Kategória Archívum: Fotóim

A most újraalkotott Nemzeti Vértanúk Emlékművét, – Füredi Richárd szobrászművésznek és Kismarty-Lechner Jenő építésznek a vörösterror áldozataira emlékező alkotását – először 1934. március 18-án avatták fel Budapesten a Vértanúk terén, majd 1945 szeptemberében ledöntötték.
A talapzaton álló pillér két oldalán látható az emlékmű két szobra, a Hungária női, és a sárkánnyal küzdő férfi alakja. Talapzatán ez olvasható: „A nemzet vértanúinak 1918-1919”
Tetején egy honfoglaláskori motívumokkal díszített kőkoporsó helyezkedik el. Az oszlopra 1936-ban települések szerint rendezett névsorban vésték fel 497 vértanú nevét, majd 1942-ben az elcsatolt, és az első és második bécsi döntéssel Magyarországhoz visszakerült területek áldozatainak nevét is. A neveket még nem vésték fel az új emlékműre.
A sárkánnyal küzdő férfi alakja alatt a következő felirat áll, ami eltér az eredeti felirattól: „A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben.”
A Nemzeti Vértanúk Emlékműve a második világháborút követő politikai fordulat után az emlékezetrombolás áldozata lett. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1945. április 16-i ülésén eltávolításáról döntött és az alkotást 1945. szeptember 23-án a budapesti spontán szobordöntögetések során elpusztította.
Egy előre megszervezett és kitervelt akcióval ledöntötték az alakokat, szétverték a talapzatot. A Nemzeti Vértanúk Emlékműve teljes egészében megsemmisült, egykori létét több évtizedes csend vette körül.
A teret később átalakították, egy vízmedencét helyeztek el szökőkúttal és új nevet is kapott, 1951-ben Ságvári Endréről nevezték el. A rendszerváltozáskor a tér visszakapta eredeti nevét.
A medence fölé 1996-ban egy japán fahidat idéző bronz szerkezet építettek, amelyre Varga Tamás alkotását, Nagy Imre szobrát állították 1996. június 6-án. 2018. december 28-án vitték elvitték szobrot, majd új helyén, a Jászai Mari téren állították fel.
Az Országgyűlés 2011-ben döntött a Kossuth tér rekonstrukciójáról, hogy a következő évben megkezdődhessen az az átépítés, amelynek célja a tér két világháború közötti állapotának visszaállítása.
Az 1934-től mindössze 11 évig álló Nemzeti Vértanúk Emlékművét korabeli fotók, dokumentumok alapján alkotta újra Elek Imre szobrászművész. Az 1919. március 21-én deklarált magyarországi Tanácsköztársaság diktatúrája alatt elhurcolt áldozatoknak, elhunytaknak, valamint az 1918. október 31-én meggyilkolt Tisza István miniszterelnöknek emléket állító alkotás teljes építészeti újratervezését elvégezte.
Az átépített Vértanúk tere a gyalogosoké lett, kényelmes padokat is kihelyeztek, növényeket ültettek.
Az emlékművet Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László avatta fel 2019. október 31-én.

http://pestbuda.hu/cikk/20191031_pestbuda_hu_ujra_felavattak_a_nemzeti_vertanuk_emlekmuvet

12►

A Várpalota Hunyadi-udvarában sétálgatva rögtön ott a Főőrség épülete, amely sokáig kordonok mögött állt, de most már szabadon szemügyre vehető, és hamarosan fel is kereshetjük a benne létrehozott látogatóközpontot. Emeleti kiállítóterében a 260 évvel ezelőtt alapított Magyar Királyi Testőrség történetét mutatják be, míg egy különteremben a teljes magyar történelmen átívelő 3D-s vetítést nézhetünk majd. Lesz ajándékboltja is, a földszinten pedig kávéház várja a látogatókat, melynek a neve is ismert: a Royal Guard Caféban a cukrászda mellett melegkonyha is működik majd, várhatóan a tavasz végétől.
Az alatta található teraszon még zajlik a Csikós udvar tereprendezése, az ott újjáépített Lovarda így csak jövőre nyitja meg kapuit.
A Hauszmann Alajos tervei alapján a századfordulón épült Királyi Lovarda és a testőrség szálláshelyéül szolgáló Főőrség épülete a II. világháború idején rongálódott meg, a szocializmus idején pedig teljesen elbontották őket. A kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy a Várban visszaállítsa az eredeti állapotokat, ezért is indult útjára a Hauszmann-terv, ami kapcsán azóta is sok vitára ad okot, hogy van-e értelme teljesen megsemmisült épületeket rekonstruálni a semmiből, hatalmas költségekkel. A tervezés idején különösen az váltott ki kritikus hangokat, hogy a Lovardába a kormány annak eredeti funkcióját is visszaállította volna lovakkal, istállókkal, lovasprogramokkal együtt. Utólag módosult a terv, a lovarda „21. századi multifunkcionális rendezvénytér” lesz, lovak nélkül.
Ha lovak nem is, több régi elem visszakerült a Csikós udvarba, például a csarnok elé visszahelyezték Vastagh György restaurált Csikós-szobrát is, ami korábban a Hunyadi-udvarban állt. Visszaépítették továbbá a Stöckl-lépcsőt; mellette az eredeti Hauszmann-rámpa kötné össze a Palotát az udvarral. Ha minden jól megy, a fejlesztéseknek köszönhetően megoldódhat a turistabuszok ügye: építenének két nagy kapacitású liftet, amelyek a Palota útról akár egész buszos csoportokat fel tudnak juttatni a Csikós udvarba, valamint további liftekkel a Királyi Palotába.
A Lovarda mögött Törökkert néven kialakítanának egy új zöldfelületet is. Az udvart a tereprendezés után, 2021 második felében tervezik megnyitni a területet a látogatók előtt, akik így nyugati irányból, a Tabán felől is feljöhetnek majd a Várba.

https://welovebudapest.com/cikk/2020/3/9/hirek-a-budai-varbol-hamarosan-latogathato-lesz-a-foorseg-epulete-1