Kategória Archívum: Fotóim

Ördögmalom vízesés és a Nagy – Sebes völgye

Erdély - Partium

Az ördög közreműködött az napi időjárás ördögi volt, jól el is áztunk persze. (nekem a kínai esőkabát 15 percig bírta majd folyamatosan folyt be a nyakamba a hideg esővíz)
– amiért csak elővettem a szép színes esernyőt bár azzal közlekedni nm igazán lehetet- viszont színessé tette kicsit a folytatást.
Célunk volt az közismert szépségű lépcsős Ördögmalom vízesés megtekintése. Előtte még a csodás hegyi folyócska a Nagy-Sebes és a hatalmas félelmetes víztározó, a víztömeg képi rögzítése is sikerült.
Egykor jó 10 éve már, hogy itt jártam Pali barátommal, vállaltuk az akkori nehézséget- bátorságot merítve mentünk a szürke ismeretlenbe a ködös veszélyes terepre autóval és gyalogosan az erdei utakon. A hatalmas csúszós kövek felé –rajtuk mászva télvíz idején- de szerencsére gond nélkül megúsztuk/ bokatörés és a ficam elkerült minket.

Gondolhattuk, gondolhatjátok Ti is: normálisak ezek a fickók ilyen időben???? Igen jogos –NEM! de beterveztük és szerettük volna realizálni, remélve hátha változik az idő: változott – rosszabb lett .
Természetes volt a balszerencse, el is tévedtünk, 1 órát mentünk az ellenkező irányba, nehezen találtuk meg a helyes irányt akkor még nem volt GPS.
DE ahogyan közelítettünk, már hallottuk a vízesést ha nem is robajokkal járó hangját-a sistergés, a zuhogó, spriccelő víz muzsikája a hatalmas sötét sziklákon emlékezetes maradt a mai napig.
Gyors párás fotózás- pár saját emlékképpel, mert már délután volt kezdett sötétedni, nem gondoltunk a szürkület ködében botorkálni lefelé…..és a sötét ismeretlen erdőben autózni visszafelé.
Élmény volt elérni a z autó biztonságát – gyors melegítés, átöltözés következett és elfogyasztva az estebédünket elindultunk vissza a BIHAR HG. kanyargós erdei útjain.
Sajnos a fotók inkább a hagyományos fekete—fehér színvilágot képviselik, ezt sikerült rögzíteni- egyszer talán egy napsütéses sorozat is elkészül majd – talán jövőre…..

Bagyinszki Zoltán

Rudabánya – egykori vasércbánya / ma 60 m mélységű bányató II.

Határon belül - 93.000 km2

Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!

A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.

Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos!

https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/termeszeti-ertekek/rudabanyai-banya-to/

Rudabánya – egykori vasércbánya / ma 60 m mélységű bányató I.

Határon belül - 93.000 km2

Rudabánya legújabb nevezetessége a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett bányató. Eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését. Hosszát kb. 300, átlagos szélességét kb. 80 méterre tehetjük. Legnagyob mélysége megközelíti a 60 métert, s ezzel hazánk jelenlegi legmélyebb állóvize!

A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak és omlások határolják, melyeket fokozatosan elborított a növényzet. Főként akác- , nyár-, nyír- és fenyőfák, valamint különféle cserjék tudtak megkapaszkodni a sovány talajon, de ahol vastagabb a földréteg, tölgyesek is kialakultak. A kékeszöld víztükör a szürke, barna, sárga és vörös sziklákkal és a zöld növényzettel festői képet mutat. Nem véletlen, hogy az idetévedő látogatók meglepetéssel kiáltanak fel, amikor megpillantják a tavat.

Kezdettől fogva élnek benne halak és más élőlények, de mivel vize hideg, tápanyagokban viszonylag szegény, ezért csak a kisebb halfélék kedvelik. Igaz, hogy már nagyobb ragadozóhalat (több kilós csukát) is fogtak itt, de nem ez a jellemző. A tó nem szerepel a horgászóvizek között, mert magántulajdonban van. Benne a fürdés a hideg és hirtelen mélyülő víz, valamint a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt tilos!

https://csodalatosmagyarorszag.hu/latnivalok/termeszeti-ertekek/rudabanyai-banya-to/

Hajós – Zsolnay stációk

Határon belül - 93.000 km2

A közeli érseki központ Kalocsa mellett található Hajóson, a Rk. templom szomszédságában a Zsolnay kerámiából készült Stáció.
A 14 állomás valamennyi szoborfülkéjében szépséges mázas színes domborművek jelenítik meg Krisztus szenvedését, a keresztút állomásait.
Az értékes műalkotás megtekintésre érdemes – magam vagy 5 alkalommal jártam már Hajóson, többször a világhírű Pincefaluban, vagy a kastélyban töltöttem az időt.
Csak most kaptam információt, hogy van még egy vonzó különlegesség a közelben, amit feltétlen látni kell – ajánlom önök számára is – Élőben…..

A hangulatos kis parkban találhatóak a Zsolnay domborművek, kissé komikus és felháborító volt számomra a perspektíva látványa.
A szemben-dombon lévő szobor együttes szélső középső “ képromboló alkotása “ a szoci víztorony sajnos része a műemléknek, a látványélménynek.
Mielőbbi áthelyezése ajánlatos volna, szerintem elkerülhetetlen. A kiretusált közeli képen látszódik a különbség.

Tisztelettel:

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Kalocsa – Szent István herma

Határon belül - 93.000 km2


A kalocsai Érseki palota kincstárának legféltettebb kincse látható a fotókon, a Szent István herma – ereklyetartó.
A nem régen megnyílt Érseki látogatóközpont sok érdekessége mellet valóban impozáns, felbecsülhetetlen érték látható.
Amelyből 3 db. készült, Kalocsán, Zágrábban és a Székesfehérváron őrzik őket. Győrben és Nagyváradon a Szent László herma látható.
Ez az ötvös remek Budapesten készült 120 évvel ezelőtt : majdnem 50 kiló ezüst, 1.5 kg arany és persze a díszítő drágakövek hozzá.
Legalul középen a püspöki címer látható. A részlet gazdag “mellszobor” kimunkálása igazi mestermű.

Bagyinszki Zoltán

Eperjes – Berger szálloda, söröző és kávéház

Felvidék

Sepsikőröspatak – középkori freskói és a gr. Kálnoky kripta

Erdély - Partium


Sepsiszentgyörgy környékén barangoltunk, autóztunk, nézelődtünk értékeket keresve..
Az idei székelyföldi kirándulásunk egyik kedves úti célja volt a csendes “alvó” fejlődésben változásba lemaradt falucska műemlékeinek megtekintése.
Különös tekintettel a falu rendezett Római katolikus templomában, a félköríves szentélyben lévő csodás mitológiai freskókra – azok fotózására.
A képek önmagukért beszélnek , a fél évezredes színes ábrákhoz mondanivalót, az alkotó a hitéletből, a bibliai jelentekből merített.

Viszonylag jó állapotban maradtan ránk a templomfreskó, mint ahogyan a templom melletti családi kripta is amely a megbecsült gr. Kálnoky család nyughelye a településen,
nagyon szép míves a nyughely reneszánsz vasajtója 1685-ből és különös érték még a családi címer is.
Itt található még a székelyföldi arisztokrata egykori kastélya, az úri lak sajnos elég rossz állapotban van, jelenleg talán zajlik a rekonstrukciója – emiatt is maradt ki a megtekintése.
Külön köszönöm a segítőkész fogadtatást és a sok érdekes helyi információt a falu jelenlegi életéről, kultúrájáról. A fotózott festményhez és a képbe rejtett valódi jegy-gyűrűhöz érdekes anekdotát hallottunk. Megtapasztalhattuk, nem könnyű -igazán “küzdős”az élet itt Sepsikőröspatakon.

Bagyinszki Zoltán fotográfus

Koszorúzás, emlékezés Geszten

Határon belül - 93.000 km2

Tisztelgő koszorúzás volt a hétvégén a meggyilkolt Gróf Tisza István miniszterelnök síremlékénél.
Emlékező gondolatok: Kovács József országgyűlési képviselő és Lázár János országgyűlési képviselő, a geszti Tisza-kastély felújítási munkálatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.
Szép őszi vasárnapon, október 31- én meglátogattuk és koszorút helyeztünk el a magyar történelem egyik legnehezebb időszakában regnáló ország-vezető családi síremlékénél, Geszten.

1918 ban, október 31-én Budapesten felfegyverzett katonák orvul meggyilkolták Magyarország akkori miniszterelnökét Gróf Tisza Istvánt. Elhangzott nagyon valószínű sok minden másként / pozitívabban alakulhatott volna az elmúlt századi történelmünkben, ha Gróf Tisza István miniszterelnök életben és hivatalában marad. Sajnos nem így történt, ezt követően jöttek a szomorú politikai változások, majd a Trianoni békediktátum.
Reményeink szerint jövőre elkészül-befejeződik a településen található Tisza kastély renoválása (és a kiállítás), a családi kriptával együtt így látogatott történelmi emlékhellyé válhat a jövőben.
Bővebben a család kiemelkedő történelmi személyiségeiről, politikusairól a fotón lévő emlékhely tábla ad további információt.

Bagyinszki Zoltán

Tisza-tó október végén II.

Határon belül - 93.000 km2

II. Különleges volt– a kis szigeten található 6 m magas kilátó Poroszló alatt a nádas rengetegben -pazar kilátással a vízre, a nádas országra,a szárnyait szárítgató kormoránokra.
Az É-i parti Ökocentrum érdekes toronycsúcsa a strand és a tanösvény kicsit az urbanizációt jelentette a természet közepén. A hullámos fehér kerékpáros híd hívogatott a jövőre vonatkozóan.
Kora délelőtt azért hideg volt a fedélzeten, pedig beöltöztünk- később a napsütés oldotta a hőérzetünket. A csodálatos fények, az őszi színek inspirálták a fotóst, kattogott a fényképezőgép.
Több mint 500 fotó készült az út folyamán. Azért a végén jó volt érezni a talpam alatt a stabil kikötői szárazföldet.
Sok sok + jelzőt elmondtunk utunk során, a természet szépségét dicsérvre az ártéri erdők pompás sárga színvilágát látve. Köszönjük Sándornak, a biztonságot sugárzó kapitánynak a szépséges kirándulást, a mesterséges tó bemutatását – eltökélve, hogy ide hamarosan több napra is visszatérünk. Fürdeni, hajózni, bicajozni, evezni, madarakat fotózni és elfogyasztani az igazi Tiszai halászlevet.

Bagyinszki Zoltán

Tisza-tó október végén I.

Határon belül - 93.000 km2

Sokszor jártam már a Hortobágyon, alig a tőle É- ra található Tisza- tónál , ebből kiindulva szervezetünk október végénegy csónakos -vezetett vízitúrát hazánk 2. legnagyobb tavára, annak a 127 km2 területnek a középső részére –a Poroszlói medencébe.
Tiszafüredi kikötő a nagy-Tisza, a poroszlói a híd, és vissza a kis – Tiszán 3.5 óra, 24 km fért bele az aktuális fotós túránkba.
A természet kedves volt hozzám, csodálatos tobzódó színes forgószínpad köszöntött minket: horgászok , turisták és madarak társaságában jártuk a tükörsima víz felületét.
A halkan dörmögő csónakmotorral szerelt eszköz szépen siklott a vízen. Alattunk az 1 m –től a 27 m mélységig változott a Tisza vízmélysége. Különleges volt a sok irányjelzőtábla a vízi labirintusok útvesztőjében. Bizony itt könnyű eltévedni a messziről jött embereknek.
Láttuk és fotózhattam a hódvárat, hód rágta termetes fatörzseket, a függőcinege fészket, a szűk nádas utakat, az öblítő csatornákat a zsilipekkel – a hatalmas hidakat, a széles méltóságteljes Tiszát és a még nagyobb vízfelületű középső “tengerrészt” is. A Vízimadarakból főleg hattyúk, kárókatonák és a récék kisérték utunkat.

Bagyinszki Zoltán