Kategória Archívum: A nagyvilágról

12►

Egy egy különálló fotós program keretében készültek a Visegrádi Országok együttműködő 4 fővárosának emblematikus látnivalói, értékeinek képei.
Együtt így e 4 főváros történelmi uralkodói központjai nem igazán voltak láthatóak. az 1000 év történelme mindig is összekötötte a fővárosokat.
Híres korszakos uralkodók sorával rendelkezetek csak néhány közülük: Hunyadi Mátyás, II. Erős Ágost, II. Habsburg Rudolf, Mária Terézia stb.
( Báthory István Erdélyi Fejedelem, lengyel “királyunk” neve külön említendő még – bár ez még Krakkóhoz köthető inkább).
Többször volt közös királyunk – a közös magyar király- császár is uralta e palotákat/ országokat. Buda és Prága hatalmas és vonzó európai rezidencia központok is voltak.
Mindkettő rendelkezik a művészet, építészet kiemelkedő értékeivel. Budán láthatóan – végre zajlik a nagy rekonstrukció. ( a XX. századi pusztítások után).
Prágának, az ottani impozáns királyi palotának nagy szerencséje, hogy a jelentős világháborús, ja és a törökök pusztításait is elkerülte.
Varsó városa, a királyi palotája megszenvedte az évszázadokat, a XX. század kegyetlenségeit különösen. Talán a közös történelem, szimpátia, a sok szenvedés, sikeres és sikertelen szabadság küzdelmek lehetnek a Magyar – Lengyel Barátság fő tartópillérei.
Az értékek mellett a napi politikában és a híradásokban is egyre többet – eredményesen szerepelnek a négyek. Szeretném remélni mindenki tudja, hogy Pozsony magyar koronázó városként majd 1000 éven át kiemelkedő Felvidéki településünk volt. Trianon tragédiájaként veszítettük el, azonban Szlovákia elismeréssel, végre renoválta, egyben szlovákosította . Valamennyi város turisztikai attrakció is egyben.

Bagyinszki Zoltán

12►

Ha Madridban járunk ne hagyjuk ki a Palacio Real-ét, Spanyolország legnagyobb barokk stílusú építményét, mert igazán impozáns és megéri a belépőt! Bár a palota már nem a királyi család otthona, de a hivatalos rendezvényekre, fogadásokra, bálokra továbbra is a királyi palota hatalmas és gazdagon díszített fogadótermeit használják.
Aki esetleg lemaradt volna róla június 2-án lemondott közel 40 év uralkodás után János Károly és fia, VI. Fülöp lépett a trónra. Róla érdemes megjegyezni, hogy már kiskora óta erre a feladatra készült, 3 egyetemet el is végzett, hogy kellő tudás birtokában uralkodhasson. Emellett a sport nagy szerelmese is, az 1992-es barcelonai olimpián a jacht-csapatot is erősítette! Párválasztása sem volt mindennapi: 2003 nyarán bejelentette, hogy megtalálta az igazit, a spanyol tévé csillag, az elvált Letizia Ortiz személyében, és érte még a trónról is hajlandó lemondani, ha kell. Így Letizia-val a spanyol uralkodó család egy polgári származású taggal bővült. A hercegi párnak két kislánya született: 2005-ben Leonóra, két évvel később Zsófia.
A palota a 14. században, I. Károly és fia, II. Fülöp idején lett a spanyol királyi család állandó lakhelye. Azonban 1734-ben a tűz áldozatává vált. Mai formáját V. Fülöpnek köszönheti, aki elrendelte újraépítését. 17 évre volt szükség a befejezéshez, melyen nem kell csodálkozni, ha az épület méretére és túldíszített helyiségeire gondolunk.

https://dolcevitainnapoli.cafeblog.hu/2014/07/05/madrid-helyek-melyeket-latnod-kell-palacio-real-kiralyi-palota/

12345►

Franciaország Labdarúgó Európa Bajnokság, Lyon.
Magyarország – Portugália elleni győzelemmel felérő döntetlenje. 2016. július 22.
Képriport a csapat tiszteletére, végre eljött a mi időnk is…..

Hajrá Magyarok !!!!!!!!!

Bagyinszki Zoltán a szenior kapus

Azóta sajnos nem javult semmi foci ügyben, szomorú valóság a matek számít nem a foci.
A tegnapi ismétlést azért jó volt megnézni. Jó volt Lyonban lenni. Hajrá magyarok- most a vírust kéne legyőzni !

Bagyinszki Zoltán

„És a harmadik napon menyegzőt tartottak a galileai Kánában, és Jézus anyja is ott volt. Ám Jézust is meghívták tanítványaival együtt a menyegzőre. És amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: „Nincs boruk!” És Jézus ezt válaszolta neki: „Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Még nem jött el az én órám?” Anyja szól a szolgáknak: „Bármit mond, tegyétek meg!” Volt pedig ott hat kőből való vizeskorsó a zsidók tisztálkodási rendje szerint; mindegyikbe két-három mérő fért. Jézus így szólt hozzájuk: „Töltsétek meg a korsókat vízzel!” És megtöltötték színültig. És ő ezt mondta nekik: „Most merítsetek és vigyetek a násznagynak!” Ők pedig vittek. Amikor azonban a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, – a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták (ezt) – a násznagy odahívja a vőlegényt, és ezt mondja neki: „Minden ember a nemes bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat. Te pedig mostanáig tartogattad a nemes bort!” Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, és kinyilvánította dicsőségét, és tanítványai hittek benne (Jn 2,1-11; az eredeti szövegnek megfelelően fordította: Benedikt Schwank OSB: János, Agapé, Szeged, 2001, 88-89.o.).”

http://biblia.hu/szentiras_com_cikkek/a_kanai_menyegzo

A fotográfus a helyszínen járva élhette meg a már nem vízből készült bor kóstolását. Az agyagkorsókat akár eredetinek is gondolhatjuk.
A magyar folklór, a népzene, a magyar nép hangja sokszor emlékezik a Szentföld-i “Kánai menyegzőre”, a rádióban sokszor kerül bejátszásra értelmezésre a bibliai történet.

Bagyinszki Zoltán

12►

A végvárat, melyet Vég-Szendrőnek (Végszendrőnek) is neveztek, először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után Brankovics György szerb despota itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte. 1454-ben Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül ostromolta.

1688-ban Habsburg kézre jutott, amikor Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Köprülü Musztafa pasa nagyvezér. 1789. október 13-án a császári sereg foglalta vissza. (Német neve Semendria volt). Az első szerb felkelés idején, 1806-ban a szerbek ostrommal vették be. 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben szultáni rendelettel került végképp a Szerb Fejedelemséghez.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Európa egyik legnagyobb erődítménye a Déli – Duna mentén található, egykoron 28 bástya biztosította védelmét.
a legtöbb hatalmas méretű, mint egy 10 emeletes bérház.
A Galambóci várhoz közel sokat szerepelt a középkori magyar történelemben. – többször volt magyar tulajdonban is.
Valószínű a közeljövőben megtörténik a rekonstrukciója.

Bagyinszki Zoltán

123►

A késő középkori kórus a 300 ülőhellyel Németországban a legnagyobb. Különlegessége, hogy a pápának és a császárnak mindig fenntartanak egy-egy helyet.
A háromkirályok művészien díszített ereklyetartójában nyugszanak azok a csontok, amelyeket a három királyok (napkeleti bölcsek) maradványaiként tisztelnek.
A festett üvegablakokat, köztük a déli hajóban található híres bajor ablakokat I. Lajos bajor király ajándékozta a dómnak. Ezek a kereszténység kezdetéről vett jeleneteket ábrázolnak, Keresztelő Szent Jánostól Szent István vértanúig. Ezeket Max Emmanuel Ainmiller (1807-1870) vezetésével készítették, H. v. Hess (1798-1863) tervei alapján. Az ablakok leleplezése 1848-ban, a 600 éves évforduló ünnepségei során történt.
A 970 körül készült Gero-kereszt a szentély közelében áll, ez a legrégebbi kereszt az Alpoktól északra.
Az egyik kápolnában található a fából, 1290 körül készült Milánói Madonna Szűz Máriát ábrázolja a kisded Jézussal.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bakancslista egyik tagja kipipálva !
Talán a legérdekesebb magyar vonatkozású információ a dómhoz. II. RÁKÓCZI FERENC Kölnben megismerte a hessen–wanfriedi őrgróf leányát, Hessen–Wanfriedi Sarolta Amália hercegnőt – akit hamarosan feleségül vett – 1694. szept. 26. és itt a katedrálisban volt az esküvőjük. (4 gyermekük született.)
A méretre vonatkozó számok is imponálóak a mega épülethez ami technikai, összművészeti csoda is volt számomra. Grandiózus élmény sok 100 fotóval több órás látogatói programként, kegyes Isteni segítséggel az időjárást tekintve – remek fényekkel a “FEKETE TEMPLOMRA VONATKOZÓAN”. A világ legnagyobb gótikus temploma- legmagasabb 157 m- tornyokkal. Természetesen Világörökség!

Bagyinszki Zoltán fotográfus

12►

A kölni dóm, hivatalos nevén Szent Péter és Szűz Mária Dóm a Kölni főegyházmegye főszékesegyháza. 157 méteres magasságával Németország második és a világ harmadik legmagasabb temploma. (1880 és 1884 között a világ legmagasabb épülete volt). Németország legnépszerűbb látványosságainak egyike: 2004-ben körülbelül 6 millió látogatója volt, nagyjából annyi, mint a párizsi Eiffel-toronynak.
A Rajna bal partján emelkedik, szomszédságában a kölni főpályaudvarral.

A dóm alatti ásatások során 1–4. századi római lakóházak maradványai kerültek elő. A 4–5. század fordulóján, a mai kórus helyén egy 30-40 méter hosszú apszis volt, talán már az első templomé, amit az 5. században, de legkésőbb a 6. század elején lebontottak; a helyére az 530-as évek frank hercegeinek a hasonló méretű temetkezőhelye került. A 6. század második felében ide új templom épült, amely elfedte a korábbiakat és kb. a 9. század közepéig maradt fenn.
A régi dóm, a mainak a közvetlen elődje, amit 873. szeptember 27-én szenteltek fel, főhajóját mindkét végén kereszthajók határolták. 1248-ban ezt részben le akarták bontani, hogy új, gótikus katedrálist építsenek a helyére. Amikor azonban a keleti kórust tűzzel próbálták meg lebontani, majdnem a teljes épület leégett. A nyugati részeket ideiglenesen újjáépítették, hogy a miséket meg lehessen tartani. Még ugyanabban az évben elkezdődött a jelenlegi dóm építése.
1164-ben Rainald von Dassel kölni érsek idehozta a napkeleti bölcsek ereklyéit a milánói dómból, I. Frigyes német-római császár ajándékaként. Ezeknek az ereklyéknek kellett új dómot építeni – a régi katedrális ugyanis nem bírta volna el a növekvő zarándoktömeget.
A gótikus épületet 1248. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén kezdték építeni Gerhard von Rile építőmester tervei szerint, a minta az amiens-i katedrális volt. Miután a kölniek 1288-ban elűzték a városból az érseket, az építkezés is elakadt: a kórus felszentelése 1322-ben történt. 1410-ben a déli torony elérte a második emeletet. 1528-ban az építkezést a pénz és érdeklődés hiányában leállították, így 300 éven át a déli tornya befejezetlenül meredezett.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

123►

A lednicei birtokot 1249-ben szerezte meg a Liechtenstein család, a XIII. században a határszélen emelt, erősségnek szánt, gótikus várat a XVI. században reneszánsz stílusban építették át, majd a família nyári rezidenciájaként a XVI. századtól már barokk stílusjegyeket ölt.

Neves építészek sora – Martinelli, Ospel, Erlach – tevékenykednek itt, ez utóbbi nevéhez fűződik a keleti szárny mellett található lovaglóiskola épülete is. Az 1600-as évek végén barokkizált kastélyt végül lebontották és a helyén 1846-58 között a kor divatjának megfelelően egy angol stílusú neogótikus épületcsodát emeltek.

Neogótikus formáját a XIX. században Georg Wingelmüller terveinek köszönheti, a szép kastély napjainkban is ezt az arcát mutatja. A birtokos Liechtenstein család Csehország egyik legnagyobb hatalmú, leggazdagabb főnemesi famíliája volt, fénykorukban, a XVII. században csak Cseh- és Morvaországban nem kevesebb, mint 99 birtokkal rendelkeztek. Egészen a II. világháború végéig Lednice is a család birtokában volt, akkor államosították ezt a kastélyt is, a Liechtensteinek pedig beszorultak a máig tulajdonukban lévő alpesi birtokukra, a Liechtensteini Nagyhercegségbe.

https://kirandulastippek.hu/lednice-valtice-i-vilagorokseg/lednice-kastely