Kategória Archívum: Fotóim

12►

Martonvásár ma a hazai Beethoven-kultusz központja. A kastélyban működő Beethoven Emlékmúzeum fenntartója a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja.
Az múzeum a kastélyparkban található.
Az angolkert övezte martonvásári kastélyhoz jeles kultúrtörténeti emlékek fűződnek. A XIX. század első éveiben több alkalommal is itt járt Ludwig van Beethoven, aki barátságban állt a zenerajongó Brunszvikokkal. A nagy zenei géniusz több remekművét (köztük az Appassionata-szonátát) ajánlotta a Brunszvik testvéreknek, akik zenéjének ihletett tolmácsolói voltak. Beethoven szívéhez különösen Jozefin állt közel, akiben sokan a titokzatos “Halhatatlan Kedves”-t látják.
(forrás: http://www.martonvasar.hu)

A Brunszvik-kastély Martonvásáron, Fejér megyében található.

Martonvásár és a Brunszvik család története egymástól elválaszthatatlan. Már két-háromszáz évvel korábban is lakott terület volt Martonvásár, a török időkben elnéptelenedett, majd azt követően a Beniczky család, Beniczky Sándor birtokába került. Idősebb korompai Brunszvik Antal, Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot. Halála után, 1783-ban gyermekei között szétosztották a birtokait. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Józsefé (a majdani tárnokmesteré és országbíróé), Martonvásár pedig Antalé lett, ahol később fia Ferenc építette fel a Brunszvik-kastélyt.

1785-ben, amikor a birtok még a Beniczky család birtokában volt, akkor épült meg a kastélynak azon része, amely egy földszintes, barokk kúria volt. A kastély építése 1783–1785 között történt, akkor 11 helyiség volt az egyik szárnyon 6–7 helyiség a templomnak a túlsó oldalán. Brunszvik Ferenc az 1820-as években emeletet építtetett a kastélyra és klasszicista stílusban átépítette a kastélyt. Fia Brunszvik Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt, 1872–1875 között. Majd 1893-ban eladta a birtokot, és az egy rövid ideig József Károly Lajos főherceg birtokában volt. Ő renoválást hajtott végre, majd négy év múlva 1897-ben eladta a kastélyt Dreher Antal sörgyárosnak, aki 1945-ig birtokolta. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be az épületben, majd gazdátlan lett. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre. A kastélyban ma Beethoven emlékmúzeum működik.

Beethoven és a Brunszvik család
Beethoven, mint a Brunszvik-lányok zongoratanára többször megfordult a kastélyban. 1799-ben özvegy Bruszvik Antalné született Seeberg Anna bárónő 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel elment a császárvárosba azzal a nem titkolt céllal, hogy egyik vagy másik lányát férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni. Beethoven nem szeretett tanítani. Az volt a véleménye, hogy tanítson az, aki nem tud komponálni. De a lányokkal kivételt tett. 16 napig foglalkozott Beethoven a lányokkal. A lányok révén Beethoven megismerkedett Brunszvik Ferenccel, a lányok testvérével, aki később barátja és mecénása lett. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t , amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Beethoven-t Jozefinhez fűzték gyengéd szálak, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

12►

Az elmúlt évtizedekben többször jártunk erre gépkocsival, érthetően elkerülte a figyelmünket eddig a kiállítás. Szanda vára viszont nem!
Egy patika tisztaságú vasútállomás a falu közepén, Nógrádban– végre, gratulálok. Egy szép ipartörténeti bemutatóval, relikviákkal valódi eszközökkel, egykori menetrenddel-állomásépületek, alagutak fotóival. Itt érdemes megállni.
Egykori szűkebb hazám büszke is lehet rá. Fél évszázada nyaranta többször utaztam a vonalon (Galgagutára) a kiskacsa nevezetű gőzös pöfögve húzta a szerelvényt Aszód–Balassagyarmat között.

Bagyinszki Zoltán

12►

A Virág cukrászda Szegeden, a Klauzál téren, az ún. Új Zsótér-ház földszintjén található. Nemcsak cukrászda, hanem étterem is.
Neobarokk stílusú épülete a szegedi nagy árvíz előtt épült, 1873-ban. A cukrászdát 1874-ben nyitották meg, Allemann és társa cukrászdája néven. Az 1880-as évektől Árvay Sándor a tulajdonosa. 1922-ben Virágh Géza temesvári cukrász és testvérei vásárolták meg és tették híressé; a belső teret rokokó stílusúra alakították. 1928-ban a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert cukrászkülönlegességeivel. Gyakran reggelizett itt József Attila, aki az egyik tulajdonos barátja volt.
Neve az államosítás után változott Virághról Virágra. A közelben található a hozzájuk tartozó Kis Virág cukrászda is. Mind a két cukrászdát 2010 tavaszán bezárták és sorsuk hosszú ideig bizonytalan volt.
2010-ben Szeged város önkormányzata a kulturális értéket jelentő Virág cukrászdát meg szeretné menteni ezért, elővásárlási jogával élve, 275 millió forintért megvásárolta az ingatlant, és kérte az ingatlanok kiürítését. A bérlő a kérésnek nem tett eleget. Az ügy a bíróság elé került. A bíróság szakértőt rendelt ki.
2016. június 3-án újra kinyitott, megszépített, de főként eredeti állapotában.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zenésznek ritkán készül szobra, ezért ez a szobor külön érdekes. Dankót hivatásának teljes vértezetében látjuk itt, miközben hegedűjét pengeti. A zenei géniusz elmélyült pillanata jelenik meg. Az emlékművek elnagyolt ábrázolását meghazudtolóan bensőséges és a művész alkatának megfelelő, azzal összhangba lévő a szobor megformálása. Mikor készültem a találkozásunkra, megnéztem Dankó korabeli fotóit, és egészen ezidáig azt hittem, hogy ez egy eszményített alak, de nem! Dankó Pista így nézett ki! Ez egy portré hű szobor. Olyan szobor készült, ami a korban teljesen szokatlan volt: tapintható közelségben van az alak. Fantasztikusan szép erezetű, csipkézett, zseniális részletgazdagsággal van megoldva a háttérben elterülő, az alakot megtámasztó vadrózsabokor. A kicsit rózsaszínes, tört fehéres műemlék gyönyörűen vésett, szépen faragott. A másfeles életnagyságú emlékmű ruskicai márványból készült, és habár az idő nem tudta kikezdeni a nemes anyagot, a vandálok már néhányszor igen. Sajnos ez a szobor volt sokáig a legtöbbet megrongált emlék. Előszeretettel törték le a hegedű nyakát, amit nagyon költséges volt helyreállítani, persze ez többször is megtörtént. Most már úgy van megcsinálva, hogy lehetetlen megrongálni! Egy acél stift van benne, így már letörhetetlen – jelenti ki a helytörténész. Minden részlet a kabát gombjától, a hegedű húrjaiig hihetetlen komponáltan jelenik meg, ami a szobrász zsenialitását tükrözi. Habár a szobor főnézetre van hangolva, hátulról is érdemes megnézni. Az alak kissé kilépő mozdulata és elegáns egzaktsága a romantikusan lobogó talapzattal gyönyörűen van felvezetve. Bármilyen furcsa is a kifejezés, úgynevezett „beszélő talapzatot” látunk ennél a szobornál, amit a neobarokk szobrászat talált ki. Ennek jellemzője, hogy a figura jelentőségére és életművére már a talapzat is utal: mintegy narratívaként teszi értelmezhetővé azt.

https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/civilizacio/a-vilag-elso-cigany-szobra-danko-pista-a-szegedi-stefanian

Margó Ede szobrászművész Hunyadi János, Szigligeti Ede , Kossuth Lajos szobrai mellett kiemelkedő műve a Dankó Pista cigányprímás alkotása.

„Húzd rá, cigány, te örök, te áldott,
Virulj mindig, dicső nótafa,
Halhatatlan híred ragyogását
Be ne födje feledés hava!”

Dr. Tóth Attila
tanár, művészeti szakíró

1234►

A hatvani Grassalkovich-kastély rekonstrukciója valamint a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, az Észak-Magyarországi Operatív Program keretében valósul meg. A beruházás a Grassalkovich-kastély méltó felújítása mellett és egy hiánypótló kiállítótér létrejöttén túl, stratégiai, városfejlesztési célokat is szolgál, amely előnyére válik a hatvani vállalkozásoknak, a hatvaniaknak, és Hatvan városának. A fejlesztés kiemelten szolgálja Hatvan város és térsége, fejlődését, valamint jótékony hatást gyakorol a város gazdaságára, új munkahelyeket teremtve.
A kastély Hatvan város legjelentősebb műemlék épülete, amelyet Grassalkovich (I.) Antal építtetett 1754 és 1757 között, majd 1763-ban kibővíttette. Bár a település uradalmi székhely volt, mégsem szolgált a Grassalkovichok rezidenciájaként, a család leginkább a gödöllői kastélyt használta.
A hatvani kastély a középkori vár maradványainak helyén, feltehetően egyes megmaradt épületrészek felhasználásával épült, főhomlokzata a főtérre néz, és néhány méterrel kiemelkedik a közeli Zagyva folyó árteréből. A kastély középső emeletes részét 1754-ben Oraschek Ignác, a két földszintes oldalszárnyát 1763-ban Jung József építész építette.

http://vadaszatimuzeum.hu/a-kastely-es-kornyeke/kastely

A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé. A múzeum nem titkolt célja a környezeti nevelés, a látogatók szemléletének formálása, környezettudatos viselkedésre való nevelése.
A Grassalkovich-kastély épületében 3 szinten (pince, földszint, emelet) természettudományos, vadászati, halászati, horgászati és kultúrtörténeti témájú, interaktív, multimédiás állandó kiállítások látogathatók. A kiállítások a mai modern kiállításrendezési elveknek megfelelően többrétegűek, különböző célcsoportok érdeklődésének megfelelő tartalommal és kiállítási eszközökkel mutatják be a téma sokszínűségét. A kiállítások bemutatják a magyar vadászat, vadászmesterség és vadgazdálkodás hagyományait, eredményeit, a vadgazdálkodás természeti hátterét, a Kárpát-medence legfontosabb élőhelyeit és vadfajait; a vadgazdálkodás társadalmi beágyazottságát, kulturális szerepét; a halászat és a horgászat hagyományait és jelenét.Az épületben természetesen helyet kap a Grassalkovich-kastély történetét ismertető kiállítás is.
A vadászat mindig is része volt az emberiség történetének, az emberi kultúrának. Célja egykor az élelemszerzés, a szórakozás és a kereskedelem volt. A 21. században a vadászat már a vadgazdálkodás és a környezetvédelem fontos területévé vált. Az európai vadászati törvények többsége a vad védelmét, a vadállományok kezelését, a vad jólétéről való gondoskodás feladatait a vadászok kötelezettségének jelöli ki. A múzeum valamennyi kiállítása a vad megismerését, értékének bemutatását, tiszteletét szolgálja.

http://vadaszatimuzeum.hu/vadaszati-muzeum/bemutato

A hidak, a csodás hazai műszaki létesítmények,a mérnöki csodák a férfiak számára valószínű vonzó témakör.
Gondoltam egy csokor régi öreg híd érdeklődésre tarthat számot. Főleg hazai kő és téglaépítményt válogattam a félkör, a bolt ív jegyében.
Ezek 100-200-300 éves alkotások és még bírják a közlekedési szállítási nehézségeket.
Egy részük már funkción kívül vannak, esztétikai műemléki funkcióval bírnak. A víz a folyó más irányt vett alattuk- vagy szabályozták a a folyómedreket.
Egy részük szép falusi kisméretű alkotás, több impozáns “félkörívsor” is található közöttük. Van még pótolnivaló a szép műemlék hidak tekintetében, ezek a közeljövő feladatai számomra. Becsüljük és tiszteljük a régi öreg hídjaink jelenlétét.

Bagyinszki Zoltán