Kategória Archívum: Erdély – Partium

Magyarremete – Református templom

Erdély - Partium

A templomot a XIII. században emelték román stílusban, az ezt követő évszázadban már átépítések sorát éli meg. Csúcsíves szentélye az akkori gótikus ízlésnek megfelelő. Ekkortájt kerültek nevezetes freskói is falára. A XIX. században levakolásra és elfestésre kerülnek, ezt követően 1927-ben felfedezik, de ismét eltűnnek, lefedésre ítéltetnek. Mi az oka a sok titoknak és a freskók körüli vitáknak? A reformátusoknál szokatlan élénk templombelső nem minden hívőt hagyott sem a múltban, sem a jelenben nyugodni, így viszontagságai elsősorban ezzel magyarázhatóak.
A hajó, a karzat és a harangláb tornyának földszinti része értékes falfestményeket őriz. A XIV. században festett freskók bibliai és történelmi személyiségeket ábrázolnak. Központi alakjai Szent István, Szent Imre és Szent László, valamint Mihály arkangyal (az emberi cselekedetek mérlegével) az alsó sorban, valamint a 12 apostol a felső sorban. Jézus ostorozása, az olajban megsütött Szent János, döbbent arckifejezéssel Tamás apostol – különös képek ezek egy református templomban. Az értékes freskók nemcsak a templomhajóban, hanem a szentélyben és a toronyaljban is láthatóak. Ez utóbbiak bizánci stílusban készültek, feltárásuk az egykori lefedés és felfedezés után 2002-ben kezdődött el.
A 2007-ig tartó feltárás során a Szent László legenda egyes részleteit is megtalálták, de a kutatás nemcsak a faliképekre terjedt ki; a hajó egykori ablakának részletei, a sekrestyebejárat és két szentségtartófülke, valamint az egykori elbontott diadalív lenyomata is „felszínre került”. A fakazettás mennyezetet is szépen felújították. A remetei leletek fontosságával szerencsére nemcsak a magyar, de a román kollégák is tisztában vannak már, így remélhetően az utókor számára a költséges állagmegóvás és a még magára várató teljes feltárás is megtörténhet.
A templomudvaron kopjafa emlékezik az 1944-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatokra. Magyarremetén a templom meglátogatásán kívül érdemes ellátogatni 1642-ben épített, napjainkra teljesen felújított vízimalmához is. Izgalmas és látványos föld alatti utazást ígér a közelben található mézgedi cseppkőbarlang is, ide vaslépcsőn elemlámpával csoportos látogatás keretében van lehetőség alászállni.

https://kirandulastippek.hu/nagyvarad-szatmar-partium/magyarremete-reformatus-templom

Nagyvárad – Moskovits Palota (Szent László Téri Bérház)

Erdély - Partium

A Szent László térre merőleges Zöldfa utca sarkán a XX. század elején a földszintes Nikolits-ház, mellette pedig az egyemeletes Diamandi-ház emelkedett, melyet 1905-ben ifj. Moskovits Mór és Moskovits József vásárolt meg. A zsidó élelmiszeripari vállalkozó család tagjai, Moskovits Mór és fiai 1910-ben egy háromemeletes bérház építésébe kezdenek, melyet a nagyváradi származású építész-testvérpár, Vágó László és Vágó József tervezett. Az első fázisban csak a kis Nikolits-ház bontásához kezdenek hozzá és még 1910-ben elkészülnek a Zöldfa utca sarkán levő három tengelynyi résszel. 1911 januárjában már a Diamandi házat bontják, ennek helyén az év végére felépült a Moskovits-palota teljes Szent László téri része. A kivitelező cég a nagyváradi Incze Lajos és fiai volt.
A bérház földszintjét üzletek népesítették be, az első emeleten kalapszalon, emellett a Nagyváradi Bank és Kereskedelmi Rt. Székháza foglalt helyet. Az épület emeleteinek utcára néző részén 3–4 szobás lakások, míg az udvarra néző oldalon 1–3 szobás, kevésbé tágas lakások voltak. 1913 márciusában a Moskovits-palota udvarán Udvari Kávéház néven kávéházat alakítottak ki.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=358

Nagyvárad – Szent László király és temploma 2019.

Erdély - Partium

Nagyvárad 1692-es visszafoglalása utáni első római katolikus temploma Olasziban, a Körös jobb partján emelt, Szent Brigittának szentelt szerény kisméretű épület volt. A római katolikus püspökség, helyreállítása után elsődleges céljának tekintette egy rangjához méltő imahely felállítását, azonban az 1751-1780 között felépült barokk székesegyház elkészültéig az újvárosi Szent László plébániatemplom szolgált püspöki székesegyházként is.
A templom építésének kezdetére vonatkozó hiteles dokumentum ez idáig nem ismeretes. Több közvetett forrás alapján 1717 és 1734 közé tehető a templomépítésének ideje. A káptalan 1723 január 10-én a régi Szent Brigitta templomból, az új, városközpontban emelt templomba költözik, Csáky Imre püspök (1702-1732) pedig 13-án fényes ünnepségek közepette vonul be az új, még nem teljesen kész székesegyházba, miszerint az alapkőletételre legkésőbb 1720-ban sor kellett kerüljön. Habár a főbejárat fölötti kronosztikon az 1733-as évet jelőli meg mint a munkálatok befejezését, még 1734-ből is származnak elszámolási iratok.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=227

A hagyományok szerint Nagyváradot Szent László király alapította, aki oda helyezte a Bihari Püspökséget. Mi sem volt természetesebb, minthogy a király alakjának szobrot emelnek a város főterén.
Ezt már 1390-ben is megtették. Akkor állították az első Szent László szobrot; minden bizonnyal a Kolozsvári testvérek műve volt. 1660-ban amikor a törököknek sikerült bevenniük Várad várát, a szobor is elpusztult. Egyszerűen beöntötték ágyúgolyónak.
A ma látható királyszobor felállítását Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezte. 1893. szeptember 10-én avatták.
Szent László alakja egy három méter magas talapzaton áll. A király fején korona, vállán palást látható. A szobor vasrácsos kerítésének négy sarkán egy-egy címertartó oroszlán áll.
A szobrász, Tóth István Stróbl Alajos műtermében dolgozott.
Eredetileg nem itt állt az emlékmű, hanem a Szent László téren, csak 1923-ban került a mostani helyére. A városvezetés bontatta le (1923. július 13-án), hogy helyébe I. Ferdinánd király lovas szobrát helyezzék. A római katolikus egyház a püspöki palota kertjében állíttatta fel, ahol ma is van.
Szent László király halálának 800. évfordulójára készült a szobor.

https://www.kozterkep.hu/~/3036/Szent_Laszlo_szobor_Nagyvarad_1923.html

Nagyvárad – Fekete Sas palota – passzázs II.

Erdély - Partium

Nagyvárad a z Erurópai Szecessziós Városok tagja – rengeteg szép és híres épülettel rendelkezik, büszke a belváros értékeire- van mire maradt bőven. Végre esztétikusan, vonzóan néz ki a magyar szecessziós építészetünk egyik impozáns zászlóshajója itt a Partiumban – gratula érte. Nagyon köszönjük( ha már büszkén használja a szomszéd).
Továbbá köszönjük a szuper páros építészeink szellemi termékét a remek épülettervet a kivitelezést 100 évvel kb. előttünk. Komor Marcell és Jakab Dezső építőművészeknek is köszönjük.
Igazán kiváló alkotás sokadik alkalommal voltam ott, benne, előtte – fotóztam és csodáltam az összhatást, a részleteket is . Sok látogató – lakó vendég kávézó diskuráló fiatal nem is tudja hogy…… sajnos!

Végre jó fényekkel és kellő idővel tudtam egy szép sorozatot készíteni a Sas – palotáról, tisztelettel a részlet gazdag remekműnek: Bagyinszki Zoltán tisztelgő fotográfus közeledik a Szecesszió Világnapja 2019. június első hétvégéje. Gondoljunk a mesterekre és keressük fel palotáikat- sok helyen megtalálhatóak alkotásaik, itt a honlapon belül is bőven ismerkedhetünk műveikkel.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Fekete Sas palota I.

Erdély - Partium

Nagyvárad a z Erurópai Szecessziós Városok tagja – rengeteg szép és híres épülettel rendelkezik, büszke a belváros értékeire- van mire maradt bőven. Végre esztétikusan, vonzóan néz ki a magyar szecessziós építészetünk egyik impozáns zászlóshajója itt a Partiumban – gratula érte. Nagyon köszönjük( ha már büszkén használja a szomszéd).
Továbbá köszönjük a szuper páros építészeink szellemi termékét a remek épülettervet a kivitelezést 100 évvel kb. előttünk. Komor Marcell és Jakab Dezső építőművészeknek is köszönjük.
Igazán kiváló alkotás sokadik alkalommal voltam ott, benne, előtte – fotóztam és csodáltam az összhatást, a részleteket is . Sok látogató – lakó vendég kávézó diskuráló fiatal nem is tudja hogy…… sajnos!

Végre jó fényekkel és kellő idővel tudtam egy szép sorozatot készíteni a Sas – palotáról, tisztelettel a részlet gazdag remekműnek: Bagyinszki Zoltán tisztelgő fotográfus közeledik a Szecesszió Világnapja 2019. június első hétvégéje. Gondoljunk a mesterekre és keressük fel palotáikat- sok helyen megtalálhatóak alkotásaik, itt a honlapon belül is bőven ismerkedhetünk műveikkel.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Moskovits palota

Erdély - Partium

A palota építtetője és első lakója Moskovits Miksa mérnök volt, aki 1904-ben, 52000 koronáért vásárolta meg a telket. Az építkezés 1904-1905 között zajlott. A budapesti mérnök, Zielinszky Szilárd egy. tan. által tervezett alapozáshoz Váradon első ízben használtak vasbeton elemeket, ún. Hennebique-lapokat. A palota Várad szecessziós építészetének egyik legkiemelkedőbb emléke, gazdag épületplasztikájának köszönhetően a stílus leglátványosabb példái közé sorolható. Paul Constantin a szecesszió müncheni irányzatához, az ún. Lilienstilhez kapcsolta. Az eklektikus palota homlokzatain a szecessziós stílusjegyek uralkodnak, a történeti stílusokból merített motívumokat is ezekhez alkalmazta az építész.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=316

Nagyváradi vár – átadás, avatás előtt

Erdély - Partium

Ezen a 150000 négyzetméteren, 9 századon át egyik itt álló építménynek sem volt nyugodt története. 1241-ben földvár állt itt, faépítményekkel. 1247-1569 között egy kör alakú kővárról tud a történelem. Mai formáját – ötszögű, a sarkokban bástyákkal, vizesárokkal 1570-1618 között építették.
Olasz építészek keze munkáját dicséri, hiszen jelenleg közép Európa legjobban megőrzött, az olasz újjászületés jegyeit magán viselő, vára. 1092-1557 között a Római katolikus püspökség fennhatósága alá tartozott, ami alatt jelentős vallási és kulturális központtá nőtte ki magát. A falakon belül könyvtár, csillagvizsgáló, nyomda és iskola is működött.
A katolikus templomában és a temetőjében nem kevesebb, mint 7 király talált örök nyugalomra: László király 1095 július 25-én halt meg Zólyomban, testét valamikor később 1130-as évek körül hozták Nagyváradra, II. Andrást 1235-ben temették el Nagyváradon, majd később átvitték Egresre, 1131-ben temették el II. István királyt, IV. László is itt talált örök nyugalomra, miután Keserüben 1290-ben meggyilkolták. Nagyváradon temették el 1319-ben Beátrix királynét is, I. Károly második feleségét, Mária királynét 1396-ban, akit férje Zsigmond király 1437-ben követett.

https://www.welcometoromania.eu/Oradea/Oradea_Cetate_m.htm

A vár nyolc épületében összesen 25 ezer 380 négyzetméteres hasznos területen 468 termet alakítottak ki és felújították a vár összesen 26 ezer 400 négyzetmétert kitevő tereit is. A munkálatok során több mint 4000 méter víz és szennyvízvezetéket, több mint 2800 méter villanyvezetéket és több mint 2000 méter fűtéscsövet fektettek le.
A felújított termekben kap helyet a vár múzeuma, a városi múzeum, a kenyérmúzeum, a kőtár, egy gasztronómiai kiállítás, valamint a céhek utcája és egy többfunkciós kulturális tér. Itt rendezkedhet be ugyanakkor több kulturális intézmény és a pazar környezetben egy házasságkötő termet is berendeztek.

https://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/57704-befejez-dott-a-nagyvaradi-var-felujitasa

Nagyvárad – 100 éve hunyt el Ady Endre

Erdély - Partium

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

100 éve halt meg Ady Endre, a nagy magyar szimbolista költő.
41 évesen 1919. január 27-én hunyt el. A Nemzeti Múzeum előcsarnokából több ezres búcsúzó tömeg kísérte utolsó útjára a Kerepesi temetőbe. Ady és eszmetársai nagyságát Nagyvárad város oly módon méltányolta, hogy a Holnap társaság néhány tagjának (Ady, Juhász Gyula, Emőd Tamás és Dutka Ákos) életnagyságú szobrait elhelyezte a hajdani EMKE kávéház előtti téren.

http://literatura.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1228463

Arad – Múzeum Görgey Arthúr tábornok-hadvezér párbaly pisztolykészlete

Erdély - Partium

Az aradi Kultúrpalota – múzeumi egységében a világosi fegyverletétel szomorú és tragikus eseményének kiállítása, eredeti tárgyai művészeti értékei sajnos ma Romániában találhatóak.
A sok érdekes és fontos történelmi relikvia-gyűjtemény egyik különlegessége a Görgey Arthúr párbaly pisztolykészlete. (a kiállítás tárgyai a honlapomon megtekinthetőek)
A gyönyörű szerkezet, kézműves remek az 1850 –es évek egyik gyöngyszeme volt. Azt nem tudjuk hogy a pisztolykészlet 2 fegyverének eredeti céljának rendeltetésének volt e valósága?!
Arad a magyar Golgota sok 48-as Szabadságharc értékkel – helyszínnel rendelkezik, érdemes meglátogatni. A múzeumi kiállítás-ereklyemúzeum, a vár, a Vesztőhely és a Szabadság szobor, ja és a köztemetők.
Világoson a Bohus kastélyban, szintén van egy szolid 48-as kiállítás-ahol az oroszokkal aláírták a fegyverletételt. Természetesen ha erre járnak, akkor magát a fegyverletétel helyszínét is “kötelező” felkeresni, az pedig
a kisvároshoz közel található egy nagy magtárépület közelében, a szőllősi mezőn.
Én nagyon tisztelem a történelmünk egyik legnagyobb magyar hadvezérét aki kiváló stratéga, bátor remek ember – jó katona volt.
Tudta ezt az orosz tábornok ellenfele is akitől ezt a szép ajándékot kapta.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Aradi Kultúrpalota megszépült – 2018

Erdély - Partium