Kategória Archívum: Erdély – Partium

Hadad – Wesselényi kastély XVIII. század

Erdély - Partium

A két Wesselényi kastélyból a régebbi barokk egyszintes manzard tetős épület látható a képeken, sajnos rossz állapotban de menthető! Az értékes magyar emlék használaton kívüli.
Az út mellett közvetlenül oldalt kis park, elöl egykor díszes kapubejáróval kővázákkal. A románok kiváló művészei az elhanyagoltan hagyva pusztító – “érték mentésnek”.
A zárt téglaalapú épület főhomlokzatát íves portikusz díszíti az ablak feletti címerrel, udvarán boltíves- loggiás homlokzatú gazdasági épület látható.
Az épületegyüttest Wesselényi Ferenc építtette 1763-ban. Sajnos a másik kastélyuk is elhanyagolt Hadadon, de legalább a reformátusok használják, a falu régi gótikus temploma az összedőlés előtti állapotában van. Hadadra az út is embert -ill. autót próbáló vállalkozás, az egykori temetőről a Wesselényi kriptáról már nem is beszélve.

Bagyinszki Zoltán

Gyulafehérvár Erődítmény/vár – 600 hektáron

Erdély - Partium

Szakemberek véleménye szerint az elmúlt kétezer évben ez a harmadik vár ezen a helyen. Az első a római castrum, a második a Gyula által épített “fehérvár”, amelynek építésénél a castrum alapjait és köveit használták fel és az idők igényeinek megfelelően alakítgatták a középkor folyamán.
Az utolsó nagyobb átalakításokat ezen a váron Bethlen Gábor végeztette, megépítve 1615 és 1627 között a most is látható délkeleti és délnyugati bástyákat.
A várépítés szükségességét a törökökkel folytatott állandó harc és az elfoglalt területek könnyebb ellenőrzése és megtartása tette szükségessé.
Az új vár építéséhez a felméréseket Giovanni Morando Visconti már 1711-ben megkezdte. Tőle származik a középkori vár és a város utolsó térképe is. Ő készítette el a Vauban-stílusú vár terveit. A terveket a híres törökverő Szavoyai Jenő osztrák generális hagyta jóvá 1714. április 18-án. A bécsi udvar 1714. október 27-én értesítette az Erdélyi Katonai Parancsnokságot, hogy tudomásul vette a Visconti által kidolgozott terveket.

http://delerdely.eloerdely.ro/epitett-orokseg/var/gyulafehervari-var

Gyulafehérvár – Érseki palota

Erdély - Partium


A székesegyház főbejáratától jobbra, a vár délnyugati sarkában található az érseki palota. A félköríves boltozatú kapun keresztül lehet bejutni a négyszögű belső udvarra. A boltív alatt, jobbra nyílik a kapus szoba, ahol útbaigazítást lehet kérni, és magyar nyelvű egyházi könyveket, képeslapokat lehet vásárolni.
Szent István által 1009-ben alapított püspökség, az “erdélyi püspökség” nevet viselte 1932-ig, amikor a nevet a hatalom nyomására “gyulafehérvári püspökségre” kellett változtatni. 1991-től a Vatikán érseki rangra emelte a püspökséget.
Kezdetben az erdélyi püspökség tulajdona volt a mostani palota, valamint a mellette álló épület, melyben napjainkban a katonaság működik. 1542-ben, Buda eleste után a püspöki palota, valamint a püspökség vagyona az alakuló fejedelemség tulajdonába került. Erdély fejedelmei majdnem 150 évig innen kormányozták az országot. A fejedelmi palotának európai szintű berendezése volt, az udvaron szökőkutak álltak. Fénykorát II. Rákóczi György idején érte el. A lengyelországi hadjárat után, 1658-1660 között, a török-tatár hordák azonban kirabolják és felégetik Gyulafehérvárt. A fejedelmi palotát az osztrákok kaszárnyává alakítják át 1690 után. A püspökség újraszervezésekor, 1716-ban kapja vissza a jelenleg is használt épületet. Az egykori püspöki és fejedelmi palota másik részét a mai napig is a katonaság használja. Hiába dőltek meg politikai rendszerek, változtak az országhatárok, a volt fejedelmi palotában 300 éve katonaság működik. A vár történetének érdekessége, hogy csupán 1918 októberében maradt őrség nélkül a vár. A várat a frontról hazatérő román katonaság szállja meg. A fegyverraktárakat lefoglalják. Ez a biztonságot nyújtó körülmény nagymértékben befolyásolhatja a románságot, hogy itt gyűljön össze 1918. december 1-jén.
Az érsekségi épületek négyszögű udvart fognak közre. Az emeletes épületrészekben találhatók a lakosztályok és az irodák. Az egyszintes épületek gazdasági célt szolgálnak. A bejárati kaputól jobbra napórát helyeztek el az északi szárny falán. Egyesek szerint Izabella királynő és János Zsigmond 1542-ben itt rendezkedett be az erdélyi fejedelemség megalakulásakor.
A püspökség az idők folyamán szükséghelyzetben más intézményeknek is helyet biztosított az épületben. 1753 és 1758 között a püspökségi rezidenciában kapott helyet a frissen alapított papnevelő intézet is.

http://delerdely.eloerdely.ro/epitett-orokseg/emlekmu/gyulafehervari-erseki-palota

Nagykároly – Ruha István a magyar Paganini

Erdély - Partium

Ruha István (Nagykároly, 1931. augusztus 17. – Kolozsvár, 2004. szeptember 28.) romániai magyar hegedűművész, kamarazenész.
Első hegedűjét négyéves korában kapta. Nagykárolyban a Hubay-tanítvány Orosz Rózsika tanítványa volt. A második világháború után a nagykárolyi piarista atyák segítségével jutott el Kolozsvárra, ahol a konzervatóriumban Balogh Ferenc tanítványa volt, aki szintén a Hubay-iskolát képviselte. Pályafutása során volt hangversenymester a Kolozsvári Magyar Operában (1949–1957), első hegedűs (1957–1958) illetve szólista (1958–) a Kolozsvári Filharmóniánál, majd tanár a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián (1963–2003). 1964-ben megalapította a Napoca vonósnégyest. Tanítványai között voltak többek között Ágoston András, Fátyol Rudolf, ifj. Boros Mátyás, Gátai Tibor.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiábó

Hadad – Wesselényi “családi sírbolt” 2022. május

Erdély - Partium

Gondoltam szöveg nélkül… de ezt nem tudom csak úgy felrakni-képriport formájában.
Egyedül, szólóban készültem a a Wesselényi emlékek felkutatására a Szilágyságban: Zsibó, Hadad, Zilah.
Nagyon megrázó “élmény volt” az egyik leg-leg közismert és tisztelt család – az árvízi hajós zsibói kastélyának, + zsibói családi sírbolt lerombolása-kirablása, hadadi kastélyoknak és a felhagyott, elhagyatott temetőnek a látványa Hadadon. Még tábla sem segíti a kereső magyart, maradt a verbális GPS.
A hadadi elhanyagoltság- netán tudatos tönkretétel, a magyar lékek sértő megbántása. Nagyon nehéz volt a képek rögzítése. Fizikailag is, hiszen a csalánt a bokrokat előbb ki kellett irtanom, majd utána a szűk helyen bujkálva fotózni – figyelve hová lépek, kikerülve az emberi ürüléket is a volt kriptában.
Néha gondolva a medve lehetséges társaságára is. Mert ez itt alig látogatott, háborítatlan helyszín volt- sajnos. Vajon a szomorú valós maradék még meddig maradhat a magyar temetőben Hadadon? Folyamatosan zakatoló kérdésekkel a fejemben – hogy juthattunk el idáig? Sajnos ez is TRIANONI örökségünk.
Ennyi maradt Hadadon az egykori Wesselényi értékekből. Csak remélni tudom hogy megmozdul valami- valakik ott helyben, persze a magyarok által, vagy Budapesten kormányzati szinten tudnak tenni valamit a sürgős változásért, kötelező változtatásért hiszen a történelmi Wesselényiek sokkal többet érdemelnének.
Bár hallom a megmenteni kívánt, megvásárolt zsibói kastély, a késő barokk családi rezidencia most kerül a bírósági útvesztőbe.
A tisztesség okán megjegyzem, két szép és remekbe szabott Wesselényi Miklós ércszobor jelzi jelenlétüket-jelenlétünket Zilahon és Zsibón (már a honlapomon is láthatóan).

Bagyinszki Zoltán

Nagybánya – aranyérc bányászat, nemesfém kohászat II.

Erdély - Partium

Tényleg sokszor jártam Nagybányán és Felsőbányán, két emblematikus hely a Partiumban – egyben történelmi aranyérc lelőhelyek – bányák és a kapcsolódó feldolgozó üzemek – királyi fejedelmi pénzverőhelyek.
Múzeum lett a Bányaigazgatóság régi műemlék épületéből. Egyszer a híres nagybányai bányavirágok múzeumát is megtekintettem a gazdag ásványkiállításával. Persze 500 év bányászat után elfogyott az érc- befejeződött a gazdagságot is jelentő történelmi tevékenység.
Mindig a Művésztelep, a festők birodalma volt a prioritás számomra – most látni akartam a tényszerű kiállítást, ami szolid és kevésbé attraktív (itt megállt az idő…) ezt tudtam bemutatni.
Csak egy egy szó, fogalom ami a képeken beszédesen látható-több helyen segít a magyar szöveg is hozzá. Igen itt magyarul is olvasható.
A M. Királyi Bányaigazgatóság részleteivel, az ércek, bányaműszerek, a vert arany pénzek – numizmatikai kuriózumok, a bányászlámpák, az aranymosó tálak, az őrlő edények a törő és aprító kalapácsok, a 7 kg-os színtiszta aranytömbök, az ezüsttömböket 10 kg-os méretben öntötték. A biztonsági széf, a megmaradt dokumentumok-igazolványok, mérlegek, azonosító emblémák, a pecsétek és a zárókép a bányabejárattal – (ottfelejtették a magyar szöveget).
Voltam a történelmi Magyarország több aranybánya, pénzverő városában: Recsk, Rudabánya, Telkibánya, Nagybörzsöny, Verespatak, Körmöcbánya, Selmecbánya (inkább ezüst),  Besztercebánya (az arany mellett ezüst és réz), Brád, Felsőbánya és Nagybánya amely a 2. legfontosabb helyszín volt az első kiemelt Körmöcbánya után. Így is emlegették a kiváló európai fizetőeszközt KÖRMÖCI ARANY! A festmények és festőművészek, a z aranyérc mellett kötelező említeni a csodálatos természeti környezetet, az egykori vulkánok megszelídült vonzó formavilágát.
A fotók zöme a Nagybányai Városi  Múzeum anyagát, tárgyi kultúráját, a híres bányászat, az öntéstechnika és főleg egykori magyar történetét rögzítették.

Bagyinszki Zoltán

Nagybánya – aranyérc bányászat, nemesfém kohászat I.

Erdély - Partium

Tényleg sokszor jártam Nagybányán és Felsőbányán, két emblematikus hely a Partiumban – egyben történelmi aranyérc lelőhelyek – bányák és a kapcsolódó feldolgozó üzemek – királyi fejedelmi pénzverőhelyek.
Múzeum lett a Bányaigazgatóság régi műemlék épületéből. Egyszer a híres nagybányai bányavirágok múzeumát is megtekintettem a gazdag ásványkiállításával. Persze 500 év bányászat után elfogyott az érc- befejeződött a gazdagságot is jelentő történelmi tevékenység.
Mindig a Művésztelep, a festők birodalma volt a prioritás számomra – most látni akartam a tényszerű kiállítást, ami szolid és kevésbé attraktív (itt megállt az idő…) ezt tudtam bemutatni.
Csak egy egy szó, fogalom ami a képeken beszédesen látható-több helyen segít a magyar szöveg is hozzá. Igen itt magyarul is olvasható.
A M. Királyi Bányaigazgatóság részleteivel, az ércek, bányaműszerek, a vert arany pénzek – numizmatikai kuriózumok, a bányászlámpák, az aranymosó tálak, az őrlő edények a törő és aprító kalapácsok, a 7 kg-os színtiszta aranytömbök, az ezüsttömböket 10 kg-os méretben öntötték. A biztonsági széf, a megmaradt dokumentumok-igazolványok, mérlegek, azonosító emblémák, a pecsétek és a zárókép a bányabejárattal – (ottfelejtették a magyar szöveget).
Voltam a történelmi Magyarország több aranybánya, pénzverő városában: Recsk, Rudabánya, Telkibánya, Nagybörzsöny, Verespatak, Körmöcbánya, Selmecbánya (inkább ezüst),  Besztercebánya (az arany mellett ezüst és réz), Brád, Felsőbánya és Nagybánya amely a 2. legfontosabb helyszín volt az első kiemelt Körmöcbánya után. Így is emlegették a kiváló európai fizetőeszközt KÖRMÖCI ARANY! A festmények és festőművészek, a z aranyérc mellett kötelező említeni a csodálatos természeti környezetet, az egykori vulkánok megszelídült vonzó formavilágát.
A fotók zöme a Nagybányai Városi  Múzeum anyagát, tárgyi kultúráját, a híres bányászat, az öntéstechnika és főleg egykori magyar történetét rögzítették.

Bagyinszki Zoltán

Erdély – Zilah

Erdély - Partium

Zilah a Meszes hegység lábánál fekvő település már a rómaiak által is ismert volt, erre utal a határában található őrtorony és római út maradványa.
A város ma Szilágy megye székhelye, lakosságának 20 szazaleka magyar anyanyelvű.
Főterén található a híres Wesselényi Miklós Református Kollégium, ahol Ady Endre a gimnázium felső négy osztályát végezte.
Ady albérleti lakóhelyének falán emléktáblát helyeztek el.
Az iskola épülete előtt pedig Ady és Octavian Goga szobra áll. A főtér túlsó oldalán álló Wesselényi-szobor Fadrusz János alkotása, aki a kolozsvári Mátyás-szobrot is készítette.
A városnak XIII. századi többször átépített református temploma van, mely mai formáját az 1907-es felújítással nyerte el és egyike a legnagyobb erdélyi református templomoknak.
Zilah legrégibb épületeinek egyike ez a mára már egyszerű kis ház, amelyen tábla hirdeti, hogy 1714-ben az akkori ház boltíves szobájában töltött egy éjszakát XII. Károly svéd király.
Itt lakott ugyanis barátja, Zovanyi György, a külföldi akadémiákon tanult fiatal lelkész. Ő látta vendégül a Benderből (ma Tighina) hazafelé utazó és Zilahon áthaladó nem mindennapi vendéget.
A házat azóta már alaposan átépítették, a boltíves szobának nyoma sincs, csupán a tábla emlékeztet az eseményre.

Látnivalók:
Iparos egylet kaszinója
Újvárosi ház
Katonai laktanya
Reformatus templom
Wesselényi Miklós emlékmű
Ártézi kút
Városháza
Katolikus templom
Sera ház
Leányiskola
Vigadó
Zoványi ház

https://www.szekelyfoldiinfo.ro/Menu/zilah-prezentacio_kepekben-turisztikai_attrakciok-szallas-helyek-terkep-a_kornyek_turisztikai_latvanyossagai-szallasai-zilah.html

Zsibó – Wesselényi-kastély

Erdély - Partium

A kastély első ura, Wesselényi Ferenc 1584-ben Báthory István híve és nagyérdemű kamarásaként kapta meg Hadadot és Zsibót, huszonhat faluval és a bárói címmel. Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak.
1805-ben, Kazinczy Ferenc első erdélyi útja alkalmából Franz Neuhausert, a fiatal festőművészt találta Zsibón, aki a kastély ebédlőjének vászonra festett vadászjelenetein dolgozott. A kastély mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A lószobrot, amely az istálló falán látható, Johannes Nachtigall faragta. A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt. A kastély végül 1810-re készült el. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos.

Az államosítás után teljesen megváltoztatták a kastély belsejét. Díszítő elemeit, ablak és ajtófélfáit, a faborítást leverték. Mindent elloptak ami mozdítható volt: bútorokat, kályhákat, festményeket és dísztárgyakat, Neuhauser festményeit pedig lemeszelték. A kastély szobái iskolai tantermek lettek, és a kastélyból általános iskola lett, majd bentlakásos középiskola, pionírok háza, múzeum és a természetkedvelő fiatalok kutató központja. Az angolparkból botanikus kert lett, a lovardából kantin, a kastély udvarán pedig gokartpályát alakítottak ki. Jelenleg a kastélyban már csak a gyermekpalota működik. A kertben látható kőoroszlánokat a 70-es évek végén hozták ide a szurduki Jósika Miklós kastélyból.

Tulajdonviszony: az örökösök visszakapták a kastélyt.

https://kastelyerdelyben.ro/castle/castelul-wesselenyi-jibou-wesselenyi-kastely-zsibo-wesselenyi-castle-jibou/?lang=hu

Magyar Szecesszió – Szecesszió Világnapi nagybányai kiállításról, a megnyitóról.

Erdély - Partium


Sikeres fotós program Nagybányán, Bagyinszki Zoltán fotói mutatták be a magyar szecessziós építészet értékeit. 42 fotó segítségével.
A tárlatot 1 hónapig lehet megtekinteni a partiumi városban, szervezők: Nagybányai Képzőművészeti és Kult. Egyesület és a Római Katolikus Esperesség.
A meghívó és programsor – plakát a képi mellékletben látható.

Kedves Barátaim- pár fotó a Nagybányai a Szec. Világnapi – kiállításról, (megnyitóról. 2022. június 25.)
Köszöntőt mondott Szmutku Róbert esperes és megnyitotta művészi gondolataival Véső Ágoston Munkácsy díjas festőművész.
ezt követően B. Zoltán fotográfus tárlatvezetést tartott a témában. Zárásként finom borok és finom falatok kerültek tálalásra.
Másnap ismerkedtünk a város szecessziós értékeivel és megtekintettük a 300 éves csodálatos barokk Szentháromság templomot.
Szecessziós könyvajándékok is átadásra kerültek a szervezőknek, segítőknek.
A jövő héten Gyulán és Aradon folytatódik a program.

Bagyinszki Zoltán