Acsa, Fogaras, Gernyeszeg, Hatvan, Pécs, Vajta, Városszalónak, Zalacsány
Bagyinszki Zoltán
Kategória Archívum: Fotóim
Kassa – 120 éve született Márai Sándor–Márai hét Gyulán
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ezt nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének köszönhette, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek az eszményeknek hangot adjon műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újrakiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Forrás: wikipédia
Karapancsa – magyar világelső gím bika trófea
Ez is magyar világelső, a karapancsai bika!
Fantasztikus, ilyen trófeát még nem láttam 14.5 kg-os. – fotónak is trófea. Azt mondják nincsenek véletlenek.
A történet eleje, pár hete jártunk a déli határ menti Karapancsai Habsburg vadászkastélyban és a parkjában,
ott egy csodás gím bika szobor fogadja a látogatót- ahová csak kevesek jutnak el. Kieső ismeretlen szép természeti környezet a Duna menti ártereknél.
Az impozáns gemenci (Hercegszántó) szobor visszaköszönt Nekem a héten Hatvanban, a Grassalkovich kastély remek vadászati kiállításán. Ott volt előttem a világ első csoda amelyről több képet készítettem és majd csak otthon a válogatásnál derült a kapcsolódás- beazonosítás. Még egy világelső magyar érdekesség, a megörökített bronz karapancsai bika. A copf stílusú kastély épület nemzetközi elismerést kapott a rekonstrukció okán és még egy extra található itt: Széchenyi Zsigmond vadászíró életmű kiállítása. (további részletek a képi leírásban találhatóak)
Bagyinszki Zoltán
Spanyolország – Toledó Katedrális
A toledói katedrális. A hatalmas templomot egy mór mecset helyén kezdték építeni 1226-ban. Az építkezés csak 1493-ban fejeződött be, tehát majdnem 300 éven keresztül épült ez a lenyűgöző mű. A katedrális gótikus stílusú 120 x 59 méter nagy, tornya pedig 90 méter magas. A katedrális belsejében a hihetetlen részletgazdag gótikus stílusú márványszobrokat és faragásokat 750 festett üvegablakon keresztül világítja meg a napfény.
A szűk utcákon kanyarogva a vásznak között szinte mindenhol felsejlik a katedrális tornya.
www.vilagutazo.net/inspiracio/kepekben/2015/06/11/az-amulatba-ejto-toledo
Ide visszatérni kötelező, de mikor?
Igazán nem olyan régen jártunk a világörökség helyszínén, hihetetlen értékek halmaza, a művészet tobzódása viszonylag kicsi területen a toledói Ó-városban.
A szakrális műemlék, a spanyol katolikus főtemplom részletgazdagsága lenyűgöző volt. Nem sok időnk volt nézelődni, pörgette a dolgokat az idegenvezetőnk. – én gyorsan igyekezetem exponálni, befogadni mindent- és a látványt megosztani önökkel. Már nem volt szívem törölni a galériából. Kinek mennyi esik jól a katolikus gazdagság és esztétikum középkor értékeiből. – lehet választani 20 kép vagy 80. A vírusos nyugisabb időnkbe talán belefér.
Ja és akkor jött még néhány El Greco kép a templomban, amit nagyon vártunk majd felkerestük a művész házát a múzeumot is. ahol tovább csodálhattuk az egyedi stílusú festményeit. (oda a házába mindig nehéz bejutni, a fotózásról már nem is beszélve. – nekünk sikerült.)
Üdvözlettel:
Bagyinszki Zoltán
Madrid – Királyi botanikus kert és pálmaház
A kert területét VI. Ferdinánd jelölte ki 1755.-ben. Eredetileg is botanikai gyüjteménynek és gyógynövény gyüjteménynek készült. A kert tervezése 1774-ben Francesco Sabatini és Juan de Villanueva nevéhez fűzödik. Nem sokkal a kert első kialakítása után kezdték el építeni nem messze tőle a Pradót (1785), mely a spanyol királyi család műkincs gyüjteményének épült. A kertben a jó klimának köszönhetően széles körben fellelhető növény világ kerül bemutatásra. Az öt kontinensről összegyüjtött közel 30000 féle lágy-fásszárúak, évelők, cserjék, illetve 1500 fa kiültetése teszi impozánsá a kertet. A kert nyolc hektáron fekszik. Kertépítészetileg romantikus stílusú. Kavicsos sétányok, a központban díszmedence, a buxusokkal körbevett ágyások kialakítása, a zegzugos vonalvezetés. A XIX. században épült a pálmaház, a XX. században pedig az üvegház, mely a trópusi-szubtrópusi és sivatagi éghajlatról származó növényeket fogadja be. A kert egész évben nyitva van (3 EUR). Aki a Pradoban jár, érdemes utána betrénie a botanikus kertbe. Az írások szerint 2014-ben az 5. leglátogatottabb “múzeum” volt Spanyolországban.
http://www.zoldkiraly.hu/blog/1116-madridi-parkok-3-a-madridi-kiralyi-botanikus-kert
Veszprémi Szent Mihály-bazilika, főszékesegyház
A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház a Veszprémi főegyházmegye főtemploma. Az eredeti templom az államalapítás korában épült, minden bizonnyal ez Magyarország legrégibb székesegyháza. Mai formáját 1910-re érte el. A várban, pontosabban a Szentháromság tér északi oldalán elhelyezkedő neoromán stílusú épület két tornya a város számos pontjáról látható. A templom 1981 óta bazilika.
Régészeti leletek utalnak arra, hogy már a 10. században is templom állt a helyén. A Pannonhalmi alapító oklevél (1001) elsőként tesz említést a székesegyházról; későbbi oklevelek rendszeresen Magyarország legrégibb székesegyházának nevezik.
Abban, hogy Veszprém a királynék városává vált, minden bizonnyal nagy szerepet játszott, hogy a székesegyházat maga Gizella királyné alapította, vagy legalábbis különös figyelmet szentelt rá, bár erre nincs konkrét bizonyíték. I. István király nagyobbik legendája így ír erről:
“Hogy ő, Gizella, Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház [ = itt: templom, gyülekezet] keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség egyháza, melyet alapkövétől kezdve minden, Isten szolgálatához szükséges arany- és ezüstneművel és sokféle ruhával fölékesített.”
A templomot Mihály arkangyal, a mennyei seregek vezére védi; elnevezésében egyes feltételezések szerint szerepet játszhatott, hogy az egyházmegye területén komoly harcot igényelt a lakosság keresztény hitre való áttérítése a veszprémi püspökséghez tartozott egyebek mellett Koppány vezér központja, a mai Somogy megye területe is).
A székesegyház első feltételezett ábrázolása a magyar királyok Veszprémben, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika részére készült – ma a Nemzeti Múzeumban őrzött – koronázási palástján látható. Ezen Gizella királyné egy torony nélküli templom modelljét tartja kezében. Azonban valószínűbb, hogy a makett a székesfehérvári bazilika stilizált ábrázolása.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szecessziós megfigyelő játék
http://www.szecessziosmagazin.com/dupla.php
7 szépséges épület, 4 különbség a képpárokon, találd meg! Szecessziós megfigyelő játék.
Ha a képre kattintasz elindul a játék, Tehát bárhova
kattintasz elindul a játék, nemcsak a START szövegre.
lehet indítani KATT ! jó szórakozást kíván Bálint Imre és Bagyinszki Zoltán