Kategória Archívum: Erdély – Partium

Aradon Szántay szobor született – alkotója: Kocsis Rudolf

Erdély - Partium


Méltó tisztelet és emlékezés Szántay Lajos műépítész szecessziós munkásságára.

Arad ismét remek műalkotással gazdagodott. Lelkes lokálpatrióták -Bognár Levente (a város alpolgármestere) érdemi közreműködésével tegnap szobrot emeltek egy 100 éve született műépítésznek aki meghatározóan vett részt a város mai arculatának kialakításában. Közel 70 épület kapcsolódik hozzá.

A Kultúrpalota- amely szintén a mester tervei szerint készült (további fotók itt a honlapon megtekinthetőek) lépcsőjén került elhelyezésre a bronz alkotás.
A szépen megformált szobor Kocsis Rudolf szobrászművész egyetemi tanár munkája, amelyet Bognár Levente alpolgármester avatott föl több 100 aradi, főleg – magyar polgár jelenlétében.
A szónoklat románul hangzott el, a magyar “delegációt” Harruckernes SC. diákok és az Arad – Gyula Kapcsolataiért Egyesület tagjait,valamint a Gyulai Művésztelepet képviselő szobrászt – külön megtisztelve magyarul köszöntötték.
Az esti jubileumi programot kiállítás és koncert is gazdagította. A most zajló Palotáról palotára Aradon 2020 diákvetélkedő szintén kapcsolódik a z ünnepi esthez, a műépítészész alkotótevékenységéhez.
A gyulai diákok, tanárok véleménye szerint is lelkesek és elégedettek vagyunk a sokáig váratott Szántay szoborral és a kivitelezés klasszikus módjával, hagyományos formájával.

Jó volt Aradon magyarnak-Gyulainak lenni. Köszönjük az Alpolgármester Úrnak és szívből Gratulálunk Kocsis Rudolf szobrászművésznek.

Szöveg, fotó: Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Kolozsvár – Házsongárdi temető: Brassai Sámuel

Erdély - Partium


220 éve született az utolsó erdélyi polihisztor.

Bagyinszki Zoltán

Brassai Sámuel a szülői háznál sajátította el a zenét és a természettudományokat, illetve a német nyelvet. (Apja nevelési módszere abból állt, hogy a gyermek minél inkább saját erejére legyen utalva. Miután a rendes iskolákat elvégezte, utazásokat tett Magyarországon és Erdélyben, elsősorban természettudományi szempontból; 21 éves korában nevelő volt eleinte egy Makrai, azután a gróf Bethlen családnál és természetrajzból tartott magánokórákat Erdély nevezetesebb családjainál. 1834-ben Kolozsvárra költözött, ahol megalapította a Vasárnapi Újságot. 1837-ben tanszéket nyert a kolozsvári unitárius főiskolán, ahol 1848-ig a történelmet s földrajzot, később matematikát és természettudományokat tanította; 1845-től a bölcselet tanára is volt. Az ő nevéhez fűződik az 1841-ben elfogadott tanügyi reform, melynek során az oktatás nyelve a latin helyett a magyar lett. 1848-ban az országos katonai iskola (Ludoviceum) tanárává nevezték ki, azonban a tanárságból nem lett semmi. 1848 végétől 1849 augusztusáig Bem táborában volt tiszt.

A szabadságharc bukása után Szatmár és Máramaros megyében bujkált, majd 1850-ben Pestre költözött és itt élt 1859-ig, a Gönczy Pál-féle magán nevelőintézetben tanítva. Ezután visszament Kolozsvárra s az unitáriusok főiskolájában a bölcseletet és matematikát tanította. Ugyanekkor az Erdélyi Múzeum-Egyesület hívta meg a természetrajzi tár őrének és a múzeum igazgatójának; ebben a minőségében a Mikó-kertet füvészkertté alakította át. 1862-ben lemondott az unitárius főiskolán betöltött tanári állásáról és 1000 forintos alapítványt tett a kollégium részére. 1872-ben a kolozsvári tudományegyetem megnyitása alkalmával az elemi matematika rendes tanárává nevezték ki, azonnal prorektornak választották meg; 1875–1876-ban dékán volt a matematikai és természettudományi karnál és 1879–1880-ban egyetemi rektor volt. Előadta még a szanszkrit nyelvet és összehasonlító indogermán nyelvészetet. 1877 januárjában Meltzl Hugóval együtt elindította az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok-at, amelynek 1880-ig volt a szerkesztője. 1884-ben nyugdíjazták, de ezt követően is fogadott tanítványokat és figyelemmel kísérte a tudományos világ mozgalmait. Halála előtti héten vagyonát és könyvtárát az unitárius egyházra hagyta. Temetésére tanítványa, Herman Ottó expressz levelet küldött: „Mellékelve küldök egyetlen egy gyopár virágot, melyet magam szedtem az erdélyi havasokon, tegye a ma már ravatalon fekvő jó mesteremnek, Brassai Sámuelnek szíve tájára mint utolsó üdvözletet.”

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Arad – Szántay paloták

Erdély - Partium

Erdély, Arad, Szántay Lajos műépítész palotái amelyek meghatározzák a város arculatát.
Aradon sétálgatva meglepően sok szecessziós épülettel találkozik a látogató.
Több híres építész megnevezhető: Tabakovits Emil, Szántay Lajos, Kövér Lajos, Steiner József.
Közel 200 épületet jegyez a város a századforduló idejére vonatkozóan. Szubjektíven 50 körül említeném a még eredetit közelítő épületek számát. Kiemelkedik mintegy 15-20 épület, ebből 5-6 Szántay Lajos (1872- ) tervezői munkáját dicséri.
Elismerésül a város most február hónapban a 220 cm magas bronz szobor létrehozásával tiszteleg. Kocsis Rudolf szobrászművész alkotása.
Avatása valószínű február 20-án délután történik, valódi ünnepi körülményeket teremtve –a Kultúrpalota lépcsőjén kerül felállításra .
a Kultúrpalotát, a Bohus- palotát, Lloyd palotát és a Szántay palotát tervező építész szecessziós munkáit mutatja be a képsorozat, (azonban említést érdemel a város evangélikus temploma is).
Szükséges a műépítész életművének népszerűsítése, alkotásainak bemutatása, erre szeretnék vállalkozni.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Arad – Szántay Lajos: Kohn József bérpalota, kov.vas kapu

Erdély - Partium

Érmindszent – Ady E. szülőfaluja, szülőháza

Erdély - Partium

A falu Közép-Szolnok vármegyéhez, majd Szilágy vármegyéhez tartozott. Első említése okiratban 1320-ban jelent meg Mindzenth alakban. Érmindszentet (a költő születésekor kb. 750 lakója volt) református magyarok, római katolikus svábok és görög katolikus románok lakták. A település 1957. március 13-tól hivatalosan is felvette az Ady Endre nevet (magyar nyelvhasználatban Adyfalva). Az elszegényedett, de kisnemesi származású Ady család a Szilágy megyei Diósadról származott. Ady Lőrinc és Pásztor Mária 1874-ben házasodtak össze. Kabay Gábortól (az anyai nagyapától) örökölték az érmindszenti birtokot. A hozzá tartozó ház, amelyet a 19. század közepén építhettek, földes padlójú, nádfedeles, patics- és vályogház volt, hasonlóan a falu többi, parasztok által lakott épületéhez. Ebben a házban született 1877. november 22-én Ady Endre. A család bővülése és anyagi erősödése lehetővé tette, hogy 1907-ben új házat is építsenek a telken, amely már sokkal tágasabb és modernebb volt. Ebben a két épületben tekinthető ma meg az Ady Endre Szülőház és Emlékmúzeum.

http://www.kolcsey.org/magyar-emlekek/partium/ermindszent-ady-endre-szulohelye/

 

Arad – kovácsoltvas-kézműves remekei

Erdély - Partium


Láthatóak a következő felvételeken. Több mint 100 éve készültek az emblematikus polgári városban, a szecesszió korában.
Járom a város utcáit és keresem a stílus szépségeit, van bőven- főleg a részletek varázslatosak számomra, különösen a kovácsoltvas munkák.
A változatos méretű formájú korlátok, rácsok, erkélyek cégérek hol szükségszerű eszközei fontos részletei a házaknak lépcsőházaknak, hol “csak díszei” azoknak.
Hihetetlen szakmai tudás jellemezte a kovácsmesterek munkáját, ez hála istennek a legtöbb helyen megmaradt és nem is nagyon látszik rajtuk az idő, a rozsda vasfoga.
Lehet őket megcsodálni, a legtöbb képekhez kapcsoltam a z épületek paloták neveit amely kis gyűjtemény most csak a szecesszió korából válogatott.
Mozgalmas, csavart és kerekített formavilág, főleg a folyondárszerű növény és virágmotívum jellemzi Arad város ez irányú kovácsoltvas művészetét- “Florálisarad”.
(Bohus palota , Szántay palota, Kultúrpalota, Szerb palota, Szabadkőműves székház , polgárházak, stb.)
Akiknek ez a sok vasból készült virágcsokor köszönhető talán a közeljövő kutatásaiból kiderül majd kik Ők?, a neveiket később olvashatjuk befejezésül, megérdemelnék.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Temesrékás – Római kat. templom

Erdély - Partium

Kajántó – Debály Ferenc József zeneszerző

Erdély - Partium

Újságmúzeum – részlet:
Ha Uruguayban vagy Paraguayban felcsendülnek a dallamai, az emberek vigyázva állnak és áhítattal hallgatják.
Egy magyar írta ugyanis mindkét ország nemzeti Himnuszának a zenéjét. Az eredeti kottát ereklyeként tisztelik Uruguay fővárosában Montevideóban, ahol utcát is elneveztek az olasz szabadságharcos Giuseppe Garibaldi egyik legjobb barátjáról, Debály Ferenc Józsefről.
Itthon bántóan kevesen hallani róla, Dél-Amerikában Francisco José Debali néven viszont ott virít a neve az iskolai történelemkönyvekben.
Még 1791-ben látta meg a napvilágot. Egyes források szerint Kolozsvártól egy macskaugrása, Kajántón. Az apja katonazenész volt, nem mellékesen az osztrák zeneszerző zseni, Joseph Haydn-nál tanult.
A kis Ferenc sorsa ezzel el is dőlt, egészen fiatalon az osztrák hadsereg katonazenésze lett. Később megismerkedett az olasz feleségével, Magdalena Bagnascóval, akitől hat gyermeke született.
Debály Ferenc József aztán 1838-ben, 47 évesen gondolt egy merészet és a népes családjával együtt felült egy Brazíliába tartó hajóra. A kalandvágy hajtotta, ekkor még eszébe sem jutott, hogy később Dél-Amerika egyik ünnepelt zeneszerzője lesz. A sors aztán ezt is eligazgatta.
A Brazíliában tomboló sárgaláz miatt ugyanis a hajót nem engedték kikötni az ország partjainál, így kényszerből Uruguay lett a célállomás. Itt telepedett le a népes Debály família. A családfő hamar talált munkát magának a fővárosban Montevideóban, egy helyi zenekar vezetője lett. A folyamatos polgárháború sújtotta Uruguayban (Argentína és Brazília is fenyegette az újonnan született államot) Debály katonazenésznek állt és egyre nagyobb hírnevet szerzett magának.
Olyannyira, hogy felkérték, zenésítse meg az ország nemzeti Himnuszát. Megtette, így született meg a világ máig leghosszabb Himnusza. A magyar zeneszerző az Uruguay-i szabadságharc idején kötött örök barátságot Giuseppe Garibaldival, az olasz hazafival, aki kis túlzással ott harcolt a nagyvilágban ahol éppen szabadságharc robbant ki. Garibaldi egyébként később, Olaszországba visszatérve, ahol az egységes Itáliáért indított harcot, egy másik magyarral is életre szóló barátságot kötött, méghozzá Türr Istvánnal, akit vezérkari főnökének nevezett ki

De visszatérve Debály Ferenc Józsefhez, akit ekkortájt már csak Francisco José Debali néven tiszteltek. Az Uruguay-i Himnusz megírása után újabb felkérést kapott, így 1845-ben megírta Paraguay legfontosabb dalának zenéjét is. Ha a két ország labdarúgó-válogatottja egymás ellen játszik, különösen büszkén feszíthetnénk a lelátón a meccs előtt szokásos Himnuszoknál.
Debály Ferenc József végül – bár ezt tervezte – sosem költözött a családjával Brazíliába, hanem Uruguay megbecsült polgára lett. A kiváló zeneszerző (akit Dél-Amerikában együtt emlegetnek Verdivel és Rossinivel) 1859-ben, 67 éves korában halt meg.
Ott minden kisiskolás fejből tudja, ki volt Francisco José Debali. Itthon sajnos tudomásom szerint egyetlen utcát sem neveztek el róla.

Még egy zsákutcácskát sem…

Nyugodj békében Debály Ferenc József !

A fotográfus 2011-ben az “Erdélyi templomok”(Tóth Kiadó) c. szépséges album felvételei kapcsán járta ismét körbe a 100.000 km2-es hatalmas Erdély templomait. ekkor járt Kolozsvártól É-i irányban is, Kajántó nevezetű kis falucskában. Emlékszik minden részletre,
de akkor még nem tudta, hogy ilyen szuper művészt is adott a zene világnak.

Bagyinszki Zoltán

Máriaradna – Kegytemplom / Római Katolikus

Erdély - Partium

A történelmi Magyarország egyik legfontosabb Mária-kegyhelye, a Maros völgyében fekvő Lippával szemben lévő, impozáns, barokk, kéttornyú máriaradnai kegytemplom. A ferences rendi templom a Maros mente, a Bánság és a szegedi nagytáj központi búcsújáró temploma, amely nemcsak a táj festői szépségével vonz számos hívőt, de a környékbeliek szerint csodák helyszíne is a régmúlt idők óta.

A legenda szerint egy hívő bosnyák kereskedő 1668-ban angyali sugallatra ajándékozta a radnai ferenceseknek a papírból készült kegyképet, melyMáriát ábrázolja a kisded Jézussal. 1695-ben a török felgyújtotta a templomot, de a kép sértetlen marad, a kápolna tetejéről lehulló tüzes cserepek pedig a rémült gyújtogatók fejére zuhantak. Az ezután felújított templom az aradiak búcsújáróhelyévé válik már az 1730-as évektől.

A templom története azonban régebbi időkbe nyúlik vissza. Radna első említése a XIII. századból származik, ferences kolostorát 1327-ben alapították. Kápolnáját, melybe a híres szentkép kerül, 1520-ban emelteti egy tehetős özvegyasszony a mai épületegyüttes helyén. Zarándokhellyé a csodás történet hatására lesz, hivatalosan az egyház is kultuszhellyé nyilvánítja 1750-ben.

A mai templom alapjait az ezt követő években rakják le, a ferences kolostor megépítése után folyamatosan a XIX. századig épületdíszítési munkákkal szépül a kegytemplom. 1911-ben tornyait jelentősen megmagasítják, így elérik csaknem a 70 métert. A Máriaradnán működő rendi élet még a kommunista időkben is zavartalanul működhet, jelezve annak kiemelkedő fontosságát. 1992-ben II. János Pál pápa a kis bazilika címmel ruházza fel. 2003-ban püspökségi felügyelet alá kerül, 2012-ben jelentős Uniós forrásokból kezdődött meg teljes felújítása. A munkálatok 2015-re fejeződnek be.

https://kirandulastippek.hu/del-erdely/mariaradna-kegytemplom

Koltó – Teleki kastély Petőfi szellemével.

Erdély - Partium


Október közepén É-Erdélyben jártunk. a bázis Nagybánya volt- Kedves művészbarátaink vendégei lehettünk.Köszönjük szépen !
A 200 éves késő barokk épület igazi zarándokhely Erdélyben- közel a személytelen iparvároshoz. Magyar csoportok és családok – kulturális turisták látogatják a kastélyt,
a parkot, a bronz emlékművet- koszorúzzák a Petőfi múzeumot, a Református templomot, a híres kerek kőasztalt és a hatalmas egészséges mocsári ciprust járják körbe. Mi is ezt tettük.
Aki magyar és errefelé vezet az útja kötelezően megáll a sok látnivaló megtekintésére. Természetesen előtte / vagy utána elolvassa-átismétli a Petőfi kötet ismertebb verseit is.
A Teleki gróf – a ‘48-as szabadság harc ezredese gálánsan felajánlotta a nagy magyar / világhírű poétának a kastélyt- a mézesheteik alkalmával. Csak a szakácsnő maradt – senki nem zavarta a fiatal házasok boldog együttlétét, nyugalmát.
A központban található Teleki Művelődési Házban jelenleg 2 kiállítás látható: a kastélyból átmenekített Petőfi emlékkiállítás és a Nagybányai Festőtelep képzőművészeti tárlata- főleg a nagybányai és felsőbányai valamint a láposi hegyek ihlette szépségekkel.
Külön köszönjük Kádár Helén helyi idegenvezető segítő kalauzolását.

Bagyinszki Zoltán