Kategória Archívum: Ezeréves Magyarország
Lőcse – Spillenberg ház
Tisztelt Barátaim Lőcsén vagyunk éppen, az egyik legszebb felvidéki épületben.
Nehéz szívvel mutatom, ezen remekmű épületünk-odaát… Borzalom miket veszítettünk.
A gépemből találtam egy 20 éve készült lepukkant kapufotót is, lásd a végén, gondold el milyen lehetett, de hála renoválták.
Azért a reneszánsz építészet az egyik csodánk volt 400-500 éve, Lőcse tobzódik ebben, íme az impozáns Spillenberg ház, ide kötődik anno a “lőcsei fehér asszony”, aki itt e házban, palotában lakott. Extra különleges a kapuja és a hosszú nyitott reneszánsz folyosója. Jó visszaemlékezni látni a képeken a díszes főhomlokzatot.
A közelmúltban az írek megvették (működik az EU-biztosan nem tudják hogy a magyarok építették…) és renoválták, ma szálloda, ott csodáljuk-csodáltuk a városházával szemben, amikor szólt a hangulatos zene az erkélyről. A palota látogatásunk előtt, most sikerült feljutnunk a gótikus templomunk kilátójába-extra élmény volt a panoráma és Lőcse városa madártávlatból, ne hagyd ki.
Bagyinszki Zoltán
1956-os emlékművek, Magyarországról válogatva – 2023. október 23.
A pontos információk minden kép alatt olvashatóak az emlékművekkel kapcsolatban.
Szegeden a Fekete – ház kiállításán: A Megváltóhoz patika bemutatása
Az elmúlt évtizedekben több különleges régi műemlék-patikában jártam, anno volt szerencsém fotózni és megcsodálni a kultúrán ezen szegmensét Magyarországon- a remekmívű bútorok készítőit – mestereit.
Most legutóbb a Szegeden a Fekete – ház múzeumi kiállításának A Megváltóhoz patika bútorzata, berendezése nyűgözött le.
Híresebb látott extrák:
Arad talán mindent visz, szecessziós városi paloták rejtik őket: 2 híres patikusa volt csodás – híres gyógyító szereikkel,”kiváló találmányaikkal” berendezéseik már nincsenek meg.
Az egyik az idén lett elorozva – különl.bútorzata eladva sajnos Földes patika. Aradi Rozsnyai patika remek eredeti szecessziós járólapokkal látható manapság.
Említem még a legszebb leglátványosabb régi 1738-44 Kőszeget-Arany egyszarvú-múz. , Kecskemétet patikamúzeum, Szabadkát patika a Védőanyához (Szilberlajtner F.) múz., Temesvárt Brück, Szegedet- A Megváltóhoz-múz és Székesfehérvárt Fekete sas-múz.gyógyszertárát.
Ezek nagyrészt a honlapomon láthatóak – érdemes rákeresni.
Bagyinszki Zoltán
Kassa – Szent Mihály kápolna és a történelmi síremlékei
Kassa, Szent Mihály temetőkápolna a Dóm mellett található- oldalain régi sírkövekkel.
Az egykori temető közepén lévő, méreteiben ugyan nem túl nagy, viszont stílusjegyeiben lenyűgözően szép és tiszta épület a mai Szent Mihály-kápolna, amely feltételezhetően az első gótikus plébániatemplommal egyidős lehet, a kassai műemlékek nagy tudorának, Wick Béla kanonoknak leírása szerint román stílusjegyeket is tartalmaz, de építésének ideje legvalószínűbben a 13. század végére és a 14. század elejére tehető. Tájolása a szokványos: kelet felé irányul a szentélye, bejárata nyugat felől nyílik, kicsi, homlokzatba simuló tornya van nyugat felől. A kápolna gótikus támpillérjei robusztus méretűek, szinte a tető párkányáig felérnek, a belső boltozat boltívei ezekre támaszkodnak, építészeti szempontból mértéktartó és méretei ellenére légies alkotás ez a szakrális építmény. A Szent Mihály-kápolna építőanyaga némi vizsgálódás után azt mutatja, több helyről származik és más összetételű, mint a dómé. A kápolna szinte teljes alapterülete alatt altemplomot alakítottak ki, ahol máig az egykori előkelő kassai polgári családok és egyházi személyiségek földi maradványait őrző kripták vannak. Külső falán is régi sírkövek láthatók, ezek a régi temetőből kerültek részben ide, részben az Orbán-torony vagy a dóm falába. A Szent Mihály-kápolna északi falán van a legrégebbi sírkő, amely bizonyos Jakab polgár anyjának családjegyes síremléke 1375-ből. A bejárat fölötti timpanonban egy érdekes dombormű látható, amely a védőszentet, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja úgynevezett lelkeket mérlegelő ábrázolásban. A védőszentről azt kell tudni, hogy ő a „lelkek fejedelme” a katolikusok hite szerint, más néven, még mint „a mennyei paradicsom feje” és halottak patrónusa néven is illetik Szent Mihály arkangyalt, akinek attribútumai közt a sátánt legyőző hatalmas pallost és a halottak lelkének mérlegelésére szolgáló mérleget szokták besorolni.
UJSZO.COM – Szászi Zoltán írásából.
Pákozd – Sukoró emlékmű, 175 éve volt a magyar diadal
fotó: ifjú Bagyinszki Zoltán
Az 1848–1849-es szabadságharc egyik nagy ütközete, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csata a Sukorótól és Pákozdtól északra lévő magaslatokon zajlott le. A Móga János vezette magyar honvédsereg – még mielőtt véres közelharcra került volna sor – megfutamításra késztette a Székesfehérvárról Buda felé vonuló Jelačić horvát bán seregét. A környék fegyverforgató férfi lakossága is részt vett a csatában, amelynek során a horvátok tartalék seregét lefegyverezték, következményeként pedig a fegyverszünetet kérő Jelačić Bécs felé vonult el. A pákozdi diadal tiszteletére 1950–1992 között szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem emléknapját (előbb Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja elnevezéssel).
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lőcsei panoráma csodája a piros háztetőkkel
Kedves Felvidéket szerető Barátom!
Megint egy kis LŐCSEI úti élmény. Sziasztok Mindenkinek. Világörökségi érték látnivaló.
www.bagyinszki.eu Felvidék Lőcse Szent Jakab templom + ott a templom belső fotói – érdemes rákeresni ránézni!
Most a Lőcsi Szent Jakab templom 70 m magas tornyában vagyunk. – Remek a panoráma, érdemes volt felmenni, az élményt megosztom veletek is.
Amikor lejöttünk a gótikus historizáló templom torony kilátóból körbesétáltuk a történelmi Magyarország talán legszebb városi főterét: valódi gótikus, reneszánsz, barokk polgárházakkal, csodálatos faragott kapukkal és persze a városháza épületével, ami szintén külön is megtekinthető a honlap Felvidéki képanyagánál.
Bagyinszki Zoltán
