Kategória Archívum: Erdély – Partium

123►

Több alkalommal volt szerencsém felkeresni, megtekinteni a Székelyek Nemzeti Múzeumát a főépületet Sepsiszentgyörgyön.
A Kós Károly által tervezett szecessziós épület 1911-12 most lett felújítva, befejezve 2023 nyarán a – Magyar kormány támogatásával – a múlt század elejének egy emblematikus alkotása a belvárosban található, igazán esztétikus lett maga az épület és a szépséges részletek is persze.
A parkban a főépületen kívül egy székely-csíki tornácos parasztház látható, székelykapuk -a legrégebbi- a dalnoki 1773-ból való.
Két múzeumőr ház és remekbe szabott eredeti tervek alapján készült új külső főbejárati kapu is látható. Feltétlen említésre méltó az alapítói szobor amely özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emíliát ábrázolja. A park egyben mini arborétum. A homlokzati külső mozaik anno 1913-as évszámmal készült.
Még egy nagy művész neve álljon itt: Zsolnay Vilmos, akihez köthető a szépséges tornyos tetődíszítés, a színes Zsolnay cserepekkel.
Az épületen belül jelenleg is több muzeális művészi értékű alkotás található – a múzeum jelenleg még nem látogatható.
A bejárat mögött középkori faragott köveket 1728- kapuzatot, Csaba vitéz üvegfestményét gr. Bánffy Miklós műve a lépcsőházban, alatta a tervező Kós Károly szobra fogadja a látogatókat. Mögötte egy látványos kovácsoltvas belső kapun jutunk tovább a termekhez.
Az emeleten a barátosi ref. templomból átmentett hatalmas festett kazettás mennyezetét és egy impozáns festményt láthatunk Gábor Áron haláláról- Gyárfás Jenő alkotása.
Köztudott hogy Budapesten kívül Sepsiszentgyörgy városa rendelkezik a legtöbb Kós Károly tervezte védett épülettel, erről szabadtéri kiállítás is látható a parkban.
A múzeum 2023 október végén nyitja meg kapuit, ezt követően szeretnék majd értékeiről, gazdag anyagáról, a könyvtárról képes beszámolóval jelentkezni.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

123►

Több alkalommal volt szerencsém felkeresni, megtekinteni a Székelyek Nemzeti Múzeumát a főépületet Sepsiszentgyörgyön.
A Kós Károly által tervezett szecessziós épület 1911-12 most lett felújítva, befejezve 2023 nyarán a – Magyar kormány támogatásával – a múlt század elejének egy emblematikus alkotása a belvárosban található, igazán esztétikus lett maga az épület és a szépséges részletek is persze.
A parkban a főépületen kívül egy székely-csíki tornácos parasztház látható, székelykapuk -a legrégebbi- a dalnoki 1773-ból való.
Két múzeumőr ház és remekbe szabott eredeti tervek alapján készült új külső főbejárati kapu is látható. Feltétlen említésre méltó az alapítói szobor amely özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emíliát ábrázolja. A park egyben mini arborétum. A homlokzati külső mozaik anno 1913-as évszámmal készült.
Még egy nagy művész neve álljon itt: Zsolnay Vilmos, akihez köthető a szépséges tornyos tetődíszítés, a színes Zsolnay cserepekkel.
Az épületen belül jelenleg is több muzeális művészi értékű alkotás található – a múzeum jelenleg még nem látogatható.
A bejárat mögött középkori faragott köveket 1728- kapuzatot, Csaba vitéz üvegfestményét gr. Bánffy Miklós műve a lépcsőházban, alatta a tervező Kós Károly szobra fogadja a látogatókat. Mögötte egy látványos kovácsoltvas belső kapun jutunk tovább a termekhez.
Az emeleten a barátosi ref. templomból átmentett hatalmas festett kazettás mennyezetét és egy impozáns festményt láthatunk Gábor Áron haláláról- Gyárfás Jenő alkotása.
Köztudott hogy Budapesten kívül Sepsiszentgyörgy városa rendelkezik a legtöbb Kós Károly tervezte védett épülettel, erről szabadtéri kiállítás is látható a parkban.
A múzeum 2023 október végén nyitja meg kapuit, ezt követően szeretnék majd értékeiről, gazdag anyagáról, a könyvtárról képes beszámolóval jelentkezni.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

123►

Tóásó Pálnak (1870-1927) a kiváló, a maga korában sokat foglalkoztatott, többszörösen kitüntetett budapesti műépítésznek szatmári alkotása az Iparos Otthon (1911), amely a régi Szamos mederre épült. Reprezentatív kulturális központnak szánták, homlokzatán kívül erről árulkodik monumentális lépcsőháza, jó minőségű üvegfestménye, gipszkazettás mennyezetű díszterme. A homlokzatot jón fejezetű monumentális falpillérek tagolják, köztük öt hatalmas méretű ablak, középen díszes, ívelt vonalú erkély látható. A jón fejezetek, a félkörös ablakok, a timpanonra emlékeztető háromszög alakú homlokzati elem, az urnák, füzérdíszek alkotónk olyan, a historizmushoz közel álló kötődéseiről vallanak, amelyek közé a kordivatnak megfelelően némi szecessziós jelleget is becsempészett ugyan, de ezek stilárisan nem meghatározóak

Muhi Sándor – helytörténész
https://www.facebook.com/IparosOtthonSzatmarnemeti/about_details

A határ menti Partium egyik legszebb szecessziós stílusú épülete. A város történelmi központjában, a park É-i részén található. 1902-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos Budapesti műépítészek tervei alapján, a régi városháza helyén. Makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert.
Szatmárnémetiben jártunk tegnap. 06.00 -21.00 – 550 km – 600 fotó, sok szép épület fotója készült a szec. gyűjteménybe!
Szerencsésen megjártuk utunkat, a nagy feladat megoldva, köszönjük a Teremtőnek is.
Ez egy régi új válogatás amit az épületet nem láthatunk MOST sajnos még sokáig… tönkretéve, bebugyolálva várja a jobb sorsát.
A zászlóshajó Szatmárnémetiből a Pannónia szálló és vigadó fotói az elmúlt 20 évből. Igen hazai segítség kell hozzá, a rekonstrukcióhoz.
A magyaros szecesszió jegyében készült: kávéház, étterem, bálterem 24 x 12 m. ötkaréjos árkádokkal, hotel több mint 50 szobával, cukrászda, előadóterem stb.
Persze Zsolnay mázas kerámia csoda, a pazar kupolával- ezt tették tönkre a “román barátaink…..” – reménykedünk a megújulásban.
Igen, legyen továbbra is emblematikus értéke, vonzereje a városnak, mielőbb.

Bagyinszki Zoli

1234►

A Kultúrpalota Marosvásárhely főterén álló meghatározó épület, amely 1911 és 1913 között épült. Az épületet a Bernády György polgármester által felkért budapesti Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája és a szintén magyaros törekvéseket képviselő gödöllői művésztelep összművészeti törekvéseinek csúcspontja.

A Kultúrpalotára kiírt pályázatot Komor és Jakab egy kétemeletes épülettervvel nyerte meg, csak később, Bernády György polgármester kérésére alakították három emeletesre. 1911-ben kezdődött meg az építkezés és 1913-ra már a belső díszítések is befejeződtek.

Az épület gazdag szobor- és mozaikdísze ellenére is nyugodt összhatású. Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tető kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay-gyár készített.

A harmadik emeleti szinten, a külső homlokzatot, Körösfői-Kriesch Aladár „Hódolat Hungáriának” című mozaikja díszíti. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard található. A mozaik két oldalán sisakos Frany von Tuck és Gustav Klimt Pallasz Athéné áll. A baloldali angyal kezében Marosvásárhely címerét és a jobb oldali meg Mátyás király címerét tartja.

A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, ezt még nemzeti panteonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal díszített íves ablakok mellvédjén magyar írok arcképei tűnnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond stb.). A négyeskapu felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg. Az oldalhomlokzaton félköríves záródású mozaikok találhatók.

A földszinti nagyterem, a hangversenyterem 800 személy befogadására alkalmas. Színpadán nem kisebb nevek, mint Pablo Cassals, Jan Kubelik, George Enescu, David Ojsztrah és Bartók Béla is megfordultak. Az előcsarnok 45 méter hosszú.12 ólomüveg-kompozíció fedi a falakat, amelyeket Thorozkai-Wigand Ede és Nagy Sándor az 1914-es San Fransisco-i világkiállításra terveztek, de közbeszólt a történelem: kitört az első világháború. A második világháborút az alkotások a pincében vészelték át. A két végén velencei tükrök találhatók. A tükörterem, a palota legkisebb terme, valóságos gyöngyszem. A harmadik emeleten található több mint ezer alkotással a képzőművészeti múzeum. A könyvtárban több mint 1 millió kötet található.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

Nagyvárad, Marosvásárhely, Szabadka és Kecskemét a kiemelkedő szecessziós városaink Budapest mellett.
Talán a legcsodásabbbb -szubjektív- épületegyüttes a történelmi MO-on, Marosvásárhelyen Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján valósult meg: a Városháza, a Kultúrpalota és a Vármegyeháza. A kész tervek ellenére sajnos a Vármegyeháza nem valósult meg a háború kitörése miatt.
A Városháza 1906-1907 között magyaros szecessziós stílusban készült, főleg Bernády György polgármester igénye, kreatív akarata eredményeként.
A város lakosságának pótadójából, igazi magyar polgári gondolkozásra vallóan. Reprezentatív művészi, jövőbemutató objektumnak szánták, a város első épületének kellett lennie. Az 1905-ös tervpályázatra 10 alkotás érkezett be, amit Komor Marcell és Jakab Dezső nyert meg.
Ma már tudjuk a tornyos (50 m magas) 3 szintes épület, a torony révén a város jelképe is lett egyben. A részletgazdag, Zsolnay tetős építményben kiemelkedik a díszterem.
Sajnos az impozáns, komoly művészeti értékű Róth Miksa üvegablakokat az alacsony kultúrájú új ország helyi vezetése tönkretéve eltüntette, likvidálta a magyar politika és történelem nagyjainak üvegfestményeit, mint ahogyan az emléktáblát is.
Ezekben a képsorokban látható portrék megtekinthetőek itt a honlapon, a Kultúrpalota kiállításán fotózhattam őket. Jelenleg a Megyeháza intézménye található az épületben.
Reményeim szerint a nyár folyamán 4. alkalommal járhatok a művészi kivitelű intézményben, a díszterem és a lépcsőház értékeit is megörökíthetem majd.

Forrás: Keresztes Gyula, Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar Kiadó 2000.

12►

Varsánd, a fahíd – több mint 100 évig bírta a víz támadásait – volt néhány…
Lehet kicsit túlzás volt ezt már hídnak titulálni az utóbbi 40-50 évben.

Bagyinszki Zoltán

12►

A muzeális “érdekes tákolt” fahíd régebben készült képsora – sajnos aktuális, Gyulavarsándon a határ mellett rögtön a fahíd szerkezete odavan a Fehér-Körösön.. elsodorta az áradás, országos hír lett belőle. Anno még gulya és szekerek mellett gépek is közlekedtek rajta.
Én nem mertem kocsival áthaladni rajta.

Bagyinszki Zoltán

12►

Csak egy kis földrajzi összesítő frissítés ABC – sorrendben a most felkerült, a Világnapi sorozatú képek kapcsán .
A képek alatt mindenhol olvashatóan a település neve és az épület neve – funkciója.
Erdély körbejárva tapasztalhattam , hogy több nagyobb városban a városképet is meghatározóan 150 – 200 egyedi épület is készült 1895 és 1915-20 között a szecesszió stílusában. A boldog békeidők gazdagságát alkotókedvét is bizonyítva.
Arad ,Déva, Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Herkulesfürdő, Kolozsvár, Lugos, Máramarossziget, Marosvásárhely, Menyháza, Nagybánya,Nagyenyed, Nagykároly, Nagyszalonta, Nagyszeben, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Sztána, Temesrékás, Temesvár, Vízakna.
Jó utazást kívánok az online térben.

Bagyinszki Zoltán

123►

A Szecesszió Világnapi 2023. évi programok keretében készült egy válogatás ERDÉLY szecessziós értékiről.
Szűken 24 település leg-legjeiből válogattam fotókat. Az ikonikus szec. településekből többet, 1-1 város falu pedig néhány fotóval került fel a világhálóra. Igyekeztem a javából meríteni a többbbb 1000 fotót áttekintve.
Magam sem gondoltam ,hogy ilyen gazdag az egykori történelmi Magyarország fontos régiójának ez irányú művészete.
A nagy nevek – képző és iparművészek legalább 10 sort igényelnének Lechner Ödöntől Kós Károlyig, Róth Miksától Zsolnay Vilmosig.
Eddig közel 50 települést kerestem fel és fotóztam a szecesszió értékeit Erdélyben. Legutóbb Kolozsváron jártam sokadszor már.
Inkább a javát, a szépséget gondoltam közvetíteni – pedig még sok fájdalmas lepusztult alkotás várja ébredésének közeli idejét.

Bagyinszki Zoltán