Kategória Archívum: Erdély – Partium

123►

Dél – Erdély hódító útjai (többszöri) nem volt lehetségesek részemről a kiváló Fogarasi vár képeimmel történő ismételt elfoglalása, visszafoglalása nélkül.
A látványos vízivár alapjait már 1233-ban lerakták. A pompás 3 szintes palota a XVI. században épült ki.
Az amerikai Hopper digit. magazin-/ Huffington Post 2014-ben, amikor még kissé elhanyagolt állapotban volt a hatalmas reneszánsz épületegyüttes, a világon az alábbi dobogós helyezést állította fel a német Neuschwanstein kastélya- erdélyi Fogarasi Apafi vár, az angol Durham kastélya!
Akkor már épült / elé épült.. a panoráma rondító aranyozott bazilikájuk. A főútról, ott haladva már alig látható a várépület.
Sajnos a mai magyarság és híres történelmi magyar múlt már elkopott az évszázad folyamán. Alig van magyar szó és a neveket már nem mondják- nem említik – pedig a középkor meghatározó személyiségei voltak e régióban: I.Apafi Mihály Erdély fejedelmem, Apor László, a Hunyadiak, Tomori Pál, Báthoryak, Bethlen Gábor szintén Erdély fejedelme, a Rákócziak, Árva Bethlen Kata, Lórántffy Zsuzsanna. Jelenleg múzeum és könyvtár található a történelmi falak között.

https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/felvonohid-a-vizesarok-folott-orszagszerte-egyedi-latvanyossagot-epitettek-ujra-a-felujitott-fogarasi-varban#

12►

Dél – Erdély hódító útjai (többszöri) nem volt lehetségesek részemről a kiváló Fogarasi vár képeimmel történő ismételt elfoglalása, visszafoglalása nélkül.
A látványos vízivár alapjait már 1233-ban lerakták. A pompás 3 szintes palota a XVI. században épült ki.
Az amerikai Hopper digit. magazin-/ Huffington Post 2014-ben, amikor még kissé elhanyagolt állapotban volt a hatalmas reneszánsz épületegyüttes, a világon az alábbi dobogós helyezést állította fel a német Neuschwanstein kastélya- erdélyi Fogarasi Apafi vár, az angol Durham kastélya!
Akkor már épült / elé épült.. a panoráma rondító aranyozott bazilikájuk. A főútról, ott haladva már alig látható a várépület.
Sajnos a mai magyarság és híres történelmi magyar múlt már elkopott az évszázad folyamán. Alig van magyar szó és a neveket már nem mondják- nem említik – pedig a középkor meghatározó személyiségei voltak e régióban: I.Apafi Mihály Erdély fejedelmem, Apor László, a Hunyadiak, Tomori Pál, Báthoryak, Bethlen Gábor szintén Erdély fejedelme, a Rákócziak, Árva Bethlen Kata, Lórántffy Zsuzsanna. Jelenleg múzeum és könyvtár található a történelmi falak között.

https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/felvonohid-a-vizesarok-folott-orszagszerte-egyedi-latvanyossagot-epitettek-ujra-a-felujitott-fogarasi-varban#

12►

A brassói fellegvár műemlékünk talán a kevésbé ismert, kevésbé keresett magyar reneszánsz érték Erdélyben. 1580-as és 1630-as évszám olvasható a bejárata felett.
Építési dátuma a Wikipédiában 1554-57.
Pedig a látványos fekvése kiválóan megmaradt állapota érdemessé teszi az érdeklődésre. Négy magas sarokbástya és belső zárt udvar jellemzi.
A Kárpátok övében, a város közvetlen határában található dombon építették egykoron.
A várerődítések, a bástyák, a külső védművek mellett a belső kaszárnyarészek fehér meszelt falai is látogatásra invitálják a magyar várak szerelmeseit.
Jelenleg nem látogatható az épület, jövőre turisztikai céllal hasznosítják majd, vendéglátóhely és kulturális inzézmény működik benne.
Egykor, nem oly régen a kommunisták szekus börtöne volt.
Erdély joggal lehet büszke a sok megmaradt reneszánsz várkastélyára, városerődítéseire, váraira. Ezeket manapság már kezdik helyrehozni, látogathatóvá tenni.

Infó: Bagyinszki Zoltán
Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

www.varak.hu

12►

Berethalom Világöröksége, Európa Nostra-díjas, 1500-körül elkészült műemléke megtekintésre érdemes.

A középkori védelemtechnika egyik legépebb ránk maradt művészi alkotása ERDÉLY közepén található. (2 alkalommal jártam itt, kívül-belül fotózhattam.)
A kevésbé ismert kis eldugott helyen lévő szász erődítmény egykor az evangélikus püspök székhelye is volt.
Szép természeti környezetben a falu közepén épült egy kis dombra, a védőfalakkal övezett templomhoz fedett lépcsőn jutunk fel. Egykor a falu lakosságának nyújtott biztonságot és az értékeket, az élelmiszert (szalonnát, bort) is itt őrizték.
Szerencsés sorsú épp állapotú szakrális objektum várfalakkal 7 bástyával, külön óratoronnyal maradt az utókorra, kiemelkedően értékes belső részletekkel.
A csarnoktemplom gótikus hálóboltozata páratlan, a sekrestyeajtó intarziás ékesség – a 15 pontos biztonsági zárral együtt. A további ajtók, kapuk, reneszánsz ajtókeretek is egyedi műalkotások, De a leglátványosabb Erdély legnagyobb a
gótikus-ren. szárnyas oltára, amely a 1483-1524 között készült és 28 táblaképet tartalmaz Krisztus életéből vett jelenetekkel.
Említendő még a késő gótikus keresztelő medencéje, továbbá több faragott, feliratos reneszánsz síremléke, ezek egyházi
elöljárók részére készültek anno 500 éve. A szászok és magyarok ma már alig élnek a településen, évente visszatérnek és emlékeznek egykori kultúrájukra, jelenlétükre, alkotásaikra.

A sikeres időutazás történelmi élményét Bagyinszki Zoltán osztotta
meg Önökkel.

123►

A “KIS -DEBRECEN-ként is emlegetett Nagyenyed híres kulturális központja Erdélynek, sok történelmi, művészeti -szomorúakkal is- értékekkel bír.
Többször volt szerencsém járni a városban – legutóbb a nyár elején, amikor láthatóan már szépen elhaladtak a Református Vártemplom “újbóli építésével”- honlapomon a bemutatása már régebben megtörtént.
Jó volt látni a rekonstrukció eredményét, ezt most Önöknek is bemutatom egy pár régi fotóval, amilyen volt, állapottal együtt.
A munkaterületet nem őrizték, bebátorkodtunk Gyurival és fotóztunk. Szerencsénkre sikerrel, baleset nélkül. A jó félezer éves gótikus nagytemplom már majdnem kész – a bástyákkal is védett, koros erőd falai is rekonstruálva, majdnem európai szinten, látványosan. A bejáratnál található reneszánsz Bethlen-kastély, a szürke félbehagyott értékes palota befejezése még várat magára, de már 15 év pereskedés után csak visszaharcolta jogos tulajdonát az Erdélyi református egyház, immár az Ő tulajdona az egykori és leendő magyar múzeum.
A városvezetés kinyilvánította szándékát a további békés egymás mellett élés érdekében. Várhatóan magyar állami segítség szükséges a befejezéshez.
Remélhetőleg a híres Ref. Kollégium és az egykori Vármegyeház szecessziós épülete mellett a harmadik vonzó hármas műemlék is látogatható lesz.

Bagyinszki Zoltán

123►

Temes–Béga-palota, teljes nevén a Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat palotája egy meghatározó saroképület Temesváron. Józsefváros városrészben, az 1989. december 16. sugárút (Bulevardul 16 Decembrie 1989, korábban Hunyadi út) és a Béga-csatorna mentén húzódó korábban Bégabalsor sarkán áll.
Baumhorn Lipót tervei alapján Hart Károly szecessziós stílusban építette 1900–1902 között, és Tunner Kornél emelt rá még egy emeletet az első világháború előtt. Egy időben a vasút területi igazgatóságának székhelyeként működött. A Béga-csatorna felőli oldalán 1996-ban emléktáblát kapott Képessy József, a Béga-szabályozás felügyelője

Wikipédia, a szabad enciklopédia

Az utolsó 3 épület fotót Temesváron sétálva, anno 19 éve fotóztam, először a kupolás 3 szintes műemléket. Különös érték a Béga csatorna Liget úti vasbeton hídja a közelben, a világ legelső legnagyobb ívnyílású vasbetonhídját 1909-ben Mihalich Győző tervezte. Építészeti kiképzése Körössy Albertnek köszönhető.
Szerencsésnek, Istentől támogatott fotográfusnak tartom magam, hiszen Temesváron vagy 7-8 alkalommal megfordultam, volt itt 2 alkalommal kiállításom, könyvbemutatóm és többször fotózhattam sok-sok épületet (közel 70!), köszönhetően a szecessziónak és Szekernyés János művészeti írónak, helytörténésznek. Legutóbb a napokban, barátaimmal sétáltunk egy nagyot, köszönettel hallgatva János remek kiselőadásait, történeteit a jelenlegi Európai Kulturális Főváros értékeiről, érdekességeiről. A remek belső fotók lehetősége, a látványos részletek kiemelik az épület valódi szépségét, Baumhorn gazdag tervezői fantáziáját.

Bagyinszki Zoltán

123►

Egy gyulai kezdeményezés okán kezdtem kutakodni a számítógépemben a hangszerek királynője után.
A szakemberek becsült adatai szerint több mint 1000 régi hangszer van Erdélyország templomaiban. Különböző korokból, a legrégebbi a XVIII. századra tehető.

Több mint 50 templomi orgonát találtam a képsorozatok között- szeretném közreadni a szépséges és változatos erdélyi hangszereket.
Több 100 év távlatába visszatekintve főleg római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, unitárius templomokban járva készültek az orgonákat ábrázoló fotók az elmúlt 20 évben.
Néhány református templomi orgona megjelenési sorrendje: Bögöz 1761, Felsőboldogfalva 1762, Kolozsvár 1765, Torda 1768, Szilágysomlyó 1769, Bonyha 1770, Kolozsvár-Alsóváros 1775, Rugonfalva 1776, Bágy 1777, Marosvécs 1777, Déva 1778, Dés 1780 stb.

Van itt nagyon avítt – vagy csak már dísznek használt hangszer, teljesen új szépség pld. Tordáról a nyár folyamán láthattam, fotózhattam.

Kopott, nagyon szép, érdekes, díszes, egyszerű forma. Hatalmas, kicsi, színes – színtelen egészen a koncertorgonáig. Sok ismeretlen kistelepülés bír orgonával, a nagyvárosok templomai mellett.
Két érdekesség amikor Máriradnán fotóztam épp mise volt a hatalmas rekonstruált templomban és felengedtek a karzatra az orgonához – láthattam a dolgokat játék-működés közben.. A másik alkalommal Aradon járva – az orgonát építették be 100 év késéssel Bognár Leventének is köszönhetően. (Tz kivételesen nem templomi hangszer, ahogyan a marosvásárhelyi sem.)
A hangversenyterem így lett teljes a szépséges modern orgonával.

Persze a hangot a zenfő csodát nem tudom a fotókkal bemutatni, sok-sok orgonakoncert után állíthatom jogos a megnevezés, ez tényleg a Hangszerek Királynője.

Mottó: „Orgonán játszani annyi, mint az örökkévalóság megérzéséből és megértéséből fakadó erőt kinyilvánítani.”

Bagyinszki Zoltán

12►

Bagyinszki Zoltán fotográfus vagyok Gyuláról. Számos szecessziós album készítője, kiállítások megvalósítója. Sokszor jártam már a Kincses Kolozsváron, szeretem a várost, hiszen a magyar történelem, kultúra, az épített örökségünk egyik meghatározó települése, köztudottan Erdélyország fővárosa. Kolozsvár ismét ünnepel, hallottam róla, így készültem a Kolozsvári Magyar Napok fesztivál programjait megtekinteni, belekóstolni a színes forgatag lüktető eseményeibe. Noha ez most nem sikerült, köszöntöm a várost, a szervezőket, a szakembereket, a nagyközönséget, a művészetpártolókat szeretettel. Nekik is válogattam a színes és változatos szecessziós /néha az eklektikával is keveredő helyi épületekből egy sorozatot, gondolva, hogy talán újabb kulturális látványosságként bővíthetem az így is gazdag fesztiválkínálatot.
A szecesszió talán kevésbé ismert stílus – egy évtizede azonban a Szecessziós Világnapok is kínálják a lehetőséget a jobb megismerésére. Úgy vélem, a nagy alkotók, híres építőművészek felé a tisztelgés szinte kötelességünk: Lechner Ödön, Kós Károly, Korb Flóris, Girgl Kálmán, Hubert József és sokan mások. A közismert erdélyi szecessziós városok nagyszerű építőművészeti alkotásokkal rendelkeznek a XX. század elejéről, a boldog békeidőkből: pl. Nagyvárad, Marosvásárhely, Arad, Temesvár, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és persze Kolozsvár. Jelenleg az „Erdélyi szecessziós építészet” kincsestárán dolgozom. A magyar építészet-iparművészet felbecsülhetetlen értékeit őrizném meg tervezett képes adatbázisomban / 400 épület 8000 fotója. Ebből egy szolid részlet az értékes Kolozsvár szecessziós kincseit bemutató fotósorozatom.
Ajánlom tisztelettel, mindenekelőtt javaslom élőben, sétával is megtekinteni ezeket a csodákat, különösen az egyedi díszítő részletekre figyelve.
Természetesen a teljesség igénye nélkül ebben a válogatásban „csak” 18 alkotást tettem a világhálóra, de jelzem, hogy még további 10 helyi érték vár a feldolgozásra.
Gratulálok a megjelent Vakolatvirágok című, kolozsvári értékeket bemutató kiadványhoz. Jómagam sajnos még nem tudtam beszerezni ezt a kecsegtető „kötelező olvasmányt”.
Idénre jó szórakozást, hasznos ismeretszerzést, elsősorban pedig a magyar kultúra és művészet sikeres terjesztését kívánom Önöknek:

Bagyinszki Zoltán