Kategória Archívum: Erdély – Partium

Erdély -Székelyföld – Csatószeg : Öreg székely porta

Erdély - Partium


Erdély – Székelyföld még sok ilyen, de még több már elbontott hasonló autentikus épülettel rendelkezik.
jellegzetes sajnos már lakatlan, 100 évtől idősebb székely parasztház Csíkszentsimon közelében. A jellegzetes faragott díszes székelykapus bejáróval.
A belső sajnos lerobbant állapotban volt – nem fotogén. Két kis szoba konyha előtér takaros beosztással. Alul pince is található.
Igazán elgondolkoztató a változás: a nép a tömeg ebben – ehhez hasonló épületben élte mindennapi életét, feltehetően boldogan….Holt tartunk ma már ettől?!
Látható a tetőt már rendbe hozták – talán folytatódik a rekonstrukció és ismét élet költözik a házba.

Bagyinszki Zoltán fotográfus 2018.

Apatelek – Solymossy-kastély

Erdély - Partium

A település látványossága az 1834-ben klasszicista stílusban épült kastély, amely egykori tulajdonosa, báró Solymossy László után Solymossy-kastélyként él a köztudatban. Az épületet egy hat hektáros park, arborétum veszi körül. Sajnos az épület nem látogatható, ugyanis abban pszichiátria működik, Arad egész területéről érkeznek ide mentális betegségekben szenvedők.

http://www.kastelyerdelyben.ro/solymosy-kastely-apatelek-.html

Nagyvárad – Deutsch porcelánüzlet

Erdély - Partium

A palotát Deutsch K. Ignác kereskedő építtette üzlete, egy üveg és porcelánbolt (áruház) számára.
A forrásom szerint az eredeti tervek nem kerültek elő, így az építészre, és az időpontra is közvetett bizonyítékok vannak. Egy 1910 januárjában, Nagyváradon megjelenő újság hirdetésében szerepel először az üzlet.
Az épületet az 1970-es években lebontották, csak a homlokzatot hagyták meg. Mögéje új, korszerű építéstechnológiával emeltek házat. Abban az időben elég gyakran jártunk Nagyváradon a családdal, és emlékszem az építkezésre. Akkor láttam először ezt a felújítási módot.
A magyaros motívumokkal díszített homlokzatot még mindig megnézheti az, aki a Fekete Sas-palota Zöldfa utcai kijáratán megy ki az épületből. Az épület funkciója folyamatosan változott ezalatt a több mint negyven év alatt.

https://www.kozterkep.hu/~/27295/A_Deutsch_haz_epuletdiszei_Nagyvarad_1909.html

Nagyvárad – Rimanóczy-Hotel II. ( külcsín és belbecs…..)

Erdély - Partium

Építészet – Eklektikus Stílus
Korszak – 1892-1900
Építészmérnök – id. Rimánoczy Kálmán

A RIMANÓCZY SZÁLLÓ a Libertăţii (Szabadság ) 8. szám alatt áll, és két szakaszban épült 1892– amikor a Körös-parti szárny épült – és 1900 között, amikor megépült a Iosif Vulcan  utcai épülettömb. Idősebb Rimanóczy Kálmán építette és az ő tulajdona volt. Az épület eklektikus stílusú. Egyes helyeken klasszicista vagy neoreneszánsz elemek is felfedezhetők. A jelenlegi vendéglő, az egykori, neves Royal kávéház belseje ma is őrzi az eredeti szecessziós díszítést. Halálakor az építész végrendeletében a városra hagyta az épületet, kifejezve kívánságát, hogy az a nevét megőrizve közfürdői rendeltetését is megtartsa.

http://oradea.travel/hu/?p=1883

Nagyvárad – Rimanóczy Hotel-Royal kávéház I.

Erdély - Partium

Az 1900-ban lebontott régi Magyar Királyhoz kávéház helyére építették, a Rimanóczy szálloda és gőzfürdő derékszögű hajlatában. A Royal felépítésével az emeleti részen a szálloda 25 szobával bővült. 1902-ig az egyedüli fontosabb szórakozóhely volt a Bémer téren. Ma Oradea vendéglő.

http://www.transindex.ro/nagyvarad/helyszinek/oradea-vendeglo.htm

Bánffyhunyad Református templom

Erdély - Partium

Bánffyhunyad a 11. században és a 12. században királyi tulajdonban, majd 1330-tól a Bánffy család tulajdonában volt 1848-ig.

A templomot feltehetően a 13. században építették. A mai templom helyén 1200 körül épült kisebb templom állt, melyet 1307-ben kibővítettek. Az új templomot Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Jelenlegi tornyát 1411-ben építették és a templomot akkor körülvevő védőfal egyik bástyájának. A hajónál magasabb, sokszögzáródású, támpillérekkel erősített, hatalmas ablakokkal megvilágított szentélyét 1483-ban emelték, késő gótikus stílusban. Az 1660-1661-es tatár betörések után 1689-ben, majd 1772-ben javították az épületet. A templomot 1882-ig bástyákkal erősített védőfal vette körül. A faberendezés is több szakaszban készült el. A hajóban és a diadalív szentély felőli részen lévő 116 kazetta Felvinci mester munkája 1705-ből. 1772-ben, a hajó déli falának újjáépítésekor a fal melletti kazettasort lebontották, egy részét visszaépítették, míg egy másik részét kiegészítésre használhatták. Ekkor készítettek ide 23 kazettát, melyek jóval gyengébb minőségűek, mint a korábbi festmények. Az 1765-ös földrengés során a szentély boltozata beomlott, helyébe ifjabb Umling Lőrinc és Umling János készített 112 táblából álló új, kazettás famennyezetet 1780-ban. A templom bútorzatát időközben barnára mázolták, de az áttetsző díszítmények alapján feltételezhető, hogy ezek egy részét is Umlingék festették. Az 1705-ben készült famennyezetet 1942-ben Vincze István, majd 1963-ban Ambrus D. Ferenc javította.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Körösbánya – Ferences templom

Erdély - Partium

Kőrösbánya aranybányáit már a rómaiak is művelték, a 15. században pénzverdéje volt. A ferencesek már a középkorban templomot építettek, és a török veszély idején kolostorukat erőddé alakították. A 16. századtól bányái jelentősége visszaesik. 1746-ban a megcsonkított Zaránd megye székhelyévé lesz. A hajdani, jelentősen átalakított vármegyeház a ferences kolostorral szemközt áll. A települést az 1784-es és 1848-as mócvidéki felkelések egyaránt feldúlták, lakosságát megtizedelték.
1634-től a középkori ferences templomot a reformátusok használták. A Dévára telepedő bolgár ferencesek 1728-ban szervezik újra a katolikus plébániát és 1763-68 között a középkori épület támpilléreinek és mérműves ablakainak felhasználásával újraépítik a ferences templomot és rendházat emelnek melléje.
A hatóságok 1950-ben ide internálták Scheffler János szatmár-nagyváradi püspököt és 1952-ben a ferences rendtartomány 37 testvérét (a 3 erdélyi kényszerlakhely egyike lesz így Kőrösbánya). Elöljáróikat 1961-ben bebörtönözték. A szerzetesek egy része 1964-ben hagyhatta el a kolostort, mint kényszerlakhelyet.

http://szentferencalapitvany.org/kapcsolat/vendeglatas/korosbanyai-ferences-kolostor/

Kristyor – “Köröske” Fehér-Körös

Erdély - Partium

Az Erdélyi – érchegység völgyei, települései között, Brád után ( az aranymúzeum kincseinek megtekintését követően) É-i irányban a 2. település a keskenyedő Fehér – Körös immár igazai kanyargós része következik.
A falu határában egy leharcolt híd mentén a vihar és a villámlások közepette Zdrápc előtt készültek az igazi fehér folyóvízről a felvételek. Érdekes a történelem a politika, a valóság meg szomorú a szomszéd falu neve pedig: Bucuresci – Bucuresd.
A faluban egy román ortodox templom és egy pusztuló – elpusztult magyar templom volt látható…….
A Fehér – Körös forrásvidékén fotóbarangoltunk, keresve a legfelső hegyi szakaszát a Gyulán közismert egyenes egyszerű – csatornafolyónak. Jó lett volna még egy kicsit tovább merészkedni, de jött a vihar és fogyott az időnk, Gyuláról már nagyon messzire voltunk.
Csak Zdrápcig jutottunk a forrás az eredet egy legközelebbi hosszú program része lehet majd. Tudom és sajnálom már nagyon közel volt az eredeti úti célunk.

Csak információ : teljes hossza döntően ma Romániához tartozik: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza Gyula környékén a Szanazugig számolva 9,8 km.

Bagyinszki Zoltán

Brád “Arany – múzeum”

Erdély - Partium

A több mint 100 évvel ezelőtt alapított múzeum több mint 2000 kiállítási tárgyat tartalmaz. Magától értetődően a természetes aranyérc gyűjtemény a múzeum legértékesebb része.
A kiállított darabok egytől egyig az itteni Érchegység aranybányáiból kerültek a múzeumba, és a világ legjelentősebb gyűjteményei között tartják számon. A múzeumban helyet kaptak azok a régészeti leletek, amelyek egyértelmüen igazolják az ember 5000 éves jelenlétét ezen a vidéken, és bemutatják az arnyérc bányászásának és feldolgozásának folyamatát is. Megismerhetjük az aranyérc előfordulási formáit: finom diszperziós, szabad, vagy más ritka ércekkel történő egybenővéses lehetőségeit, valamint olyan kémiai elemekkel történő keveredését, mint a tellúr. A kiállított ércek különböző növények, állatok alakjaira emlékeztetnek, de van ágyúra, sőt Románia térképére emlékeztető darab is. Az ásványérc-kollekció több mint 800, a világ minden tájáról érkezett ásványt tartalmaz, egy vitrinben pedig azon típusokat mutatják be, amelyeket először Románia bányáiból hoztak fel a napvilágra.

https://www.welcometoromania.eu/DN76/DN76_Brad_m.htm

Világos – Bohus kastély, 49-es múzeum

Erdély - Partium

A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt.
A teljesen összeépült és azelőtt gyönyörű szőlőktől környezett két község, Magyarvilágos és Románvilágos felett emelkedik a világosi vár omladozó falaival, ahol (a szöllősi mezőn) 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Görgei Artúr magyar honvédhadserege az orosz cár inváziós hadserege előtt.

1849. augusztus 13-án, hétfői napon itt tette le a fegyvert a magyar honvédsereg Rüdiger tábornok előtt. A Bohus-kastélyban írták alá a megadási okmányt.
A magyarok megadásának módja bizonyos szimbolikus jelentést is hordozott. Görgei ezzel kívánta jelezni, hogy a magyarokat nem a Habsburg Birodalom, hanem a cári haderő győzte le.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából