Kategória Archívum: Fotóim

A bólyi mauzóleum építését Montenuovo Wilhelm-Vilmos I. herceg felesége, Batthyány-Strattmann Julianna grófnő rendelte el végrendeletében és 1879-ben kezdték el. A mauzóleum építésze: Carl Gangolf Kayser (1838-1895) volt és 1894-re készült el. Művészi kiképzésével a neoromán–neogót stílusú épület jellegzetes formájával országos viszonylatban is egyedülálló. A település, illetve a temető szélén magasodik a különleges kiképzésű épület. A mauzóleumba egy nyolc fokból álló széles lépcsősor vezet föl. A bejárati ajtó két oldalán négy-négy oszlop áll váltakozva mélyvörös illetve hófehér márványból. Az oszlopok egy-egy reliefcsoportot tartanak. A bejárati kapu bélletíveit, az ablakkereteket, a vízköpőket, a falakat díszítő kultikus formákat puhább homokkőből faragták. A bejárat felett a Montenuovo hercegi címer látható. Az épület belsejében, a bejárattal szemben látható a szentély, közepén a vörös márványból készült oltár. Mögötte az apszis falán hatalmas fakereszt, rajta ember nagyságú faragott Krisztus, amely Bach Márton németbólyi fafaragó-művész munkája. Érdekesség még, hogy az előtérben egyetlen gránitoszlop tartja a kórust, a karzatot, és a kupolát. Másik kuriózum, hogy a fülke-sírok nem egy altemplomban vagy kriptában vannak, hanem az épület falaiban kialakított, vörös márványtáblával lezárt sírhelyekben nyugszanak a Montenuovo család tagjai: baloldalról Wilhelm Albrecht von Montenuovo I. herceg, felesége: Batthyány-Strattmann Julianna grófnő és három kiskorában elhunyt leánygyermekük. A jobb oldalon Alfred von Montenuovo II. herceg, felesége: Kinsky Franziska grófnő, és Montenuovo Nándor III. és utolsó herceg. Őt 1951-ben egy koncepciós perben ítélték el és valószínűleg ÁVÓ-s legények verték halálra. Maradványait a tömegsírból csak 1966-ban sikerült a temetkezési kápolnában elhelyezni. A mauzóleum történetének legnagyobb és mindenre kiterjedő felújítása 2005-ben történt. Bóly Város Önkormányzata az Európai Unió SAPARD-programja keretében nyert el egy nagyobb összeget, amelynek segítségével megtörtént a mauzóleum eredetei állapotának helyreállítása.

Bóly: Batthyány-Strattmann – Montenuovo Mauzóleum

https://hu.wikipedia.org/wiki/Batthy%C3%A1ny-Montenuovo_Mauz%C3%B3leum 

A bólyi kastély és mauzóleum, 7 perc videó

https://www.youtube.com/watch?v=9g–44Q0owM 

Deák Zoltán

A település főutcáján található vésztői Mesterségek Háza és Tájház a 19. század második felében gazdaháznak épült. A tájház ettől az időszaktól kezdve mutatja be a település néprajzi gyűjteményét, az utcai szoba és a konyha enteriőr kiállításával. Az épület további helyiségei kézműves mesterségek számára vannak berendezve. Például szövőszoba a lakószobában, kosárfonás- és fazekas mesterség a nyári konyhában, kézműves foglalkoztató a pajtában.
A vésztői Mesterségek Háza több funkciója révén – néprajzi-és helytörténeti kiállítóhely, kézműves-és helytörténeti foglalkoztató, valamint a civilek egyesületek rendezvényeinek helyszíne – méltán kedvelt a helyi lakosok és a látogató vendégek előtt. A „civil szervezetek otthonaként” is ismert tájház állandó önkénteseinek száma 2014-ben meghaladta a száz főt.

A tájház kemencével és asztali tűzhellyel beépített udvara a település lakosságának is kiváló lehetőséget biztosít a kikapcsolódáshoz. A Mesterségek háza a Sinka István Művelődési Központ önálló intézményeként, éves munkaterv alapján, hagyományőrző rendezvényeivel, kézműves programjaival a település néprajzi és kulturális kincseinek gazdag palettáját tárja a látogatók elé.

https://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/vesztoi_mestersegek_haza/

A leginkább mutatott – megszokott balatoni szép kék ég és nyugodt víz hajókkal tartalmú képeslapokkal ellentétben készült ez a sorozat.
A Magyar Tenger másik arcát is láthatóvá téve.
A pihenő ember számára hideg szeles szürke nemszeretem időjárás idején varázsütésre megtelt a siófoki kis öböl, a széllovagok attrakcióit láthatta a kíváncsi közönség- és a fotográfus.
A kellemetlen időjárás számukra,a sportemberek részére gondolom a csoda kategória volt. Végre megjött az erős szél és izomerővel lehet belekapaszkodni-néha repülni a víz felett.
Érdekes volt látni az elindulás nehézségeit és a fordulókat, kunsztokat, a víz feletti néha 4-5 m magasságú repüléseket. (A kezdő és a profi szörf és kitesurf “versenyzők” közötti különbséget.)
Láthatóan rengetegen indultak neki a tarajos hullámzó víznek a modern világ kreálta, XX. század végi eszközeikkel. Persze az átlag fürdőzők nem akadályozták a siklásban őket- a fürdőzők most inkább a 4 fal között várták a szélcsendes napsütést, vagy kabátkával erősítve sétáltak a belvárosban – cukrászdát keresve.

Bagyinszki Zoltán

Sokadik alkalommal jártam e kis faluban és megpróbáltam a lehetetlent. Óvatos madarakat fotózni.
Hangulatos sorozat az Alföldön. A Tisza mellet a Holt-ág előtt készült.
A kettős dombról lesétálva a védett madarak –madárkolónia birodalmába érünk.
Akik természetesen biztonságos távolban, messze vannak sajnos a fotós számára,
no persze tapasztalat, jobb felszerelés, állvány és kellő idő esetén értékelhetőbb anyagra is számíthatunk.
Persze a táj, a nagy víz, a zöld foltok- nádas fák rétek, a csend csodálatos kiegészítője az állatvilágnak. Gyógyszer helyett is kiváló dolog.
Élmény itt a zavartalan természetben sétálgatni, nézelődni, exponálni. Rengeteg az éhes Kárókatona – szerintem kieszik más madarak elől a halakat.
A kanalas gém türelmes volt velem, nem repült el rögtön, modellt állt nekem. Meglepően sok hattyút fedeztem fel a fehér madarak kolóniájában.
Fejem felett méltósággal húznak el a gémek, próbálom a kamerával követni őket ,de a siker reménytelen.
A nádasok világa sok szárnyas részére nyújt biztonságot, magam egy nagyobb-vastag bot védelmében mászkáltam, gondolva Toldi küzdelmére az aranysakálokkal./ Toportyán
A tavak felszíne sok helyen levél és virágszőnyeggel borított, a csendet a kiugró halak, vagy a nagyobb rablások fröccsenése törte meg.
A szép Magyarország értékei közé szerintem az alpári környezet feltétlen aspirálhatna. Jobb marketing szükséges a falu érdekében, amely leginkább a kosárfonó mestereiről híres.
A természetben látott madárfajok:
– Kis kárókatona
– Nagy kócsag
– Szürke gém
– Füstös cankó
– Kanalasgém
– Bütykös hattyú
– Tőkés réce
– Bíbic és a többi

Bagyinszki Zoltán

1848-49-es magyar szabadságharcot leverő tábornoktól az ÁVÓ-s verőlegények rémtettében a teljes megsemmisülésig: a herceg Montenuovo família története…
I. Napóleon második neje Mária Lujza osztrák császárleány, aki a francia császár bukása után az olaszországi Párma hercegségét kapta. Ide követte őt gróf Adam von Neipperg osztrák császári tábornok, akitől a Montenuovo hercegi család sarjadzott: nőül ment a grófhoz; gyermekeik a Neipperg tükörfordítását, a Monte Nuovo nevet kapták és melléje az osztrák hercegi rangot. Az első herceg részt vett 1848-49-ben a magyar szabadságharc leverésében. 1850-ben megnősült, egy magyar grófnőt, Batthyany-Strattman Juliannát vezette oltárhoz. Ezzel a házassággal a Baranya megyei (Német)Bóly uradalmát és a Batthyany-kastélyt kapta meg nászajándékul. A hercegné egy neoromán–neogót stílusú temetkezési kápolnát építtetett. Fiúk, a második herceg, Montenuovo Alfréd, a teljhatalmú főudvarmester. Kastélya a Bécshez közeli Margarethen am Moos, ma is a leszármazottai lakják. Az ő fia lett az utolsó, 3. Monteunovo Nándor herceg, aki igaz magyar érzelművé vált és költözött a Batthyany-birtokra, Bólyra. Feleséget is magyart választott: neje Solymossy Ilona bárónő. Az első világháborúban 50 hónapon át harcolt, részt vett a véres limanowai ütközetben. A háború után mintagazdaságot hozott létre a birtokon, ahol rokfort fajtájú tehenészete is híres volt. Mindent modernizált és gépesített: gőzekét, kévekötő gépet, traktorokat vásárolt; major lakóit is kiszolgáló víztornyot építtetett; telefonhálózatot alakíttatott ki; egy központi kútból pedig egy gőzgép szivattyúzta az ivóvizet, mely minden istállóba csővezetéken jutott el. A felsőház tagjaként nem szavazta meg a zsidótörvényeket és a háborúból való kilépést sürgette. Ezért a nyilasok letartóztatták és Dachauba, a náci koncentrációs táborba került. Kiszabadulása után visszatért Magyarországra; 1945 után a herceg minden földjét elvették. 1951-ben rendszer elleni tevékenység vádjával perbe fogták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Márianosztrára hurcolták, de már másnap meghalt egy állítólagos tüdőgyulladásban. Valószínűleg ÁVH-s verőlegények halálra verték. Vele férfi-ágon kihalt a Montenuovo hercegi család. Emlékét őrzi a Helytörténeti kiállítás, a békáspusztai majorság. Kastélya ma értelmi sérült emberek otthona. Nevét őrzi a városi Szakközép- és Szakiskola. És a család utóélete? Özv. Montenuovo Nándorné 1987.-ben örökbefogadta unokáját és férjét: báró Kübeck Alajost; így a házasságukból született gyermekek családi neve: báró Kübeck-Montenuovo.

Deák Zoltán

 

“A Baranya Megyei kastély épület 1807- ben készült el, amelyet egy vadászkastély helyére építettek copf stílusban szolid díszítőelemek háromszögletű timpanon felhasználásával- a kor stílusára jellemzően.
Emeletes téglány alaprajzú úri lak látványos kocsifelhajtóval, oldalépülettel és elöl a kerítésnél kapusházzal készült. Egyedi megoldás, közvetlen a kerítés előtt létesült biztonsági árokrendszer.
Egykori remek, fényűző berendezése Napóleon palotájából származik amiből még néhány eredeti darab a szekszárdi megyei múzeumban megtekinthető.
A kastélyt 27 hektáros, hatalmas – de elhanyagolt park övezi, benne dendrológiai értékű hatalmas faegyedekkel. Nem látogatható intézmény, kovácsoltvas kapun át kívülről a főhomlokzat felől tekinthető meg.”
Idézet Bagyinszki Zoltán: Kastélyok és paloták a történelmi Magyarországon c. albumából. 1999.

A belföldre, szép hazánk tájaira “kényszerült” fotográfus rövid, de tartalmas programjaként került a lencséje elé a virágcsoda.
Villány-Bóly-Palkonya után tegnapi ráadás volt számunkra.
Egy valódi finom Ázsiából származó szépség-sort kerestünk, (sajtóinformáció keltette fel az érdeklődést.)
nehezen de megtaláltuk tegnap dél körül (Dunántúlon-Mezőföld) Cecétől É-ra kb. 7 km letérve. A nagy tórendszer elején van Rétimajor.
Jobbra kanyarodása táblánál és a Nepomuki Szent János szobornál kell jobbra fordulni betérni a múzeum mellett a parkolóhoz . ott az autó marad- és indulás jobb felé ismét.
A fűzfák menti kis csatornához, mintegy 50 m –es szakaszon látható a hatalmas levelű és magas szárú Indiai lótusz . Talán még egy helyen megtalálható itt a majorban.
Kicsit már a virágzás vége felé érkeztünk – sajnos. Azonban még lehetőségem volt a szépséges, gyermekfej nagyságú impozáns virág megörökítésére.
Tudományos nevén: Nelumbo nucifera
A levelek alatti világ, a szárak dzsungele is érdekes látvány volt. A furcsa megbarnult lyukacsos egykori ringatózó virágbibék ?! Kicsit csökkentették az esztétikai élményemet.

Itthon néztem a NETEN, a szegedi Fűvész-kertben is van egy védett szép állomány, de ez természetesen kint van az életben.

Bagyinszki Zoltán fotográfus.

Idézet a Magyar szecessziós építészet c. útikönyv lapjairól.
(Bede Béla szerkesztésében Bagyinszki Zoltán fotóival- ahol 225 szecessziós stílusú épület került bemutatásra a történelmi Magyarország területéről).

“Kótay Pál műépítész alkotása-tervei alapján készült az épület 1902-1903 között. A kétemeletes sarok lakóház kiváló állapotban áll ma is.
Az épület homlokzatán sárga piros téglák változatos mintái, a Lechner-féle magyaros népies motívumok láthatóak. A legömbölyített sarokrészre kétszintes erkélyek kerültek.
Felettük hagymakupolás saroktoronnyal-ennek mintázata a szűrrátétekre emlékeztet. Falfelületükre míves terrakotta és sgrafittó népművészeti elemek és virágdíszek kerültek.”
A fotós évtizeddel később újra elkészítette a már rekonstruált 3 szintes szépség képsorozatát , gyönyörű részleteivel- sajnos a belsők most is elmaradtak – mivel a lépcsőház zárva volt, bejutásra sajnos nem volt lehetőség. Talán 10 év múlva ismét próbálkozom majd Szegeden.

Bagyinszki Zoltán