Udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja.
Székelyföld történelmi társadalom- és művelődéstörténetének legjelentősebb központja, s évszázados hagyományokra visszatekintő székhelye. Az Udvarhelyi-medence egyik legkorábbi települése. Székelyföld és a székely székek központja évszázadokon keresztül. Székelyudvarhely, a 660 éves kisváros, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő-dombvidék keleti szegélyén, a Nagy-Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik. A város jelentősebb egyházi és világi épületei 200-300 éves múltra tekintenek vissza. A Budvár és a Székelytámadt vár (Csonkavár) ugyan régebbi, de többnyire átalakított, módosított formában maradtak ránk. Az idők folyamán téglalap alakúvá formálódott Főtér és közvetlen környéke alkotja a Belvárost. Főtere a három főút és néhány utca összefutó öble.
Műemlékei, műemlék jellegű épületei és épülettömbjei a Főtéren összpontosulnak: az Ó-város lényege sűrűsödik ott.
A környék a népművészetek, hagyományok és szokások egy kiapadhatatlan kincsesbányája.

Látnivalók Székelyudvarhelyen:

-Jézus-szíve kápolna
-A Székely Támadt vár
-Tompa László emlékház
-Ferences templom és kolostor
-Református kollégium
-Benedek Elek Tanítóképző épülete
-Református templom
-Vármegyeháza (mai Városháza)
-Római katolikus főgimnázium épülete
-Katolikus gimnázium új épülete
-Tamási Áron Líceum
-Görög katolikus templom
-Budvár

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/szekelyudvarhely-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-szekelyudvarhely.html

Erdélyi templomok

Erdély - Partium

Szubjektív válogatás az erdélyországi szakrális épületekből. II.
(részben az Erdélyi templomok c. könyvből – Tóth Kiadó Debrecen)
képes fotóséta: Bagyinszki Zoltán

Csíkszeredai foci csoda – hajrá Székelyföld!

Erdély - Partium

Csütörtök este a román harmadosztályban jelenleg második helyen álló FK Csíkszereda hat gól, 120 percnyi játék és 21 elvégzett tizenegyes után kiejtette a 18-szoros bajnok Dinamo Bukarestet a Román-kupa nyolcaddöntőjében. Csíkszeredán a jégkorong számít a fő sportnak, a futballcsapat – amelynek elsődleges célja a fiatal tehetségek felkutatása és kinevelése – még a másodosztályban sem szerepelt soha, nemhogy az elsőben, így az egyedülálló és megismételhetetlen siker csak még inkább felértékelődik.

http://www.origo.hu/sport/futball/20181102-a-harmadosztalyu-fk-csikszereda-kiejtette-a-dinamo-bucurestit-a-roman-kupabol.html

Nagyvárad – Református templom

Erdély - Partium

A nagyváradi reformátusságnak a XIX. század első harmadáig nem volt temploma az újvárosi városrészben, sőt egyetlen egyházközséget alkottak a városban, az Olaszit, noha ekkorra már jelentős számban laktak itt is. Amikor végre 1831-ben felmerült a templomépítés ötlete, a Német és az Őr utca sarkán szemeltek ki egy telket, ahol eleinte ideiglenesen egy magtárat alakítottak át imateremmé.
Az új, nagyszabású templom tervét és költségvetését Szász József, Bihar vármegye főmérnöke készítette el és 1835. február 1-én hagyták jóvá. Ugyanazév áprilisában, az olaszi lelkész és esperes, Zilahy József jelenlétében zajlott az ünnepélyes alapkőletétel a korábban itt álló imaterem lebontása után. Maga az építkezés hosszasan elnyúlt, a felmerülő anyagi problémák, valamint az egyéb, hosszabbtávú következményekkel járó események: az 1836 évi tűzvész, az 1848-as szabadságharc és az 1851-es árvíz miatt.
1835 szeptemberére egy öl magasságig jutottak a falakkal, ekkor azonban elfogyott a gyűjtésből származó pénz. 1840-től ismét nekifogtak az építkezéseknek és 1843-ra tető került az épületre. A befejezésre azonban még várni kellett, az első, 1844 júliusában tartott istentisztelet is megelőzte a végső állapotot. 1853-ra végre elkészült a templom, és 1855-re rendes lelkészt is kapott, ekkor azonban még nem álltak tornyai, melyek az eredeti tervben már szerepeltek s a berendezés sem volt még teljesen kész. Ezt a gubás céh készíttette, hasonlóan a keleti karzathoz, mely 1860-ban lett kész. A puritán templombelső rendkívül egyszerű, terét síkmennyezet fedi.
Csak 1870-ben fogtak hozzá a tornyok kiépítésének, az egyik 1871 májusára, a másik szeptemberre lett kész. 1897-től 1904-ig ebből a két toronyból figyelték a felügyelő tűzoltók a várost. Harangjai közül egyiket 1857-ben, a másikat 1871-ben öntötték (utóbbit 1909-ben újraöntötték).

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=243