bzadmin archívuma

Lice – Czékus kastély

Felvidék

Az Árpád-kori eredetű faluról, a mely a gömöri várbirtok része volt, az első írott forrás a 13. században emlékezik meg. A fontos út mellett, a Murány völgyében létesült település életét a középkorban nagyban befolyásolta a határában kitermelt majd feldolgozott vasérc.
A faluban a Czékus család a 18. században szerzett birtokot. Kastélyuk, melyet a helybeliek “Alsó-kastélynak” is neveznek, a 18. század végén épült, későbarokk-klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, földszintes épületet magas, barokk manzárdtető fedi. Legnívósabb műrészlete a homlokzatból előreugró középrizalit fölé emelkedő timpanon pazar vakolatreliefje, amely ma még restaurálható állapotban van. Ugyancsak szépek az ablakok körüli vakolatdíszek, ill. a bejárati ajtó kőkerete.
Az épület az 1990-es évek eleje óta egy drogfüggő fiatalokkal foglalkozó alapítvány tulajdonában van – ők küzdenek a ház helyrehozatalával.
A kastélyhoz egykor nívós, értéket képviselő gazdasági melléképületek is tartoztak, de ezek mára tönkrementek, eltűntek. A kastélyt egykor szép park övezte, de ebből néhány ősfát kivéve mára semmi sem maradt.

http://muemlekem.hu/hatareset/Czekus-kastely-Lice-1847

Nagyvárad – Szent László király és temploma 2019.

Erdély - Partium

Nagyvárad 1692-es visszafoglalása utáni első római katolikus temploma Olasziban, a Körös jobb partján emelt, Szent Brigittának szentelt szerény kisméretű épület volt. A római katolikus püspökség, helyreállítása után elsődleges céljának tekintette egy rangjához méltő imahely felállítását, azonban az 1751-1780 között felépült barokk székesegyház elkészültéig az újvárosi Szent László plébániatemplom szolgált püspöki székesegyházként is.
A templom építésének kezdetére vonatkozó hiteles dokumentum ez idáig nem ismeretes. Több közvetett forrás alapján 1717 és 1734 közé tehető a templomépítésének ideje. A káptalan 1723 január 10-én a régi Szent Brigitta templomból, az új, városközpontban emelt templomba költözik, Csáky Imre püspök (1702-1732) pedig 13-án fényes ünnepségek közepette vonul be az új, még nem teljesen kész székesegyházba, miszerint az alapkőletételre legkésőbb 1720-ban sor kellett kerüljön. Habár a főbejárat fölötti kronosztikon az 1733-as évet jelőli meg mint a munkálatok befejezését, még 1734-ből is származnak elszámolási iratok.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=227

A hagyományok szerint Nagyváradot Szent László király alapította, aki oda helyezte a Bihari Püspökséget. Mi sem volt természetesebb, minthogy a király alakjának szobrot emelnek a város főterén.
Ezt már 1390-ben is megtették. Akkor állították az első Szent László szobrot; minden bizonnyal a Kolozsvári testvérek műve volt. 1660-ban amikor a törököknek sikerült bevenniük Várad várát, a szobor is elpusztult. Egyszerűen beöntötték ágyúgolyónak.
A ma látható királyszobor felállítását Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezte. 1893. szeptember 10-én avatták.
Szent László alakja egy három méter magas talapzaton áll. A király fején korona, vállán palást látható. A szobor vasrácsos kerítésének négy sarkán egy-egy címertartó oroszlán áll.
A szobrász, Tóth István Stróbl Alajos műtermében dolgozott.
Eredetileg nem itt állt az emlékmű, hanem a Szent László téren, csak 1923-ban került a mostani helyére. A városvezetés bontatta le (1923. július 13-án), hogy helyébe I. Ferdinánd király lovas szobrát helyezzék. A római katolikus egyház a püspöki palota kertjében állíttatta fel, ahol ma is van.
Szent László király halálának 800. évfordulójára készült a szobor.

https://www.kozterkep.hu/~/3036/Szent_Laszlo_szobor_Nagyvarad_1923.html

Nagyvárad – Fekete Sas palota – passzázs II.

Erdély - Partium

Nagyvárad a z Erurópai Szecessziós Városok tagja – rengeteg szép és híres épülettel rendelkezik, büszke a belváros értékeire- van mire maradt bőven. Végre esztétikusan, vonzóan néz ki a magyar szecessziós építészetünk egyik impozáns zászlóshajója itt a Partiumban – gratula érte. Nagyon köszönjük( ha már büszkén használja a szomszéd).
Továbbá köszönjük a szuper páros építészeink szellemi termékét a remek épülettervet a kivitelezést 100 évvel kb. előttünk. Komor Marcell és Jakab Dezső építőművészeknek is köszönjük.
Igazán kiváló alkotás sokadik alkalommal voltam ott, benne, előtte – fotóztam és csodáltam az összhatást, a részleteket is . Sok látogató – lakó vendég kávézó diskuráló fiatal nem is tudja hogy…… sajnos!

Végre jó fényekkel és kellő idővel tudtam egy szép sorozatot készíteni a Sas – palotáról, tisztelettel a részlet gazdag remekműnek: Bagyinszki Zoltán tisztelgő fotográfus közeledik a Szecesszió Világnapja 2019. június első hétvégéje. Gondoljunk a mesterekre és keressük fel palotáikat- sok helyen megtalálhatóak alkotásaik, itt a honlapon belül is bőven ismerkedhetünk műveikkel.

Bagyinszki Zoltán

Nagyvárad – Fekete Sas palota I.

Erdély - Partium

Nagyvárad a z Erurópai Szecessziós Városok tagja – rengeteg szép és híres épülettel rendelkezik, büszke a belváros értékeire- van mire maradt bőven. Végre esztétikusan, vonzóan néz ki a magyar szecessziós építészetünk egyik impozáns zászlóshajója itt a Partiumban – gratula érte. Nagyon köszönjük( ha már büszkén használja a szomszéd).
Továbbá köszönjük a szuper páros építészeink szellemi termékét a remek épülettervet a kivitelezést 100 évvel kb. előttünk. Komor Marcell és Jakab Dezső építőművészeknek is köszönjük.
Igazán kiváló alkotás sokadik alkalommal voltam ott, benne, előtte – fotóztam és csodáltam az összhatást, a részleteket is . Sok látogató – lakó vendég kávézó diskuráló fiatal nem is tudja hogy…… sajnos!

Végre jó fényekkel és kellő idővel tudtam egy szép sorozatot készíteni a Sas – palotáról, tisztelettel a részlet gazdag remekműnek: Bagyinszki Zoltán tisztelgő fotográfus közeledik a Szecesszió Világnapja 2019. június első hétvégéje. Gondoljunk a mesterekre és keressük fel palotáikat- sok helyen megtalálhatóak alkotásaik, itt a honlapon belül is bőven ismerkedhetünk műveikkel.

Bagyinszki Zoltán

Budapest – Városligeti műjégpálya

Budapest

A Városligeti Műjégpálya még 1870. január 29-én nyílt meg, amikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit a korcsolyázni vágyó tömeg előtt. A megnyitást a Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, ugyanis hosszas közbenjárás után engedélyt kaptak a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén telente korcsolyapályát alakítsanak ki, amin mindenki díjtalanul élvezheti a korcsolyázás örömeit.
Az első „csarnokot” a tó partján felállított két helyiségből álló fabódé jelentette, ami 1874-ben sajnálatos módon leégett. Ezt követően a városvezetés végre megadta a végleges engedélyt egy új épület megépítésére, ami pár éven belül el is készült, méghozzá Lechner Ödön építész tervei alapján.
Az ünnepélyes megnyitó után nagy lendülettel vetették bele magukat az emberek a téli sport örömeibe. A főépület csodás nagyterméből páratlanul szép kilátás nyílt. Az alsó szinten működött a korcsolyakötő helység, fent pedig a melegedő és a zenekari terem kapott helyet. Hatalmas volt a budapestiek lelkesedése a korcsolyázást illetően, így a megnyitás utáni hetedik évben már felmerült a bővítés gondolata az illetékesekben.
A kivételesnek számító érdeklődést az indokolta, hogy ekkoriban még sehol a világon nem volt ekkora összefüggő és egyben nyitott jégpálya, mint a fővárosban a Városligetben található.

https://www.varosligetcafe.hu/anno-a-varosligeti-mujegpalya.html

Csetnek – Evangélikus templom

Felvidék

Gömör legrégebbi műemlékei közül Szlovákia legrégebbi orgonáját birtokló evangélikus templom nemzeti kulturális műemlék tűnik ki.
Eredetileg ez egy 14. századi gótikus építmény volt. Legrégebbi fennmaradt részei a templomhajó nyugati részén lévő kerületi fal és a régi sekrestye. A 16. század felétől evangélikus templomként szolgált.
A templom változásai folyamán az evangélikusok eltakarták a történelmi falfestményeket, amelyeket aztán S. Groh és K. Divald 1908-1909-ben újból felfedett. A falfestmények három különböző időszakból – a 14. és 15. század utolsó harmadából és a 16. század kezdetéből származnak. A legrégebbi – olasz falciklusok alapján készült – festményeken kívül újabb alkotások is léteznek, amelyek a cseh-német festészet hatásáról árulkodnak.
A falfestményeken kívül kitűnik az 1454-ből száramzó gótikus bronz keresztelőkút, az 1636-ból származó reneszánsz-barokk oltár és az 1693-ban befejezett újbarokk szószék. A templom belsejében reneszánsz-barokk padok sorakoznak, amelyek több híres csetneki céhhez tartoztak. A templom értékét növelik a fennmaradt értékes reneszánsz-barokk és korabarokk sírfeliratok is.
A templomban sírkőtáblák is vannak, pl. az 1594-ből származó Stefan Bebek sírkőtáblája. A székesegyház hátsó részében egy 1723-ból való kőből készült kórus és a hozzá tartozó orgona áll.

http://slovakia.travel/hu/evangelikus-templom-csetnek

Nagyvárad – Moskovits palota

Erdély - Partium

A palota építtetője és első lakója Moskovits Miksa mérnök volt, aki 1904-ben, 52000 koronáért vásárolta meg a telket. Az építkezés 1904-1905 között zajlott. A budapesti mérnök, Zielinszky Szilárd egy. tan. által tervezett alapozáshoz Váradon első ízben használtak vasbeton elemeket, ún. Hennebique-lapokat. A palota Várad szecessziós építészetének egyik legkiemelkedőbb emléke, gazdag épületplasztikájának köszönhetően a stílus leglátványosabb példái közé sorolható. Paul Constantin a szecesszió müncheni irányzatához, az ún. Lilienstilhez kapcsolta. Az eklektikus palota homlokzatain a szecessziós stílusjegyek uralkodnak, a történeti stílusokból merített motívumokat is ezekhez alkalmazta az építész.

http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=316

Budapest – Bálna a szárazon

Budapest


Fotó: Bagyinszki Zoltán és Bagyinszki János

Sajógömör II. Mátyás király és a kapanyél..

Felvidék

A történet az ismert és tisztelgő népmese a honlapon a Sajógömör címszó alatt olvasható.
Immár jó 20 éve jártunk errefelé –a határ másik oldalán a Felvidéken, akkor egy gyerekkori barátom ((F. Jancsi) aki még velünk volt-ma már sajnos nincs, e pár képpel rá szeretnék emlékezni.
Sajógömörben , a kis csendes faluban a szobor az emlékmű teljes pompájában várta ismétlő látogatásom- Holló Barnabás alkotásaként 1912-ből. Talán a tavalyi Mátyás emlékév okán megtisztították – lásd előző képsoromat www.bagyinszki.eu ami diáról készült még Nagy és szeretett királyunk személyiségi jogait sértő, szörnyű állapotban.
Megsüvegeltük a legnagyobb uralkodónk jól sikerült bronz emlékművét. Nosztalgia, történelem és fotósélmény , ami késik nem múlik – most jutottunk el ide .
a két Bagyinszki. Közben megtudtam hogy ide kötődik Czinka Panna hegedűvirtuóz is, néhány kép az Ő emlékművét is bemutatja.

Bagyinszki Zoltán

Sajógömör III. Czinka Panna szülőhelye, emlékműve

Felvidék

Sajógömörön született Czinka Panna virtuóz magyar cigányzenész, legendás cigányprímás, sírja is a faluban van.
Zenészcsaládból származott, nagyapja és apja II.Rákóczi Ferenc fejedelem udvarának muzsikusai voltak.
Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szép reményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott megfelelően kiképezzék a hegedűjátékban. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett muzsikája. Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn játszó cigány zenészhez, és annak két fivérével megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigányegyüttes, amelyben két hegedűs (egyik közülük a prímás, a másik a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Cigányzenekaruk híre napról-napra terjedt, ünnepségek alkalmával 20-30 mérföldet is utaztak. Ez az első ismert híressé vált magyar cigányzenekar.
A közvéleményben gyakran úgy él a neve, hogy II. Rákóczi Ferenc zenésze volt. Ez Jókai Mórnak ‘köszönhető’, aki Szeretve mind a vérpadig c. regényében így szerepelteti, pedig csak 1711-ben született, 1772-ben halt meg. Viszont kuruc egyenruhában Európa szerte terjesztette a kurucdalokat.
Halálának 220. évfordulóján, 1992-ben szép ünnepség keretében szobrot állítottak neki Gömörön, a kastéllyal szemben, ahol Petőfi 1845. május 28-án megszállt.

https://www.kozterkep.hu/~/15448/Czinka_Panna_Sajogomor_1992.html