Kategória Archívum: Erdély – Partium
Berethalom – Evangélikus templomvár, világörökség
Berethalom Világöröksége, Európa Nostra-díjas, 1500-körül elkészült műemléke megtekintésre érdemes.
A középkori védelemtechnika egyik legépebb ránk maradt művészi alkotása ERDÉLY közepén található. (2 alkalommal jártam itt, kívül-belül fotózhattam.)
A kevésbé ismert kis eldugott helyen lévő szász erődítmény egykor az evangélikus püspök székhelye is volt.
Szép természeti környezetben a falu közepén épült egy kis dombra, a védőfalakkal övezett templomhoz fedett lépcsőn jutunk fel. Egykor a falu lakosságának nyújtott biztonságot és az értékeket, az élelmiszert (szalonnát, bort) is itt őrizték.
Szerencsés sorsú épp állapotú szakrális objektum várfalakkal 7 bástyával, külön óratoronnyal maradt az utókorra, kiemelkedően értékes belső részletekkel.
A csarnoktemplom gótikus hálóboltozata páratlan, a sekrestyeajtó intarziás ékesség – a 15 pontos biztonsági zárral együtt. A további ajtók, kapuk, reneszánsz ajtókeretek is egyedi műalkotások, De a leglátványosabb Erdély legnagyobb a
gótikus-ren. szárnyas oltára, amely a 1483-1524 között készült és 28 táblaképet tartalmaz Krisztus életéből vett jelenetekkel.
Említendő még a késő gótikus keresztelő medencéje, továbbá több faragott, feliratos reneszánsz síremléke, ezek egyházi
elöljárók részére készültek anno 500 éve. A szászok és magyarok ma már alig élnek a településen, évente visszatérnek és emlékeznek egykori kultúrájukra, jelenlétükre, alkotásaikra.
A sikeres időutazás történelmi élményét Bagyinszki Zoltán osztotta
meg Önökkel.
Nagyenyed – Vártemplom, erődítmény, Bethlen-kastély
A “KIS -DEBRECEN-ként is emlegetett Nagyenyed híres kulturális központja Erdélynek, sok történelmi, művészeti -szomorúakkal is- értékekkel bír.
Többször volt szerencsém járni a városban – legutóbb a nyár elején, amikor láthatóan már szépen elhaladtak a Református Vártemplom “újbóli építésével”- honlapomon a bemutatása már régebben megtörtént.
Jó volt látni a rekonstrukció eredményét, ezt most Önöknek is bemutatom egy pár régi fotóval, amilyen volt, állapottal együtt.
A munkaterületet nem őrizték, bebátorkodtunk Gyurival és fotóztunk. Szerencsénkre sikerrel, baleset nélkül. A jó félezer éves gótikus nagytemplom már majdnem kész – a bástyákkal is védett, koros erőd falai is rekonstruálva, majdnem európai szinten, látványosan. A bejáratnál található reneszánsz Bethlen-kastély, a szürke félbehagyott értékes palota befejezése még várat magára, de már 15 év pereskedés után csak visszaharcolta jogos tulajdonát az Erdélyi református egyház, immár az Ő tulajdona az egykori és leendő magyar múzeum.
A városvezetés kinyilvánította szándékát a további békés egymás mellett élés érdekében. Várhatóan magyar állami segítség szükséges a befejezéshez.
Remélhetőleg a híres Ref. Kollégium és az egykori Vármegyeház szecessziós épülete mellett a harmadik vonzó hármas műemlék is látogatható lesz.
Bagyinszki Zoltán
Temesvár – Temes–Béga-palota
Temes–Béga-palota, teljes nevén a Temes-Bégavölgyi Vízszabályozási Társulat palotája egy meghatározó saroképület Temesváron. Józsefváros városrészben, az 1989. december 16. sugárút (Bulevardul 16 Decembrie 1989, korábban Hunyadi út) és a Béga-csatorna mentén húzódó korábban Bégabalsor sarkán áll.
Baumhorn Lipót tervei alapján Hart Károly szecessziós stílusban építette 1900–1902 között, és Tunner Kornél emelt rá még egy emeletet az első világháború előtt. Egy időben a vasút területi igazgatóságának székhelyeként működött. A Béga-csatorna felőli oldalán 1996-ban emléktáblát kapott Képessy József, a Béga-szabályozás felügyelője
Wikipédia, a szabad enciklopédia
Az utolsó 3 épület fotót Temesváron sétálva, anno 19 éve fotóztam, először a kupolás 3 szintes műemléket. Különös érték a Béga csatorna Liget úti vasbeton hídja a közelben, a világ legelső legnagyobb ívnyílású vasbetonhídját 1909-ben Mihalich Győző tervezte. Építészeti kiképzése Körössy Albertnek köszönhető.
Szerencsésnek, Istentől támogatott fotográfusnak tartom magam, hiszen Temesváron vagy 7-8 alkalommal megfordultam, volt itt 2 alkalommal kiállításom, könyvbemutatóm és többször fotózhattam sok-sok épületet (közel 70!), köszönhetően a szecessziónak és Szekernyés János művészeti írónak, helytörténésznek. Legutóbb a napokban, barátaimmal sétáltunk egy nagyot, köszönettel hallgatva János remek kiselőadásait, történeteit a jelenlegi Európai Kulturális Főváros értékeiről, érdekességeiről. A remek belső fotók lehetősége, a látványos részletek kiemelik az épület valódi szépségét, Baumhorn gazdag tervezői fantáziáját.
Bagyinszki Zoltán
Magyar történelmi orgonák az erdélyi templomokban
Egy gyulai kezdeményezés okán kezdtem kutakodni a számítógépemben a hangszerek királynője után.
A szakemberek becsült adatai szerint több mint 1000 régi hangszer van Erdélyország templomaiban. Különböző korokból, a legrégebbi a XVIII. századra tehető.
Több mint 50 templomi orgonát találtam a képsorozatok között- szeretném közreadni a szépséges és változatos erdélyi hangszereket.
Több 100 év távlatába visszatekintve főleg római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, unitárius templomokban járva készültek az orgonákat ábrázoló fotók az elmúlt 20 évben.
Néhány református templomi orgona megjelenési sorrendje: Bögöz 1761, Felsőboldogfalva 1762, Kolozsvár 1765, Torda 1768, Szilágysomlyó 1769, Bonyha 1770, Kolozsvár-Alsóváros 1775, Rugonfalva 1776, Bágy 1777, Marosvécs 1777, Déva 1778, Dés 1780 stb.
Van itt nagyon avítt – vagy csak már dísznek használt hangszer, teljesen új szépség pld. Tordáról a nyár folyamán láthattam, fotózhattam.
Kopott, nagyon szép, érdekes, díszes, egyszerű forma. Hatalmas, kicsi, színes – színtelen egészen a koncertorgonáig. Sok ismeretlen kistelepülés bír orgonával, a nagyvárosok templomai mellett.
Két érdekesség amikor Máriradnán fotóztam épp mise volt a hatalmas rekonstruált templomban és felengedtek a karzatra az orgonához – láthattam a dolgokat játék-működés közben.. A másik alkalommal Aradon járva – az orgonát építették be 100 év késéssel Bognár Leventének is köszönhetően. (Tz kivételesen nem templomi hangszer, ahogyan a marosvásárhelyi sem.)
A hangversenyterem így lett teljes a szépséges modern orgonával.
Persze a hangot a zenfő csodát nem tudom a fotókkal bemutatni, sok-sok orgonakoncert után állíthatom jogos a megnevezés, ez tényleg a Hangszerek Királynője.
Mottó: „Orgonán játszani annyi, mint az örökkévalóság megérzéséből és megértéséből fakadó erőt kinyilvánítani.”
Bagyinszki Zoltán
Kolozsvári Magyar Napok 2023. A város szecessziós kincsei
Bagyinszki Zoltán fotográfus vagyok Gyuláról. Számos szecessziós album készítője, kiállítások megvalósítója. Sokszor jártam már a Kincses Kolozsváron, szeretem a várost, hiszen a magyar történelem, kultúra, az épített örökségünk egyik meghatározó települése, köztudottan Erdélyország fővárosa. Kolozsvár ismét ünnepel, hallottam róla, így készültem a Kolozsvári Magyar Napok fesztivál programjait megtekinteni, belekóstolni a színes forgatag lüktető eseményeibe. Noha ez most nem sikerült, köszöntöm a várost, a szervezőket, a szakembereket, a nagyközönséget, a művészetpártolókat szeretettel. Nekik is válogattam a színes és változatos szecessziós /néha az eklektikával is keveredő helyi épületekből egy sorozatot, gondolva, hogy talán újabb kulturális látványosságként bővíthetem az így is gazdag fesztiválkínálatot.
A szecesszió talán kevésbé ismert stílus – egy évtizede azonban a Szecessziós Világnapok is kínálják a lehetőséget a jobb megismerésére. Úgy vélem, a nagy alkotók, híres építőművészek felé a tisztelgés szinte kötelességünk: Lechner Ödön, Kós Károly, Korb Flóris, Girgl Kálmán, Hubert József és sokan mások. A közismert erdélyi szecessziós városok nagyszerű építőművészeti alkotásokkal rendelkeznek a XX. század elejéről, a boldog békeidőkből: pl. Nagyvárad, Marosvásárhely, Arad, Temesvár, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és persze Kolozsvár. Jelenleg az „Erdélyi szecessziós építészet” kincsestárán dolgozom. A magyar építészet-iparművészet felbecsülhetetlen értékeit őrizném meg tervezett képes adatbázisomban / 400 épület 8000 fotója. Ebből egy szolid részlet az értékes Kolozsvár szecessziós kincseit bemutató fotósorozatom.
Ajánlom tisztelettel, mindenekelőtt javaslom élőben, sétával is megtekinteni ezeket a csodákat, különösen az egyedi díszítő részletekre figyelve.
Természetesen a teljesség igénye nélkül ebben a válogatásban „csak” 18 alkotást tettem a világhálóra, de jelzem, hogy még további 10 helyi érték vár a feldolgozásra.
Gratulálok a megjelent Vakolatvirágok című, kolozsvári értékeket bemutató kiadványhoz. Jómagam sajnos még nem tudtam beszerezni ezt a kecsegtető „kötelező olvasmányt”.
Idénre jó szórakozást, hasznos ismeretszerzést, elsősorban pedig a magyar kultúra és művészet sikeres terjesztését kívánom Önöknek:
Bagyinszki Zoltán
Székelyudvarhely – Református Kollégium
A Református Gimnáziumot, amit most is látsz, tehát ezt a csodálatos magyar szecessziós épületet abban az évben kezdték el újjáépíteni, amikorra a Székelyudvarhely katolikus gimnáziuma elkészült. Szóval a gazdasági fellendülés malmai itt is őröltek: Városháza gigaberuházása (1895-1896), és a katolikus gimnázium (1909-1910) gigaberuházása után jöhetett a református gimi újjáépítése, bővítése, ma is látható formájúvá alakítása. Nem véletlen egyébként, hogy épp itt, Székelyudvarhelyen történtek ezek a folyamatok, hisz Székelyudvarhely az udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja ekkor, és Székelyföld központja évszázadokon keresztül.
Sepsiszentgyörgy – Vadászati múzeum – trófea csodákkal, főleg Sárkány Árpád ajándékaként
Egyedi érdekesség, Székelyföld egyik leglátogatottabb kiállítása, múzeuma főleg a Kárpátokra koncentráltam a gazdag képanyag válogatása kapcsán, de afrikai anyaga is van bőven.
Egy extra Gímszarvas agancs a 2. teremben látható több fotóval, Bige műtrágyakirály lőtte anno 2011-ben valószínű Kommandón Kovászna mellett.
Egy valóban kapitális világbajnoki szintű impozáns 13-kg-os agancs. A dokumentum is ott látható érdekes adatokkal. 260.81 ponttal.
Sepsiszentgyörgy központjában, a Bene házban lévő tárlat egy csodálatos szecessziós, rekonstruált polgárházban található.
A szegény Gímszarvas bika cipelhette élete folyamán, persze küzdeni vele a tehenek kegyeiért a vetélytársakkal kiválóan lehetett.
Sok különleges érdekes dolog volt itt látható: a medve, a medvebarlang rekonstrukció sem akármi, a Sárkány relikviákkal (egykori jeles nagy vadász), kitömött állatokkal – trófeákkal, tojások bemutatójával és az ismert vadászok, vadászírók életrajzával. Medve, muflon, bölény, farkas, zerge, fajdkakas, hiúz (trófeák) jelenléte is igazolja a terület népszerű értékeit.
Látható, hogy a Kárpátok – kanyar a világ egyik leggazdagabb élőhelye, csodás állat és növényvilággal, igazán vonzó több 100 éves vadászparadicsom.
Láthatóan kicsit zsúfolt, sok az anyag, kevés a hely hozzá.
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy többször (sokszor, mivel az Erdély természeti kincsei c. albumot -Tóth Kiadó Én fotózhattam) jártam a vidéken, a sűrű erdőkben, a sziklás hegyeken, a szűk kanyonokban, a cserjés domboldalakon, az állatok eredeti élőhelyén: Kommandón is.
Bagyinszki Zoltán
Fehéregyháza – Petőfi 200, Petőfi múzeum és emlékpark
Az 1897-ben alapított múzeum kezdeményezője Haller Louise grófnő. 1990-től a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet működteti, a rusztikus stílusban épült emlékházat. A múzeum három termében a korszakot bemutató és a költő életével kapcsolatos tárgyakat és dokumentumokat, valamint a fehéregyházi csata makettje látható. A Petőfi emlékmúzeumban és az ápolt emlékparkban a költő egy jól sikerült életnagyságú szobra és Bem tábornok szobra is látható.
https://visitmures.com/hu/epitett-orokseg/muzeumok/petofi-emlekmuzeum-feheregyhaza