Kategória Archívum: A nagyvilágról
Izrael – Cana, Kánai bazilika és vízből a bort…..
„És a harmadik napon menyegzőt tartottak a galileai Kánában, és Jézus anyja is ott volt. Ám Jézust is meghívták tanítványaival együtt a menyegzőre. És amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: „Nincs boruk!” És Jézus ezt válaszolta neki: „Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Még nem jött el az én órám?” Anyja szól a szolgáknak: „Bármit mond, tegyétek meg!” Volt pedig ott hat kőből való vizeskorsó a zsidók tisztálkodási rendje szerint; mindegyikbe két-három mérő fért. Jézus így szólt hozzájuk: „Töltsétek meg a korsókat vízzel!” És megtöltötték színültig. És ő ezt mondta nekik: „Most merítsetek és vigyetek a násznagynak!” Ők pedig vittek. Amikor azonban a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, – a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták (ezt) – a násznagy odahívja a vőlegényt, és ezt mondja neki: „Minden ember a nemes bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat. Te pedig mostanáig tartogattad a nemes bort!” Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, és kinyilvánította dicsőségét, és tanítványai hittek benne (Jn 2,1-11; az eredeti szövegnek megfelelően fordította: Benedikt Schwank OSB: János, Agapé, Szeged, 2001, 88-89.o.).”
http://biblia.hu/szentiras_com_cikkek/a_kanai_menyegzo
A fotográfus a helyszínen járva élhette meg a már nem vízből készült bor kóstolását. Az agyagkorsókat akár eredetinek is gondolhatjuk.
A magyar folklór, a népzene, a magyar nép hangja sokszor emlékezik a Szentföld-i “Kánai menyegzőre”, a rádióban sokszor kerül bejátszásra értelmezésre a bibliai történet.
Bagyinszki Zoltán
Szerbia – Al-Duna, Szendrői vár
A végvárat, melyet Vég-Szendrőnek (Végszendrőnek) is neveztek, először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után Brankovics György szerb despota itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte. 1454-ben Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül ostromolta.
1688-ban Habsburg kézre jutott, amikor Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Köprülü Musztafa pasa nagyvezér. 1789. október 13-án a császári sereg foglalta vissza. (Német neve Semendria volt). Az első szerb felkelés idején, 1806-ban a szerbek ostrommal vették be. 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben szultáni rendelettel került végképp a Szerb Fejedelemséghez.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európa egyik legnagyobb erődítménye a Déli – Duna mentén található, egykoron 28 bástya biztosította védelmét.
a legtöbb hatalmas méretű, mint egy 10 emeletes bérház.
A Galambóci várhoz közel sokat szerepelt a középkori magyar történelemben. – többször volt magyar tulajdonban is.
Valószínű a közeljövőben megtörténik a rekonstrukciója.
Bagyinszki Zoltán
Németország – Kölni dóm II.
A késő középkori kórus a 300 ülőhellyel Németországban a legnagyobb. Különlegessége, hogy a pápának és a császárnak mindig fenntartanak egy-egy helyet.
A háromkirályok művészien díszített ereklyetartójában nyugszanak azok a csontok, amelyeket a három királyok (napkeleti bölcsek) maradványaiként tisztelnek.
A festett üvegablakokat, köztük a déli hajóban található híres bajor ablakokat I. Lajos bajor király ajándékozta a dómnak. Ezek a kereszténység kezdetéről vett jeleneteket ábrázolnak, Keresztelő Szent Jánostól Szent István vértanúig. Ezeket Max Emmanuel Ainmiller (1807-1870) vezetésével készítették, H. v. Hess (1798-1863) tervei alapján. Az ablakok leleplezése 1848-ban, a 600 éves évforduló ünnepségei során történt.
A 970 körül készült Gero-kereszt a szentély közelében áll, ez a legrégebbi kereszt az Alpoktól északra.
Az egyik kápolnában található a fából, 1290 körül készült Milánói Madonna Szűz Máriát ábrázolja a kisded Jézussal.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Bakancslista egyik tagja kipipálva !
Talán a legérdekesebb magyar vonatkozású információ a dómhoz. II. RÁKÓCZI FERENC Kölnben megismerte a hessen–wanfriedi őrgróf leányát, Hessen–Wanfriedi Sarolta Amália hercegnőt – akit hamarosan feleségül vett – 1694. szept. 26. és itt a katedrálisban volt az esküvőjük. (4 gyermekük született.)
A méretre vonatkozó számok is imponálóak a mega épülethez ami technikai, összművészeti csoda is volt számomra. Grandiózus élmény sok 100 fotóval több órás látogatói programként, kegyes Isteni segítséggel az időjárást tekintve – remek fényekkel a “FEKETE TEMPLOMRA VONATKOZÓAN”. A világ legnagyobb gótikus temploma- legmagasabb 157 m- tornyokkal. Természetesen Világörökség!
Bagyinszki Zoltán fotográfus
Németország – Kölni dóm I.
A kölni dóm, hivatalos nevén Szent Péter és Szűz Mária Dóm a Kölni főegyházmegye főszékesegyháza. 157 méteres magasságával Németország második és a világ harmadik legmagasabb temploma. (1880 és 1884 között a világ legmagasabb épülete volt). Németország legnépszerűbb látványosságainak egyike: 2004-ben körülbelül 6 millió látogatója volt, nagyjából annyi, mint a párizsi Eiffel-toronynak.
A Rajna bal partján emelkedik, szomszédságában a kölni főpályaudvarral.
A dóm alatti ásatások során 1–4. századi római lakóházak maradványai kerültek elő. A 4–5. század fordulóján, a mai kórus helyén egy 30-40 méter hosszú apszis volt, talán már az első templomé, amit az 5. században, de legkésőbb a 6. század elején lebontottak; a helyére az 530-as évek frank hercegeinek a hasonló méretű temetkezőhelye került. A 6. század második felében ide új templom épült, amely elfedte a korábbiakat és kb. a 9. század közepéig maradt fenn.
A régi dóm, a mainak a közvetlen elődje, amit 873. szeptember 27-én szenteltek fel, főhajóját mindkét végén kereszthajók határolták. 1248-ban ezt részben le akarták bontani, hogy új, gótikus katedrálist építsenek a helyére. Amikor azonban a keleti kórust tűzzel próbálták meg lebontani, majdnem a teljes épület leégett. A nyugati részeket ideiglenesen újjáépítették, hogy a miséket meg lehessen tartani. Még ugyanabban az évben elkezdődött a jelenlegi dóm építése.
1164-ben Rainald von Dassel kölni érsek idehozta a napkeleti bölcsek ereklyéit a milánói dómból, I. Frigyes német-római császár ajándékaként. Ezeknek az ereklyéknek kellett új dómot építeni – a régi katedrális ugyanis nem bírta volna el a növekvő zarándoktömeget.
A gótikus épületet 1248. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén kezdték építeni Gerhard von Rile építőmester tervei szerint, a minta az amiens-i katedrális volt. Miután a kölniek 1288-ban elűzték a városból az érseket, az építkezés is elakadt: a kórus felszentelése 1322-ben történt. 1410-ben a déli torony elérte a második emeletet. 1528-ban az építkezést a pénz és érdeklődés hiányában leállították, így 300 éven át a déli tornya befejezetlenül meredezett.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csehországban Gyulai fotósokkal – Lednicei kastély
A lednicei birtokot 1249-ben szerezte meg a Liechtenstein család, a XIII. században a határszélen emelt, erősségnek szánt, gótikus várat a XVI. században reneszánsz stílusban építették át, majd a família nyári rezidenciájaként a XVI. századtól már barokk stílusjegyeket ölt.
Neves építészek sora – Martinelli, Ospel, Erlach – tevékenykednek itt, ez utóbbi nevéhez fűződik a keleti szárny mellett található lovaglóiskola épülete is. Az 1600-as évek végén barokkizált kastélyt végül lebontották és a helyén 1846-58 között a kor divatjának megfelelően egy angol stílusú neogótikus épületcsodát emeltek.
Neogótikus formáját a XIX. században Georg Wingelmüller terveinek köszönheti, a szép kastély napjainkban is ezt az arcát mutatja. A birtokos Liechtenstein család Csehország egyik legnagyobb hatalmú, leggazdagabb főnemesi famíliája volt, fénykorukban, a XVII. században csak Cseh- és Morvaországban nem kevesebb, mint 99 birtokkal rendelkeztek. Egészen a II. világháború végéig Lednice is a család birtokában volt, akkor államosították ezt a kastélyt is, a Liechtensteinek pedig beszorultak a máig tulajdonukban lévő alpesi birtokukra, a Liechtensteini Nagyhercegségbe.
https://kirandulastippek.hu/lednice-valtice-i-vilagorokseg/lednice-kastely
Portugália – Sintra: Nemzeti (királyi) palota
A gótikus Palácio Nacional de Sintra a térség szívében helyezkedik el és királyi rezidencia volt a XV.századtól egészen a monarchia 1910-es bukásáig. A Pena kastély mellett a másik jól felismerhető ikonikus helye Sintrának a két hatalmas kúp alakú kéményével. A kastély története a VIII. századi mór időkre nyúlik vissza, mikor Umayyad meghódította a hispán félszigetet. Ekkor 2 kastély építettek. Az egyik a hegytetőn volt rálátással az egész környékre ami a mór vár. A másik a völgyben feküdt, ahol a mór uralkodók tábora volt. Első történelmi emlék az arab földrajztudóstól, Al-Bacr-tól származik a X. századból. A XII.században foglalta el I.(Hóditó) Alfonz. A mór uralkodás és az első portugál királyok idejéből nem maradt fennt semmi. A palota legrégebbi része a királyi kápolna, ami valószínűleg I.Dénes uralkodása idején a XIII.század elején épülhetett. Sintra fontossága több okból is megnőtt: például közel volt Lisszabonhoz és szinte kifogyhatatlan vadászterületei voltak. Az első nagyobb mértékű építkezések I.János idejére datálhatóak és ebből az időből származik a palota legnagyobb része, mint például a középső udvart övező épületek. Ide tartozik a homlokzat főépülete a bejárati boltívekkel, a mór stlusú szökőkutas terem vagy a hatalmas kúpos kéményekkel rendelkező konyha.
Két szoba aminek történetét mindenképpen érdemes megismerni. Az egyik a hattyúk terme (Sala dos Cisnes), amit a mennyezetre festett hattyúkról kapta a nevét. A hattyúk III. (Jó) Fülöp házának jelképe, míg a 30-as szám megegyezik a leendő ara Izabella királynő életkorával. A másik a szarkák terme (Sala das Pegas), ami arról híresült el, hogy Philippa királynő rajtakapta I. János királyt, ahogy megcsókolja az egyik udvarhölgyet. Hogy megállítsák a pletykát, kidekorálták ezt a szobát annyi szarkával, ahány nő volt az udvarban, tehát 136-al. Érdekes reakció. A mennyezeten lévő szarkák I. János védekezésének mondatát lobogtatják kis zászlókon azaz “Por Bem – ami annyit tesz: “Így a legjobb mindenkinek”, addig a szarkák lábain lancasteri rózsa van. Philippa válaszát viszont nem tudjuk meg soha. I. János fia, I Eduárd meghagyta a palota részletes leírást, amiből tudjuk, hogy a palota nagy része nem sokat változott az építése óta.
A második nagy építkezési időszak I. Mánuel idejében volt, mikor egy teljes szárnnyal megtoldották az épületet 1497 és 1530 között. Az Arabok terme (Sala dos Arabes) különösen figyelemre méltó a kecses, márvány mór kútjával és a XV. századi csempéivel. Ő építette a címertermet is (Sala dos Brasoes), ami egy lélegzetellálító helység a hatalmas aulejokkal és a fakazettás kupolájával, amin a király és a fő portugál nemesi családok 72 címere van. Vagyis egy már nem, mikor leszedték a Távora család címerét, akik I.József elleni merénylet elkövetésében vettek részt. A következő évszázadokban a nagy földrengésig jelentős átépítés már nem történt csak kisebb felújítások. Szomorú történet, de a palota VI Alfonz király (1650-es években) börtöne is volt egyben, mikor testvére úgy ítélte, túl instabil ahhoz, hogy uralkodjon az országban. Az épületegyüttes az 1755-es lisszaboni földrengés alatt komoly károkat szenvedett, de a beszámolók szerint “régi módon” helyreállították. A nagy földrengés legnagyobb vesztesége az arab szoba feletti torony volt, amely összeomlott.
https://vilagorokseg-utazasaim.blog.hu/2018/04/14/sintra_kulturtaj_portugalia_744
Jeruzsálem – Szent–Sír bazilika, a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.
A stációkat végigjárva jutottam el ide a kereszténység bástyájához- szent helyéhez, Jeruzsálemben. Valódi történelmi élmény volt számomra.
A kicsi területű téren elég nehéz fotózni, az épületről jó képet készíteni. A kupolás kép a az Olajfák hegyéről teleobjektív segítségével készült.
A templom (katedrális) kívülről nem tűnik túl impozáns látványnak lévén,hogy magasságával – vagy méreteivel nem igazán bontakozhat ki a környező utcácskák épületei mellett- mivel igen szűk a hely hozzá.
Igen talán annak tudata ami megrendítő,hogy a belső kisebb templom majd 1700 éves (Kr.u 326-ban kezdett épülni),míg a reá tornyosuló impozáns kupolás bazilika is 1130 óta várja a zarándokokat.
8000 fő befogadására képes a bizánci román és barokk stílusú főtemplom, belül viszont nagyon megrendítő,hiszen Krisztus halálának és Mennybemenetelének helyszíne is egyben.
Sajnos csak ennyi kép elkészítésre volt lehetőségem. Óriási a tömeg, itt mindig zarándokokkal van tele a muzeális értékű szakrális tér. A gyönyörű részleteket is érdemes megcsodálni.
Bagyinszki Zoltán
Izrael – Názáreti Angyali üdvözlet bazilika
1730-ban egy kis kápolnát építettek, amit 1877-ben bővítettek. Ezt azonban lebontották 1955-ben. 1954-ben a Szeplőtelen fogantatás centenáriumán a ferences tartomány főnök elhatározta a templom megépítését. A jóváhagyás csak 1959-ben érkezett meg sok adminisztratív gátló körülmények miatt. A szentföldi olasz ferencesek rendelték meg a bazilikát. Az izraeli külügyminisztérium szerint a közel-kelet legnagyobb méretű kegyhely építménye.
A templom egy domboldalba épült egy barlang fölé. A domborzati viszonyok miatt kétszintes templom, amelyben felül a domboldal felől lehet bejutni, alul nyugati irányból. A felső templom falain egy-egy kisebb fülkében 5-6 méteres falképek díszítik, amelyek egy-egy ország művészei alkottak és adományozták a templomnak. Az altemplomban van a barlang, a loretoi háznak az alapjai és a mellé épített keresztes korból való templomnak az alapkövei. Van egy fedett udvar, ahová kisebb méretű képek kerültek, folytatva azt az elvet, hogy minden országból legyen ott egy a Szűz Mária tiszteletét kifejező kép.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából