Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország
Muraszombat – Szapáry-kastély
Szlovénia szépséges tengerpartja volt az úticél, de ismét útbaesett egy komoly értékünk, a csodás Szapáry-kastély Muraszombat kisvárosban. Jó 25 éve jártam itt, ma sajnos Szlovénia területén található.
Eltelt negyedszázad közben, anno a második kastélykönyvhöz fotóztam, lásd az első pár fotót.
(Azért ma sokat dolgoztam vele, sajnos nincs ilyen szép állapotban ez sem.)
Ja és most újra felkerestem!!!!! Impozáns későbarokk épület, reneszánsz alapokon, egykori váralapja volt.
A XVIII. században átépítették, ekkor nyerte el mai formáját. 4 saroktornyos/ rizalitos, belső zárt négyzetes udvarral.
A 3 szintes éptmény része egy szépséges kastélyképolna is. Említésre méltó az erkélyes díszes barokk kapuzata.
Komoly régi famatuzsálemek kerítik, remek park lehetett itt egykor. Ma városi parkként funkcionál.
Szerencsére, mivel nem jutottam be a rezidenciába csak az udvarra, most találtam hozzá a 2 db FORTEPAN. Klösz anno fotót a szalonról.
Köszönöm a mesternek és a képek megmentőinek.!!!!!
Érdekesség: van a szomszédban kb. 3 km. egy másik “ismeretlen” barokk Batthyany kastély, amely részben rekonstruált, jelenleg lovasközpontként működik.
(Persze fotóztam, majd hamarosan az is felkerül a képtáramba. Anno Batthyanyfalva – egy major!)
Bagyinszki Zoltán
Székelyudvarhely – Református Kollégium
A Református Gimnáziumot, amit most is látsz, tehát ezt a csodálatos magyar szecessziós épületet abban az évben kezdték el újjáépíteni, amikorra a Székelyudvarhely katolikus gimnáziuma elkészült. Szóval a gazdasági fellendülés malmai itt is őröltek: Városháza gigaberuházása (1895-1896), és a katolikus gimnázium (1909-1910) gigaberuházása után jöhetett a református gimi újjáépítése, bővítése, ma is látható formájúvá alakítása. Nem véletlen egyébként, hogy épp itt, Székelyudvarhelyen történtek ezek a folyamatok, hisz Székelyudvarhely az udvarhelyi-medence gazdasági és művelődési központja ekkor, és Székelyföld központja évszázadokon keresztül.
Sepsiszentgyörgy – Vadászati múzeum – trófea csodákkal, főleg Sárkány Árpád ajándékaként
Egyedi érdekesség, Székelyföld egyik leglátogatottabb kiállítása, múzeuma főleg a Kárpátokra koncentráltam a gazdag képanyag válogatása kapcsán, de afrikai anyaga is van bőven.
Egy extra Gímszarvas agancs a 2. teremben látható több fotóval, Bige műtrágyakirály lőtte anno 2011-ben valószínű Kommandón Kovászna mellett.
Egy valóban kapitális világbajnoki szintű impozáns 13-kg-os agancs. A dokumentum is ott látható érdekes adatokkal. 260.81 ponttal.
Sepsiszentgyörgy központjában, a Bene házban lévő tárlat egy csodálatos szecessziós, rekonstruált polgárházban található.
A szegény Gímszarvas bika cipelhette élete folyamán, persze küzdeni vele a tehenek kegyeiért a vetélytársakkal kiválóan lehetett.
Sok különleges érdekes dolog volt itt látható: a medve, a medvebarlang rekonstrukció sem akármi, a Sárkány relikviákkal (egykori jeles nagy vadász), kitömött állatokkal – trófeákkal, tojások bemutatójával és az ismert vadászok, vadászírók életrajzával. Medve, muflon, bölény, farkas, zerge, fajdkakas, hiúz (trófeák) jelenléte is igazolja a terület népszerű értékeit.
Látható, hogy a Kárpátok – kanyar a világ egyik leggazdagabb élőhelye, csodás állat és növényvilággal, igazán vonzó több 100 éves vadászparadicsom.
Láthatóan kicsit zsúfolt, sok az anyag, kevés a hely hozzá.
Szerencsésnek mondhatom magam, hogy többször (sokszor, mivel az Erdély természeti kincsei c. albumot -Tóth Kiadó Én fotózhattam) jártam a vidéken, a sűrű erdőkben, a sziklás hegyeken, a szűk kanyonokban, a cserjés domboldalakon, az állatok eredeti élőhelyén: Kommandón is.
Bagyinszki Zoltán
Körösszegapáti – Csonkatorony és királygyilkosság
A Körösszegi vár – még egy csonkatorony és Szent László király legendája
A bihari részen a román határ mentén Körösszegapáti és Berekböszörmény határában, a közútról jól látszik a hajdani körösszegi vár máig megmaradt lakótornya, melyet a közelben lakók csonka toronynak neveznek.
A hazánkat Romániától elválasztó államhatár túloldalán található – igaz, csupán néhány méterrel – várrom közeli és legális megtekintéséhez, a Biharkeresztesi határátkelő helyen átkelve, onnan DNy-i irányba autózva, Körösgyéres és Vizesgyán településeken juthat el az érdeklődő.
Építésének ideje a tatárjárás korára tehető. Kő hiányában falát égetett téglából építették, mintegy hét emeletnyi magasságra. Az idő múlásával elvesztette az építésekor neki szánt szerepét. Állapota egyre romlott, végül csak a ma is látható torony maradt meg belőle. 1901-ben még teteje is volt.
A csonka torony történetéhez kapcsolódik egyik Árpád-házi királyunkhoz fűződő történelmi esemény. 1290. július 10-én a vár szomszédságában gyilkolták meg IV. (Kun) László magyar királyt kedvenc kunjai.
Legenda így írja le az eseményeket: Az országban akkoriban nagy volt a zűrzavar. A IV. László király fiatal, jóképű uralkodó, távol a nagy urak torzsalkodásaitól, a káosz fokozódásával egyre többet tartózkodott a kunok alföldi szálláshelyén, a körösszegi várban és annak környékén. A környezetében lévő kun urak szemre való feleségei, szép lányai szívesen voltak az ifjú király közelében. Kun szeretőinek neveit is feljegyezte a történetírás, Édua, Köpcsecs és Mandula nyújtottak az ifjú királynak vigasztalást emberi magányában. Ezt azonban koránt sem nézték jó szemmel a férjek és apák. 1290. július 10-én, éjszaka bizalmasai rárontottak a mulatozás és tivornyázás után a sátorban alvó királyra, és szörnyű sebeket ejtettek rajta, könyörtelenül megölték. Mindössze 28 évet élt. IV. László egyéni tragédiájának betetőzése, hogy végül szeretett kunjai kezétől vesztette életét.
www.korosszegapati.hu
www.haon.hu
www.kunlaszlofesztival.hu
www.kirandulasszervezo.hu
Fehéregyháza – Petőfi 200, Petőfi múzeum és emlékpark
Az 1897-ben alapított múzeum kezdeményezője Haller Louise grófnő. 1990-től a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületet működteti, a rusztikus stílusban épült emlékházat. A múzeum három termében a korszakot bemutató és a költő életével kapcsolatos tárgyakat és dokumentumokat, valamint a fehéregyházi csata makettje látható. A Petőfi emlékmúzeumban és az ápolt emlékparkban a költő egy jól sikerült életnagyságú szobra és Bem tábornok szobra is látható.
https://visitmures.com/hu/epitett-orokseg/muzeumok/petofi-emlekmuzeum-feheregyhaza
Budapest – Hunyadi János a törökverő hadvezér emléke és tisztelete 2023.
567 éve történt a hatalmas török sereg legyőzése Nándorfehérvárnál és az oszmánok több évtizedes visszavonulása a déli történelmi magyar határ mellől.
Hősök tere, Hunyadi János (1446 -1452.) szobor a Millenniumi emlékművön. Margó Ede alkotása 1905.
Margó Ede eredeti nevén Morgenstern 1872. május 8-án született Budapesten. Budapesten és Párizsban tanult. A Műcsarnokban először Hannele (1900) című finoman mintázott domborművével aratott sikert, amely előzőleg Párizsban is elismerést szerzett számára. Az 1900-as évi Párizsi világkiállításon a Bányászati pavilon díszítésére a Martin-acél sorozatot mintázta. Legismertebb alkotásai: Pósa Lajos (1930) szobra Budapesten, Dankó Pista (1912) Szegeden. Az aradi és debreceni Kossuth – szobrot (1910) Pongrácz Szigfriddel együtt készítette. A Millenniumi emlékműn (jobb oldali oszlopcsarnok, balról az első szobor) Hunyadi Jánost és I. Ferdinándot ábrázoló (már nincs meg) szobrait mintázta. Margó Ede 1942-ben halt meg Budapesten, de maradványait a zamárdi temetőben helyezték örök nyugalomba.
Hunyadi János 1407 körül született Zimonyban a feltételezhetően kun származású Vajk havaselvi bojár és Morsinai (Morzsinay) Erzsébet elsőszülött fiaként.
1409-ben a család megkapta Luxemburgi Zsigmondtól Hunyadvárt és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve. Katonai pályafutását apródként kezdte, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált.
1430-ban Luxemburgi Zsigmond király szolgálatába lépett, s idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. A királyt elkísérte Rómába, Bázelbe, majd Csehországba. 1432-ben kötött házasságot Horogszegi Szilágyi Erzsébettel. A házasságból két fiú, László (1433) és Mátyás (1443) született.
1439-től szörényi bán, majd 1441-től erdélyi vajda és temesi bán lett. Habsburg Albert király halála után Jagelló Ulászló megválasztásáért harcolt. A lovagkirály bizalmasa lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét.
Az V. László és I. Ulászló hívei között zajló belháború 1440-ben kezdődött és gyakorlatilag csak Ulászló halálával ért véget. A belháború egyetlen jelentős csatáját 1441. január elején, Bátaszék mellett vívták, ahol a Hunyadi János vezette csapatok döntő győzelmet arattak Garai László serege felett. Ulászló hívei ezután kisebb ütközetekben fokozatosan szorították vissza a Habsburg-barát erőket. Mivel az elhúzódó harcok nem hoztak eredményt, a felek 1442. december 14-én békét kötöttek.
A belháborúkban szerzett érdemei elismeréseként Ulászló 1440 végén erdélyi vajdává, temesi ispánná és Nándorfehérvár főkapitányává nevezte ki Hunyadi Jánost.
Hunyadi ezzel párhuzamosan 1441-ben megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget. 1442-ben egymás után több ragyogó győzelmet aratott a törökök ellen: Marosszentimrénél, majd Nagyszeben közelében, illetve a Vaskapunál. Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmán hatalom összezúzását.
1443 őszén Ulászló és Hunyadi együtt vezette azt a sikeres hadjáratot, amelyet a történetírás hosszú hadjáratnak nevez, s amelyben a győztes hadak Szófiáig jutottak. A jelentős győzelmek felébresztették a törökök elleni döntő csapás reményét. A II. Murád szultánnal 1444. június 12-én Drinápolyban kötött béke ellenére az Ulászló és Hunyadi János vezette had 1444. szeptember 22-én támadást indított a törökök ellen. II. Murad azonban 1444. november 10-én a várnai csatában döntő vereséget mért a támadókra. A csatában életét vesztette Ulászló király is.
1444-ben, a várnai csatában Vlad havasalföldi vajda elfogta Hunyadi Jánost, majd a nádor háborús fenyegetésére szabadon bocsátja. 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig a kiskorú V. László király mellé kormányzóvá választották.
1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lett. 1448 februárjában hercegi címet kapott, amivel sohasem élt. 1448-ban – győzelmi sorozata után – az árulás következtében elvesztett rigómezei ütközetben kétszer is fogságba került, s csak megalázó feltételekkel bocsátották szabadon. Akkora már negyvenezres sereg követte parancsait.
Hazatérve az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul; törekvésében Vitéz János volt a segítőtársa.
1450-ben, a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen elismerni V. László trónigényét. 1453-ban az országgyűlésen lemondott kormányzói tisztségéről, de országos főkapitányi tisztségét és temesi ispánságát megtartotta. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce örökös főispánjává, grójává tette, címerét pedig kibővítette az ún. besztercei oroszlánokkal. 1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét verte meg, majd javaslatot tett egy százezer harcosból álló sereg megszervezésére, illetve törökök Európából való kiűzésére, ám támogatókra nem lelt.
1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárt. Július 21-22-én Hunyadi János saját seregével – mely 200 hajóval is rendelkezett – és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet aratott a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.
Az elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem már Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa szerte meghúzzák a harangokat. A déli harangszó elrendelése azonban szűk egy hónappal megelőzte Hunyadi győzelmét, amelyet eredetileg a pápa által elveszettnek hitt, csatában elhunyt keresztények iránti tisztelgésként rendeltek el. A győzelem emlékére vezette be III. Kallixtus pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban.
Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, mivel Kapisztrán Jánossal együtt áldozatául esett a táborukban kitört pestisjárványnak. Gyulafehérvárott a Szent Mihály székesegyházban temették el.
Emlékét számos utca és tér neve őrzi Magyarországon (pl. Budapest I. kerületében). Szobra áll a Millenniumi emlékművön Budapest XIV. kerületében, továbbá nevezetes lovasszobra látható Pécsett. A Magyar Televízióban és Rádióban minden délben felhangzó harangszó is Hunyadi nándorfehérvári diadalára emlékeztet. Minden évben május 21-én, a Honvédelem Napján adják át a róla elnevezett Hunyadi János-díjat.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sepsiszentgyörgy – Székely Nemzeti Múzeum rekonstruált palotája II-2.
Több alkalommal volt szerencsém felkeresni, megtekinteni a Székelyek Nemzeti Múzeumát a főépületet Sepsiszentgyörgyön.
A Kós Károly által tervezett szecessziós épület 1911-12 most lett felújítva, befejezve 2023 nyarán a – Magyar kormány támogatásával – a múlt század elejének egy emblematikus alkotása a belvárosban található, igazán esztétikus lett maga az épület és a szépséges részletek is persze.
A parkban a főépületen kívül egy székely-csíki tornácos parasztház látható, székelykapuk -a legrégebbi- a dalnoki 1773-ból való.
Két múzeumőr ház és remekbe szabott eredeti tervek alapján készült új külső főbejárati kapu is látható. Feltétlen említésre méltó az alapítói szobor amely özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emíliát ábrázolja. A park egyben mini arborétum. A homlokzati külső mozaik anno 1913-as évszámmal készült.
Még egy nagy művész neve álljon itt: Zsolnay Vilmos, akihez köthető a szépséges tornyos tetődíszítés, a színes Zsolnay cserepekkel.
Az épületen belül jelenleg is több muzeális művészi értékű alkotás található – a múzeum jelenleg még nem látogatható.
A bejárat mögött középkori faragott köveket 1728- kapuzatot, Csaba vitéz üvegfestményét gr. Bánffy Miklós műve a lépcsőházban, alatta a tervező Kós Károly szobra fogadja a látogatókat. Mögötte egy látványos kovácsoltvas belső kapun jutunk tovább a termekhez.
Az emeleten a barátosi ref. templomból átmentett hatalmas festett kazettás mennyezetét és egy impozáns festményt láthatunk Gábor Áron haláláról- Gyárfás Jenő alkotása.
Köztudott hogy Budapesten kívül Sepsiszentgyörgy városa rendelkezik a legtöbb Kós Károly tervezte védett épülettel, erről szabadtéri kiállítás is látható a parkban.
A múzeum 2023 október végén nyitja meg kapuit, ezt követően szeretnék majd értékeiről, gazdag anyagáról, a könyvtárról képes beszámolóval jelentkezni.
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Sepsiszentgyörgy – Székely Nemzeti Múzeum rekonstruált palotája II-1.
Több alkalommal volt szerencsém felkeresni, megtekinteni a Székelyek Nemzeti Múzeumát a főépületet Sepsiszentgyörgyön.
A Kós Károly által tervezett szecessziós épület 1911-12 most lett felújítva, befejezve 2023 nyarán a – Magyar kormány támogatásával – a múlt század elejének egy emblematikus alkotása a belvárosban található, igazán esztétikus lett maga az épület és a szépséges részletek is persze.
A parkban a főépületen kívül egy székely-csíki tornácos parasztház látható, székelykapuk -a legrégebbi- a dalnoki 1773-ból való.
Két múzeumőr ház és remekbe szabott eredeti tervek alapján készült új külső főbejárati kapu is látható. Feltétlen említésre méltó az alapítói szobor amely özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emíliát ábrázolja. A park egyben mini arborétum. A homlokzati külső mozaik anno 1913-as évszámmal készült.
Még egy nagy művész neve álljon itt: Zsolnay Vilmos, akihez köthető a szépséges tornyos tetődíszítés, a színes Zsolnay cserepekkel.
Az épületen belül jelenleg is több muzeális művészi értékű alkotás található – a múzeum jelenleg még nem látogatható.
A bejárat mögött középkori faragott köveket 1728- kapuzatot, Csaba vitéz üvegfestményét gr. Bánffy Miklós műve a lépcsőházban, alatta a tervező Kós Károly szobra fogadja a látogatókat. Mögötte egy látványos kovácsoltvas belső kapun jutunk tovább a termekhez.
Az emeleten a barátosi ref. templomból átmentett hatalmas festett kazettás mennyezetét és egy impozáns festményt láthatunk Gábor Áron haláláról- Gyárfás Jenő alkotása.
Köztudott hogy Budapesten kívül Sepsiszentgyörgy városa rendelkezik a legtöbb Kós Károly tervezte védett épülettel, erről szabadtéri kiállítás is látható a parkban.
A múzeum 2023 október végén nyitja meg kapuit, ezt követően szeretnék majd értékeiről, gazdag anyagáról, a könyvtárról képes beszámolóval jelentkezni.
Bagyinszki Zoltán fotográfus