Kategória Archívum: Fotóim

Az eredetileg klasszicista stílusú és L alaprajzú épületet Tormay Károly megyei főorvos és Huber Henrik tervezte. Az építkezést 1842-ben kezdték el, és 1846-ban fejezték be. A megnyitó napján (1846. október 18-án) Liszt Ferenc adott koncertet a vármegyeháza nagytermében.
Az épület homlokzata eredetileg a vármegyeházáéhoz hasonló volt, a kinyúló ülésterem tetején timpanonnal, alatta oszlopsorral. Mivel az oszlopsor alapozásánál nem vették figyelembe a talajmechanikai sajátosságokat, az a fél ülésteremmel együtt megsüllyedt. Az épületet át kellett építeni — egy 1905-ben kelt jegyzőkönyv szerint a falon akkora repedések tátongtak, hogy a tanácsnokok kiláttak rajtuk a térre.
Az átépítés terveit Diczenty László szekszárdi építész készítette el. Egyúttal át is alakították a homlokzatot a századforduló környékén kedvelt szecessziós stílusban. A kapunál látható kőtábla az 1904-es évet jelöli meg az átalakítás évszámaként, de azzal valójában csak 1908-ra készültek el.
A déli udvari szárnyat az 1970-es években építették; ezzel az alaprajz nagyjából U alakú lett.
1985-ben felújították az épületet. Ekkor helyezték el a homlokzaton a város kőbe faragott címerét. 1992-ben ezt egy komolyabb belső átalakítás követte.
A házat ma is eredeti rendeltetése szerint használják.
Az épület alatti épületmaradványok feltárása közben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei 2009-ben egy középkori temetőre bukkantak.

Az egyemeletes, közelítően U alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős épület csatlakozó beépítésben áll. A térre néző homlokzat középrizalitjának földszintjén pilléres kocsiáthajtó, a tört vonalú oromzatban a város címere, a szélső tengelyek fölött kupolatetős tornyocskák magasodnak. Az udvari homlokzatok egyszerűek, átalakítottak. A középrész udvari homlokzatát timpanon koronázza.
Az előcsarnok pilléres, csehsüveg boltozattal; egyes földszinti helyiségek mennyezete fiókos dongaboltozat, másoké sík. Az emeleti helyiségek mennyezete ugyancsak sík, a díszteremé stukkódíszes tükörboltozat.
A házasságkötő terem két falát Sarkantyu Simon 1976-ban festett seccója díszíti; a festmény falusi lakodalmast ábrázol. A lépcsőházban 2000. augusztus 20-án Baky Péter két pannóját függesztették ki.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bakócai fazekasházban 1973-ban nyílt állandó kiállítás. Az itt látható alkotásokat a Baranya-Hegyhát egyik legismertebb “gölöncsére”, Sáfrány Géza (1905-1995) készítette. Az 1940-es évekig ő látta el fazekasáruval a zselici és hegyháti falvak nagy részét. Edényeinek díszítése a családi hagyományt követi. Az egyszerű stilizált motívumok mellett munkáit egyéni virágornamentika és mértani alakzatok díszítik. Sáfrány Géza 1978-ban nyerte el a Néművészet Mestere címet.

https://galeriasavaria.hu/muveszek/safrany-geza/

A vadregényes Alsó-Duna völgy holtágakkal szabdalt világának jelképe, a gímszarvas és a nagyvad évszázadok óta kedvelt területe, a történeti Bellyei Uradalom egyik központja, a Gemenc Zrt. ékköve, a magyar nemzeti örökség kiemelkedő történelmi, kultúr-, erdészet- és vadászattörténeti emlékhelye. Mindez Karapancsa,a két kastélyból, valamint majorsági épületekből álló műemlékegyüttes.
Ezen a területen már a XIX. században állt egy kastély, amely egyre nehezebben tudott megfelelni a vissza-visszajáró II. Vilmos német császárnak és kíséretének. Éppen ezért a főhercegi házaspár építetett egy új vadászkastélyt, a Nagykastélyt, mely minden esztétikai és kényelmi szempontnak eleget tett. 1910-ben készült el teljes pompájában és fogadta negyedik, egyben utolsó látogatásán a császárt.
Az új kastély megépítése mellett természetesen a protokolláris feladatoknak is eleget tevő díszkert is a kivitelezés szerves részét képezte. Habsburg Frigyes főherceg a császári udvar főkertészét, Anton Umlauftot bízta meg a tervek elkészítésével, aki meg is alkotta 1907-1908 táján a legmagasabb uralkodói igényeknek megfelelő elképzeléseket.
Az elmúlt években a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. jelentős értékteremtő munkája révén megmentette a Karapancsai Kastély és Major épületegyüttesét.
A karapancsai komplexumot a Gemenc Zrt. felújította. A jellegzetes monarchia korabeli, ódon hangulatú épületek közül a legimpozánsabb a Vadászkastély, ahol az eredeti enteriőrt is rekonstruálták.
A szállásként működő Vadászkastély mellett teljes körű szolgáltatást nyújtó turistaközpont várja a látogatókat.
A Kiskastélyban kialakított erdészet- és vadászattörténeti bemutatóhely nyolc termében a főhercegi birtok kialakulása, a főhercegi család bemutatása, a területen végzett erdészeti, halászati, mezőgazdálkodási tevékenységek, a terület nemzetiségeinek bemutatása, a vadgazdálkodás és vadászati emlékek kiállításai kaptak helyet. Igazi kuriózumként, Izabella főhercegasszony több kinagyított korabeli fotográfiája segítségével, újból átélheti az érdeklődő múzeumlátogató a „boldog békeidők” karapancsai valóságát.
Az elmúlt években nemcsak a kastélyok újultak meg, hanem a korabeli tervrajzok és fotók alapján megtörtént a történelmi jelentőségű neobarokk kastélykert eredeti állapotot megközelítő helyreállítása is.

http://turizmus.gemenczrt.hu/a-karapancsai-kastely-es-major/

A napokban autózom Bajától délre a z ismeretlen kis falu határában egy temető mellett. A szemem sarkából egy érdekes keresztekből álló, sűrű sír együttes képe villant be balról.
Ráfékeztem – gondolva ezt érdemes közelebbről is megtekinteni, kiemeltem a fényképezőgépem és irányt vettem a Vadgesztenye fákkal övezett sétányon.
Különleges egyedi emlékművet találtam a temető végében kialakítva a helyi Német önkormányzat jóvoltából. A régi míves sírkeresztekből ívelt formában hozták létre az emlékezés kő-koszorúját. A sírhalom üzenete egyértelmű a mai látogató és a helyi lakosság számára. A fotók is tiszteletadást jelentenek számukra. A temetői kereszteken látható kiválóan megőrződött fényképeken minden korosztály arcképe visszaköszön ránk. A németség tragikus sorsáról, a kommunisták történelmi bűneiről még mindig keveset beszélünk.
Mária Terézia császárnő által betelepített németeket a II. világháború végén szervezett lakosságcsere idején ( 990 német állampolgárt) telepítették ki Németországba Gara településről.

Bagyinszki Zoltán

Páris patak szurdokvölgye (Nógrádszakáli Palóc Grand Canyon) természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A nógrádi (Grand Canyon) az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú szurdok-völgyben.
Nógrádszakáltól északra, közvetlenül az Ipoly folyó által jelzett magyar-szlovák határ szakaszon egy epiklasztitokból illetve egyéb vulkanoszedimentekből (vulkáni üledék) álló képződménycsoport bukkan a felszínre. Ez a képződménysor a feltehetően a Central-Paratethys idejében, a bádeni korszakban kb. 15 millió évvel ezelőtt a középső miocénben itt kanyargó folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel. A terület szerkezet földtanilag a magyarországi Etesi-árok északnyugati folytatása, melyet dél-Szlovákiában Tőrincsi-ároknak neveznek. A táj sajátos geomorfológiáját, azaz a fennsík jellegét a területet felépítő kőzetek adják, a középső miocén korú tufába ágyazódott kemény agglomerátumos és andezites törmelék réteg megvédte az alatta lévő lazább üledékeket a lepusztulástól, így a mostanra feltárt rétegből szinte érintetlenül kerülnek felszínre paleontológai (őslénytani) leletek és földtani értékek. A földtani értékek iránt érdeklődő még számos érdekességet fedezhet fel a természetvédelmi táblával megjelölt Páris-patak szurdokvölgyében is.
Nógrádszakál közelében, amely a „Palóc Grand Canyon”néven is ismert. Több millió évvel ezelőtt folyó kanyargott itt, és a felhalmozódott hordalék megkövesült rétegeit lehet megcsodálni. A hajdani folyó úgy vájta ki medrét, hogy ha a szurdokban sétál az ember, fölémagasodnak a hordalékból keletkezett, sziklaszerű építmények. Néhol fagyökerek szövik át a kőrétegeket, itt-ott kidőlt fatörzseken és mohától csúszós kőtömbökön kell átmászni. Indák nyúlnak a gyanútlan vándor után, és szúnyoghadak ostromolják. Tavasszal és ősszel, esőzések idején még csordogál a Páris patak, egyébként a látogató csupán a kiszáradt medret láthatja, amelyben érdekes mintázatú és színű köveket lehet gyűjteni.

http://magyarnemzetiparkok.hu/bemutatohelyek/paris-patak-volgye/

Fotó: Bagyinszki Zoltán, Bagyinszki János és Bányai György

Hollókőhöz közeledve már messziről megpillanthatjuk a falu fölé magasodó, a vidék nyugalmát büszkén vigyázó 13. századi várat. Története egyszerre zaklatott és legendás, akár egy mese megelevenedő helyszíne is lehetne.

A vár legendájából származik a falu neve is. Eszerint ugyanis élt valaha a környéken egy András nevű nagyúr, a híres Kacsics-família egyik tagja. András egyszer elrabolta valamelyik szomszéd földbirtokos szépséges feleségét, és az akkor épülő vár egyik szobájába záratta. A kőművesek még dolgoztak az erődítményen, s napközben mindig fel is rakták az asszony börtönének falait, – a kövek azonban mindig eltűntek reggelre. A szépasszonynak ugyanis volt egy boszorkány dajkája, aki szövetségre lépett az ördöggel. Közbenjárására az ördögfiak éjjelente holló képében elhordták az építőköveket, s tették ezt mindaddig, amíg az asszony ki nem szabadult. A mese szerint az ördögökről, azaz hollókról kapta nevét a falu és a vár.

A vár az évszázadok során többször gazdát cserélt, Csák Máté, Károly Róbert, Széchenyi Tamás, a husziták vezére, Giskra is birtokolta. Sokat huzakodott a vidéken magyar és török is, ám I. Lipót 1711-ben, a Szatmári békekötés után leromboltatta. A romvárat részlegesen felújították, 1996 óta látogatható, 30 éves felújítási munkák után. A dombtetőre keskeny út vezet az ófaluból, kellemes sétával megközelíthető. A külső várudvaron, ahova csak felvonóhídon lehetett egykor bejutni, sok kincskeresőt vonzott egykor a sziklába vájt ciszterna, ahova a monda szerint Csák Máté és a törökök is sok kincset rejtettek el. A vár vastag, hűvös falai között a vár első urát és családját bemutató panoptikum, 11-16. századból származó fegyvereket kiállító fegyverterem és meghitt hangulatú várkápolna várja a látogatókat.

https://www.holloko.hu/hu/info/hollokorol/a-hollokoi-var-es-az-ordogfiak.html

Munka közben alkotás közben átszellemülve dolgozik a mester. / A képek alatt olvasható a mesterségük, művészetük.
A lélek a szem, a kéz harmónikusan együtt van, legtöbbször hagyományos módon készülnek a csodálatos tárgyak a kézművesek által.
Számukra ilyenkor megszűnik a külvilág, egy fotós számára különleges élmény belekerülni az aurájukba – lehetőséget kapva bemutatni őket.
(A nevük szándékosan hiányzik, az arc, a szem többet mond el róluk.) A következő képsorozat, a 2. rész ami bemutatja őket csak a kezüket a tárgyformáló készítő “szerszámot” ábrázolja majd.
A kreatív mesterek dolgoznak az anyaggal , nézem őket beszélgetünk, hallgatunk nagyokat, kattog a fényképezőgép. Nagyon érdekes a téma , öröm számomra az új terület, portrékat készíteni róluk.
Elismert szakemberek akik belefeledkeznek a munkába- készülnek a remekművek, változatos világ nincs két egyforma műalkotás, kiállítási tárgy, vagy piaci áru?!
Köszönöm a találkozásokat és hogy mindenkinek volt egy egy érdekes , vagy fájdalmas története is.

További sok sikert kívánva számukra:

Bagyinszki Zoltán