Kategória Archívum: Fotóim
Gyula – Steinway zongora átadó gála, a Városházán – 2011.
fotó: Rusznyák Csaba
Anno, egy sikeres civil est a Városháza Dísztermében.
Ünnepélyes kertetek között adták át a 10 ével ezelőtti gyűjtőmunka – szervezés – sponzori támogatás révén a város Steinway zongoráját.
Az est főszereplője a zongora volt, a koncert keretében közreműködött Szecsődi Ferenc Liszt – díjas hegedűművész és Körmendi Klára Liszt –díjas zongoraművész.
A program műsorvezetője, a gyűjtés szervezője Bagyinszki Zoltán (társszervező Kósa Zsuzsa) volt,a díszteremben lezajlott eseményt állófogadás zárta.
A fő támogató az Opera Zongoraterem-Budapest/ Cseke László és Gábor volt, a legnagyobb anyagi segítséget M. Szabó András nyújtotta. A támogatók emléklapot és
egy valódi zongorabillentyűt kaptak emlékbe, valamit egy “aranylemezen “ és az Erkel Ferenc Művelődési Központ első emeletén a nevük is megörökítésre került.
2011. óta az eltelt évtizedben a városházi koncerteken és rendezvényeken a Steinway zongora hangjait hallhatjuk.
A jubileum évében szeretnénk ismét megköszönni az egykori nagylelkű támogatók segítségét. KÖSZÖNJÜK!
Bagyinszki Zoltán
Gyula – Október 6. Koszorúzás, tiszteletadás 2020.
Pár személyes gondolat az Október 6-i ARADI VÉRTANÚK, kiváló tábornokok- vértanú katonák tragédiájához.
Annó részletesen és kedvvel tanultuk és rögzítettük a hazai történelmi eseményeket – a tényeket. Jó tanáraim voltak.
A vágyott szabadságért való küzdelmeinket, (1000 év sikereit kevésbé – kudarcainkat, tragédiáinkat inkább).
így hozta a Magyar Haza számára a történelem valósága. Viszont most szabadon, a szabadság – demokrácia birtokában telik az életünk.
Ezt én értékelem- sokfelé járva , megtekintve a hősi emlékműveinket, igen van mire büszkének lennünk.
Még a rendszerváltás előtti szomorú emlékek – az aradi közelség és magyar lélek hatására többször próbálkoztunk Aradra eljutni egy koszorúval őszintén tisztelegni. A hátáron a románok mindent megtettek, később az időt is húzva sumákoltak, akadékoskodtak hogy ez ne sikerüljön.
Majd a közelmúlt nemzetközi kapcsolatai Gyula város – Arad város testvéri együttműködése és Gyula város 1848-49 évi szerepe, a felemelő koszorúzások itthon és Aradon igényessé tettek, munkám révén magam is szervezhettem a közelmúlt városi tisztelgő, koszorúzó rendezvényét- ami nagyon megtisztelő volt számomra.
Természetesen mint magánember , fotós a tegnapi programon is részt vettem- jelzem megelégedve! Számomra ma is érthetetlen hogy a magánember, a Gyulai Polgár több 100, netán 1000 miért nem látogat ki egy szál virággal ezekre az eseményekre/ évente 3-4 alkalomról van szó?!
Egy kevésbé ismert érdekességgel, relikviával zárom hozzászólásomat. Ami tovább emeli a gyulai impozáns Honvédtiszti emlékművünk értékét, a múlt század végén az eredeti aradi szürke gránit Szabadság emlékmű talapzatából egy lepattant sarokrészt átcsempésztek Gyulára, amit beépítettek az emlékművel szemben lévő kerítés falába. Utolsó képkocka- megtekinthető a helyszínen.
Bagyinszki Zoltán
Október 6. tragédiája, Thorma János “Aradi vértanúk” / olaj, vászon című műve alapján.
Kiskunhalas múzeumában, városi képtárában őrzik a csodálatosan megkomponált, tragikus témájú Thorma János festményt és részleteit.
az aktuális hatalmas mű (3.5 m x 6.5 m) valósághűen ábrázolja az aradi 13 tábornok várbeli vesztőhelyi utolsó útját.
A nagybányai művész festményének megtekintése maradandó esztétikai és történelmi élmény volt- főleg azután ,hogy Aradon a helyszínem láthattam a tragikus egykori történelmi eseményt.
természetesen lélekben…
A kegyetlen Haynau vérbíró mellet Ferenc József császár, majd Magyarország megkoronázott királya sem mentesül a felelőség alól. hiszen soha egy gesztust nem tett felénk ,hogy megbánta a megtorlást, a 48-as magyar tábornokok kivégzését, azon tragikus tettek jóváhagyását. Furcsa az élet, ennek ellenére sokan vannak hazánkban akik viszont Ferenc József császárt jó uralkodónak fogadták el…..?!
Bagyinszki Zoltán
Itt a honlapon található a város múzeumának kiváló eredeti relikvia gyűjtemény képsora, amely a tábornokok személyes tárgyait és az elítéltek börtönéveiben készült alkotásait mutatja be.
Bagyinszki Zoltán
MVSZ. Sajtószolgálat Budapest
Bóly – Alsó Tukári pincefalu
A Baranya megyei település Pécs és Mohács között található. Pécstől kb. félóra alatt lehet eljutni az 57. számú úton Bólyra, amely a Pécsi borvidék 33 településének egyike.
Az öt pincesorból álló pincefaluban mintegy négyszáz pince található. A présházak közül többön a sváb építési hagyományok nyomai fedezhetők fel. Külön érdekessége a pincefalunak, hogy nagyon szép kutak is találhatók a présházak között. A bólyi pincesorok szőlősgazdái a Mohács-Bóly Térségi Fehérborút Egyesület tagjaiként készítik minőségi boraikat.
Bóly település a borkultúráján túl, gasztrokultúrájával is élményt nyújt a látogatóknak. A bólyi pincepörkölt mellett számos tájjelegű ételt lehet itt kóstolni, pl. évente rendeznek kakaspörkölt főzőversenyt.
Egyedülálló szokást őriztek meg a helyiek. A svábok körében nagy hagyományai vannak az ún. Emmausz-járásnak, amelyre minden évben Húsvét hétfőn kerül sor. A délelőtti szentmise után a szőlősgazdák vendégül látják a szomszédokat, és az arra járó turistákat. A hagyomány eredete a Bibliában keresendő. Lukács evangéliumában olvasható, hogy az Emmausz nevű faluba igyekvő emberek nem ismerték fel Jézust, csak a vacsoránál, amikor kenyeret tört és megáldotta azt. Ezután már hírét vitték a feltámadásnak.
A hagyományőrzés része még ma is a mézeskalácsos-, a gyertyaöntő-, a kézi hurkoló-, a pacsker készítő- és a gyapjúfonó mesterek tevékenysége.
A 900 éves település hagyományai mellett látnivalókban is gazdag. Főbb nevezetességei a késő barokk Katolikus templom, a klasszicista Batthyány-kastély, amelynek 11 hektáros parkja természetvédelmi terület. Továbbá megemlíthetjük még a neoromán családi Mauzóleumot, a Kálvária-domb stációit, az Uradalmi Magtárat, ahol a Városi Könyvtár és egy Borház is található.
TRIANON 100. – Híres magyarok, magyar hírességek I
Válogatás a teljesség igénye nélkül:
(pirossal szedve a Trianoni elcsatolt területeink.)
Arany János, Nagyszalonta, költő
Ady Endre, Érdmindszent, költő
Bay Zoltán, Gyula, tudós feltaláló
Benedek Elek, Kisbacon, író, meseíró
Bethlen Gábor , Marosillye, államférfi -fejedelem
Elie Wiesel , Máramarossziget Nobel díjas író
Erkel Ferenc, Gyula, zeneszerző zongoraművész
Goldmark Károly, Keszthely zeneszerző,
Gr. Széchenyi István, Bécs , A legnagyobb MAGYAR!-külföld
Hollósy Simon , Máramarossziget, festőművész
Hunyadi Mátyás-Mátyás király, Kolozsvár
II. Rákóczi Ferenc, Borsi, államférfi, Kormányzó
Jászai Mari, Ászár, színművész
Kőrösi Csoma Sándor, Csomakőrös, tudós, utazó
Klapka György, Temesvár, katona, Komárom hőse
Kis Jankó Bori, Mezőkövesd, népművész
Kossuth Lajos, Monok, államférfi , Kormányzó
Liszt Ferenc, Doborján zeneszerző, zongoraművész
Márai Sándor, Kassa, költő
Márton Áron, Csíkszentdomokos, rk. püspök- „emberkatedrális”
Mikszáth Kálmán, Szklabonya, író
Madách Imre, Alsósztregova, író
Petzvál József, Szepesbéla, optikai feltaláló, mérnök
Petőfi Sándor, Kiskőrös, költő, szabadságharcos
Szabó Pál, Biharugra, író
Gr. Tisza Kálmán , Geszt, államférfi politikus
Vankóné Dudás Juli, Galgamácsa, népművész, naiv festő
Bagyinszki Zoltán
Tompa Mihály költő születésnapjára – szept. 28
A GÓLYÁHOZ.
Megenyhült a lég, vídul a határ,
S te ujra itt vagy, jó gólya-madár!
Az ócska fészket megigazgatod,
Hogy ott kikölthesd pelyhes magzatod.
Csak vissza, vissza! meg ne csaljanak
Csalárd napsúgár és siró patak;
Csak vissza, vissza! nincs itt kikelet,
Az élet fagyva van s megdermedett.
Ne járj a mezőn, temető van ott;
Ne menj a tóba, vértől áradott;
Toronytetőkön nézvén nyughelyet:
Tüzes üszökbe léphetsz, ugy lehet.
Házamról jobb ha elhurcolkodol,
De melyiken tudsz fészket rakni, hol
Kétségbesést ne hallanál alól
S nem félhetnél az ég villámitól?
Csak vissza, vissza! dél szigetje vár;
Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár.
Neked két hazát adott végzeted,
Nekünk csak egy – volt! az is elveszett!
Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
Mint oldott kéve, széthull nemzetünk …!
Sokra sír, sokra vak börtön borul,
Kik élünk: járunk búsan, szótlanul;
Van aki felkél és sirván, megyen
Uj hont keresni túl a tengeren.
A menyasszony meddőségért eped,
Szüle nem zokog holt magzat felett,
A vén lelke örömmel eltelik,
Hogy nem kell élni már sok ideig.
Beszéld el, ah …! hogy … gyalázat reánk!
Nem elég, hogy mint tölgy kivágatánk:
A kidült fában őrlő szú lakik …
Honfira, honfi ki vádaskodik.
A honfi honfira vádaskodik.
*
Testvér testvér, apát fiu elad …
Mégis, ne szóljon erről ajakad,
Nehogy, ki távol sír e nemzeten,
Megútálni is kénytelen legyen!
Szegedi Dóm – Katedrális kupolája
Egy csodálatos szakrális tér, egy remek műemlék szépséges belső és külső emblematikus részletének képsorával emlékezünk..
A 100 éves trianoni diktátumra a szörnyű kényszer béke jubileuma mellet a szegedi dóm is jubilál 90 éve került felszentelésre Szegeden a kéttornyú Fogadalmi templom.
100 éve immár, hogy három részre szakadt az akkori történelmi egyházmegye is-akkor 3 ország osztozott területén (kényszerűen kellett osztoznia) Mo., Jugoszláv királyság és Románia.
Akkor került Temesvárról Szegedre a püspöki székhely is a különleges árkádos klinkertéglás Püspöki Palota épületébe.
Az akkori tragikus események érintették a nemzetet, az egyházat és a híveket egyaránt.
Visszatérve a szépséges Szeged- Csanádi egyházmegyei műemlékre, a központi kupolára említsük meg: 1924-ben emelték fel a kupola aranyozott keresztjét, freskóit Muhits Sándor és Márton Ferenc készítette. Arányos külső bizánci kupolája amely 54 m magas– körbejárva a z épület meghatározó képe.
A 2 torony szemből szépen közrefogja a kúp alakú tetővel fedett belső kupolát, különleges élmény a toronyba feljutva felülről látni a dóm teret és a templom kupoláját megéri lépcsőzni egyet a szegedi panoráma érdekében is.
Bagyinszki Zoltán
Békéscsaba – Horgászkaland a Nagyréti-tónál
A Nagyréti-tó Békéscsabától 9 kilométerre található, a teljes területe 23 hektár. A tó Catch and Relase elv alapján üzemel, tehát halat elvinni nem lehet.
A tó sajátossága, hogy a horgászállások előtti horgászható terület, a tófenék domborzata, valamint a vízmélység közel azonos. Az átlagmélység 2.5 méter, a mederfenék akadó mentes, agyagos-szikes felület. A tó hosszában nádsövénnyel elválasztott, akadók nem kerültek kihelyezésre.
A tó nagytestű pontyokkal került betelepítésre, amelyek mellett még ragadozó halak: harcsa, csuka és süllő található meg.
A tavon 18 horgász helyet alakítottunk ki. Mindegyik helyünkhöz fedett beülő, pontybölcső és szemetes is jár, valamint áramhasználatot is biztosítunk. A stégekhez külön csónak is tartozik. A tavon elérhető minden vendégünknek igényes női és férfi mosdó.
Fekete-Körös – kenutúra II.
A Fekete-Körös kenutúránk első része a folyó képsora, viszont a II. hiszen előzőleg a téli szépséges határvizünk került már e honlapon bemutatásra. A vírus miatt most kerülöm a várost, a műemlékeket, az embereket.
Nem kis izgalommal készültem a megmérettetésre. Már korábban gondoltuk, de a rossz időjárás kitolt velünk-maradnunk kellett a szárazföldön, otthon.
Érdemes volt kicsit várni mert csodás időnk lett, remek fények vártak minket. igazi fotós programra készülhettünk Andrással a “kapitánnyal”. Előre is köszönöm neki a szuper szervezést.
Ő egy türelmes vízi ember, szimpatikusan segítette a képalkotó munkát. Szerencsénk is volt az állatok is jelentkeztek, nem borultunk a vízbe, a kamera is megúszta, nem égtünk le és délután már a városredői kellemes sörözőben fogyasztottuk a folyékony kenyeret pótolva az elveszített energiát.
Érdekes és látványos volt a határhoz közeli terület vadregényes dzsungelszerű növényvilága. Hatalmas belógó, behajló fák kerültek a kamerám elé-folyamatosan exponáltam (az evezés helyett-bocsi) – integettünk a horgászoknak, vártam a madarakat, (a migránsokat nem…de gondoltam rájuk.) figyeltem a szitakötőket- közben egyensúlyoztam és elfogyasztottam a reggelimet is. Sajnos több helyen láttam úszó vagy megakadt szemétkupacot, petpalackokat .- később rothadó disznót is. No de maradjunk a szépség, a zöld természet, a tükörképek, a csend világa mellett , remek napsütéses kenus nap volt számunkra augusztus elején.
Szeretném hinni, a képek remélem bizonyítják, sikerrel vettem az akadályt a megye egyik legszebb – kanyargós vízi útvonalán bemutatva a vízi országút szépségét, vonzerejét. A csendesen áramló víz, a fűzfák , nyárfák lombkoronái, a rablóhalak jelenléte, a Mályvádi erdő közeli tölgyesei mellett a hajónkat beváró bakcsó volt számomra a legizgalmasabb körösi élmény. Ja meg persze a fürdés a Sarkad alatti vízparton, egy biztonságos fürdőhelyen. Sok érdekes dolgot, a folyóra-az áramlásra vonatkozó adatokat, árvizes eseményeket mesélt útitársam. A tartalmas sportos nap után ismeretekkel is gazdagodva döntöttem úgy, folytatni szeretném a fotós vízitúra programokon való jövőbeni részvételemet.
Bagyinszki Zoltán