A gótikus Palácio Nacional de Sintra a térség szívében helyezkedik el és királyi rezidencia volt a XV.századtól egészen a monarchia 1910-es bukásáig. A Pena kastély mellett a másik jól felismerhető ikonikus helye Sintrának a két hatalmas kúp alakú kéményével. A kastély története a VIII. századi mór időkre nyúlik vissza, mikor Umayyad meghódította a hispán félszigetet. Ekkor 2 kastély építettek. Az egyik a hegytetőn volt rálátással az egész környékre ami a mór vár. A másik a völgyben feküdt, ahol a mór uralkodók tábora volt. Első történelmi emlék az arab földrajztudóstól, Al-Bacr-tól származik a X. századból. A XII.században foglalta el I.(Hóditó) Alfonz. A mór uralkodás és az első portugál királyok idejéből nem maradt fennt semmi. A palota legrégebbi része a királyi kápolna, ami valószínűleg I.Dénes uralkodása idején a XIII.század elején épülhetett. Sintra fontossága több okból is megnőtt: például közel volt Lisszabonhoz és szinte kifogyhatatlan vadászterületei voltak. Az első nagyobb mértékű építkezések I.János idejére datálhatóak és ebből az időből származik a palota legnagyobb része, mint például a középső udvart övező épületek. Ide tartozik a homlokzat főépülete a bejárati boltívekkel, a mór stlusú szökőkutas terem vagy a hatalmas kúpos kéményekkel rendelkező konyha.
Két szoba aminek történetét mindenképpen érdemes megismerni. Az egyik a hattyúk terme (Sala dos Cisnes), amit a mennyezetre festett hattyúkról kapta a nevét. A hattyúk III. (Jó) Fülöp házának jelképe, míg a 30-as szám megegyezik a leendő ara Izabella királynő életkorával. A másik a szarkák terme (Sala das Pegas), ami arról híresült el, hogy Philippa királynő rajtakapta I. János királyt, ahogy megcsókolja az egyik udvarhölgyet. Hogy megállítsák a pletykát, kidekorálták ezt a szobát annyi szarkával, ahány nő volt az udvarban, tehát 136-al. Érdekes reakció. A mennyezeten lévő szarkák I. János védekezésének mondatát lobogtatják kis zászlókon azaz “Por Bem – ami annyit tesz: “Így a legjobb mindenkinek”, addig a szarkák lábain lancasteri rózsa van. Philippa válaszát viszont nem tudjuk meg soha. I. János fia, I Eduárd meghagyta a palota részletes leírást, amiből tudjuk, hogy a palota nagy része nem sokat változott az építése óta.
A második nagy építkezési időszak I. Mánuel idejében volt, mikor egy teljes szárnnyal megtoldották az épületet 1497 és 1530 között. Az Arabok terme (Sala dos Arabes) különösen figyelemre méltó a kecses, márvány mór kútjával és a XV. századi csempéivel. Ő építette a címertermet is (Sala dos Brasoes), ami egy lélegzetellálító helység a hatalmas aulejokkal és a fakazettás kupolájával, amin a király és a fő portugál nemesi családok 72 címere van. Vagyis egy már nem, mikor leszedték a Távora család címerét, akik I.József elleni merénylet elkövetésében vettek részt. A következő évszázadokban a nagy földrengésig jelentős átépítés már nem történt csak kisebb felújítások. Szomorú történet, de a palota VI Alfonz király (1650-es években) börtöne is volt egyben, mikor testvére úgy ítélte, túl instabil ahhoz, hogy uralkodjon az országban. Az épületegyüttes az 1755-es lisszaboni földrengés alatt komoly károkat szenvedett, de a beszámolók szerint “régi módon” helyreállították. A nagy földrengés legnagyobb vesztesége az arab szoba feletti torony volt, amely összeomlott.
https://vilagorokseg-utazasaim.blog.hu/2018/04/14/sintra_kulturtaj_portugalia_744
